365 BIBLIAI TÖRTÉNET
gyermekeknek és tanítóknak

1. Teremtés - 1Mózes 1 – 2

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Istent úgy tiszteljük, mint a menny és föld teremtőjét.
Tőle van minden – ezért tisztelettel közelítenünk minden teremtményéhez.
Isten ÖRÖKKÉVALÓ – a semmiből hozta létre az eget és a földet, mert így látta jónak.

1. történet:
"Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet."
A föld kietlen és puszta volt*, teljesen sötét. De... Isten Lelke lebegett a vizek felett. Isten elhatározta, hogy teremtményeivel betölti az űrt. Teremt a semmiből!*
Akkor megszólalt Isten: "Legyen világosság!" És úgy lett. Ezt cselekedte az első napon. S az első nap után eljött az első este.*
A második napon "kifeszítette" az eget,* s ezzel elválasztotta a földi vizektől. A második napon a talaj még nem volt szilárd és száraz. És látta Isten, hogy ez jó. Aztán megint este következett.
A harmadik napon összeterelte a vizeket, hogy meglátszódjon a szárazföld is. Valóban így történt, és máig így van: a földet tengerek, folyók, tavak szelik át. De még nem élt és nem nőtt semmi a vízben és a földön. S az Isten betöltötte mindezt a növények csodálatos tarkaságával, a semmi kis moszattól kezdve a legnagyobb fákig, mintegy előkészítve a további élőlények táplálékát.* És látta Isten, hogy mindez jó. Ismét este lett. (Így lett este, és lett reggel: harmadik nap).
Világosság már volt, de nem volt növekedést adó meleg. Ezért a negyedik napon megteremtette Isten a Napot, a meleg forrását, mely (biológiailag nézve) minden élet feltétele. A Nappal együtt megjelentek a Hold és a csillagok, hogy ragyogjanak az éjszakában. Megszámlálhatatlan égitest! Isten kijelölte ezeknek az égitesteknek a helyét, és megszabta a pályájukat. Ezek határozzák meg az időt: az órákat, napokat, hónapokat és éveket. S látta Isten, hogy ez jó. De ekkor még senki sem élvezhette mindezt, a meleget, a fák és növények szépségét, mert egyetlen állat s az ember sem élt még a földön.
Ám eljött az ötödik nap is. S ekkor már minden megváltozott. Megpezsdült az élet a vízben és a levegőben. Halak ezrei gyönyörű változatossággal, madarak csapatai fantasztikus gazdagsággal törték meg a csendet. A kis veréb, a kacsa, a kócsag, még felsorolni is sok. Isten megáldotta őket, hogy sokasodva betöltsék az egész földet.
A hatodik nap is elérkezett. Isten folytatta a teremtést. Legyen még több teremtmény a Földön. Megteremtette az állatok sokaságát egértől az elefántig, és más nagy állatokat, melyeket nem ismerünk már, báránytól az oroszlánig, szúnyogtól a békáig mindenre volt gondja. S mind békében éltek egymással*, táplálékuk csak a növények voltak. Isten őket is megáldotta, hogy szaporodjanak.

2. történet:
De nem volt még senki, aki Istenre gondoljon, s beszéljen Róla, és csodálatos teremtett világáról, senki, aki tudatosan dicsérje Istent.
Isten azt mondta: "Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá."* Értelmes embereket, akik éreznek és akarnak; akik gondolkodni, szolgálni is tudják Istent, és engedelmeskednek Neki. Embereket, akik gondozzák a teremtett világot, Isten uralmát képviselik.
Isten először a férfit teremtette meg. De őt másként, mint a többi teremtményt. Azokat a föld "hozta létre" (1Móz 1,24; 2,19). Egyszer csak voltak. A férfit Isten a föld porából formálta meg. S élet leheletét lehelte az első ember orrába. Mi "Isten leheletével" élünk; ugye, milyen értékes és drága az életünk! Ádám azt a feladatot kapta, hogy adjon nevet minden állatnak. A névadás egyúttal annak a jelképe is volt, hogy az ember uralkodik az állatokon. Az uralkodás itt azt jelenti, hogy felettük áll, de úgy, mint aki felelős értük.
Az embernek szabad volt a növények és fák gyümölcséből ennie. De Ádám nagyon egyedül érezte magát... Látta, hogy egy állat sincs egyedül: vannak hímek és nőstények, s ezért Isten azt mondta: "Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." Ádám mély álomba merült, s közben oldalbordájából Isten megformálta Évát, és húst tett a helyébe. Amikor Ádám felébredt, azonnal megszerette őt. Asszonyembernek* nevezte, mert férfiemberből vétetett. Ezt a szeretetet Isten ajándékozta nekünk, hogy egy férfi és egy nő szeretheti egymást, gondoskodhatnak egymásról, hűségesek lehetnek jóban-rosszban.
Az Úr Isten akarta, hogy ebből a szeretetből gyermekek is szülessenek, családokban éljenek együtt, és örvendezhessenek gyermekeiknek, akiket Isten adott nekik.
Isten befejezte a teremtést. Látta, hogy minden jó. A Nap lement, este lett.
Eljött a hetedik nap is. Isten megpihent munkája után. Ez a "nyugalom napja"*, a szombat, amelyet Isten külön arra rendelt, hogy az ember is megpihenhessen minden munkájától, s Isten közelségében feltöltődhessen. (Mivel az Úr Jézus a hét első napján támadt fel, a keresztyének ezt a napot, a vasárnapot* tették a nyugalom napjává.)

Kapcsolódó igehelyek:
Jób 38,1–39; Zsolt 33,6kk, Zsolt 19,1–7

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Kietlen és puszta – "Káoszról" olyan értelemben beszélhetünk, mint megformálatlan állapotról. Hiszen Isten a semmiből hozta mindezt elő. Teremtés – Mit is jelent a "semmiből"? Csak Isten akaratából: ahogyan a festményhez megvan a festék, az ecset és a vászon, s a festő "akaratából" áll elő a festmény. Isten így először a "lehetőségeket" teremtette meg, azután betöltötte őket: első és negyedik nap: világosság – Nap, Hold, csillagok; második és ötödik nap: levegő, ég és víz – madarak és halak; harmadik és hatodik nap: szárazföld és növények – állatok és az ember. Éjszaka és nappal – Egy sajátságos bibliai szemlélet, miszerint a nap az éjszakával kezdődik. Pl. a zsidók szombatja péntek este 6 órától szombat este 6 óráig tart. Égbolt – Megkülönböztetendő a "menny" fogalmától, amely nem fent vagy lent van, hanem Isten lakóhelye. Táplálék – Egészen Nóéig az állatok és emberek eledeléül csak a növényeket (zöldségek, gyümölcsök) rendelte Isten (1Móz 9,2–4). Később változott ez meg, ahogyan a Biblia tudósít róla. Isten rendelése szerint voltak tiszta állatok (azaz olyanok, amelyeket szabad volt megenni) és tisztátalan állatok (lásd többek közt 3Móz 11; ApCsel 10). Békesség az állatvilágban – Az állatok nem bántják egymást – ahogyan ezt a "messiási birodalomban" is megígérte Isten, hogy nem támadnak majd egymásra: Ézs 11,6–8. Istenképűség – Egyértelmű különbségtétel az állatoktól (ugyanakkor alázatra tanít, hogy ugyanazon a napon lettünk megteremtve, s ugyanazon "anyagból"!). Egyedül az ember tud szeretni, alkotni, gondolkodni, dönteni. Asszonyember – A férfiember női párja. A kettő együtt igazán egy: az ember. (A bűneset után nevezte Ádám a feleségét Évának, mert ő lett anyja mindennek.) Nyugalom napja – A "szabbat", magyaros formájában: szombat. Mi keresztyének Jézus feltámadásának napját, a vasárnapot ünnepeljük "nyugalom napjaként". Néhány felekezet visszatért a szombat megünnepléséhez. A nyugalom napját Isten az egész emberiség számára rendelte (2Móz 20,8). Vasárnap – A "vásárnap" fogalmából keletkezett: A templommal rendelkező helységek ezen a napon vásárt tartottak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 8; 24:1; 136:1.5–8; 148; 160; 209:1–2; 251:1.4–8; 278 Jertek, énekeljünk: 90–96 Erőm és énekem az Úr: 27; 47; 99; 104 Harangszó: 21; 40:4; 52:1–3; 53:1–4 Dicsérjétek az Urat: 28; 41; 53:1–3; 100

Megjegyzések: Két történet – A történet két részből áll. Kisebb gyermekeknek lehet tovább bontani. Fontos, hogy mindezt érzékeltessük, ha lehet, képes beszéddel, példákkal. Teremtés – különbséget kell tennünk az "alkotás valamiből" és a "teremtés a semmiből" között. Isten valóban a semmiből hozta elő, hívta elő a világot szavával! Kietlen a puszta – Értesd meg ezeket szinonim szavakkal, melyek a semmire utalnak: semmi hang, semmi megfogható, semmi, amire ráállhatnál, amibe kapaszkodhatnál, amit láthatnál... Égi vizek és földi vizek – Gyönyörűen érzékeltethető, ha a horizont keskeny csíkjára gondolunk, s a víz körforgására, hogy ez a védettség adja nekünk itt az élet lehetőségét. Kisebbeknek – Kiindulhatunk saját tapasztalataikból: Hol laksz te? Hol van az a ház? Hol van az az utca? stb. – kiterjesztve a földhatárig. Mit eszel? Honnan került asztalotokra? stb.

– eljutva a Teremtőig. Nagyobbaknak – Az ember feladatáról a Földön: uralkodás és őrzés, építés és gondoskodás, s nem kihasználás és hatalmaskodás. Legnagyobbaknak – Az ember: férfi és nő – együtt lehet csak ember. Ez a házasság titka. Isten adja, neked formálta, segít a megtalálásban, az együtt maradásban. Családban a szülők tisztelete, engedelmesség fogalma is magyarázatra kerülhet. Általánosságban – Hangsúlyozhatjuk a teremtés szépségét, és minden csodájára külön fel lehet hívni a figyelmet. A fantasztikus állatoktól (sivatagi béka, kenguru), a csodálatos növényekig (hóvirág, kígyófa), egészen az emberig, akinek "részleteiben" (vér, hormonok, emésztőnedvek) is annyi csoda van, hogy az egésznek az összerendezettsége már utánozhatatlan is. S mindennek ÉLETET az Isten adott. Amit az ember alkot, az is lehet szép a megtévesztésig, de nincs benne élet! Az ember csak abból tud valamit formálni, ami már "készen" van előtte. De ezzel is sokkal többet kapott, mint az állatok.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A természeti környezet megfigyelése lakóhelyünkön és környékén. Séta, tanulmányi kirándulás. (* **)

• Csoportosítás: élő–élettelen; természeti–mesterséges környezet; növények–állatok–ember; vízben, levegőben és szárazföldön élő állatok; kicsi és nagy élőlények. (* **) Fásszárú és lágyszárú növények; rovarok, madarak, halak, emlősök. (**)

• Különböző dolgok, anyagok, képek gyűjtése az élő és élettelen természeti környezetből ill. környezetről. Mindebből kiállítás rendezése a teremtés napjaihoz kapcsolódóan. (**)

• Természeti környezet, különböző felszíni formák, vizek modellezése homokasztalon vagy homokgödörben. (**)

• Környezetszennyezés. A természet védelme. Ehhez kapcsolódó feladatok a gyermekek számára. (* ** ***)

• A természet rendje, a természeti törvények szerepe. A világmindenség egysége: galaxisok, csillagok, bolygók. A földi élet. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Az emberi munka, kultúra szerepe a természeti környezet alakításában. (***)

Emberismeret

• Az emberek és az állatok különbözősége (testi jellemzők, képességek, lelki tulajdonságok, kommunikáció, munka). Mit jelent az "istenképűség"? Ember voltunk általános vonásai. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Néhány himnusz, magasztaló zsoltár összehasonlítása. A zsoltárköltészet jellemző, közös vonásai egy bibliai, középkori és modern költői műben. (***)

• Kreatív szövegalkotás: magasztaló vers írása a zsoltárköltészet kifejező eszközeivel. (***)

Matematika

• Számlálás egyesével 6-ig. Sorbarendezett elemek sorszámának megállapítása. (*)

• Számjegyek felismerése 1-től 6-ig. A sorszám jelölése. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• A teremtés napjainak megelevenítése egyszerű rajzeszközökkel. (*)

• Állat- és emberalakok formázása gyurmából vagy agyagból. Egyszerűbb állatok papírhajtogatással. (**)

• A teremtés, mint eseménysor ábrázolása egyszerű képi jelekkel. (***)

• A teremtés egy napjának megjelenítése képzelet alapján festéssel. (***)

• Képalkotás montázstechnikával. Plakátkészítés választott (vegyes) technikával. (***)

Vázlat:

Teremtés kietlen és puszta sötétségben

első nap: világosság második nap: egek-vizek szétválasztása harmadik nap: vizek és szárazföld/növények negyedik nap: égitestek ötödik nap: madarak-halak hatodik nap: szárazföldi állatok – nemük szerint ember – Isten képére Ádám és Éva hetedik nap: nyugalom napja

Teremtés *** 1

Ki a vizek szülötteit az örvénynek lennhagyod, vagy magasba emeled, hogy fennen szárnyaljanak...

Fényalkotó kegyelmes Úr, ki reggel-estét egybekötsz a rút káosz szakadt ránk, hallgasd meg felsíró imánk

Hoz immár a száraz magvakat, virágok ékét ölti fel, gyümölcsökkel termékenyül, élőknek édes étekül...

Nagy Szent Gergely himnuszaiból

Ó, Háromság egysége, Te ki mindenen uralkodol, halld meg az áldó éneket, mit ezen napon zengünk neked...

Nagyságos emberalkotó, egyetlen törvény-rendelő: parancsolsz, s vadak jőnek elő és csúszómászó állatok...

Ki felgyújtod negyednapon a lángos napkorong tüzét, s törvényes utat írsz a hold s a kóbor csillagok elé...

fordította: Sík Sándor

Ezen az oldalon csak látszólag van rend, ha jobban megfigyeled, káoszt, rendetlenséget találsz. Segíts rendet teremteni!

1. A versszakok sajnos összekeveredtek, próbáld a teremtés sorrendje szerint újraszámozni őket!

2. Az írástekercsen a teremtés első verseit olvashatnád, de szavai lenn a földön összekeveredtek, ráadásul a magánhangzók eltűntek belőlük. Próbáld meg kiegészítve helyére illeszteni a megfelelő szavakat!

Feldolgozás *** 1

Munkalap: A feladat textusa:

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. (1Móz 1,1–2)

Aranymondás / tanulnivaló:

A munkalap textusának első mondata (1Móz 1,1);

vagy a teljes igeszakasz (1Móz 1,1–2).

A napok és a teremtés sorrendje (lásd a Vázlatot).

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Teremtés-témák:

• Két feladatot kaptunk: "gondozni és őrizni" a teremtett világot. Mit jelent ez az emberiség történelmében? (földművelés, állattenyésztés, kertészet, erdészet, halászat stb.) Mit jelent ma, amikor beavatkozásunkkal megbomlott a természet rendje? Mit tehetünk a környezetszennyezés ellen? Segít-e ez valamit is?

• Az embert Isten a "maga képmására" teremtette. Mit jelent ez az "istenképűség"? Gyűjtsenek a gyerekek olyan képességeket, tulajdonságokat, melyek csak az emberre jellemzőek, s elválasztják az állatvilágtól! Milyen hatalmat kapott az ember "istenképűsége" mellé? Hogyan kell élnie vele? Mi jellemez egy jó "uralkodót"?

• Isten teremtő munkájával a káoszból rendet teremtett. A természet törvényei mind ezt a rendet biztosítják. Soroljanak fel néhányat a gyerekek! Fedeztessük fel, hogy a teremtés napjai között is milyen rend uralkodik: Első három nap: szétválasztások, a teremtés színhelyeinek, az élet feltételeinek biztosítása (Ilyen értelemben a növényvilág is, mint táplálék, az életfeltételekhez tartozik). Második három nap: a színhelyek benépesítése. Megvizsgálhatjuk a kapcsolatot az egyes napok között is:

1. világosság/sötétség – 4. égitestek

2. égbolt/vizek – 5. madarak – halak

3. tenger/szárazföld – növények – 6. szárazföldi állatok – ember

* Himnuszok:

• A himnuszok eredetileg Istent dicsérő, magasztaló énekek voltak, melyeket az istentiszteleti szertartásokon használtak. Ilyen többek között a 148. zsoltár. Olvassák el a gyerekek a zsoltárt, s beszélgessünk: Milyen teremtményeket említ a zsoltár? Mi a feladata valamennyi teremtménynek? (Kulcsszó: "dicsérjétek".) Hasonlítsd össze a zsoltár felépítését a teremtéstörténettel!

• Hasonló szempontok és kérdések szerint elemezhetjük Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát (lásd: "Szüntelen imádkozzatok" – Imádságok a keresztyénség századaiból. Kálvin Kiadó, Bp. 1979. 36. o.) vagy azt a modern himnuszt, zsoltárátiratot, melynek részletét itt közöljük (lásd W. Gitt: Jelek a Mindenségből. Evangéliumi Kiadó, Bp. 1997. 53–54. o.):

Dicsérjétek az Urat Dicsérjétek az Urat ti ködfoltok a fotólemezen, ráktérítő és északi sarkkör, porszemekhez hasonlók. az Atlanti-óceán és a Humboldt-áramlat viharai,

... az Amazonas sötét erdei, Dicsérjétek az Urat déltengeri szigetek, vulkánok és lagúnák ti meteoritok, és te, Karib-szigetek holdja üstökösök ellipszispályái a pálmák sziluettje mögött.

és mesterséges holdak. ... Dicsérjétek az Urat Dicsérjétek az Urat ti rendőrök, diákok

atomok és molekulák, és csinos lányok. protonok és elektronok, protozoák és sugárállatkák. Fensége túltesz égen és földön,

teleszkópokon és mikroszkópokon. Dicsérjétek az Urat ... madarak és repülőgépek. ...

• Írjanak a gyerekek maguk is himnuszt, magasztaló verset, a zsoltárokhoz hasonló kötetlenebb formában! Gondoljanak mindazokra a teremtményekre, melyek létezésükkel Teremtőjüket dicsérik! Egyéni tapasztalataiktól a tudományos ismeretekig bármit felhasználhatnak.

* Képalkotás:

• Rajzold le a teremtés napjait megfelelő sorrendben egy papírcsíkra, egyszerű képi jelekkel!

• Válaszd ki valamelyiket a teremtés napjai közül, és próbáld meg a nap színhelyeit, teremtményeit egy képen megfesteni! Olyan színeket, színharmóniát használj, mely az adott naphoz leginkább illeszkedik!

• Gyűjtsél az élő és élettelen természetet ábrázoló képeket! Készíts belőlük montázstechnikával egy képet, melynek címe lehet: Az Urat dicséri minden.

• Szabadon választott technikával készíts plakátot, mely a teremtett világ, a természet védelmére hív fel!

Teremtés ** 1

Írd a számozott körcikkekre, hogy mi történt azon a napon! Színezd ki a rajzot, amilyen szépen csak tudod! A belső körcikkeknek is adhatsz egy-egy alapszínt. Vágd ki, és erősítsd össze a két kört úgy, hogy forgatni tudd!

Feldolgozás ** 1

Munkalap:

Ha van rá lehetőségünk, másoljuk a munkalapot vastagabb papírra (fénymásolóval műszaki rajzlapra is lehet másolni)! Így tartósabb, erősebb lesz a munkadarab. A számozott körcikkekre tulajdonképpen a teremtés vázlatát írhatjuk le közös megfogalmazás után. A gyerekek kiszínezhetik a körcikkeket, mindegyik napnak megfelelő színt keresve. A két kör összeerősítésére a "milton-kapocs" a legalkalmasabb.

Aranymondás / tanulnivaló:

Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. (ApCsel 4,24)

A napok és a teremtés sorrendje:

l. világosság/sötétség – nappal/éjszaka

2. égbolt/vizek

3. tenger/szárazföld – növények

4. égitestek (Nap, Hold, csillagok)

5. halak és madarak

6. szárazföldi állatok és az ember

7. nyugalom napja

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A teremtett világ: A teremtés napjairól, megannyi csodájáról ne csak általánosságban beszéljünk, hiszen a gyerekeknek is rengeteg tapasztalata, élménye, ismerete van a különböző teremtményekkel kapcsolatosan. Engedjük, hadd beszéljenek róla! Nagyszerű lehetőség a teremtés csodáiról egy-egy érdekes példát mondani vagy mutatni a gyerekeknek (sivatagi állatok, együttélések, növények, állatok egymásrautaltsága stb.). Mutassunk rá, hogy az egész természetet a Teremtő adta nekünk, ezért óvnunk, védenünk kell a teremtett világ épségét, tisztaságát!

Egyéb ötletek:

* Teremtés kiállítás:

• Hozassunk a gyerekekkel különböző anyagokat (homok, agyag, víz stb.), élettelen dolgokat (kő, kavics, kagyló stb.), növényeket, ill. növényi részeket (levél, virág, termés), képeket vizekről, természeti formákról, égitestekről, növényekről, állatokról, emberekről! Rendezzünk ezekből kiállítást, a teremtés egyes napjainak külön tablót ill. tárlót kialakítva!

• A gyűjtött anyagot másképpen is csoportosíthatjuk, pl. a környezetismeret órához kapcsolódva:

Isten teremtette – ember készítette

élettelen – élő környezet

élő: növények – állatok – ember

növények: fák – cserjék – lágyszárú növények

– állatok: rovarok – halak – madarak – gerincesek: emlősök. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy Isten milyen csodálatos rendet teremtett a természetben, ahol minden élő és élettelen dolognak megvan a maga helye, rendeltetése!

* Modellezés:

• Homokasztalon vagy homokgödörben (esetleg kisebb méretben gyurma, agyag segítségével) formáljuk ki a teremtett világ színtereit: a tengert kék papírral boríthatjuk be, a szárazföldön síkságot, domb- és hegyvidéket formálhatunk.

• Népesítsük is be a színtereket! A növényeket kis ágak, levelek jelenthetik. Állatokat, embert formázhatunk agyagból, gyurmából, egyszerűbb esetekben papírhajtogatással is készíthetjük (pl. hal, madár stb.). Még égitesteket is vághatunk ki papírból, és felfüggeszthetjük a teremben vagy egy faágon a homokgödör fölött.

Tanulmányi séta, kirándulás: Érdemes sétát, kirándulást szerveznünk, hogy eredetiben is rácsodálkozhassunk a teremtett világ megannyi csodájára. Séta közben megfigyelhetjük, csoportosíthatjuk az élő–élettelen, természeti–mesterséges környezethez tartozó dolgokat, s beszélhetünk a természet védelméről, benne a gyerekek felelősségéről is.

Mozgásos játék: A házas fogó változata: udvaron, de inkább parkban, játszótéren játszhatjuk. A fogó elől futó gyerekeknek, ha "házba" akarnak kerülni, meg kell érinteniük egy teremtett dolgot, legyen az élettelen (föld, kavics stb.) vagy élő (fa, bokor stb.), és ki kell mondani a nevét. Ha ki akarnak lépni a "házból", egyszerűen tovább szaladnak. Ha valaki téved (pl. egy ember által készített tárgyat érint és nevez meg), akkor ő lesz a fogó.

Zene és énekfeldolgozás:

• Különböző ritmusú, hangzású zenékre találják ki a teremtés megfelelő napjait (akár furulyázhatunk is hozzá)! Pl.:

lassú: a világosság felvirrad, nyílnak a virágok, kibomlanak a rügyek

gyorsabb: ugrálnak a kecskék, repülnek a madarak, hullámzik a tenger

hangos: mindenféle állathang utánzása mozgás közben

halk: a Nap és Hold váltakozása az égen, halak a vízben

• A "Ki teremtette..." kezdetű énekhez (Jertek, énekeljünk 92.) számtalan új versszakot lehet kitalálni. Pl.: Ki teremtette – a virágot, illatos virágot

az oroszlánt, ordító oroszlánt

a szép lepkét, tarka szárnyú lepkét stb.

* 1 Teremtés

piros narancssárga sárga zöld kék lila

Feldolgozás

* 1 Munkalap:

A felső sorban elhelyezkedő napkorongok a számjegyeket még nem ismerő gyermekek számára is alkalmat adnak a számolásra. Vigyázzunk, sorszámokról van szó! Tehát ne a napok mennyiségét, hanem a sorban elfoglalható helyét számoljuk: első, második, harmadik nap stb. Beszéljük meg közösen, melyik napot melyik szín jelöli (az olvasni tudó gyerekek már maguk olvashatják)! Előbb a számjegyet színezzék ki, majd az adott színnel rajzolják át a számjegyhez kapcsolódó vonalat. Így találnak rá a megfelelő teremtési napot ábrázoló rajzra. Beszéljenek róla, mit ábrázolnak ezek a rajzok (az új ismeret rögzítésére, de ismétlésére is alkalmas feladat), majd ki is színezhetik!

Aranymondás:

És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (1Móz 1,31a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Beszélgetés: A munkalap ábráihoz kapcsolódva is beszélgethetünk a teremtés napjairól, de mutassunk a gyerekeknek további képeket, könyvek ábrázolásait a témához kapcsolódóan. Így a hegyek, a tengerek, a csillagos ég, a növények és az állatok megelevenednek képzeletükben, s bátran elmondhatják, hogy mit látnak, és mit tudnak róluk.

Séta, kirándulás: Tegyünk sétát vagy rövidebb kirándulást egy parkba, közeli erdőbe, esetleg folyópartra! Figyeljük meg mindazt, ami Isten teremtő munkáját dicséri! Felhívhatjuk figyelmüket az ember által alkotott mesterséges környezet és az Isten által teremtett természeti környezet közötti különbségre. Beszélgessünk a természet védelméről is, hogyan vigyázhatnak épségére, tisztaságára ők, a kisgyerekek.

Mozgásos játékok:

• Játszhatjuk parkban, udvaron, játszótéren. Lényege szerint csoportosítást végzünk mozgásos kereséssel, érintéssel. A nevelő hangosan elkiált egy szót, a gyerekek gyorsan keresnek egy hozzá kapcsolódó dolgot, és megérintik.

• Pl. ember (csinálta) – Isten (teremtette) élő – élettelen kicsi – nagy (élőlény) Válasszanak ki a gyerekek egy-egy állatot, amellyel szívesen azonosulnak! Legyenek köztük madarak, vízi és szárazföldi állatok is! Engedjük el őket, hadd játsszák az állatok életét! Majd szólítsuk őket csoportonként:

– Jöjjenek hozzám a vízi állatok! ...a madarak! ...a szárazföldi állatok!

* Csoportmunka:

• Néhány fős csoportoknak adjunk nagyobb méretű, kör alakú lapokat, melyekre rajzolják rá egyszerű rajztechnikával (pl. zsírkrétával), hogy mi történt az adott napon! (Lehetőleg mind a hat napot "osszuk szét"!)

• A csoportok játsszák el egyszerű mozdulatokkal az adott nap történéseit, mozgásait!

* Ének mozgással:

• Énekeljük a Kicsi katicabogár c. éneket (Jertek, énekeljünk 91.)! Ha a szabadban katicabogarat találunk, tegyük az ujjunk végére, és neki énekeljünk! Tehetünk rá gyurmából formázott kis katicabogarat is, vagy felemelhetjük az ujjunkat üresen, mintha ott ülne a kis bogár.

• Énekeljük a Ki teremtette c. éneket (Jertek, énekeljünk 92.), s közben egyszerű mozdulatokkal játsszuk el az egyes versszakok mozgásait!

1. – egész világ: két karral nagy kört rajzolunk a levegőbe

2. – hullámzó tenger: karunkkal a tenger hullámzását utánozzuk

3. – sok csillag: fel, a magasba mutogatunk

4. – repülő madárka: karunkkal repülő mozgást végzünk

• 5. – téged, őt, engem: egymásra és magunkra mutatunk Énekeljük az "Ég, ég, ég, csillaggyöngyös ég!" kezdetű éneket körbe járva, körjátékszerűen! (Jöjjetek Jézushoz! Református hittankönyv 5–7 éves gyermekek számára. Kálvin Kiadó, 1989. 6. o.)

2. Az Édenkertben - 1Mózes 2

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Ádám és Éva boldogok lehettek, hogy együtt voltak Istennel az Édenkertben.

Isten nagyon szerette a képmására teremtett embert.

Előzmények:

Isten megteremtette a mennyet és a földet,

világosságot adott, vizet, égitesteket. Élőlényekkel népesítette be a vizeket, a levegőt és a szárazföldet. Végül saját képmására megformálta az embert a föld porából.

Történet:

Csodálatosan kezdődött az emberiség története, az ég és föld "születésével"! Boldogan és zavartalanul élhetett volna a számára teremtett Földön (minden ember).

Az Úr még külön készített egy helyet az ember számára: valahol Keleten egy kertet, amelyet Édennek*, paradicsomkertnek nevezett el. Sokan kérdezik, hol lehetett ez a hely? A két folyó: Eufrátesz és a Tigris vidékén, Mezopotámia-Babilonia területén. A Biblia négy folyóról beszél: Gihón*, Pisón*, Hiddekel*, Eufrátesz*. A Hiddekel Assúr keleti részén folyik, ez a valamikori "termékeny félhold" szíve. Tehát Ázsia volt az első lakóhelye az embereknek.

Istennel való közösségben, közelségben élhetett az ember a kertben. Ezt Isten neki adta, hogy gondozza és őrizze. Rájuk volt bízva, hogy lakóhelyüket rendben tartsák. Ez a munka azonban még nem volt "verítékes", ahogyan a bűneset után olvashatjuk. De a legnagyobb ajándék: az örök élet még nem volt birtokukban. Még lehetséges volt, hogy elrontsanak valamit: bűnbe essenek, engedetlenekké legyenek. Isten próbára akarta tenni őket, hogy akarnak-e a Vele való közösségben, bizalomban maradni. Ezért minden fáról szabad volt enniük, kivéve a jó és gonosz tudásának a fáját. Első pillantásra ez egyáltalán nem is olyan nehéz parancs.

Ádám és Éva nem tudták, hogy miért nem szabad enniük a fáról. Elég kellett legyen a bizalom, hogy Isten nem parancsol olyat, aminek Ő ne tudná okát. Az Úr ezzel egyfajta szövetséget kötött az emberrel.

S mit tett az ember? Engedetlenségével eljátszotta örök életét. Büntetése: halál. Valami, eddig ismeretlen, fenyegető vég. Ők nem gondoltak életre vagy halálra. Nem a büntetéstől való félelem miatt kellett volna tehát engedelmeskedniük, hanem Isten iránti szeretetből és tiszteletből. Szívből való engedelmesség, kérdés nélküli bizalom. Ez az, ami nekünk is mindig nehéz. Hiszen annyira szeretnénk tudni, miért kell ezt vagy azt tennünk. A gyermeki engedelmesség, a szeretetből való szófogadás az egyik oka, ami miatt olyanná kell lenni, mint egy kisgyermek (Mt 18,3). A "miért"-tel sokszor kezdődnek az engedetlenségek.

Ádám és Éva a bűn ismerete előtt mezítelenek voltak, s nem szégyellték magukat. Ez nem azt jelenti, hogy egymás előtt, hanem, hogy egyáltalán nem ismerték a szégyent, mert még nem volt, akik előtt szégyellniük kellett volna magukat. A bűneset után már szégyellték mezítelenségüket Isten előtt (1Móz 3).

Valamit mondanunk kell még a másik fáról is, amely a következő részben (1Móz 3,22.24) szerepel. Ez egy különleges fa, amit Isten ültetett, nem valami életelixírként, mely által megszerezhetik az örök életet, de az ember valószínűleg nem evett belőle a bűneset előtt. A Biblia úgy beszél róla, mint a másik fa ellenpróbájáról, amellyel az örök élet újra elérhető lenne a bűneset után. Ezért nincs is szó róla az engedetlenség előtt. (Így lesz számunkra az "ÉLET FÁJA"*, Krisztus keresztje, amely által örök életet nyerhetünk!)

Az első emberpár megelégedhetett volna azzal a boldogsággal, amelyet számukra Isten az Édenben készített. Védelem, félelem nélküli egymásra tekintés, Isten folytonos jelenléte. Miért értjük ezt csak így visszafelé, a hiányában? Mégis mindnyájunk számára elkészíttetett újra, kegyelemből!

Kapcsolódó igehelyek:

Jelenések 21,4; 22,2 Jegyzetek: Éden – Jelentése a héberben: gyönyörűség, babiloni fordítás szerint: díszkert. Később Paradicsomnak is nevezik (a perzsa pairi daeza kifejezés nyomán), pl.: Énekek 4,13. Az Éden hatalmas földterület volt, melyből folyó jött elő a kert megöntözésére, ami aztán négy főágra szakadt. "Pisón" – Lehet a Gangesz és forrásvidéke. Jelentése: "kiáradó". "Gihón" – Sokak szerint a Nílus előfolyója, Arábia területén. Jelentése: "folyam". "Hiddekel" – Szinte biztosan azonosítható a Tigris folyóval (vö. Dániel 10,4). Jelentése: "sebes, mint a nyíl". "Eufrátesz" – Ma is ezen a néven szerepel. Jelentése: "édes, kellemes víz". Gondozni és őrizni – Ez máig parancs mindannyiunknak, s az egész föld területére vonatkozik. Az élet fája – Olvasd hozzá: Jel 22,2! Itt olvashatunk róla, amikor meghozza gyümölcsét. Továbbá: Kol 1,20.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Énekek:

Református énekeskönyv: 8:4–6; 100; 160; 209:1–2; 278:7.8. Jertek, énekeljünk: 59; 88:1–2; 92; 95; 239 Harangszó: 21; 41; 52:1–3;53:1–4.7 Dicsérjétek az Urat!: 28; 42:1; 53:1–3 Erőm és énekem az Úr: 27; 99; 104; 129

Megjegyzések: Kisebbeknek: Nem szabad túl nehéz történetként elmondani, bár talán a nagyobbaknak nehezebb a sok "miért" miatt. A történetet nem lehet kihagyni, mert a következő erre épül. Nagyobbaknak: Próbáld meg érzékelhetővé tenni a paradicsomi körülményeket! Az embert nem bántja hideg vagy hőség, nem éhezik. Teljes a harmónia Istennel, a természettel és egymással. Egy parancs van: nem ehetsz... Vajon nehéz egy parancsot megtartani? Kellenek egyáltalán? Muszáj volt Ádámnak és Évának ennie arról a fáról? Örök élet – öregedés halál, szenvedés nélkül... Legnagyobbaknak: Többet beszélj nekik a próbatételről és a cselekedeti szövetségről, hogy a gyermekek jobban megértsék a következő történetet! Az engedelmesség akkor valódi, ha nem félelemből, hanem szeretetből és tiszteletből fakad. Te kinek engedelmeskedsz szívesen? Nem kellett félni a büntetéstől. Kinek könnyű engedelmeskedni: aki szeret, de nem tudom mit akar, vagy annak, akitől félek és megmondja mit akar?! Mit jelent "őrizni és gondozni", ma? Általánosságban: A névadás egy külön történet. A tudományban is először néven nevezik a dolgokat, mert különben nem értenék egymást az emberek. Egy dolgot a tulajdonságai szerint szoktak elnevezni. Itt nyilván vannak nyelvi különbségek. (Érdekes lehet az állatok hangutánzó neveit megemlíteni, mert például másképpen "hallja" egy német vagy egy magyar a kakast.)

Vázlat:

Mezopotámia

Eufrátesz – Tigris

élet fája próbatétel

jó és gonosz tudásának fája

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Választás jó és rossz között. "Tilos"-játékok: az erkölcsi jó és rossz felismerése játékhelyzetekben. (**)

• Hasonlóságok és különbségek az ember és a többi élőlény között. Az ember helye, feladata, felelőssége a teremtett világban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Versmondás, verstanulás. (*)

• Állatok megnevezése. A nevek írása. (* **) A tulajdonnevek (állatnevek) helyesírása. (*)

• Írásbeli szövegalkotás: Elbeszélő fogalmazás képzelt eseményekről, bibliai történet alapján (** ***), és mai életproblémákhoz kapcsolódva (***). Leíró fogalmazás egy választott növény- vagy állatfajról. (** ***)

Természetismeret / Biológia

• Állatok felismerése és megnevezése képek és hangjuk alapján. (*) Állatok és növények felismerése, megnevezése képek alapján. (**)

• Képek, könyvek, leírások gyűjtése különböző növény- és állatfajokról. A gyűjtemény rendszerezése. (***)

• Egy választott növény- vagy állatfaj bemutatása élőszóban, rajzzal és leírással. (** ***)

• Az ember összehasonlítása a többi élőlénnyel. Közös és eltérő vonások. Az ember kivételes helye az élővilágban. (***)

• Az ember származásának kérdései, az evolúció problémái. (***)

• A Föld ökológiai egyensúlyának megbomlása. Ennek okai. Természetvédelem. (***)

Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Az ember származása, őstörténete. A gyűjtögető életmód. (***)

• Térképhasználat: a "termékeny félhold" területe, Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz folyók (torkolatvidékük: Arménia). Összehasonlítás a Közel-Kelet mai országaival. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Állatrajz készítése egyszerű grafikai eszközzel. (*)

• Az Édenkert megjelenítése a bibliai történet és képzelet alapján festéssel. A színek kifejező ereje. (**)

• Állatalakok formázása agyagból (gyurmából). Szoborkompozíció készítése több alak felhasználásával. (***)

Tánc és dráma

• Gyermekének kísérése, teremtmények mozgásainak érzékeltetése egyszerű mímes mozgással. (*)

• Állatcsaládok élete az Édenben. Improvizatív élet-játék szabad természeti környezetben. (**)

Az Édenkertben *** 2

Feldolgozás *** 2

Munkalap:

Az igeversek azonosítása a Biblia segítségével egyben az első feladat ellenőrzése.

Aranymondás:

És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (1Móz 2,15)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Feladatok:

• Képzeld el Ádám egy napját! Semmi sem akadályozta abban, hogy boldog legyen. Vajon hogyan telhetett egy napja? Mit csinálhatott egész nap? Nem veszekedett, nem félt... Milyen feladatot kapott Istentől? Hogyan teljesíthette azt? Miben emlékeztet az első emberpár életére, amit az ősember gyűjtögető életmódjáról tanultál?

• Te milyen feladatokat kaptál már? Mit kezdesz egy feladattal? Mikor nehéz engedelmeskedni? Kinek könnyű és kinek nehéz? Miért? Számodra mi lehet a hűség, engedelmesség próbája? Hogyan lehet ma Isten dicsőségére élni?

Őstörténet: Beszélgessünk arról, mit tudnak a gyerekek az ember származásáról, őstörténetéről! Milyen ellentmondás van az evolúció elmélete és a teremtéshit között? Feloldható-e ez az ellentmondás?

Az Édenkert: Hol lehetett? Keressük meg a térképen a Tigris és az Eufrátesz folyót, s azok forrásvidékét (Arménia)! Keressük meg Mezopotámiát és a "termékeny félhold" többi országait! Hasonlítsuk össze a mai országok területével, elhelyezkedésével!

Az ember helye az élővilágban:

• Gyűjtsenek a gyerekek képeket, könyveket, leírásokat különböző növény- és állatfajokról! Gyűjteményüket egy albumban rendszerezhetik biológiai ismereteik alapján.

• Válasszanak ki egy növény- vagy állatfajt, és mutassák be:

szóbeli beszámolóval,

leírással,

• rajzzal (rajzokkal)! Hasonlítsuk össze az embert a többi élőlénnyel! (Lásd még az 1. lecke *** Feldolgozását!) Közös vonások: azonos anyagokból épül fel (föld porából való teremtés), életfeltételek, életműködés hasonlósága stb. Eltérő vonások: az ember "istenképűségéből" fakadó tulajdonságai, feladata, teremtésben elfoglalt helye. A kiemelt felelősség, mely számára adatott az egész teremtett világgal szemben, a szeretet-kapcsolat, melyre teremtetett.

• Az embernek a teremtett világot ma is "művelnie és őriznie" kellene. Meg tud-e felelni ennek a feladatának? Mivel bontotta meg, s veszélyezteti ma is az ember a Föld ökológiai egyensúlyát? Olvasd el Jörg Zink: A teremtés utolsó hét napja c. versének részletét (Molnár Miklós: Te taníts engem! Kálvin Kiadó, Bp. 1990. 51. o.)!

Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást leíró részletekkel a következő témák közül választva:

– Egy nap az Édenkertben (Ádám vagy Éva nevében)

– Egy mai Ádám vagy Éva küzdelme a környezet védelméért A fogalmazást kiegészíthetik illusztrációkkal.

* Formázás:

• Formáljanak a gyerekek agyagból (gyurmából) különböző fajta állatokat! Több állat együtteséből egész szoborkompozíciót készíthetnek. Ágakból, levelekből, termésekből a környezetüket is kialakíthatják.

• Beszéljünk arról, milyen nagy különbség van az ember és Isten formáló munkája között. Az ember legtökéletesebb alkotása sem fog életre kelni soha. Az élet a teremtés titka és csodája.

Az Édenkertben

A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz. 1Mózes 2,16–17

Az Édenkertben sok állat élt, sokat játszottak egymással és sohasem veszekedtek!Megtalálod őket a fán?Találtam ____ állatot! Színezd ki a rajzot, amilyen szépen csak tudod!

Feldolgozás ** 2

Munkalap:

Az ügyes gyerekek 18 állatot találhatnak, melyek nevét le is lehet írni.

Aranymondás:

A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz... (1Móz 2,16b–17a)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Együtt Istennel: Képzeljék el a gyerekek, és beszélgessünk velük arról, milyen lehetett Ádám és Éva élete az Édenkertben! Hangsúlyozzuk, hogy Istennel voltak együtt! Mit jelenthetett ez a számukra? Mi miért nem lehetünk már így Vele? Ki állíthatja vissza Istennel való jó viszonyunkat?

A két fa: Miért volt a kertben egy "tiltott fa"? Mire figyelmeztette Ádámot és Évát? Miért nem érezték még szükségét annak, hogy egyenek róla? Miért nem kellett Ádámnak és Évának az "élet fájáról" ennie?

Egyéb ötletek:

* A természeti környezet:

• Ismerjenek fel és nevezzenek meg a gyerekek minél több állatot, fát, növényt könyvekből, képekről! Folytathatjuk az l. leckénél ismertetett gyűjtőmunkát.

• Válasszanak ki egy állat- vagy növényfajtát, és könyvek segítségével ismerjék meg alaposabban az életét! Majd mutassák be élőszóban, rajzzal vagy rövid fogalmazással!

* Állatok az Édenben: Séta, kirándulás alkalmával játszhatjuk a következő játékot egy közeli parkban, erdőben. A gyerekek néhány fős csoportokra oszlanak, és csoportonként egy-egy állatfajtát választanak. Minden csoport egy állatcsaládot alakít a választott állatfajnak megfelelően. A csoportok először felfedezik a terepet és megfelelő élőhelyet keresnek maguknak. A választott helyen az állatcsaládok kialakítják a maguk békés életét, amilyen az az Édenben lehetett. Végül minden család életét megfigyeljük a többiekkel. Lopakodva közelítjük meg őket, hogy meg ne zavarjuk nyugalmukat.

* Élet az Édenben:

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást "Élet az Édenkertben" címmel! A fogalmazást alapos beszélgetés, szógyűjtés, esetleg drámajáték, közös vázlatírás készítse elő! Illusztrációt is készíthetnek hozzá.

• Fessenek egy képet arról, milyen lehetett az élet az Édenkertben! Színeikkel fejezzék ki a teremtett világ eredeti szépségét, gazdagságát!

* "Tilos"-játék:

• A szembekötősdi változata: Akinek a szemét be fogjuk kötni, azt kiküldjük a teremből. Kiválasztunk két gyermeket, egyik lesz az "élet fája", másik a "tiltott fa". A kiküldött gyermeket visszahívjuk, ő lesz Ádám, akinek meg kell keresnie az "élet fáját" az Édenkertben. Bekötjük a szemét. A többiek, mint "fák", szétszórtan elhelyezkednek a "kertben" (teremben), s indulhat a keresés. Ha Ádám a "tiltott fához" közelít, felkiáltanak a fák: "Tilos!". Ha az "élet fájához" közelít, így kiáltanak: "Élet!". Ha valaki megérinti a "tiltott fát", "meghal", kiesik a játékból. Ha megtalálja az "élet fáját", kezdődhet újra, s ő lesz az "életfa" a következő játékban.

• Mi már tudunk különbséget tenni jó és rossz között. Mondjunk el egy hétköznapi történetet, melybe helyenként beleépítünk valami rosszat, helytelent! Ilyenkor a gyerekeknek "Tilos!" kiáltással kell figyelmeztetni, s a helytelen cselekvés kiigazítása után folytatódhat a történet.

* 2 Az Édenkertben

Ádám minden állatnak nevet adott.

Te milyen állatokat látsz ezen a képen?

Színezd ki a vers alapján, amilyen szépen csak tudod!

Szürke színű az elefánt,

barna a púpos teve,

a papagáj piros és zöld,

s mackónk, mint a gesztenye.

Páva tolla kék-zöld-lila,

a zebra meg úgy marad,

rózsaszínű a flamingó,

mint a két ember-alak.

Zöld a fű, a béka, pálma,

gyümölcstől tarka a lomb,

és a zsiráf sárga háta

barna foltos, mint a domb.

Kék a víz, akár az égbolt,

sárga körte van a fán,

a lepke-szárny, mint a napfény

Éva fekete haján.

Istentől a kert, a színek,

kert fölött az égi fény,

és az emberekre bízva

minden állat és növény.

Így adott az ember nevet minden állatnak. (1Móz 2,20a)

Feldolgozás * 2

Munkalap:

Mielőtt elolvasnánk a verset, nevezzék meg a gyerekek a képen látható állatokat! A vers megismerése után beszéljük meg, melyiket milyen színűre fogják színezni. Legjobb az, ha be tudunk mutatni néhány színes képet ezekről az állatokról. A verset többször is elismételhetjük a gyerekekkel együtt, utolsó szakaszát meg is tanulhatják.

Aranymondás:

Így adott az ember nevet minden állatnak... (1Móz 2,20a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Névadás:

• Mutassunk a gyerekeknek képeket (rakjuk táblára, ha lehet) különböző állatokról! Legyenek ismertebb és kevésbé ismert állatok is köztük! A gyerekek feladata, hogy felismerjék és megnevezzék őket.

• Hasonló a feladat: állatok felismerése és megnevezése, csak nem a képük, hanem a hangjuk alapján. Az állatok hangját mi utánozzuk.

• Rajzolják le a gyerekek a legkedvesebb állatukat! Nevezzék meg a fajtáját, majd adjanak saját nevet is neki! Az írni tudók le is írhatják a nevet.

* Az "Édenkert":

• Gyűjtsünk a gyerekekkel együtt különböző játék állatokat! Rendezzünk be a terem egy részében "Édenkertet" a számukra! Felhasználhatók ehhez cserepes virágok, színes levelek, barna, zöld takaró (drapéria) is.

• Beszélgessünk róla, hogyan élhettek ezek az állatok az Édenkertben! Összehasonlíthatjuk egy mai állatkerttel is. Hogyan élt közöttük az ember?

* Ének mozgással: Énekeljük a már ismert "Ki teremtette..." kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk 92. – 1. lecke) új versszakokkal és mozgással a munkalaphoz kapcsolódva! (A tanító, de a gyerekek is kitalálhatnak még hasonló szakaszokat.)

Ki teremtette a zsiráfot (nyújtózkodunk) és az elefántot (lomha, nehézkes járás)

a barna medvét, bandukoló medvét (cammogó járás)

a flamingót, rózsaszín flamingót (karunkkal utánozzuk a flamingó hosszú íves nyakát)

a szép lepkét, tarka szárnyú lepkét (kézfejünket vállunkhoz téve "lepkeszárnyakkal" röpdösünk)

a zöld békát, ugrándozó békát (békaugrások a földön)

az emberpárt, Ádámot és Évát (fiúk, lányok párt keresnek, kézen fogják egymást)

3. Bűneset - 1Mózes 3

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

A jó és a rossz tudásának fájáról való szakítás következménye a bűneset.

Az ember szeretne önerejéből "istenképűvé" válni. Ezért hátat fordít Istennek, és ellene fordul embertársainak.

Olyan emberre van szükségünk, aki pont fordítva tud tenni, s ezáltal "istenképűvé" válni.

Előzmények:

Ádám és Éva nem tudták, mi a jó és mi a rossz. Csak egyet tudhattak az Édenkertben: Isten megtiltotta, hogy egyenek a jó és rossz tudásának fájáról.

Történet:

Ki az a Sátán? A kérdésre még azelőtt kell válaszolnunk, mielőtt belekezdenénk a történetbe.

Amikor Isten az eget és földet teremtette, angyalokat* is teremtett, hogy szolgálják Őt. Azonban volt közöttük egy, aki fellázadt, s olyan hatalmas akart lenni, mint Isten. Többen is voltak, akik vele együtt fordultak Isten ellen, aki levetette őket a mennyből.

Ezt a levetett angyalt nevezzük Sátánnak* vagy ördögnek. Társait is ördögöknek hívjuk. Máig Isten ellen lázítanak, próbálják tönkretenni munkáját. A Sátán legfőbb tevékenysége az emberek becsapása, elfordítása Istentől, hogy helyette őt szolgálják. Ezzel örök kárhozatba sodorja őket.

A kígyó ravaszabb volt minden állatnál, olvassuk. Ezt az állatot használta fel a Sátán, hogy az első emberpárt megkísértse. Nem akarta, hogy az ember jó barátságban legyen Istennel. Azóta is mindenre hajlandó, hogy minket eltávolítson az Úrtól, a feketét fehérnek mondva.

Éva épp ott állt a jó és rossz tudásának fájánál, amikor hangot hallott, és egy kígyót látott. Egy állat, mely beszél*, különös...

Egy ügyesen fogalmazott kérdés (figyeld meg, hogy a Sátán mindent kifordít!): "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?" Célja: kétséget támasztani Isten parancsával szemben. Ám ez nem sikerül ilyen direkt módon: "A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, csak annak a fának gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, mert meghaltok." A kígyó (a Sátán) tehát szigorúbbnak állítja Istent, mint amilyen, s már ott is van a figyelem előterében a célzott fa, lehet tovább menni...

"Dehogy haltok meg!" (A Sátán nem riad vissza egy arcátlan hazugságtól!) "Hanem jól tudja Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz." A kíváncsiság felébredt.

Milyen szép a jó és rossz tudásának a fája, és mennyire kívánatos* annak a gyümölcse. Erős vágy ébred az asszonyban: de jó lenne megkóstolni! Leszakít egy gyümölcsöt, és eszik belőle. (Vajon nem érzett semmi ellenállást?) Egy kicsit megfeledkezni az Úr Istenről, megszegni parancsát, elegendő ahhoz, hogy örökre elszakadjunk Tőle.

És Ádám? Az asszony már a kísértő hatása alatt állva, ráveszi férjét, hogy ő is egyék a gyümölcsből. Figyelem: Ádám is felelős*. Ő is eszik, s ezzel ő is vét Isten egyetlen parancsa ellen. Vége a zavartalan boldogságnak. Elromlott az Úr Istennel való kapcsolat. A Sátán elérte a célját! (Ne a Sátánra hárítsuk a bűnt, hiszen nem ő szegte meg a parancsolatot; az ember tette azt!)

Ebben a pillanatban szakadék támadt a Szent Isten és az ember között. Észreveszik, hogy mezítelenek. Szégyellik magukat Isten és egymás előtt. A férfi és nő közti tiszta szerelem bemocskolódott. Fügefalevéllel takarják el mezítelenségüket. Az a kényszer, hogy felöltözködjenek, a bűn következménye. Kötényt készítenek nagy, erős fügefalevelekből.

Elrejtőzni! Ez a gondolatuk. Ki elől? Isten elől! Félnek egyetlen Barátjuktól... Elrejtőznek a fák között. Akkor megcsendül Isten hangja a kertben. "Hol vagy?" – hallja Ádám.

Ádám beismeri, hogy fél Istentől, szégyelli mezítelenségét, és ezért rejtőzött el.

Az Úr Isten kérdése a bíró kérdése. Kitől tudja Ádám, hogy mezítelen? Talán evett a tiltott fáról? (Fontos, hogy a bűn elkövetése után következzék annak a bevallása. Megtörténik ez a mi imádságainkban?).

Ádám megpróbál kibújni a felelősség alól, és a bűnt Istenre és feleségére hárítani: "Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem."

Éva a kígyóra mutat: "A kígyó szedett rá, azért ettem."

A kígyó büntetése: Isten megátkozta, hogy hason járjon, és port egyék. (A kígyó most is a Sátán jelképe.)

Ezután állandó lesz a harc a kígyó utódai (a Sátán követői) és az asszony utóda (az eljövendő Szabadító) között. De ebben egyúttal benne van az az ígéret, hogy eljön majd a Szabadító (anyaígéret*): Az Úr ellenségeskedést támaszt a Sátán és az asszony között, és mindkettőjük utóda között. Az asszony utóda széttapossa a Sátán fejét (azaz megtöri a hatalmát), a Sátán pedig annak a sarkát mardossa (állandóan támadja, anélkül, hogy meg tudná ölni, vagy le tudná győzni). Ez az Úr Jézusnak, a Szabadítónak az eljövetelére utal. Ő fogja végleg megtörni a Sátán hatalmát szenvedése, halála és feltámadása által.

Az asszonyra ez vár: fájdalommal fogja szülni a gyermekét, és bár vágyakozni fog utána*, a férje fog uralkodni rajta.

A férfi büntetése pedig ez: fáradsággal (verejtékezve) fog dolgozni.

Az ember meg fog halni: "Bizony por vagy és vissza fogsz térni a porba!"

A teremtett világ jövője: az ember bűne miatt a föld tövist és bogáncsot hajt. Az állatok megölhetők lesznek (ruha állatbőrből az emberek számára), egymást fogják gyilkolni.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Minden ember öröksége: bűnös (eredő bűn) és halandó. Ádám, mint a szövetség feje vétett. Vele és Évával Isten új szövetséget szerzett: a kegyelmi szövetséget (15.v.), melynek mindenki részese, aki hisz a Szabadítóban.

Isten maga készít ruhát: "Az ÚRisten pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket." A hűség jele! Isten maga vágta le ezeket az állatokat, mint elsőket azokból az "áldozatok"-ból, melyeket be kell mutatni, hogy a szégyent eltakarják.

S azután: kiűzetés a kertből. Nincs lehetőség enni az élet fájáról. De ezt mégis kegyelemnek kell tekinteni, mert ha az ember ehetett volna az élet fájáról, akkor örökké Isten nélkül kellett volna élnie. A halál csak kapu az Istennel való örök életre, Krisztus által. Angyalok (kérubok*) őrzik lángpallossal az Éden kertjének bejáratát. Isten egyháza számára a jövő az új Paradicsom, az élet fájával (Jel 2,7; 22,2.14). Ádám ekkor Évának nevezi el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek. (A kegyelmi szövetség elfogadása.)

Az első ember elbukott egy díszkertben; a második Ádám, Jézus Krisztus nem engedelmeskedik a Sátánnak a pusztában.

Kapcsolódó igehelyek:

Ézs 29,16 – a korsó és a fazekas példája nagyon jól kapcsolódik a bűnesethez.

Jegyzetek: Angyalok – Küldöttek. A Mal 3,1 szerint lelkek, akiknek nincsen testük, de megjelenhetnek testben, értelmesek és akarhatnak. Az ember, mint Isten képe, feljebbvaló az angyaloknál (Zsid 1,14). Számuk ezerszer ezer, azaz sok. Az Úr angyalát gyakran az Úrral azonosítja a Biblia (lásd 1Móz 16,13 és 31,13). Tilos imádni őket: Jel 19,10. Sátán – Vö. Jób 1,6; 1Krón 21,1; Ézs 14,12–15; Zak 3,1; Mt 4,8–9; Jel 12,9 és 20,2. Sátán: vádló. Júd 6: a lázadó arkangyal, aki sok angyalt magával sodort... Jn 8,44: "embergyilkos kezdettől fogva". Ördög, vagy az ördögök fejedelme. Beszélő állat – Egy hatalom által mozgatva. Lásd még: Bálám szamarát (4Móz 22,28–30), akinek az Úr maga adott szavakat a szájába. Kívánság – Ne kívánd... – mondja a 10. parancsolat (2Móz 20,17). Hiszen a kívánság olyan sokszor a bűn szülője (H. K. 44. Úrnapja!) Felelősség – Milyen könnyű másokra kenni vétkeinket... Anyaígéret – Az első evangélium (1Móz 3,15), minden későbbi ígéret csírája, Krisztusra, az asszony utódjára mutat. Még nem teljesedett be egészen. Végső beteljesedését visszajövetelével várjuk. "Vágyakozol a te férjed után..." (1Móz 3,16), ami itt valami egészen mást jelent, mint az asszonynak az a lehetősége, hogy szeretetből engedjen férjének (1Pt 3,6). Ne "rabszolgai" engedelmességre gondoljunk itt, mely könnyen az asszony elnyomásához vezethet. A férjnek szeretettel kell ezt az engedelmességet várnia. Kérubok – Őrök, angyalok. Kettő állt a szövetségláda engesztelő fedelén (2Móz 25,18–20), Salamon templomának a falain is láthatóak voltak (1Kir 6,29). Lásd még: Ézs 6,1–6!

Énekek:

Református énekeskönyv: 130:1–3; 217:1–2.5; 460:1–2.6; 461 Jertek, énekeljünk: 97; 98; 132; 133; 138; 226; 227; 228 Erőm és énekem az Úr: 8; 38; 52; 98; 121 Harangszó: 22; 41; 43; 48 Dicsérjétek az Urat!: 74; 85; 87; 163

Megjegyzések: Isten képére... – Értelmes, szabad akaratú embernek, bűn nélkül, a Vele való kapcsolatra teremtette Isten az embert. Éles kontrasztként a bűnös állapotra. Az újjáteremtésben, Krisztus megváltása miatt minden hívő az eredeti állapot szerint formáltatik "Isten képére". (Róm 8,29) Mi Isten terve az életünkkel? Lásd: 1Kor 15,45–50! Bűneset – Egyszerűen elmesélve. A legjobb, különösen a kicsi gyermekeknek, ha Krisztusra mutatva a bűn megoldását is szívükre helyezzük. Fontos kiemelni, hogy az eredeti teremtésben Isten mindent jónak teremtett, a bűn miatt ment mindez tönkre. S Isten mégsem hagyta magára az embert, hiszen utána megy a pásztor az elveszettnek. Mert szeretete változatlan! Ő ugyanaz marad! A Sátán, az Ősellenség – Minden esetben legyen konkrét, nem szükséges felesleges félelmet ébreszteni. Példákkal lehet érzékeltetni a figyelmeztetést a kísértésben való megállásra. Bűn – Szinte egyenlősíthető az "engedetlenséggel", Isten akaratától való eltérés, saját akaratból való cselekvés. A bűn nem oldható meg "jóvátétellel"! Egyedül Jézus Krisztus miatt bocsátja meg Isten. Ezért kell naponta elrendeznünk, nem hagyva elmérgesedni... Isten szeretete – Isten igazságos, tehát meg kellett büntetnie az embert, de Isten szereti továbbra is, ezért utat készít neki, kiváltva őt álnokságából, helyette szenvedve el igazságának ítéletét. Legkisebbeknek – Nem szükséges az angyalok levettetését elmondani, csak a nagyobbak kérdezik a Sátán eredetét. Elég, ha annyit éreznek, hogy a szépet csúnyává akarja tenni, az Isten ellen akar minket fordítani.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• Bibliai történetek: Ádám és Éva, a bűneset története. (***)

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Mit szabad otthon, és mit nem? Alapvető közösségi szabályok, és azok betartása. (*)

• Mit tesz a vétkes? A vétek bevallása vagy takargatása? Bocsánatkérés, bocsánatadás. (*)

• A vétek és a bűn. A bűn eredete. A bűn, az engedetlenség következményei és büntetése. (* ** ***)

• A kívánság és a bűn. Vágyak és szükségletek. Megengedhető és bűnös kívánságok. (***) A testnek vannak kívánságai, ez teremtett adottsága, másként nem maradhatna fenn. De ezek ne uralkodjanak rajtunk, hanem mi rajtuk!

Magyar nyelv és irodalom

• Párbeszédes olvasás bibliai szövegből. A beszélő szándékának érzékeltetése. (***)

• Elbeszélő fogalmazás írása saját élmény alapján. (***)

Dráma

• "Papás-mamás": spontán szerepjáték. Mit szabad és mit nem? (*)

• Rejtőzködés, humó játék párbeszéddel. (*)

• Szituációs játékok a gyerekek életéből: Hogyan lesz a kívánságból vétek? A helyzetekhez kapcsolódó beszélgetés. (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

• Festett templomi kazetta megfigyelése. Segítségével a bűneset történetének képi megjelenítése. (**)

• Festés temperával, nagyméretű lapokon, csoportmunkában. (**)

• Ének versszakaihoz rajzos ábrázolás készítése. (**)

Ének-zene

• Népi eredetű ének tanulása és éneklése "énekmondó" stílusban, alkalmazkodó ritmussal. Mellé "képmutogatás". (**)

Testnevelés

• Foglalkozás a szabadban: humó játékok. (*)

Vázlat:

Bűneset

kígyó – Sátán – kísértés kívánság – engedetlenség a jó és gonosz tudásának fája

Következmények

halál fájdalom (szenvedés)

Kegyelem ígérete: 1Móz 3,15 a Megváltó, aki győzött – Jézus Krisztus

Mit látsz e hat kis képen? Fogalmazd meg a bűneset mozzanatait és következményeit egy-egy mondattal! Gondolkozz el a képen látható jelképekről! Mitjelent a földgömb, a kereszt, a töviskoszorú? Hogyan kapcsolódik a fenti igéhez?

Feldolgozás *** 3

Munkalap:

Beszélgessünk a képen látható jelképekről és a hozzájuk kapcsolódó igéről! A töviskoszorú Krisztus szenvedését jelképezi, melyből kinő a kereszt, az engedelmes áldozat, a megváltás útjának jelképe, mely az igében mint "élet fája" jelenik meg. Ez a fa az egész világ, a Föld minden lakója számára adatott. Aki hisz az Úr Jézus Krisztusban, aki Vele győztes életet él, annak terem. Gyümölcse az örök élet.

Aranymondás:

Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van. (Jel 2,7)

vagy: Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod. (1Móz 3,15)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Ádám és Éva bűne: Olvassák el a gyerekek a kígyó és az asszony, majd az Úristen, az ember és az asszony párbeszédét a Bibliából! Hangjukkal próbálják meg érzékeltetni a beszélők szándékát. Mivel tudta a kígyó rászedni Évát? Éva mivel követte el a hibát? Mit kellett volna tennie? Mivel követte el a hibát Ádám, s neki is mit kellett volna tennie? Vállalták-e a felelősséget tettükért? Mit tettek helyette?

Az ember bűne:

A bűneset óta nem szép többé az élet a Földön. Ez az első ember (Ádám és Éva) bűne miatt van így. Mik ennek a következményei? Betegség, halál, veszekedés, háború. Elégedetlenség. Nincs már olyan kapcsolat Istennel, mint amilyen a bűneset előtt volt. Azóta minden ember bűnben születik.

2. Van-e valami megoldás? Mutassunk rá Krisztusra, mint Közbenjáróra, akinek az áldozatáért Isten megbocsát nekünk, bűnös embereknek.

3. "Íme, újjáteremtek mindent." (Jel 21,5) – Isten új eget és új földet ad majd, ahol megint csak nem lesz semmi bűn. Oda mi Jézus Krisztus által juthatunk el.

* Engedetlenség a te életedben: Te mikor és miben voltál már engedetlen? Mi lett ennek a következménye? Milyen kísértések csábíthatják engedetlenségre az embert? Te melyikkel találkoztál már? Mit tehetsz a kísértéssel, a kísértővel szemben? Mi adhat védelmet?

Egyéb ötletek:

* Egy tál gyümölcs:

• Vigyünk be a gyerekeknek egy tál ízletes gyümölcsöt (nem feltétlenül fontos, hogy alma legyen)! Legyen közöttük egy különösen szép, kívánatos gyümölcs! Mutassuk meg nekik a tálat, s mondjuk el, hogy mindenki választhat egyet! Majd kérjük meg őket, hogy vegyék ki a választott gyümölcsöt! Vajon hányan nyúlnak azért az egyért?

• Tetessük vissza a gyümölcsöket, s figyelmeztessük őket, hogy bármelyiket választhatják, kivéve azt az egyet. Ismét vehetnek a tálból.

• Beszéljük meg a tapasztalatokat! Hányan szerették volna kivenni a legszebbet? Miért? Mikor tudtad, hogy nem szabad kivenni, kívántad-e még? Mi volt az erősebb, a kívánságod vagy a tiltó szónak való engedelmesség? Könnyű volt-e legyőzni a kívánságodat? Miért?

• Foglalkozás végén ne feledkezzünk meg arról, hogy a választott gyümölcsöt elfogyaszthassák a gyerekek. Kivéve azt az egyet. Ugye, hogy ízletes a többi is?

* A csalogató kívánság:

• A kísértő kívánságainkat használja fel, hogy engedetlenségre csábítson (Jak 1,14). Játsszanak el a gyerekek néhány élethelyzetet, hogy jobban megértsék ezt. Az alapszituációhoz maguk rögtönözzenek megfelelő párbeszédet! Előbb úgy alakítsák a történetet, hogy engednek a kísértésnek, majd javítsák ki: Győzzenek a kísértés felett! Beszélgessünk arról, hogyan keletkezik a kívánság (vágyaink, szükségleteink)! Vajon minden kívánság bűnös-e? Mondjunk rá ellenpéldát! Hogyan tudjuk megkülönböztetni a bűnös kívánságokat, kísértő gondolatokat a természetes és megengedhető kívánságoktól, gondolatoktól?

• Írjanak a gyerekek egy elbeszélő fogalmazást saját élményeik alapján, a következő címek közül válogatva: "A csalogató kívánság", "Legyőztem a kísértést" stb.

Bűneset ** 3

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz; szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. 1Mózes 3,6

Almafa Ádámmal és Évával. Itt neked kell megtervezned a templom karzatának következő tábláját, mely Festett tábla a mezőkeresztesi református templom karzatáról 1728-ból. szintén Ádámot és Évát ábrázolja, de az Édenkerten kívül.

Feldolgozás ** 3

Munkalap:

A festett tábla képe Takács Béla: "Uram, hajlékodat, szeretem házadat..." c. könyvéből való (Officina Nova – 18. o.). A népművészet formanyelve közel áll a gyermekrajzok ábrázolásaihoz. Ez is ösztönző lehet a gyerekek számára, hogy bátran rajzoljanak. Mielőtt hozzáfognának, beszéljük meg velük, vajon hogyan élhetett Ádám és Éva az Édenen kívül! Gondoljunk a bűneset következményeire és a bőrruhára! Színes ceruzával dolgozzanak!

Aranymondás:

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, ... szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. (1Móz 3,6)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A történet: Kérdések segítségével beszéljük meg a történetet! Miért nem szakított Ádám és Éva sokáig a tiltott gyümölcsből? Miért szakított mégis? Mivel tudta a kígyó rászedni Évát? Mit tettek, miután szakítottak és ettek a gyümölcsből? Vállalták-e Isten előtt a felelősséget? Mi lett a büntetésük? Van-e a büntetések között valami ígéret, ami reménységet adhat nekik? Miért kellett elhagyniuk az Éden kertjét? Hogyan élhettek kívüle?

A következmények: Ősszüleink bűne miatt mi is bűnösök vagyunk. (Róm 5,19) A büntetés nemcsak őket sújtotta, hanem azóta minden embert. Mik a bűneset következményei a mai ember életében? (Háborúk, viszálykodások, engedetlenségek, betegség és halál mind innen ered.) Mi a megoldás? Isten már előre gondoskodott róla. Erre tett ígéretet Ádámnak és Évának (1Móz 3,15); ezért küldte el a Fiát, hogy legyőzze a bűnt, s vele a halált (1Kor 15,55–57).

Egyéb ötletek:

* Festés: A munkalap színes terve után érdemes a bűneset történetét nagyméretű "táblákon" megfesteni, melyek egy képzeletbeli templom karzatára készülhetnek. A csoport létszámától függően osszuk fel a történetet több képre!

Pl. – Élet az Édenben a bűneset előtt

Éva és a kígyó

Éva és Ádám esznek a gyümölcsből

A rejtőzködés

A büntetés

Élet az Édenen kívül

(+ Az "élet fája": Jel 22,2) Egy képen 2–3 fős kiscsoportok dolgozhatnak. A festéshez használjunk tempera festéket, melyből a legfontosabb színeket érdemes előre kikeverni. A "táblák" nagyméretű kartonvagy hullámpapírból készülhetnek. Az elkészült "táblákból" rendezzünk kiállítást a teremben, esetleg a gyülekezeti teremben vagy a templomban.

* Énekmondás: Nagyon szépen összefoglalja a bűnesetet és annak üzenetét a következő, népi dallamra írt ének. (Draskóczy Balázs /Szerk./: Harangszó. REZEM, Bp. 1994. 33.o.):

Édenkertben lakott Ám megszánta Isten Ádám, Éva régen, Az elbukott embert: Sok-sok gyümölcsfa volt Elküldötte Fiát, A kert közepében. Ki megváltást szerzett.

Állt a sok fa között A kígyónak fejét A tilalom fája, Krisztus megtapodta, Jaj, ki arról szakít, Értünk a keresztfán Halált hoz magára! Életét áldozta.

Akkor jött a Gonosz Aki Benne hiszen Kígyónak képében, Már az meg van váltva, Rászedte az embert, Életfáról ehet Oda lett az Éden! A szép mennyországba'.

• Versszakról-versszakra haladva énekeljük és beszéljük meg az üzenetet.

• Feldolgozhatjuk az ének szövegét úgy is, hogy minden gyermek kap egy versszakot (vagy páronként egyet), s ahhoz készít egy rajzot. Majd a rajzokat sorba téve, s azokhoz néhány mondatos magyarázatot fűzve beszéljük meg a szöveg mondanivalóját!

• A rajzolók sorba állnak és sorban eléneklik az ének versszakait, miközben felmutatják a rajzolt képet. Mindig az énekel, aki az adott képet rajzolta. A kis énekmondó előadást másoknak is bemutathatjuk.

Hol van Ádám?

HOL VAGY? 1Mózes 3,9

Hol van Éva?Mindketten elbújtak.

Bűneset * 3

Ha kiszínezed a virágokat és a fákat, pontosan ott rejtőznek majd mindkettena fa alatt, ahová elbújtak Isten elől. Őket hagyd fehéren, hogy eszedbe jusson,nem lehet elrejtőzni, mert úgyis kiderül minden!

Feldolgozás * 3

Munkalap:

A nagybetűket már sok óvodás is ismeri. Ezért nyugodtan megkérdezhetjük, van-e, aki el tudja olvasni az aranymondást? Az olvasni tudók együtt is olvashatják.

Aranymondás:

Hol vagy (Ádám)? (1Móz 3,9b)

Megtanulhatjuk az aranymondást az Ádám névvel kiegészítve. Így nem szó szerinti idézet, de jóval többet mond a gyerekek számára.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Beszélgetés: Mit követett el Ádám és Éva? Mi volt ebben a rossz? Miért bújtak el a fák közé? Mi volt a büntetésük? Beszélgessünk a gyerekekkel arról, mit szabad otthon, és mit nem! Mit tesznek, ha valami rosszul sikerül? Megmondják-e vagy sem? Kérnek-e bocsánatot? Ha titkolod vagy letagadod, amit elkövettél, az olyan, mint a rejtőzködés. De vigyázz, előbb vagy utóbb úgyis kiderül! Mit éreznek, ha büntetést kapnak? Mire való a büntetés? Meg szoktak-e a szüleik bocsátani? Fontos, hogy a gyerekek biztosak legyenek benne, Jézus Krisztus mindent meg tud bocsátani, ne féljenek tőle!

* Játékok:

• "Papás-mamás" Játsszanak a gyerekek "papás-mamás" spontán szerepjátékot, amiben a két szülő megmondhatja a többi gyereknek, hogy mit szabad csinálni és mit nem (pl. nem szabad nevetni, sétálni, ülni stb.). A gyerekek a tiltott dolgot kivéve minden mást csinálhatnak. Aki megszegi, büntetésül kiáll a játékból. A legügyesebbek lehetnek a következő játékban a szülők.

• "Hol vagy...?" (A történet előkészítésére is alkalmas.) Bármilyen szűk térben vagyunk, feladatul adjuk a gyerekeknek, hogy rejtőzzenek el (szék mögé, asztal alá stb.). Majd egyenként szólítjuk meg őket: Hol vagy Ági? Hol vagy Feri? stb. A gyerekek válaszolnak, és előbújnak rejtekükből. Végül megbeszélhetjük, hogy el tudtak-e igazán rejtőzni előlünk? Miért? Mi emberek ugyanígy nem tudunk igazán elrejtőzni Isten elől.

• Humó Az előző játék szabadtéri változata. A gyerekek jól elbújnak, miközben a humó szemét eltakarva várakozik. Majd elkiáltja magát: pl. Hol vagy Jocó? Jocó hangosan válaszol: Itt vagyok! De nem bújik elő. A humónak a hang alapján kell megtalálnia. Ha sikerült, másik névvel kérdezi: Hol vagy...? Mindaddig, míg mindenkit meg nem talált. Az lesz az új humó, akit legnehezebb volt megtalálnia.

4. Kain és Ábel - 1Mózes 4,1–16 (17–26)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Féltékenység, gyűlölet és gyilkosság gyakran követi egymást.

A boldog várakozás után Évának keserves csalódás lehetett, hogy elsőszülöttje nem a megígért szabadító!

* Isten tiszteletéből fakad a hit.

Előzmények:

Ádám és Éva engedetlenek voltak, megszegték

Isten parancsát. Ezért el kellett hagyniuk az Édenkertet. A kertből kikerülve találtak lakóhelyet, s ott letelepedtek. Napjaikat fáradságos munka töltötte be. De más is történt velük.

Történet:

Ádám és Éva szerelme gyümölcsöt termett. Megszületett az első gyermekük. "Fiút kaptam az Úrtól" – ujjongott Éva, amikor elsőszülöttjét karjába vette. Kainnak nevezte el, ami annyit jelent: "képmás". Szeretetével nevelte, hogy kapcsolatukban "istenképűségük" láthatóvá váljék. Nem sokkal utána a második fiú is megérkezett: Ábel.*

A gyermekek felnövekedve hivatást választottak. Egyikük földművelő, másikuk állattenyésztő lett. Kain szántott-vetett, Ábel pedig juhait őrizte. A föld nem termett munka nélkül, s a bárányok sem tudtak gondoskodni magukról az ember nélkül. Az ember élete sem lehetséges Isten nélkül. Ezért ők mindketten hálaáldozatot hoztak Istennek. "Hálanapot" tartottak, ahogyan később ezt Mózes törvénye általánosan el is rendelte. Az áldozat* foglalkozásukból kifolyólag különböző volt: Kain ételáldozatot vitt a föld gyümölcséből, Ábel pedig bárányai közül áldozott fel egyet. Nem akármelyiket, hanem egy elsőszülött, egészséges, szép bárányt, amilyenről szintén a "törvény" rendelkezik majd. Nem a feleslegest vitte oda, nem az úgyis "levágandót", a beteget. Az áldozatot bemutatták... s várták Isten válaszát. Az Úr pedig a szívüket nézte. Hogyan, s miért hozták eléje hálaáldozatukat? Ábel hittel áldozott. Ez előképe Krisztus áldozatának, mint ahogy az volt minden áldozás az Ószövetségben. Ábelét elfogadta Isten, Kainét nem. Nehéz erre magyarázatot találni, mint ahogy arra is, honnan tudták meg. Valószínűleg szívük indulata számított, s ott érezték meg a választ is. Kaint keserűség töltötte el, s leszegett fejjel járta útjait.

Féltékenység, irigység* töltötte be szívét, amely gyűlöletté vált, s végzetes tettéhez vezette.

Az Úr ismeri az ember gondolatait. Kainhoz is személyesen szólt. Megkérdezte, miért horgasztja le a fejét, miért dühös, s rögtön a megoldást is megadta neki: "A bűn az ajtód előtt leselkedik, de te uralkodjál rajta!"

Tudta, hogy Kain veszélyben van. De azt is, hogy tehetne ellene. Hatalmat kapott, hogy a leselkedő véteknek ellene álljon. De Kain nem hallgatott az Úrra. Kihívta testvérét a mezőre, ott rátámadt, s megölte. Isten figyelmeztetése nem jutott eszébe. Innen pedig már nem volt visszaút.

Az Úr megkérdezte tőle: "Hol van Ábel, a te testvéred?"

A kérdésre lehetne bűnvallással felelni. De Kain bűnében megkeményedve elveti ezt, s hazugsággal válaszol. "Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?" Egyik hazugság, bűn szüli a másikat. Törődnöm kell a testvéremmel? Kegyetlenség a következő lépés. De az Úr tovább kérdez: "Mit tettél?", s következik a büntetés. Ábel vére kiált. Kain nem maradhat ezen a földön, ahol vért ontott. Nem kell meghalnia idő előtt, hanem nyughatatlan, kóbor ember lesz belőle.

Hirtelen jön a félelem: "De hiszen akkor meggyilkolhat bárki, aki rám talál!" S az Úr gondoskodik róla. Megígéri, hogy hétszeres átok sújtja azt, aki Kainra támad. Bűnbánatnak nyoma sincs, s így a bocsánatnak sem.

Az átok hétszeres, ami a teljesség száma (lásd a teremtés 7 napja). Így teljesedik ki azon az emberen, aki bosszút állna. Kain jelet kap (nem tudjuk mit takar ez), hogy figyelmeztesse a vele találkozókat, tilos bántani! Nem a gyilkosság védett tehát, hanem a gyilkos, ezt a gyilkosságot nem követi halálraítélés. Vajon miért teszi ezt Isten?

Kain időt kap a megbánásra. A Jézus Krisztus melletti gyilkos is bocsánatot nyert. Másrészt figyelmeztető jelként, hogy mindenki, aki felemeli kezét embertársa ellen, talán nem azonnal bűnhődik, de nem lesz nyugalma többé.

Kain útra kel. Letelepszik Nód* földjén, Édentől keletre. Éva várakozása csalódásra fordult. Első gyermeke nem a kapott ígéret beteljesítője, csak a vétek folytatója.

Kain utódainak sorát olvashatjuk a negyedik rész további verseiben. Ezek közül Lámekre kell figyelnünk, akinek két felesége volt: Ádá és Cilla. Három fiuk született, akik mind kézművességet gyakoroltak: Jábál sátorkészítő-építő, Júbál a zeneszerszámok készítője (citera és fuvola), Tubálkain pedig a réz- és vasszerszámok kovácsmestere lett. Lámek harci éneke az első vers (23–24.v.), amit olvashatunk a Bibliában.

Figyelemreméltó, hogy a kézművesség, a műveltség és civilizáció épp Kain utódai között kezdődik el. Ami még nem jelent ugyan Isten ellen fordulást, de mégis hozzájárul az ember öndicsőítéséhez. Lámek felfuvalkodott és hitetlen viselkedése legalábbis erre enged következtetni.

Ádámnak és Évának született még egy gyermeke: Sét*, Ábel helyett, akit Kain megölt. Sét fia, Enós születése után "kezdték segítségül hívni az Úr nevét". Az áldozatbemutatás folytatódott, mint istentisztelet.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Ábel – "Lehelet, semmiség". Mert nem hagyott utódot maga után. Mint Ádám-Éva bűnének hordozója, elsőként szenvedte el a halált. Áldozat – Mintha elkezdődne a különbségtétel a kétféle áldozat között. A könnyen vitt (ami kötelező), mely áldozathozatal nem érinti mélyen az ember szívét, és a másik fajta áldozathozatal, melynek során vérnek kell folynia, ami arról beszél, hogy a szív nem maradhat érintetlenül. A pogányok félelemből áldoztak, hogy isteneiket megnyugtatva biztosítsák a maguk jövőjét. Az ilyen áldozatot Isten nem kedveli. Fontos lenne a mai áldozatokról is szólni. (Hálaáldozat; adakozás; magam, szívem, szeretetem, időm odaszánása stb.) Féltékenység – Ez ellen csak egy módon védekezhetek: "alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál!" (Fil 2,3) Nód – Jelentése: "bolyongás, menekülés, hazátlanság". Azaz jelképes elnevezése annak a helynek, ahová Kain menekült. Voltak Kainnak nőtestvérei? Vajon a saját testvéreivel lépett házasságra? (Lásd ehhez: 1Móz 5,4!) Ezek a tipikus kérdések hangzanak ilyenkor. Sét – A meggyilkolt Ábel helyett adta Isten. Innen nevének jelentése: "pótlás, elrendelt, odahelyezett".

Megjegyzések: Isten szolgálata – Nem mindegy, hogy szokásból, hit nélkül, a kötelesség miatt teljesítem, vagy szívből, örömmel, hálából. Mondj példákat életedből, amelyből a kettő különbsége egyértelművé válik! Irigység – Hamar jön, családban, iskolában, s könnyen tettlegessé válik. Új testvér születése, új és szebb játék ajándékozása, nagyobb tárgy, dicséret, simogatás stb. Fontos a különbségtétel egyértelművé tétele, s az Úr figyelmeztetésének komolyan vétele: TEHETSZ ELLENE! Egyik bűn következik a másikból – Ilyen a hazugság, amely minden kisebb-nagyobb véteknél megfigyelhető. Érdemes a lavina példájával érzékeltetni ennek veszélyét... Megbocsátás – Még a gyilkosoknak is van bocsánat. Jézus Krisztus vére minden bűnt eltöröl (Ézs 53,12). Általánosságban – Az áldozat elfogadásánál nem muszáj túlmagyarázni a felfelé szálló füstöt, s túlszínezni, amiről a Biblia nem beszél...

Énekek:

Református énekeskönyv: 51:1.8; 130:1–3; 205:1–3.5; 206:1–4; 207:1–3; 236; 345 Jertek, énekeljünk: 97; 98; 122; 228 Harangszó: 39; 49:1–2.7 Dicsérjétek az Urat!: 15:5–6; 152, 154 Erőm és énekem az Úr: 8; 23; 52; 56; 62; 121

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Pozitív és negatív belső tulajdonságok. Tulajdonságpárok gyűjtése. Beszélgetés, élethelyzetek kialakítása, elemzése. (** ***)

• A bűnös tett indítékai. Irigység, féltékenység, harag. Uralom indulataink felett. (* ** ***)

• A szeretet kifejezési formái társaink felé. "Titkos testvér" játék. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Bibliai történetek: Kain és Ábel. (***)

• Ősi foglalkozások: pásztorkodás, földművelés, (* **) hangszerkészítés, kovácsmesterség (**).

• Kultúrtörténeti emlékek a Genezis 4. részében: az élelemtermelés kialakulása, az első városépítés, a sátorlakó nomád életmód kialakulása, az első hangszerek, a fémek felhasználása. (***)

• Vallási élet az őskorban és az ókori Keleten; vallási élet az ókori Izraelben: Az áldozat szerepe és fajtái. (***)

• Az igazságszolgáltatás ősi és mai formái, intézményei. Gyilkosság, vérbosszú, börtön- és halálbüntetés. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Nevek olvasása, írása. (*)

• Elbeszélő fogalmazás írása a gyerekek élményei alapján. (**)

• Párbeszéd írásbeli megfogalmazása élethelyzethez kapcsolódva. (***)

Dráma

• Élethelyzetek pozitív és negatív belső tulajdonságokhoz kapcsolódva. A helyzetek megbeszélése, elemzése. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Állatalak és gyümölcsök formázása gyurmából. (*)

A bibliai történet feldolgozása

Vázlat:

Ádám Éva Kain (földműves) Ábel (állattenyésztő) szolgálta Istent szolgálta Istent féltékeny lett áldozat Isten elfogadta Kainét nem Ábelét igen gyűlölet – gyilkosság – hazugság büntetés:

elűzetés, átok védelem Nód földje Sét – Enós: Isten segítségül hívása

Kain és Ábel *** 4

Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot, mint Kain, és ezáltal nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz... Zsidókhoz 11,4

Keresd meg, és folytasd a felső írástekercsben lévő igeverseket az alsó tekercs vonalain!A felsorolásból kösd össze a rosszra és jóra utaló szavakat a megfelelő képcsíkkal, majd színezd ki azokat! Használj "kedves"és "utálatos" színeket! Melyiket használtad a legtöbbször?

Feldolgozás *** 4

A feladat textusa:

...szeressük egymást; nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól volt, és meggyilkolta a testvérét. És miért gyilkolta meg? Mert az ő cselekedetei gonoszak voltak, a testvére cselekedetei pedig igazak. (1Jn 3,11–12)

A hiányos igét önálló bibliahasználattal egészítsék ki a gyerekek!

Aranymondás / tanulnivaló (ismétlés):

Ádám és Éva fiai: Kain, Ábel, Sét és fia, Enós. (Lehet még: Lámek és fiai: Jábál, Júbál, Túbalkain.)

Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot, mint Kain, és ezáltal nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz... (Zsid 11,4a)

vagy: Szeressük egymást, nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól volt, és meggyilkolta a testvérét. (1Jn 3,11b–12a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Jó és rossz: A jó és rossz tulajdonságok szétválasztása papíron könnyű dolog. De vajon ilyen egyszerű-e ez életünkben? Jézus figyelmeztet ennek a szükségére. Ha hozzá tartozunk, jó gyümölcsöt kell teremjen az életünk (Mt 7,16–20; Lk 6,43–46; Jn 15,1–8).

• Beszélgessünk a munkalapon szereplő tulajdonságokról egészen konkrétan: miként nyilvánulnak meg a gyerekek életében! Keressünk jó és rossz tulajdonságpárokat (ha valamelyik tulajdonságnak hiányzik a párja, akkor is)!

• Feldolgozhatjuk a tulajdonságokat drámajátékkal a következő módon: Papírcédulára írunk egy-egy jó-rossz tulajdonságpárt. A gyerekek párokat alakítanak, s páronként húznak egy cédulát. Találjanak ki és játsszanak el olyan élethelyzeteket, melyekben először az adott tulajdonságpár rossz, majd a jó oldala mutatkozik meg. A többieknek a játék alapján ki kell találni az adott tulajdonságpárt. A párbeszédeket írásban is megfogalmazhatják.

* Áldozat: Az áldozat fajtái:

anyaguk szerint: állat- és terményáldozat (ételáldozat)

indítéka szerint: Isten magasztalása, előtte való hódolat; békeáldozat, célja a

békességszerzés; engesztelő áldozat vétek miatt; hálaáldozat. Mi jellemzi a pogány áldozatokat? Miben különböznek ettől Isten népének áldozatai? Milyen áldozat kedves az Úr előtt? Ma hogyan mutathatunk be áldozatot Istennek? Mit adhatunk neki oda (amit egyébként tőle kaptunk)? (Gondolj az idődre, figyelmedre, szeretetedre, legbelső gondolataidra is – lásd: Róm 12,1–2!) Mikor használjuk a magyar nyelvben átvitt értelemben az áldozat szót? Kiért, miért lehet áldozatot hozni? Te hoztál-e már?

* Igazságszolgáltatás: A bűnös büntetést érdemel, Isten számon kéri a kiontott vért. Milyen büntetést kapott Kain Istentől? Szerinted súlyosabb-e ez a halálbüntetésnél? Miért? Miért kellett Kainra jelet tenni? Mitől védte meg? Beszélgessünk az igazságszolgáltatás ősi és mai formáiról! Ősi emberi törvény a vérbosszú, mely a Bibliában is szerepel (4Móz 35,19). Az emberi életet védelmezi, és gátak közé szorítja a határtalan bosszúvágyat az "életet életért" elv (2Móz 21,23) alapján. A gyilkos kinyomozását és az ítélet végrehajtását a rokonságra, ill. a vérbosszuló rokonra bízza. Ma a nyomozást, ítélethozatalt és -végrehajtást milyen intézmények végzik el? Milyen büntetésformákat ismersz? Hoznak-e nálunk halálos ítéletet? Mikor? Miért van erre szükség?

* Kultúrtörténet: Érdemes a 4. rész kultúrtörténeti mozzanatait kiemelni, és összefüggésbe hozni a gyerekek történelmi ismereteivel.

állattenyésztés (pásztorkodás) és földművelés megjelenése, különválása – Kain, Ábel

városépítés – Kain, Énók

sátorlakó nomádok életformája kialakul – Jábál

az első hangszerek kialakulása – Júbál

– fémek felfedezése, kovácsmesterség kialakulása – Túbalkain Feldolgozhatjuk a témát úgy, hogy a gyerekeknek a fenti címszavakhoz kell a megfelelő neveket a bibliai szövegből megtalálniuk, majd beszélgethetünk e tevékenységekről. Beszélgessünk más, ősi mesterségekről is (pl. szövés, fazekasság stb.)!

* Testvérviszony:

• A testvérek közötti féltékenység, harag, olykor gyűlölet, s az ebből fakadó viszálykodás, mely tettlegességig is fajulhat, sajnos nemcsak az őskorra jellemző. Ma sincs ez sokszor másképp, legfeljebb kifinomultabb eszközökkel történik. Beszélgessünk arról, mi okozhat nézeteltérést a testvérek között! Miből fakad a féltékenység és a harag? Mi lesz a következménye? Hogyan uralkodhatunk a féltékenység, harag felett? Mit mond Jézus Krisztus az emberi haragról (lásd Mt 5,21–22)? Mit mond Pál apostol Jézus Krisztus indulatáról (lásd Fil 2,5kk)?

• Gyakoroljuk a testvérszeretetet a következő játékkal: Meghatározott időre (pl. egy hétre, a következő foglalkozásig stb.) mindenkinek lesz a csoport tagjai közül egy "titkos testvére" (egymás nevét húzzák ki a gyerekek, s mindenki csak arról a "titkos testvérről" tud, akiről neki gondoskodnia kell). Az adott idő alatt mindenki különös szeretettel, törődéssel forduljon "titkos testvére" felé. Figyeljen arra, mire van a másiknak szüksége, miben tud neki segíteni! Szeretetét kifejezheti apró ajándékokkal is. Az időszak végén mindenki próbálja meg kitalálni, ki volt az a "titkos testvér", aki őróla gondoskodott. Akinek a nevét kitalálják, az jó "testvér" lehetett. Már csak az a kérdés, hogyan lehetünk jó testvérek játékon kívül is, hiszen a gyülekezet, az egyház tagjai egymás testvérei a Krisztusban (1Jn 3,13–17).

Kain és Ábel ** 4

Feldolgozás ** 4

Munkalap:

A legtöbb helyre egy-egy nevet kell beírni, mely a történet és a kezdőbetű alapján egyértelmű. A 4. mondat második szavánál gondolhatunk Kain irigységére, mint haragjának okára. Az

5. mondatban Isten büntetését kell tömören megfogalmazni, segíthetnek a "megátkozta", "elűzte" szavak. A feladat kitöltése többféleképpen is történhet, attól függően, mit akarunk inkább gyakoroltatni:

Sematikus kitöltés másolás vagy diktálás nyomán: idegen nevek írásának gyakorlása, nevek tanulása.

Válasznevek válogatása a táblán elhelyezett, összekevert (esetleg más nevekkel is nehezített) névhalmazból: gondolkoztató és az emlékezetet aktivizáló feladat.

A 4. és 5. mondat önálló kiegészítése: a gondolkodást, lényegkiemelést fejlesztő feladat.

Önálló kitöltés Biblia segítségével: bibliahasználat gyakorlása, gondolkodtató feladatok

megoldása a Biblia segítségével. A feladat differenciálásra, egyéni fejlesztésre is kiválóan alkalmas.

Aranymondás / tanulnivaló:

Ádám és Éva fiai: Kain, Ábel és Sét. (Lehet még Sét fia: Enós)

...ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, ...de te uralkodjál rajta. (1Móz 4,7)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Kérdések: Mi volt Kain és Ábel foglalkozása? Miből mutatott be áldozatot a két testvér? Mi volt a különbség a két áldozat között? Miért gerjedt haragra Kain? Mi lett e harag következménye? Miért nem élt az Úr által tanácsolt lehetőséggel? Miért nem sújtotta az Úr az emberölést halálbüntetéssel? Kain melyik utódjában tért vissza indulatossága?

Irigység és harag:

• Az irigység és harag sok véteknek a kezdete! Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Hozzanak példákat saját életükből! Hogyan uralkodhatsz haragod, indulataid, irigységed felett?

• Találjanak ki és játsszanak el a témával kapcsolatos helyzeteket az osztály, csoport életéhez kapcsolódva! Ügyeljünk arra, hogy ne csak a negatív oldal szerepeljen! Azt is mutassák be, hogyan lehet legyőzni az irigységet, haragot, s mi lehet annak a gyümölcse!

• A beszélgetés vagy a helyzetgyakorlatok jól előkészíthetnek egy elbeszélő fogalmazást a gyerekek életéből. Engedjük, hogy maguk válasszanak a pozitív vagy negatív megközelítés között (ha őszinték, jobban megismerhetjük őket): "Irigy voltam" – "Legyőztem az irigységet" vagy "Haragudtam" – "Legyőztem a haragomat".

* Foglalkozások: Gyűjtsük össze a történetben szereplő foglalkozásokat! Kinek mi volt a foglalkozása? Kössék össze ezeket a megfelelő nevekkel!

Kain hangszerkészítő Ábel pásztor Jábál sátorkészítő – városépítő Júbál kovács Túbalkain földműves

Ismernek-e más, ősi mesterségeket? Beszélgessünk ezekről!

Kain és Ábel * 4

Ábel juhpásztor lett,Kain pedig földművelő. 1Mózes 4,2

Feldolgozás * 4

Munkalap:

Beszélgessünk a pásztorkodás (állattenyésztés) és a földművelés alapvető különbségeiről! A két testvért foglalkozásuk alapján fogják tudni megkülönböztetni a gyerekek. Az olvasni már tudó gyerekek lemásolhatják a neveket nagybetűkkel, az olvasni nem tudók is írják le legalább a kezdőbetűket!

Aranymondás / tanulnivaló:

Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő. (1Móz 4,2b)

Ádám és Éva fiai: Kain, Ábel és Sét

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Beszélgetés: A történet nehéz szavaihoz kapcsolódva:

• FÉLTÉKENYSÉG Mit érzel, ha elveszik a labdádat? S akkor mit érzel, és mit teszel, ha a másiknak szebb játéka van, mint neked? Miért kell sokszor az, ami a másiké?

• SZOLGÁLAT Nehéz fogalom. Példával könnyebben megértethetjük a lényegét: Nagyon szereted apát és anyát. Szívesen segítesz nekik. Miért? (szeretetből) Anya megkér valamire. Semmi kedved sincs hozzá. Mégis megteszed, mert... anya mondja. (engedelmes vagy) Beszélgethetünk arról is, hogyha nem akarunk megtenni valamit, annak mi a következménye.

• ÁLDOZAT Itt is a példa segíthet: Anya szülinapja jön, és szeretnél valamit adni neki. De csak az összegyűjtött csokipapírjaid vannak, melyek olyan nagy kincset jelentenek számodra. Most mit teszel?

• HALÁL A bűn következménye. Nagyon kell hát vigyáznunk egymásra, nem szabad egymást bántani. Sem tettel, sem szóval. Mindenkinek értékes az élete, mert Isten adta. A beszélgetésben arra próbáljunk válaszolni, ami a csoportban fontos és aktuális! Nem kell egyszerre mindenről beszélni.

* Pásztorkodás és földművelés:

• Képekkel is mutassuk be a pásztorkodás és földművelés különbségeit! Ha van elegendő képünk (vagy rajzunk), válogassák szét a gyerekek az állatok és gyümölcsök képeit!

• Hozzunk (gyűjtessünk) különböző tejtermékeket (köztük juhtúrót) és gyümölcsöket! A gyerekek válogassák szét egy mai Kain és Ábel kosarába! Végül kóstolják meg a juhtúrót, és fogyasszák el a gyümölcsöket!

• Rajzolják le vagy formázzák meg gyurmából, hogy mit mutatott be Kain és Ábel áldozatul az Úrnak!

5. Kain és Sét utódai; Nóé bárkát épít - 1Mózes 5 – 6

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Akik nem szeretik az Urat, azoknak sorsa rettenetes. Isten szomorúan tekint feléjük.

Az Őt szeretőknek azonban mindig van egy "bárka", amely megmentheti őket.

Előzmények:

Kain megölte testvérét, Ábelt, ezért bűnhődnie kellett: az Úr megátkozta, elűzte lakóhelyéről, kóbor ember lett belőle. Ám az életét megvédelmezte. Utódai között van Lámek, aki nagyon erőszakos ember, és az ő fiai, akik az első kézművesek.

Ábel helyett Ádámnak és Évának harmadik fia született: Sét. Az ő fia, Enós születése után "kezdték segítségül hívni az Úr nevét"!

Történet:

Az emberiség azokban a napokban két részre szakadt: Kain utódai és Sét leszármazottai. Először nem nagyon törődtek egymással, de később olvashatjuk (6. rész), hogy az "istenfiak" feleségül vették Kain leányait. (Általában így történik ez ma is: nem a világ jön be a gyülekezetekbe, hanem az egyház nyílik meg a világ felé.) Nem mindnyájan feledkeztek meg Istenről. Énókról azt olvassuk, hogy Istennel járt, s ezért Isten őt magához vette, nem kellett meghalnia (5,24).

Tehát az emberiség szaporodása hozta magával, hogy Kain leányait az "istenfiak" (Sét utódai) megszerették, és feleségül vették. Ez nem tűnik olyan súlyos dolognak, mégis Isten megharagszik érte! Az emberek így hatalmassá és hatalmaskodóvá lesznek, életkoruk* is milyen hosszú! De a jólét nem táplálja a kegyességet. Az Úr látja az emberi gonoszság elszaporodását, szívük gondolatának megromlását (itt általában Kain és Sét utódait egyaránt kell értenünk), s döntést hoz: "Ne maradjon lelkem örökké az emberben, hiszen ő csak test. Legyen az életkora százhúsz esztendő." (6,3)

Mit is jelent ez? Isten figyelmeztette az "igazak" által (olyanok, mint Énók*, Matuzsálem* és Nóé*) a többieket, de ez nem segített, ugyanolyanok maradtak. Isten elhatározta, hogy ez nem mehet így örökké. "Megszomorodott" miattuk, s megbánta, hogy embert formált. (6.v.)

Akkor döntést hozott: elpusztítja az embert, s az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat. A halakról nincs szó. Tehát az állatok is az ember vétke miatt kell szenvedjenek. Ez az emberek és az egész élővilág végét jelenti akkor?

Csak egy kicsi reménység maradt: "De Nóé kegyelmet talált az Úr előtt". (8.v.) Miért pont ő? Azt olvashatjuk róla, hogy igaz volt és feddhetetlen. "Istennel járt", ahogyan Énókról már korábban megtudtuk (5,22–24).

Ez azt jelentette, hogy szívében Istenre figyelt, értette szavát. Így Isten kegyelme elérhette őt, hiszen üzenetét felfogta, s engedelmeskedett annak. Ő sem volt bűntelen (gondoljunk Nóé bűnére: 1Móz 9,21). A történetek sorában több emberről is olvashatunk hasonlót, akik nem bűn nélkül, de mégis Isten félelmében éltek.

Három fia volt Nóénak: Sém, Hám, Jáfet*. Százhúsz év kegyelmi időt adott az Úr az emberiségnek, hogy ez alatt a hosszú idő alatt térjen meg. Fiaival együtt Isten parancsára bárkát* építettek. (A bárka méreteit lásd a Jegyzetekben!) A puszta földön. Ki látott ilyet valaha is! Használtak már az emberek hajókat? Nagy valószínűséggel, igen. De itt sehol semmi víz. S a bárka mégis el kellett készüljön – fát (góferfát*) vágtak, ablakot, ajtót készítettek, hatalmas három emeletes hajó magasodott már kezük munkája nyomán. De hogyan történhet mindez? Hiszen egy hajóhoz mindenképpen víz kell! "Mert én özönvizet fogok hozni a földre" – szólt az Úr (6,17), s egyedül Nóé értette ezt. Isten csak Nóéval beszélt, és nem azokkal, akik hátat fordítottak neki. Minden, ami a levegőben és a földön van, el fog pusztulni.

Isten szövetséget kötött Nóéval, mert nem feledkezett meg ígéretéről (1Móz 3,15). (A szövetségről az 1Móz 9-ben van szó; lásd a 6. leckét!) Parancsot kapott, hogy feleségével, fiaival és menyeivel menjen be a bárkába. Ez összesen 8 ember. S az állatok? Az Úr róluk is gondoskodott. Minden állatból* egy pár mehetett a bárkába. S ezen túl még a tiszta állatokból*, s a madarakból hét-hét (1Móz 7,2–3). Külön gondoskodás az emberről, aki csak a tiszta állatokból ehetett. S a tehenek, bárányok, kecskék tejet is adtak.

Nóénak gondoskodnia kellett az állatok eledeléről is. S ő mindent úgy tett, ahogy az Úr mondta neki.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Az életkorokról – (Lásd 5. és 11. részek!) A bűneset után hosszú ideig az emberek sokáig éltek. Ádámról azt olvassuk, hogy 930 évet élt, Sét 912, Enós 905, Kénán 910, Mahalálél 895, Jered 962, Énók "csak" 365, Matuzsálem 969, Lámek 777, majd Nóé 950, Sém 600 éves korában halt meg. A továbbiakban, Nóé után már "sokkal" korábban: Peleg 239, Réhu 239, Serah 230, Náhór 148, Táré 205, Ábrahám 175, Izsák 180, Jákób 147 évet élt. Többféle elmélet keletkezett ezzel kapcsolatosan: a levegő összetételének megváltozása (a légkör), vagy a holdévben való számolás. Mások szerint a bűn csak "lassan" hozta következményként a halált. Énók – Isten barátja, aki vele járt, s elragadtatott az örökkévalóságba (Zsid 11,5). Matuzsálem – Vagy Metusélah, aki a legmagasabb kort érte meg, ő még az özönvíz előtt halt meg. Nóé – "Nyugalom", "vigasztalás". 500 éves volt, mikor fiai születtek. Akkor még tartott a 120 év kegyelmi idő. A "hithősök" sorában olvashatjuk: Zsid 11,7. Sém, Hám, Jáfet – A sorrend érdekes, hiszen a szövegből úgy tűnik, Jáfet a legidősebb. Azután következik Sém, s Hám a legfiatalabb (9,24). Így kell lennie, hiszen a nemzetségtáblázatban

(10. rész) Jáfet utódai említtetnek először. Sém kiemelése csak Ábrahám miatt, s a választottság miatt válik fontossá. Bárka – 300 könyök hosszú, magassága 30, szélessége 50. A könyök 45 cm körüli mérték (a könyöktől a középső ujj végéig). Hatalmas hajó, három emelettel és kamrácskákkal. Alakjára, formájára nézve nincs utalás. Góferfa – Fenyő vagy ciprusfa lehetett. Állatfajok – Madarak, csúszómászók, gerincesek, s anélkül, hogy nekiestek volna egymásnak, együtt voltak a bárkában, mert Isten terelgette be őket. Tiszta állatok – Az 5Móz 14,4–6 szerint a hasadt körműek és kérődzők (mint a tehén, juh, kecske, őz stb.). A csak kérődzők nem tartoznak ide, mint (pl. a teve), s amelyek hasadt körműek, de nem kérődzők, azok még kevésbé (pl. a disznó – lásd még: ApCsel 10,9–16). Tisztátalan továbbá minden állat, mely a másikból él, vagy elhullottakkal. Mert Isten az élők Istene!

Énekek:

Református énekeskönyv: 36; 37:1–2; 106:1–2; 236; 478 Jertek, énekeljünk: 150; 151; 152; 243 Harangszó: 43; 45; 49 Dicsérjétek az Urat: 99; 114; 116 Erőm és énekem az Úr: 14:1; 54; 56

Megjegyzések: Énók – Külön anyagként is olvasható a gyermekekkel: Mit jelent Istennel járni? Hozzá tartozik: igeolvasás (Józs 1,8), imádság (Ef 6,18), Isten szolgálata (Kol 3,24), nem vétkezni (1Ján 2,1), s ha vétkezik, bűnt vallani (1Ján 1,9). Büntetés – Oka nem Istenben keresendő, hanem az engedetlen emberben, aki nem tud különbséget tenni a jó és rossz között. A Sét és Kain leszármazottai közötti "vegyes házasság" bűne csak a törvény értelmében magyarázható a gyermekeknek. Különélés – Mennyire kell elkülönülnie a keresztyéneknek? Kisebbségi komplexusok, felsőbbrendűség érzés helyett vállalása annak a másságnak, ami nem engem tesz értékessé, hanem Isten szemében mindnyájunkat – kegyelmében való gazdagsággal, igazságossággal, megbocsátással (pl. 2Móz 23,2). Bárka – Nagysága érzékeltetésére legjobb hasonlítani templomhoz, nagyobb épületekhez. S lehet magáról az építésről, s annak jelentőségéről beszélni. Állatok – A tiszta és tisztátalan állatok valószínűleg több magyarázatot igényelnek a nagyobbaknál, csak nekik érdemes hosszabban erről beszélni. Általában – Ne akarjuk nagyon bűnösnek láttatni az akkori emberiséget, inkább a kegyelmen lenne a hangsúly, hiszen mi sem vagyunk jobbak! A kiválasztás, a kegyelem jelentősége hatalmas Nóénál, s a gondoskodás az állatokról!

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Választás igaz és hamis, jó és rossz között. Döntések az ember életében. (**)

Történelem

• Bibliai történetek: Nóé bárkát épít. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Íráselőkészítés: Vonalelemek vázolása. (*)

• Beszédművelés: Bővülő mondatok (mondatpiramis) hangoztatása helyes ejtéssel. (*)

• Elbeszélő fogalmazás vagy hír írása a bárkaépítésről. Illusztráció készítése. (**)

• Tudósítás vagy riport fogalmazása a bárkaépítésről (illusztrációval). (***)

Dráma

• Mímes, mozgásos játék jellemző hangok és mozgások utánzásával (bárkaépítés, állatok). (*)

• A bibliai történet egy részének (bárkaépítés, Nóé és szomszédai) feldolgozása spontán szerepjátékkal. (* ** ***)

Természetismeret / Biológia

• Az állatok szaporodásának feltétele. Hím és nőstény állatok. Különbségek megfigyelése, elmondása. (** ***)

Matematika

• Számlálás tízes számkörben. Párokba rendezés, számolás kettesével. Számok bontott alakja. (*)

• Mérés "könyökkel". Mértékváltások a hosszúság mai mértékegységei és a "könyök" között. (***)

Testnevelés

• Sorverseny (állatokat) utánozó járásokkal, mozgásokkal. (**)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Állatpárok rajza (***) és formázása gyurmából vagy agyagból (* ** ***). Gipszfaragás (***).

• Bárka modelljének elkészítése papírdobozokból (**), gyurmából vagy agyagból (** ***), esetleg papírból, fából. (***)

• Térrendezés: bárkaépítés székekből, bútorokból. (* ***)

• Vetületi ábra értelmezése. Alaprajz készítése: belső térelrendezés (bárka belső beosztása). (***)

Vázlat

Ádám (930) – Éva

Sét Kain

Énós Lámek

Énók (365) Jábál – Júbál – Túbalkain

Matuzsálem (969) más nevet nem ismerünk

Lámek

Nóé

Sém – Hám – Jáfet

Kain és Sét utódai;

A nézeti ábrázoláson a bárka körülbelüli arányait oldalnézet elölnézet láthatod. "Műszaki adatait" keresd meg a méretarány 1:1000Bibliából, s válaszolj a következő kérdésekre!

Milyen fából építette Nóé a bárkát? ______________ Hány emelete volt? ___________Miket készített benne az állatok elhelyezésére? _____________________Mivel vonta be a bárkát kívül-belül, s miért? __________________________________Melyek a bárka méretei? Mértékváltással ellenőrizd a rajz adatait! (1 könyök kb. 45 cm)hosszúság: __________ szélesség: ___________ magasság: _____________Hol helyezte el az ajtót, ablakot? ___________________________________________Mi adott biztonságot a bárkának? Mi volt a "biztosítása"? _______________________

Feldolgozás *** 5

Munkalap: A feladat textusa:

Veled azonban szövetségre lépek: menj be a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaid feleségével együtt. (1Móz 6,18)

Az ige hiányzó részét és a bárka "műszaki adatait" önálló bibliahasználattal keressék meg a gyerekek! Olvasandó: 1Móz 6,13–22.

• A gyerekek érdeklődése minden apró részlet iránt fontos lehet. Ezért szerepel méretarányos nézeti ábrázolás a munkalapon. A mértékváltást a könyök és a m-cm között más méreteken is gyakorolhatjuk. Érdekes feladat (kiegészítésül): Készítsd el a bárka egyik emeletének belső beosztását egy alaprajzon! Te hová tennéd a rekeszeket? A legfontosabb mérteket add meg m-ben és könyökben is (ahol szükséges, kerekíts)!

• Az utolsó két kérdésnél alaposabban el kell gondolkodniuk a gyerekeknek, de csak hadd törjék a fejüket! Nem baj, ha többen a bárka méretére vagy az alapos munkára stb. gondolnak majd. Induljunk ki ebből! Egy mai épület is lehet akármilyen erős és gondosan épített, általában kötnek rá "biztosítást". Tehát egy külső (itt gazdasági) hatalomtól várják a védelmet. Innen már csak egy lépés, hogy a bárka biztonságának biztosítéka az a kegyelmi szövetség volt, melyet Isten kötött Nóéval. (Lásd ehhez: Zsolt 127,1–2!)

Aranymondás / tanulnivaló:

Nóé és fiai: Sém, Hám és Jáfet.

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 6,18.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Ítélet és kegyelem: Miért határozta el Isten, hogy minden élőnek véget vet a földön? Miért talált Nóé kegyelmet Isten előtt? (Mit jelent a kegyelem?) Hogyan biztosította Isten kegyelmét az egész emberiség és minden élő számára?

Figyelmeztetés: Te mit teszel, ha valaki egy veszélyre figyelmeztet? Mire használod fel a rendelkezésedre álló időt? Tudod-e, hogy ma is kegyelmi időben élünk? A veszélyre pedig figyelmeztetnek az "idők jelei" (Mt 24,1–14.36–39). Mi az a szövetség, mely által ma Isten kegyelmét biztosítja a számunkra? Ki szerezte, és mi által? Hogyan lehetünk mi ennek részesei?

Egyéb ötletek:

* Bárkaépítés:

• Osszuk kb. 8 fős "családokra" a gyerekeket! Mindenki részt vesz a "bárka" építésében, "családi" kötelékben. A terem a bárka egyik emelete (illetve annak egy része). Építsenek benne "rekeszeket" a rendelkezésre álló (és mozgatható) bútorokból (ez a "faanyag")! Kialakíthatjuk úgy is a belső teret, hogy a "családok" a továbbiakban a "rekeszekben" dolgoznak tovább csoportmunkában. Megmérhetjük az elkészült "rekeszek" méreteit könyökkel.

• Készítsék el a gyerekek a bárka méretarányos modelljét! Hogyan képzelik el, milyen lehetett? (Vigyázat! A Bibliában csak a méretek vannak megadva, a pontos forma nem.) Legkönnyebben gyurmával vagy agyaggal dolgozhatnak. Az ügyesebbek papírból vagy felnőtt segédlettel fából is megpróbálhatják.

• Fogalmazási feladat: Készítsenek helyszíni tudósítást vagy riportot (Nóéval vagy valamelyik családtagjával) a bárka építéséről (az utóbbit párbeszédes formában)! Készülhet hozzá rajz is.

* Az állatok:

• Gyűjtsenek a gyerekek képeket és leírásokat hím és nőstény állatokról! Mutassák be egy állatfaj hím és nőstény egyedét! Mik az állatok szaporodásának feltételei?

• "Családonként" (csoportmunkában) jelenítsenek meg különböző állatpárokat: ezeket viszik be a "bárkába". Dolgozhatnak grafikai eszközökkel, formázással (agyagból vagy gyurmából), gipszfaragással (előre kiöntött és megszilárdult gipsztömbből).

Kain és Sét utódai; Nóé bárkát épít ** 5

Nóé igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében. Az Istennel járt Nóé.

Nóé igaz ember volt: ezt úgy is mondhatjuk, hogy Isten akarata szerint élt. Ehhez hozzátartozik a helyes döntés az élet hétköznapi dolgaiban is. Most neked is döntened kell, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak. Karikázd be a helyes választ!

Ádámnak és Évának nem voltak gyermekei igaz/hamis Énókot Isten felragadta a mennybe igaz/hamis Matuzsálem 969 évig élt igaz/hamis Sét fiai is bűnösek lettek igaz/hamis Isten megbánta, hogy embert teremtett igaz/hamis Nóé sem volt istenfélő igaz/hamis Isten szövetségre lépett Nóéval igaz/hamis Minden állatból 2–2 mehetett be a bárkába igaz/hamis Az özönvíz az emberiség végét jelentette igaz/hamis

Feldolgozás ** 5

Munkalap:

Tisztázzuk a gyerekekkel, mit is jelent az "igaz" és "hamis" szavak tartalma! Mi a helyes döntések jelentősége az ember életében? Mivel a döntés mindig személyes kell hogy legyen, engedjük, hogy a feladatot önállóan végezzék el a gyerekek! Az utolsó előtti állításnál – megfelelő indoklással – mindkét válasz elfogadható (lásd 1Móz 6,19 és 7,2).

Aranymondás / tanulnivaló:

Nóé és fiai: Sém, Hám és Jáfet.

Nóé igaz ember volt... Az Istennel járt Nóé. (1Móz 6,9)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Nóé "igaz"-sága: Beszéljünk arról, hogy Nóé sem volt bűntelen (a bűnbeesés óta bűnben születik minden ember), hiszen Isten kegyelmére szorult ő is (lásd 6,8). Ám "feddhetetlen" életet élt, vagyis igyekezett Isten akarata, útmutatása szerint élni: ezt jelenti az, hogy "Istennel járt". Mi igazolja a történetben, hogy valóban "Istennel járt" Nóé? Milyen döntést (döntéseket) kellett meghoznia? (Képzeld el a szárazföldön való bárkaépítés következményeit!)

A mi "igaz"-ságunk: Mi is kegyelmet kaptunk Jézus Krisztus (az egyetlen bűntelen ember, Isten Fia) által, s így Istennel járhatunk. Hogyan dönthetünk mi mindennapi életünkben Isten mellett? Hogyan (és honnan) ismerhetjük meg, mi az "igaz" és "hamis", mi az Ő akarata? Ha mégis vétkezünk (ami óhatatlan), mit kell tennünk?

Egyéb ötletek:

* Bárkaépítés:

• Beszélgessünk arról, mi mindenre volt szükség a bárkaépítéshez!

eszközök: fűrész, balta, véső stb.

anyagok: fa, szurok

műveletek: fűrészelés, faragás, ácsolás, összeerősítés faszeggel vagy csapolással,

vízhatlanná tétel szurokkal stb. Mit tudunk a bárka méretéről, beosztásáról? Hogyan férhetett el benne annyi állat?

• A gyerekeket kb. 8 fős csoportokra osztjuk. Minden csoport egy-egy "család", akik részt vesznek a "bárka" építésében. A terem – maga a "bárka". A gyerekek "családi" kötelékben munkálkodnak a "bárka" valamelyik részén. Fúrnak, faragnak, fűrészelnek, beverik a faszöget, és melegítik, öntik a szurkot. Mindez jelzésszerűen, rögtönzött párbeszédekkel. Nem előadásszerűen, hanem "családonként" párhuzamosan, egymás mellett.

• Írjanak elbeszélő fogalmazást a bárkaépítésről, mint akik maguk is részt vettek benne! De megfogalmazhatják az eseményeket tömörebben, hír formájában is. Készítsenek fogalmazásukhoz illusztrációt!

• Készítsék el a bárka elképzelt modelljét gyurmából, agyagból vagy hosszúkás papírdobozból!

* Az állatok:

• Beszélgessünk arról, hogy milyen állatok mehettek be a bárkába! Miért ment be (legalább) 2–2 minden állatból? Mutassunk a gyerekeknek képeket hím és nőstény állatokról! Egy-egy jellegzetes állattípusnál beszéljük meg az alkati különbségeket!

• Formázzanak a gyerekek gyurmából vagy agyagból különböző állatpárokat! "Családonként" dolgozzanak össze, s próbáljanak minél többféle állatfajt megjeleníteni, "bevinni a bárkába"! A "bárka" lehet egy papírdoboz, vagy egyik emelete egy polc, amire elhelyezhetik állataikat.

• Testnevelés órán természetes, de a hittanóra előtt vagy után sem árt egy kis mozgás, különösen, ha a témához kapcsolódik. Rendezzünk sorversenyt, amiben állatok mozgását kell utánozni! (nyusziugrás, békaugrás, négykézláb járás, pókjárás, rákjárás stb.) A versenyt nehezíthetjük azzal, hogy az "állatok" páronként indulnak, s így is kell visszaérniük.

Kain és Sét utódai; Nóé bárkát épít * 5

Vigyél be a bárkába minden élőlényből kettőt-kettőt,

Feldolgozás * 5

Munkalap:

A munkalap két feladata előkészíthető és bővíthető a következőképpen:

* Számolás:

• Álljanak a gyerekek párba! Hányan vannak a sorban: számlálás kettesével.

• Állatok számlálása a munkalap rajzán párosával. Hány állat van a képen?

• Hány virág és fűcsomó van egy sorban? Számlálás, bontott számalak leolvasása (pl. 3+2, 2+3, 5+3, 3+2+3 stb.)

* Íráselőkészítő gyakorlat: Készítsünk elő minden vonalelemet a következőképpen:

– Nagymozgások: – pillangó röpköd (kezükkel verdesnek)

kacsa totyog (totyogó helybenjárás)

kígyó kúszik (hullámmozgás karral)

nyuszi ugrik (ugró mozdulat a karokkal)

– Vonalelem vázolása a levegőben nagyobb, majd kisebb méretben

– Vonalelem átrajzolása a pontozott vonalon

– Vonalelem lendületes folytatása

Aranymondás:

...vigyél be a bárkába minden élőlényből ...kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt. (1Móz 6,19a)

Az aranymondásból alakíthatunk egy mondatpiramist, egyre bővülő mondatokkal:

Vigyél be a bárkába minden élőlényből kettőt-kettőt! Vigyél be a bárkába minden élőlényből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak! Vigyél be a bárkába minden élőlényből kettőt-kettőt, hogy életben maradjanak veled együtt!

Használhatjuk:

differenciálásra: a rövidebbet a gyengébb, a hosszabbat a jobb képességű gyerekek tanulhatják meg;

motiváló tanulásra: a rövidebbtől a hosszabb felé haladva ismételjük, majd fordítva (megmásszuk a bárka-piramist és lejövünk róla);

beszédművelés feladatnak: a tiszta, pontos beszéd, koncentrálókészség fejlesztése lehet rejtett célja egy hittanórának is.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A kicsik mindig mozognának, ezért hármas módon kössük le őket: "halljanak, lássanak és alkossanak"! Az ajánlott feladatsor a munkalapokhoz tartozó feladatokkal együtt óvodai vagy iskolai keretek között komplex tanítási egységben is feldolgozható.

* Készül a bárka:

• Mindenki részt vesz a "bárka" építésében: a tanító Nóé, aki irányítja a munkát, a gyerekek a családtagok. A "bárka" egy székekből körberakott hajóforma lesz. A gyerekek páronként dolgoznak, mozgással, hangokkal utánozzák a munkaműveleteket: fűrészelnek, kopácsolnak, szurkot öntenek stb.

• Eljátszhatjuk a következő kis szerepjátékot: Egészen halkan kopog valami. Nóé szomszédai kinéznek házuk ablakán. Mi történik ott? Közelebb jönnek – a kopogás erősödik. Megkérdezik Nóét, hogy mit csinál, s ő elmondja nekik...

* Az állatsereglet:

• Az állatok párosával érkeznek az elkészült "bárkába", Nóé fogadja őket, megmutatja a helyüket. A gyerekek most az állatokat alakítják. Páronként egy-egy állat hangját és mozgását utánozva érkeznek a bárkába, s elfoglalják helyüket (leülnek a körberakott székekre).

• Formázzanak a gyerekek gyurmából vagy agyagból különböző állatpárokat! Vigyünk be egy hosszúkás, nagy dobozt, vágjunk rajta egy ajtót: ez lesz a bárka! Az elkészült állatok sorra "bevonulhatnak" a bárkába.

6. Az özönvíz - 1Mózes 7 – 8

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Rettenetes az élő Isten kezébe esni.

A kegyelem sohasem érdemelhető ki. Azért kegyelem.

A "megtartó bárka" az egyetlen, mely által menekülhetünk. Jézus Krisztus az.

Előzmények:

Az emberek annyira gonoszak lettek, hogy

Isten elhatározta, elpusztít miattuk minden élőt.

Egyedül Nóé talált nála kegyelmet. Ő Isten útmutatása szerint egy bárkát épített a családjával, maguknak és a föld állatainak.

Történet:

Még hét nap, s itt van a rettenet. Nóé tudja egyedül. Az eső majd esni kezd, negyven napon és éjen át. Isten mindent elpusztít a földön, amit teremtett. Már csak egy hét...

Vajon mit éreztek az emberek, akik látták az állatokat a bárkába bemenni? Csodálatos látvány lehetett. Ahogyan jöttek az elefántok, s elfoglalták helyüket, a zsiráf a párjával, s az oroszlán is, a békák, a madarak sokasága, s a juhokból hét-hét. És mind talált helyet magának. Hatalmas felvonulás. Végül Nóé is bement a családjával. S mikor mind bent voltak, az Úr maga zárta be az ajtót. Más már nem mehetett be.

Nóé 600 esztendőt élt már addig. A bárka csak elkészült. Állt a helyén. Most nem nevetnek körülöttük az emberek? De hol van a víz? A következő hét első napján valóban zuhogni kezdett az eső. S azután meg sem állt, csak negyven nap múlva. "...fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, és megnyíltak az ég csatornái." (7,11)

A víz pedig folyamatosan növekedett. Már megemelte a hajót is, és nőttön-nőtt tovább. Az emberek egyre magasabbra igyekeztek: háztetőkre, fákra, hegycsúcsokra, s vágyakozva néztek a bárka felé. De addigra már késő volt. Isten eltörölte őket a föld színéről.

A víz már elérte a legmagasabb hegycsúcsokat is. A bárka úszott a vízen. Nóé bármerre nézett, csak vizet látott maga körül. 150 napig maradt a víz ilyen magasan. Vajon elég lesz-e az élelem*?

Nóé várt. Azután jöttek a szelek, s a víz apadni kezdett. A bárka pedig fennakadt az Ararát hegyén*. A víz folyamatosan apadt tovább. Már láthatóvá vált a többi hegy is.

Újabb negyven nap után Nóé kinyitotta az ablakot, s kiengedett egy hollót, mert tudni akarta, mennyit apadt a víz. Az újra meg újra kirepült és visszatért. Egy napon azonban nem jött vissza (a holló életben tud maradni a fákon és a dombokon). Majd kiengedett egy galambot is. A galamb nem talált helyet magának, ezért visszajött. Nóé bevette a bárkába, és várt újabb hét napot. Kiengedte a galambot, s az estére egy olajággal* tért vissza hozzá. Milyen boldog lehetett Nóé! Apad a víz. Életlehetőséget kapnak. S várt tovább. Újabb hét nap múlva kiengedte a galambot, és az nem tért vissza többé.

A hatszázegyedik esztendő második hónapjának huszonhetedik napján már száraz volt a föld, és ismét lakható.

Isten megengedte Nóénak, hogy kijöjjenek a bárkából. Ez volt csak az örömünnep. Szabad levegőn, megmenekülve. Az állatok azonnal szétrajzottak. A madarak messze repültek, mind ment a maga útján, és szétterjedtek a földön. Hiszen a bárkában töltött idő alatt is sok állat megszaporodhatott már.

Kain nemzetsége kihalt. Csak Sét nemzetsége élt tovább Nóén és fiain keresztül.

Nóé első dolga volt, hogy oltárt épített az Úrnak. A tiszta állatokból áldozott fel hálából Istennek. Hiszen megmentette őket! Mire is? Hogy neki szolgáljanak.

Miért kellett vérnek folynia? A bűnökért. Hogy tisztán kezdődjön újra minden, s Istennek való hálával. "Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka." (8,21–22)

Kapcsolódó igehelyek:

Zsid 11,7: "Hit által kapott kijelentést Nóé..."

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Élelem – Néhány állatfajta máig is egy-egy letargikus időszakban hónapokig bírja víz és élelem nélkül. Pl. kecskebéka, jegesmedve. Ararát – Vulkanikus hegység Törökországban, Irán és Örményország határvidékén. Legmagasabb csúcsai: 5165 és 3896 m. Újabb és újabb expedíciók indulnak a bárka maradványainak felfedezésére. Olajág – Valószínűleg jól ellenáll a víznek magas olajtartalma miatt. Azonkívül fontos növény a háztartásban is. A galamb csőrében egy kis olajággal a BÉKE szimbóluma lett világszerte. (Pedig valójában a galamb egyáltalán nem is olyan békeszerető állat.)

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 46:1–4; 167; 240:1–2.5; 241 Jertek, énekeljünk: 59; 65; 176; 177 Harangszó: 52:1–4; 53:1.4–5.7 Dicsérjétek az Urat: 18; 71–73 Erőm és énekem az Úr: 19; 36; 47; 65; 97

Megjegyzések: Pusztulás – Erről az igében is olvashatunk! Árvíz – A nagyobbak tanultak már róla természetismeret- vagy történelemórán, de találkozhattak vele a költészetben, vagy valamilyen tv-adásban, sőt, a valóságban is. (Máig is nehezen megállítható erő – gátak építése!) Hűség Istenhez – Leginkább hálaadással kell a történeteket elmondanunk, hiszen Isten megmentette Nóét és családját. Ma is megmenti az övéit. Akik szükségben vannak, azokat ránk is bízta. Segítsünk nekik. Olyan elrejtettek lehetünk Krisztusban, mint Nóé a bárkában. Problémák – Sok kérdés marad nyitva: Hogyan zárta be Isten az ajtót? Hogyan gondoskodtak az állatokról? Mi volt azokkal, amelyek egymást falják fel máskor? Honnan jött a rengeteg víz? Maradhatott a bárkából még valami máig? Hogyan tudtak lejönni onnan? Olyan kevés az állat, s mégis áldozni kell belőle? Nem muszáj minden kérdésre válaszolni. Amire nincs válasz, abba nem fontos belelátni sem.

Vázlat:

Nóé (600) s vele 7 személy: felesége, fiai, menyei maradtak meg 40 nap és 40 éjjel esett

Ararát – holló és galamb (olajág) hálaáldozat

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bűn és büntetése. Igazságszolgáltatás: ítélet és kegyelem. (** ***)

• Köszönetmondás, hálaadás az életünkben. A hála cselekedetei. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Íráselőkészítés: Vonalelemek vázolása. (*)

• Hangsúlyos verselésű, kötött szótagszámú, rím nélküli vers kiegészítése a megfelelő szavakkal. Verstani elemzés, kifejező olvasás, verstanulás. (***)

• Elbeszélő fogalmazás vagy vázlatos napirend írása a bárkában folyó életről. Illusztráció készítése. (**)

• Tudósítás vagy riport fogalmazása egy bárkában eltöltött napról vagy a bárkából való kijövetelről (illusztrációval). (***)

Történelem

• Az Ararát keresése a térképen. Fekvése az ókori Arménia területén, a Tigris és az Eufrátesz forrásvidékének közelében. (***)

Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Napszakok, évszakok jellemzése, váltakozása (* **), és a váltakozás okai (**). A hónapok nevei (*).

• Az Ararát-hegység keresése a térképen. Csúcsai, magassága, összehasonlítás a Kaukázus hegycsúcsaival. Mely ország(ok) területén fekszik? (***)

• A Föld vizei, vízkészlete, és -tartalékai. (***) Beszélhetünk arról, hogy a Földet 6/7 részben víz borítja, s a jéghegyekben is hatalmas tartalékok vannak felhalmozva. Az éghajlat változásai miatt most is olvadnak a jéghegyek. A tenger mélységei még alig kerültek napvilágra. A legmélyebb pont (10000 m-nél is mélyebb egy-egy árok a Csendes-óceánban) elérné, sőt túlhaladná a legmagasabb hegyeket is.

• A tiszta és tisztátalan állatok problémája. Hasadtkörműek és kérődzők. (***)

• A holló és a galamb életben maradásának feltételei (különbségek). (***)

Matematika

• Számolás negyvenig sorszámmal. (*)

• Az idő mértékegységei: nap, hét, hónap, év. (* **)

• Napok számának összeadása. (**)

Dráma

• Mímes, mozgásos játék jellemző hangok és mozgások utánzásával (hullámzó víz, eső, állatok hangja, élet a bárkában). (*)

• A bibliai történet egy részének (élet a bárkában, Nóé és a galamb) feldolgozása spontán szerepjátékkal. (** ***)

• Bábjáték: jelenetek a bárkából zacskó- vagy ujjbábokkal (*), ill. síkbábokkal (**) spontán szövegalkotással.

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Foltképzés határozott irányú vonalakkal. A vonalak rendje, és annak kifejező értéke ("beszélő vonalak"). (*)

• Térbe hajtható, rajzos makett készítése és kiegészítése színezéssel, belerajzolással. A vizuális elemek informatív értéke. (**)

• Bábkészítés papírból. Zacskó vagy ujjbábok (*), síkbábok (**). Bárka belső tere a bábozáshoz papírdobozból (**).

• A bárka és a galamb jelképe, ábrázolása a művészettörténetben. Jelképes ábrázolás e szimbólumok felhasználásával: Jelvényterv kép és szöveg összeállításával, vagy körplakett mintázással, gipszöntéssel. (***)

Ének-zene

• Gyermekénekek vonulós és körjátékkal, hálaadó ünnepi hangulattal. (* **)

• Dallam ívének, hullámzásának megfigyelése. (* **)

Az özönvíz

Az Úr azt mondta Nóénak:Menjél be most a ________,te voltál e nemzedékbenaz egyetlen _______ ember.Minden ________ állatfajbólvígy magaddal hetet-hetet,és minden tisztátalanból______________ válogassál.Még ____ nap, és ítéletkéntharagom zúdul a földre,zuhogni fog ott az eső__________ napon s éjszakán át.Eltörlök a föld színérőlminden ________ és ________,megítélek minden élőt,amelyet én teremtettem.

És az _____ mindezt megtette,__________ megtartotta.Még aznap a bárkába ment______, s vele a családja,felesége, _________ fia,s azok három ___________.Hittel mentek be mindnyájan,Isten igéjében bízva, s bezárta az Úr az _______.Aztán várták, egyre vártákaz _________ elmúlását,hogy a sok víz le________,meg_________ a föld színe,újra hajtson minden __________,és a ________ meg a ________fészket rakjon nemsokára

Keressd ki a bibliai történetet, s próbáld a verset a megfelelő számokkalvagy szavakkal kiegészíteni. Ügyelj a vers ritmusára és a toldalékosszavakra!

Feldolgozás *** 6

Munkalap: A feladat textusa:

Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában. (1Móz 7,23b)

* Nóé bemegy a bárkába:

• A feladat a gyerekek önálló bibliahasználatára épül. A történetből kell a megfelelő adatokat, kifejezéseket megkeresniük (néhány kivétellel, ahol a szövegösszefüggés, a vers tartalma igazít el). Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a tartalmi megfelelésen túl a sorok ritmusa, a hiányzó szavak szótagszáma ad segítséget. Mielőtt a feladathoz hozzáfognának, számolják meg a teljes sorok szótagszámát! Figyeljék meg a sorvégeket! Találnak-e rímeket? (A vers éltető eleme nem a rím, hanem a ritmus.) Mondatba illesztéskor ügyeljenek a szavak megfelelő toldalékára is! A kiegészítendő szavak sorrendben a következők: bárkába, igaz, tiszta, kettőt-kettőt, hét, negyven, embert, állatot, Úr, ígéretét, Nóé, három, felesége, ajtót, özönvíz, (le)apadjon, (meg)szikkadjon (vagy -száradjon), növény, holló, galamb.

• Olvassák el a gyerekek a verset kiegészítve, megfelelő hangsúlyozással! Az érdeklődők, ügyesebbek bejelölhetik a fő- és mellékhangsúlyokat, és meg is tanulhatják a verset.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 7,23b

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Ítélet és kegyelem: Vajon mekkora bűn az, amelynek ilyen nagy a büntetése? Bűn és büntetés kérdéséről beszélgetve hívjuk fel a figyelmet a bűn egyetemes jellegére: Minden emberre kiterjed, senki sem kivétel alóla, sem az özönvíz előtt (6,5), sem után (8,21). Akkor hogyan maradhatott meg a bárka? Emlékezzünk vissza: "Nóé kegyelmet talált az Úr előtt." (6,8) Az Úr irgalmassága nagyobb a haragjánál. Kegyelme erősebb ítéleténél. De mit is jelent a kegyelem? Ki az, aki megkegyelmezhet, és kinek van szüksége a kegyelemre? Nekünk (és személyesen neked) szükségünk van-e a kegyelemre, vagy nélküle is élhetjük nyugodtan az életünket? Hogyan (ki által) kaphatjuk mi meg Isten kegyelmét? Mi lehet az összefüggés a bárka és Jézus Krisztus között?

Hálaáldozat: Mi volt Nóé első dolga, amikor kijött a bárkából? Mi a dolga minden kegyelmet talált, megváltott embernek, aki a bűn szolgaságából kiszabadul? Hogyan mutathatjuk be mi a hálaáldozatunkat? Miből áldozhatunk? Olvassuk el közösen a Róm 12,1–2-t, és próbáljuk megbeszélni, mit jelenthet ez a gyerekek életében? Hogyan szeretnének majd felnőttként élni, hogy életük hálaáldozat, "okos istentisztelet" legyen? (Lásd még a 4. lecke *** Feldolgozásában az Áldozat címszót!)

Egyéb ötletek:

* Élet a bárkában:

• Az 5. lecke "bárkaépítéséhez" hasonlóan osszuk "családokra" a gyerekeket! Megint a bárka belső terében vagyunk. Most azt kell eljátszaniuk, hogyan zajlik a "család" egy napja a bárkában! Mi a napirendjük? Hogyan gondoskodnak az állatokról? Okoz-e feszültséget a hosszú ideje tartó várakozás? Honnan merítenek erőt, reménységet? Beépíthetik a napba a holló vagy a galamb kiengedését, majd visszavárását is, azzal a rendkívüli eseménnyel, hogy a galamb olajfalevelet hoz a csőrében.

• Készítsenek a gyerekek helyszíni tudósítást vagy riportot (szintén az 5. leckéhez hasonlóan) egy bárkában eltöltött napról, vagy a bárkából való kijövetelről! Készíthetnek hozzá rajzot is.

* Jelképek:

• A történetben szereplő bárka és galamb a keresztyénség és az egész európai kultúra egyetemes jelképeivé váltak. Így a bárka – mint a halálos veszedelemből az életre mentő eszköz

– az egyház, sőt Jézus Krisztus (egyház = Krisztus teste) szimbóluma lett. A galamb olajággal a csőrében pedig a béke, a megbékélés jelképe. Beszélgessünk ezekről a jelképekről és jelentésükről, esetleg egy-egy művészettörténeti példát is bemutatva!

• Készítsenek a gyerekek jelvénytervet színespapír-kivágással és/vagy színes grafikai eszközökkel a fenti két jelkép egyikét felhasználva! Szöveg is kerülhet a jelvényre: egy rövid és találó bibliai gondolat vagy ige.

• Hasonlóképpen a két motívum közül választva készítsenek körplakettet! Mintázzák meg a negatív formát agyag- vagy gyurmakorongba! Lássák el a korongot egy kiemelkedő peremmel, majd öntsenek bele gipszet! A gipszöntvény pozitív formáját további faragással lehet tisztítani, finomítani.

* Az Ararát-hegység: Keressük meg az Ararát-hegységet a történelmi és földrajzi atlaszban egyaránt! Milyen, a történelemben fontos szerepet játszó folyók erednek a környékén? Mi volt annak az ókori államnak a neve, melynek a területén feküdt? Ma milyen országban, illetve mely országok határvidékén található? (Lásd: Jegyzetek!) Melyik nép lakja?

Az özönvíz ** 6

Feldolgozás ** 6

Munkalap:

A műveletek sorrendje a munkalap leírása alapján világos. Ügyeljünk arra, nehogy az alsó részt is tengernek tekintsék és kékre színezzék! Ha műszaki kartonra vagy kartonra tudjuk fénymásolni, a fölső rész felállítható, így a bárka térbe emelkedik.

Aranymondás:

Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról, sem azokról az élőlényekről, ...amelyek vele voltak a bárkában. (1Móz 8,1a)

vagy: Jöjj ki a bárkából feleségeddel, fiaiddal és fiaid feleségeivel együtt! Mindenféle élőlényt... hozz ki magaddal... (1Móz 8,16–17)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Isten ítélete: Mikor ad egy uralkodó halálos ítéletet? Milyen bűnt kell ahhoz elkövetni? Nóé és családja életben maradhatott, a többi ember nem. Miért? Miféle bűnnel szolgálhattak rá az emberek ekkora büntetésre?

Isten kegyelme: Mikor ad egy uralkodó kegyelmet? Mit jelent a kegyelem? Isten szeretete nagyobb a haragjánál. Ő jobban bánkódik a bűn miatt, mint maguk az emberek. Kegyelméből választotta ki Nóét, hogy az emberek, s velük az élők világa el ne vesszen. Így őrizte meg teremtését.

Várakozás: Várakoztál-e már hosszú ideig valamire? Mennyi ideig tartott? Jó volt-e várni? Mikor esik jól a várakozás, és mikor esik rosszul? Hány évet várt Nóé az özönvíz eljövetelére? Hány napot várt arra, hogy elálljon az eső, majd leapadjon a víz? Mi tette őt várakozásában is erőssé, magabiztossá? A keresztyén ember élete is folytonos várakozás. Mire vagy kire várunk? Mi ad ehhez bizonyosságot? Énekeljétek el a "Várni jó..." kezdetű éneket! (Dicsérjétek az Urat! 18.)

Nóé hálája: Mit teszel, ha egy számodra nagyon értékes ajándékot kapsz, ráadásul olyat, amit meg sem érdemeltél? Hogyan fejezte ki Nóé a köszönetét, háláját? Hogyan lehet a hála életed részévé? Te mit tehetsz hálából?

Az özönvíz * 6

Fejezd be a rajzot saját színeseiddel! Csak Nóé maradt életben, és azok, akik vele voltak a bárkában. 1Mózes 7,23 alapján

Feldolgozás * 6

Munkalap:

A munkalap feladata két részre bontható:

• Egyik része az 5. lecke munkalapjához hasonlóan íráselőkészítő gyakorlat. Itt is érdemes a vonalelemeket előbb nagymozgásokkal eljátszani, majd vázolni a levegőben nagyobb és kisebb méretben, hogy megértsék a gyerekek. Különösen a visszagörbülő hullámvonal okozhat nehézséget (közvetlenül a bárka alatt), mely a népművészetben jellegzetes motívum. A levegőben vázolva elmondhatjuk hozzá a következő versikét, egymás után többször ismételve: (a hegyes csúcstól kezdve) Fölfele ível, lefele hajlik, majd visszafordul, s megáll.

A levegőben való vázolás után rajzolják át a pontozott vonalakat lendületes vonalvezetéssel, színes vagy grafit ceruzával!

• Második része lehet színezés, de nem akármilyen, hanem "beszélő vonalakkal". Ezek arról "beszélnek", hogy milyen formához tartoznak: A hullámokat és a felhőket ("égi vizeket") hullámos vonalakkal, a bárkát vízszintes vonalakkal színezzék a gyerekek! Az esőt pedig ferde vonalkázással tegyék egyre sűrűbbé!

Aranymondás:

Csak Nóé maradt életben, és azok, akik vele voltak a bárkában. (1Móz 7,23b alapján)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az özönvíz:

• Esik az eső. Csak a hangját utánozzuk egyre sűrűbb és erősödő kopogással (az asztalon vagy a tenyerünkben). Mikor elég sűrű és hangos a kopogás, a tanító hangosan számolja a napokat: első nap, második nap... negyvenedik nap. Innen kezdhet halkulni és ritkulni a kopogás. A hosszú számolás arra szolgál, hogy a gyerekek érzékeljenek valamit abból, milyen sokáig esett az eső. Beszélgessünk arról, hány hét telik el negyven nap alatt, milyen évszakban és hónapban leszünk annyi idő múlva, hogyan változik addig az időjárás!

• Mindenütt víz és víz. És csend. Csak a szél sustorog néha. A víz hullámzását utánozzuk oldalra nyújtott karjaink hullámmozgásával! Telnek a napok, a hetek, a hónapok (a valóságban csak a másodpercek és a percek, de a karok fáradásával egyre hosszabbnak tűnik az idő), míg végre eltelik kb. fél év (figyeljük, mikor kezdenek fáradni a gyerekek, meddig bírják a karok oldaltartását). Lassan leapad a víz, leeresztjük a karjainkat. És megkönnyebbülünk. A feladat megint csak annak érzékeltetésére szolgál, milyen hosszú is lehetett fél év ott a nyílt vízen. Beszélgessünk arról, hány hónap telik el fél év alatt, milyen évszakban, melyik hónapban leszünk fél év múlva, milyen lesz akkor az időjárás!

* A bárkában:

• Közben a bárkában zajlik az élet. Béget a bárány, iákol a csacsi, trombitál az elefánt. Éhesek, szomjasak az állatok. Nóé és családja körülöttük sürgölődik. Kinek szénát, kinek gyümölcsöt adnak, kinek friss vizet töltenek. Játsszák el a gyerekek mozgásokkal, állathangok utánzásával, rögtönzött beszélgetésekkel ezt a bárkában folyó életet!

• Készítsenek zacskó- vagy ujjbábokat egy-egy állatpárról! Majd játsszák el bábokkal a bárkában zajló életet! (Az embereket más típusú kész bábok, babák is alakíthatják.)

* Örömünnep:

• Mi mindennek örülhettek az állatok és az emberek, amikor végre kijöttek a bárkából? Beszélgessünk erről! Mi mindennek örülhetünk ma is, ami mindnyájunknak olyan természetes? (Csak akkor vesszük észre, micsoda érték, amikor veszélybe kerül.)

Hogy élőlények vesznek körül minket;

hogy az emberek vetnek és aratnak, tehát van kenyerünk, táplálékunk;

hogy télen hideg van (a föld pihen, és mi szánkózhatunk), nyáron meleg (a föld terem, és mi fürödhetünk);

– hogy nappal jól esik a játék, éjszaka a pihenés. Milyen jó, hogy mindez természetes! De kinek köszönhetjük? Kinek adhatunk érte hálát?

• Énekeljük kört alakítva s körbejárva a "Napkeleten a nap felkel..." kezdetű gyermekéneket (Jöjjetek Jézushoz! Református hittankönyv 5–7 éves gyerekeknek. Kálvin Kiadó, 1989. 9. o.)! A refrénnél mindig álljunk meg, s emeljük kezeinket együtt az ég felé!

Napkeleten a Nap felkel, Beköszönt a fényes reggel. Éjjel-nappal, télben-nyárban, Bízom az Úr oltalmában!

Napnyugatról lassú szárnyon Szemünkre száll szelíd álom. Éjjel-nappal...

Észak küldi a friss szelet, Messzi délről jön a meleg. Éjjel-nappal...

Kerek világ, körbe járja Istenünknek gondossága. Éjjel-nappal...

7. A szivárvány; Nóé részegsége - 1Mózes 9

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten hűsége a szivárványból is látható. Nem csupán egy természeti jelenség, hanem a szövetség jele. Aki hittel néz fel, megláthatja benne ezt.

A részegség megalázza az embert. Sokszor követi meggondolatlan tett.

Előzmények:

A vízözön véget ért. A természet rendje helyreállt, ahogy azt Isten megígérte. Az ember és az állatok elszaporodtak. Isten megerősítette ígéretét.

Történet:

Isten megáldotta Nóét és fiait. Gondos munkájukra bízta, tegyék gyümölcsözővé a világot. Nóé fiainak be kellett tölteniük újra a földet.

Hol is van az ember helye a teremtésben? Gondoskodására bízta Isten a természetet, a Biblia szavaival: uralkodására. Ami magában foglalja az őrzést, művelést is.

Nóé után az ember arra is megkapja a lehetőséget, hogy ételül állatot egyen a növények mellett. Tehát a vegetarianizmus nem kötelező senkire nézve. Itt még a tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetéséről sincs szó. Bár valószínűleg a bárkában való megkülönböztetés miatt ez Nóénak nem volt ismeretlen. Tehát az özönvíz előtt az emberek lehetőség szerint csak növényi eledellel éltek!

A levágott állatok vérét azonban nem volt szabad megenni. Ez valószínűleg az élet tiszteletét hangsúlyozza. Hiszen a vér az élet szimbóluma.

Ettől kezdve vannak vágóállatok; elkezdődött a vadászat (gondoljunk Nimródra*, aki "hatalmas vadász" volt: 1Móz 10,9). Ezzel egyidejűleg Isten megtiltja a gyilkosságot is. Aki embert öl, annak meg kell halnia. Az indoklás: mert az ember Isten képére teremtetett. (6.v.) Gondolj a halálbüntetésre! Ez azonban Krisztusban megváltozott. A szeretet jogán.

Nóé és fiai hallották, amit Isten mondott. A szövetség*, amely velük köttetett, továbbadódik mindnyájunkra. Még az állatok is részesülnek benne.

Az Úr nem fogja többé víz által elpusztítani a földet. Nem az árvizekről szól itt, hanem az egész teremtett világról. Ennek a szövetségnek adta jeléül a szivárványt, ami azelőtt nem volt. Természettudósok vizsgálhatják, hogy a légkör változott-e*, s ezáltal keletkezett-e a szivárvány. Számunkra Isten szövetségének jele. Örökkévaló ígérettel.

Nóé földművelő volt. Szőlőt ültetett, s annak terméséből bort készített. Ám egy napon túl sokat ivott belőle. Részeg lett tőle. A részegség mindig megalázó az embernek, saját maga és a környezete számára egyaránt. Sokszor követi egészen súlyos tettlegesség is. "Kivetkőzött magából", meztelenül feküdt sátrában. (Tehát sátorban laktak mindnyájan.) Ki akarta aludni alkoholos állapotát. Hám, az ő legkisebb fia, Kánaán* apja éppen bement a sátorba, és meglátta apját. De nem takarta be, hanem kiment, hogy elmesélje bátyjainak. Azok háttal léptek be a sátorba, hogy ne kelljen látniuk, s betakarták apjukat, majd újra kimentek.

Nóé kijózanodott és felébredt. Meghallotta, mit tett legkisebb fia, és mit mulasztott el, s bizony átokkal sújtotta. Figyelemre méltó, hogy Kánaánnak nevezi, és nem Hámnak. Utódait is sújtja az átok, mivel szégyentelen volt, és nem mutatott tiszteletet apja iránt. Utódai testvéreinek fognak szolgálni mindig. A későbbi ötödik parancsolatot a gyakorlatban kérte számon gyermekén. Hogyan is vált mindez valóra? Ha megnézzük Hám leszármazottait, Kánaán népeit*, akkor látnunk kell, hogy folyamatos szolgaságban volt részük. A négerek is, bőrszínük miatt sokáig megvetettek voltak. Valósággá vált az átok.

Nóé itt prófétál fiairól. Sémnek és Jáfetnek is ígér, ám nem átkot, hanem áldást, hiszen ők tisztelték apjukat. Sém az áldott. Tőle származik a Szabadító! "Áldott az Úr, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája!" S milyen csodálatos, hogy Nóé szava nem fiát magasztalja, hanem annak Istenét! (9,26) Ez az, amitől Nóé valóban prófétává válik, hiszen előre megmondja, ami majd Ábrahámmal történik kiválasztásában. Hogy a szövetség Istene őt választja az áldás folytatójának. Jáfet az európaiak ősatyja, akik valóban osztoznak azon az örökségen, amit Izráel nyert az Úrtól, az új szövetségen. Ez a történet a szétszóródás magja, de a választott nép és a többi népek közötti különbségnek első olvasata is. Ha gondosan végigolvassuk a népneveket a 10. részben, sok meglepetésben lehet részünk. Ezt ne tegyük a gyermekekkel, nekik még túl messze vezetne!

Jegyzetek:

Nimród – A "hatalmas vadász" s király, aki Bábel alapítója. Szövetség – Két fél között létrejövő megállapodás, szerződéses viszony. Létrejöhet egyes emberek, csoportok, országok, valamint Isten és az ember között. A szövetség a feleket hűségre, a szövetségben foglaltak megtartására kötelezi. Itt Isten Nóéval, mint az emberiség képviselőjével köt szövetséget, mely az egész Földre, minden élőre vonatkozik.

Légköri változások – Mai természettudósok állapították meg, hogy az özönvíz előtt sosem esett az eső, hanem folytonosan ködös, párás volt a levegő. Ezért az esőtől és egy új özönvíztől való félelem az özönvízhez kapcsolódik.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Kánaán – "Megalázott", mint Hám egyik fia szerepel a 10. részben. Kús, Micraim, Pút és Kánaán, így jönnek sorban. Bár az is előfordulhat, hogy csak a nagyapai átok miatt került ő az utolsó helyre. Kánaáni népek – 1Móz 10,15–20: szidóni, jebúszi, hettita, hivvi stb. Valamennyivel küszködik majd Izráel az Ígéret Földjén. A népek leírása nem szükséges, és talán nem is használ a történet gyermekeknek való elmondásában.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: köszönetmondás, a hála kifejezése (*), az ígéretek és azok betartása (* **).

• Az emberi kapcsolatokat, egyén és közösség, illetve közösségek egymás közötti viszonyát szabályozó megállapodások, szerződések. A szövetségkötés fogalma. (** ***)

• Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)

• A család és az egyén mai problémái: Az alkoholizmus és a szenvedélybetegségek romboló hatása. Gyermekáldás vagy gyermek-átok? (***)

• A szülőkkel való helyes viszony, a szülőknek való tiszteletadás szüksége. (***)

• Éhínségek, tömeges éhezés a világon. A népek közötti különbségek történelmi okai. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Színek ismerete: a szivárvány színei – a hattagú színkör. Alapszínek és mellékszínek. A mellékszínek keverése. (* **) A tizenkét tagú színkör. (** ***)

• Hideg-meleg és komplementer színpárok. Színek megfigyelése. (**)

• Színkeverési gyakorlatok. Mellékszínek keverése (* **), átmenetek több fokozatban az alapszínek között (**).

• Szivárvány festése temperával nagy méretű papíron. (* **)

• Bibliai történet megjelenítése festéssel nagy méretű papíron. (* ***)

• Bibliai panoráma: papírmakett készítése. Színezés, nyírás, térbe hajtás, ragasztás. (**)

• Igés képeslap terve színes grafikai eszközökkel. A szivárvány, mint jelkép felhasználása. Kép és szöveg összeállítása. (***)

• Festés: az özönvíz történetének megjelenítése több, egymáshoz kapcsolódó képben. A kompozíció és a képi üzenet jelentősége. (***)

Természetismeret / Fizika

• A szivárvány, mint légköri jelenség, Keletkezésének okai. (***)

• Fénytörés prizmán: szivárvány kísérleti előállítása. A színek. (***)

Ének-zene

• Gyermekénekek hálaadó ünnepi hangulattal, mozgással (*)

Énekek:

Református énekeskönyv: 103:1–2.7; 167; 168; 395:1 Jertek, énekeljünk: 59; 197; 229 Harangszó: 39; 51; 52 Dicsérjétek az Urat!: 1; 25 Erőm és énekem az Úr: 19; 41; 65; 99; 102 Megjegyzések: Két rövid történet – Nem kell mindkettőt a kisebbeknek elmondani. Nóé részegsége az érettebbeknek való. (Ahogyan ott is a legfiatalabb nem tudott apjával igazán tisztelettel bánni!) Sokasodás, szaporodás, a föld betöltése – Ez is valószínűleg csak a nagyobbaknak érdekes, s velük jó is erről idejében szót ejteni. Részegség – A nagyobbaknak talán saját házukban, környékükön is van ilyen élményük, fontos hát erről szót ejtenünk! Szülők tisztelete – Még nem vesszük a 10 parancsolatot, de ez a példa annyira gyakorlati módon tesz helyre azonnal sok kérdést, hogy kell róla szólnunk. Szolgaság, pogányság és Izráel kapcsolata – Ez a történet folytatásában szerepel majd, nekünk fontos, hogy az összefüggést felfedezzük.

Vázlat:

Nóé – részegség

Isten áldása

Sém (áldott!)

az élet tisztelete

Jáfet

szövetség – ígéret

Hám (átkozott)

jele a szivárvány

Nóé életideje 950 év

A szivárvány *** 7

Feldolgozás *** 7

Munkalap: A feladat textusa:

Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására. ...szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. (1Móz 9,11.13)

A gyerekek lehetőleg önállóan próbálkozzanak az ige kiegészítésével, s a Bibliából ellenőrizzék, hogy jól gondolkoztak-e! A szivárvány színezése akkor lesz számukra izgalmas, ha a színek sorrendjére is (vörös-narancssárga-zöld-kék-lila) maguktól kell rájönniük.

Aranymondás:

Az előbb idézett ige aláhúzott része: 1Móz 9,11

Akinek nagyon tetszik a szivárvány, a teljes igeszakaszt is megtanulhatja: 1Móz 9,11.13

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Szövetségkötés: Mi a szövetség? Általában kik kötnek egymással szövetséget? Mondjanak rá példát a gyerekek a történelemből vagy a mai politikából! Milyen szövetségkötéseket ismersz még a Bibliából? Melyikben kik a szövetséget kötő felek? Ebben a történetben kik a szövetséget kötő felek? Kit és mit képviselnek Nóé és fiai? Érvényes-e ma is ez a szövetség? Mit vállalt magára Isten e szövetségben? Megtartotta-e a mai napig? Milyen új törvényeket kapott az ember? Betartotta-e ezeket? (Gondoljunk csak a sok háborúra!)

Nóé részegsége: A történet először is példa arra, hogy Nóé sem volt bűntelen ember, ő is vétkezett. Mi volt az ő vétke?

• Beszélgessünk ezzel kapcsolatban arról, hogy az alkoholizmus (és egyéb szenvedélybetegségek) milyen romboló hatással vannak az egyén, a család, sőt az egész társadalom életére!

• Hogyan viselkedtek Nóéval a fiai? Mi volt Hám vétke, és mi lett a büntetése? Sém és Jáfet mivel adtak tiszteletet az apjuknak? Mi lett a jutalmuk? Te hogyan viselkedsz a szüleiddel szemben? Mindig megadod nekik a kellő tiszteletet? Melyik parancsolat figyelmeztet erre? Milyen ígéret kapcsolódik hozzá? (2Móz 20,12)

* További témák:

• Árvizek a régmúltban és manapság. Nincs többé az egész földet elborító árvíz. Fontos az árvízkárosultak támogatása.

• Isten táplálékot ad az embereknek. A növények mellett most már az állatokat is. Még sincs mindenkinek elegendő élelme a világon. Vajon Isten bűne ez? Nem teljesíti ígéretét? Milyen könnyen kimondják sokan, hogy az éhínség egy nép büntetése. Mi talán jobbak vagyunk?

• A szaporodás, sokasodás Isten áldása az ember számára. Hogyan lehet valóban áldássá (és nem átokká, ahogyan azt ma gyakran tapasztaljuk)?

Egyéb ötletek:

* A szivárvány:

• Nézzenek utána, és tartsanak beszámolót arról a gyerekek, hogy milyen légköri jelenség a szivárvány? Mik a feltételei keletkezésének? Milyen sorrendben következnek a színei? Ha vannak hozzá megfelelő eszközök (prizma, erős fényforrás), állítsunk elő szivárványt kísérleti úton! Miért válhatott a szivárvány Isten kegyelmének, világot átfogó szeretetének jelévé, jelképévé?

• Tervezzenek a gyerekek igés képeslapot színes grafikai eszközökkel, melynek fő motívuma legyen a szivárvány! Válasszanak hozzá igét maguk a Bibliából!

• A szivárvány színeihez kapcsolódva érdemes átismételni a festékszínek keverését, majd egy közös festést szervezni a vízözön témájához kapcsolódva. Dolgozhatnak a gyerekek nagyobb méretű papíron páronként vagy kisebb csoportokban. Ezzel egyben átismételhetjük a vízözön történetét is, és megállapíthatjuk súlypontjait.

A szivárvány ** 7

Feldolgozás ** 7

Munkalap:

A szivárvány színei sorrendben: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, lila (ibolya).

A fölső képet természetesen meg kell fordítani.

A munkalapot érdemes egyszerű vagy műszaki rajzlapra másolni, hogy a kis makett jobban megállhasson. Panorámaszerű hatás akkor keletkezik, ha a háttér hátrafelé kidomborodik.

Ehhez a behajtott peremeket az előtér-rajz szélétől 1–2 cm-rel beljebb kell odaragasztani, ahogy azt a magyarázó rajz is mutatja.

Aranymondás:

Íme szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, ...és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt... (1Móz 9,9.11b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Szövetségkötés:

1. Világosítsuk meg ennek értelmét konkrét példákon keresztül:

– Két jó barát megfogadja, hogy jóban-rosszban sohasem hagyják el, s amiben lehet, segítik egymást. Ígéretüket egy-egy ajándékkal is megpecsételik. Szövetséget kötöttek. (Lásd Jónátán és Dávid szövetségkötését: 1Sám 18,1–4!)

– Két király szerződést köt arról, hogy népeik békében élnek egymás mellett, és kölcsönösen segítik egymást. Szövetségüket írással, ajándékokkal is megpecsételik. (Ehhez hasonló pl. Salamon és Hírám szövetsége: 1Kir 5,26.)

2. Mi tehát a szövetség? Kik között jött létre a fenti példákban? Kiket képvisel a király?

Kik között jött létre szövetség az özönvíz után? Kiket és miket képviseltek Nóé és fiai?

Mit ígér meg Isten ebben a szövetségben? Mit kér az emberektől?

3. Szövetségének mi a jele? Mikor láthatunk szivárványt?

Egyéb ötletek:

* A szivárvány:

Az előző két leckében kialakított "családok" most fessenek szivárványt csomagolópapírra (lehetőleg úgy, hogy több papírból egy hosszú sávot lehessen összeilleszteni)! Temperafestékkel dolgozzanak, a mellékszínek (narancs, zöld, lila) keverését már ismerniük kell!

Az elkészült munkákat helyezzük a falra (minél magasabbra), hogy később is emlékeztessenek minket Isten kegyelmi ígéretére! Ha a teremtéskiállítás (lásd 1. lecke) tablói elkészültek, és még a falakon vannak, ezek fölé helyezzük a szivárványt!

* A színek:

• Beszélgessünk a színekről:

Kinek melyik a legkedvesebb színe, és miért?

Az említettek közül melyik nincsen rajta a szivárványon?

Melyek az alapszínek, s a belőlük keverhető mellékszínek?

Milyen színekből lehet pl. a barnát kikeverni? (zöld-vörös vagy narancs-kék)

Mely színeket érzitek hidegnek, s melyeket melegnek? stb.

• "Nagyítsuk fel" a szivárvány egy-egy részletét! Keverjék ki a gyerekek az alapszínek közötti átmeneteket minél több fokozatban (sárgától a vörösig, sárgától a zöldig, vöröstől a kékig)!

• Fedezzük fel a szivárvány színeit a környezetünkben! Mi lenne, ha nem lennének ezek a színek? Ha minden csak szürke lenne, esetleg barna?

Ismertessük fel a gyerekekkel, hogy a színek is Isten ajándékai, melyek szebbé teszik környezetünket. A színekért is hálát kell adnunk!

Feldolgozás ** 7

Munkalap:

A szivárvány színei sorrendben: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, lila (ibolya).

A fölső képet természetesen meg kell fordítani.

A munkalapot érdemes egyszerű vagy műszaki rajzlapra másolni, hogy a kis makett jobban megállhasson. Panorámaszerű hatás akkor keletkezik, ha a háttér hátrafelé kidomborodik.

Ehhez a behajtott peremeket az előtér-rajz szélétől 1–2 cm-rel beljebb kell odaragasztani, ahogy azt a magyarázó rajz is mutatja.

Aranymondás:

Íme szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, ...és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt... (1Móz 9,9.11b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Szövetségkötés:

1. Világosítsuk meg ennek értelmét konkrét példákon keresztül:

– Két jóbarát megfogadja, hogy jóban-rosszban sohasem hagyják el, s amiben lehet, segítik egymást. Ígéretüket egy-egy ajándékkal is megpecsételik. Szövetséget kötöttek. (Lásd Jónátán és Dávid szövetségkötését: 1Sám 18,1–4!)

– Két király szerződést köt arról, hogy népeik békében élnek egymás mellett, és kölcsönösen segítik egymást. Szövetségüket írással, ajándékokkal is megpecsételik. (Ehhez hasonló pl. Salamon és Hírám szövetsége: 1Kir 5,26.)

2. Mi tehát a szövetség? Kik között jött létre a fenti példákban? Kiket képvisel a király?

Kik között jött létre szövetség az özönvíz után? Kiket és miket képviseltek Nóé és fiai?

Mit ígér meg Isten ebben a szövetségben? Mit kér az emberektől?

3. Szövetségének mi a jele? Mikor láthatunk szivárványt?

Egyéb ötletek:

* A szivárvány:

Az előző két leckében kialakított "családok" most fessenek szivárványt csomagolópapírra (lehetőleg úgy, hogy több papírból egy hosszú sávot lehessen összeilleszteni)! Temperafestékkel dolgozzanak, a mellékszínek (narancs, zöld, lila) keverését már ismerniük kell!

Az elkészült munkákat helyezzük a falra (minél magasabbra), hogy később is emlékeztessenek minket Isten kegyelmi ígéretére! Ha a teremtéskiállítás (lásd 1. lecke) tablói elkészültek, és még a falakon vannak, ezek fölé helyezzük a szivárványt!

* A színek:

• Beszélgessünk a színekről:

Kinek melyik a legkedvesebb színe, és miért?

Az említettek közül melyik nincsen rajta a szivárványon?

Melyek az alapszínek, s a belőlük keverhető mellékszínek?

Milyen színekből lehet pl. a barnát kikeverni? (zöld-vörös vagy narancs-kék)

Mely színeket érzitek hidegnek, s melyeket melegnek? stb.

• "Nagyítsuk fel" a szivárvány egy-egy részletét! Keverjék ki a gyerekek az alapszínek közötti átmeneteket minél több fokozatban (sárgától a vörösig, sárgától a zöldig, vöröstől a kékig)!

• Fedezzük fel a szivárvány színeit a környezetünkben! Mi lenne, ha nem lennének ezek a színek? Ha minden csak szürke lenne, esetleg barna?

Ismertessük fel a gyerekekkel, hogy a színek is Isten ajándékai, melyek szebbé teszik környezetünket. A színekért is hálát kell adnunk!

Válaszd ki a megfelelő színeket, s szépen, a vonal Isten nemcsak megszabadította őket, hanem megígérte nekik, mentén próbáld kiszínezni a szivárványt! hogy többet nem pusztítja el özönvízzel a földet. Ha látod a Nóé és családja hálát adnak Istennek a szabadításért. szivárványt, mindig erre emlékeztessen!

Feldolgozás * 7

Üzenet elmélyítése:

Mielőtt a gyerekek kiszíneznék a rajzot, beszéljük meg a szivárvány színeinek sorrendjét! Legjobb, ha rögtön ebbe a sorrendbe rakják a megfelelő színeseket.

Aranymondás:

...nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására. (1Móz 9,11b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Hálát adni: Szüleidtől megkapod ajándékba azt a játékot, amit olyan régen szeretnél. Mit mondasz nekik? Kerékpározol a játszótéren. Hirtelen leesik a lánc, s te sírva próbálod visszatenni. Nem sikerül. Erre odalép egy bácsi, és segít neked. Mit mondasz neki? Ugye megköszönöd? (Mi mindent szoktál még megköszönni?) Nóé is így köszönte meg Isten segítségét, aki megmentette őket a pusztulástól. Az életét, amit ajándékba kapott. Ezt a köszönetmondást nevezzük hálaadásnak. Nóé mindenért hálát adott, amit Istentől kapott. (Lásd még a 6. lecke * Feldolgozásából az Örömünnep c. részt!)

Szövetséget kötni: Édesapád megígérte, hogy nemsokára elvisz téged kirándulni. Mit gondolsz, betartja-e az ígéretét? Karcsi, a legjobb barátod megfogadta, hogy legközelebb elhozza a játékautóját, és te is játszhatsz vele. Szerinted tartja a szavát? Isten is megígért valamit Nóénak, szövetséget kötött vele. Mi ez az ígéret? A gyerekek saját szavukkal fogalmazzák meg a választ, majd válaszoljunk közösen az aranymondás elmondásával is! Betartja-e Isten az ígéretét? Mi ennek a jele a mai napig? Isten nemcsak ad és ígér, hanem kér is valamit. Hogyan kell Nóénak és a fiainak ezentúl élnie? Hogyan kell nekünk is élnünk? (A hangsúlyt arra tegyük, hogy vigyázzunk egymásra, ne bántsuk egymást!)

Egyéb ötletek:

A szivárvány színei: Nagyméretű rajzlap vagy csomagolópapír felső részére rajzoljuk rá a szivárvány íveit, majd a gyerekek fessék ki a megfelelő színekkel! Ha temperafestékkel dolgoznak, irányításunk mellett keverjék ki az alapszínekből (sárga, vörös, kék) a mellékszíneket (narancs, zöld, lila)! Dolgozhatnak párban vagy kisebb csoportokban is.

A megújult élet: A szivárvány alá fessék le a gyerekek, hogyan éledt újjá a természet, hogyan éltek ezután az emberek és az állatok! Az elkészült képeket helyezzük el a falon, faliújságon, hogy sokáig emlékeztessenek minket a Nóéval kötött szövetségre!

A hála dalai: Énekeljünk hálaadó énekeket (lásd még a 6. lecke Feldolgozásának Örömünnep c. részét), valóban ünnepélyes hangulatot teremtve! Kisgyermekeknél segít ebben, ha körbeállunk, megfogjuk egymás kezét, s a megfelelő részeknél felemeljük.

8. Bábel tornya - 1Mózes 11

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten közbelép, ha az ember hasonlóvá akarja tenni magát Őhozzá. Ahogyan az özönvíznél, a magát nagyra tartó ember megbűnhődik.

A szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött, továbbra is fennáll, de az ember nem maradt hűséges ehhez. Úgy gondolta, hogy nyugodtan kihagyhatja Istent a maga nagyságának bizonygatásából.

Előzmények:

Isten az özönvíz után megáldotta Nóét és fiait, s törvényeket adott a megújult világ számára. Nóén keresztül szövetséget kötött az emberiséggel, megígérve, hogy nem pusztítja el többé özönvízzel a földet. Szövetségének jele a szivárvány.

Történet:

Minden ember, Nóé leszármazottai együtt laktak. Ararát hegyéről lassan leköltöztek Sineár* völgyébe, a termékeny síkra. Minden ember értette a többiek nyelvét.

Tervet szőttek, ami ellenkezett Isten akaratával. Nem akarnak a földön szétszóródni, hiszen így hatalmassá lehetnek, s "nevük lehet" a földön. Egy birodalmat akarnak, egy nemzet kívánnak lenni. Összpontosítani akarják erejüket. De ki ellen? Hiszen még mind együtt voltak!

Akkor hát Isten ellen. Mert más emberek nem éltek a földön. Ennek az egy nemzetnek a látható jele és erődítménye egy torony. Belekezdtek egy fantasztikus toronyépítésbe*, amellyel el akarták érni az eget. Ez lehetetlen. Mégis nekikezdtek, s akkor már megfogalmazták céljukat is: Olyanok akartak lenni, mint az Isten! Mit is mondott a kígyó? "Olyanok lesztek, mint az Isten!" (1Móz 3,5) A gyümölcs által ez nem sikerülhetett. Vajon most a torony segíthet ebben?

Micsoda küzdelme ez az embernek teremtője ellen! A bűnössé lett, elesett ember folytonosan azt képzeli, hogy valamilyen módon elérheti a saját célját. Mert ő akarja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Isten látta szándékukat, építkezésüket. Várost építettek. Ehhez kiégetett agyagot, téglát* használtak, melyeket szurokkal ragasztottak egymáshoz. Isten elhatározta, hogy megzavarja őket. Életüket nem bántja, de nyelvüket összezavarja. Így többé nem értik egymást.

Következmény: az építkezés abbamaradt. Az emberek pedig szétszéledtek a földön. Később kapta ez a hely a Bábel* nevet, ami annyit jelent: "zűrzavar".*

Kapcsolódó igehelyek:

1Móz 10,8–10 – Valószínűleg Nimród volt az, aki a toronyépítést elhatározta, mert ő volt Bábel első királya. Zsolt 137 (Jer 50); Jel 14,8: Bábel (görögül: Babilon) mint a bűnös, istentagadó világ jelképe jön elő.

Jegyzetek: Sineár – Babilónia ószövetségi elnevezése. Az Eufrátesz és a Tigris alsó folyásánál fekvő mélyföld. A görögök nevezték ezt a vidéket a városról: Bábelnek vagy Babilonnak. Torony – Hasonló lehetett a torony az ún. "zikkuratokhoz", amelyeket a Közel-Keleten építettek. Ezek a toronytemplomok több emelet magas, felfelé lépcsőzetesen emelkedő építmények voltak, melyeket színes vakolattal és festett téglákkal borítottak be. Az istenekhez való közellétet biztosították, mintegy "lekicsinyítve" a távolságot azzal, hogy tetejükön voltak az áldozóhelyek, templomok. Tégla – Szalmával kevert, agyagból kiformázott, napon szárított vagy kiégetett építőanyag. Egyiptomban is ilyet készítettek, és azzal építkeztek az izráeliták. (2Móz 1,14) Bábel – Nebukadneccar városa, ahol Dániel is élt, a Bibliában az istentelenség jelképe, mely az 1Móz 11-re alapozódik. Így beszél róla János apostol is a Jelenések könyvében (Jel 14, 16, 17, 18. részekben). Zűrzavar – Fontos, hogy a Bábel név jelentése héberül: "zűrzavar", a babiloniak nyelvén pedig: "Isten kapuja"! A pünkösdi csoda (ApCsel 2) mintegy ellentéte ennek a történetnek, ahol Isten a nyelveket "összeegyezteti", ezzel egy új lehetőséget adva a szövetségre. Amelyben újra lehet közösséget találni, de többé nem az Isten ellen, hanem az Ő dicsőségére. Bábel után – Az emberiség háromfelé ágazott el. Jáfet ment Európa, Észak-Ázsia felé, Hám Afrikába, Dél-Ázsiába, Kánaánba, Sém az Eufrátesz és Tigris vidékén, Szíriában élő népek ősatyja lett. "New Age" – A babiloniak bálványáldozati misztériuma, a vallásos panteizmus kifejezése: isten mindenben ott van, ezért minden isten. Manapság újra találkozhatunk ennek újraéledésével, mint a "korszakváltás" jelével.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:1–5; 53:1–3; 127:1–2; 236; 370 Jertek, énekeljünk: 101; 192 Harangszó: 49 Dicsérjétek az Urat!: 65 Erőm és énekem az Úr: 22; 38

Megjegyzések: Általában – Bevezetésképpen néhány mondatot lehetne valamilyen idegen nyelven szólni, majd erről beszélgetni, nyelvcsaládok, országok, népek vonatkozásában. Ének – Érdekes lehet, ha egy zsoltárt vagy más ifjúsági éneket más nyelven is el tudunk énekelni. (Pl.: Erőm és énekem az Úr: 22, 44, 89, 110, 111) Nagyobbaknak – Nagyon fontos kiemelni, hogy "Bábel indulata" azóta sem szűnt meg, az ember Isten nélkül kíván hatalmas lenni, maga szabván a maga törvényeit. Gondolj Sodomára és Gomorára (1Móz 19 – 17. lecke)!

Vázlat:

Nimród

a nagy harcos

Bábel építője város, benne torony, mely égig ér! Bábel = összezavarás Bábel – istenek kapuja szétszéledés

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Dicsekvés a gyermekek életében. (*) Büszkeség, gőg, nagyravágyás, és az ezekből fakadó emberi cselekedetek. (** ***)

• A kommunikáció, a nyelv szerepe és szüksége az emberi közösségek életében. (* ** ***)

• Nyelvi játékok: "magánhangzós nyelv" (*), "halandzsa nyelv" (**), jelbeszéd (** ***).

Élő idegen nyelv

• A nyelvtanulás fontossága és nehézségei. (** ***)

• Néhány mondatos kérdés-felelet váltás a tanult idegen nyelven. (**)

• Rövid párbeszédek tanulása, és alkalmazása a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekben. Szituációs játékok. (***)

• Ifjúsági énekek a tanult idegen nyelven és magyarul. (***)

Történelem

• Az ókori Mezopotámia története: sumér városállamok, öntözéses földművelés, városépítés, tégla, Babiloni Birodalom, ékírásos agyagtáblák, zikkuratok stb. (***)

• Térképhasználat: Mezopotámia és városai (Babilon, Ur, Uruk, Assur stb.) (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

• Toronyépítés játékkockákból vagy lego-ból. (*)

• Város és torony modelljének építése gyurmából vagy homokból. (**)

• Építészeti emlékek Mezopotámiában: Istár kapu (Babilon), zikkurat (Ur). Az épületek funkciója, szerkezete, tömegarányai. Összehasonlítás az egyiptomi építészettel. (***)

• Építkezés, templomépítészet régen és ma. A templomtornyok "kommunikációja". (***)

• Zikkurat templom modelljének elkészítése agyagból (esetleg gyurmából) rekonstrukciós rajz alapján. Az agyag szárítása (esetleg égetése). (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Szólások magyarázata és alkalmazása ("bábeli zűrzavar"). (***)

Matematika

• Növekvő és csökkenő számsorozatok a huszas számkörben. Páros és páratlan számok. (*)

• Tájékozódás a síkon: föl-le, jobbra-balra. (*)

Bábel tornya *** 8

Feldolgozás *** 8

Munkalap: A rejtvény textusa:

Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. (1Móz 11,4)

A rejtvény megfejtéséhez írják le a gyerekek az ábécét, s számozzák be a betűket – ez alapján dolgozzanak!

Aranymondás:

Az előbb idézett textus: 1Móz 11,4.

Üzenet elmélyítése / Egyéb ötletek:

A büszkeség tornya: Milyen rokonság van a Bábel tornya építői, és a mai, modern kor lelkülete között? Mi az, ami több ezer év óta sem változott? (az ember öndicsőítése, saját útjainak keresése) Gyűjtsünk példákat arra, hogy mi mindenre büszke ma az ember (főként a tudomány -technika, ipar-gazdaság területéről)! Arra is, hogy mi ezeknek a következménye (környezet rombolása, szennyezése, háborús fegyverkezés, túlnépesedés stb.)! A negatívumok mellett mutassunk rá a megoldásra, az egyetlen életlehetőségre, amely vagy Aki által ledőlnek büszkeségünk tornyai, és eljuthatunk az Atyához (Jn 14,6). S Aki által emberi tudományunkkal is jól sáfárkodhatunk.

"Bábeli zűrzavar": Beszélgessünk arról, hogy mit jelent ez a szólás eredeti jelentésében és átvitt értelmében! Milyen következményekkel járt a nyelvek összezavarása a mai napig? (Nehezen értetjük meg magunkat külföldiekkel, nehéz a kereskedelem idegen országokkal, világnyelvvé vált az angol, mint régen a görög stb.) Mikor nincs nyelvi probléma? Miért szükséges az idegen nyelvek tanulása? Te milyen nyelvet tanulsz, illetve beszélsz? Sokszor előfordul, hogy az azonos anyanyelvűek sem értik meg egymást. Mintha más nyelven beszélnének. Mi lehet ennek az oka és a megoldása? Mondjanak rá a gyerekek példát!

A toronytemplom:

• Beszélgessünk a gyerekekkel arról, mit tudnak, mit tanultak az ókori Mezopotámia történetéről? Mit tudnak a sumer városállamok templomairól, a zikkuratokról? (Lásd a Jegyzeteket!) Milyen más ókori építményekhez hasonlítanak ezek? (Piramisok: Lásd a szintén lépcsőzetesen épített egyiptomi Dzsószer piramist!) Keressük meg térképen Mezopotámiát, a Tigris és az Eufrátesz folyót, és néhány híres városát (Ur, Uruk, Assur stb.), köztük Babilont!

• Mutassuk meg néhány építészeti emlék fényképfelvételét (pl. Istár kapu Babilonból, Zikkurat Ur városából – lásd többek között: Környeiné Gere Zsuzsa – Reegnné Kuntler Teréz: Tér – forma – szín. Tankönyvkiadó, Bp. 10. o.)! Nézzük meg egy zikkurat rekonstrukciós rajzát is (lásd a lenti ábrát az előbb említett tankönyvből)! Figyeljük meg az épületek szerkezetét, tömegarányait!

• Készítsék el a gyerekek egy zikkurat-templom modelljét formázással a rekonstrukciós rajz alapján! Lehetőleg agyagból dolgozzanak (ha nincs, akkor gyurmából), majd száradás után, ha van rá módunk, égessük ki az elkészült munkákat! Dolgozhatunk "ősi" technikával is, mint a sumérok: fahasábok között szépen kiég az agyag (cserépkályhában vagy vegyes tüzelésű kazánban).

• Építészettörténet: Hogyan építkeztek régen és ma? (Építőanyagok, szerkezetek stb. – felhőkarcolók, melyek gyakran az erő jelei.) Milyen templomokat építettek különböző korok és vallások népei? Mi jellemző a keresztény templomépítészetre? Mit fejeznek ki a templomtornyok? Miért épülnek oly magasra?

* A nyelvek:

• Próbáljunk meg beszélgetést kezdeményezni valamilyen idegen nyelven (amelyet a gyerekek tanulnak)! Állítsunk össze rövid kis párbeszédeket a tanult nyelven, melyek valamilyen élethelyzethez kapcsolódnak! Tanulják meg a gyerekek a szöveget, és játsszák el a helyzeteket!

• Előfordul, hogy meg se tudunk mukkanni (legfeljebb magyarul), ha egy külföldivel találkozunk. Mégis meg kell neki magyarázni valamilyen egyszerű, de fontos dolgot. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint a kezünk-lábunk, a "mutogatás" nemzetközi nyelve. Játsszanak el a gyerekek néhány élethelyzetet, melyben mutogatással kell megértetniük magukat a másikkal!

• Énekeljünk el (esetleg tanuljunk meg) egy ifjúsági éneket valamely idegen nyelven! Több angol nyelvű éneket találhatunk ehhez pl. az Erőm és énekem az Úr c. énekeskönyvben (22, 44, 89, 110, 111), köztük olyanokat is, melyeknek szövege magyarul is szerepel.

Bábel tornya ** 8

Feldolgozás ** 8

Munkalap: A feladat két textusa:

Gyertek, építsünk... várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet... (1Móz 11,4) Én vagyok az út, az igazság és az élet: senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn 14,6)

A "téglák" megfejtése: büszkeség, hitetlenség, nagyravágyás, dicsekvés, dacoskodás. Az ábécéhez kapcsolódó feladatot fejben elvégezni még felnőttnek is nehézkes lehet (bár az ügyes gyerekeknek nem okoz gondot). Akinek szükséges, írja hát le az ábécét a két és háromjegyű betűk nélkül, ennek a segítségével már könnyebb lesz a betűkeresés. A megoldások ellenőrzéséhez használják a gyerekek a Bibliát! A munkalap feladatai akkor igazán fejlesztőek, ha önállóan oldják meg a gyerekek.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett két igéje közül az egyik (esetleg mindkettő): 1Móz 11,4 – Jn 14,6.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Bábel tornya: Miből és hogyan építkeztek Sineár földjén az emberek? Miért volt bűn a toronyépítés? Talán nem lett volna szabad építkezniük? Mi volt ebben az engedetlenség? Milyen "téglákból" épülhet bennünk is a "Bábel tornya"? Beszélgessünk a munkalap "tégláiról", s gyűjtsenek a gyerekek még hasonlóakat (szóban vagy írásban)! Mondjanak rájuk példákat a mindennapi életből! Mit kezdhetünk ezekkel a "téglákkal"? Ki az az "építőmester", aki ki tudja ezeket cserélni, s milyen "téglákat" rakhat a helyükre?

Az egyetlen út: Jézus az egyetlen út az Atyához. Az ember saját erejéből, "tornyot építve" nem tud Istenhez eljutni. Legfeljebb saját magát helyezi Isten helyébe. Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Mit jelent az, hogy Jézus Krisztus az út? Azt, hogy hittel kell követned Őt. Lábanyomában lépegetni engedelmesen. Mit jelent az, hogy egyetlen? Bármit teszel, bármit "építesz", legyen az játék, sport vagy munka, tanulás, nem foglalhatja el szívedben Isten, és az Ő Fia, Jézus Krisztus helyét. Nem nőhet az "égig".

* Nyelvzavar: A nyelvek összezavarása az emberiség közös büntetése. A nagyravágyás, gőg következménye. Mindenkit érint. Azóta nem értik egymás nyelvét a népek, nemzetek. S ha a nyelvet nem értik, nem értik a másik gondolkodását, nem tudják elfogadni értékeit. (Nem véletlen, hogy az érteni és az érték szónak közös a gyökere.) Innen már csak egy lépés a népek közötti viszálykodás, háború. Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Miért kell hát nyelvet tanulnunk? Milyen problémás helyzetekbe kerülhetünk külföldön, ha nem ismerjük az ország nyelvét? Mi mindent kell megkérdeznünk? Ugyanez fordítva: Mi mindent kérdezhet tőlünk egy külföldi, ha találkozik velünk az utcán? Tegyünk fel néhány egyszerű kérdést, s adjunk rá választ németül vagy angolul (esetleg más nyelven, amit a gyerekek tanulnak)! Próbáljuk meg jelbeszéddel, "mutogatással" megértetni magunkat a másikkal!

Egyéb ötletek:

* Építkezés:

• Készítsék el a gyerekek gyurmából Bábel tornyát, s építsenek köré várost városfalakkal! (Dolgozhatnak csoportmunkában is.) Bizonyosan észreveszik maguk is, hogy a torony az tulajdonképpen a város temploma. Valóban templom lehetett Bábel tornya, amihez hasonlót többet is találtak azon a vidéken. E templomok tetején áldozatot mutattak be a bálványisteneknek – és nem az élő Istennek.

• Hasonlóan építhetnek a gyerekek homokgödörben (esetleg homokasztalon) is.

* "Idegen" nyelv magyarul: Tuvudovod hovogy kevell ivígy beveszévélnivi? Ha nem, bontsd szótagokra a szavakat, és könnyen rájössz magad is!

Pl.: Tu – vu – do – vod = Tu – dod (Minden szótag magánhangzója után toldjál be egy plussz szótagot, mely áll egy v-ből és az előző szótag magánhangzójából!) Beszélgessünk a gyerekekkel, aztán a gyerekek egymás között ezen az "idegen" nyelven.

Bábel tornya * 8

Kösd össze vonalakkal 1-től 18-ig a számokkal jelzett pontokat mindkét oldalon,majd a két 18-ast, és meglátod, milyen lehetett Bábel tornya! Ha az azonospáratlan számokat (3–3, 5–5 stb.) összekötöd (vonalzó mellett), meglátod lépcsőzetes emeleteit is.

Feldolgozás * 8

Munkalap:

• A számjegyeket csak az első osztályosok tudják leolvasni 1 és 18 között. Velük előkészítésképpen mondjuk el a teljes számsort, majd a páros és páratlan számsort húszas számkörben, oda-vissza! Az emelkedő számsorozatoknál két kezünkkel "lépdelhetünk" (egymás fölé rakosgatjuk) fölfelé, a csökkenőnél lefelé. A jobb oldali számsorból hiányzik az 1 és 2, ami nem tévedés, mert így az emeletek csigaszerűen emelkednek majd.

• Az óvodások még nem ismerik a számjegyeket, sokan a számokat sem 18-ig. (Persze vannak kivételek.) Számukra akkor lehet fejlesztő a feladat, ha a lépéseket irányokkal adjuk meg. Miközben rajzolnak, mondjuk együtt: fel – jobbra – fel – jobbra... majd: le – jobbra – le – jobbra... vagy alulról kezdve: fel – balra – fel – balra... stb. (Természetesen aki megértette, már önállóan is lépegethet.) Velük nem fontos az emeletek vonalát meghúzni, elég, ha a torony tetejét megrajzolják.

Aranymondás:

Gyertek, építsünk... tornyot, amelynek teteje az égig érjen... (1Móz 11,4a)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Dicsekvés: Bábel építőinek bűnét közelítsük meg a dicsekedés felől, ami a kisgyerekek számára érthető. Beszélgessünk róla! Gyűjtsünk dicsekedő mondatokat: "Az én cipőm a legszebb: villogós." "Az én apukám a legügyesebb: vállalkozó." "Én vagyok a legokosabb: tudok számolni." stb. Mit mondhattak a babiloni emberek? "A mi tornyunk a legmagasabb: égig ér." Isten azonban a túlzott dicsekedést, a gőgöt nem szereti. Megbünteti.

Nyelvzavar: Mondjunk egy mondatot először idegen nyelven, majd magyarul, hogy a gyermekek is megértsék! Tanítsunk meg nekik néhány angol, német vagy más nyelvű szót, mely ugyanazt jelenti. Beszélgessünk a nyelvösszezavarásról, s tegyük fel úgy a kérdéseket, hogy a gyermekek bármikor válaszolhassanak! Így könnyen elérhető a hangzavar, ha nem szabunk rendet! De hiszen most éppen ez a cél! Mit jelent hát a nyelvzavar, a nyelvek különbözősége? Isten a gőgös ember büntetéseképpen adta ezt, így nagy erőfeszítéssel kell nyelvet tanulni, hogy megérthessük egymást más népekkel.

Egyéb ötletek:

* Toronyépítés:

• Építsenek a gyerekek tornyot játékkockákból csoportmunkában! Melyik csoport az ügyesebb, ki tudja a legmagasabb tornyot felépíteni? Rejtett célunk, hogy a torony összedűljön. Ehhez keskeny alapon minél több kocka kell, miközben biztassuk őket, hogy minél magasabbra építsenek! Ha "sikerült", összedőlt a torony, beszéljük meg, hogy miért! Milyenre kell építeni a tornyot, hogy erősebb legyen?

• Ezután építsenek a gyerekek alacsonyabb, biztonságosabb tornyot, szélesebb alappal! Cél, hogy erős legyen, biztosan megálljon.

* Magánhangzós nyelv:

• Mondjunk el a gyerekeknek egy közismert mondókát csak a magánhangzókat hangoztatva! Kitalálják-e, melyik az? Tanuljanak meg ők is ezen a nyelven beszélni! Mondjanak előbb egyszerű szavakat, majd mondatokat! A többiek találják ki, hogy mit mondtak!

• Mondjuk el, és tanuljuk meg az aranymondást magánhangzós nyelven: e-e é-í-ü o-o a-e-e e-e-e a é-i é-e! Örömmel és gyorsan meg fogják tanulni.

9. Abrám elindul Kánaán földjére - 1Mózes 11,26 – 12,9 (ApCsel 7,2–7)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten terve Abrámmal, nagy Fia, Jézus Krisztus eljövetelének előkészítése.

Abrám a bizonytalan jövendővel szemben is engedelmes, hallgat Isten szavára.

Előzmények:

Sineár földjén egy égig érő tornyot építettek az emberek, hogy nagy nevet szerezzenek maguknak. De Isten közbelépett. Összezavarta a nyelvüket, és szétszélesztette őket. A szétszóratás után is egy büszke nép maradt hátra Sineár földjén.

Történet: A feladat

Abrám* édesapjával, bátyjaival és azok családjaival lakott együtt a káldeai Ur-Kaszdimban*. Akkor senki sem ismerte még Isten tervét, hogy egy új népet hoz elő belőlük, ami meg fog történni akkor és úgy, ahogy Isten akarja.

Táré* volt a családfő, akinek három fia volt, Abrám, Náhór és Hárán. Együtt vándoroltak. Hárán meghalt, s fia, Lót vette át a család örökségét. Náhór feleségül vette Milkát, Hárán lányát*. Abrám feleségül vette féltestvérét, Szárajt* (1Móz 20,12). Nem született gyermekük.

Az 1Móz 11,31-ben azt olvassuk, hogy Táré, a családfő elhatározza, családjával elvándorol Kánaánba. Nem tudjuk pontosan, milyen okból. Elmentek együtt egészen Háránig. Ott meghalt az édesapa, Táré, 205 éves korában.

Isten megszólította Abrámot, s azt parancsolta neki, hogy hagyja el földjét, és menjen arra a földre, amit Ő mutat neki. Az elhívásból (1Móz 12,1) nem derül ki, hogy hol lesz az. Egyedül Táré tudta az úti célt, amikor elindultak Ur városából. Csak engedelmességet kért az Úr, s Abrám elindult a bizonytalanba. Családjának többi része Isten akarata szerint Háránban maradt. Abrám és Lót, az ő unokaöccse mentek együtt. Később azonban házasság útján Rebeka, Ráchel és Lea mégis Abrám családjába kerülnek, ami azt mutatja, hogy a rokoni kötelékek igen erősek voltak.

Az ígéret

Az 1Móz 12,2–3 verseiben olvassuk, hogy Istennek egy különleges terve van Abrámmal. Egészen az örökkévalóságig, minden nemzetségre, minden népre vonatkozóan. Tudjuk, hogy Isten ebből a népből adta Jézus Krisztust is az emberek megváltására, az ördög munkáinak lerontására. Bár az ígéret már elhangzott az 1Móz 3,15 versében az anyaígéretben. Az asszony magva fog a kígyó magvának fejére taposni. Igen fontos, hogy minden nép szerepel itt, hiszen Abrám küldetése, népének küldetése sohasem önmagukért van, hanem minden más nép áldására (lásd pl. Gal 3,8–9)!

Az ígéret azzal kezdődik, hogy Abrám utódai nagy néppé lesznek. Ő 75 éves már, felesége pedig mintegy 10 évvel fiatalabb (4.v.). Gyermekük azonban továbbra sincs. Hogyan lesznek így nagy néppé? Bár fontos, hogy a "nagy" jelző itt nem csupán a létszámra nézve értendő,

Abrám elindul Kánaán földjére 1Mózes 11,26 – 12,9 (ApCsel 7,2–7) hanem fontosságra nézve is: Ők "Isten népe" lesznek! (Lásd még Róm 4,16–17: minden hívő Ábrahám gyermeke...) Egy különleges áldás ez. Testi-lelki értelemben egyaránt. Isten közöttük akar lakozni, ahogyan látjuk a pusztai vándorlásban, hogy a szent sátor, s később a templom is, mint Isten lakóhelye szerepel.

Az Úr Abrám nevét is "naggyá" fogja tenni. A név a bibliai korban nagyon fontos volt. Ha valakinek a neve "naggyá lett", az azt jelenti, hogy azt a nevet sokan említették tisztelettel. "Áldás leszel." Abrám továbbadhatja azt, amit ő megkapott, utódainak, Izráel népének, de lelki utódainak is, minden hívőnek (lásd többek közt Róm 4,11–12.16). Az áldás az, ami apáról-fiúra szállva őrzi Isten ígéretét. S beteljesedik Jézus Krisztusban! Az áldás befejezése határt von a többi népek és Izráel közé. Aki Abrámot megáldja, az áldott lesz, aki átkozza őt, az maga is átkozott lesz!

A vándorlás

Háránból tehát már csak két férfi indult tovább feleségeikkel, mint nomád pásztorok. Hatalmas út volt ez, sok nehezítő körülménnyel. Nem tudjuk, meddig tartott, de igen hosszú lehetett, hiszen a szolgaszemélyzettel kisgyermekek is voltak, és az állatok etetése, ellése mindig megállította őket, ami lassította utazásukat.

Nagy csapattal mentek: "Fogta Abrám Szárajt, a feleségét, és Lótot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Háránban tettek szert, és elindultak..." Milyen szép, hogy az Úr már Háránban részben teljesítette ígéretét: Abrám már ott nagy gazdagságot kapott: jószágot, pénzt, mindenféle javakat, szolgákat, szolgálókat.

Mentek egészen a sikemi* szenthelyig, a Móré tölgyeséig*. Móré* valószínűleg kánaáni származású tulajdonosa volt ennek a földnek (1Móz 13,18). Sikemben újabb kijelentés, ígéret várta Abrámot, hogy utódai ezt a földet fogják lakni. Abrám válasza egyértelmű: oltárt épít az Úrnak, amellyel elfogadja szavát, s ami emlékeztetőül szolgál számára. Itt már fontos szólnunk az ígéretben való hitről. Abrám indult tovább, s lassan végigvándorolta az országot. Ennek sok praktikus oka is volt, hiszen fel kellett mérnie, milyen is az a föld, amelyet utódainak hagy majd. Bétel* és Aj* között újra oltárt épített, megerősítve ezzel, hogy továbbra is az Úr vezetése alatt járja útját.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Abrám – "Magasztos atya": neve tulajdonképpen magában foglalja az áldás ígéretét, tehát prófécia. Ez be is teljesedik, amikor Isten "új nevet" ad neki, Ábrahámnak nevezi el, mely azt jelenti: "sok nép atyja" (1Móz 17,4–5). Ur-Kaszdim – Egy hatalmas múltú kulturális centrum, virágzó város volt. Régészeti ásatások során, vízvezetékeken keresztül táplált fürdőhelyiségek kerültek napvilágra. Kötélkábelekkel működtetett lifteket is használtak. Táré – Sém leszármazottja, akinek nevéből a zsidógyűlölet "antiszemitizmusnak" neveztetik, hiszen ők a "sémita" népekhez tartoznak. Sém dédunokája Héber, akitől a nép saját nevét kapta, ahogyan magukat nevezték, s nyelvüket. Táré atyja Náhór, akit nem szabad összekeverni fiával! Házasságkötések a családban – Akkor még nem volt tilos, Isten parancsa erre vonatkozólag ezután következik. Száraj – "Fejedelemasszony": neve azonos jelentésű a későbbi Istentől kapott névvel, csupán itt még szerepel a birtokos "az enyém", a Sára névben már nem. Az egyiptomi királynak Abrám azt mondja, hogy a testvére (1Móz 12,11–20). Később ugyanezt mondja Abímeleknek is Gerárban. Akkor meg is magyarázza, hogy atyjuk ugyanaz, de másik anyától származnak (1Móz 20). Innen tudjuk azt is, hogy Tárénak több felesége volt. Sikem – Fontos kereskedőváros, Efraim hegységénél, a karavánutak találkozásánál. Jákób is ennek környékén lakik később. Majd ezen a vidéken, a "Jákób kútjának" nevezett helyen találkozik Jézus Krisztus is a samáriai asszonnyal (Jn 4 – Sikár). Tölgyes – Szó szerint "terpentinfa". Móré – "Tulajdonos". Bétel – "Isten háza", amit a kánaániak Lúz-nak hívtak. Bételnek Jákób nevezte el, mikor Ézsau elől menekült, és ott töltött egy éjszakát (1Móz 28,19). Aj – "Romok". Kánaáni királyi város, Józsué pusztította el később (Józs 8,24–25), majd újra felépítették.

Énekek:

Református énekeskönyv: 105; 425; 479:1–3 Jertek, énekeljünk: 166; 205 Harangszó: 42; 43; 45 Dicsérjétek az Urat!: 2; 154 Erőm és énekem az Úr: 3; 11; 53:1–3; 136:1–2

Megjegyzések:

*** – Sém leszármazottainak megtanulása fontos lehet. Úgyszintén fontos a szövetségi nép kiemelése, hiszen Isten tervében szerepel az így! (Zsolt 105,8–11) Az engedelmesség fogalmának feltárása. Az utazás, a vándorlás érdekes elmondása, annak minden veszélyével és érdekességével együtt. Hiszen Abrám egy szép, gondozott városból indult el, előtte nem volt nomád pásztor! Ismeretlenül, egyedül Isten szavára hagyatkozva tette meg az utat, semmi más nem volt biztos! Az oltárról, áldozatról, háláról kell még külön beszélni. Hogyan tisztelték Istent, s hogyan tisztelhetjük most. A térkép használata megkönnyíti a környezet, a messzeség érzékelését. ** – Komolyan hangsúlyozzuk az elindulás nehézségeit, amelyek emberileg úgy kötnek minket: kényelem, biztonság, városi körülmények, s az elindulásra csak egy egyáltalán nem konkrét ígéret biztat... * – Nem hagyhatjuk el ezt a történetet, mert fontos lehet az "elköltözésről" szólni. (Mi a különbség akkor és most.) Lehet szólni a "nagy népről" is, amely akkor még sehol sem volt, Isten szava mégis biztos!

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Egy fontos családi esemény: a költözködés. Oka, célja és módja. Élménybeszámolók. Összehasonlítás egy ókori nomád család költözködésével. (* **)

• A kirándulás, mint "költözködés". Az úticsomag képzeletbeli összeállítása. (* **)

• A nomád (félnomád) kisállattenyésztő életmód jellemzői. Használati tárgyaik, állataik. (* **)

• Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. A "termékeny félhold" országai. Abrám lehetséges útjának követése Ur városából Háránon keresztül Kánaánig, majd Egyiptomig. Az útvonal körülbelüli hosszának megállapítása vonalas mérték segítségével. (***)

• Az ókori városi és nomád (félnomád) életmód összehasonlítása. Kereskedelmi kapcsolatok, egymásra utaltságuk. (***)

• Bibliai történetek – a zsidó történelem kezdetei: Abrám (Ábrahám) elhívása és vándorlása Kánaán földjére. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Térképhasználat: Abrám útjának állomásai a mai Közel-Keleten. Milyen országokat, városokat érint az útvonal? Milyen népek élnek ezeken a területeken? (***)

• Útikönyvek segítségével képzeletbeli utazás rekonstrukciója a mai Közel-Keleten. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Útibeszámoló írása képzelt vagy valóságos élmény alapján elbeszélő fogalmazásként. (**)

• Kreatív szövegalkotás: Elképzelt útiélmények megfogalmazása naplóformában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika / Dráma

• Térrendezés: sátorépítés takarókból, székek ill. karók segítségével. A sátor "belakása", berendezése. Költözködés. (*)

• Rajz kiegészítése belerajzolással: használati ill. berendezési tárgyakkal. Sátor- vagy házforma belső terének rajzos berendezése síklapon. (*)

• Modellezés, formázás. Egy nomád család állatainak, használati tárgyainak formázása gyurmából. Sátormodell készítése pálcikák, textília vagy papír segítségével. A sátor és környezetének berendezése. (**)

Vázlat:

Mezopotámia (Ur-Kaszdim) Táré (Táré halála) Hárán Hárán (Hárán halála) Náhór Abrám (ekkor 75 éves) Kánaán Lót Milká Száraj (ekkor 65 éves)

Sikem

Abrám elindul Kánaán földjére *** 9

Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságodközül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet,és áldás leszel.

1Mózes 12,1–2

Feldolgozás *** 9

Munkalap:

A helynevek sorban: Ur-Kaszdim, Hárán, Sikem, Móré tölgyese, Bétel, Aj, Délvidék, Egyiptom.

Ahol az "útvonal" visszafelé halad, ott a szavakat is jobbról balra írják be a gyerekek!

Az útvonal méréséhez érdemes fonalat használni. Lejegyezhetik a résztávolságok adatait is: Ur-Kaszdim – Hárán, Hárán – Sikem, Sikem – Egyiptom. Az Egyiptomra való előretekintés azért indokolt, mert az óra egyik ismeretanyaga lehet: Kánaán földrajzi elhelyezkedése az ókori kelet két nagy birodalma, Mezopotámia és Egyiptom között.

Aranymondás:

Lehet a munkalap teljes igéje, vagy csak az aláhúzott rész:

Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. (1Móz 12,1–2)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Abrám döntése:

Mit jelentett Ur-Kaszdim, majd Hárán Abrám életében? Mi mindent biztosított neki?

Mit jelentett számára az a jövő, amire Isten elhívta? Mi vált ezzel bizonytalanná?

Miért indult el mégis? Mire alapozta a jövőjét? Mit jelentettek számára Isten ígéretei?

* Az engedelmesség útja:

Beszélgessünk arról, hogyan haladhattak, milyen nehézségek várhattak rájuk a karavánutakon!

Szerinted mire figyelt Abrám útközben? Hogyan válaszolt Isten megszólítására? (oltár – hálaáldozat)

Lehet-e olyan döntés a mi életünkben, amikor a megszokott, biztonságot adó körülmények helyett valami bizonytalant kell választanunk?

Te mit tudnál otthagyni, ha Isten hívna? Mi lehet Isten hívása a te életedben?

Aki Isten útjára lépett, annak mire kell nagyon figyelnie?

Az Isten útján járó ember számára nagyon fontos, hogy újra meg újra hálát tudjon adni.

Szerinted miért?

Egyéb ötletek:

* Városlakók és nomádok:

Az itt közölt ábrázoláson egy emeletes házat láthatunk Úr városából (Lőrinc László:

Életmódtörténet I. Őskor – Ókor. AKG Kiadó, Bp. 1997. 136. o.)

"Középen az udvar, innen nyílnak a helyiségek. Előtérben a házioltáron éppen ételáldozatot mutatnak be. Jobbra az ólak, az emeleten lakóhelyiségek. A tetőn dolgoznak. Agyagedények készülnek, egy szolga tömlőben hozza fel hozzá a vizet."

E rajz és a munkalap ábrázolása alapján beszéljenek a gyerekek a korabeli városi és (fél)nomád életmód különbözőségeiről! A félnomád állattenyésztők vajon miért telepedtek meg előszeretettel egy-egy város körül?

Beszélgessünk a közöttük folyó kereskedelemről!

Vajon mit adott és mit vett az egyik vagy a másik fél?

(Hárán fontos kereskedelmi központ volt.)

* Egy közel-keleti utazás:

Földrajzi atlasz és útikönyvek képeinek, leírásainak segítségével kövessük végig Abrám útját a mai Közel-Keleten! Milyen városokat érint, milyen országokon halad keresztül? Milyen népek élnek e területeken? Az útvonal hossza nyilván nem változik. Mennyi idő alatt lehetne azt megtenni személyautóval, kerékpárral vagy gyalog?

* "Feljegyzések":

• Abrám nyilván nem készített útjáról írásos feljegyzéseket. Abban az időben még csak emlékezetben rögzítették, és szóban hagyományozták tovább a fontos eseményeket. Képzeld magad Abrám helyébe! Te hogyan mondanád el évek múlva hosszú vándorlásod történetét?

• Képzeld el, hogy részt veszel egy közel-keleti kiránduláson, mely Abrám útját követi végig! Készíts az útról naplófeljegyzéseket!

Abrám elindul Kánaán földjére ** 9

Feldolgozás ** 9

Munkalap:

Hasonlítsuk össze a gyermekek által talált útvonalakat! Több jó megoldás is létezik. Vajon melyik a legrövidebb? Cérnaszállal meg is mérhetjük. Vajon milyen hosszú útja lehetett Abrámnak Ur-Kaszdimból Háránba, majd Kánaánba? Hány nap alatt tehették meg Háránból a 8–900 km-es utat? A keresztrejtvény vízszintes soraiban (bárány, edény, sátor, teve, oltár) nomád életmódhoz kapcsolódó állatok, tárgyak szerepelnek. Megoldás: Bétel.

Aranymondás:

Menj el földedről... arra a földre, amelyet mutatok neked! (1Móz 12,1)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Abrám engedelmessége: Mit hagyott ott Abrám Ur-Kaszdimban, és mit vitt magával? Tudta-e pontosan, hogy hová kell mennie? Miért indult el mégis? Miben bízott, és mire figyelt különösen Abrám?

* Költözködés: A legtöbb gyermek nem vett még részt költözködésben, lehet, hogy valaki el se tudja képzelni, mi az. Engedjük, hogy azok, akiknek a családjában volt már költözködés, beszéljenek erről! Vajon milyen okból lehet elköltözni valahonnan? Beszélgessünk erről is!

A cél nélküli költözködés: "csavargás". Jó dolog ez?

A kényszerűségből vagy parancsszóra való költözés boldoggá tesz?

Elköltözni csupán engedelmességből: az is nehéz.

De elköltözni bizalommal: azt csak akkor tudjuk megtenni igazán, ha Istenre bízzuk magunkat, mint Abrám. Ki képes erre?

Egyéb ötletek:

* Pakol a család: Alakítsunk néhány fős csoportokat, melyeket nevezzünk "családoknak", mint a vízözön történetének feldolgozásánál (5–7. lecke)!

• Minden "család" képzelje magát Abrám családja helyzetébe! Mit vinnének magukkal? Készítsenek erről jegyzéket! (Gondoljanak az állatokra is, köztük a málhát cipelőkre!) Hasonlítsuk össze a listákat, s beszéljük meg, mi illik bele a félnomád, vándorló, kisállattenyésztő életmódba, s mi nem! Egészítsük ki a hiányzó dolgokkal!

• A kirándulás is egyfajta költözködés, csak rövid időre. Egy sátoros túra esetében pedig még mondani is szoktuk, hogy "nomád" körülmények között nyaralunk. Most képzeletben egy ilyen sátoros túrára készülődik minden "család". "Családonként" eldönthetik, hogy gyalogosan, kerékpárral vagy autóval indulnak el. Írják össze, hogy mit visznek magukkal! Nyilván csak a legfontosabbakat, ami azonban erősen függ a közlekedési eszköztől. Végül hasonlítsuk össze a listákat, s beszéljük meg, melyik "család" hogyan pakolt! Maradt-e le valami fontos, vagy kell-e fölöslegesen cipekednie?

* Útibeszámoló: A gyerekek meg is fogalmazhatják képzeletbeli útiélményeiket:

• Családtagként veszel részt Abrám hosszú útján. Fogalmazd meg egy elbeszélő fogalmazásban élményeidet!

• Családoddal részt veszel egy sátoros kiránduláson. Hosszú utat tesztek meg, mindig máshol verve sátrat éjszakára. Írjál róla elbeszélő fogalmazást!

* Modellezés: "Családonként" formázzák meg a gyerekek gyurmából vagy agyagból Abrám családjának legfontosabb használati tárgyait, állatait! Könnyű textíliából (vagy papírból), pálcikákból sátrat is készíthetnek (a pálcikákat szúrják gyurma vagy agyag alapba). Szőnyegeket, takarókat is szabhatnak textíliából (papírból). Népesebb csoporttal egész sátortábort készíthetünk.

Abrám elindul Kánaán földjére * 9

Feldolgozás * 9

Munkalap:

A fölső rajz kiegészítéséhez nem szükséges különösebb megbeszélés. Hagyjuk inkább, hogy a gyerekek saját tapasztalataik, elképzeléseik szerint dolgozzanak! Az alsó rajz viszont igényli az előkészítést. Akár képekkel is szemléltethetjük, milyen használati tárgyai lehettek egy korabeli nomád családnak.

Aranymondás:

Abrám elment, ahogyan az Úr mondta neki... (1Móz 12,4a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Költözködés:

• A munkalap képeihez kapcsolódóan beszélgessünk arról, hogyan megy végbe ma egy költözés, és hogyan mehetett végbe Abrám korában! Mi mindenre kell figyelni ilyenkor? Mit kell a költözőknek magukkal vinni, és mit nem?

• Miért kell valakinek elköltöznie? Abrám miért költözött? Tudják-e a felnőttek, hogy hová költözködnek? Abrám tudta-e? Ki mutatta neki az utat új hazájába? Ki vezette őt oda?

Vakáció: Ha a nyári vagy a téli szünetben több napra elutazol otthonról, az is egyfajta "költözködés". Ilyenkor mit viszel magaddal? Mi az, ami nagyon fontos? Mi az, amit nem vihetsz magaddal, le kell róla mondanod? Hogyan utaztál már? Mennyi ideig tartott? Megálltatok-e útközben? Abrám sátorban lakott, mert azt könnyebb volt le- és felszerelni. Te laktál-e már sátorban? Milyen volt? Vannak-e veszélyei?

Sátorépítés: Megoldható az udvaron néhány karóval és takaróval, vagy a teremben székekkel és takarókkal. Nem az a fontos, hogy túl tágas vagy korhű legyen a "sátor", inkább csak az, hogy néhány gyerek alábújhasson, és a "sátor" képzetét keltse. Ha elkészült, játéktárgyaikkal berendezhetik, és be is lakhatják azt. Eljátszhatjuk velük a "költözést" is. Le kell bontani a "sátrat", mindent összecsomagolni, majd felállítani, berendezni egy másik helyen.

Berendezés: Adjunk a gyerekeknek egy-egy kivágott, nagyobb méretű sátor- vagy házformát (a körvonalak mentén kivágva)! Rajzolják bele, hogy költözés után mivel, hogyan rendeznék be a sátrat vagy a házat!

10. Abrám Egyiptomban - 1Mózes 12,10 – 13,4

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Ha valaki nem bízik egészen Istenben, hiábavalóvá teszi az ígéreteket, s egy csomó felesleges dolgot fog tenni.

* A féligazság még hazugság.

Előzmények:

Abrám Háránból elindult dél felé, Kánaán földjére. Ezt végigjárta, majd tovább indult Egyiptom felé.

Történet:

Éhínség! Nincs miből főzni, nincs miből enni, nincs mit enni adni. Az emberek, gyermekek, állatok szenvednek. Az éhség mindig rettenetes. Ha valakinek tudsz segíteni ilyen helyzetben, tedd meg!

Ha csak teheted, menj tovább! – Így tett Abrám. Kánaán, az ígéret földje, tele gyümölccsel, s mégis lehet ott is éhség? Hogyan nevezhetik akkor "tejjel és mézzel folyó föld"-nek (4Móz 13,27)? Ez attól függ, hogy Isten megáldja-e. Mert lehet termékeny a föld, de ha szárazság van, nincs mivel öntözni. Isten időnként ítéletként küldte az éhínséget Izráel népére, már az ígéret földjén is: Ruth 1, majd 1Kir 17.

Az éhség a próbatétel ideje volt Abrámnak. Ez a föld lesz utódaié? S ő itt most éhezik? Még mindig ez a föld az, amit Isten ígért? Most már ismeri ezt a földet, nem kellene továbbmennie? Nem olvassuk, hogy Abrám megkérdezte-e Istent az indulás felől, sem azt, hogy oltárt épített volna, ami azt jelentené, hogy megköszöni Istennek az útbaigazítást.

Kételyek? Bizalmatlanság? Nem elég nagy már a hatalmas Isten, hogy megszabadítson? Kicsivé lett a korábbi hit a körülmények miatt?

Abrám eldöntötte, hogy lemegy Egyiptomba*, Közel-Kelet éléskamrájába, ahol mindig van mit enni. A Nílus áldása csodálatos, ezért is nevezik "élet folyójának".

Azután jöttek a nehézségek Abrám életében. A keleti uralkodók furcsa szokásokkal rendelkeznek. Ha idegen érkezik a területükre, akkor megvizsgálják közelebbről a hölgyeket. S ha szép és kívánatos, akkor mehet a palotába lakni. Ha akarja, akkor a férje vele mehet, s dolgozhat ott is. Vagy ha az uralkodónak úgy tetszik, akkor ajándékokkal "kifizeti" az asszony árát. Az is előfordulhat, hogy férjét megölik, s akkor rögtön mehet az uralkodó háremébe.

Abrám feleségét is elvitték, mert azt mondta, hogy a testvére. (Ami végül is féligazság.) Vajon nem szerette a feleségét? Miért engedte el? S ezzel majdnem bűnbe keverte a fáraót is. Hűtlenné akarta tenni a feleségét? A hűtlenség mindig bűn.

Mindenesetre Abrám őszintén beszélt Szárajjal. Amint átléptek a határon, komolyan odafordult hozzá: "Te nagyon szép vagy. Ha az egyiptomiak meglátnak, s megtudják, hogy a feleségem vagy, a szépséged miatt megölnek engem. Mondd, hogy a testvérem vagy. S akkor életben maradunk."

Vannak olyan helyzetek, amikor nem igaz többé az ígéret? Az életben maradás lehet oka ilyen hazugságoknak? Ha Száraj bemegy a fáraó háremébe, még eggyel kevesebb az esély, hogy valaha is gyermekük születik.

Ahogy sejtette, úgy is történt. Száraj megtetszett az egyiptomiaknak, s rögtön be is vitték a palotába. Itt még csak előkészítették a fáraóval való találkozásra. (Gondolj Eszter történetére! – Eszt 2) A fáraónak nagyon tetszett az új lehetőség, ezért hatalmas ajándékkal lepte meg Abrámot. Juhok, marhák, szamarak, szolgák (köztük az egyiptomi Hágár), kecskék és tevék (16.v.).

Volt miért ilyen nagy köszönetet mondani? Halál helyett micsoda vagyon! Abrám mégsem lehetett egészen elégedett, ahogyan feleségéről és magáról gondoskodott!

Amint a fáraó megkapta Szárajt, nagy csapásokkal sújtotta őt az Úr. S ő azonnal tudta, hogy ez az asszony miatt van. Száraj felesége Abrámnak! Honnan tudta ezt, ahogy majd később Gérár királya, Abímelek*? Csak Isten mondhatta meg. A fáraó azonnal küldetett Abrámért. Számonkérte rajta tettét, majd elbocsátotta feleségestül.

Abrám visszakapta feleségét, de el is kellett hagynia a földet. Micsoda szégyen! Kétszeres szégyen! A fáraó szolgái kivezették őt, s mindent amit kapott, az ország határáig.

Abrám nagyon gazdagon jött ki Egyiptomból. Aranyról és ezüstről is olvashatunk. Majd újra Kánaán vidékére ment, Bételnél állt meg oltárt építeni az Úrnak. Kegyelem hordozta őt. Nem azért kapott áldást, mert méltó volt rá, hanem méltatlansága ellenére. Abrámnak is tanulnia kell, hogy Isten mindent megcselekszik, amit megígért.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Egyiptom – A Nílus minden évben megárad, s ez termékennyé teszi a földet. Így volt ez József idejében is. Később ezt jelzi az akkori fáraó álma, amikor a folyóból látja feljőni a kövér és sovány teheneket (1Móz 41). A folyó lehetővé tette az életet, táplálékot biztosított Egyiptom számára. Abímelek – A történet, ami a fáraóval megesik, megismétlődik később (1Móz 20), hiába figyelmeztette Abrámot Isten. Abímeleket már Isten maga figyelmezteti álmában, hogy magához ne vegye Szárajt. Akkor Ábrahám beismeri, hogy csak félig hazudott: Száraj a féltestvére (lásd a 18. leckét).

Megjegyzések: A történet – Izgalmas mesélést kíván Abrám szerepét kihangsúlyozva, kishitűségével együtt. A fáraó udvara – A nagyokkal lehet a hárem fogalmáról szólni. Az asszony helyzete – Mindig alárendelt volt a férjének, aki azt tett vele, amit akart. Egyiptom – Nem szükséges az egyiptomi "éléskamrát" túlságosan elemezni, mert előjön majd József történeténél.

Vázlat:

Abrám

éhínség Kánaán földjén

Egyiptomban (éléskamra)

Száraj (feleség-testvér)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Éhezés, éhínségek és ennek okai a világon. Segítségnyújtási és megoldási lehetőségek. (** ***)

Történelem

• Egyiptom, mint az ókori kelet "éléskamrája". Az öntözéses földművelés áldásai. (***)

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az elszegényedés problémája, szegény rétegek Magyarországon. A segítségnyújtás módjai és lehetőségei. (** ***)

• Magyarok a nagyvilágban. A kivándorlás okai közül a szegénység, megélhetés hiánya. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Igazmondás és hazugság. (**)

• Elhallgatás és féligazság. Szükséghazugságok. Beszélgetés és vita konkrét példákon keresztül. (***)

• A bizalom és a reménység szerepe válsághelyzetekben. Konkrét életszituációk elemzése választási, döntési lehetőségekkel. (***)

• A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség és hárem az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság tisztasága és a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok napjainkban. Csapdák és veszélyek. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet feldolgozása tartalmi kérdések alapján a válaszok önálló megfogalmazásával. (**)

• Beszélgetés Móra Ferenc: A kis bice bóca c. története alapján. (**)

• Közmondások a bizalomról és a hazugságról. Magyarázat és alkalmazás. (**)

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1; 27:1; 235:1–3 Jertek, énekeljünk: 169; 171; 173 Harangszó: 43; 49 Dícsérjetek az Urat!: 17; 61; 68; 75 Erőm és énekem az Úr: 48; 52; 56:3; 119

Abrám Egyiptomban *** 10

Feldolgozás *** 10

Munkalap:

A történet megismerése, esetleg újraolvasása után nem okozhat nehézséget a gyerekeknek a mondatok kiegészítése. Mi erre gondoltunk: lement, odaadta, hazudott, ajándékot, életét.

Aranymondás:

...aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. (Jak 1,6)

vagy: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! (Péld 30,8)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Éhínség:

• A világon ma is rengetegen éheznek. Gyűjtsenek a gyerekek adatokat arról, hogy mely országokban és térségekben milyen mértékű ma az éhínség, s mik ennek az okai! Beszélgessünk arról, hogyan lehetne ezen változtatni? Mondjanak javaslatokat a probléma megoldására! Milyen szerepe lehet ebben az egyházi segélyszervezeteknek? Van-e lehetőségük a gyökeres változtatásokra? Terveiket a gyerekek írásban is megfogalmazhatják.

• Ahhoz, hogy éhezőket találjunk, nem szükséges messzire elutazni: hazánkban is növekszik a szegénység, s újra kialakul egy elszegényedett réteg (gondoljunk csak a hajléktalanokra vagy a kukázókra). Milyen módon lehetne itthon segíteni? Milyen szerepe lehet (kellene hogy legyen) ebben az egyháznak?

* Kishitűség vagy bizalom:

• A nehézségek még a legerősebb hitű embert is megpróbálják. De hogyan működik ez a gyerekek életében? Őket mi jellemzi válsághelyzetekben: kishitűség vagy bizalom? Képzeljék bele magukat az alábbi (egyre nehezedő) élethelyzetekbe, s próbáljanak meg őszintén válaszolni! Válaszaikat le is írhatják!

Az iskolai kézilabda-válogatott tagja vagy. Igaz, hogy csak egy góllal, de vesztésre áll a csapat. Már csak két perc van hátra a mérkőzésből, s te hullafáradt vagy. Bízol-e még a győzelemben? Mit teszel? S ha mégis kikap a csapat?

Reménytelennek tűnik a helyzeted matematikából: Egyes lett a nagydolgozatod, mert nem érted az egyenleteket. Van-e még esélyed arra, hogy nem maradsz le a többiektől? Miben bízhatsz és mit tehetsz?

Édesapád egyik napról a másikra munkanélkülivé vált, így jóval kevesebb lett a család jövedelme. Ez az egyre szűkösebben terített asztalon is észrevehető. Tudsz-e reménykedni, amikor kenyér is alig van, nemhogy rávaló? Miben segíthetsz?

Az árvíz (belvíz) elöntötte a portátokat. Minden vízben áll: a kert, az udvar, a ház. Rogyadoznak a falak. Rokonoknál húzódtatok meg, amíg le nem apad a víz. És utána? Hogyan tovább? Lehet-e még benned remény?

Az őszinte válaszokat őszinte beszélgetés kellene hogy kövesse. Különösen az nehéz kérdés a gyakorlatban, lehet-e még bízni akkor, amikor emberileg lehetetlennek tűnik a megoldás. Mi lehet ilyen helyzetben a szerepe az Istenben való bizalomnak?

• Az emberek válsághelyzetben gyakran választják a könnyebb, vagy legalábbis a könnyebbséggel kecsegtető utat. Így tett Abrám, s így tett nagyon sok magyar honfitársunk a 20. században. Anélkül, hogy mi is a könnyebbnek tűnő ítélkezést választanánk, beszélgessünk a kivándorlás problémájáról! Milyen okok vezettek/vezetnek ehhez? Milyen szerepet játszik benne a szegénység, megélhetés hiánya? Válsághelyzetben van-e más lehetőség, mint a kivándorlás? Milyen szerepe lehet ebben a hitnek, az Istenben való bizalomnak?

* Hazugság, féligazság: A kishitűség bizalmatlanság, s ez gyakran vezet félmegoldásokhoz, féligazságokhoz, végső soron hazugsághoz.

• Vizsgáljuk meg Abrám indítékait! Mitől félt Abrám Egyiptomban, és miért? Igaz-e, hogy Száraj Abrám húga volt? Keresd meg ehhez az 1Móz 20,12-t (lásd: Ábrahám Gérárban – 18. lecke)! Miért volt ez mégis csak féligazság? Mit hallgattak el? Mi lett ennek a következménye?

• A mi életünkben is előfordulnak féligazságok, hazugságok. Mikor szoktunk valamit elhallgatni? Hogyan válhat ez hazugsággá? Mondjanak erre konkrét példákat a gyerekek! Miért szoktunk hazudni? Miért félünk másoktól? Vannak-e szükséghazugságok, amelyek életet védenek, s vannak-e helyzetek, amikor megengedhetőek ezek? Érdemes vitát indítani egy-egy konkrét esetről. (Lásd még a 18. lecke Feldolgozását!)

* "Két dolog": Ágúr két dolgot kér Istentől halála előtt a Példabeszédek könyvében: olvassuk el hozzá a 30. rész 7–9. verseit! Miért vezethet könnyen bűnre a szegénység és a gazdagság? Milyen bűnre vezetett az egyik és a másik Abrám történetében? Milyen összefüggésben van ez a hazug beszéddel a történet tanúsága szerint?

* A hárem: A legnagyobbakkal beszélgethetünk a keleti uralkodók szokásáról, a háremről, s ezzel kapcsolatban a többnejűségről. A témával kapcsolatosan szükséges még szólni a házasság tisztaságáról, a monogám párkapcsolatról, s korunk szabados szexuális szokásainak problémáiról. (Lásd bővebben a 18. lecke Feldolgozását!)

Abrám Egyiptomban ** 10

Miért költözött Abrám Egyiptomba?

Miért volt ez kishitűség tőle?

Mi történt Egyiptomban?

Miért küldte haza a fáraó Abrámot?

Feldolgozás ** 10

Munkalap:

A térképen kövessük végig a gyerekekkel Abrám útját Ur városából Háránba, majd Kánaánba, végül le Egyiptomba! Beszéljük meg, hogy a három útszakasz közül melyik volt az Úr szerint való, és miért! Történetmondásunkba építsük bele a munkalap kérdéseire adandó válaszokat! A kérdéseket, mint megfigyelési szempontokat már a történetmondás előtt kiadhatjuk. Többféle feldolgozási mód is lehetséges:

Közös megbeszélés alapján fogalmazzák meg, és írják be a gyerekek a válaszokat.

A történet elmondása után önállóan fogalmazzák meg és írják le a válaszokat, ezt követi a megbeszélés.

Mindenki egy-egy kérdést, megfigyelési szempontot kap, s arra kell önállóan válaszolnia. (Az ügyesebbek többet is megoldhatnak.) Ezt követi a megbeszélés, s ez alapján a többi válasz megfogalmazása, esetleg leírása.

Aranymondás:

A munkalap teljes igéje, vagy csak az aláhúzott része:

Ezt mondja a Seregek Ura...: Mindig azon az úton járjatok, melyet én mutatok nektek, hogy jó dolgotok legyen! (Jer 7,21a.23b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Éhség:

• Mit jelent az éhség az emberek és az állatok számára? Mi okozhatja ezt? Miért van az, hogy egyik országban bőségben élnek, a másik országban éheznek az emberek? Miért éhezik ma annyi ember a világon? Annyi gyermek? Miért van egyre több éhes ember hazánkban is? Mi lenne a megoldás?

• Állíts össze egy képzeletbeli segélycsomagot egy afrikai országban élő éhező gyermektársad számára! Írd le, mi mindent tennél bele! Tedd meg ugyanezt egy hazádbéli szegénysorsú gyermek felé! Ne csak a testi, hanem a lelki éhségére is gondolj!

• Olvassátok el Móra Ferenc: A kis bice-bóca c. írását a Kincskereső kisködmönből! Mi volt a kis bice-bóca ebédje? Hogyan segítettek rajta az osztálytársai? Mit tehetsz te a szegény sorsú társaidért az osztályban vagy a gyülekezetben?

* Bizalom és hazugság:

• Mikor tette meg Abrám az első hibás lépést, amiből az összes többi következett? Nehéz helyzetében segített-e rajta a hazugsága? Boldogította-e vajon a nagy gazdagság, amit Egyiptomban szerzett? Miért? Te mit tettél volna a helyében másképp, és hogyan?

• "Aki bízik, hízik" – mondja egy magyar közmondás. Mondd el (rajzold le) a szó szerinti jelentését, s magyarázd meg, mit jelenthet átvitt értelemben! (Bizalom nélkül nem boldogulunk.) Mennyire igaz ez Abrám esetében? A hazug emberről is van egy jó magyar közmondás. Ki az, aki ismeri? ("Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.") Keressük meg ennek is a szó szerinti és átvitt jelentését, s alkalmazzuk Abrám esetére!

• A Bibliában is találunk közmondásszerű bölcs mondásokat a Példabeszédek könyvében.

Innen való a következő: Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hízlalt ökör, ahol gyűlölet van. (15,17)

Nem járunk messze az igazságtól, ha a szeretet szót a bizalommal, a gyűlölet szót a hazugsággal helyettesítjük. Ennek az átalakított bölcsességnek is magyarázzuk meg szó szerinti és átvitt jelentését, s mondjuk el, mit jelentett volna Abrám életében, ha erre hallgat! S mit jelenthet a mai ember életében?

11. Abrám és Lót - 1Mózes 13,1–18

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Ha valaki csak magáról gondoskodik, könnyen válnak döntései egoizmussá.

De ha Istenre figyel, könnyebben belefér a másik ember is.

Előzmények:

Abrám családjával Egyiptomba ment az éhínség elől. Félelemből letagadta, hogy Száraj a felesége, ami a fáraót bűnbe sodorta. Miután csapások érték Egyiptomot, el kellett hagyniuk az országot.

Történet:

Abrám gazdagon hagyta ott Egyiptomot. Állatok tömegét, szolgahadat, aranyat és ezüstöt mondhatott magáénak. Unokaöccse is vele ment mindenhová.

A gazdag pásztor-fejedelem előző szállásai mentén vonult Bételig*. Ott, Bétel és Aj között már korábban is táborozott. Oltára, amelyet korábban állított, még mindig jelezte valamikori áldozatát. Most is segítségül hívta az Urat.

Lót is meggazdagodott közben, s kettejük nyája, családja együtt már nem maradhatott. Megegyeztek hát, hogy kétfelé vezet az útjuk a továbbiakban. Nyájaik pásztorai már állandóan veszekedtek, s ezt egyikük sem szerette. Ne feledjük, hogy kánaániak is laktak ott, akiknek szintén volt jószága. Jó-e, ha rokonok nem férnek meg egymással? Bizonyára nem. Így mindketten a békességet munkálták azzal, hogy megbeszélték: ha Lót balra tart, Abrám jobbra megy, ha Lót jobbra indul, Abrám balra. Abrám úgy döntött tehát, hogy Lóté a választás joga. Neki jó a "maradék" is. Vajon miért nem érdekelte annyira a választás? Bizonyos volt benne, hogy Isten szemmel tartja őt, s ki fogja elégíteni minden szükségét, ahogy eddig is tette. Nem számít, hogy szépek-e a legelők, vagy pusztába kell-e mennie! Az a fontos, Aki vezeti ezeken az utakon.

Lót a szebbik részt választotta. Szemével megkívánta a gyümölcsöző földet, a Jordán bővizű környékét. Egészen Cóárig* olyan volt ez, mint Egyiptomban a Nílus völgye. Lót tehát elindult keletre. Nem tudta, vagy nem vette komolyan, hogy az arra lakó népek istentelenek? Rosszabbak, mint a többi kánaániak*? Hogy Sodoma* és Gomora* messze földön "rosszaságáról" híres? Később megtudjuk (1Móz 19), hogy Sodomában telepedett le, ahol szenvedett az ott élők romlottsága miatt (2Pt 2,7).

Ahogy Lót "vette a sátorfáját", Abrám beszélt az Úrral, aki megígérte, hogy övé lesz minden, amíg szeme ellát, csak járja be a földet, amit tőle kapott. Megerősítette szavát abban is, hogy nagy néppé teszi Abrámot. Ahogy a föld porát nem lehet megszámolni, úgy az ő utódait sem.

Abrám elindult Bételből Hebrónba*. Nem valami gyönyörű legelő ez, de ő megnyugodva ment. Később úgy ismerjük e területet, mint Júda hegységét. Mamré tölgyeséig* jutott, majd újra oltárt épített az Úrnak. Ezzel fejezte ki, hogy csak tőle vár mindent. Tudja, hogy számíthat rá, s kéri is a segítségét.

Abrám és Lót 1Mózes 13,1–18

Jegyzetek: Bétel – "Isten háza", kánaáni neve Lúz volt, ezt a nevet később adja Jákób, amikor menekülve Ézsau megérdemelt haragja elől itt kapja az ígéretet (1Móz 28,19). Kánaániták – A kánaáni őslakosok összefoglaló neve, akik nem voltak sémita leszármazottak, hanem Nóé másik fiától, Hámtól eredeztették magukat (1Móz 10,6.15–20). A Jordántól nyugatra laktak. Vallásuk érzéki természetvallás volt. Istenük nevét nem szívesen ejtették ki. "Baál"-nak, úrnak nevezték, és szoborként imádták a ligetekben, nagy fák alatt. Magaslatokon áldoztak neki. Baál "felesége" Artarte volt. Városállamokban éltek, mindnek önálló királya volt. Dávid idejéig sok helyen megtartották hatalmukat. Cóár – "Kicsi" (1Móz 19,20), Moáb határvárosa. Sodoma és Gomora elpusztításakor "kegyelmet" kap (1Móz 19,21–23), Lót oda megy lakni később. (Lásd még Jer 48,34!) Sodoma és Gomora – Városállamok délen, ahol most a Holt tenger van. (Lásd még 1Móz 14., 18. és 19. részeit!) Hebrón – Igen régi város, 36 km-re délre Jeruzsálemtől, Júda hegységének legmagasabb pontján. Korábban Kirjáth-Arbának is hívták. Káleb itt kapta örökségét (Józs 15,13). Ez Dávid első lakóhelye (2Sám 2,1–3 és 3,19). Mamré tölgyese – Itt lakik Abrám, mint vendég Amori (Emoreus) lakásában.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 25:1–2; 236; 423 Jertek, énekeljünk: 101; 205:2–3; 228 Harangszó: 43; 49 Dicsérjétek az Urat!: 7; 8; 68; 75 Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 20; 82

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A választás és döntés motívumai egy bibliai példán keresztül: kívánságok, békességre törekvés, Isten útmutatása. Egoizmus vagy a másik szempontjainak figyelembe vétele. A döntés következményei. (** ***)

• Választásaink és döntéseink konkrét élethelyzetekben. Motívumok és következmények. A döntés helyességének indoklása. (** ***)

• Rokoni és baráti kapcsolatok. Az előzékenység, önzetlenség szerepe kapcsolatainkban. Veszekedés és békülés, békességre törekvés. Egy bibliai példa és mai élethelyzetek összehasonlítása. (** ***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet élethelyzeteinek és konkrét élethelyzetek dramatizálása spontán szövegalkotással. Téma: veszekedés vagy békesség. (**)

• Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény alapján. Témák: lemondás a másik javára, veszekedés és kibékülés. (***)

• Kreatív szövegalkotás: Képeslap üdvözletének megfogalmazása képzeletbeli szituációból. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Palesztina tájainak bemutatása képeken (dia-, ill. videovetítésen) keresztül. (** ***)

• Beszélgetés a terület domborzati, éghajlati és talajviszonyairól. Az ókori és a jelenlegi állapot. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Papírmunka: térbe állítható makett készítése. Nyírás, hajtás, illesztés, ragasztás. (**)

• Tájat ábrázoló képeslap készítése színes grafikai eszközökkel. (***)

Ének-zene

• A "Napkeleten a nap felkel..." kezdetű gyermekdal éneklése körjátékszerűen. (**)

Vázlat:

Abrám és Lót vita/választás

Mamré tölgyese Jordán mente

gyümölcsöző (kívánatos) Isten megerősített ígérete:

Kánaán földje – városállamok (Sodoma, Gomora)

megszámlálhatatlan utód – istentelenség és következményei

Abrám és Lót *** 11

Feldolgozás *** 11

Munkalap: A feladat textusai:

Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre. (1Móz 13,15) A sodomai férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak az Úr előtt. (1Móz 13,13) Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére... (Zsolt 1,1) A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé! (Péld 4,14–15)

Ahogyan Abrám a négy égtáj felé nézett szét, hogy szemügyre vegye a neki adott földet, úgy a munkalap is minden irányban lehetőséget ad arra, hogy körbejárjuk a témát. Cél, hogy a gyerekek forgassák Bibliájukat, megértsék összefüggéseit. A feladat jól példázza azt a reformátori alapelvet, hogy: "a Szentírás önmagát magyarázza".

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett igéi közül:

1Móz 13,15

vagy: Zsolt 1,1

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A választás:

• Abrám átengedi a választás lehetőségét Lótnak. De valójában már ez is választás. Mit választott ezzel Abrám? Mire tekintett? S mi lett választásának a következménye? Lót megörül a lehetőségnek. Ő mire tekint, amikor választ, és mire nem? Az ő döntésének mi lett a következménye? (A válaszadásban segít a 2Pt 2,6–8.)

• Választásainkban tudunk-e Isten akaratára figyelni, vagy az a fontos, ami a szemünknek kívánatos? (Lásd 1Móz 3,6 – 3. lecke!) Csak a saját érdekeinket nézzük, vagy a másikét is figyelembe vesszük? Melyiknek mi lehet a következménye az életünkben? Beszélgessünk ezekről a gyerekekkel, lehetőleg konkrét példákon keresztül!

• Keress az életedben (ha nem találsz, képzelj el a jövőben) egy olyan élethelyzetet, amikor valami kívánatosról lemondtál azért, hogy a másiknak jobb legyen! Írjál róla egy elbeszélő fogalmazást!

* Viszály vagy békesség:

• Ahhoz, hogy a gyerekek megértsék, miért is veszhettek össze Abrám és Lót pásztorai, beszéljünk nekik az akkori pásztorélet nehézségeiről, mely leginkább Palesztina vízben szegény területének, éghajlatának köszönhető. Ezért is van itt olyan nagy jelentősége a Jordán völgyének, máshol pedig a kutaknak, ami miatt szintén gyakori volt a veszekedés a pásztorok között (lásd 1Móz 21,25; 26,20 – 18., 23. lecke). Csakhogy Abrámnak a vízben gazdag, termékeny területnél is többet ér a békesség.

• Beszélgessünk a gyerekekkel az alábbi kérdésekről! Te összevesztél-e már valakivel? Kivel és miért? Ki tudtál-e vele békülni, és hogyan? Szerinted mi a fontosabb: Neked legyen igazad, illetve előnyöd, vagy hogy békesség legyen közöttetek?

• Írjál elbeszélő fogalmazást a következő témában: Egy veszekedésem és békülésem története! Keress az életedben (ha nem találsz, képzelj el a jövőben) egy olyan élethelyzetet, amikor valami kívánatosról lemondtál az értékesebb békesség kedvéért! Fogalmazd meg a történetét írásban, egy elbeszélő fogalmazásban!

* Az Ígéret Földje:

• Isten megerősíti ígéretét azzal, hogy Abrám megtekintheti a neki és utódainak adott földet, sőt széltében-hosszában be is járhatja azt. Mi is tekintsünk rá erre a földre Palesztina területét bemutató albumok, képeskönyvek (esetleg dia- vagy videovetítés) segítségével! A képekhez kapcsolódva beszéljünk a terület domborzati, éghajlati és talajviszonyairól, összehasonlítva az ókori és a mai állapotokat!

• Az alábbi feladatsor a gyerekek fantáziáját és alkotókészségét mozgatja meg: Tegyél Abrámmal együtt egy képzeletbeli kirándulást a bejárt területeken, s válaszd ki azt a helyet, ami legjobban megtetszett neked. Küldjél innen egy képeslapot valamelyik rokonodnak! Ehhez a következő feladatokat kell elvégezned:

Műszaki rajzlapból vágjál ki egy képeslap méretű (15x10 cm-es) téglalapot!

Egyik oldalára rajzold le azt a vidéket, amelyet kiválasztottál! Írhatsz mellé egy találó igét is.

A másik oldalát vonalazd meg egy képeslap mintájára, s címezd meg a rokonodnak!

Írjál egy rövid üdvözletet, melyben bemutatod a táj szépségeit, egyben ügyelsz arra, hogy lapod a köztetek levő békességet szolgálja.

Már csupán oda kell adnod neki.

Színezd ki a rajzokat, majd vágd ki azokat a vastag vonalak mentén! Az A és B vonalak mellett is vágj egy-egy csíkot!A szaggatott vonalak mentén hajtsd be a kép alját, oldalát és a ragasztófület, majd ragaszd össze! Az ülőalakok alján lévő ragasztófüleket is hajtsd be, majd helyezd a két figurát a kivágott nyílásokba, s ragaszdalulról oda őket!

Feldolgozás ** 11

Munkalap:

Asztalra állítható térbeli makett készül, mely akkor lesz igazán stabil, ha rajzlapra, műszaki rajzlapra tudjuk másolni a munkalapot. Színezés előtt érdemes néhány színes fotót megfigyelni Palesztina vidékéről, s beszélni a gyerekeknek a táj jellegzetességeiről. A színezés ezáltal nem lesz mechanikus, hanem a tájak megfigyelt hangulatát próbálják meg vele visszaadni a gyerekek. A hajtás, illesztés műveleteit egy előre elkészített modellen jó ha magunk is bemutatjuk. (Az A alak alsó saruját is fel lehet hajlítani kicsit.)

Aranymondás:

Ne legyen viszály köztem és közted, ...hiszen rokonok vagyunk! (1Móz 13,8)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Veszekedés vagy békesség:

• Vajon miért vesztek össze Abrám és Lót pásztorai? Keressük meg az okokat! (sok állat, szűk legelőterület, kevés ivóvíz stb.) Játsszák el a gyerekek két (esetleg több) pásztor – fenti okok miatti – veszekedését spontán szövegalkotással! Vajon miért nem veszett össze Abrám és Lót is? Keressük meg ennek az okait is! (Abrám bölcsessége, a másikkal való törődés, törekvés a békességre/békülésre stb.) Játsszák el a gyerekek Abrám és Lót beszélgetését szintén spontán szövegalkotással, a megbeszélt szempontok figyelembevételével, egészen a búcsúzásig és elválásig!

• Vajon miért veszekednek oly gyakran egymással még a testvérek és barátok is? Konkrét példákon keresztül keressünk okokat erre (lehetőleg a gyerekek beszéljenek róla)! S vajon min múlik az, hogy ne legyen veszekedés? Vagy az összeveszést kibékülés kövesse? Játsszanak el a gyerekek egy olyan élethelyzetet, amikor a testvérek (barátok) összevesznek valamin! Folytassák a helyzetet úgy, hogy legyen a vége kibékülés! Most játsszák el a helyzetet újra (esetleg új szereposztással), úgy, hogy egyáltalán ne vezessen veszekedéshez! Min múlott ez? Beszéljük meg!

* Helyes választás:

• Ki az, aki a jobbik részt választotta: Abrám vagy Lót? Mire figyelt Lót, és mire Abrám a választásnál? Lót később maga is megbánta döntését. Mit gondolsz, miért? (Erre utal az 1Móz 13,13.) Abrám választását viszont maga Isten erősítette meg. Mivel? (Megtalálod az 1Móz 13,1416-ban.)

• Választani nekünk sem mindig könnyű. Legtöbbször szívesebben választanánk a szemre kívánatosabbat. Hogyan lehet a másikat is figyelembe venni? (barátok, testvérek, szülők stb.) Te inkább önző vagy önzetlen vagy a választásaidban? Vizsgáld meg magadat az alábbi helyzetekben! (Legyél nagyon őszinte!)

Ma kevés volt a leckétek, hamar végeztél a tanulással. Odakint gyönyörűen süt a nap, csábít, hogy végre játszhass egy nagyot. Ám észreveszed, hogy kisebb testvéred szipog, majdnem sírva fakad. Nem érti a számolást. Gyakorolni kellene vele. Most mit teszel?

Barátaiddal elmentek a játszótérre. Mikor odaértek, mindenki a hintákhoz rohan, és körülöttük tolong. Ki hintázzon először? Úgy tűnik, nemsokára kitör a veszekedés. Most mit teszel?

Uzsonnaosztás van a napköziben. Egy nagy tál almából kell választani. A tál közepén ott virít a szemmel láthatólag legnagyobb és legpirosabb alma. Barátoddal egyszerre nyúltok feléje. Mit teszel?

Le tudtál-e mondani valamiről a társad kedvéért? Ha igen, mi kárpótolhat érte?

* Isten gondviselése: Abrám nem aggódott azon, hogy vajon melyik földterület lesz az övé. Pedig biztosan látta ő is, hogy a Jordán környékén vannak a legdúsabb legelők. Vajon miért? Miben bízhatott? Lót csak egy irányba indult, kelet felé, amerre a kívánatos földet látta (1Móz 13,11). Abrám ellenben megkapta az egész földet, amelyet beláthatott, s vele mind a négy irányt, mind a négy világtájat, amerre elindulhatott (1Móz 13,14). A négy irány utal az egész belátható/bejárható földre, de egyben Isten gondviselésére is, melyben Abrám igazán bízhatott. Akárcsak a "Napkeleten a Nap felkel..." kezdetű ének, melynek szövegét megtaláljuk a 6. lecke *Feldolgozásában. Énekelhetjük kört alakítva és körbejárva.

12. Abrám megmenti Lótot - 1Mózes 14

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Egy kis csoportnak nagy összetartó ereje van, így hatalmassá lehet. Isten vezetésével győzhet is!

Előzmények:

Lót néhány éven keresztül Sodomában lakott.

Sátrait kőházzal cserélte fel. Az ember úgy gondolná, azért, mert többé nem volt biztonságban sátrával a városállamok lakói között. De vajon több védelmet jelent a városfal? Lót szenvedett, és naponta küzdött megmaradásáért, hiszen körülötte mindenki istentelenül élt. Mégis Sodomát választotta! (vö. 2Pt 2,7–8)

Történet:

Sodoma, Gomora és más városok hosszú éveken keresztül adót fizettek Élám* királyának, Kedorláómernek*, de a tizenharmadik évben fellázadtak. Öt király összefogott, Kedorláómerrel és a vele szövetséges 3 másik királlyal szemben. A fellázadtak: Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim, és Cóár királya csatarendbe álltak az addig sokak ellen győztes királlyal szemben. Kedorláómer is elhívta szövetségeseit: Amráfelt*, Sineár* királyát, Arjókot, Ellászár* királyát, Tidált, Góim* királyát, és a Sziddim völgyében összegyűltek ellen vezette seregeit. A négy szövetséges legyőzte az öt városállam királyát. A legyőzöttek menekültek, és beleestek a Sziddim völgyében* található szurokforrásokba, akik megmaradtak, azok pedig a hegyekbe futottak. A győztesek feldúlták városaikat, túszokat, foglyokat szedtek, s így került markukba Lót és családja is.

De egy menekült hírt hozott Abrámnak, aki még mindig a Mamré tölgyesében időzött. Amikor meghallotta, hogy Lót fogságba esett, azonnal intézkedett. Az ünneplő győztes sereget üldözőbe vette! Ő csak 318 embert tudott gyűjteni, de nem kételkedett a győzelemben.

Követte a győzteseket, s amint Dánnál, egészen északon utolérte őket, több csapatra oszoltak, hogy így több oldalról tudjanak rajtaütésszerűen támadni. Éjszaka támadtak a valószínűleg még alvó táborra, megverték és üldözni kezdték őket egészen Hóbáig, amely Damaszkusztól északra fekszik. Így szabadította meg Abrám unokaöcsét, Lótot, minden jószágával, az asszonyokkal és a néppel együtt.

A hatalmas, győztes sereget éjszaka legyőzi egy kicsiny csapat, mely Isten nevében indul, nem saját hatalmáért, hanem mások szabadításáért!

A visszaúton találkozik Sálem* királyával, Melkisédekkel*. Tizedet ad neki Abrám mindenből*, s a király kenyeret és bort visz eléjük*. Melkisédek azon túl, hogy király, még a "Felséges Isten papja"* is, ezért megáldja Abrámot. Valódi papi áldással: "Áldott vagy Abrám a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta! És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet!"

Ez a tized lesz később a szokás Izráelben, mint "papi tized", amely a templomba befizetendő élelem és ruhanemű.

Abrám megmenti Lótot 1Mózes 14

Sodoma királya is kijött Abrám elé, hogy embereit visszakérje. De Abrám visszaadott neki mindent, nem tartott igényt a zsákmányra, mondván, soha senki ne gondolja, hogy ő azon gazdagodott meg, amit elvett Sodomától*. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy Anér, Eskól és Mamré megkapják részüket a győztes javakból.

Abrám, mint hős vezér. Sosem szoktuk így emlegetni, pedig itt nagy csatát vívott. Hasonlóan Gedeonhoz, ő is kis sereggel, de az Úr nevével védte meg hozzátartozóit, szeretteit. Figyelemre méltó, hogy Melkisédek Istent dicséri a győzelemért. Nem felejtjük el mi az emberek láttán Isten áldásait?

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 77:1; 236; 389; 396:1 Jertek, énekeljünk: 168 Harangszó: 49 Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 82 Erőm és énekem az Úr: 26:1; 38; 41

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Élám – "Fennsík". Ókori birodalom a Tigrisen túl, Babilóniától keletre. A Kr. e. 19–18. szdban vezető szerepet játszott Mezopotámia történetében, egészen Hammurabi uralkodásáig. A későbbi Perzsa Birodalom egyik tartománya. Jeremiás is prófétált ellene (Jer 25,25 és 49,34–38). Az ÚSZ-ben is szó esik róla: jönnek onnan Jeruzsálembe, az ünnepre (ApCsel 2,9). Kedorláómer – "Lágámer szolgája" (ami egy bálványisten), Élám királya, aki majdnem az összes mezopotámiai városállamot adófizetés alatt tartotta. Amráfel – Sineár (Babilónia) királya, valószínűleg azonosítható a sokak által ismert Hammurabival (?), akinek törvénytáblája ismert. Sineár – Babilon ősi elnevezése. Ellászár – Susántól északra fekvő asszíriai város. Góim – "Gójim", talán le is kell fordítani: "népek", nem Izrael népe. Nem lehet azonosítani egyetlen hellyel sem. Sziddim völgye – Ahol most a Holt tenger vize van, ott valamikor városok voltak. A Jordán áradásai töltötték fel lassan. A vidéken természetes feltörései vannak az ásványi eredetű aszfaltnak. Sálem – Jeruzsálem rövidített elnevezése: "a béke városa" (Zsolt 76,3). Később a jebúsziak kezében a Jebúsz nevet kapja. (Lásd még: Bír 19,10 és 1Krón 11,4–5!) Melkisédek – "Az igazság királya" (Zsid 7,2). Papi királysága nem öröklött, hanem a Felséges Isten adománya (Zsid 7,3). Tőle kapja Krisztus királysága is elnevezését, a "Melkisédek rendje szerint", a Messiás címeként (Zsid 6,20 – Zsolt 110,4). Abrám barátsága – Pogányokkal (?), hogyan lehetséges ez? Nem szövetségre kell-e itt inkább gondolnunk, mint szívből jövő barátságra? Ajándékok adása – A keleti emberek szokása az ajándékozás. Akkor érzik jól magukat egymás társaságában, ha adhattak valamit. A szeretet kifejezése, a szövetség megerősítése, válasz az előlegezett kedvességre, vagy vásárlás is lehet. (Lásd még Sába királynőjét Salamonnál

– 1Kir 10!) Pap – Valami különleges kiválasztásra kell gondolnunk, ami jelzi azt is, hogy Isten kijelentése sok titkot rejteget, s kiválasztásának mikéntje sem egészen ismert. Sok ilyen "elrejtett" embere van Istennek, akiket megfelelő időben választottai megszégyenítésére, megsegítésére előhoz. (Lásd még: Jetró / Midján papja stb. – 2Móz 3,1; 18!) Abrám "büszkesége" – Abrám nem fogadott el semmit Sodoma királyától. Ez nem gőgös büszkeség. Istennek akarja adni a dicsőséget. Ő tette gazdaggá.

Megjegyzések: Összetartozás – Egy-egy csoportban, ahol ez hiányzik, jól felhasználható a történet ennek fontosságára figyelmeztetve. Melkisédek – Ez a történet kiemelten fontos lehet Krisztusra utalásában, ahogyan Isten rendezte a körülményeket, embereket, s lett utalássá később a zsoltárokban és a Zsidókhoz írt levélben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. Városállamok és birodalmak keresése. (Sodoma és Gomora lehetséges helye, Cóár, Élám, Babilónia) (***)

• A városállamok és a birodalmak jellemzése és összehasonlítása. Élám és Babilónia szerepe Mezopotámiában. (***)

• A birodalmak hatalmi törekvései a térség városállamaival szemben. A városállamok védelmi politikája, a védelmi szövetségek szerepe. (***)

• Jeruzsálem városának története a Biblia és a régészet tükrében. (***)

• Az igazságos és igazságtalan háború kritériumai. Példák az igazságos háborúra a történelemből. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Egyén és közösség. A csoport szerepe az ember életében. A csoport belső kohéziója. A jó csapatszellem és csapatmunka. (***)

Vázlat:

Sziddim völgye Sodoma – Gomora – Admá – Cebóim – Cóár Kedorláómer ellen Lót fogságba esik Abrám (Mamré, Anér, Eskól) – 318 ember Lót megszabadul Melkisédek / Sálem királya papság / királyság Istentől rendelve tizedfizetés

Abrám megmenti Lótot *** 12

Feldolgozás *** 12

Munkalap:

A feladat egyéni vagy csoportmunkában is megadható. Cél, hogy a gyerekek aktívan és pontosan keressenek meg mindent a Bibliájukban. Az első két kérdésre a Felséges Isten és Jézus Krisztus neve a válasz. A királyokhoz kapcsolódó város- és országnevek (az 1Móz 14,1–2 alapján): Sineár, Ellászár, Élám, Góim – Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim, Cóar. Amelyiknek ismerjük a helyét, keressük meg a térképen is! A kiegészítendő mondat hiányzó szava: megmentésére. A szó elsődlegesen az ellenséges királyok fogságából való megmentésre vonatkozik, de a következő kérdés már a gonoszság világából való szabadulásra céloz.

Aranymondás:

* Áldott vagy Abrám... És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet! (1Móz 14,19b–20a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Abrám harca: Abrámot az előző részben úgy ismertük meg, mint békeszerető embert. Most pedig úgy, mint egy harcost. Nincs itt valami ellentmondás? Mi indokolja Abrám hadbaszállását? Miért teszi kockára saját életét is? (Lót megmentése – akit nagyon szeret.) Hozzátartozóink, szeretteink védelme az erőszakkal szemben ezek szerint igazságos. Abrám közbelépése itt a békesség helyreállítását szolgálja. Ezt is kifejezésre juttatja, amikor Melkisédek, "az igazság királya", Sálem, "a béke városa" uralkodója áldja meg őt. Áldásában az is kiderül, hogy Abrám harca Isten akaratából történt, tehát szent háború volt. Keressünk még példákat akár a bibliai kor, akár más korok történelméből igazságos háborúkra!

* A hit harca:

• A hitnek számolnia kell tehát a veszélyekkel, de nem szabad elcsüggednie. Isten áldása és szabadítása a vészhelyzet ellenére is fennáll. Abrám itt megint nem a körülményekre tekint, hanem Istenben bízik. Mi fejezi ki legjobban ezt a bizalmát?

• A hívő ember élete is tele van küzdelmekkel, harcokkal, de nem emberek ellen, hanem a gonosz, a bűn rontó hatalma ellen (v.ö. Ef 6,12). Beszélgessünk arról, miféle csatákat kell akár naponta megvívnia? Miféle gonosz hatalmak törnek rá erőszakkal az életünkre? (Lásd a Gal 5,19–21!)

• Abrám sem csupán emberek ellen vívta a harcát, hanem a gonoszság erői ellen is. Így jobban érthető, miért utasította vissza az egyébként jogosan őt illető hadizsákmányt: ezzel elhatárolja magát a romlott sodomaiak gazdagságától. Hogyan harcolhatunk mi a pénzsóvárgás, a pénz szerelme ellen (vö. Mt 6,24).

* A csapat:

• Abrám nem egyedül indult a harcba. Vele voltak szolgái és szövetségesei. 318 ember. Számszerint kicsiny csapat, akárcsak Gedeon hadserege, akik szintén 300-an voltak (lásd: Bír 7,7). Vizsgáljuk meg, mi tehet egy ilyen kis csapatot mégis győztessé?

– Isteni oldal: Isten velük harcol

– emberi oldal: Istenbe vetett bizalom, a hit bátorsága, összefogás és összetartás stb. Vizsgáljuk meg azt is, hogy a mi "csapatunk" (tanulócsoportunk) rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal, illetve miben van még szüksége az erősödésre? Mit tehetünk a jó csapatszellemért és csapatmunkáért?

* Városállamok és birodalmak: Térkép segítségével beszélgessünk az ókori kelet hatalmi, politikai viszonyairól! Keressünk városállamokat Mezopotámia és Palesztina területén (köztük: Sodoma és Gomora lehetséges helye, Cóár)! Keressünk birodalmakat is (köztük: Élám, Babilónia)! Mi a különbség a városállam és a birodalom között? Mire törekedtek a nagy birodalmak a gyengébb városállamokkal szemben? Miért volt szükség a városállamok összefogására, szövetségére? Keressünk adatokat Jeruzsálem városának történetére a Biblia és a régészeti leletek alapján!

13. Isten szövetséget köt Abrámmal - 1Mózes 15

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* A szövetség feltétele az egymásba vetett bizalom. Ígéretek kötik össze a feleket.

* Különféle jelei lehetnek egy szövetségnek.

Előzmények:

Abrám legyőzte Kedorláómert és annak szövetségeseit. Találkozott Melkisédekkel, Sálem királyával.

Történet:

Abrám még mindig a Mamré tölgyesénél lakott.

Az Úr megszólította. Látomásban* jelent meg, valószínűleg álmában, mert mindez éjszaka történt.

Félt vajon Abrám? Az Úr külön említi, hogy "Ne félj!", ezért gondoljuk, hogy az Urat látva, s nemcsak hangját hallva igen megilletődhetett, félhetett még Abrám is. Leginkább azonban az volt érthetetlen előtte, hogy az áldás következménye, az utód még mindig nem született meg. Hogy legyen neki annyi utódja, mint a tenger fövenye, vagy az égnek csillaga, ha egy gyermeke sincs? Az Úr ígérete viszont így szól: "Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges." A két kép külön-külön is érthető, de együttes jelentése is van. Az Úr védelme és áldása rejtőzik benne. Megint utalás ez a messiási gondoskodásra.

"Szabadon" fordítva, Abrám azt mondja: "Mit adhatsz nekem, Uram? Nem adtál nekem gyermekeket; örökös nélkül fogok meghalni! Számomra már csak egy megoldás van. Ez pedig az, hogy szolgám, a damaszkuszi Eliézer lesz az örökösöm. Csak így válhat valóra az ígéreted!"

Valóban hitetlen lenne Abrám? Nem, mert nem Isten ígéretében kételkedik. Pusztán emberileg gondolkodik* és számol. Látjuk, hogy az Úr nem veszi ezt tőle rossz néven.

Abrám Eliézert "házamnál született szolgá"-nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy szülei is – legalábbis az édesanyja – Abrám tulajdonai voltak. Ezeknek a szolgáknak különleges helyzetük volt a családban. Ha voltak saját gyermekeik, azokkal együtt nőttek föl. Ezt a szolgát talán Abrám nevelte föl. Apa-fiú viszonyban lehettek egymással.

Hogy Abrám hitét erősítse, az Úr kivezeti a szabadba. Keleti éjszaka van, az ég tele csillagokkal. Abrám nézze csak meg ezeket, és próbálja megszámlálni. "Ennyi utódod lesz!" Számtalan utódot jövendöl az Úr Abrámnak. Elképzelhetetlen...

És Abrám? Hisz az Úrnak! Itt az igaz hit példáját látjuk, mely "a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsid 11,1). Tudjuk, hogy az Úr Abrámot hite miatt fogadta el igaznak (Róm 4,9). De ezt a hitet Isten ajándékozta neki, és így lett igazzá. Igaznak azt kell tekintenünk, akinek őszinte hite van, és nem magában bízik.

Isten még egyszer nyomatékosan figyelmezteti Abrámot, hogy ő, az Úr hozta őt ki Káldeából erre a földre, hogy örökölje azt. Abrám nem emigráns! Nem a maga akaratából jött Kánaánba.

Isten szövetséget köt Abrámmal 1Mózes 15

Éppen az imént mutatta meg Abrám a hitét, és most mégis... jelet kér! Honnan tudja, hogy ő örökli ezt a földet? A hitetlenség jele ez?

Gondoljunk csak Zakariás papra és Máriára (Lk 1). Mária hitt, mégis rejtély maradt előtte fia fogantatása. Ezért nem jelet kapott, hanem külön magyarázatot. Zakariás nem hitt, bár az angyal világosan megmondta neki, hogy Erzsébet fiat fog szülni. Ő nem kért jelet, hanem kijelentette, hogy nem hiszi el Gábriel szavait. De kapott jelet, olyat, mely egyáltalán nem volt kellemes a számára.

Abrám hisz, de jelet kér az ígéret megerősítéséül. Másnap meg is kapja.

A csoda csak a hitet erősítheti, önmagában nem ébreszt hitet. Abrámnak 5 áldozati állatot* kellett odavinnie, egy három éves üszőt (fiatal tehén, melynek még nincsen szarva), egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambfiókát. Az áldozat nagyon különös: az állatokat kettéhasította, majd a félbevágott állatok részeit egymással szemben helyezte el úgy, hogy egy "utat" képezzenek.

Egy keleti szokás szerint a szövetséget kötni akaró felek átmentek a félbevágott állatok között, s azt mondták: "úgy vágjanak engem ketté, ha megszegem a szövetséget!" (vö. Jer 34,18–20)

De... vajon eljön-e az Úr erre a szövetségkötésre? Vagy csak újabb próba Abrám számára?

Abrám leült az egyik oldalon, s várta az Urat. Egész nap. Közben hessegetnie kellett a gyülekező dögmadarakat. S várt. Újra csak várt. Egész napon át hiába. Hiába?

Miért nem jön az Úr? Nehéz napja lehetett Abrámnak. Mindenkinek ki kell várnia az "Úr idejét", a pusztában Mózesnek, s Jézusnak is minden cselekedetében.

Mire eljött az éjjel, Abrám mély álomba merült. Rémítő volt még álmában is a sötétség, a reménytelenség, a felesleges várakozás terhe. S akkor... akkor az Úr megszólalt.

Elmondta a nép jövendőjét. A 400 év rabszolgaságot, de a szabadulást, a gazdag örökséget is. Abrámnak nyugodt életet ígért, csendes halált. Csak a negyedik nemzedék* térhet majd vissza ide, Kánaán földjére az utódok közül. Abrám is békességben hal meg, és "késő vénségében temetik el."

Majd hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya* ment át a húsdarabok között. Ezen a napon kötött szövetséget az Úr Abrámmal. A szövetség "EGYOLDALÚ", ahogyan mindig is az volt, s lesz. Isten egymaga vállalja a szövetségi hűséget, nem köti a mi állhatatosságunkhoz magát. A jel* megerősítés. Abrámnak "csak" hinnie kell.

Az Úr megjeleníti a szövetség tartalmát is röviden: "A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától* a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig*, a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat, a hettitákat, perizzieket és refáiakat, az emóriakat és kánaániakat, a girgásiakat és jebúsziakat."* (1Móz 15,18–21)

Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Látomások – Isten által mutatott álomszerű képek, melyeken keresztül valamilyen üzenetet akar elmondani. Talán a délibábhoz lehet hasonlítani ezeket. Emberi "rendezés" – Isten sokszor embereken keresztül cselekszik. Ennek útját keresi Abrám is, amikor fiává fogadja szolgáját, hátha ezen keresztül is az Úr munkálkodik... De a "hátha" nem az Úr útja! Áldozati állatok – A későbbi lévita áldozati állatokról van már itt is szó, ennek alapján születtek azok a rendeletek. Ma már csak egyetlen áldozat hitelesíti a szövetséget: JÉZUS KRISZTUS. Negyedik nemzedék – Kb. 100 évvel számol egy nemzedéket, ha a 400 évet vesszük alapul. A "fáklya" és "kemence" – Az élő tűz jelképe, mely megemésztette a szövetségi állatokat. Jel – Az Úr adta, egymaga vállalta, szóval megerősítette, Abrámnak ki kellett várni, s végig hinni, míg beteljesül... Egyiptom folyója – Másutt "Egyiptom patakja", a mai Vádi-el-Aris, mely határvonal Egyiptom és Kánaán, ill. Júda között (lásd 4Móz 34,5; Ézs 27,12). Eufrátesz – Mezopotámia egyik folyója a kettő közül (lásd Jel 9,14; 16,12) Népnevek felsorolása – A "kéniek" a midjániak egy része, közülük való Mózes apósa is. Egy részük később nomádként (sátrakban) Izráel között lakott. A kéni Heber felesége, Jáel ölte meg Siserát (Bir 4,17–23). A kéni Rékáb utódait a rékábiakat tisztelettel említi a Jer 35. A "kenizziek" Kénáz leszármazottai, Káleb és Otniél is közülük való (4Móz 32,12 és Józs 15,17). A "kadmóniak" keleti nép, az Eufrátesz és Egyiptom között élő néptörzs, valószínűleg az arabokhoz sorolhatók. A "hettiták" Hét fiai (1Móz 10,15), Hám leszármazottai. A perizziek, refáiak, emóriak, kánaániak, girgásiak, jebúsziak mind ősi kánaáni népek, amelyek Abrám idejében már ott laktak, s később Józsuéval kezdődően sokat küzdöttek ellenük az izráeliták. A jebúsziak a bírák idejében foglalták el Sálemet (Jeruzsálemet). Amikor Dávid király lett, kiűzte őket Jeruzsálemből, és azt tette fővárosává.

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:1–2; 125; 425 Jertek, énekeljünk: 150; 173; 205:3; 221:1 Harangszó: 39; 42:1; 43; 52:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 61; 68; 75; 100; 155:1 Erőm és énekem az Úr: 46; 54; 58; 69

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az emberi kapcsolatok néhány fontos eleme: az ígéretek és azok betartása (* ** ***), bizalom és megbízhatóság (** ***). Bizalomjátékok. (***)

• Az emberi kapcsolatokat, a közösségek életét, viszonyait szabályozó megállapodások, szerződések. Szövetségkötés egyenrangú és nem egyenrangú felek között. (** ***) Írásbeli szerződés megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)

• Szövetségkötések a történelemben és a politikában. (***)

Matematika

• Csoportosítás és számlálás ötösével. Átlépés a húszas számkörön. (*)

• Nagy számok írása számjegyekkel a tízezres számkörön is túl. (**)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A csillagok száma. Tájékozódás a csillagos égen. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Mondóka elmondása és tanulása. (*)

• Közmondás értelmezése és alkalmazása. (* **) Elbeszélő fogalmazás írása a közmondás jelentése alapján. (**)

• A megszámlálhatatlanul sokat kifejező határozatlan számnév szinonimáinak összegyűjtése. (**)

• Kreatív szövegalkotás: írásbeli szerződés szövegének megfogalmazása képzeletbeli szituációban. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Papírkivágás: csillagformák színes papírból. Csillagformák ragasztása nagyméretű alapra. (*)

• Papírhajtogatás: egyszerű sík csillagformák színes papírból. Csillagok ragasztása nagyméretű alapra. (**)

• A csillagos ég modellje nagyméretű lepedőn viaszbatiktechnikával. (***)

Vázlat:

Mamré kétségek (Eliézer) áldozati állatok – várakozás – az Úr megszólal szövetségkötés az utódok jövendője

Isten szövetséget köt Abrámmal *** 13

Feldolgozás *** 13

Munkalap:

Mondjuk el a történetet a képek, események, párbeszédek filmszerű érzékeltetésével! A munkalap kérdéseivel kipróbálhatjuk, mennyire figyeltek a gyerekek.

Aranymondás:

Abrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt. (1Móz 15,6)

vagy: A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (Zsid 11,1)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Szövetség: Beszélgessünk a szövetség lényegéről az alábbi kérdések segítségével! (Segít még a 7. lecke Szövetség c. jegyzete és *** Feldolgozása.) Kik szoktak egymással szövetséget kötni? Tudsz-e rá példát mondani a Bibliából vagy a történelemből? Te kötöttél-e már valakivel szövetséget? Ígértél-e valamit, és megtartottad-e ígéretedet? Mi az a szövetség? Tudnád-e más szóval helyettesíteni? (megállapodás, szerződéskötés) Mi mindenre szövetkezhetnek egymással az emberek vagy országok? Mondjál erre is példát! (Gondolhatsz az előző leckére: a városállamok szövetségére, vagy Abrámra és szövetségeseire.) Miben különbözik ezektől az Isten és ember(ek) közötti szövetség? Gondolj Isten Nóéval és fiaival kötött szövetségére is! Egyenrangúak-e itt a szövetségkötő felek? Isten megtartja-e a szövetségét, szövetségi ígéretét? Az ember meg tudja-e tartani? Mégis hűséget vár Isten az embertől, ahogyan Abrám is hűséges volt az Úrhoz. (vö. 1Móz 18,19)

Abrám hite: Mit értesz azon, hogy Abrám "hitt" az Úrnak? Elegendő volt-e hitéhez, hogy igaznak tartotta Isten szavát? Mi kellett még ehhez? Mit mond erről a Zsidókhoz írott levél (11,1)? Mennyivel jelent többet a bizalom és meggyőződés a puszta igaznak tartásnál? Ha valaki bízik a másikban, mi következik abból? Te kiben bízol az emberek közül a legjobban? Miért? Mit jelent az a gyakorlatban, hogy rábízod magad valakire? Miért fontos a bizalom az emberi kapcsolatokban? Hogyan bízhatod rá magadat Istenre? Miért fontos a bizalom az Istennel való kapcsolatodban?

Egyéb ötletek:

* Bizalomjáték: Kritikus helyzetekben derül ki igazán, hogy mennyire bízunk meg a másikban. Próbálják ki magukat egy-egy ilyen helyzetben a gyerekek! (A Vezess! c. folyóirat 95/1. számában megjelent "Vakvezetés" c. bizalomjáték alapján.)

• A játékosok párba, egymás mögé állnak, velük szemben, de távolabb a helység fala. A párok első embereinek bekötjük a szemét, majd jelre elindulnak a szemközti fal felé. Tapogatózni nem lehet. Társaik követik őket, az ő feladatuk, hogy hátulról fogják meg az előttük menőt, mielőtt az a falnak ütközne. Bíztál-e a mögötted haladó társadban? Vagy bizonytalanná váltak lépteid, netán még a kezed is magad elé tartottad, nehogy a falnak ütközzél? Cserével most az előbb hátullevők is kipróbálhatják bizalmukat.

• Az előző játék változata. Itt nincs szükség falra, ezért nem olyan veszélyes. A párok egymással szemben állnak fel, több lépés távolságra egymástól. Az egyik oldalon lévőknek bekötjük a szemét, s elindulnak társaik felé. Mielőtt összeütköznének, a "látók" kinyújtott kezükkel megállítják a bekötött szeműeket. Itt is cserével folytatódhat a játék.

* Szerződések: Alkossanak a gyerekek párokat, s vagy a saját nevükben, vagy egy-egy embercsoport, ország nevében – mint két egyenrangú fél – kössenek egymással szövetséget. Hogy mire szövetkeznek, azt maguk találhatják ki. Foglalják írásbeli szerződésbe megállapodásaikat! A szerződés tartalmazza:

kik a szövetséget kötő felek,

mire kötöttek szövetséget,

– melyek a szövetség megtartásának feltételei (mindkét fél részére). Ugyanezt próbálják meg nem egyenrangú viszonyban, amikor az egyik fél fölényben van a másikkal szemben (úr és szolga között, győztes és legyőzött ország között stb.). Mi a különbség a kétféle (egyenrangú – nem egyenrangú) szövetség között a gyakorlatban? Ma mikor szoktak szerződést kötni, és mire? Tudsz-e mai példát mondani egyenrangú és nem egyenrangú szerződésekre?

Feldolgozás *** 13

* A csillagok száma: Jöjjön egy kis "csillag-matematika" (Werner Gitt: Jelek a Mindenségből c. könyve alapján

– Evangéliumi Kiadó, Bp, 1997, 10–13. o.): Tudod-e, hogy szabad szemmel kb. 6000 csillagot lehet látni az északi és a déli égbolton együttesen? Ez azt jelenti, hogy egy csillagos éjszakán kb. 3000 csillagot számlálhatna meg a türelmes szemlélődő. Galileo Galilei (1564–1642), aki valószínűleg elsőként irányíthatta távcsövét az égboltra, ennél jóval többre jutott: az addig ismert csillagok számának közel tízszeresét állapíthatta meg, tehát kb. 30 000 csillagot. A ma létező legnagyobb földi teleszkópok segítségével három milliárd csillagot figyelhetünk meg egy-egy féltekén. De még ennél is több a csillagok valódi száma: csillagászok becslése alapján a világegyetem megfigyelhető részében 10 000 000 000 000 000 000 000 000 (vagyis röviden: 1025), s ki tudja, mi van még azon túl. Nem véletlenül mondta azt Jeremiás, amikor még csak 6000 csillagnál tarthatott a csillagtudomány, hogy: "Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger fövenye..." (Jer 33,22) Nem véletlenül használja ezt a két hasonlatot a Mózes első könyve sem: nem szám szerint 6000 vagy 1025 utódra gondol, hanem megszámlálhatatlanul sokra. Tengersokra – ahogy azt a magyar nyelv egyetlen szóban kifejezi.

* "Csillag-lepel": Az éjszakai égbolt egy hatalmas, kiterített lepelhez is hasonlítható. Ha nem is áll meg mindenben ez a hasonlat, azért mi készíthetünk egy "csillag-lepelt", rajta a "megszámlálhatatlan" sok csillaggal. Batiktechnikával dolgozunk a következőképpen: Méhviaszt vagy gyertyát olvasztunk, s egy nagy fehér vászonlepedőre rengeteg kisebb- nagyobb pontocskát teszünk ecsettel (ezt helyettesítheti egy hurkapálca végére kötött kis vattacsomó is). A lepedő alá legjobb vastag hullámpapírt tenni alátétnek. Ha kitartóan telepöttyöztük a lepedőt (ehhez jó csapatmunka kell), akkor áztassuk be kellő sűrűségű sötétkék ruhafestékbe: a tiszta anyagot igen, a viaszpöttyeket a festék nem fogja be! Megfelelő idejű áztatás után öblítés, majd szárítás következik. Végül többrétegű újság- vagy csomagolópapíron keresztül alaposan vasaljuk át a lepedőt, miközben leolvad róla a viasz. Ablak előtt, függönyként mutat a legjobban, miközben átragyog rajta a fény (kár, hogy a napsütésben hamar megfakul).

Isten szövetséget köt Abrámmal ** 13

Tekints föl most Abrámmal együtt az égre, és keresd meg Isten ígéretének Ha a számok alapján alul a megfelelő helyre írod ezeket, az írástekercsen az ígéret csillagokba rejtett betűit! olvashatóvá válik. Tanuld meg kívülről!

Feldolgozás**13 Munkalap:

A feladat textusa:

Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! ...Ennyi utódod lesz! (1Móz 15,5)

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 15,5.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Szövetség és ígéret:

• A szövetség alapja mindig valamilyen ígéret. A szövetséget kötő felek valamit megígérnek egymásnak. Egy kölcsönös megállapodás is szövetségkötéshez hasonlít.

Te kivel állapodtál, egyeztél már meg valami fontos dologban? (Szülőkkel, barátokkal, osztálytársakkal stb.) Mit ígértetek meg egymásnak? Betartottátok-e az ígéreteiteket?

Mondtál-e már valakinek ilyesmit: "Mi most örökre szóló barátságot kötöttünk"? Ha igen, be tudod-e tartani? Meddig tarthat egy ilyen barátság a legjobb esetben is?

Vigyázz tehát, mit mondasz, mit ígérsz meg a szavaiddal! Melyik jól ismert közmondás figyelmeztet erre? ("Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.")

Írjál ezzel a címmel egy elbeszélő fogalmazást!

• Isten milyen ígéreteket adott Abrámnak? Gondolj a korábbiakra is!

Melyik az az ígéret, mely közvetlenül a szövetségkötéshez kapcsolódik?

Ha jól megfigyelted, a mostani történetben szereplő ígéretek korábban már szerepeltek (1Móz 12,2–3.7; 13,14–16 – 9.; 11. lecke). Miért van most szükség a megerősítésükre?

Vajon Isten csak ígérget, vagy be is tartja az ígéreteit? Az Abrámnak adott ígéreteket betartotta-e? Hogyan?

Ha jól megfigyelted, azt is észrevehetted, hogy fura ez a szövetség: itt csak Isten ígér, Abrám viszont nem ígér meg semmit. Vajon miért?

Ez azt jelenti, hogy Abrám azt tehet, amit akar? Mire van szükség az ő részéről?

* Ígéret és bizalom:

Utólag már könnyű bizonyítani, hogy egy ígéret igaz-e vagy sem. De mi adhat bizonyosságot az ígéret elhangzásakor?

• Családi, baráti kapcsolataidban kinek az ígéretében bízol meg legjobban? Miért?

A te ígéreteidben mennyire bízhatnak meg mások? Ezt is indokold!

Miért fontos az, hogy bízzanak egymásban az emberek?

• Mi bizonyítja azt, hogy Abrám bízott Istenben, elfogadta a szavát? Melyik ige utal erre? (1Móz 15,6) Meg is keresheted.

Isten honnan tudta, hogy Abrám őszinte hittel, bizalommal fordul felé?

Egyéb ötletek:

* A csillagok száma:

Mit gondoltok, hány csillag lehet az égen? Becsüljétek meg! (Engedjük, hogy tippeljenek, s mondjanak bármilyen nagy számot.)

Szerintetek meg tudnánk-e mindet számolni?

Olvassuk el nekik a felsősök (***) Feldolgozásának hasonló című szövegét, vagy mondjuk el a tartalmát! Ezután jegyezzük le számjegyekkel az ott olvasható számadatokat! (Az utolsót még leírni is nehéz.)

Értessük meg a gyerekekkel, hogy az ige a csillagok megszámlálhatatlan voltára utal! A helyes "fordítás" tehát így hangzik: "Megszámlálhatatlanul sok utódod lesz!"

Gyűjtsük össze a "megszámlálhatatlanul sok" rokon értelmű kifejezéseit! (rengeteg, tömérdek, töméntelen, tengernyi, számtalan stb.)

* A csillagos ég:

Készítsenek a gyerekek minél több csillagot sárga, arany, vagy ezüstszín papírból hajtogatással, s ragasszuk fel azokat egy nagyméretű sötétkék csomagolópapírra vagy kartonra.

Az itt közölt egyszerű csillagmodell Kricskovics Zsuzsanna: Keresztény ünnepeink c. könyvéből származik (If-Good Kiadó és Design Bt., Kecskemét, 1997, 48. o.)

Elvágjuk az átlónál. Kihajtjuk a sarkokat. Lehajtjuk a két élét a középvonalhoz.

Hajtogass 4 ilyen elemet, és ragaszd össze a rajz szerint!

Isten szövetséget köt Ábrahámmal * 13

ENNYI UTÓDOD LESZ!

Ábrahám már öreg volt, de még mindig nem született fia, aki örököse lett volna. Hogyan lehet hát nagy néppé, melynek azon a földön kell laknia, amelyet az Úr megígért? Egy éjszaka így szólt hozzá Isten: "Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz!" (1Mózes 15,5)

Feldolgozás * 13

Munkalap:

Előbb számoljanak a gyerekek, csak utána mondjuk el az egész történetet. A munkalapon található 101 csillag az óvodások többségének a megszámlálhatatlanul sok érzetét kelti, mivel még nem tudnak idáig számolni, különösen ötösével. Ha mégis akad olyan ügyes gyerek, aki pontosan megszámolta a csillagokat, a következő kérdésen elgondolkodva már bizonyosan felismeri, hogy az összes létező csillagot viszont lehetetlen megszámolni. Mégis legyen sikerélménye a gyerekeknek a számolásban is! Az ötösével való csoportosítás már biztosan sokaknak sikerül. (Aki jól számolt, annak a végén egy csillag kimarad.) Aki jól dolgozott, megszámolhatja a csoportokat is, húszig már sokan el tudnak számolni. Abrám névváltozását Ábrahámra itt tartjuk indokoltnak, mivel ez a szövetségkötéshez kapcsolódik (lásd 15. lecke).

Aranymondás:

Ennyi utódod lesz! (1Móz 15,5c)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Mondóka: Velünk együtt mondhatják, de akár meg is tanulhatják a gyerekek az alábbi mondókát:

Egy csillag... és még egy... újra egy, meg még egy... van már száz is, ezer is, millió is van talán. Ekkora vagy még nagyobb lesz a néped, Ábrahám! Nem számolja senki. Mert ha Isten megígérte, úgyis megcselekszi!

14. Száraj és Hágár - 1Mózes 16

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

A hitetlenség az emberi ész eszközeivel kíván élni. De ritkán jó, amit előhoz.

Isten a rosszat is fel tudja használni céljaira. Hogy Vele tudjunk gondolkodni, először meg kell alázzuk magunkat.

Előzmények:

Abrám sokszorosan kapott már ígéreteket. De az utód még mindig nem született meg. Próbált emberi eszközöket is: Eliézerrel. Őt örökbe fogadta, mert a házánál született szolga volt. Abrám 10 éve lakott már Kánaán földjén.

Történet:

Száraj is újra meg újra reménykedett az Abrámnak szóló ígéretek alapján, hogy talán most, vagy most... De az idő telt, s egyre reménytelenebb lett a helyzet. Mint asszony, nem volt többé alkalmas a szülésre. Istennél minden lehetséges, de valahogy mégis gondoskodni kellene neki is róla, hogy beteljesedjen, amit az Úr ígért. Ha ő, Száraj nem is képes már rá, majd segít egy másik asszony. Egy szolgáló. Akit Egyiptomból hozott magával. Hágárnak hívták. Száraj kitalálta, hogy ezt a fiatal teremtést kell Abrámnak feleségül vennie, másodfeleségnek*, akkor a gyermek mégiscsak Abrámé lesz, s az ígéret beteljesedhet!

A terv nem Istentől jött. Ő egy feleséget akart adni már a teremtéskor is Ádámnak. De Száraj nem kérdezte az Urat. Valamit kitalált, ami jónak tűnt, s a cél szentesíti az eszközt gondolatával bele is fogott, hogy véghezvigye.

Abrámot kellett először rávennie. "Az Úr nem engedett szülnöm..." – mondta neki, szinte mindent Istenre hárítva. – "...menj be a szolgálómhoz, talán az ő révén lesz fiam!"

Abrám sem kérdezte az Urat. Tetszett neki a gondolat, hiszen olyan régóta vártak már gyermekre, s eddig sehogy sem sikerült. Hátha ez az Úr gondolata...

Abrám hát maga mellé vette Hágárt is, és a szolgáló nemsokára áldott állapotba került. S lenézte addigi úrnőjét. Gőgösen járt-kelt, és Szárajban felgyulladt a harag ellene. Abrámhoz fordult, aki rábízta, hogy csináljon a szolgálójával, amit akar. Olyan rosszul bánt vele, ahogy csak tehette. Mert a félelem meggyökerezett benne. Aki elhagyja az Úr útját, először a félelem fészkel meg benne, az aggódás pedig folyamatosan tesz tönkre. Megbántotta hát úgy a szolgálót, s a vele való kapcsolata annyira elromlott, hogy az elmenekült tőle a pusztába.

Az Úr angyala* talált rá egy kút mellett, a Súrba* vezető út mentén. Azonnal hazafelé indult, Egyiptom felé. A Súrba vezető úton.

Az Úr angyala "rátalált", tehát kereste. Valószínűleg segítségért imádkozott. Hágár szeme pedig valami különös módon látásra nyílt, hogy meglássa Isten szentségét.

Az angyal megkérdezte: "Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy?" Ez szokásos keleti kérdés, amikor két ember útközben találkozik. Feltűnő, hogy az angyal tudja Hágár nevét, azt is, hogy kinek a szolgálója. Ez is annak a bizonysága, hogy Isten mindent tud.

Száraj és Hágár 1Mózes 16

Hágár így válaszolt: "Úrnőm elől, Száraj elől futok."

Az angyal erre visszaküldte Hágárt azzal az ígérettel, hogy nagy néppé teszi utódait. Ám előbb meg kell alázkodnia Száraj előtt. A beszélgetés tehát nem azért történt, mert az Úr angyala nem tud valamit, hanem azért, hogy Hágár kiönthesse szívét, s befogadhassa, amit az Úr üzenni kíván.

"Íme, teherbe estél, és fiút fogsz szülni. Nevezd Izmaelnek*, mert hallott az Úr nyomorúságodról. Szilaj ember lesz ez! Kezet emel mindenkire, de rá is mindenki, kárt tesz testvéreinek, ahol csak tanyázik!" – ilyen ígéreteket kapott fia felől Hágár.

A szolgáló nagyon csodálta, hogy beszélt az Úrral, s mégsem kellett meghalnia, ezért a "látás Istenének" nevezte el, s a kutat is, ahol mindez történt, Lahajrói-kútnak* nevezik Kádés* és Bered között.

Hágár követte az Úr tanácsát. Visszament úrnőjéhez, és fiat szült. Izmael lett a neve. Abrám 86 esztendős, felesége, Száraj 76 esztendős volt akkor. Jegyzetek: Másodfeleség – Néhány példát találunk a Bibliában erre is. Nyilvánvalóan Jákób esetében, akinek két felesége mellé azok két szolgálója is felesége lett (Bilha és Zilpa – 1Móz 30), s négyüktől született a 12 fiú és egy leány. Máshol azt látjuk, hogy Isten egy feleségről gondoskodott szolgái, elhívottai számára (1Móz 2,24; Péld 5,18 és 12,4; valamint Mal 2,14). A babiloni jog szerint ha valakinek a felesége magtalan, akkor szabad annak szolgálóját maga mellé vennie, s ha fiút szül, akkor az első feleségnek tulajdonítani, aki egyedül jogosult feleség. (Gondolhatunk a ma gondjai között divatba jött "béranyaságra".) Az Úr angyala – Az angyal "küldöttet" jelent. Egyes magyarázatok szerint ezzel az elnevezéssel maga Jézus Krisztus, az angyalok fejedelme neveztetik az ÓSZ-ben. Az Úr angyala rendkívüli esetekben jelenik meg. Néhány példa: Jákób a Jabbók gázlónál Valakivel tusakodott (1Móz 32,23kk); Józsué Jerikónál találkozik Vele, aki azt mondja magáról: "az ÚR seregének vezére vagyok" (Józs 5,14). Ő hívta el Gedeont (Bír 6,11kk); Sámson édesanyjának az angyal mondja meg, hogy fia születik (Bír 13,3kk).

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

Súr – "Fal", az egyiptomiak által országuk keleti határán kiépített erődrendszer neve. Izmael – "Isten meghallgat". Lahajrói-kút – A név lehetséges fordítása: "annak az élőnek a kútja, aki lát engem", vagy: "az engem meglátó élőnek a forrása". Kádés – "Forrásvidék", csodálatos, festői táj a nagy pusztában, ahol Mózes vándorolt a néppel (4Móz 13,26). Itt halt meg Mirjám, és itt vétkezett Mózes és Áron (4Móz 20).

Énekek:

Református énekeskönyv: 37:3–4; 62:1.4–5; 91:1.5–6; 265 Jertek, énekeljünk: 163:1–4; 173 Harangszó: 43 Dicsérjétek az Urat!: 18; 19; 75 Erőm és énekem az Úr: 30; 62:1–2; 82

Megjegyzések: Hitetlenül cselekedni – Száraj egyértelműen igazolta, mit jelent Isten ígéretével visszaélve emberileg rendezni, kavarni dolgokat. Amit Isten megígért, azt megcselekszi. Nem igényel emberi segítséget. Ha általunk akar tenni valamit, azt meg is mondja! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét, rendkívül fontos, hogy tanácsot kérjünk az Úrtól: "Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?" Helytelen büszkeség – Sokszor olyan dolgok miatt kezdünk mások előtt büszkélkedni, amit nem is mi tettünk, hanem ahová ők juttattak minket. Ez mindig ingerli azokat, akik segítségünkre voltak. Gyermekek és szülők között igen gyakran van ilyenfajta büszkélkedés, és rá a nem megfelelő válasz, a szülők keserűsége... Alázat – Milyen nehéz alázatosnak lenni! Mégis vannak helyzetek, amelyek egyszerűen feloldhatatlanok e nélkül! Milyen sok engedelmességet követel a szülők felé a Biblia! S milyen keveset beszélünk erről a gyermekekkel! Gondoljunk itt a tékozló fiúra!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A helyes és helytelen döntések okai és következményei. A probléma elemzése egy bibliai példán és konkrét élethelyzeteken keresztül. (***)

• A várakozás, mint döntés. A helyes cselekvésre alkalmas idő kivárása. A várakozás nehézségei és akadályai. (***)

• A büszkeség és az alázat szerepe az emberi kapcsolatokban. Reakciók, viselkedésbeli válaszok egyik vagy a másik esetben. Bibliai példa és mai élethelyzetek elemzése. (***)

• A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség, bigámia, a másodfeleség intézménye az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság válsága, felbomlásának okai napjainkban. Házasságtörés, rejtett bigámia. A házasság védelme. (***)

Történelem

• A rabszolgaság intézménye az ókori kultúrákban. A rabszolgák elnyomása – szökések, rabszolgalázadások. A rabszolgatartók és a rabszolgák jogai és kötelességei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Tanító célzatú költemény megismerése. Beszélgetés megértett igazságai alapján. (***)

• Közmondások a várakozásról és a türelemről. Elemzés és alkalmazás. (***)

• Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény vagy elképzelt élethelyzet alapján. Téma: a várakozás. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

A kutak, oázisok szerepe és jelentősége a pusztában, sivatagos, félsivatagos területen. (***)

Vázlat:

Abrám (86) – Száraj (76) emberi megoldás: HÁGÁR Izmael születése angyali üzenet – alázat

Száraj és Hágár *** 14

Gyakran türelmetlenkedünk, és nem tudunk várni. Elfogy az a kicsiny hitünk, s jöjjön inkább bármi... Legalábbis úgy gondoljuk, nálunk a megoldás. Végül fájón megtanuljuk, nagyobb a csalódás.

– így szól az ÚR. Ézsaiás 55,8

Láthatsz itt két embert, kiknek az jutott eszébe: Megoldjuk mi Isten helyett, várni minek kéne? Csakhogy ebből sok szenvedés, sok baj kerekedett, s látod, ilyen a tévedés, bűnné növekedett.

bízzál utaim utadat gondolataim munkálkodik Bizony utaitok csendben Hagyd gondolataitok várj

Isten mindig szomorkodik, ha így viselkedünk, nélküle így kavarodik össze az életünk. Hallgasd meg hát e szavakat, hadd legyen jó dolgod: Ha az ÚRRA bízod magad, akkor leszel boldog.

Zsoltárok 37,5.7

A két ige is a versben megfogalmazott problémáról beszél. Vagy legalábbis beszélne, ha középen saját útjukra térve össze nem keveredtek volna egyes szavaik. Válaszd szét ezeket, és próbáld meg beírni a helyükre!

Feldolgozás *** 14

Munkalap: A feladat két textusa:

Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. (Ézs 55,8) Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik... Légy csendben, és várj az ÚRra! (Zsolt 37,5.7)

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett két textusa: Ézs 55,8 és/vagy Zsolt 37,5.7

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Emberi és isteni megoldás: Szorosan a történethez kapcsolódva beszélgessünk arról, emberileg miért volt indokolt Száraj és Abrám döntése? Miért volt mégis csak "emberi megoldás"? A gyerekek mit tettek volna ebben a helyzetben? Szerintük mi lett volna az Isten szerint való megoldás? Mit jelent a mi mindennapi életünkben az Istenben való bizalom, a megfelelő alkalmak kivárása? Nézzük meg konkrét eseteken keresztül, mit jelent(het) emberi és Isteni megoldásokat választani egy-egy döntéshelyzetben! (A gyerekek számára reális élethelyzetekre gondoljunk!)

Büszkeség és alázat:

• A helytelen döntést következményeiről lehet megismerni igazán. Vizsgáljuk meg a történetet ebből a szempontból: Melyik lépés mihez vezetett, mit váltott ki a másikban? Ha jól megfigyeljük, szinte láncreakcióként következnek az egyre súlyosabb vétkek: téves döntés – büszkeség – sérelem, keserűség – agresszió, bántalmazás. (Vö. Jak 1,15!) Beszélgessünk most kiemelten arról, milyen reakciókat, viselkedésbeli válaszokat válthat ki a másikban a mi büszkeségünk! Keressünk konkrét helyzeteket, amikor valamiért büszkék vagyunk! Hogyan esik ez barátainknak, osztálytársainknak, szüleinknek, stb.? Mit vált ki belőlük?

• Hogyan lehet megállítani a sértődés, a harag elmérgesedő folyamatát? Mi volt erre a megoldás Hágár életében? ("Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte!" 1Móz 16,9) Mit jelentett, és miért lehetett számára nehéz dolog a megalázkodás? Adódnak-e a gyerekek életében olyan helyzetek, amikor alázatra van szükség, amikor már csak az alázat segít? Miért nehéz számunkra az alázat gyakorlása, de miért van rá szükség mégis? Eljuthatunk egészen odáig, hogy mit jelent Jézus Krisztus alázata a világ és követői számára (lásd Mt 11,28–30).

Egyéb ötletek:

* A várakozásról:

• "Nincs nehezebb a várakozásnál" – mondja egy magyar közmondás. Igaza van? Beszéljük meg ezt a gyerekekkel konkrét példákon keresztül! "Várni jó..." – állapítja meg viszont egy ifjúsági énekünk. Énekeljük el az éneket (Dicsérjétek az Urat! 18.), majd beszéljük meg, miért tartja jónak a várakozást! Most melyiknek van igaza, a közmondásnak vagy az éneknek? Rendezzünk erről egy kis vitát, ahol a gyerekek nyugodtan elmondhatják véleményüket! Ha a vitában nem bukkan elő, tegyük fel a következő kérdést: Vajon ellentmond-e egymásnak a fenti két állítás? Nem lehet-e összevonni a kettőt: Várni nehéz, de jó, ha... Mikor? Próbáljuk meg folytatni a mondatot! (Gondolhatunk a magzat kihordásának kilenc hónapjára is, ami Hágár esetében éppen aktuális.)

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást a következő címek közül választva: "Nincs nehezebb a várakozásnál"; "Várni jó"; Várni nehéz, de jó"! Fogalmazhatnak saját élményeik, de képzelt események alapján egyaránt.

A rabszolgaságról: A gyerekek bizonyára sokat tudnak már az ókori népek rabszolgatartásáról. Beszélgessünk hát a rabszolgatartásról és annak változatairól, a rabszolgák és uraik jogairól, a rabszolgaság következményeiről! Mit váltott ki a rabszolgatartók túlzott elnyomása a rabszolgákból? (szökések, rabszolgalázadások stb.) Figyeljétek meg, mire figyelmezteti Pál apostol a rabszolgákat és uraikat a következő igeszakaszban: Ef 6,5–9 (vö. Kol 3,22–25)! Ennek nyomán adjatok tanácsot Szárajnak és Hágárnak a saját szavaitokkal! (Tanácsaitokat le is írhatjátok!)

A házasságról: A többnejűségről is biztosan több mindent tudnak, és foglalkoztunk is már vele (lásd 10. lecke *** Feldolgozása). Most beszélhetünk arról a szokásról, ami természetes volt abban a korban, hogy a gyermeket szülni nem tudó asszony férjének adhatta ágyasul szolgálóját, s a születendő gyermeket sajátjának tekinthette (lásd Jegyzetek). Ám beszélnünk kell arról is, hogy az emberi szokás nem teszi érvénytelenné Isten teremtési rendjét: két ember, egy férfi és egy nő tartozik egymáshoz, s lesznek egy testté, nem három, négy és még több (1Móz 2,24; Mt 19,5–6). Ahol ez nem így van, számítani lehet arra, hogy az asszonyok közötti civódás, vagy a személyválogatás, féltékenység a családi béke felborulásával fenyeget (lásd még 1Móz 29,30kk – 26. lecke). Más kérdés (bár megfontolandó kérdés), hogy miért borul fel ma is oly sok monogám házasság hasonló okokból. Vajon nem játszik- e itt is döntő szerepet sokszor a házasságtörés, a látens (rejtett) bigámia?

15. Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal - 1Mózes 17

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Az Istenbe vetett bizalom nem szégyenül meg.

Izmael születése után még 13 év telt el, míg megemlékezett az Úr Abrámmal kötött szövetségéről. Ekkor újra megújította a szövetséget, és minden ígéretét.

Előzmények:

Száraj és Abrám nem tudott tovább várni. Hogy gyermekük szülessen, emberileg lehetetlennek tűnt. Maguk akartak hát cselekedni, emberi megoldást választottak. Száraj szolgálóját, Hágárt adta Abrámnak, akitől megszületett ugyan Izmael, tette mégis békétlenség forrásává vált.

Történet:

Abrám 99 éves volt, amikor megjelent neki az Úr: "a Mindenható Isten"*. Újra szólt az Úr! Abrámban feléledt a remény, s egyben a félelem. Mert a név most másképpen hangzott. A mindenhatóság eleve hatalmas ígéret. Vajon mit rejt? "Járj énelőttem, és légy feddhetetlen!"* Feddhetetlen az, akiben nincs fogyatkozás. Abrámnak tehát meg kellett tartania Istennel kötött szövetségét. Semmi oka sem volt, hogy ne bízzék Istenben. Az Úr és Abrám közti szövetség alapja Istennek Abrám és utódai iránti szeretete. Abrám erre mindig számíthatott, és hívő örömmel várhatta Isten ígéretének beteljesedését.

Az Úr most egészen különleges módon akarta megerősíteni Abrámmal való szövetségét. De előbb az Abrám számára legfontosabbat mondta meg: "Nagyon megszaporítom utódaidat."

Ennek az ígéretnek a hallatára Abrám leborult az Úr előtt. Ezzel mutatta meg hódolatát és háláját.

Isten újból megerősítette ígéretét: "Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja* leszel!" Az Úr most Abrám nevét is megváltoztatta*. Ezután Ábrahámnak hívják. Ez az első jele Isten megújított ígéretének: valóban meg fog történni, amit Ő neki megígért.

Isten ki is terjesztette ígéretét: Megígérte Ábrahámnak, hogy nagyon megszaporítja utódait, népeket támaszt belőle, és királyok származnak tőle! S mindezt akkor, amikor még csak egy fia van, Izmael...

Akkor elhangzott Isten ajkáról Isten szövetségének mindent magába foglaló beszéde: "Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is". Örök szövetségre, mely felbonthatatlan. Ezzel ígérte meg Isten Ábrahám természetes és lelki utódainak az Üdvözítőt, egyházának Királyát.

Azt is megígérte az Úr Ábrahámnak, hogy neki és utódainak adja Kánaán egész földjét örök birtokul, ahol most jövevény. Biztosította Ábrahámot, hogy népének Istene lesz. De ez a szövetség az embertől is kíván valamit...

Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal 1Mózes 17

A szövetséget, melyet az Úr Ábrahámmal és utódaival köt, neki és utódainak örökké meg kell tartani! E szövetség jeléül a körülmetélkedést* rendelte az Úr.

Ezentúl az Ábrahám családjából és utódai közül való fiúgyermekeket nyolc napos korukban körül kell metélni. Kötelező ez a rabszolgákra és a rabszolgák fiúgyermekeire is.

A körülmetélkedés az örökké tartó szövetség jele, ami ismét Krisztusra mutat, aki egyháza bűneiért hasonlóképpen szenvedett. Az Úr szigorúan vette szövetsége e jelének megtartását. Aki nem metéltette magát körül, azt száműzték Isten népének közösségéből, mivel megszegte Isten szövetségét.

Szárajt ezentúl Sárának fogják hívni. Ez is Isten ígéretének újbóli megerősítését jelenti: Ábrahám feleségét most "fejedelemasszonynak" nevezik, míg korábban "fejedelmi nő"-nek hívták. Ebből világosan kitűnik, hogy Sára egy nép ősanyjává lesz. "Megáldom őt", mondta az Úr nagyon határozottan, "sőt fiút adok tőle neked; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle." Ez már túl sok volt Ábrahám számára. Annyira csodálkozott és örült, amikor ezt az ígéretet hallotta, hogy nevetve borul arcra. Hogy lehet az: lehet-e egy száz éves férfinak és egy kilencven éves asszonynak saját gyermeke?

Most Izmaelre, a fiára gondolt. Nem hitetlenségből mondta: "Bárcsak Izmael életét oltalmaznád!" Arra célozhatott ezzel, hogy ha neki és Sárának lesz fia, akkor Izmael háttérbe szorul. Remélte, hogy Isten Izmaelt is meg fogja áldani.

Az Úr azonban folytatta ígéretét: "Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak* fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is."

De az Úr meghallgatta Ábrahámnak Izmaelért való könyörgését is: "Megáldom őt, és nagyon megszaporítom‚ s megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem." Az Úr azonban hangsúlyozta, hogy az Ábrahámmal és utódaival való szövetség csak Ábrahám és Sára fiára érvényes, és nem Izmaelre: "De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára egy esztendő múlva szül neked." Az ígéret beteljesedése most már annyira közeli, hogy az Úr annak idejét is megmondja! Sára egy éven belül anya lesz. Az Isten és Ábrahám közti beszélgetés ezzel véget ér. Azt olvassuk a Bibliában, hogy Isten eltávozott Ábrahámtól. Visszatért a mennybe.

Ábrahámnak családjából és házanépéből minden férfit körül kellett metélnie. Ezt azonnal el is kezdte. Izmael, aki tizenhárom éves, Ábrahám maga is, összes szolgája, s a szolgák közé tartozó idegenek szintén megkapták ugyanazon a napon a szövetség jelét. Ennek szó szerint és jelképesen is mély értelme van.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Mindenható Isten – Héberül: ‘él saddaj. A kifejezés itt fordul elő először az Ószövetségben. "Járj énelőttem, és légy feddhetetlen!" – Énókra vagy Nóéra gondolhatunk, akikről ugyanezt írta a Biblia (1Móz 5,24; 6,9 – 5. lecke). Aki Isten színe előtt jár, aki az Ő közelében él, és Őt szolgálja életével, az feddhetetlen. "Sok nép atyja" – Vagy "sokaság atyja": ez az Ábrahám név jelentése a "magasztos atya" (Abrám) helyett. Valóban sok nép atyja lett Ábrahám. Az arabok, zsidók, edomiak, keturiak atyja. De lelki értelemben is gondolhatunk a sok népre, hiszen Ábrahám a hívők atyja. Akik hisznek az Úrnak, ebben a lelki értelemben mind atyjuknak mondhatják Ábrahámot (lásd Gal 3,29). Új név – Mindig valamilyen megbízatást jelent az ÓSZ-ben, ha az előző névből Isten egy új lehetőséget készít. Körülmetélkedés – A hímvessző előbőrének körülmetszése és eltávolítása, mely a tisztaságot segíti elő. Ahogyan a test tisztává válik, úgy lesz tisztává a lélek Isten közelében. Tény, hogy a körülmetélkedés Ábrahám utódait megkülönböztette más népek között (még akkor is, ha a szokás nem volt ismeretlen az ókori keleti népek körében). A körülmetélés elrendelése, egyúttal első formája az Úr teljesen sajátos rituális és szimbolikus tiszteletének, amelyhez később hozzátartozott az áldozat is. Mindegyik Krisztus eljövetelére, vére omlására, országára mutat. A körülmetélést csak a férfiakon hajtották végre, ők a szövetség hordozói, de a nők is részesei voltak a szövetségnek. Atyjuk révén ugyanis ők is a szövetség részéhez tartoztak. A férfi a családfő. Izsák – "Nevetés", hiszen szülei mindketten nevettek, hihetetlennek tartva születését, és csodálva az ígéretet.

Megjegyzések: Körülmetélés – keresztség – A szövetségi jel (jegy vagy pecsét) számunkra megváltozott az Úr Jézus által, aki mindkettőt magára vette. A keresztséget a lányoknak és a nőknek is kiszolgáltatjuk (lásd Kol 2,11–12). Királyok – Kérdezzük meg a gyermekektől, mely királyokat ismerik Ábrahám (vér szerinti) utódai közül! Ne felejtsék el, hogy az Úr Jézus közülük az utolsó és örökkévaló Király. Lásd a Mt 1-ben levő nemzetségi táblázatot is!

Énekek:

Református énekeskönyv: 105; 167; 274; 474 Jertek, énekeljünk: 129; 141; 160; 205:3; 243 Harangszó: 41; 43; 45; 52 Dicsérjétek az Urat!: 5; 27:1; 41:1; 53 Erőm és énekem az Úr: 21; 33:1; 46; 58

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A szövetség iskolája. (**) A szövetségek jelentősége az ember, emberi közösségek életében. A szövetség feltételei és azok betartása. A szövetségi hűség. (** ***)

• A zsidó történelem kezdetei: Az Ábrahámmal kötött szövetség jelentősége Izráel népe történetében. A körülmetélkedés szokása. (***)

• A körülmetélkedés szokása és jelentése más népeknél az ókorban és ma. Felavatási szertartások a "primitív" népek körében szerte a világon. (***)

• Rabszolgaság az ókorban. A rabszolgák élete a patriarchális család keretein belül. A rabszolgák helyzete az ókori Izráelben. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Közmondás értelmezése és alkalmazása. Az ismétlés szerepe a szóbeli tanulásban. (**)

• Személynevek jelentése. Megbeszélés, önálló keresés szókönyvek segítségével. Személynevek írása. (**)

• Névválasztás a név jelentése alapján. A választás szóbeli indoklása. Elbeszélő fogalmazás írása a név jelentéséhez kapcsolódóan. (**)

• A sző, szövet, szövetség szavak kapcsolata és magyarázata. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Szövés egyszerű kereten. Szőnyeg, ill. takarómodell készítése. (***)

• Anyag- és funkcióvizsgálat: A fonál és a szövet teherbírása, használhatósága. (***)

Vázlat:

Abrám – ÁBRAHÁM (sok nép atyja) Száraj – SÁRA (fejedelemasszony) körülmetélés

Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal *** 15

Évekkel Izmael hogy nem felejtkezett el Az

Ezt mondja: Ábrahámnak minden Éppen ezért kapta Istentől az ami azt

Ebben az új névben hogy Ábrahám egy nagy ott van abban a után Isten azt mondja, igen különös módon erősíti meg.

veled. atyjává is kell lennie. nevet, nép atyja. meg Isten ígéretét, valóban formál. eljövetele elrejtve, amely örökké tartó szövetség.

A legerősebb szövetnél is erősebb Isten Ábrahámmal kötött szövetsége. Hogy mi teszi ilyen erőssé, azt megtudhatod, ha kitöltöd a fenti szövetdarab sorait és elolvasod a szöveget. Külön figyelj a nyíllal jelzett függőleges sorban elrejtett névre!

A hiányzó betűket az ábécé segítségével keresheted meg (a=1, á=2, b=3 ... z=32)

Az egyszerűsítés kedvéért csak az egyjegyű betűket számoztuk a q, w és x nélkül.

Hogy neked mi közöd lehet ehhez a szövetséghez, azt keresd meg, és írd le az itt látható írástekercsre a Bibliából!

Galata 3,29.

Feldolgozás *** 15

Munkalap:

A szövetre való utalás nem véletlen: a magyar nyelvben a szövetség szavunk valóban a sző ige származéka. S ha belegondolunk, tényleg lényegi rokonság van a sző – szövet – szövetség jelentése között: A szövés során az önmagában gyenge fonálból a hosszanti (függőleges) és vetülék (vízszintes) szálak kereszteződésével egy új minőség, a sokkal erősebb és sok mindenre használható szövet keletkezik. Ugyanígy a szövetség esetében a két fél "kereszteződésével", összefogásával egy minőségileg új egység jön létre, mely sokkal erősebb és "használhatóbb", mint a két fél külön-külön. Az Istennel való szövetség esetében pedig gondoljunk a függőleges (vertikális), Istennel való kapcsolat, és a vízszintes (horizontális), emberekkel, természettel való kapcsolat "kereszteződésére", egymásbafonódására. Igazán erős és "használható" az az ember lesz, aki úgy él e földi világban, hogy közben áthatják, "átszövik" a mennyei világ erői. Még az Isteni fél hatalmasabb voltának kifejezésére is alkalmas a modell, hiszen a hosszanti felvető vagy vezető szálak általában erősebbek a vetülékszálaknál. Így az erősebb tartja, hordozza az erőtelent. A megoldásban segít, ha az ábécét lejegyzik, és betűit sorszámokkal látják el a gyerekek. A kiegészített szöveg így hangzik: Évekkel Izmael világrajötte után Isten azt mondja, hogy nem felejtkezett el ígéretéről. Az Úr ezt igen különös módon erősíti meg. Ezt mondja: Megújítom veled szövetségemet. Ábrahámnak minden keresztyén atyjává is kell lennie. Éppen ezért kapta Istentől az Ábrahám nevet, ami azt jelenti, sok nép atyja. Ebben az új névben erősíti meg Isten ígéretét, hogy Ábrahám leszármazottaiból valóban egy nagy népet formál. Krisztus eljövetele elrejtve ott van abban a szövetségben, amely örökké tartó szövetség.

A feladat textusa:

Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök. (Gal 3,29)

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Gal 3,29.

vagy: Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. (1Móz 17,7)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A szövetség megújítása:

• Miért van arra szükség, hogy tizenhárom év elmúltával Isten megújítsa szövetségét Abrámmal? Van-e új ígéret ebben a megújított szövetségben? Hasonlítsd össze Isten korábbi ígéreteivel (lásd 1Móz 12,2–3.7; 13,14–16; 15,5.7.18–21)! Van-e új az ígéretek megfogalmazásában, illetve megerősítésében? Gondolj pl. a nevekre! Milyen új néven mutatkozik be itt Isten? Mire utal ez? Milyen új nevet kap Abrám, majd Száraj? Mit jelentenek? Mit értesz azon, hogy "örök szövetség"? Mire utal?

• Bizonyos szempontból a Biblia szövetségkötések története. Az Ószövetségben egymást követik a szövetségkötések, s azok ismételt megújítása. Szükség van erre, mert az ember olyan feledékeny. Könnyen elfelejtkezik arról, amit ígért. Isten viszont nem felejt, hanem újra meg újra figyelmezteti népét – örök szövetségére. Már az Ószövetség idejében is tudták, hogy az emberrel valami baj van. Jeremiás próféta "új szövetségről" beszél, amit Isten köt majd népével, amikor törvényét az emberek szívébe írja majd be (vö. Jer 31,31–34). A Zsid 9,15-ben az új szövetség közbenjárójáról olvashatsz. Ki ő? Mi által szerzett új szövetséget? Mit köszönhetünk ennek? (Gondolj a Gal 3,29-re is!) Ezek után talán jobban megérted, miért nevezzük Ó- és Újszövetségnek a Biblia két részét.

* A szövetség feltételei:

• Beszéltünk már arról, hogy Isten hűséges hitet vár szövetségestársától, az embertől (13. lecke). Most világosabban megfogalmazza feltételeit. Keresd meg a szövegben, mik ezek! (Lásd a Megjegyzéseket!) Kikről írja azt a Biblia, hogy Istennel jártak? (Bővebben lásd a Jegyzeteket!) Istennel vagy Isten előtt járni mit jelent? Magyarázd meg ennek értelmében a feddhetetlen szó jelentését! Keress hozzá rokon értelmű kifejezéseket!

• A másik feltétel, a körülmetélkedés olyan, mint egy írásos szerződésen a pecsét vagy kézjel. Mit fejez ki a pecsét, aláírás a szerződéseken? Ám a pecsétnek, aláírásnak nemcsak a papíron, a szívben is nyomot kell hagynia. Mert mit ér az a szerződés, amelyiket az egyik fél nem tart be? Ugye nem sokat? Ezért figyelmezteti Jeremiás a kortársait, hogy szívüket metéljék körül, vagyis legyenek Istenhez hűségesek (Jer 4,4). Az Új szövetség népe számára is van egy hasonló pecsétje, jele a szövetségnek, a Krisztushoz való tartozásnak. Mit gondolsz, mi az? Miért van szükség a gyermekkeresztség megerősítésére a konfirmációban? Hogyan lehetsz te hűséges a Krisztus által szerzett szövetséghez?

Feldolgozás *** 15

Egyéb ötletek:

A körülmetélkedés szokása: Beszéljünk arról, hogy a körülmetélés szokása ma is ismert a világ különböző részein élő, többnyire primitív népeknél. Az ókori keleten is gyakorolták, pl. Egyiptomban vagy a kánaáni népek körében. A szokás összefügg a tisztasággal, és valószínűleg a serdülés, férfivá érés avatási szertartása volt. Sok népnél vannak ma is meghatározott felavatási szertartások: a bantu négereknél Afrikában, a pápuáknál Új-Gineában, az indiánoknál Dél-Amerikában. Nézzünk ezeknek utána a gyerekekkel együtt, és beszélgessünk róla! Miben különbözik a körülmetélés Izrael népe közt gyakorolt szokása a felavatási szertartásoktól (jelentésében, időpontjában, gyakorlatában stb.)?

A rabszolgaságról: Az előző leckében (14. lecke) már volt szó a rabszolgaságról általában, s Hágár története kapcsán a rabszolgák bántalmazásáról, szökéseikről stb. Most felhívhatjuk a figyelmet a rabszolgaság pozitívumaira is, hogy gyakran szinte családtagnak számítottak, s részt vettek a család életében. (Lásd a damaszkuszi Eliézert, mint örököst: 1Móz 15,2–3 – 13. lecke!) Izráelben a szövetséges néphez tartoztak az idegen rabszolgák is, nemcsak a vér szerint odaszületettek.

A szövet: A szövés a korabeli asszonyoknak, így Sárának is fontos elfoglaltsága volt. A kánaáni évek alatt minden bizonnyal sok-sok szövetet: szőnyeget, takarót, ruhának valót készíthetett. A szövőszék egyszerű volt, néhány botból, gerendából állították össze álló vagy fekvő helyzetben. Próbáljuk ki a szövést egyszerű fakereten! (Segíthet ebben Landgráf Katalin – Szittner Andrea: Szövés c. könyve. Múzsák Kiadó, Bp.) Kis szőnyeg- vagy takarómodelleket készíthetünk. Szövés előtt és után érdemes anyagvizsgálatot tartani: Mit bír a fonal? Mikor szakad el? (Külön figyeljünk a felvető és a vetülékfonalak különbségére!) Mit bír a szövet? El lehet-e szakítani? Miben lett több a szövet, mint a fonal? Miben lett más minőség? Miben emlékeztet a szövés a szövetségkötésre, a szövet a szövetségre? (Olvasd a munkalap magyarázatát!)

Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal **15

Isten örök szövetségre lépett Abrámmal:

"Ez lesz az én szövetségem veled:" 1Mózes 17,4

(sok nép atyja)

A 89 éves Száraj is új nevet kap:

(fejedelemasszony)

Gyermeküket kell nevezni.

A 99 éves Abrám új nevet kap az Istentől:

Sok év telt el, de Abrám valahányszor feltekintett a csillagos égre, mindig Isten ígérete jutott az eszébe. Még most is "csillagokat lát" – veled együtt. Próbáld megfejteni a könyvben azt a néhány szót, amely csillag-írással van írva! Keresd meg a csillag-kódok jelentését, és írd a vonalakra!

Feldolgozás ** 15

Munkalap: A feladat textusa:

Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! 1Móz 17,4

A hiányzó nevek: Ábrahám, Sára, Izsáknak. A feladat hasonlít a 13. lecke munkalapjának feladatához, csak most nem számokat, hanem formákat kell a betűkkel egyeztetni. Nem csak a feladat jellege, hanem a csillag-hasonlat miatt is szorosan kapcsolhatjuk a 13. lecke anyagához, aranymondásához a munkálkodást, akár még a történet megismerése előtt. Így a nevek megfejtése valóban rejtvény lesz a számukra.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 17,4.

vagy: Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. 1Móz 17,5

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A szövetség megújítása:

• A szövetséggel már többször is foglalkoztunk (7., 9. lecke), ám ez a történet arra figyelmeztet, nem árt újra ismételni, amit róla és Isten ígéreteiről tudunk. "Ismétlés a tudás anyja" – mondja az iskolákban sokat hangoztatott közmondás. Vajon miért? Igaza van-e? A történetből úgy tűnik, hogy Abrám is "iskolába" jár: Isten iskolájába. Ahol szintén szükség van az ismétlésre. Mi az, amit Isten megismétel Abrám számára? Amit újra elmond. (szövetség, ígéretek) Csak ismétlés van a "tananyagban", vagy felfedezel valami újat is? Mi az? Milyen feladatot kap Abrám? Mit kell betartania? Mit kell elvégeznie? Hogyan lehet hűséges Isten szövetségéhez? Milyen megerősítést, biztatást kap mindehhez? (új név, ígéretek) Még "jegyet" is kap ebben az "iskolában". Ám ez a jegy vagy inkább jel nem azt fejezi ki, hogy milyen jó vagy rossz "tanuló", hanem azt, hogy: "Enyém vagy, hozzám tartozol". Mi ez a "jegy", amit utódainak, sőt szolgáinak is viselnie kell?

• Te is járhatsz Isten iskolájába. Kezdjük ismétléssel, aztán jöhet az új anyag. A szivárvány is ennek a jele. Mi az? Ábrahám és Dávid utóda, királyoknak királya. Ki az? Tudod-e, hogy nevezik a Biblia két nagy részét? Ábrahám és Dávid az Ószövetség idején éltek, az Ó (régi) szövetség népéhez tartoztak. Ám ők is, utódaik is vétkeztek Isten ellen, nem tudták a szövetséget tökéletesen megtartani, s azóta sem tudja senki. Isten azért küldte Jézus Krisztust, hogy egészen új szövetséget kössön az emberekkel, "hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16b). Így tartozhatunk mi is az Új szövetség népéhez, így lehetünk mi is Ábrahám utódai (vö. Gal 3,29; Zsid 9,15). Milyen feladatot kap az az ember, aki Krisztushoz tartozik? Hogyan kell élnie? Honnan kaphat ehhez megerősítést? Mi adhat biztatást neki? Az Új szövetség népe számára is van egy jegy, ami a Krisztushoz tartozás jele. Amit reformátusok, evangélikusok, római katolikusok még egészen kicsi gyermekként megkapnak. Tudod-e, mi az?

* Névadás: Ma már nemigen gondolunk arra, hogy a neveknek jelentése is van. Pedig a Biblia korában ez még nagyon fontos volt, a névadásnál különösen figyeltek rá. Ha valaki új nevet kapott Istentől, annak még nagyobb volt a jelentősége: valamilyen feladatot, megbízást jelentett a számára.

• Mi volt Abrám és Száraj nevének eredeti jelentése? Hogyan változott meg a nevük, jelentésével együtt? Milyen megbízást jelentett ez a számukra? Hogyan fogják fiukat nevezni, és az mit jelent? Vajon miért éppen ezt a nevet kapja? (Gondolj csak a történetre!)

• Keressük meg néhány jól ismert bibliai név jelentését! (Segíthet a "Bibliai nevek és fogalmak" c. könyv. Primo Kiadó, Bp.) Ismerkedjenek meg a gyerekek a saját nevük jelentésével is! (Segít ebben a "Magyar utónévkönyv". Akadémiai Kiadó, Bp.) Le is írhatják a megbeszélt személyneveket a füzetükbe.

• Válasszanak most a gyerekek maguknak egy új keresztnevet a jelentése alapján, az eddig megismertek közül, vagy az előbbi könyvekben búvárkodva! Indokolják meg választásukat! Milyen megbízást, feladatot jelentene számukra ez a név, ha Istentől kapnák? Indokolt esetben a régit is választhatják.

• Írjanak egy elbeszélő fogalmazást, melynek címe lehet választott új vagy régi/új nevük, tartalma pedig a benne kifejeződő feladat, megbízás! (Lásd még a 208. lecke feladatait – Keresztelő János névadása!)

Üzenet – Téma:

* Isten igazságos.

* Ő valóban odafigyelt Ábrahám közbenjárására.

Előzmények:

Az Úr megújította szövetségét Ábrahámmal, és megígérte Izsák születését. Ezután nemsokára újra találkozott vele.

Történet:

A déli nap hőségében Ábrahám sátrának nyitott ajtajában ült, még mindig Mamré tölgyesében. Ahogy kinézett, hirtelen három férfi* állt előtte. Nem hallotta jöttüket, egyszer csak ott voltak.

Nagy szívélyességgel fogadta őket. "Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!"

Valódi keleti üdvözlés, tiszteletteljes és alázatos. Ábrahám házigazdaként viselkedik: "Én meg hozok egy falat kenyeret*, hogy felüdüljetek, és így menjetek tovább, ha szolgátok mellett mentek el."

A három férfi beleegyezett: "Tedd azt, amit mondtál."

Ábrahám besietett a sátorba, és azt mondta Sárának: "Siess, dagassz meg három mérték finomlisztet, és süss lángost!"

Aztán kiszaladt a csordához, kiválasztott egy szép borjút, odaadta az egyik szolgájának, aki azt gyorsan levágta, és megsütötte. Majd vajat és tejet tett a férfiak elé, a borjúsülttel és a lepényekkel együtt, melyeket Sára közben megsütött.

Amíg a vendégek ettek, Ábrahám ott állt mellettük a fa alatt.

Ezután következett a legfontosabb kérdés: "Hol van Sára, a feleséged?" Ábrahám azt válaszolta, hogy a sátorban. Az egyik vendég végre elmondta jöttük célját: "Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és akkor már a feleségednek, Sárának fia lesz!" Akkor Ábrahám megértette, hogy az Úr angyala járt nála. Sára a sátorban is hallotta, amit az idegenek mondtak, s elnevette magát. Ábrahám sokszor beszélt már neki az Úr ígéretéről, de már nem reménykedett, hiszen tudta, hogy a gyermekszüléshez megöregedett. Ábrahám is nevetett korábban, mert rácsodálkozott az Úr hatalmára, amellyel még most is cselekedhet, Sára viszont hitetlensége miatt nevetett.

Az Úr – hiszen az Ő nevében szól, Őt képviseli az angyal – akkor azt mondta Ábrahámnak:

"Miért nevetett Sára, és miért mondta: Ugyan, hogy szülhetnék öreg létemre? Van-e valami lehetetlen az Úr számára? Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának." Sára félelmében azt mondta, hogy o nem nevetett, az Úr azonban azt válaszolta: "De bizony nevettél!"

A három vendég elindult Sodoma irányába. Ábrahám elkísérte őket egy darabon – ahogy az keleten szokás –, és útközben beszélgettek. Az Úr gondolkodott rajta, hogy elrejtse-e Ábrahám elől, amit tenni kíván. "Hiszen Ábrahámtól nagy és hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt választottam ki arra, hogy megparancsolja fiainak és háza népének is, hogy őrizzék meg az ÚR útját*, cselekedjenek az igazságnak és jognak megfelelően, hogy az ÚR is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak."

Azután elmondta neki, hogy Sodoma és Gomora gonoszságának híre feljutott hozzá, és ezt nem tűri tovább. Meg akarja nézni, mi van ott. Két angyal elindult Sodoma felé, Ábrahám pedig megkérdezte az Urat*: "Vajon elpusztítod-e az igazat* is a bűnössel együtt?"

Ábrahám akkor könyörögni kezdett Sodoma igaz lakóiért. Könyörgésében folyamatosan csökkent az igazak száma, mert Ábrahám bizonytalanná vált, hogy van-e egyáltalán ötven, negyvenöt, harminc, húsz vagy tíz igaz.

Itt aztán Ábrahám abbahagyta az alkudozást, s megnyugodva ment vissza sátrához, mert az Úr bevégezve a beszélgetést eltávozott.

16. A három mennyei vendég; Ábrahám közbenjárása Sodomáért - 1Mózes 18

A bibliai történet feldolgozása

Életkorok

** ***

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Ablonczy Margit,

Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Jegyzetek: Három férfi – Első látásra Ábrahám nem tudta, kik jönnek vendégségbe hozzá. Még velünk is előfordulhat, hogy angyalokat látunk vendégül. (Zsid 13,2) Kenyér – Keleten a "kenyér" szót mindenféle ételre lehet érteni, az étkezés fogalmát jelenti, melyet azután részletez is az Írás. Itt egy teljes déli ebédeltetés történik. Lángos – Azt a vékony, lepényformájú, kovász nélküli kenyeret jelenti, mely a félnomád népek naponkénti tápláléka volt. Az Úrnak útján járni – Élni és cselekedni, amit az Úr parancsol, engedelmesen. Közbenjárás – Az Úr valóban tudatni akarja Ábrahámmal, amit tenni kíván, még hozzá is szólhat szeretete és igazságossága szerint, s az Úr meghallgatja őt. Figyeljük meg, hogy Ábrahám milyen tiszteletteljesen beszél a mennyei Bíróval! Igaz ember – Nyilvánvalóan nem "bűntelen" értelemben, hanem azokra vonatkozóan, akik keresik Isten igazságát, és aszerint próbálnak élni is. Lót sem volt bűntelen, mégis igaznak számított, s az Úr megmentette őt családjával együtt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4; 240; 425; 479:1 Jertek, énekeljünk: 80; 99; 255; 256 Harangszó: 18; 49 Dicsérjétek az Urat!: 10; 12; 13; 80 Erőm és énekem az Úr: 24; 46; 48; 111

Vázlat:

Ábrahám 3 férfi (az "Úr" és 2 angyal) étkezés

ígéret: egy fiú! Sára nevet

Ábrahám könyörgése Sodoma és Gomora Lót

Megjegyzések: Vendégfogadás – Ennek a leckének az első része nagyszerű lehetőséget nyújt a "vendégfogadás"-ról való beszélgetésre. Az a tisztelet, mellyel Ábrahám a három férfit fogadja, a legjobb példa arra, hogy milyen legyen a "keresztyén vendégfogadás". Megtörténik, hogy szegény családok sokszor a szájuktól vonják meg a falatot, hogy jól elláthassák a vendégeket. Talán ők nem is esznek együtt a vendégekkel, hanem biztatják őket, hogy egyenek és igyanak, amennyi csak jól esik. Figyeljük meg a különbséget Ábrahám és a sodomaiak vendégfogadása között (lásd a következő leckében)! Közbenjárás – Jézus Krisztus az egyetlen közbenjáró. Mi is az ő nevében imádkozhatunk másokért. (1Tim 2,5) Könyörgés – Ábrahám nem szégyellt az általa jól ismert bűnös városért imádkozni. Nekünk is lehet sokakért könyörögni, ahogyan Pál is erre kéri Timóteust és szolgatársait. (1Tim 2,1–4)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A vendégfogadás szokásai és illemszabályai különböző korokban és kultúrákban. A vendégszeretet szerepe és jelentősége az emberi közösségek életében. Élethelyzetek és helyzetgyakorlatok. (** ***)

• Szolidaritás a társadalom megvetettjeivel szemben. Küzdelem a társadalmi előítéletek felszámolásáért. (Pl.: cigányság, nemzetiségek ügye.) (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Vendégfogadás a Biblia korában és ma. Dramatikus játékok improvizatív jelleggel. (**)

• Mátyás királyról szóló mondák a vendégfogadás, vendéglátás témakörében. Feldolgozás kérdések alapján és dramatizálással. (**)

• Elbeszélő fogalmazás írása a vendégfogadás, vendégszeretet témakörében. (***)

Háztartástan (Technika)

• Ételkészítési eljárások: kovásztalan kenyér sütése. (***)

• Lángossütés. (***)

A három vendég / Ábrahám könyörgése Sodomáért

7 kérdés

7 válasz

1) Zsidó lev. 13,2

2) Jelenések 3,20

3) 1Korinthus 2,5

4) Jeremiás 32,17

A válaszadáshoz keresd meg a következő bibliaiverseket, majd próbáld megfogalmazni saját szavaiddala kérdésre adandó választ, és írd rá a vonalakra!

5) János ev. 15,15

6) 1Timóteus 2,1–2

7) 1Mózes 19,29

Feldolgozás *** 16

Munkalap: A válaszadáshoz szükséges textusok:

A feladatok megoldhatók egyéni, páros, vagy kiscsoportos munkával is. Az önálló feladatmegoldás serkenti a gyerekek gondolkodását, segítségével elkerülhetjük a sablonos válaszokat. Jól fejleszti a Bibliában való tájékozódást is, ám ha erre nincs mód vagy idő, kis kártyákra előre kiírhatjuk az igeverseket.

Aranymondás:

A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. (Zsid 13,2)

vagy: Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen. (Jer 32,17)

vagy: Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért... (1Tim 2,1)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A három vendég:

• Hasonlítsuk össze egymással a Közel-Keleten régen gyakorolt, és a mi jelenkori vendégszeretetünket! Beszéljük meg Ábrahám vendéglátásának részleteit, majd állítsuk össze a gyerekek elbeszélése alapján, hogyan zajlik le egy mai vendégfogadás! Milyen illemszabályok érvényesek a vendégekre és a vendéglátókra? (Segíthet ebben Dizseri Eszter: Illik, nem illik? c. könyve. Kálvin Kiadó, Bp, 1999) Külön vizsgáljuk meg azt a helyzetet, amikor régen várt vendégek érkeznek, s külön azt, amikor idegenek kopogtatnak be hozzánk! Ez utóbbi esetben ma vajon hogyan reagálna a legtöbb ember? Miért? Vizsgáljuk meg, milyen szerepe van egyik vagy másik esetben az ételekre, a vendégekre fordított időnek! Milyen fontosságú a pihenés, étkezés, beszélgetés?

• A Zsid 13,2 alapján beszélgessünk arról, miért olyan fontos a vendégszeretet! Miért kell gyakorolni, keresztyén embernek különösen? Mi milyen módon fejezhetjük ki a vendégeink iránt érzett szeretetünket? Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást a következő címek közül válogatva: "Vendégségben Ábrahámnál", "Vendégeink érkeztek", "A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek!"! A téma kidolgozható a bibliai és a mai korba helyezve egyaránt.

* Isten terve Sodomával:

• Induljunk ki Isten mindenhatóságából: "Van-e valami lehetetlen az Úr számára?" Mivel indokolja válaszát Jeremiás? (Jer 32,17) Ha nincs, akkor azt is tudnia kellene, milyen bűnösek Sodoma és Gomora lakói. Miért kell odaküldenie az angyalait? (Gondoljunk csak a mai büntetőeljárásokban is a tettenérés fontosságára!) Ha az Úr mindenható, akkor jól tudja, mit cselekszik. Hogy merhet akkor ellentmondani neki Ábrahám? Miért kezd alkudozni vele? Mi ad neki bátorságot ehhez? Isten mindenhatóságához kegyelme, irgalmassága is hozzátartozik. Könyörül a bűnös városokon az igazakért, ha... Folytasd a gondolatot, s kicsit lépj előre az időben: Miért pusztult el mégis Sodoma és Gomora? Kegyelmet csak Lóton és családján gyakorolhatott (lásd a következő leckét).

• Az 1Tim 2,1–5 alapján beszélgessünk arról, miért fontos, hogy mi is könyörögjünk másokért, és nemcsak hívő testvéreinkért, hanem minden emberért. Isten kegyelme mindenkit el akar érni, s ennek mi is eszköze lehetünk imádságunkkal. A "minden ember" közé azok is odatartoznak, akik megvetettek, akikkel szemben előítéleteink vannak: csövesek, cigányok, más nemzetiségek stb. Mit szolgálunk azzal, ha értük is imádkozunk? De ide tartoznak feljebbvalóink is: gyülekezetünk, egyházunk, iskolánk, lakóhelyünk, országunk, sőt más országok vezetői. Beszéljünk róla, közülük kiket ismerünk? Mit tehetünk értük imádságunkkal? Közösen vagy egyéni csendességben mondjuk el imádságainkat!

* Kenyérsütés: A kovásztalan kenyeret nem kell keleszteni, ami különösen váratlan látogatók esetében előnyös. Persze mi már könnyebben elővesszük a ropit vagy perecet, legfeljebb a boltba kell elszaladni érte. Próbálkozzunk meg mégis vele, hogyan készülhetett, és milyen is a kovásztalan lángoskenyér! Hozzávalók: liszt, víz, olaj, só. A lisztet vízzel, olajjal, kevés sóval jól összegyúrjuk. Vékony lepényformákat készítünk belőlük, kikent sütőlapra tesszük, és előmelegített sütőben addig sütjük, míg kissé megpirul. Kihűlve tálaljuk, hisz úgyis fogakat próbáló ropogtatás következik. Hasonlóan megpróbálkozhatunk a kelt tésztával is, amihez keressünk egy lángosreceptet (Pl. Horváth Ilona Szakácskönyvében. Kossuth Kiadó, Bp, 1982). Ehhez azonban több idő kell, de egy gyermeknapon vagy táborban adódhat rá alkalom.

Valamikor ezek a négyzetek egy gyönyörű képet alkottak. Most azonban össze-vissza vannak keveredve. Vágd ki a négyzeteket, és állítsd össze, majd ragaszd egy új rajzlapra a képet! Úgy helyezd el, hogyalatta vagy fölötte maradjon hely!Az üres helyre írd le az aranymondást, majd színezd ki a képet olyan szépen, ahogy csak tudod!

Feldolgozás ** 16

Munkalap:

A kép összeállítása érdekes feladat a gyerekeknek. A ragasztás minőségére most különösen ügyelni kell, hogy utána a kép színezhető legyen. Az aranymondást írhatják nagyobb, nyomtatott betűkkel. Fölül címjellege, alul párbeszédjellege a hangsúlyosabb.

Aranymondás:

A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek... (Zsid 13,2)

vagy: Van-e valami lehetetlen az Úr számára? (1Móz 18,14)

Hozzákapcsolhatjuk a Biblia válaszát:

Istennek semmi sem lehetetlen. (Lk 1,37)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Vendégfogadás:

• Kiket nevezünk vendégeknek? Általában mikor érkeznek? Mi a különbség a váratlanul érkező, és a (régen) várt vendég között? Milyen különbséget jelent, ha valakinek egyszerű vagy magas rangú vendégei érkeznek? Ábrahámnak milyen vendégei érkeztek? Szerinted felismerte-e rögtön, hogy vendégei angyalok? Segít a válaszadásban, ha elolvasod a Zsidókhoz írott levél 13. részének 2. versét. Mi mindenről intézkedett, mit tett Ábrahám vendégei szívélyes fogadása érdekében? Ebben is segít, ha elolvasod a megfelelő igeverseket (1Móz 18,1–8). A megbeszélt cselekményeken kívül gyűjtsük össze közösen a történet szereplőit, helyszíneit, eszközeit, tárgyait, sőt állatait is! Majd játsszák el a gyerekek a három vendég fogadásának történetét! A játékhoz felhasználhatnak egyszerű kellékeket: takarókat, tálakat, edényeket stb. (Néhány székből és egy nagyobb takaróból még sátrat is építhetnek.)

• Mi a vendégeinket nem lábmosással és egy borjú levágásával fogadjuk. Hanem hogyan? Mi a hasonlóság és mi a különbség az Ábrahám korabeli és a mai vendégfogadás között? Ma is vannak bizonyos illemszabályok, amelyek a vendégre és házigazdára érvényesek. Melyek ezek? Próbáljanak a gyerekek gyűjteni ilyeneket! (Ez lehet akár előzetesen kiadott feladat is: Kérdezzék meg a témáról szüleiket, nagyszüleiket!) Majd játsszák el a gyerekek egy vagy több vendég érkezését egy családhoz! Játék előtt tisztázzuk, hogy előre megbeszélt látogatásról vagy váratlan érkezésről van-e szó! Próbálják meg betartani azokat a szabályokat, amelyek az előbbi beszélgetésben előjöttek! Végül beszéljük meg, hogy ez mennyire sikerült!

• Hogyan fogadtak egy váratlanul érkező, ismeretlen vendéget Mátyás király idejében? Mekkora becsülete volt akkoriban a vendégszeretetnek? Jól kapcsolható a vendégfogadás témájához egy-egy Mátyás királyról szóló népmonda, amikor az előkelő vendég álruhában érkezik. (Pl. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák c. könyvéből a Mátyás király és a tanító vagy a Mátyás király meg az ihász. Móra Kiadó, Bp, 1974) Feldolgozhatjuk az előbbi kérdések, illetve drámajáték segítségével.

* Kérdések és válaszok:

• Az angyal ígéretét meghallva Sára miért nevet? Emberileg lehetséges-e még, hogy ő gyermeket szüljön? Az angyal kérdésére ("Van-e valami lehetetlen az Úr számára?" – 1Móz 18,14) te hogyan válaszolnál? Válaszodat indokold is meg! "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges" – mondta erről Jézus (Lk 18,27). Az ő születése kapcsán pedig – ami emberileg szintén "lehetetlen" módon történt – így szól az angyal: "Istennek semmi sem lehetetlen" (Lk 1,37). (A kérdés és a kérdésre adott válasz arra is jó példa a gyerekeknek, hogy a Biblia által felvetett kérdésekre a Bibliában megtaláljuk a választ.)

• A történet folytatása megmutatja, hogy mi is feltehetjük Istennek kérdéseinket, nemcsak Ő nekünk. Milyen kérdésekkel ostromolja Ábrahám az "Urat", miután értesül a Sodoma és Gomora elleni ítélet lehetőségéről? Mit szeretne elérni kérdéseivel? Milyennek mutatkozik meg az Úr válaszaiban?

• Te milyen kérdéseket tennél fel Istennek szívesen? Különösen, ha a világ gondjaira, problémáira gondolsz. Keressétek közösen a választ (akár Biblia segítségével), de ennél is többet ér az imádság. Itt kérdéseid kérésekké változhatnak – a mindenható Isten felé.

17. Sodoma és Gomora pusztulása; Lót megmenekül - 1Mózes 19

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* A bűn olyan méreteket ölthet, hogy elmaradhatatlanná válik az ítélet.

Előzmények:

Ábrahám Sodomáért és a Jordán melléki városokért könyörgött. Vajon van-e legalább tíz igaz ember ott?

Történet:

A két angyal kora este érkezett Sodomába. Senki sem gondolta volna róluk, hogy angyalok. Lót a kapuban ült, s nagy örömmel és tisztelettel fogadta őket*. Meghívta őket házába, ott megmoshatják lábukat, és kipihenten indulhatnak majd reggel tovább. A két vendég ezt el is fogadta, bár először nagyon szabadkoztak. Nem lehet tudni, hogy vajon csak udvariasság volt-e, vagy próbára tették Lótot. Mindenesetre Lót ismerte a sodomabelieket, és nem merte vendégeit az utcán hagyni. Vacsorát készített nekik.

Időközben a város férfiai tudomást szereztek a vendégekről, és gyülekezni kezdtek a háza ajtaja előtt. Azt akarták, hogy a vendégek menjenek ki hozzájuk. Lót nem engedte. Először is ez a vendégfogadás normáival ellenkezett. A vendég sérthetetlen. Továbbá undorodott a sodomaiak gonosz tervétől* (2Pét 2,7–8). Megtagadta, hogy kiadja a két férfit. Inkább lányait ajánlotta fel nekik. "Van két lányom, akiknek még nem volt dolguk férfival, kihozom hozzátok, és tegyetek velük, amit jónak láttok. De ezekkel az emberekkel ne tegyetek semmit, mivel hajlékom oltalma alatt vannak!" Ezt nem szívesen tette, de legalább a vendégeket megmentette volna a gyalázattól.

A sodomabelieknek ez azonban nem volt elég. Azt mondták egymásnak: "Ő az egyetlen jövevény köztünk, és ő akar törvényt szabni?" Megfenyegették Lótot: "Még jobban elbánunk veled, mint velük!" Szorongatni kezdték Lótot, és megpróbálták betörni az ajtót.

Ekkor történt a csoda. Az angyalok behúzták Lótot, az ajtó előtt levő tömeget pedig vaksággal verték meg, hogy ne tudják megtalálni a bejáratot. Nem teljes vakságot jelentett ez, csak annyit, hogy a ház és a benne lévők befedeztessenek. Kedvetlenül kotródtak el onnan az emberek, és nyugton hagyták aztán Lótot és vendégeit.

A két angyal azonnal figyelmeztette Lótot a közelgő veszélyre. Kérték, hogy szóljon vejének, fiainak és lányainak, hogy meneküljenek a városból. Lót engedelmeskedett is, de vői nem vették komolyan. Tréfának tartották.

Reggel az angyalok sürgetni kezdték őket, de annyit késlekedtek, hogy végül kézenfogták őt, a feleségét és két lányát*, s kivitték a városon kívülre. Ott még külön is figyelmeztették őket, hogy nem nézhetnek vissza, mert akkor meghalnak, s a hegyre kell menekülniük. Akkor Lót azt kérte, hadd menjenek egy közeli kis városba, Cóarba*. Félt, hogy a Sodomához közel eső dombokon elpusztulnak. Az angyalok megengedték nekik.

Sodoma és Gomora elpusztult a kénköves, tüzes esőtől*, amelyet az Úr a városokra és környékükre bocsátott. Puszta, füstölgő síkság maradt hátra. Lót felesége azonban hátranézett

Sodoma és Gomora pusztulása Lót megmenekül 1Mózes 19

és sóbálvánnyá* vált. A környék már korábban is tele volt szurokforrásokkal (1Móz 14,10), s ezen a helyen sós vizek törtek fel, amelyekből kialakult először a Sós-tenger, majd később az általunk is ismert Holt-tenger*.

Ugyanezen a reggelen Ábrahám már korán felkelt, és kiment oda, ahol előző napon elbúcsúzott vendégeitől. A valamikori gyönyörű vidék látványa helyett füstölgő, feketére szenesült völgy tárult szeme elé. Akkor megértette, hogy Isten meghallgatta ugyan könyörgését, de még tíz igaz ember sem volt a városban.

Lót pedig félt Cóarban maradni. Elhagyta a várost, és lányaival a hegyre ment, ahol egy barlangban laktak. A továbbiakban olvashatjuk Lót leányainak vétkét*, amikor fiakat kívántak maguknak saját apjuktól, s így lettek a két későbbi kánaáni nép ősanyja: a móábiaké‚ és ammóniaké.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Üdvözlés módja – Lót a kapuban ült, ami azt jelenti, hogy a város elöljárói közé számított. Általában a "kapuban ülők" a város gondjait, gazdasági ügyeit, közítéleteit tárgyalták meg nyílt színen. Hogy mit láthatott meg a vendégeken Lót, ami miatt behívta őket magához, nem lehet tudni, mindenesetre a tisztelet, amit nekik ad, az Istennek kijáró teljes leborulás. Ahogyan később védelmezi őket, az sem tulajdonítható csupán a vendégszeretetnek. Sodomia – Férfiak férfiakkal való szexuális kapcsolata, amit ma homoszexualitásnak nevezünk. Ha már a bejövő idegenekkel kapcsolatban is ilyen nyíltan merik ezt várni, azt jelenti, hogy a városon belül teljesen természetes volt. Többek között ezért is sújtotta Isten halállal ezt a várost. Lót lányai – Valószínűleg több gyermeke is volt Lótnak, mert a korábbi versekben fiairól is olvasunk, s ennél a két lánynál ez a megjegyzés van: "az itt levő" két lányod. Tehát, akik már férjnél voltak, azok nem akartak menekülni. Tüzes eső – Jézus tanítványai pl. hasonlóképpen gondolják majd a samáriai falut "helyretenni", akik nem fogadják be őket (Lk 9,54). Cóar – Egy kisváros a Jordán partján, Móáb távolabbi határán. Sóbálvány – A szólásmondás szerint aki hosszú ideig áll egy helyben, az sóbálvánnyá válik. Mit is jelenthet ez? Josephus Flavius zsidó történetíró szerint Lót feleségének "sóbálványa" még állt az ő idejében (Kr.u. 70). Ő úgy magyarázza, hogy a forró kénköves levegőtől megfulladt, s azután belepte a só. Valóban máig is vannak sóoszlopok a Holt-tenger partján. Holt-tenger – 76 km hosszan, 15 km szélesen terül el, egy kb. 920 km2-nyi területen. Legmélyebb pontja 793 m-rel van a tengerszint alatt. A déli rész csak néhány méter mély. Sótartalma hatszorosa a tengerének. Ilyen körülmények között valóban csak holt a tenger, mert semmilyen élet nem marad meg benne, bár a só sokféleképpen felhasználható gyógyászatilag, az élet védelmében. Akik ott jártak, kipróbálhatták, hogy a vízen lebegve akár újságot is lehet olvasni. Így sokan keresik fel ezt a helyet gyógyulás reményében. Lót lányainak vétke – (1Móz 19,30–38) Ebből a történetből is látszik, hogy Lót lányai valóban ismerték a szexuális vétkek sokféleségét, s aszerint gondolkodtak is, amit Sodomában megismertek. Együtt itatták le apjukat, s határozták el, hogy bemennek hozzá, hogy gyermekük legyen.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 38:1; 130:1–2; 236; 239 Jertek, énekeljünk: 173; 189; 228 Harangszó: 25; 49 Dicsérjétek az Urat!: 63; 154; 163 Erőm és énekem az Úr: 30; 63; 120

Megjegyzések: Sodoma és Gomora a Bibliában – A szexuális bűnök fertőjeként jelenik meg, és mint a bűn büntetése, a Mózes 1. könyvétől a Jelenések könyvéig. A legfontosabb helyek: Ézs 1,9–10; Jer 23,14; Ez 16,46; Mt 10,15; 11,23–24; Lk 10,12; 17,28–29; Róm 9,29; 2Pt 2,6; Júd 7; Jel 11,8. Kell-e nekünk ezekről a gyermekekkel beszélnünk? Sokan még valószínűleg kicsik hozzá. (Bár ahhoz nem kicsik, hogy szexuális bűnöket igenlő filmeket nézzenek, akár szülői jóváhagyással?!) A csoporttól és a vezetőtől függ tehát, hogyan beszélünk róla. Arra viszont érdemes figyelni, hogy egyre többen vannak, akik kisebb fiúkkal is próbálkoznak, így lehet, hogy velük nem árt néhány dolgot külön is tisztázni. A bűn büntetése – Nem mindig ilyen radikálisan vet véget az Úr egy-egy véteknek, egy-egy népnek, városnak vagy személynek. De vannak még hasonló példák: pl. Kórah, Dátán és Abirám pusztulása házuk népével együtt (4Móz 16,31–35); Belsaccar elveszte (Dán 5,30); Heródes Agrippa rettenetes halála (ApCsel 12,20–23); sőt a Krisztust követők között is Anániás és Szafira halállal büntettetik (ApCsel 5,1–11). Nehezen értjük, de szuverén Urunk van, aki az Őt megvetőknek néha így válaszol. Természeti csapás – mondják sokan, lehet akár egy vulkanikus kitörés is, vagy más természeti katasztrófa. De ha valóban az, Isten azon keresztül is nagyon komolyan figyelmeztette népét.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bűn, a vétek és következményei egy bibliai példa alapján. A helyes erkölcsi döntés és cselekvés. (** ***)

• A gondoskodás, figyelmesség szerepe a közösség életében: Védőangyal-játék. (**)

Biológia és egészségtan / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az ember nemi élete és szexuális szokásai. Az ezzel kapcsolatos társadalmi normák. (***)

• A korai nemi érés, a korán elkezdett szexuális kapcsolat problémái. A szexuális szabadosság következményei. Az igazi szerelem, tisztaság, szüzesség, önmegtartóztatás kérdésköre. (***)

• A homoszexualitás problémái. Megítélése a különböző kultúrákban és a mai társadalomban. A fiúkra leselkedő veszélyek. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A vulkanikus területek ismerete. Szurokforrások, aszfalt-kitörések. (***)

• Természeti katasztrófák, földrengések okai és következményei. Segítségnyújtási lehetőségek. (** ***)

• A Holt-tenger keletkezése és "élővilága". A benne található só szerepe és felhasználása. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Rövid hír (**), tudósítás vagy riport (***) fogalmazása egy bibliakorabeli és egy mai természeti katasztrófáról.

Vizuális kultúra (Rajz)

• Bibliai történet megjelenítése rajzolt képsorozattal. (**)

Vázlat:

Sodoma

Lót

a két angyal

menekülés

– sóbálvány Cóar Holt-tenger

Sodoma pusztulása / Lót megmenekül *** 17

Isten elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomoravárosát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek.2Péter 2,6

Álljon itt az egész történet intő példaként, intő jelként mindenki számára, jelbeszéddel, tizenkétpontban elbeszélve!Egészítsd ki a mondatokat a képek jelölte, illetve magad kereste szavakkal! Az ellipszisekbe kétvagy több szótagú, a karikákba pedig egy szótagú szavak kerüljenek! Ügyelj a szavak toldalékaira!

Lót Sodoma.

2. Az angyalok ő szálltak. A város férfiai. Lót felkínálta , de ezt elutasították. Az Lót belül voltak. Ezután verték meg lakosait. Lót elment, de azok hittek neki. Lót késlekedett, erre az megragadták. Lótnak kellett menekülnie. De Lót akart a menekülni. Az Úr erre megengedte, közeli siessen. Majd kénköves esőt bocsátott le az az égből.

Feldolgozás *** 17

Munkalap:

A következő mondatokra gondoltunk:

1. Lót Sodoma kapujában ült.

2. Az angyalok az ő házában szálltak meg.

3. A város férfiai körülvették a házat.

4. Lót felkínálta lányait, de ezt elutasították.

5. Az angyalok Lót házán belül voltak.

6. Ezután vaksággal verték meg Sodoma lakosait.

7. Lót elment vőihez, de azok nem hittek neki.

8. Lót késlekedett, erre az angyalok megragadták a kezét.

9. Lótnak a hegyre kellett menekülnie.

10. De Lót nem akart a hegyre menekülni.

11. Az Úr erre megengedte, hogy a közeli városba siessen.

12. Majd kénköves tüzes esőt bocsátott le az Úr az égből. Néhány helyen más megoldás is elképzelhető. Akkor ragaszkodjunk szigorúbban a bibliai kifejezésekhez, ha a feladat megoldásához megengedjük a Biblia használatát. Ha a történet elmondása után emlékezetből kell a gyerekeknek megoldani a feladatot, lehetünk engedékenyebbek. Kiegészítéseiket beírhatják az üres helyekre, illetve a képek alá. Cél: az elmondott anyag összefoglalása, vázlatszerű áttekintése. A feladat megoldása után a gyerekek újra elmondhatják a történetet a vázlat segítségével. (Akár úgy, hogy minden gyerek egy-egy pont kibővítését vállalja, így láncban halad a történetmondás.)

Aranymondás:

(Isten) Elhamvasztotta és pusztulásra ítélte Sodoma és Gomora városát, intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek. (2Pt 2,6)

vagy: Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. (Róm 6,23)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A szexuális bűn és következménye:

• Az előző történetből megtudtuk, Ábrahám hogyan fogadta vendégeit. Hasonlítsd most össze ezzel Lót vendégfogadását! És a sodomabeliek hogyan fogadták a vendégeket? Mire hivatkozott Lót, amikor nem akarta nekik kiszolgáltatni őket? Mit akartak tenni a két férfival? Mit ajánlott ehelyett Lót? Mit tettek később Lóttal a lányai? Mi a véleményed minderről? Mire lehet következtetni ezekből? Milyen életet éltek a sodomabeliek? Mi lett bűnös életük következménye?

• Ne gondoljuk azt, hogy a gyerekek a szexuális bűnöktől olyan távol állnak (különösen 13–14 éves korban). Szükséges tehát, hogy őszinte beszélgetés alakulhasson ki a gyerekekkel, ahol bizalommal feltárhatják kérdéseiket, problémáikat.

A beszélgetés bizalmasabb lehet, ha a fiúkat és lányokat külön csoportba vonjuk. A beszélgetésnek nem lehet célja az ítélettel való ijesztgetés. A gyerekeknek mégis tudniuk kell, hogy a szexuális bűnök természetes következményei sokszor felérnek a büntetéssel ("...el is veszik tévelygésük méltó jutalmát önmagukban" – Róm 1,27). Ilyen "jutalom" lehet az AIDS betegség, a nem kívánt gyermek, az abortusz, a váláshoz vezető meggondolatlan házasság, az igazi szerelemre képtelen lelki kiégettség stb.

* Lót élete:

• Irányítsuk most a figyelmünket Lótra, aki a Biblia tanúsága szerint igaz ember volt (2Pt 2,7). Vajon mire volt elegendő az ő istenszeretete egy romlott városban? Tudod-e mit jelent az, hogy Lót a város kapujában ült, mikor az angyalok megérkeztek? Ne gondold, hogy csak úgy üldögélt és lustálkodott. A kapuban a város előkelői ültek, akiket a későbbi Izráelben véneknek neveztek. Ők tárgyalták meg a város ügyes-bajos dolgait, bíráskodtak a vitás kérdésekben. Lót tehát afféle bíró volt Sodomában. No és hallgattak-e rá a sodomabeliek? Kisebb ügyekben nyilván igen, mert különben nem ült volna a kapuban. De amikor életük igazi vétkével próbál szembeszállni, kiderül, hogy miként vélekednek róla. Olvasd csak el a 9. verset! Miért nem hallgatnak rá?

• Lót ismerte a város romlottságát, hiszen szenvedett tőle (2Pt 2,8). Az angyalok ítéletes szavát is hitte, hiszen rögtön beszélt vőivel. Mégis tétovázik, mikor ott kellene hagynia a várost. Vajon mi lehet ennek az oka? Mit szeretett ott? Mihez ragaszkodott? Ma is van, aki jobban ragaszkodik a bűnös világ nyújtotta kényelemhez, mint Isten igazságához. Akit úgy kell kézen ragadni, hogy mentse az életét. Te hová tartozol? Milyen jó, hogy volt, aki kézen ragadja Lótot! Vajon miért gondoskodott róla így Isten? Ha nem emlékszel, olvasd el újra a 29. verset! Isten minket sem a magunk igazságáért akar megmenteni a kárhozattól, hanem az Ő Fia igazságáért, aki könyörgött, életét adta, s azóta is könyörög értünk.

* Katasztrófák:

• Gyűjtsenek a gyerekek adatokat természeti katasztrófákról, földrengés sújtotta, vulkanikus területekről! Milyen természetes okai vannak és lehetnek ezeknek katasztrófáknak? Isten ítéletére kell-e gondolnunk, ha bekövetkezik? Sodoma és Gomora esetében miért válhatott mégis egy ilyen katasztrófa Isten ítéletének eszközévé?

• Ma már a TV, rádió, újság révén gyorsan értesülünk arról, ha a világ bármely pontján valami súlyos katasztrófa történik. Lót idejében ez még nyilván nem így volt. Most mégis képzeld magad egy újságíró vagy egy riporter helyébe, s készíts a történtekről helyszíni tudósítást vagy riportot az életben maradókkal!

• Hasonlóan újságíró vagy riporter lehetsz: Készíts helyszíni tudósítást vagy riportot egy mai természeti katasztrófáról! Irányítsd a figyelmedet a mentés, menekülés esélyeire!

Sodoma pusztulása / Lót megmenekül ** 17

Készíts magad rajzokat a jelzett igehelyekhez!

Feldolgozás ** 17

Munkalap:

A kiemelt verseket írjuk fel, vagy kartonra kiírva tűzzük fel a táblára! Elolvasás után, ha szükséges, még kiegészíthetjük az olvasottakat. A gyerekek készítsenek rajzokat, melyeken ábrázolják a táblára felírt jeleneteket! A már kész kép mutatja az égő várost, Lót és lányainak menekülését, s a háttérben ott lehet látni Lót feleségét, aki sóbálvánnyá vált. Összefoglalásképpen rajzaik segítségével a gyerekek újra elmondhatják a történetet.

Aranymondás:

...nem feledkezett meg Isten Ábrahámról, és kivezette Lótot a pusztulásból... (1Móz 19,29)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A történet: Ezt a történetet fiatal gyermekek számára lényegretörően kell előadni. Ne menjünk túlzottan bele abba, hogy mit akartak Sodoma lakosai a két vendéggel tenni! Elég annyit mondani, hogy gonoszul akartak velük cselekedni.

Gonoszok és igazak:

• A kisebb gyerekek gondolkodásmódja még közel áll a mesék világához, ahol a gonosz mindig elnyeri méltó büntetését, a jó pedig jutalmát. Így számukra még nem okoz nehézséget elfogadni, hogy a gonosz városnak pusztulnia kell, az igaz Lótnak és családjának pedig meg kell menekülnie. Arra azonban vigyázzunk, hogy az élet nem ilyen meseszerűen fekete/fehér. A gonosz gyakran nem nyeri el méltó büntetését (legalábbis látszólag), az igaz (= az Isten útját kereső és azon járó ember) pedig gyakran igazságtalanul szenved (erről szól a Jób könyve). Mégis működik egy mennyei igazságszolgáltatás, amit mi oly sokszor nem értünk. Vajon az Isten azonnal megbüntet valamilyen bűnt az elkövetése után? Miben bízhat az Isten útján járó ember, ha veszélybe kerül? Minden vészhelyzetből van menekülés? Ezután beszélhetünk arról, hogy a bűn igazi büntetése az örök halál, az igazi menekülés pedig az örök élet Jézus Krisztus által (vö. Róm 6,23).

• Még egy nehéz kérdés: Isten vajon ma is büntet ennyire direkt módon? Természetesen nem mindig. Nem szabad arra gondolnunk, hogy valaki, aki például beteg lesz, vagy szerencsétlenség éri, az éppen valami súlyos bűne miatt kapja a büntetést (ahogy ezt Jób barátai is teszik – vö. Lk 13,1–5). Viszont Istennek joga van azt mondani: Eddig elnéztem vétkeidet, de most már elég. Marad tehát az ember számára az istenfélelem útja: a szüntelenül Isten akaratát kereső és követő élet (Jób 28,28).

Egyéb ötletek:

* Angyalok:

• Beszélgessünk arról, mi volt az angyalok szerepe a történetben? Hogyan és milyennek képzelik el őket a gyerekek? Mi az angyalok szerepe és feladata általában (más történetekkel is összehasonlítva)? Vajon ma is így van ez még? Számíthatunk ma is az angyalok segítségére?

• Eljátszhatjuk a táborokból bizonyára sokak számára ismert védőangyal-játékot. A csoport tagjainak nevét felírjuk egy-egy cédulára, s mindenki húz egy nevet (a sajátján kívül). Akinek a nevét kihúzta, annak ő lesz a védőangyala, de ezt csak ő tudja, senki más. Behatárolt ideig (pl. egy hétig, a következő hittanóráig) róla kell gondoskodnia, rá kell figyelnie, s gondoskodása jeleit kifejeznie apró figyelmességekkel, esetleg ajándékokkal. (Persze ez csak akkor működik jól, ha közben gyakran találkoznak a gyerekek, pl. iskolatársak.) A játék zárásaként mindenki megpróbálja kitalálni, ki volt az ő védőangyala. Akinek sikerül, annak a védőangyala jól működött. Akinek nem sikerül, annak talán még jobban (hiszen egészen észrevétlen tudott maradni). Vagy... de rosszat inkább nem feltételezünk. Mindenesetre ezután megpróbálhatunk játékon kívül is jobban figyelni, vigyázni egymásra.

* Csapások:

• Gyűjtsenek a gyerekek képeket, újságcikkeket természeti csapásokról, különös tekintettel a földrengésekre, vulkánkitörésekre! Beszélgessünk ezekről a jelenségekről, természetes okaikról! Értessük meg a gyerekekkel, hogy nem kell mindig Isten ítéletére gondolnunk, amikor ilyenekről hallunk. Sokkal inkább a bajbajutottakon való segítségnyújtás, az értük való imádság a helyes magatartás (mint azt Ábrahám esetében is láthattuk – 16. lecke), és nem az ítélkezés.

• Fogalmazzanak meg a gyerekek egy rövid hírt (mintha egy újságba készülne) Sodoma és Gomora pusztulásáról! Ugyanezt tegyék meg egy mai természeti csapással és következményeivel kapcsolatban! Ez utóbbit rajz is kísérheti.

18. Ábrahám Gerárban - 1Mózes 20 és 21, 22–34

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Az Istenbe vetett bizalom megrendülése problémákhoz vezet.

Előzmények:

Sodoma és Gomora városát az Úr elpusztította vétkeik miatt. Ám előbb angyalai által megpróbálta kimenteni Lótot és családját. Lót és lányai valóban megmenekültek. Ábrahám épphogy csak túl volt a városok pusztulásán. Várta fia születését.

Történet:

Újra költözött Ábrahám. Családostul, mindenestül. Ebben az időben éppen Gerár* környékére. Abímelek* területe volt ez, Gerár királyáé. Ábrahám pedig ugyanúgy, mint valamikor Egyiptomban (1Móz 12), most is hazugsággal próbálta helyét megtalálni. Azt mondta Abímeleknek, hogy Sára az ő testvére. Ez ugyan félig igaz, mert valóban féltestvére volt, de ebben a helyzetben teljesen hazugságnak számít, mert csak életük féltése van benne. Három kérdés merülhet fel bennünk: Miért kerül Ábrahám megint ilyen szituációba? Hogy lehet, hogy semmit sem tanult az egyiptomi esetből? Miért nem várja nyugodtan a megígért gyermeket?

Abímelek saját háztartásába vitte Sárát, de nem valószínű, hogy feleségnek, hiszen addigra már valóban igen idős asszony lett – közel száz éves. Ő maga mondta magáról, hogy már nem lehet kívánatos egy férfi számára (lásd 1Móz 18,12). Sára ez után az esemény után még 27 évig élt (lásd 1Móz 23,1).

Miután Abímelek Sárát Ábrahámtól elvitte, maga Isten figyelmeztette őt: megjelent neki álomban, és halállal fenyegette, mivel férjes asszonyt vitt a házába. Abímelek még nem közeledett Sárához, és nem tudott arról, hogy rosszat követett volna el. Védekezett tehát: "Uram, az igaz népet is megölöd?" Ebből arra következtethetünk, hogy Isten nemcsak Abímeleket, hanem annak egész népét halállal fenyegette. Ez a következőkből is kitűnik. Abímelek arra hivatkozott, hogy Ábrahám és Sára is azt mondták, testvérek. "Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt."

Isten akkor megmondta neki, ő is tudja, hogy Abímelek ártatlanul cselekedett*. Ezért óvta attól, hogy Sárához nyúljon. "Most tehát add vissza annak az embernek a feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy életben maradj. Ha azonban nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod neked és minden hozzád tartozónak!"

Így a király kora reggel hívatta szolgáit, s mindent elmondott nekik. Mindnyájan nagyon megijedtek, valószínűleg hallottak Sodoma és Gomora pusztulásáról. Ábrahámot is hívta, s felelősségre vonta hazugságáért, amellyel bajba sodorta volna őt és népét. Ábrahám mentette magát, s elmondta, hogy mivel hitetlen nép lakik itt, azt gondolta, feleségéért meg fogják ölni. A magyarázat hatott, mert Ábrahám azt is elmondta, hogy Sára valóban féltestvére, mivel az apja leánya, csak nem az anyja leánya. "Amikor vándorútra indított engem Isten apám házából, ezt kértem tőle: Azzal mutasd meg szeretetedet irántam, hogy bárhová megyünk, mindenütt azt

Ábrahám Gerárban 1Mózes 20 és 21,22–34 mondd rólam, hogy a bátyád vagyok!" – fűzte hozzá magyarázatul. Abímelek is jóvá akarta tenni hibáját, és gazdagon megajándékozta őket.

Sárát visszaküldte, s vele együtt sok juhot, ökröt, szolgákat és szolgálókat küldött ajándékul. Abímelek beleegyezett, hogy Ábrahám az országában lakjék. Sárának pedig azt mondta: "Íme, ezer ezüstöt* adtam a bátyádnak (!), ez felment téged mindazok előtt, akik veled vannak, mert így minden tekintetben igazolva vagy."

Abímelek kérésére Ábrahám imádkozott Istenhez, és Isten meggyógyította a király feleségét és szolgálóit, és alattvalói feleségeit, úgyhogy ismét szülhettek. Ugyanis az Úr a városállamban meddővé tett minden nőt, mivel Abímelek Sárát a házába vitte.

Ábrahám ezután békében élhetett azon a földön, amit később szövetségkötéssel* is megerősítettek.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Gerár – Kánaán déli részén egy kis városka. Hebróntól, sőt még a Mamré tölgyesétől is délebbre. Nem messze a későbbi filiszteus várostól, Ciklágtól. Abímelek – "Apám a király" – ez a név jelentése, mely valószínűleg valamilyen címet jelent. Ezzel a névvel az 1Móz 26-ban megint találkozunk, ahol arról van szó, hogy Izsák Gerárba megy lakni. Ha az az Abímelek ugyanaz lenne, akiről ebben a fejezetben van szó, akkor már nagyon öreg volna. Gondolhatunk tehát arra is, hogy ez egy cím volt, mint ahogy a fáraó is királyi cím volt Egyiptomban. A Zsolt 34,1-ben is előfordul ez a királyi cím: Ákisra, Gát királyára utal itt, akinél Dávid otthonra talált, és akitől Ciklágot kapta lakóhelyül. Ez az Ákis azonban filiszteus volt, és a filiszteusok a Kr.e. 12. században jöttek az országba, míg az ebben a történetben szereplő Abímelek a Kr.e. 19. században élt. Tiszta maradt a bűntől – Isten valóban felmentette őt, hiszen nem követte el a vétket. Az akkori királyok jogot formáltak arra, hogy a bejövő idegenektől asszonyokat vegyenek maguknak. Általában szokás volt a többnejűség, a királyoknak Izráelben is több felesége volt. Ezüst – Ezüst sekelt jelent az Ószövetségben. Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyi az értéke, hiszen a pénz értéke állandóan változik. Ábrahám és Abímelek szövetsége – Abímelek és Ábrahám hűséget esküsznek egymásnak, és megfogadják, hogy békében élnek egymással. Ábrahám juhokat és marhákat ad Abímeleknek. Egyúttal Ábrahám megold egy olyan kút feletti civakodást is, melyet ő ásott. A helyet, ahol az eskü történt, azontúl Beérsebának, "hetek kútjá"-nak nevezik. Ábrahám ugyanis hét szopósbárányt adott Abímeleknek annak bizonyítékául, hogy a kutat ő ásta. Ábrahám láthatólag Beérsebában akart lakni, mert erdőt ültetett ott, és oltárt épített, hogy áldozzék az Úrnak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:4–5; 101:6–7; 235:1–3; 456 Harangszó: 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 49 Erőm és énekem az Úr: 46

Megjegyzés: Féligazság = egész hazugság – Ahogyan Ábrahám esetében is kiderült, nem lehet ezzel visszaélni. Sok ember felmenti magát, ha hasonlóképpen elhallgatja az igazság egy részét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az őszinteség szerepe emberi kapcsolatainkban. Szavaink megbízhatósága. Igazmondás és hazugság. Elhallgatás és féligazság. Mikor van szükség a hallgatásra? Beszélgetés bibliai példa és mai élethelyzetek alapján. Az élethelyzetek dramatizálása. (***)

• Házasság, férfi-nő kapcsolat az ókori keleten. A keleti uralkodók házassági szokásai és jogai. A házasságtörés, paráznaság megítélése. (***)

• A házasság, férfi-nő kapcsolat ma. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok csapdái és veszélyei. A házasság tisztasága, szexualitás a házasságon belül. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet dramatizálása. Analóg mai élethelyzet dramatizálása önállóan végzett közös munkával. (***)

• Kreatív szövegalkotás: élethelyzet dramatizálása alapján párbeszéd írása. (***)

Vázlat:

Gerár Abímelek

Ábrahám

Sára a húgom

A ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van. Máté 5,37

mondatokat a saját szavaiddal, s írd le a nyíllal jelzett téglalapokba!

Feldolgozás *** 18

Munkalap:

A munkalap kép- és feladatsora tulajdonképpen a történet átismétlése. A gyerekek megoldhatják egyéni vagy csoportmunkában egyaránt, a történet megismerése után. A feladatsor megoldása történhet pusztán emlékezetből, vagy a Biblia segítségével. Az utóbbi esetben is saját maguk fogalmazzák meg a kiegészítéseket, a bibliai kifejezéseket felhasználva!

Aranymondás:

...a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van. (Mt 5,37)

vagy: Mit tettél velünk? Mit vétettem ellened, hogy ilyen nagy vétekbe akartál belevinni engem és országomat? (1Móz 20,9)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A hazugságról:

• A hazugság sok esetben az (ön)bizalom hiánya. Ebben a történetben a hívő bizalom hiánya. Mi mutatja ezt? Ábrahám mivel indokolja tettét? Valósak-e az indokai? Miért tekinthető csak féligazságnak az, hogy Sára Ábrahám húga? Mire vezet ez a féligazság? Akárcsak Egyiptomban (lásd 10. lecke), Ábrahám most is megtapasztalhatta, hogy a féligazság gyakorlatilag hazugság, s nemhogy használna, inkább árt vele.

• A hazugságról hogyan nyilatkozik az írás? Keressünk meg ezzel kapcsolatban néhány igehelyet (pl. 2Móz 20,16; Péld 30,8; Mt 5,37; Ef 4,25)! Beszélgessünk arról, milyen szerepe van az őszinteségnek, szavaink megbízhatóságának emberi kapcsolatainkban! Hazudni tehát nem jó, de az sem, hogy mindig mindenkiről megmondjuk az igazat. Hiszen előfordul, hogy az a másik ártalmára van. Tudsz-e erre példát mondani? (Pl. ha valakit állandóan hibáira figyelmeztetünk, vagy kifecsegjük a másik által ránkbízott titkot stb.) Nem véletlenül mondja a közmondás: "Beszélni ezüst, hallgatni arany." Mit jelent ez? Hasonlítsd össze a következő igékkel: Péld 10,14; Jak 1,19! Ha e gondolatokat egybevetjük Ábrahám történetével, megállapíthatjuk, hogy van, amikor a helyzet dönti el, hallgatásunk hazugságnak minősül vagy pedig bölcsességnek. (Lásd még a 10. lecke *** Feldolgozását!)

* A házasságról: Beszélgessünk előbb arról, milyen jogokkal rendelkeztek az ókorban a keleti uralkodók, milyenek voltak a házassági szokásaik! (A háremről, többnejűségről lásd még a 10. lecke *** Feldolgozását!) Miért mondhatta Abímelek Istennek: "Én tiszta szívvel és ártatlan kézzel tettem ezt"? A történet világosan mutatja, hogy a házasságtörés Ábrahám idejében is paráznaságnak számított. Mit mond a Biblia a paráznaságról? (Lásd többek között 2Móz 20,14.17; Péld 5,3–8; Jer 5,7; Mt 5,27–28; 1Kor 6,9–10!) De a házasságról, a házasságban elrejtett szexualitásról is egyértelműen tanít (1Móz 2,24; Mt 19,3–9; 1Kor 7,2–4; Ef 5,21–33). Beszélgessünk ezután korunk szexuális szokásainak problémáiról és csapdáiról, a házasságon kívüli párkapcsolat veszélyeiről! Isten nem megtiltotta a szexuális kapcsolatot, mint valami prűd atya, hanem védelem alá helyezte a házasság épületében, ami érvényes ma is.

Egyéb ötletek:

* Drámajáték:

• A munkalap jelenetsorához kapcsolódva játsszák el a gyerekek a történetet dramatizálva, amit szervezhetünk csoportmunkában is! Ismerjék meg előbb az eredeti bibliai szöveg párbeszédeit, de a játék során már saját szavaikkal fogalmazzanak! A főszereplőkön kívül a szolgák még sok szereplehetőséget kínálnak akár Abímelek udvarában, akár Ábrahám sátrai körül. Isten szavait valaki felolvashatja a Bibliából. A játékot néhány ruhadarab, kellék még hangulatosabbá teheti.

• Most találjanak ki a gyerekek egy mai történetet, amelyben az elhallgatott igazság hazugsággá válik, és súlyos galibát okoz! Ezt szintén játsszák el dramatizálva, a párbeszédeket spontán módon alakítva! Ha csoportmunkában szervezzük, a csoportok eljátszhatják egymásnak történeteiket, s a végén együtt megbeszélhetjük a tanulságokat.

• A játék és a megbeszélés alapján írják meg a gyerekek az előző történet(ek) szövegkönyvét, vagyis egy párbeszédes fogalmazást! Mindez történhet egyéni vagy csoportmunkában.

19. Izsák születése; Hágár és Izmael a pusztában - 1Mózes 21,1–21

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten megtartja szavát és betölti szeretetét. Nem engedi megcsúfolni ígéreteit.

Formál magának egy kiválasztott népet, egy szent népet, amelyből a Messiás megszülethet.

Előzmények:

Ábrahám és Sára Gerárba költöztek. Hasonlóan elhallgatták, hogy házastársak, mint korábban

Egyiptomban. Ahogy Abímelektől hazatértek, visszatért Ábrahám sátrába a béke. Ábrahám nem költözött tovább.

Történet:

Isten megtartotta ígéretét, Sára szülhetett egy fiút. Ez 25 évvel később történt, mint ahogy azt Isten Ábrahámnak először megígérte.

Isten "meglátogatta" Sárát. Azt jelenti ez, hogy nem hagyta a keserűségben, és a meddőség átka alatt. Isten mindenható. Ő ezt is megteheti. Ezáltal lehetséges, hogy Ábrahám mégis nagy néppé legyen, ha csak egy gyermeke által is. Az előre megmondott időben megszületett Izsák (lásd 1Móz 18,14). Ábrahám 100, Sára 90 éves volt akkor.

Így beszélt Sára: "Nevetségessé* tett engem az Isten, kinevet mindenki, aki csak hallja... Ki jósolta volna meg Ábrahámnak, hogy fog még Sára fiakat szoptatni?" Most a nevetése is egészen más volt, mint hitetlenségében.

A nyolcadik napon körülmetélték a fiút (lásd a 15. leckében), ami Isten parancsára történt. Izsáknak nevezték el, ami azt jelenti: "ő nevetett" vagy "nevetés". Amikor Ábrahám nevetett, akkor adta Isten ezt a nevet neki (1Móz 17,19).

Izsák gyorsan növekedett. Amikor elválasztotta* anyja, Ábrahám nagy ünnepséget rendezett. Ez az akkori keleti népeknél mindig nagy ünnep volt, és néhány primitív népnél az még ma is. Ekkor ugyanis elkezdődik egyfajta önállósodás. Az izráeli asszonyok később is nagyon hosszú ideig szoptattak, valószínűleg 2–3 éves korig, de hat éves korról is beszélnek. Izmael* addigra már nagyobbacska fiú volt. Ha Izsákot 3 éves korában választották el, akkor valószínűleg 16 éves, mert 13 év volt köztük a korkülönbség. Hágártól született fia ő Ábrahámnak. Így egészen természetes, hogy bár ő az idősebb, mégis ő lesz Ábrahám második fia. Törvényes fiának fogadja el, hiszen Isten a körülmetélés szövetségébe is bevonta Izmaelt.

Izmael nevetségesnek találta, hogy Izsák körül akkora felhajtást csinálnak. Készakarva kicsúfolta Izsákot. Izmael nyilván már régóta mellőzöttnek érzezte magát Izsákkal szemben. Ezért fakadt ki ez a (kamasz)fiú féltestvére ellen. Pál Izmaelt test szerint születettnek nevezi, míg Izsákot ígéret általinak (Gal 4,23, ahol Ábrahám kétféle gyermekéről van szó).

Sára megtudta, hogy Izmael kinevette az ő fiacskáját. Nagyon felháborodott, és azonnal akcióba lépett. Szólt Ábrahámnak. "Kergesd el ezt a szolgálót a fiával együtt, mert nem örökölhet ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Izsákkal!" Sára egyszeriben nem tekintette többé

Izsák születése Hágár és Izmael a pusztában 1Mózes 21,1–21 Izmaelt fogadott fiának. Számára idegenné, szószerint fattyúvá lett, de egyúttal alárendeltté is, akinek élete és jövője felett újra rendelkezik.

Ábrahám egyáltalán nem értett egyet Sára elhatározásával. Hevesen kikelt ellene. Izmael ugyanis a saját fia volt, akit szívből szeretett! És az Úr ennek a fiúnak is gazdag ígéretet adott.

Az Úr most maga lépett közbe. Éjszaka szólt Ábrahámhoz. Meg kell tennie, amit Sára mond, mert nem Izmaelben, hanem Izsákban folytatódik a nemzetsége. Isten emlékeztette Ábrahámot az Izsákkal kapcsolatos ígéretére. Célja, hogy egy elkülönített nép keletkezzék, amelyikkel fenntartja szövetségét, és amelyből majd megszületik a Szabadító. Ezért kell eltávolítani Izmaelt, a rabnő fiát, a szabad nő, Sára fiától (Gal 4,21–31).

Látjuk, hogy Isten Ábrahámot tulajdonképpen rendre utasítja. Tisztán emberi Ábrahámnak Izmaelhez való vonzódása. Gondoljunk itt az öreg Izsákra, aki Ézsaut részesítette előnyben Jákób fölött, holott Istennek Jákób volt a választottja (1Móz 27; vö. Róm 9,6–13).

Ugyanakkor az Úr Ábrahámot emlékeztette arra a gazdag jövőre, melyet Izmael számára ígért: "De a szolgáló fiából is népet támasztok, mert ő is tőled származik."

Ábrahámnak most engedelmeskednie kellett. Másnap korán fölkelt, Hágárnak* kenyeret és vizet adott (azaz mindent, amire az úton szüksége lesz), és azt föltette a vállára. Majd elküldte őt Izmaellel együtt.

Nem messze Gerártól, Beérseba pusztájában bolyongott Hágár Izmaellel. Többször adott a fiának egy keveset inni. Végül kifogyott a víz a tömlőből. Amikor a szomjúság miatt Izmael már nem tudott tovább menni, lefektette egy bokor alá, ő meg elment, és egy nyíllövésnyi távolságban leült. Így nem látta és hallotta a fiút. Sírt, mert meg volt győződve, hogy Izmael meghal. Ebben a pillanatban Hágár nyilván nem gondolt arra az ígéretre, melyet az angyal a Lahajrói-kútnál mondott régebben neki (lásd 1Móz 16,10–14; 14. lecke).

De Isten meghallotta a fiú panaszkodó hangját, angyala kiáltott Hágárnak a mennyből: "Mi van veled Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van. Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle."

Legnagyobb csodálkozására a közelben meglátott egy forrást. Isten műve volt ez!

Gyorsan odaszaladt, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiát.

Most már tovább tudtak menni.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Mi történt a továbbiakban Izmaellel? Isten megsegítette őt, felnőtt és megerősödött. Párán pusztájában lakott, ahol íjász lett. Anyja később Egyiptomból hozott neki feleséget, ahonnan ő is származott. Ebből látjuk, hogy Hágár is, noha egyedül volt, követte azt a szokást, hogy a szülők szereztek feleséget gyermekeiknek. Az 1Móz 25,12–18 szerint Izmaelnek 12 fia született, akiket a Biblia név szerint fel is sorol. Ezek közül néhánynak a nevével később is találkozunk a Bibliában: Nebájót* (Ézs 60,7), Kédár* (Ézs 60,7; Zsolt 120,5), Dúmá* (Ézs 21,11), Témá* (Jób 6,19; Jer 25,23), valódi nevükön pusztai népek. A Biblia ezeket a fiúkat fejedelmeknek nevezi, akik Kánaán földje körül laktak falvakban és palotákban. Ma az arabok őseiként ismerjük őket.

Azok az ígéretek, melyeket Isten Izmael anyjának tett (1Móz 16,10), részben már a fiú életében beteljesedtek. Izmael 137 évet élt.

Jegyzetek: Nevetségessé tett – Vagyis Isten nevetést, örömet adott nekem. Itt tehát Sára boldog nevetéséről van szó, s a "kinevetés" sem nevetséget jelent, hanem azt, hogy a többiek örülni fognak vele együtt. Elválasztani – Az önálló étkezés kezdete, előtte csak szoptak a gyermekek. Izmael – "Isten meghallgat". Az iszlám területein ma is sok gyermeket neveznek így. A Korán szerint Izmael az eredeti örökös, Izsák csak másodrangú fia Ábrahámnak. Hágár – "Menekült", ami sokféle értelemben igaz az életére. Nebájót – "Magaslatok". Kédár – "Erős". Dúmá – "Csendes". Témá – "Puszta".

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:1.3.7; 77:1–2; 167:1–2; 270; 345:1–2 Jertek, énekeljünk: 81; 161; 189 Harangszó: 39; 51:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 55; 95:1; 134:1 Erőm és énekem az Úr: 19; 30; 62:1–2; 112:1–2

Vázlat:

Ábrahám Hágár Sára Izmael Izsák (nevetés) Beérseba pusztája nyolcadik nap: Párán pusztája körülmetélés

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Az ígéret betöltése – Minden ószövetségi ígéret Jézusra irányul. Az Ábrahámnak tett ígéret valódi betöltője Krisztus, akiben valóban megáldottak a föld minden nemzetségei. Elhagyatottság a pusztában – Hágár egészen elhagyatottnak érezhette magát a pusztában, hiszen még gyermeke is a halálán volt. Sokan kerülnek életük során ilyen "pusztába", s igen lényeges, hogy lássanak maguk előtt reménységet. A puszta ugyan a reménytelenség képe, de mindig Isten megtartó kegyelmének lehetősége is. Erről lehet már a gyermekekkel is beszélni. "Ábrahám kétféle gyermeke" (Gal 4,22–31) – A legnagyobbaknak olvassuk fel egészen ezt a bibliai részt! Cél, hogy megértsék a 31. verset: "Ezért tehát testvéreim, mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk."

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Kisbaba születése a családba. A baba várása, fogadása, gondozása. Változások a családon belül. (* **)

• A nagyobb testvérek kapcsolata a kistestvérrel. (* **)

• Érzelmeink kifejeződése a nevetésen és síráson keresztül. A nevetés különböző indítékai. A gúny és romboló hatása. (** ***)

• Reális önismeret kialakítása. Ellentétes tulajdonságok és személyiségvonások felismerése. Küzdelem a negatív vonások ellen. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Rabszolgaság az ókorban: az úr és a szolga viszonya. A szolga alárendelt helyzete. Az elsőszülöttség kérdése. (***)

• A nomád beduin népek életmódja. (***)

Izsák és Izmael *** 19

Feldolgozás *** 19

Munkalap:

Ábrahám korában ugyan még nem volt arrafelé útburkolat, de az utak kereszteződő kövei a mindenkori ember életét jelképezik. Akit a Lélek vezet, felismeri, hová kell lépnie. A szavak legtöbbje szó szerint, némelyike lényege szerint megtalálható a "test cselekedetei" között (Gal 5,19–21), illetve a "Lélek gyümölcse" felsorolásában (Gal 5,22–23). Megkereshetik a gyerekek ezeket a Bibliában, és összehasonlíthatják a munkalap szavaival. A szógyűjtést inkább saját tapasztalataik alapján végezzék! A színekkel való válogatás jól érzékelhetővé teszi az ellentétet.

Aranymondás:

Ti pedig... Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok. (Gal 4,28)

és: A Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. (Gal 5,16)

vagy: Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem! (Zsolt 50,15)

Üzenet elmélyítése:

* A küzdelem:

• Az ígéretre való várakozás eddig is hozott feszültséget és küzdelmet Ábrahám és Sára életében (lásd: emberi próbálkozás az ígérettel szemben, Sára és Hágár ellentéte – 1Móz 16;

14. lecke). Ám ahogy az ígéret beteljesül, a küzdelem is kiteljesedik. (Gondolj csak az "asszony" és a "kígyó" utóda közötti harcra! – 1Móz 3,15) Mi az, ami elmélyíti a Sára-Hágár, Izsák-Izmael ellentétet? Érthető-e Izmael viselkedése ebben a helyzetben? Mivel indokolja Isten, hogy Ábrahámnak Sára szavára kell hallgatnia? Hogyan értelmezi Pál apostol Ábrahám két fia szerepét? (Olvasd el hozzá a Galata levél 4. része 21–23. és 28–31. verseit!)

• Így van ez a mi életünkben is, ahol a test szerinti és a Lélek szerinti harcol egymás ellen. A munkalap feladatához kapcsolódva beszélgessünk erről a küzdelemről! Benned milyen tulajdonságok küzdenek egymás ellen? Le is írhatsz néhány ellentétpárt, ami rád különösen jellemző. Mi tehet minket képessé a győzelemre? (Gal 5,16–25!)

* A gúny: Sokféle nevetés létezik. Van jóindulatú és rosszindulatú, csodálkozó és kételkedő, örömteli és gúnyolódó. Melyik mikor fordul elő Ábrahám és családja történetében? Mi indokolja Izmael gúnyolódó nevetését? Elfogadható-e ez az indok? Ma is gyakran hallani gúnyolódó nevetést? Mikor, milyen helyzetben? Szerinted mire vezet a gúnyolódás az emberek között? Mire lenne szükség helyette?

* A segítség: Isten nem nevet, segít. Bár maga mondja Ábrahámnak, hogy Hágárt és Izmaelt el kell küldenie. Nincs ebben ellentmondás? Mi a véleményed erről? Hogyan gondoskodik Isten Hágárról és Izmaelről? Mivel kárpótolja őket az elűzetésért? Mit tudsz meg a felnövekedett fiú életmódjáról? Mi tudsz még a nomád beduinok életéről? Vajon minden esetben segít Isten, ha valaki szükséget szenved?

Egyéb ötletek:

* Pusztai út:

• Elevenítsük fel, mit is jelent a puszta! Mennyire más nálunk, mint Palesztinában, illetve környékén. Néhány fényképpel be is mutathatjuk a különbséget. Majd beszélgessünk a szubtrópusi, illetve sivatagi éghajlat jellemzőiről, a puszta növényeiről és állatairól! Az oázisok és a források, kutak szerepéről.

• Képzeljék el a gyerekek, hogy részt vesznek egy pusztai utazáson! Fogalmazzák meg útiélményeiket! Készíthetnek hozzá rajzot is. Ugyanezt az utat megfogalmazhatják kalandos formában is: Útközben eltévedtek, és elfogyott a vizük. Hogyan menekültek meg e halálveszélyből?

* A szoptatásról: Beszélgessünk arról, mi a szoptatás előnye, különösen a meleg és szegény országokban! Az anyatej higiénikus, mindenféle betegség elleni antianyagokat tartalmaz, s összetétele úgy változik, ahogyan a gyermek növekszik. A szopás egyben érzelmi kapcsolatot teremt az anya és a gyermek között. Az ókori Izráelben, de minden természetes életmódot élő népnél évekig szoptatták a gyermeket, mire "elválasztották", tehát másféle táplálékra tértek át. Mi az oka annak, hogy ma ez az idő jelentősen lecsökkent? Sőt, gyakran tápszerrel kell táplálni a gyermeket anyatej helyett. Adj néhány jótanácsot egy mai szoptatós édesanyának! Tanácsaidat le is írhatod.

Hágár és Izmael a pusztában ** 19

Ábrahám elküldte Hágárt és Izmaelt,akik ezután a pusztában bolyongtak. Mikor tömlőjükből vizük is elfogyott,Hágár kisfiát egy bokor alá tette. Távolabb ment tőle, s leült vele szemben.

– Ne lássam, amikor meghal ez a gyermek

– mondta, és hangosan zokogásba kezdett. Ámde az Úr Isten meghallotta akkor Hágár gyermekének panaszkodó hangját.

Milyen ígéretet tett Isten angyala Hágárnak?Írd a vonalra, amit az 1Móz 21,18-ban olvashatsz!Azután Isten megnyitotta Hágár szemét. Ha a számokat kis vonalkákkal összekötöd,te is megláthatod, amit észrevett. Akkor Hágár megtöltötte a tömlőt vízzel,és megitatta belőle a fiát. Így gondoskodott Isten mindkettőjükről!Mit találsz az 1Móz 21,20-ban?

Feldolgozás ** 19

Munkalap:

Bevezetés: Hágár Istentől és embertől elhagyatottnak érezte magát. Fia a szeme láttára fog szomjan halni. Ha a pusztában vándorolsz, ahol a nap forrón éget, és a víz már elfogyott a kulacsodból, akkor bizony csodának kell történnie, hogy egyáltalán életben maradj. Egy ember sem bírja sokáig víz nélkül. Vajon jön-e segítség Izmaelnek és Hágárnak? Történik-e csoda?

Feladatok: A versben csak néhány rímet találunk. A vers éltetője a ritmus, a csendes, belső lüktetés, az élet lüktetése, ami még Izmaelben is megvolt eltikkadva a fa alatt. Az ígéret és a gondoskodás igéi alkalmat adnak arra, hogy a gyerekekkel a Bibliában keresgéljünk, ismerkedjünk a könyvek számozásával, beosztásával. A kövekkel gondosan körülvett forrás körvonalainak kiegészítése nem okoz nehézséget. A feladat inkább azt célozza, hogyan válhat egyszerre láthatóvá, ami észrevétlenül addig is ott volt.

Aranymondás:

Ti pedig... Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok. (Gal 4,28)

vagy: Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. (Mt 5,4)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Ígéret és nevetés: Mikor szoktál magadban nevetni? Valamin felnevetni? Boldogan nevetni? Valakivel együtt nevetni? Valakit kinevetni? Izsák születése körül mindegyik előfordult. Ha emlékszel még, Ábrahám csodálkozásában felnevetett, mikor meghallotta, hogy fia fog születni Sárától. Sára kételkedve nevetett magában az angyal szavára, de egy év múlva boldogan nevetett, amikor az ígéret beteljesült. Örömében osztozva nevetett vele mindenki, aki csak hallott róla. Egyedül Izmael nevetett gúnyosan, rosszindulatúan. Próbáld ki mind az öt féle nevetést! (Akár közösen is nevethetünk a gyerekekkel, átismételve előtte mindegyiknek az indítékát.) Nem véletlen tehát, hogy Izsák neve "nevetést" jelent. Ami utal arra is, hogy Isten ígérete olykor nevetést fakasztó örömmel teljesedik be (vö. Zsolt 126,2), de beteljesedik, akkor is, ha nevetséges.

Nevetés és sírás: Gyűjtsd össze a "nevet" ige minél több rokon értelmű kifejezését! Az előbb tárgyalt nevetések közül melyik melyikre illik legjobban? Foglald is mondatba (a bibliai történetbe illeszkedően) a választott kifejezéseket! "A nagy nevetésnek sírás a vége" – mondja a jól ismert magyar közmondás. Kire (kikre) illik rá ez a történetben, és miért? Jézus viszont ezt üzeni a sírni tudóknak: "Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." (Mt 5,4) Miért van ennek a mondásnak is itt a helye? Milyen vigasztalást kap Hágár és Izmael? A sír ige rokon értelmű igéit is keresd meg, és foglald mondatba azt, ami Hágár sírását fejezi ki a legjobban! Írj egy elbeszélő fogalmazást a saját életedből azzal a címmel: "Nevetésnek sírás a vége"! A végén jussál el odáig, hogyan vigasztalódtál meg!

Víz és szomjúság: Beszélgessünk arról, mi mindenre használjuk a vizet, milyen szerepe van az élőlények életében? Külön térjünk ki arra, hogy az állatok és az ember szervezetének több mint felét víz alkotja, ezért elengedhetetlenül fontos a szervezet számára! Életfeltétel. Nem is igazán gondolunk erre, amíg nem hiányzik. Voltál-e már szomjas igazán? Meddig és milyen helyzetben? Mit gondolsz, meddig bírtad volna innivaló nélkül? Milyen jelentősége van a víznek száraz, sivatagos területeken? (források, kutak, oázisok szerepe) Ha lehet, mutassunk fényképfelvételeket Palesztina és környéke sivatagos, félsivatagos vidékeiről! Beszéljünk arról, hogy a sivatag nem mindig homoktenger, itt-ott egy-egy oázissal! Gyakran található benne kő, tüskés bokrok, barlangok stb. Mint abban a pusztában, ahová Hágárnak és Izmaelnek kellett mennie. Az ilyen puszta legnagyobb kincse egy-egy kút vagy forrás, ami életet ad. Nem véletlen hát, hogy a 36. zsoltár az életörömöt, az életet patakvízhez, forrásvízhez hasonlítja (Zsolt 36,9–10). Akár Jézus, amikor az "élő vízről" beszél (Jn 7,37–38, vö. 4,13–14).

* 19

A. Julcsi felrakta a napszemüvegét. Azon keresztül nézi a rajzokat, melyek egy forró nyári naphoz tartoznak. Színezd ki azokat a karikákat, melyek a vízzel kapcsolatos rajzok mellett vannak!Miért olyan fontos a víz, ha nagy a forróság?

B. Ki ül olyan szomorúan ott a puszta közepén?Hágár az, ki sír és zokog,szívében nincs több remény. Mert a vizük rég elfogyott,és borzalmas a meleg,szomjazó fiára gondol,s várja, mikor halna meg.

Ám egy hang szólal a mennyből,Isten angyala kiált:"Mi van veled Hágár? Ne félj!"S Hágár felveszi fiát. Megnyílik a szeme végre, egy forrást lát meg vele,szomjas fiát megitatja,szíve hálával tele.

Színezd sárgára a nap sugarait! Kösd össze vonallal a pontokat, így megláthatod, hogyan gondoskodott Isten Hágárról és Izmaelről!

Feldolgozás * 19

Munkalap:

A munkalap kétféle feldolgozásra ad lehetőséget:

• Kiindulási alap, hogy a víz nélkülözhetetlen. Ezt nem csak a rajzok, hanem a gyermekek tapasztalatai is alátámasztják. A színezést egészítse ki tehát a kérdéshez kapcsolódó beszélgetés. Beszélhetünk olyan országokról is, ahol nagyon kevés a víz.

• Saját tapasztalataikhoz kapcsolódva érthetik meg igazán, mit élhetett át Hágár és Izmael a pusztai forróságban víz nélkül. Bal oldalon az ember reménytelensége, jobb oldalon Isten gondviselése szólal meg verses üzenetben.

Aranymondás:

Mi van veled Hágár? Ne félj! (1Móz 21,17b)

vagy: Hű az, aki ígéretet tett. (Zsid 10,23)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Egy kisbaba érkezése: (A témához számos ajánlat található még a 41. leckében: "Mózes születése", és a 210. leckében: "Jézus születése".)

• Kinek van otthon kistestvére? Beszélgessünk az alábbi témákról:

Várakozás: 9 hónapig kell várni, hogy a kisbaba elég nagy legyen és megszülethessen. Addig várnia kell a papának, a mamának és a kisgyermeknek egyaránt.

Miért csodálatos dolog az, ha egy gyermek megszületik? Édesanyja szervezetében Isten ad növekedést a pici babának.

A születés körüli ünneplés minálunk hogy zajlik? (születésnapi üdvözlet, látogatás, ajándékozás stb.)

• Milyen ellátásra, gondozásra van a kicsinek szüksége? Ábrahámnak és Sárának sokáig kellett várnia, mire gyermekük születhetett. Öregek voltak már nagyon. És ennyire idős embereknek nem szokott kisgyermekük születni. Mégis, Isten megígérte, hogy ez meg fog történni. Ha pedig Isten megígér valamit, akkor azt meg is teszi! Hogyan nevezték Ábrahám és Sára kisfiát?

Változások a családban: Beszélgessünk arról is, milyen problémákat jelenthet, ha egy új gyermek születik a családba! Milyen változásokat hoz az új gyermek születése? Különösen akkor, ha testvére(i) is van(nak) már? Egy óvodáskorú gyermek számára a testvér érkezése nem mindig egyszerű: az édesanya figyelme megoszlik, amely könnyen féltékenységhez vezethet. Milyen következményei voltak Izsák születésének Ábrahám családjában? (Sára-Hágár, Izmael-Izsák kapcsolata)

Csoportmunka:

• A víz: (Hosszabb időszakon keresztül végezhető.) Helyezzünk fel a táblára, faliújságra minden vízzel és szomjúsággal kapcsolatos rajzot, képet, melyet a gyermekek készítettek vagy gyűjtöttek!

• Az újszülött: (Foglalkozás a babasarokban.) Fürdessétek meg a kisbabát! Hogyan pelenkázod be? Hogyan öltözteted fel? Hogyan lehet őt megetetni? Hogyan kell a bölcsőbe (kiságyba) helyezni?

Kézimunka: Papírdobozból, kartonlapból készíthetnek a gyerekek kis bölcsőket, babaágyakat. A baba érkezésére közös munkával ki is tapétázhatjuk a babasarkot.

Ének: Énekeljünk együtt altatódalokat! (Lásd még a 210. leckét!) Néhány népi altatószöveg-változat, mely a történethez jól kapcsolódik (Bihari gyermekmondókák. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 36–39 old.) Az első két sor mindig ugyanaz:

20. Ábrahám áldozata a Mórijjá hegyén - 1Mózes 22,1–19

Írta: Evert Kuijt Fordította: Ablonczy Margit, Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Isten próbákat ad hitünk megerősítésére.

Előzmények:

Ábrahám és Sára gyermeke, Izsák végre megszületett. Hágárnak és Izmaelnek viszont el kellett a családot hagynia. Úgy gondolnánk, hogy Ábrahám életében Izsák növekedése ezután már semmi gondot nem jelentett. Isten azonban készített valami mást is Ábrahám számára.

Történet:

Ábrahám* az ígéretek embere volt. Életének egyik legfontosabb ígérete is beteljesedhetett, született egy fia Sárától. Rajta keresztül tehát eljöhet a világ Megváltója.

Egy éjjel Isten megszólította Ábrahámot. "Ábrahám!"

Ő felelt: "Itt vagyok." Ez a válasz mindig az engedelmesség kifejezése a Bibliában (lásd Sámuelnél, Ézsaiásnál stb.).

Akkor az Úr a következő parancsot adta: "Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot*, és menj el Mórijjá* földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul* az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked!"

A parancs sokféle szempontból érthetetlen. Miért kell feláldozni, ha egyszer Istentől kapta, s oly hosszú várakozás után? Akkor hogy teljesedik be a Messiásról szóló ígéret? Ez a parancs merőben ellenkezik azokkal az ígéretekkel, melyeket Ábrahám kapott. Miért kell emberáldozat Istennek, mint a pogányok bálványainak?

E kérdéseket lehet hogy Ábrahám is feltette, de nem olvasunk róla az Írásban. Teljesen egyszerűen történtek tovább az események. Ábrahám felkelt, szó nélkül fogta Izsákot, s vitt magával egy szamarat és két szolgát, miután fát hasogatott. A föld, amelyre mennie kellett, mintegy három napi járóföld volt Beérsebától*, ahol akkor lakott.

Rettenetes három nap lehetett, s nem oszthatta meg senkivel terhét. Sem Sára, sem Izsák, sem a szolgák nem tudhatták, mi fog történni. Ez Ábrahám egyedüli harca volt Istennel az ő szívében. A parancs megfellebbezhetetlen, bármennyire érthetetlen is ugyanakkor.

A harmadik napon, amikor odaértek, Ábrahám megparancsolta a szolgáknak, hogy maradjanak lent, amíg ő felmegy fiával, és imádkozik a hegyen. A fogalmazás egyértelmű. Ábrahám úgy nyilatkozik többes szám első személyben, mintha valóban hinné, hogy ketten fognak visszatérni. Ábrahám tudja, hogy Isten ígéretei megbánhatatlanok, tehát nem veszi el tőle fiát. De akkor mire kell ez az egész? Ábrahám nem kérdez, hanem engedelmeskedik. Bízik Istenben, és ez elég. Fogja a fát, felteszi Izsák vállára, veszi a kést és a tüzet, s indul felfelé.

Útközben Izsák megszólítja apját: "Apám!"

Ábrahám pedig felel: "Itt vagyok, fiam."

Ez a mai fülnek régiesen hangzó beszélgetés az apa és fia közti bensőséges szeretetről tesz bizonyságot. Nem szabad átsiklani fölötte és nem szólni róla.

Ábrahám áldozata a Mórijjá hegyén 1Mózes 22,1–19

Izsák megkérdezi: "Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?"

Ábrahám válasza nem szorul magyarázatra: "Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam."

Vigyázat: ezt a választ éppúgy nem szabad hazugságnak tekinteni, mint ahogy azt sem, amit Ábrahám a szolgáknak mondott! Ábrahám nem folytat struccpolitikát. Hite szólal meg itt! "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." (Zsid 11,1)

Megérkeznek arra a helyre, melyet Isten Ábrahámnak mondott. Ott Ábrahám oltárt épít, rárakja a fát, s összekötözi Izsák kezét és lábát, ahogy azt az áldozati állatokkal teszik. Majd ráfekteti az oltárra, a fadarabok tetejére. Nem olvasunk semmit Izsák tiltakozásáról. Ebben Krisztus előképének tekinthetjük. "Mint a bárány, ha vágóhídra viszik" (Ézs 53,7).

Ábrahám veszi a kést, s már felemeli, hogy Izsákot megölje.

Ebben a drámai pillanatban felhangzik az Úr angyalának szava a mennyből: "Ábrahám! Ábrahám!"

"Itt vagyok" – feleli Ábrahám.

"Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra, és ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet."

Az angyal tehát tudja, hogy Ábrahámnak valóban az a szándéka, hogy Izsákot feláldozza. Hogy ezt nem kell megtennie, az Isten kegyelmét bizonyítja. A próbatételnek vége! Amit Ábrahámnak nem kellett megtennie, azt az Úr maga tette meg: nem kímélte egyszülött Fiát (lásd Jn 3,16), hanem szeretetből halálra adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen.

Ábrahám hite megpróbáltatott, de nem kevesbedett meg. Látjuk jól, hogy Ábrahám Istentől különlegesen erős hitet kapott. A Zsid 11,17–19-ben Ábrahám többek közt ebben a dologban való hitbeli bizalmáért került a hithősök közé. Ez azonban nem az ő érdeme volt. Ajándékba kapta a hitet. Hogy Isten miért próbálta így meg Ábrahámot, nem tudjuk. Sokszor próbára tétetnek Isten gyermekei, s ilyenkor a miértekre nem sok választ remélhetnek. Az egyetlen, amit tudunk, hogy Ábrahám hite ezáltal megerősödött.

Ábrahám az angyal szavára hátratekint, és egy kost lát, szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. Azonnal megérti, hogy miért van ott az a kos. Izsák helyett áldozhatja fel. Ábrahám kiszabadítja a kost, és megáldozza azt, miután Izsákot levette a fadarabokról.

Ábrahám a helynek különleges nevet adott: "Az ÚR gondoskodik." Igen, az Úr gondoskodott helyettes égőáldozatról! Itt gondoljunk a számtalan égőáldozatra, melyet az izráeliták Isten parancsára maguk helyett mutattak be! Ők voltak a bűnösök, és egy állatnak kellett értük meghalni!

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Az áldozás után Ábrahám és Izsák visszatért a szolgákhoz és a szamárhoz. Együtt elmentek Beérsebába, Sárához, aki – bár róla nincs szó ebben a drámai történetben – bizonyára izgatottan várta őket vissza... Vajon elmondta-e neki Ábrahám útjának a célját?

Jegyzetek: Ábrahám – "Sok nép atyja". Izsák – Akinek a neve: "nevetés", öröm jelentésű. Mórijjá – "Az Úr által kiválasztott, kiszemelt" hely, amely az ő gondoskodása alatt van. Hegyes vidék ez, Dávid foglalta el a jebúsziaktól, s tette székhelyévé (Jeruzsálem!), ahol később Salamon felépíttette a templomot. (2Krón 3,1) Emberáldozat – Ahogy már előbb is jeleztük, ez szokás volt a kánaáni népeknél, de még Izráel életébe is beszüremkedett a bálványimádó királyok idején: Manassé fiát is elégette áldozatul (2Kir 21,6). Isten azonban kezdettől a helyettes áldozatot rendelte el a bárányok feláldozásával. Az elsőszülöttek helyett is elrendelték ezt az áldozatot (2Móz 13,11–15). Így Izsák áldozata előremutat a templomi áldozatokra, s annak Istentől való rendelésére. Ugyanakkor szép előképe Krisztusnak... Beérseba – "Hetek kútja" vagy "eskü kútja", ami arra az eseményre utal, ami az 1Móz 21,22–34 leírásában történt (bővebben lásd a 18. lecke jegyzeteit).

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 125:1; 165:2; 184; 272; 277:1 Jertek, énekeljünk: 131; 141; 150; 153; 189 Harangszó: 23; 43 Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 68; 70 Erőm és énekem az Úr: 19; 24; 30; 54; 95

Kapcsolódó igehelyek:

A Zsidókhoz írt levélben az egész történet magyarázata megtalálható (11,17–19). Ez alapján a feltámadásban való hit miatt ment fel olyan "nyugodtan" Ábrahám a hegyre.

Megjegyzések: A történet elmondása – Igen vigyáznunk kell, hogy ne színezzük túl a történetet, mert a gyermekek nagyon megijedhetnek (akár saját szüleikkel kapcsolatban is!), s erre semmi szükség. Tegyük az engedelmességre, a bizalomra a hangsúlyt Ábrahám gondolataiban, s az angyal szavában! Jézus Krisztus, mint áldozati bárány – Isten maga rendelte el ezt így, hogy az Ő Fiának áldozata elég legyen egyszer, s mindenkorra. Ezért hívjuk őt Isten Bárányának is (Jn 1,29

– latinul: Agnus Dei). Milyen idős volt Izsák? – A gyermekek megkérdezhetik ezt is, de nagyon kevés információt ad erre nézve a Biblia. Ha az elnevezést nézzük (fiú), vagy más helyeken olvassuk ugyanezt, ahol tudjuk, hogy milyen idősek voltak a fiak, talán 12–13 éves korra tehetjük az eseményt. Ábrahám hite – Mi a hit? Ismeret, bizalom és engedelmesség. Ezt látjuk Ábrahám életében. Isten megpróbálja a hitet, s a hit próbája a tett (vö. Jak 2,20–23). Ábrahám tehát igaznak nyilváníttatott az ő hitéért (Róma 4,3). A nagyobbak között van lehetőségünk ennek bővebb tárgyalására is. Izsák feláldozása – A Korán szerint ugyanez Izmaellel történt.

Vázlat:

Ábrahám – Izsák

Mórijjá hegye oltár égőáldozat kos

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bizalom szerepe és kifejezése a családban, barátok között. (*)

• Bizalom és engedelmesség, mint a hit összetevői. (** ***)

• Próbatételek az ember életében. A próbák jellemformáló hatása. (** ***)

• Gondoskodás a családban, az emberi közösségekben és az élőlények felé. (* **)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Bibliai történetek: Ábrahám és Izsák. (***)

• Vallási élet a korai társadalmakban, az ókori keleten és Izráelben: Az áldozat szerepe és fajtái. Az emberáldozat és a helyettes áldozat. Az oltár és az áldozati állatok. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Életjátékok: gondoskodás a ránkbízottakról. (*)

• Hiányos párbeszéd kiegészítése bibliai történetből. A párbeszéd kifejező olvasása. (**)

• Próbatételhez kapcsolódó élethelyzet dramatizálása. A párbeszéd közös megfogalmazása tömören, írásban. (**)

• A bibliai történetet feldolgozó népdal dallamú ének párbeszédes éneklése. (** ***) Az ének dramatikus előadása. (***)

• A bibliai történet jeleneteinek dramatizálása a párbeszédek felhasználásával. A történet kibővítése további jelenetekkel, spontán szövegalkotással. (***)

• Egy-egy dramatizált jelenet megfogalmazása párbeszédes vagy elbeszélő formában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Egyszerű kőépítmény: oltár modelljének elkészítése zúzott kő (kavics) és gipsz felhasználásával. (***)

• Állatalak formázása gyurmából vagy agyagból. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódó, kereső játék: a környezetünkben elrejtett tárgy megkeresése. (*)

Ábrahám áldozata a Mórijjá hegyén *** 20

A középen elhelyezett négyszögekben kérdések és hiányos mondatok vannak. Válaszold meg a kérdéseket, illetve egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy a vízszintes vonalak végét kösd össze a helyes választ ábrázoló kép alatti négyszöggel! Ebbe a választ, kiegészítést írd is be! A számok az 1Mózes 22-ben olvasható verseket jelentik. Az első kérdést részben már megválaszoltuk. A lap alján található igeverset is egészítsd ki! Ha mindezzel elkészültél, figyeld meg a munkalap ábrázolását! Mire emlékeztet téged? Mit jelképez?

Ábrahám vette...

Ábrahám ... Mit látott hasogatott Ábrahám?

Izsák ezt

Mit vett elő

kérdezte: Hol

Ábrahám?

van a ...

Ábrahám

Mit épített

meglátott

Ábrahám?

egy ...

Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet:

Feldolgozás *** 20

Munkalap:

A feladat nem túl nehéz, a történet elhangzása után a képek segítségével is meg tudják oldani a gyerekek. Mégis alkalmat ad a bibliahasználatra, legalább az ellenőrzés szintjén. A kiegészítendő igeverset keressék meg önállóan! Így hangzik:

Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az ÚR gondoskodik. Ma ezt mondják: Az ÚR hegyén a gondviselés. (1Móz 22,14)

Az ábrázolás a hétkarú lámpatartóra emlékeztet, fölül a hét "lámpással", melyeknek minden rajza az áldozatra utal. Felfedezhető a párhuzam az áldozati tűz és a lámpások világossága között. Mindkettő Istenre és az Ő igéjére mutat (vö. Zsolt 27,1; 119,105; Mik 7,8; 1Jn 1,5). A lámpatartó törzse egy keresztet formál, mely egyértelmű utalás Jézus Krisztus helyettes áldozatára, aki maga a világosság (Jn 1,9; 5,35; 8,12; 9,5).

Aranymondás:

Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett... (Zsid 11,17a)

Vagy a munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 22,14

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A hit próbája:

• "Veszedelmes próba jó iskola" – mondja egy régi magyar közmondás. Hogyan illik ez Ábrahám és Izsák történetére? Mit tanulhatott meg Ábrahám ebben az iskolában? (A válaszhoz lásd a Jak 1,3-t!) A jó tanuló engedelmes. Mi bizonyítja Ábrahám engedelmességét? Miért volt erre szükség? A jó tanár nem követel se többet, se kevesebbet, mint amire a diákja képes. Jó tanárnak bizonyult itt az Úr? Nem volt ez a lecke túlságosan nehéz? A hűséges tanuló bízik a tanárában. Mi bizonyítja Ábrahám feltétlen bizalmát Istenben? Hogyan fejeződik ez ki tetteiben és szavaiban? A lecke végeztével a jó tanár értékeli is a tanulót. Milyen értékelést kap Ábrahám Istentől? Milyen biztatás, ígéret rejlik benne?

• Volt-e már valamilyen nehéz próbatétel az életedben? Tett-e már valaki próbára téged? Mit tanultál belőle? Mi az, ami megpróbálhatja, próbára teheti a hitedet? Mit tanulhatsz az ilyen esetekre Ábrahám példájából? Tudsz-e még mondani olyan bibliai személyeket, akik kiállták a hit próbáját, s akiktől szívesen tanulsz?

* A helyettes áldozat:

• Miért éppen a legkedvesebbet, a fiát kérte Isten Ábrahámtól? Isten ennyire kegyetlen zsarnok? Tudod-e, hogy az ókori keleten, így Kánaánban is gyakori volt a gyermekáldozat. Úgy tartották, hogy minden elsőszülött az istenségé, még a gyermek is. Ezzel próbálták megnyerni a felsőbb hatalmak jóindulatát. Szerinted elfogadja-e, igazolja-e Ábrahám története ezt a szokást, vagy nem? Válaszodat indokold is! Izráel törvénye később tételesen is megtiltotta a gyermekáldozatot, az elsőszülötteket pedig meg kellett váltani (2Móz 13,2.13). Ebben a történetben mi jelenti a váltságot? Mit áldoz fel Ábrahám a fia helyett? A helyettes áldozat később általánossá vált Izráelben. Rengeteg állatnak kellett ártatlanul meghalnia az emberek vétke miatt. Ki az, akinek az áldozata megszüntette ezt a szokást is? Aki az emberek bűne miatt halt meg, mint itt ez a kos Izsák helyett? Magyarázd meg, miért nevezi Őt Isten Bárányának az Írás (Jn 1,29)!

• Ha Isten a legkedvesebbet, egyszülött Fiát, Jézus Krisztus a legtöbbet, az életét adta értünk, mi sem adhatjuk alább, tőlünk is a legtöbbet kéri. Hogyan lehetséges ez? Milyen lehet a mi áldozatunk? Segít ebben Pál apostol, ha elolvasod az "okos istentiszteletről" írottakat: Róm 12,1–2. Mit jelenthet ez a te életedben? (Lásd még ehhez és az áldozat témához a 4. és a 6. lecke *** Feldolgozását!)

Egyéb ötletek:

* Oltárépítés: Vajon milyen lehetett az az oltár, amelyet Ábrahám kövekből épített az Úrnak? A természetben szabadon található kövekből rakta össze az egyszerű, asztalszerű építményt. Mi is elkészíthetjük ennek a modelljét a gyerekekkel akár egyéni, akár csoportmunkában. (Az építéshez lásd még a 229. lecke *** Feldolgozását!) Szükség van hozzá az útépítők által használt zúzott kőre, vagy lapos, nagy kavicsokra. A gyerekek ebből építhetik fel az oltárt, melyhez kötőanyagként gipszet használjanak, különben széthullik. (Ábrahám ilyet nyilván nem használt, ott a kövek súlya tartotta össze az építményt.) Ha elkészült, tetejére tehetnek apró száraz ágakat, s formálhatnak gyurmából vagy agyagból áldozati bárányt vagy kost is hozzá.

Feldolgozás *** 20

* Ének és dráma:

• Tanulják meg, és énekeljék a gyerekek az alábbi éneket párbeszédes formában! Dramatizálva elő is adhatják. (Harangszó. ReZeM, Bp, 1994, 34. old.)

– Áb -ra -hám, gyújts tü - zet,

ál -dozd fel gyer -me - ked!

– Me -gyek, Ur -am Is -ten,

ál -das -sék szent ne -ved.

2. – Ó apám, ó apám, 3. – Hagyd a kést, Ábrahám, áldozni nincs bárány?! csak szeress igazán:

– Az Úristen gondja: fiadért Fiamat tudja ő, mit kíván. adom a keresztfán.

• Keressék meg a gyerekek a történet párbeszédeit, és azok segítségével, illetve hasonlóak alakításával játsszák el a történet néhány jelenetét dramatizálva (akár több csoportban is)! A csoportunk érettségétől függ, hogy az áldozati részt is vállalhatjuk-e. Javasolt jelenetek: Ábrahám elválik szolgáitól, útközben fiával beszélget, felépíti az oltárt.

• És mi van Sárával? Egészítsük ki a történetet a búcsúzás és a hazatérés jeleneteivel! Bízzuk a gyerekekre, vajon mit mondhatott el Ábrahám Sárának, mikor elindult Mórijjá hegye felé, s mikor onnan hazatért. A jeleneteket párbeszédes vagy elbeszélő formában megfogalmazva le is írhatják.

Ha szeretnéd tudni, miről beszélgetett Ábrahám és Izsák útközben, keresd meg a Bibliában, és egészítsd ki a hiányos párbeszédet! (1Mózes 22,6–8)

Feldolgozás ** 20

Munkalap:

Apa és fiú beszélgetése így hangzik:

Apám!

Itt vagyok fiam.

Itt van a tűz meg a fa, de hol van az áldozatra való bárány?

Isten majd gondoskodik az áldozatra való bárányról, fiam.

Így mentek tovább ketten együtt. (1Móz 22,7–8) A párbeszéd drámai feszültsége a gyerekek számára is érzékelhető. Benne ott sűrűsödik a történet minden lényeges eleme: Ábrahám hite és engedelmessége, a próbatétel nehézsége, Isten gondoskodása a helyettes áldozatról. Az utolsó mondat is a párbeszédhez tartozik: ez Ábrahám cselekedettel adott válasza. A párbeszéd kiemelése, és pontos lejegyzése életkoruknak megfelelő feladat. A feladat elvégzése után olvassák el a gyerekek a szöveget párbeszédesen, kifejező olvasással! Gondolva a szereplők helyzetére, érzéseire.

Aranymondás:

Az előbbi párbeszéd aláhúzott mondata: 1Móz 22,8b.

és/vagy: Az Úr hegyén a gondviselés. (1Móz 22,14d)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Ábrahám engedelmesen megcselekedte azt, amit az Úr parancsolt neki. Mindezt hitével tette. Az Úr a hitét tette ezzel próbára. Végül gondoskodott egy másik áldozatról. A történetnek ez a négy fontos fordulópontja van, melyekről beszélgessünk részletesebben, elmélyültebben:

Engedelmesség: Mi mutatja a történetben, hogy Ábrahám engedelmeskedik Isten akaratának? Melyik mondat utal erre a munkalap idézetében? Tudsz-e más bibliai példákat említeni, ahol valaki Istennek engedelmeskedik? Te kinek szoktál engedelmeskedni és miben? Hogyan tudsz engedelmeskedni Isten akaratának? Próbáld meg ezek alapján megfogalmazni, mi az engedelmesség!

Hit: A munkalap párbeszédében melyik mondat utal arra, hogy Ábrahám nem vakbuzgóságból vagy félelemből engedelmeskedik, hanem hite indítja erre? Kinek a hitét lehetne még példaként kiemelni a Bibliából, és miért? Te kinek hiszel? Miről lehet azt eldönteni, hogy hihetsz-e egy embernek vagy sem? Tudsz-e Istennek mindig hinni? Te mindig megteszed, amit megígérsz? Próbáld ezek után azt is megmagyarázni, hogy mi a hit!

Próbatétel: Miért teszi Isten próbára Ábrahámot? Mit akar benne megpróbálni? Találkoztál-e már valamilyen próbatétellel a Bibliában? Te mit szoktál felpróbálni, kipróbálni, megpróbálni? És a másik embert hogyan lehet próbára tenni? Tett-e már téged próbára valaki? Mit jelent hát valakit próbára tenni? (Megvizsgálni, hogy az illető tényleg erős-e, helyesen viselkedik-e, megteszi-e, amit megígér. Ábrahám esetében: Hisz-e Isten ígéretében?)

Gondoskodás (gondviselés): Hogyan mutatkozik meg Isten gondoskodása a történetben? Melyik az a szó, amelyik szintén a gondoskodást fejezi itt ki? Melyik bibliai történetben találkoztál már Isten gondoskodásával (gondviselésével)? Ki az az ember, aki rólad gondoskodik? Hogyan? Te szoktál-e valakiről gondoskodni és hogyan? S hogyan gondoskodik terólad Isten? Ki az, aki te helyetted is meghalt, mint az áldozati bárány Izsák helyett? Mi tehát szerinted a gondoskodás, gondviselés lényege?

Egyéb ötletek:

Drámajáték: Mit jelenthet a próbatétel a mi életünkben? A gyermekek számára érthetőbbé válhat, ha egy-egy helyzetben maguk is átélik azt. Megtanulhatják belőle, hogy hogyan birkózhatnak meg önmagukkal, és a környezetük által felállított próbákkal. Találjunk ki egy történetet az apáról, anyáról, tanítóról, egy gyerekről vagy gyerekekről stb., akiket valaki más próbára tesz! A történet lehetőleg alkalmazkodjék a gyerekek életkorához és felfogóképességéhez, valamint életproblémáihoz. Beszéljük meg a gyerekekkel a szituáció részleteit, majd adják elő a történetet! Szó lehet csoportbontásról, és a csoportok önálló felkészüléséről, majd az egymás előtti előadásról is. A feladat nehéz, nevelői segítségre szükség van, legalább az indulásnál. Az élő játék után közösen meg is fogalmazhatunk, és leírhatunk egy rövid és tömör párbeszédet, melyben a próbatétel súlya leginkább megmutatkozik.

Ének: Jó hallású és énekhangú csoporttal megtaníthatjuk az "Ábrahám, gyújts tüzet" kezdetű éneket (Lásd a felsősök *** Feldolgozását!). Az ének a munkalapon is megtalálható párbeszédet dolgozza fel, és építi tovább. Énekeljék el a gyerekek "felelgetve", párbeszédesen!

Ábrahám áldozata a Mórijjá hegyén * 20

Isten gondoskodott az áldozati állatról, de hogy hol van, azt nem lehet rögtön észrevenni. Hogy jól láthatóvá váljék, ahhoz ki kell színezned a rajzot. A "bárány" formáit hagyd fehéren, hiszen ártatlanul kell meghalnia.

Feldolgozás * 20

Munkalap:

Beszélhetünk az áldozati "bárány" neméről és színéről. Hogy hívják a fiú-birkát? Hogy nevezik a szőrét? A gyapjú általában milyen színű? Különösen, ha tiszta. A munkalap igéit az olvasni tudók hangosan olvashatják, mint kérdést és választ.

Aranymondás:

Az ÚR gondoskodik. 1Móz 22,14

Üzenet elmélyítése:

* Bizalom:

• Melyik a legkedvesebb játékod? Odaadnád-e a barátodnak, ha elkérné tőled játszani? Megbíznál-e benne, hogy visszaadja, és nem fogja elrontani? S ha azt mondaná, hogy add neki örökbe, akkor megtennéd? Van-e, akinek szívesen nekiadnád? Ábrahám a legkedvesebbet, egyetlen fiát akarta Istennek adni, mert "elkérte" tőle. Bízott benne, hogy "visszakapja".

• Meg szoktad-e fogni apának vagy anyának a kezét az utcán? Ha átmentek együtt az úton, félsz-e a járművektől? Ugye bízol benne, nyugodtan rábízod magad? El fogja-e engedni a kezedet a legveszélyesebb helyen? Ábrahám ugyanígy bízott Istenben. Rábízta magát még akkor is, amikor nem értette, miért kell éppen a fiát odaadnia. S Isten éppen erre volt kíváncsi: Mennyire bízik Őbenne?

* Gondoskodás: Néhány fős csoportokra osztjuk a gyerekeket. Minden csoportnak adunk egy-egy játékbabát, -állatot vagy cserepes virágot (esetleg csak egy virágcserepet). El kell játszaniuk, hogyan gondoskodnak a rájuk bízott élőlényekről. A játék végeztével beszélgessünk róla, ki hogyan gondoskodott a rábízottról, mit adott neki! A gyerekekről ki szokott gondoskodni, és hogyan? Isten hogyan gondoskodik az emberekről? Mit kapunk tőle? Eljuthatunk odáig, hogy az Atya nem sajnálta értünk odaadni egyszülött Fiát.

Egyéb ötletek:

* Hol van a bárány?

• Még a történet megismerése előtt játszhatjuk a következő játékot: Mielőtt a gyerekek megérkeznének, elrejtünk a teremben (esetleg az udvaron) egy kis bárányfigurát. A foglalkozás elején meg kell keresniük. Vajon ki találja meg?

• Többször is megismételhető a keresés a jól ismert hideg-meleg játékkal. Valaki kimegy, ő lesz Ábrahám. Eldugjuk neki a bárányfigurát. Ezután Ábrahám bejön, s a többiek a hideg, meleg, langyos stb. szavakkal segíthetik őt a keresésben. Ha sikerült megtalálnia, a következő Ábrahámnak ő fogja elrejteni a bárányt.

21. Sára halála; Ábrahám sírt vásárol - 1Mózes 23

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Ábrahám első birtoka is az ígéretben való hitéről tanúskodik.

Kölcsönös tiszteletadás egy keleti kereskedelmi ügylet során.

Előzmények:

Isten próbára tette Ábrahám hitét: kész-e odaadni neki fiát áldozatul. Ábrahám kész volt erre, és Isten gondoskodott Izsák helyett áldozati állatról. A Mórijjá hegyén történt áldozás utáni évekről hallgat a Biblia. Ábrahám valószínűleg nyugodtan élt Sárával és Izsákkal Beérsebában.

Történet:

Ábrahám Kirjat-Arbába* költözött, és ott élt Mamré* tölgyesének közelében, ahol már korábban évekig lakott.

Sára ott halt meg százhuszonhat éves korában. Harminchat évig gondoskodhatott fiáról, Izsákról. Most földi harca véget ért.

Ábrahám Sára sátrában gyászolt. Rá várt a szomorú feladat, hogy szeretett feleségét eltemesse. Ábrahámnak azonban nem volt sírhelye*. Nagyon idegennek érezte magát azon a földön, melyet az Úr neki ígért. Hova temesse* szeretett halottját? És ha ő meghal, neki hol lesz a végső nyugvóhelye? Szüksége volt hát egy családi sírhelyre.

Ábrahám nem ment vissza régi hazájába, hogy ott temesse el Sárát. Nem sajnálta a fáradságot és pénzt, hogy megvegyen egy darab földet, ahova temetkezhessenek. Hitte, hogy Isten ezt az országot adja neki új hazájául, s hogy végül majd a mennyei hazában kap helyet (Zsid 11,13–16).

Ábrahám ismert egy barlangot a közelben, mely nagyon megfelelt sírnak. A Makpéla barlangról van szó, amely egy előkelő hettitáé, Efróné, a Cóhar fiáé volt.

Ábrahám elment a hettitákhoz, és megkérdezte, hogy megvásárolhatná-e a barlangot. Itt belepillanthatunk a keleti üzletkötési szokásokba.

Ábrahám bement Kirjat-Arbába. Tisztelettel fordult a kapuban ülő előkelő hettitákhoz. Tudjuk, hogy a kapu volt a városi vezetőség gyülekezőhelye.

"Idegen vagyok köztetek. Adjatok nekem sírhelynek való birtokot nálatok, hogy oda temethessem halottamat" – mondta Ábrahám. Figyeljük meg, hogy ő, akinek Isten azt ígérte, hogy egyszer majd egész Kánaán földje utódai tulajdona lesz, magát idegennek nevezi. Ábrahám tud kivárni... A "sírhelynek való birtok" kifejezés "családi sír"-t jelent, ahova összes utódját el lehet majd temetni.

A hettiták hellyel kínálták Ábrahámot, és azt válaszolták: "Hallgass meg bennünket, urunk! Istentől való fejedelem vagy te közöttünk. A legszebb sírhelyünkön temesd el halottadat! Senki sem akadályoz meg közülünk, hogy az ő sírhelyére temesd halottadat."

Nagyon különös, hogy a hettiták Ábrahámot "Istentől való fejedelem"-nek nevezték. Észrevették tehát, hogy Ábrahám Isten áldott embere, és Isten oltalmazza őt. Egyúttal hatással volt rájuk Ábrahám hívő élete is, valamint az, ahogy Istent szolgálta, többek közt áldozataival. Az "Istentől való fejedelem" azt is jelenti: "magas rangú, akivel vele van az Isten."

"A legszebb sírhelyünk", amelyet Ábrahámnak felkínáltak, arra utal, hogy a hettiták a legjobb sírt akarták neki adni.

Ábrahám felállt, és meghajolt előttük. "Ha igazán azt akarjátok, hogy eltemessem halottamat, hallgassatok meg engem, és bírjátok rá Efrónt, Cóhar fiát, hogy adja nekem a makpélai barlangját, amely a szántóföldje végén van! Teljes értékéért adja el!"

Vajon Ábrahám nem látta, hogy Efrón is ott ül a többiekkel? De látta! Tehát itt egy tipikus keleti üzletkötéssel van dolgunk, amikor közvetítő útján bonyolítják le az ügyletet. Mi is ismerjük ezt a módot; gondoljunk csak az ügynökökre.

Efrón azonban maga válaszolt, hangosan, hogy mindenki tanúja legyen a közelében: "Nem, uram! Hallgass meg engem! Neked adom azt a szántóföldet a barlanggal együtt. Népem fiainak a szeme láttára adom azt neked. Temesd el halottadat!"

Ábrahám mélyen meghajolva felelte: "Hallgass mégis rám! Megadom a szántóföld árát, fogadd el tőlem, azután oda temetem halottamat."

De Efrón így felelt Ábrahámnak: "Hallgass rám, uram! Négyszáz ezüst sekelt* ér az a föld! Mit számít az közöttünk? Temesd csak el halottadat!"

Ábrahám a szokástól eltérően nem alkudozott tovább. Talán elhunyt felesége iránti tiszteletből elfogadja a magas árat. Kifizette Efrónnak a 400 ezüst sekelt. Ezzel a barlang a hozzá tartozó szántófölddel és a körülötte levő fákkal együtt Ábrahám tulajdona lett. Az ezüstöt kimérte. A kapuban ülők tanúi voltak a vásárlásnak.

A makpélai barlang most már Ábrahám tulajdona volt, eltemethette benne Sárát. Ő volt az első a családból, akit oda temettek. Később oda temették Ábrahámot (lásd 1Móz 25,7–11), Izsákot (lásd 1Móz 35,27–29: "és elődei mellé került") és Jákóbot (lásd 1Móz 50,1–14) is.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Kirjat-Arba – "A négyek városa", "Arba városa", később Hebrónnak nevezték. A Józs 14,15-ben olvasunk róla. Egy Arba nevű óriás lakott itt, egyike az Anák-fiaknak, a kánaáni óriásoknak, akiktől az izráeliták megrémültek. Gondoljunk csak a tizenkét kém jelentésére az ország kikémlelése után (4Móz 13,32–33). Később Káleb, az egyik kém kapta ezt a várost örökségül, és fiáról, Hebrónról nevezte el. Mamré – "Erő". Sírhely – Keleten a halottakat barlangba vagy üregbe temették. Temetés – Közel-Keleten a halottakat a meleg és a levegő magas páratartalma miatt még aznap eltemették. Az iszlám követői még ma is koporsó nélkül akarnak temetkezni. Ezüst sekel – A régi pénzek értékét a mai inflációs világban nehéz meghatározni. 400 ezüst sekel 1997-ben kb. 250.000 Ft lehetett.

Énekek:

Református énekeskönyv: 90:2; 409; 415; 417 Jertek, énekeljünk: 188; 250 Dicsérjétek az Urat!: 169; 175 Erőm és énekem az Úr: 1; 19; 31

Megjegyzések: Halál és temetés – Jó alkalom, hogy a gyermekekkel a halálról, temetésről, gyászról, az ilyenkor szükséges tennivalókról beszélgessünk. Az időseknek meg kell halniuk, viszont a fiatalok is meghalhatnak. Isten népének miben van reménysége? Milyen a jövője? Beszélgethetünk a reinkarnációról, de még inkább a halottak-napi kultuszról. Keleti udvariasság – Hívjuk fel a figyelmet annak a kornak érintkezési szokásaira, különösen az udvariassági formákra, melyeket mi túlzásnak tartunk. Közismert, hogy sok keleti országban a vendégszeretet valóságos kultusz. Bájos példa: egy európai üzletember megpróbált az egyik arab országban üzletet kötni. A tárgyalás szépen haladt előre, de egyszer csak félbeszakadt. Miért? Az európai egy előkelő arabbal beszélgetve keresztbe tette egyik lábát a másikon, s így a talpát mutatta vendéglátója felé. Óriási udvariatlanság, sőt sértés ilyet tenni! A keleti kereskedelem formái – Gyakran gondolják, hogy a keleti kereskedők állandóan csalnak. Ez azonban inkább játék: magas árat kérnek, hogy alkalmat adjanak az alkudozásra. Persze a tapasztalatlan turistákat megpróbálják orruknál fogva vezetni.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Történelem / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Élet és halál. Élet a halál után. A halál, mint átlépés az örök életbe. Különböző kultúrák elképzelései a halálról. (***)

• Gyász a családban. Reménység és vigasztalás. (***)

• Temetkezési szokások, temetkezési helyek a különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás mai temetkezési szokásainkkal. (***)

• Kereskedelmi formák az ókori keleti népeknél. A kereskedelem szerepe az emberek életében. (***)

• A kölcsönös tiszteletadás szerepe az üzleti életben egy ókori példán keresztül és napjainkban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Kreatív szövegalkotás: – halotti búcsúztató beszéd bibliai témához,

– vigasztaló levél mai élethelyzethez kapcsolódva. (***)

Dráma

• Bibliai történet feldolgozása: egy adásvétel története. A szereplők indítékai. A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái. (***)

• Életjáték mai szituációra: alkudozás "keleti módra". A kölcsönös tiszteletadás és udvariasság kifejezési formái ma. (***)

Vázlat:

Ábrahám – Sára halála (127 év) hettiták Makpela barlangja 400 ezüst sekel (kb. 250.000 Ft)

Ábrahám sírt vásárol *** 21

Feldolgozás 21 ***

Munkalap: A feladat textusa:

Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. (Zsid 11,13a)

A barlang bejáratát takaró betűk jóval hosszabbak, mint amilyen szélesek. Ezért normál nézőpontból nem is tűnnek betűknek. Kicsiny látószögben azonban a hosszú vonalak rövidülése miatt olvashatóvá válnak. Az ige folytatását értelemszerűen kell összerakni a szó-kövekből, de érdemes megkeresni a Bibliában az igét, és a szövegkörnyezetét is elolvasni, hogy megtudják a gyerekek, kik azok az "ezek", s milyen hazában hittek.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Zsid 11,13a.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Halál, temetés, gyász és vigasztalódás: Manapság tabutéma a halál, s a gyerekekben sok tisztázatlan kérdés, feszültség lehet ezzel kapcsolatban, különösen, ha elvesztették valamely közeli hozzátartozójukat. Engedjük hát, hogy beszéljenek saját élményeikről, tapasztalataikról, s feltegyék az őket nyugtalanító kérdéseket. Mi is irányíthatjuk a beszélgetést feltett kérdéseinkkel, de csak kellő tapintattal. Mi adott, illetve mi adhat vigasztalást, reménységet nekik és a családtagoknak? A Zsid 11,13–16 szerint mi adott Ábrahámnak reménységet? A keresztyén temetők bejáratánál gyakran olvashatjuk ezt a feliratot: "Feltámadunk". Miért jelent vigasztalást a feltámadáshit a keresztyének számára? Lehet-e igazán vigasztalni e nélkül? (Lásd 1Kor 15,12–19!)

Tiszteletadás az üzleti életben: Példaadó az a figyelem, amellyel Ábrahám a pogányok felé fordult, s az a tisztelet, melyet a hettiták tanúsítottak Ábrahám iránt. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a kölcsönös tiszteletadásnak milyen jelei figyelhetők meg a történetben! Továbbá arról, miért van (vagy legalábbis lenne) szükség ma is erre egy-egy üzlet megkötésénél! (Nem beszélve szavaink megbízhatóságáról.) Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kölcsönös tiszteletadásra és udvariasságra nem csak az üzleti életben, hanem a mindennapi érintkezésben is nagy szükség van (lenne). Miért? Milyen mai formái lehetségesek ennek?

Egyéb ötletek:

Temetkezési szokások: Beszélgessünk az izráeliták temetkezési szokásairól (barlang- és sziklasírok)! Gyűjtsenek a gyerekek adatokat, képeket a különböző korok és kultúrák temetkezési szokásairól. (Pl. az ókori Egyiptomban: piramisok; Magyarországon: kunhalmok, avarkori temetők, a vezéreket lovastól, fegyverestől temették el; Attila temetésének a mondája; Hollandiában: megalithsírok, kupolasírok; Indiában: Ganges, madártornyok; Indonéziában: Bali szigetén elhamvasztás máglyán stb. – Lásd még a 238. lecke ***Feldolgozását!) Hasonlítsuk össze ezeket mai temetkezési szokásainkkal! Próbáljuk megkeresni egy-egy szokásforma szellemi-lelki hátterét! Pl. Mi a jelentősége a családi síroknak? Miért ragaszkodott ehhez Ábrahám, s ragaszkodnak majd hozzá utódai is, hogy atyáik mellé kerüljenek? (vö. 1Móz 25,9; 35,27–29; 49,29) Van-e ennek még ma is nyoma? Beszéljünk arról, mi a különbség a halottaknak kijáró tiszteletadás és a halottkultusz között! Beszélhetünk a hamvasztás problémájáról is. (vö. 1Kor 15,42–58)

Búcsú és vigasztalás: Megfelelő ráhangolódás és elegendő idő esetén elvégezhetik a gyerekek az alábbi írásbeli feladatokat:

• A mai temetéseken általános a búcsúztató beszéd. Ábrahám idejében ez nem így volt. Most mégis az lesz a feladatod, hogy írd meg Sára képzeletbeli búcsúztató beszédét, ami akkor hangozhatna el, ha a mai szokások szerint temetnék el. Figyelj életrajzi adataira, s mindarra, amit eddig életéről megtudtál! Emeld ki erényeit, melyben segíthetnek a következő igeszakaszok is: 1Pt 3,1–6; Zsid 11,11!

• Képzeld el, hogy egy barátodnak vagy rokonodnak meghalt egy közeli hozzátartozója, de személyesen nem tudsz elmenni a temetésre! Írjál neki vigasztaló levelet!

* Alku keleti módra:

• Játsszák el a gyerekek Ábrahám földvásárlásának történetét, ügyelve arra, hogy a tiszteletadás és udvariassági formák mellett mindkét fél a saját érdekét szeretné érvényesíteni! Ehhez tisztázni kell, mi volt Ábrahám és Efrón alapvető érdeke. Miért fogadta el Ábrahám a viszonylag magas árat, miért nem alkudozott tovább? (Fontosabb volt neki, hogy megszerezze a temetkezési helyet, mint az előnyös vásárlás.) Miért akarta Efrón a szántóföldet is eladni a barlanggal együtt? (A hettita törvények szerint így a föld adója nem őt terhelte.)

• Játsszanak el a gyerekek egy elképzelt adásvételi ügyletet, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a tiszteletre, udvariasságra, mégis igyekeznek érvényesíteni saját érdekeiket, anélkül, hogy becsapnák a másikat!

22. Izsák feleségül veszi Rebekát; Ábrahám halála - 1Mózes 24; 25,7–11

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Isten szövetsége Ábrahám számára szent.

Ábrahám szolgájának hűsége és hite elnyeri jutalmát.

Párválasztás – Isten akarata szerint.

Előzmények:

Sára meghalt, és a makpélai barlangba temették el. Közben eltelt néhány év, és a sátra még mindig üresen állt.

Történet:

Ábrahám már körülbelül 140 éves, élemedett korú ember volt, akit az Úr addig mindenben megáldott. Valami azonban nem hagyta nyugton: Izsák még nőtlen, holott már majdnem negyven éves. Abban az időben az volt a szokás, hogy az apa keresett feleséget a fia számára. Izsák esetében ez azonban nem tűnt könnyű feladatnak.

Ábrahám tudta, hogy őt az Úr kiválasztotta a körülötte élő népek közül. Utódai különleges néppé válnak, mivel közülük származik majd a Messiás. Ezért Izsák felesége nem lehet a kánaáni népek közül való.

Ábrahám arra a hírre gondolt, melyet évekkel ezelőtt, még Sára életében kapott Háránban* maradt családjáról (lásd 1Móz 22,20–24). Testvérének, Náhórnak*, és annak feleségének, Milkának* nyolc gyermeke született. Egyik fiuknak, Betúélnek* volt egy Rebeka* nevű lánya. Ábrahám úgy vélte, hogy ebben a családban kell Izsáknak feleséget keresni.

Magához szólította hát legbizalmasabb szolgáját, Eliézert*. Meg akarta esketni, hogy nem hoz Izsáknak kánaáni feleséget. Ebből két dologra következtethetünk: 1. Ábrahám érezte, hogy nem sokára meg fog halni; 2. az első szolgára (sáfárra) hárult az a fontos feladat, hogy ha Ábrahám már nem él, ő keressen Izsáknak feleséget.

Ábrahám azt az utasítást adta szolgájának, hogy utazzék Ábrahám szülőföldjére, Mezopotámiába*, és a családjából hozzon feleséget Izsáknak.

Eliézer óvatos volt. Mielőtt esküt tett, megkérdezte: "Hátha az a leány nem akar követni engem erre a földre? Akkor visszavigyem a fiadat arra a földre, ahonnan eljöttél?"

Ábrahám megijedt ettől a lehetőségtől. Így válaszolt: "Őrizkedj attól, hogy oda visszavidd a fiamat! Az ÚR, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki beszélt velem, és így esküdött meg nekem: A te utódaidnak adom ezt a földet! – Ő elküldi majd angyalát előtted, hogy onnan hozz a fiamnak feleséget."

Ábrahám ezzel arról tett bizonyságot, hogy bízik Isten ígéreteiben. De látta annak a veszélyét is, hogy Izsák Mezopotámiában pogány befolyás alá kerülne. Azt is megértette, hogy Eliézer emberi módon gondolkodik, és biztos akar lenni a dolgában. Ezért hozzátette: "Ha a leány nem akar követni téged, akkor mentes leszel a nekem tett eskü alól, de a fiamat nem viheted vissza oda."

Ekkor Eliézer megesküdött, ahogy a szolgák szoktak: Ábrahám csípője alá tette a kezét, és az Úrnak, az ég és föld Istenének nevét hívta tanúul. Majd tíz tevével, útravaló élelemmel és

sok ajándékkal felpakolva útra kelt Mezopotámiába, Hárán városába, ahol Náhór lakott akkor. A karaván hetekig tartó út után érkezett meg.

A városon kívül, a kútnál Eliézer letérdeltette tevéit (ezek az állatok így pihennek). Estefelé járt az idő. Nemsokára jöttek az asszonyok a kútra vízért. Megtalálja-e köztük az Izsáknak rendelt feleséget? Istenhez imádkozott, aki biztosan segít majd. "URam, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Adj eredményt még ma, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ábrahám iránt!" A szolga az Isten és Ábrahám közti szövetségre hivatkozott. Jelet kért Istentől, amiből megtudhatja, ki lesz Izsák jövendőbeli felesége. Így fohászkodott: "Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Izsáknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet uram iránt!"

Eliézer még be sem fejezte imádságát, mikor egy leány érkezett a kúthoz vizeskorsóval a vállán. Rebeka volt ő, Betúél és Milka leánya, tehát Náhórnak, Ábrahám testvérének az unokája, de persze ezt Eliézer még nem tudta. Azt viszont látta, hogy nagyon szép hajadon leány. A kúthoz ment, és megtöltötte korsóját.

Amikor indulni készült, Eliézer odafutott hozzá, és megszólította: "Adj nekem egy korty vizet a korsóból!"

"Igyál, uram" – felelte a leány, és megkínálta korsójából. Aztán hozzátette: "Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak." Ne gondoljuk, hogy ez könnyű feladat volt, mert a tevék rendkívül sok vizet képesek inni.

Sok korsót kellett telemeríteni, hogy a tíz teve szomját oltsa. A lány gyorsan munkához látott. Újból és újból merített a forrásból, s teleöntötte a vályút.

Eliézer csak ámult-bámult. Ez tehát az a leány, akit az Úr Izsáknak rendelt. Milyen kedves és szorgalmas! De küldetéséről még nem szólt neki.

Mikor Rebeka befejezte az itatást, Eliézer megkérdezte tőle, hogy kinek a leánya, s hogy megszállhat-e náluk. A leány elmondta, hogy ő Betúél leánya, Náhórnak és Milkának az unokája. Biztosította a szolgát, hogy van náluk elég szalma és abrak a tevék számára, s hely is van éjszakára.

Eliézer ekkor tisztelettel meghajolt, hogy hálát adjon Istennek. Dicsőítette és magasztalta az Urat, Ábrahám Istenét jótéteményéért, mivel meghallgatta imádságát, s éppen Ábrahám családjával hozta őt össze. Azután egy aranyfüggőt*, meg két karperecet ajándékozott a csodálkozó leánynak.

Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Rebeka hazaszaladt az anyjához, hogy elmondja a kútnál történt találkozást. Amikor bátyja, Lábán* meglátta húgán az arany ékszereket, elfutott a forráshoz, hogy az idegent üdvözölje. Eliézert még mindig a tevéi mellett találta, és udvariasan köszöntötte.

"Jöjj be áldott embere az ÚRnak*, mit állsz idekint? Én már elkészítettem a házat és a tevék helyét is."

Eliézer hazament Lábánnal. A tevék szalmát és abrakot kaptak, Eliézer és emberei meg vizet, hogy megmossák a lábukat. Majd felszolgálták a vacsorát. De Eliézer kijelentette, nem eszik addig, míg el nem mondta, mi járatban van. Megint azt látjuk, hogy Ábrahám szolgája milyen komolyan veszi a feladatát.

Amikor Lábán beleegyezett, Eliézer beszélt arról, hogy ő Ábrahám szolgája. Az Úr az ő urát gazdagon megáldotta juhokkal, szarvasmarhákkal, ezüsttel és arannyal, szolgákkal és szolgálókkal, tevékkel és szamarakkal, s öregkorában egy fiúörökössel. Neki, a szolgájának megparancsolta, hogy fiának Ábrahám családjából keressen feleséget. Abban állapodtak meg, hogy ha a leány nem akar vele menni Kánaánba, akkor mentesül az Ábrahámnak tett eskü alól. Annak bizonyítékául, mennyire Isten akarata, hogy Rebeka legyen Izsák felesége, elbeszélte azt is, ami a kútnál történt: imádságát, hogyan adott Rebeka neki és tevéinek inni, miként adott Rebekának ékszereket, és a hálaimáját is.

Eliézer ezután Lábánt és Betúélt kérte, egyezzenek bele, hogy Rebekát magával vihesse. Ha nem, akkor jobb, ha elmegy. Azok mindketten sietve elismerték, hogy az Úrtól van ez a dolog. Eliézer magával viheti Rebekát, hogy Izsák felesége legyen, mert az Úr akarta így.

Eliézer újból hálával borult le az Úr előtt.

Elővette az ajándékokat, melyeket magával hozott: ezüst és arany ékszereket, ruhákat Rebekának, és mindenféle értékes ezüst és arany holmit bátyjának és édesanyjának. Ezt volt a jegyajándék, vagyis a menyasszonyvétel díja*.

Most már sor kerülhetett arra, hogy egyenek és igyanak.

Másnap mindenki korán felkelt. Eliézer bejelentette, hogy azonnal indulni akar.

Lábán azt javasolta, hogy Rebeka még vagy tíz napig maradjon velük, de Eliézer menten indulni kívánt. "Ne tartsatok vissza, hiszen az ÚR szerencséssé tette utamat. Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz!"

Azok így válaszoltak: "Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát!" Odahívták, és megkérdezték, elmegy-e Eliézerrel.

"Elmegyek!" – felelte Rebeka nyugodtan. Csodálatos, hogy rögtön kész volt elhagyni családját, otthonát, az idegen szolgával. Vajon megértette, hogy Isten áldása nyugszik Ábrahám sátrain, és jobb, ha ezt választja, mint a szülőföldjét?

Ekkor felkészültek az útra. Rebeka magával vihette dajkáját, Debórát* (lásd 1Móz 35,8), és a szolgálólányait is.

Ezzel az áldáskívánással bocsájtották el: "Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer*! Vegye birtokba utódod ellenségei városát!" Azaz nagyon sok utódot kívántak neki, s hogy utódai uralkodjanak összes ellenségeiken.

A karaván elindult Kánaán felé.

Beérseba környékén, a Lahajrói-kútnál (lásd 1Móz 16,14 és 25,11) találkozott Rebeka jövendőbeli férjével. Izsák kiment a mezőre imádkozni, talán éppen Eliézer feladatának sikeréért könyörgött. Amikor feltekintett, észrevette, hogy a karaván közeledik. Rebeka a tevenyeregből meglátta Izsákot. Habozás nélkül leszállt a tevéről, csak azután kérdezte meg: "Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn?" Eliézer így felelt: "Ő az én uram."

Rebeka fátyolt vont az arca elé. Ugyanis keleti szokás, hogy a vőlegény nem láthatja menyasszonya arcát addig, amíg össze nem házasodtak.

Eliézer beszámolt Izsáknak mindarról, amit végzett.

Izsák bevezette Rebekát Sára sátrába, és feleségül vette. Megszerette Rebekát, és megvigasztalódott anyja halála miatt, aki három éve halt meg.

Sára halála után Ábrahám ismét megnősült: Ketúrát* vette feleségül, akinek a származását nem ismerjük, de valószínűleg kánaáni volt.

Hat fiú született ebből a házasságból, akik küzül Midján* a legismertebb. Ábrahám ezeket a fiait is, mint Izmaelt, eltávolította, hogy ne maradjanak Izsák közelében. Ajándékokat adott nekik, s ők Kánaántól keletre telepedtek le.

175 éves korában meghalt Ábrahám "késő vénségében, öregen, betelve az élettel". Két idősebbik fia, Izsák és Izmael, maguk is öreg emberek, temették el a makpélai barlangba, melyet Ábrahám a hettita Efróntól vásárolt meg, és ahova Sárát temette.

Figyeljük meg, hogy Izmael, bár egykor Ábrahám elűzte, mégis segít apja temetésénél. Nyilván továbbra is tisztelte őt, és féltestvérével, Izsákkal tartotta a kapcsolatot.

Jegyzetek:

Hárán – "Hegyes (-völgyes)", "bérces"; város Mezopotámiában, ahova Táré családjával költözött. Táré halála és Ábrahám továbbvonulása után Náhór Háránban maradt.

Náhór – "Nagyképű", "öntelt", "nagyzoló". Milka – "Királynő". Táré fiának, Háránnak a leánya volt. Hárán meghalt, mielőtt Ábrahám

elköltözött. Nagybátyjával kötött házasságot. Nővére volt Lótnak, aki szintén Hárán gyermeke

volt.

Betúél – "Isten embere".

Rebeka – "A viruló, az érdekes".

Eliézer – "Segítségem az ÚR"; damaszkuszi, tehát szír, aki nyilván már együtt jött Ábrahámmal

Mezopotámiából Kánaánba. Ebben a fejezetben nem szerepel a neve; ő "Ábrahám háza

öreg szolgája, aki mindenét kezelte", a továbbiakban csak "a szolga". Nevével az 1Móz

15,2-ben találkozunk, amikor Ábrahám megkérdezi az Urat, hogy vajon Eliézer lesz-e majd

az örököse, mivel neki nincs fia.

Mezopotámia – Az Eufrátesz és Tigris között fekvő ország görög neve.

A bibliai történet feldolgozása

Aranyfüggő – Ezt az orrban viselték (lásd 47.v.). Aranyfüggőket zsákmányoltak a midjániaktól az izráeliták Gedeon idejében. Ezeket Gedeon a maga számára kérte el (Bír 8,24–25.) A Károli fordítás szerint ezeket a függőket a fülben viselték. A Jób 42,11-ben a Károli fordítás szerint szintén aranyfüggő, az új fordítás szerint aranykarika. Az Ézs 3,21 (Károli 3,22) és Ez 16,12ben szintén orrperec. Az asszonyok, akik Jákóbbal együtt jöttek Mezopotámiából, fülbevalókat viseltek (1Móz 35,4). Lábán – "Fehér"; Lábánt anyagias emberként ismerjük meg. Minden eszközt felhasznál, hogy meggazdagodjék, akár más kárán is. Amikor meglátja az ékszereket, azonnal a kúthoz siet. Gondoljunk arra is, hogyan bánik Jákóbbal (1Móz 29–31). Ebben a részben Lábán áll az előtérben. Betúélről, az apáról csak egyszer történik említés (50.v). Talán túl öreg volt, hogy ezt a dolgot jól intézze. Áldott embere az Úrnak – Nehéz ezt a kifejezést "lefordítani". Találkozunk ezzel a megszólítással többször is a Bibliában, pl. az 1Móz 26,29; Ruth 3,10; Zsolt 115,15-ben. Sőt a pogányok is használták (Abímelek, Gerár királya az 1Móz 26,29-ben). Ez azt bizonyítja, hogy a pogányok abban a korban még tudtak az ég és föld Istenéről. Menyasszonyvétel – Szokás volt, hogy a vőlegény apja a menyasszony apjának jegyajándékot adott. Ez a jegyajándék azonban nem őt illette, hanem a menyasszonyt. Ha a szülei vagy a férje meghaltak, ő kapta meg a pénzt. A jegyajándék kamatát az apa megtarthatta. Lábán tehát jól járt, hogy Rebeka olyan messze ment hazulról. Később, amikor Jákób a feleségei vételárát munkával fizette meg, akkor sem volt becsületes. Jákób munkájának az értéke rendkívül tekintélyes összeg volt (14 évi munka). Az 1Móz 31,15-ben azt olvassuk, hogy Lábán "a vételárat egészen elköltötte." Debóra – "Méh". Ezerszer tízezer – Szó szerint: ezerszer millió. Ketúrá – Ő is, mint Hágár, másodrangú felesége volt Ábrahámnak (1Móz 25,6; 1Krón 1,32). Midján – A midjániak őse, akiktől sokat szenvedtek az izráeliták. Gondoljunk csak a nép Kánaánba való bevonulására (4Móz 22) és a bírák korára (Gedeon – Bír 6–8)!

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.7; 123; 128; 273:1.6; 462:1 Jertek, énekeljünk: 163:2–3; 176:1; 185; 234; 238 Harangszó: 43; 44 Dicsérjétek az Urat!: 8; 48:1; 75; 76:1; 90 Erőm és énekem az Úr: 17; 46; 54; 119; 131:2–3

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Szövetségi hűség – A történetből kitűnik, hogy mind Ábrahám, mind Eliézer nagyra értékelték a szövetséghez fűződő ígéretet. Ennek egyik része, hogy a többi népektől elkülönülten fognak élni. Eliézer ezt az Ábrahám Istenéhez való viszonyt nem sajátítja ki magának, de bizonyságot tesz Úrban való hitéről. Izsák élete is azt mutatja, hogy bízik az Úr segítségében. Aki Istenben bízik, meg nem szégyenül. Keleti házasság – Rebeka szokatlan körülmények között megy férjhez. Ma más a szokás keleten. Az apa vagy – ha ő már nem él – a testvér ajándékozza el a menyasszonyt. A vőlegény elmegy a menyasszonyért, és barátai társaságában elviszi az új otthonába (sátrába). Ott hosszú (a bibliai időkben hét napig tartó) lakodalmat tartanak. Jó téma ez a nagyobb gyermekekkel való beszélgetéshez! Az iskolában etnikai kisebbségben levő tanulókkal össze lehet hasonlítani, hogyan történik náluk a házasságkötés. Érdekes kérdés, hogyan reagálnának a fiatalok arra, ha a szüleik keresnének nekik házastársat. A hármas fonál – Régi szólásmondás, hogy az igazi keresztyén házasság "hármas fonál". A három erős fonálból összefont kötél tartós: Isten – férj – feleség. Az ilyen fonál nem könnyen szakad el. Ezzel kapcsolatban lehet szólni a templomi esküvőről: Isten áldását kérni arra a szövetségre, melyet férj és feleség Isten színe előtt köt (lásd Préd 4,12); de lehet szólni a hívő férjért vagy feleségért való imádkozásról is. Nőtlennek vagy hajadonnak maradni is lehet Isten akarata. Utazás Beérsebából Háránba – Lásd a 9. leckét!

Vázlat:

Ábrahám Izsák (40 év)

Eliézer

Paddan-Arám Betúél + Milka kút Lábán Rebeka

ajándékok, ékszerek Izsák imádkozik

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés a házasságkötés szokásairól a gyermekek élményei alapján. Fényképek, meghívók gyűjtése. (*)

• A párválasztás, házasságkötés szokásai különböző korokban és kultúrákban. Összehasonlítás a hagyományos és mai magyar szokásokkal. (** ***)

• A párválasztás motívumai: Mi alapján választanál házastársat? (**)

• A párkeresés, házasság problémái ma: hívő és nem hívő kapcsolata; ismerkedés, udvarlás, együttjárás; várakozás; együttélés vagy házasság. (***)

Történelem

• Rabszolgaság az ókori társadalmakban. A rabszolga helyzete egy patriarchális családon belül. Példa az úr és szolgája közötti bizalmi kapcsolatra. (***)

• Tájékozódás az ókori kelet térképén. Vaktérkép használata. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás egyszerű labirintusszerű útvonalrajzon. (*)

• Tájékozódás egy ismeretlen városban: Mi alapján? (*)

Magyar nyelv és irodalom

• A történet vázlatának közös elkészítése. (**)

• Elbeszélés szóban, vagy írásban a történet egy-egy szereplője nevében. Tömörítés, szubjektív hangvétel. (***)

Dráma és tánc / Ének-zene

• Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel. (*)

• Népi gyermekjátékok: énekes és szerepjátszó leánykérő, párválasztó játékok. (* **)

• A történet jeleneteinek dramatizálása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Só-liszt gyurmából gyöngyök készítése. (* **)

• Papírmunka: mozgatható papírmodell készítése kivágással, tűzéssel. (**)

• Gyöngyfűzés: ékszerek készítése. (* ** ***)

• Formázás agyag vagy gyurma segítségével: tárgyak, állat- és emberalakok. (** ***)

• Modellezés zúzott kő és gipsz felhasználásával: kút és környéke. (***)

Izsák feleségül veszi Rebekát *** 22

Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát. Zsoltárok 40,5

A kút köveiben két ige szavai öszszekeveredtek. A három alsó kősor viszont üres. Ha a számok sorrendjében beírod ezekbe a szavakat, akkor érthető lesz a szöveg. A Filippi 4,6-tal kezdd! Gondolkodj el rajta, miképp kapcsolódnak az igék a történethez!

Kolossé 3,23

Filippi 4,6

Feldolgozás *** 22

Munkalap: A feladat textusai:

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt... (Fil 4,6) Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy, mint az embereknek... (Kol 3,23)

Engedjük, hogy a kérdésre a gyerekek mondják el először gondolataikat, s ebből kiindulva folytassuk a beszélgetést!

Aranymondás:

Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát. (Zsolt 40,5)

vagy a munkalap előbb idézett textusa: Kol 3,23.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Bizalom az Úrban: Mit jelent az a kifejezés, hogy "aki az Úrba veti bizodalmát"? Hogyan mondanád másképp? A válasz a Jer 17,7-ben is olvasható: "aki az Úrban bízik". No de ki az, aki még mindig az Úrban bízik, amikor negyven éves legényfiának keres feleséget? És ki az, aki az Úrban bízik távol a hazájától, messze idegenben, amikor meg kell találnia valakit, akit nem is ismer? Vannak olyan élethelyzetek, amikor az Úrban való bizalom nem is olyan egyszerű, amikor a hűség próbára tétetik. (Biztosan nem véletlen, hogy Ábrahám korábbi hűség-próbája is fiával, Izsákkal kapcsolatos – 20. lecke)

• Vizsgáljuk meg a gyerekekkel a történet szereplőit: Kinek milyen erős a bizalma Isten iránt, s azt milyen helyzetben, milyen módon nyilvánítja ki? (Ha egy bizalom-skálán kellene elhelyezni a szereplőket, kit hová tennél rajta?) Az is izgalmas, ki melyik szereplővel azonosul inkább. Minden gyerek válasszon ki magának egy szereplőt a történetből, akinek hitbeli példáját szívesen követné! Mutassa be néhány mondatban, jellemezze magatartását! (Ezt a feladatot szóban és írásban egyaránt elvégezhetjük.) El is játszhatnak a történetből néhány kulcsfontosságú jelenetet.

• De az eddigieknél is izgalmasabb, hogy saját életünk nehéz helyzeteiben milyen mintákat követünk, miben bízunk igazán. Vizsgáljuk meg, kiben-miben szoktunk mi bízni! (szerencse, véletlen, magunk erejeügyessége-szépsége..., mások segítsége, majd csak lesz valahogy stb.) Melyik a biztosabb? Mit mond erről Isten igéje? (Lásd Zsolt 127,1–2; Péld 3,5; Jer 17,5.7!) Mondjunk el egy személyes példát az életünkből az Úrban való bizalomra, ami buzdíthatja a gyerekeket! Beszélgessünk arról, hogy az ő életükben milyen helyzetek adódtak vagy adódhatnak, amikor különösen fontos az Úrban való bizalom!

• Ahogyan az iskolában nem a jó jegyekért kell tanulni, úgy Istenben sem a jutalomért kell bízni. Mégis olyan jó látni ebben a történetben, hogy a bizalom, a hűség előbb vagy utóbb elnyeri jutalmát. Vizsgáljuk meg az Istenben bízó szereplők életében, hogy mi ez a jutalom!

Szolgálni úgy, mint az Úrnak: Ha a rabszolgaságról beszélünk, általában csak az árnyoldalait látjuk. Íme egy példa arra, hogy milyen bizalmi kapcsolat alakulhatott ki egy szabad ember és rabszolgája között az ókorban. Beszélgessünk erről! Ám a szolga (minden valószínűség szerint a damaszkuszi Eliézer, aki származása szerint idegen) nem csak urában, hanem urának Urában, az ő Istenében is bízik. Bizalma tehát kettős, ami jelen esetben erősíti egymást. Mire figyelmezteti Pál apostol tanácsa a mindenkori szolgákat? (Kol 3,23) Melyik viszony a fontosabb, és miért? Eliézer számára melyik volt a fontosabb? Számított-e arra, hogy Ábrahámtól jutalmat kap? Rebeka is szolgáló ember, bár nem rabszolga. Milyen szívvel, lélekkel végezte szolgálatát? Mi tanúskodik erről? Mi is válhatunk szolgáló emberekké, akkor is, ha ma már nincs rabszolgaság. Beszélgessünk arról, mik a szolgáló lelkület jellemzői, hogyan nyilvánulhatnak meg ezek a gyerekek életében!

Párválasztás és házasság:

• Beszélgessünk arról (maguk a gyerekek is gyűjthetnek adatokat róla), hogy milyen házasságkötési szokások fordulnak elő a világ különböző országaiban! Pl. a Közel-Keleten, Afrikában, Indiában, Kínában, Dél-Amerikában... Hasonlítsuk össze ezeket előbb a hagyományos, majd a mai magyar szokásokkal!

• Milyen házassági szokásokat ismerünk meg a bibliai történetből? Keressünk a gyerekekkel közösen választ arra, miért kellett Eliézernek oly messziről feleséget hoznia Izsák számára! Miért nem voltak jók a kánaáni lányok? (Lásd később Ézsau és Jákób történetében: 1Móz 27,46!)

• A beszélgetés során érdemes kitérni néhány mai problémára a témával kapcsolatban, hiszen a kamasz gyerekek figyelme egyre inkább a párkapcsolatok felé fordul. Ilyenek: Miért nehéz egy hitetlennel való házasság? Mi a nehezebb: várni vagy kölcsönös meg nem értésben szenvedni? Beleszerethet-e egy hívő fiú egy hitetlen lányba? És viszont? S ilyenkor mi a teendő? És ha Isten azt látja jónak, hogy valakinek ne legyen férje-felesége? Megkeseredni? Kierőltetni? Belenyugodni? Inkább elfogadni! (vö. 1Kor 7,8–9) S mi a helyzet az élettársi kapcsolattal? Megengedhető-e ez házasság helyett? Milyen megengedhető formái vannak egymás megismerésének, s az "együttjárásnak"? Hiszen ma már a fiataloknak kell megkeresnie egymást. Mindezek végén buzdítsuk a gyerekeket hívő keresztyén házastársért való imádságra, felhíva figyelmüket a "hármas fonál" erejére (Préd 4,12)!

Feldolgozás *** 22

Egyéb ötletek:

* Teszt-kérdések: Állítsunk össze ismétlő teszt-kérdéseket a történethez kapcsolódva! Pl.: Hogyan folytatnád a mondatot?

Ábrahám messziről hozatott feleséget Izsáknak, mert

1. a kánaáni lányok nem voltak elég okosak.

2. nem akarta, hogy fia a pogány feleségek vallását kövesse.

3. Izsák nagyon válogatós volt, s az ottaniak közül senki sem tetszett neki. A szolga abban bízott, hogy

1. jól ismeri a családot, s kiválasztja a legjobb feleségnek valót.

2. sok pénze van Ábrahámnak, s így könnyű lesz rávenni bárkit, hogy Izsák felesége legyen.

3. Isten megmutatja neki, Ő kit szánt Izsáknak.

Térképhasználat: Eliézernek nem lehetett könnyű tájékozódni az ismeretlen távoli Paddan-Arámban. Ezt a gyerekek is megpróbálhatják, persze csak térképen. (Tekinthetjük ismétlő feladatnak, hiszen ezt az utat fordítva végigkövették már – lásd a 9. leckében.) Készítsünk számukra vaktérképet, ahol kerítsék körül Kánaán és Paddan-Arám körülbelüli helyét! A jobban tájékozódók megpróbálhatják bejelölni Hebrón, Damaszkusz és Hárán városát is.

Elbeszélés: A történet átismétlésére, felidézésére alkalmasak az alábbi fantáziát, beleélést igénylő feladatok:

• A történet végén azt olvassuk, a szolga elbeszélte Izsáknak mindazt, amit végzett. Most te leszel a szolga. Fogalmazd meg szóban vagy írásban, mit mondtál volna a helyében!

• Rebeka életében sem kis dolog, ami történt. Vajon hogyan mondhatta el dajkájának az Eliézerrel való találkozás napjának történetét? Fogalmazd meg szóban vagy írásban!

* Kézművesség:

• Fűzzünk a gyerekekkel gyöngyöt! Készíthetünk nyakláncot, karperecet, fülbevalókat.

• Készítsék el a gyerekek a kút és környéke (vályú, kőfal stb.) makettjét zúzott kő vagy kavics, és gipsz felhasználásával! (Részletes leírás a 229. lecke ***Feldolgozásában.) Agyag vagy gyurma segítségével állat- és emberalakokat is formálhatnak.

Izsák feleségül veszi Rebekát 22 **

– Adj nekem egy korty vizet a korsóból!

– Igyál, uram!

1Mózes 24,17–18Vágd ki Rebeka karját és korsóját! A szaggatott vonal mentén szintén vágd be a lapot (deréktől a fejtetőig)! Lyukaszd át az x-szel megjelölt

helyen a kart és a vállat, majd illeszd be a kart a résbe, s egy milton-kapoccsal rögzítsd a vállhoz! Így Rebeka mozgatható karja a korsót a vállán is tudja hordani, és a vizet a vályúba is tudja önteni.

Színezd ki szépen a képet még az összeillesztés előtt!

**

Feldolgozás ** 22

Munkalap:

Másoljuk a munkalapot vastagabb papírra, vagy ragasszák fel a gyerekek egy rajzlapra a színezés után!

Aranymondás:

Adj nekem egy korty vizet a korsóból! ...Igyál, uram! (1Móz 24,17b.18a)

vagy: Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. (Zsolt 13,6)

Üzenet elmélyítése:

* A történet: Röviden mondják el a gyerekek a történet főbb eseményeit! Melyek a legfontosabb epizódok? Készítsük el közösen a történet vázlatát! Pl.: – Ábrahám elküldi szolgáját

Eliézer és Rebeka találkozása

Lábán a kútnál

Eliézer Betúél házában

Rebeka válasza

– Izsák és Rebeka találkozása El is játszhatják az egyes jeleneteket, amit szervezhetünk csoportmunkában.

Bizalom az Úrban: Válasszuk ki a jelenetek közül azokat, amelyekben lényeges az Isten iránti bizalom! Vizsgáljuk meg, ki, milyen helyzetben, mivel fejezi ki ezt a bizalmat! Te kit követnél legszívesebben az Isten iránti bizalom gyakorlásában? Miért? Milyen helyzet adódott már vagy adódhat az életedben, amikor hasonló bizalomra volt/lesz szükséged?

A házasság:

• Beszélgessünk a házassággal kapcsolatos szokásokról, összehasonlítva a mai és a hagyományos, a magyar és a közel-keleti formákat! Szóba jöhetnek a következő témák: leánykérés, jegyajándék, jegyesség, esküvő, lakodalom. (Lásd még a témához a kánai menyegző – 221. lecke – **Feldolgozását!) Külön beszéljünk a templomi esküvőről, s arról, miért fontos, hogy Isten áldása, s a vele való közösség kísérje a házasságot (lásd "hármas fonál" – Préd 4,12)!

• Fektessünk külön hangsúlyt a leánykérés, párválasztás témájára! A bibliai korban az apa keresett menyasszonyt a fiának, a fiúnak ebbe nem volt beleszólása. (De így volt ez Magyarországon is a hagyományos faluközösségekben, ahol a szülők döntöttek a fiatalok házasságáról.) Milyen csodálatos, hogy Izsák, miután feleségül vette Rebekát, azután szerette meg. (Bizonnyal nem véletlen ez, hisz maga Isten választotta ki számára a társat.) Manapság inkább fordítva van: a "lángoló szerelem" van előbb, utána az elhidegülés...

Ma elsősorban a fiatalok döntik el, hogy ki lesz a házastársuk. Te milyen tulajdonságok alapján választanál férjet, feleséget magadnak? Válassz ki ötöt az alábbiak közül, majd állítsd fontossági sorrendbe (számozással vagy újra leírással)! szép, okos, gazdag, szerény, szorgalmas, jószívű, református, vallásos, Istenben bízó, jó alakú, kisportolt, hívő, hullámos hajú, karcsú, szőke, vidám

Egyéb ötletek:

* Leánykérő és párválasztó játékok: Szép számmal találunk a néphagyomány gyermekjátékai között ilyen játékokat, hiszen a párválasztás, házasságkötés egyik legfontosabb eseménye az emberéletnek, amire már a gyerekek is – játszva – készülődtek. (A Bibliában is találunk rá példát: Lk 7,32.)

• Válasszunk ki, és játsszunk el egyet az énekes-párbeszédes leánykérő játékok közül (pl.: "Most viszik, most viszik Danikáné lányát" – lásd még a 221. lecke * és ** Feldolgozását)! Néhány ruhadarabbal (kalappal, kendővel) a szereplők jelmezét is megoldhatjuk.

• Hagyományos párválasztó játék a "Hoppon maradt vőlegény" is, leírását a "Megy a gyűrű vándorútra" c. játékgyűjtemény alapján közöljük (Gondolat, Bp, 1982, 283. o.): Fiúk és lányok közös játéka. A fiúk a "vőlegények", a lányok a "menyasszonyok". A vőlegények eggyel többen vannak, mint a menyasszonyok. A fiúk felsorakoznak, miközben a lányok titokban választanak egy-egy vőlegényt a fiúk közül. Majd ők is felállnak a fiúkkal szemben. Ezután a fiúk a lányok elé járulnak, mindenki az elé, akiről úgy gondolja, hogy őt választotta. Szépen meghajol, és várja a választ. Ha a lány igent jelez, kézenfogva félreállnak. Ha nemet int, a fiúnak másik helyen kell szerencsét próbálnia. Az elsőként egymásra találók az "aranypárok", második próbálkozásra az "ezüstpárok", harmadikra a "bronzpárok" következnek. A további párokat nem szokták névvel jelölni. A játék végén pár nélkül maradó fiú a "hoppon maradt vőlegény".

* Kézművesség:

• Formázzanak a gyerekek gyurmából vagy agyagból kutat, korsókat, fekvő tevét!

• Készítsenek só-liszt gyurmából gyöngyöket, melyeket száradás után be is festhetnek majd! Akár ezekből a maguk készítette gyöngyökből, akár boltban vásárolható gyöngyszemekből, fűzzenek gyöngysorokat a menyasszony számára!

• Valakit a gyerekek közül vagy egy babát fel is lehet öltöztetni keleti menyasszonynak: kendőkkel, fátyollal, gyöngysorokkal.

Izsák feleségül veszi Rebekát * 22

mutatja neki az utat. Melyik úton kell mennie? Ceruzával húzz egy vonalat Eliézertől Rebekáig a helyes úton!

Feldolgozás * 22

Munkalap:

A gyerekeknek mondhatjuk: Ez egy útvesztő, ami azt jelenti, hogy könnyű eltévedni benne. De ha nagyon figyelsz, biztosan megtalálod a helyes utat. Eliézer is megtalálta, mert figyelt az Úrra. Miután rátaláltál a helyes útra, színezd ki! Az alakokat, a növényeket, állatokat, embereket is kiszínezheted. (A környezet többi részét azonban hagyjuk színezetlenül, különben nem lesz áttekinthető a rajz!)

Aranymondás:

Az Úr vezérelt engem ezen az úton. (1Móz 24,27b)

Mielőtt megtanítanánk, tisztázzuk a "vezérelt" szó jelentését! Nyugodtan mondhatnánk helyette azt is, hogy: vezetett.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Isten vezetése: Voltál-e már ismeretlen városban? Honnan tudtad, hogy hová kell menned? Fogta-e valaki a kezed? Mi lett volna, ha egyedül vagy ott? Kitől kérhettél volna tanácsot? Eliézer elindult egy nagyon távoli városba, gazdája rokonsága földjére. Nem az volt nehéz, hogy a várost megtalálja, hanem az, hogy megfelelő feleséget találjon ott Izsáknak. De ő nem keseredett el. Kitől kért tanácsot? Hogyan mutatta meg neki Isten, ki lesz Izsák felesége? Nehéz helyzetben mi is kérhetjük Isten tanácsát, vezetését. Imádságban elmondhatjuk neki kéréseinket. Bízhatunk hűségében.

Leánykérés és esküvő:

• A "házasság" témával könnyen aktivizálhatjuk a gyerekeket. Bevezetés- és motivációképpen mutassunk néhány esküvői meghívót, fényképet! Maguk a gyerekek is hozhatnak ilyeneket. Minden bizonnyal sokan voltak már közülük esküvőn, lakodalomban. Beszélgessünk róla, engedjük, hogy elmondják élményeiket! Ki az, aki templomi esküvőn vett részt? Miért jó, ha a házasságot a templomban megáldják?

• Mi kell ahhoz, hogy esküvő legyen? Minek kell megelőznie minden esküvőt? Ha egy nagyfiú és egy nagylány szeretik egymást, arra azt mondjuk, szerelmesek. Ha már elég idősek hozzá, elhatározhatják, hogy összeházasodnak. Attól kezdve egy családban élnek gyermekeikkel együtt. Régebben nem a fiatalok döntötték el, hogy össze fognak házasodni, hanem a szüleik. Ezért is volt szükség leánykérésre, amikor valaki a fiú családjából vagy annak megbízottjaként elment a lányos családhoz, hogy feleségül kérje a lányt. Hasonló leánykérésről szól a bibliai történet is. Mégis, ha jól figyeltél, ez valamiben más. Ki az, aki kiválasztja Rebekát Izsák számára? Ha Istenre gondoltál, jól tetted. S bizony Rebeka is, Izsák is jól tette, hogy elfogadta Isten választását. A történet végén azt olvashatjuk, hogy Izsák nagyon megszerette Rebekát, tehát Isten megáldotta házasságukat.

Egyéb ötletek:

* Esküvői előkészületek:

• Játsszunk el a gyermekekkel egy leánykérő népi gyermekjátékot az egyszerűbbek közül (pl. "Cickom, cickom..."; "Járom az új váromat...")! De eljátszhatunk egy leánykérést néhány egyszerű kérdés-felelettel spontán szövegalkotással is.

• Készítsünk a menyasszony számára ékszereket: gyöngyöket, gyöngysorokat só-liszt gyurmából, de a gyöngyfűzést is megpróbálhatjuk nagyobb szemű gyöngyökkel!

• Színes papírokból készíthetünk díszeket, s feldíszíthetjük a termet.

• Még tortát vagy lakodalmi kalácsot is "süthetünk" vagy legalábbis formázhatunk gyurmából, só-liszt gyurmából.

• S ne feledkezzünk meg az öltözetről sem, két gyermeket öltöztessünk fel, mint menyasszonyt és vőlegényt!

* Esküvő:

• Játsszuk el magát az esküvőt! A fiatal páron kívül szerepelhetnek még az örömszülők, a tanító lehet a lelkipásztor vagy az anyakönyvvezető, a többiek a vendégek. Lehet templomi szertartás, énekek, házasulandók köszöntése, gratulációk, vendéglátás, kínálás stb.

• További ötleteket mind az előkészületekhez, mind az esküvőhöz találhatunk a kánai menyegző (221. lecke) *Feldolgozásában.

23. Jákób és Ézsau; Izsák és Abímelek - 1Mózes 25,19–34; 1Mózes 26

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten ígéreteinek beteljesedésére hittel kell várni.

Isten megőrzi gyermekeit; de erről nem nekik kell gondoskodni, főleg csalással és hazugsággal nem.

Előzmények:

Izsák megkapta feleségül Betúél és Milka leányát, Lábán nővérét, Rebekát. Ábrahám szolgája hozta el őt neki Háránból. Izsák akkor már negyven éves volt.

1. történet:

Izsák ismerte Isten ígéretét: nagy néppé fogja tenni. De az Úr késett, sokat késett ígérete beteljesítésével. Izsáknak és Rebekának nagyon sokáig kellett türelmesen várnia.

Együtt imádkoztak gyermekért. Isten megfeledkezett volna szövetségéről? Rebeka meddő. Valószínűleg sohasem fog szülni! Izsák mégsem választott második feleséget. Hittel várta, hogy Isten megsegíti őket, és tovább imádkozott. Már húsz éve vártak. Akkor az Úr meghallgatta Izsák imádságát. Rebeka kisbabát várt, sőt, ikreket! Szerette volna tudni, mit jelenthet ez, hiszen ismerte Isten ígéretét. Lányok vagy fiúk lesznek? S ha mindkettő fiú, hogyan teljesül Isten ígérete? Rebeka imádságban kért az Úrtól magyarázatot.

Az Úr azt válaszolta neki, hogy két nép fog származni tőle. Az egyik erősebb lesz, mint a másik. És... a nagyobbik szolgál majd a kisebbiknek!

Milyen sokat tudott most már Rebeka... és mégis milyen keveset! Két fia lesz, ezt értette. De hogy a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek – ez rejtély maradt számára. Az elsőszülöttségi jog* szerint éppen az idősebbik lenne az úr a fiatalabb fiú(k) felett! Most mégis az ikrek közül a fiatalabbik lesz a tekintélyesebb? Ez még valami mást is jelent: ő örökli Isten ígéretét! Vele köt hát Isten szövetséget!

Rebeka ezt jól megjegyezte, és aszerint is cselekedett később... A szülésnél a fiatalabbik fiú az idősebbik sarkát fogta. Ezért a "Jákób"* nevet kapta, ami azt jelenti "sarokfogó/elgáncsoló". Az idősebbik fiú mindenütt szőrös volt, mint egy felnőtt. Tetőtől talpig vörös szőr borította. Ezért is nevezték el "Ézsau"-nak.

Izsák hatvanesztendős volt az ikrek születésekor.

A gyermekek felnőttek. Ézsau vadászott, legszívesebben a szabadban tartózkodott. Jákób inkább a sátrak körül tevékenykedett, a jószágot gondozta és mindenféle házimunkát végzett, ami nem azt jelenti, hogy nem volt elég erős (lásd 1Móz 29,8–10).

Izsáknak Ézsau volt a kedvence, és a vad, melyből fia ízletes ételt tudott készíteni. Rebeka viszont Jákóbot szerette jobban. Izsáknak Ézsau iránti vonzalma valójában nagyon felületes és testies volt, hiszen rajongott a vadpecsenyéért. Rebeka Jákób iránti szeretete mélyebben gyökeredzett. Ő, amint majd később látjuk, Isten ígéretére gondolt: a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek.

2. történet:

Egyszer Jákób lencsét főzött. Hirtelen Ézsau lépett be a sátorba. A mezőről érkezett, és fáradt volt. Látta a vörös főzeléket, melyet Jákób főzött, s azt mondta neki: "Hadd egyem ebből a vörös ételből, mert fáradt vagyok!" Ezért nevezték el őt Edómnak*.

Jákób ismerte Isten ígéretét, hogy a nagyobbik szolgál a kisebbiknek. Látta, itt az alkalom, hogy ezt az ígéretet valóra váltassa. Be akart segíteni az Úrnak! Nem tudott várni hittel az ígéret beteljesedésére. Feltételt szabott Ézsaunak. Így szólt: "Add nekem érte azonnal az elsőszülöttségi jogodat!"

Ézsau nyersen válaszolt: "Én úgyis folyton halálos veszélyben vagyok, mire való nekem az elsőszülöttségi jog?" Vajon azt értette ezalatt, hogy annyira ki van merülve, hogy meghal, ha nem kap azonnal enni, vagy azt, hogy veszélyes foglalkozása miatt nem fog soká élni? Nem tudhatjuk.

"Akkor esküdj meg nekem azonnal!" Jákób biztos akart lenni a dolgában. És Ézsau felelőtlenül megesküdött, hogy azonnal eladja Jákóbnak egy tál lencsefőzelékért az elsőszülöttségi jogát.

Jákób akkor kenyeret és lencsefőzeléket adott testvérének. Ézsau evett és ivott, aztán kiment a sátorból. Ennyire semmibe vette elsőszülöttségi jogát és Isten áldását, mely ezzel járt.

3. történet:

Amikor ismét éhínség támadt az országban, Izsák családostul elköltözött a filiszteusokhoz, Gerárba, ahol megint egy Abímelek* nevű király uralkodott. Ábrahám is hosszú ideig lakott ott. Ő is átélte azt, ami ott Izsákkal történt (lásd 1Móz 20; 18. lecke).

Az Úr azt mondta Izsáknak, hogy ne menjen Egyiptomba. Ebben az országban kell maradnia, melyet Isten neki és utódainak fog adni. Izsák ugyanazt az ígéretet kapta, mint amit Ábrahám.

Amikor a gerári férfiak Izsák felesége felől érdeklődtek, megijedt, hogy szépsége miatt Rebekát Abímelek elveszi tőle, őt pedig megölik. Ezért kijelentette, hogy Rebeka a húga.

Ez otromba hazugság volt. Egykor Ábrahám is elkövette ezt a hibát, de ő félig-meddig igazat mondott, mert Sára féltestvére volt.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

Abímelek hitt Izsáknak, de egyszer, amikor kitekintett a palotája ablakán, észrevette Izsákot és Rebekát együtt. Csodálkozva látta, milyen meghitten nevetgélnek egymással. Magához hívta Izsákot, és azt mondta: "Mégiscsak a feleséged ő! Hogy mondhattad, hogy a húgod?!" Izsák elmondta, hogy félelemből tette.

Abímelek örült, hogy így végződött a dolog. Megparancsolta, hogy ne bántsák őket. Az Úr megáldotta Izsákot. Gabonát vetett, ami százszoros termést hozott. Állatállománya gyarapodott, és egyre több szolgája volt.

A filiszteusok féltékenyek lettek rá, és betömték a kutakat, melyeket még apja, Ábrahám ásatott, és amelyből pásztorai a jószágot itatták. Abímelek felszólította, hogy menjen el, mert időközben gazdagabb lett, mint a geráriak.

Izsák továbbvonult, és Gerár szomszédságában egy síkságon ütött tábort. Ott kiásatta a kutakat, melyeket apja ásatott, és amelyeket a filiszteusok Ábrahám halála után betömtek. Ugyanúgy nevezte el azokat, ahogyan apja nevezte őket. Egyik helyen olyan kútra találtak, amelyből forrásvíz fakadt.

A gerári pásztorok maguknak követelték a kutat. Izsák ezért ezt a kutat Észek-nek nevezte el, ami "civakodás"-t jelent.

Pásztorai akkor egy új kutat ástak, amely miatt megint vita támadt. Ez a kút a Szitna nevet kapta, ami körülbelül azt jelenti, hogy "ellenségeskedés", "gyűlölet". A harmadik kút miatt már nem pörlekedtek. Ezért Izsák ezt Rehóbót-nak nevezte el, ami "helyet" jelent, majd így szólt: "Most már tágas helyet szerzett nekünk az Úr, és szaporodhatunk ezen a földön".

Később Izsák továbbvonult Beérsebába, Ábrahám régi tartózkodási helyére, ahol az Úr már az első éjszakán megjelent neki, és a következőt ígérte: "Én vagyok atyádnak, Ábrahámnak Istene. Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért!"

Izsák Beérsebában oltárt épített, és segítségül hívta az Úr nevét. Az oltár építésével mutatta meg, hogy nem akar más Istent szolgálni, mint az Urat, apjának, Ábrahámnak Istenét. Ezután Izsák felvonta sátrát Beérsebában, és szolgáival kutat ásatott.

4. történet:

Nem sokkal ezután Izsákot meglátogatta Gerár királya, Abímelek és hadseregparancsnoka, Pikól*. Velük volt a király egyik barátja, Ahuzzat. Meglepő ajánlattal jöttek.

Izsák megkérdezte tőlük: "Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elűztetek magatok közül?"

Abímelek "meg-nem-támadási szerződést" akart kötni Izsákkal. Attól félt, hogy a dúsgazdag, tekintélyes Izsák megtámadja majd. Izsák esküvel fogadta meg, hogy ezt soha nem teszi, hiszen ők is nyugton hagyták, és békével bocsátották el. Abímelek valami különöset mondott még: "Hiszen az Úr áldott embere vagy te!"

A filiszteusok meggyőződtek arról, hogy Izsák valóban Isten áldott embere. De ne gondoljunk arra, hogy Abímeleknek az volt a szándéka, hogy mostantól az Urat szolgálja. Ő csak Izsákkal és Izsák Istenével szemben szerette volna biztonságban érezni magát.

Izsák lakomát készíttetett három vendége számára. Ezzel megpecsételte a szerződést. Másnap reggel a filiszteusok elmentek.

Annak a helynek a nevéről is olvasunk, ahol Izsák a sátrait felütötte. Szolgái kutat ástak, és jelentették, hogy vizet találtak. Izsák számára ez annak a jele volt, hogy itt letelepedhet. Új nevet adott a helynek: Seba, "eskü". Ettől kezdve azt a helyet "Beérsebá"-nak nevezték, ami azt jelenti: "eskü kútja". Erről a helységnévről már korábban is történt említés, de most Izsák nevezte el.

Ne gondoljuk, hogy Izsák és Rebeka élete problémamentes volt. Azt olvassuk, hogy Ézsau megkeserítette őket azzal, hogy két kánaáni lányt vett feleségül: Juditot, a hettita Beéri leányát, és Boszmatot*, a hettita Élón leányát. "Ezek keserítették meg Izsák és Rebeka lelkét". (Később

– szószerinti fordításban – azt mondta Rebeka: "Undorodom az életemtől ezek miatt a hettita leányok miatt." (1Móz 27,46)

Jegyzetek: Elsőszülöttségi jog – Az izráeli jog: az idősebb fiúnak több joga volt, mint testvéreinek. Az apa halála után a legidősebb kétszer annyi örökséget kapott, mint a többiek. Azonkívül az atyai áldás révén vezető szerep illette meg a testvérek között, szószerint ő volt a felettesük. Az apa halála után ő lett a családfő. A többieknek azt kellett tenniük, amit ő mondott. Később a király legidősebb fia örökölte a trónt. Napjainkban az elsőszülöttségi jog sokkal jelentéktelenebb lett. A gyermekek egyenlő részt örökölnek (kivéve többek közt a muzulmánokat). A legtöbb még megmaradt uralkodóházban a legidősebb gyermek az utód, gyakran akkor is, ha az leány. Jákób – "Sarokfogó". Jákób neve később nagyon negatív csengést kapott, gondoljunk arra, hogy mit mondott róla Ézsau (lásd 1Móz 27,36). Másik jelentése: "elgáncsoló", olyan valaki, aki a másikat készakarva elbuktatja. Ézsau – Edóm – Szószerint: "tökéletes". Amikor megszületett, teljesen szőrös volta miatt felnőtt benyomását keltette. Másik nevét, az Edóm-ot a vörös lencsefőzelékről kapta (lásd 30.v.). Utódai az "edómiak". Abímelek – Pikól – Mindkét név rangot jelent: Abímelek = király; Pikól = hadseregparancsnok. Judit és Boszmat – "Jehudith"; az 1Móz 36,2 szerint Oholibámáról, a hivvi Aná leányáról és Ádáról, Élón leányáról van szó. Boszmát második neve tehát Ádá volt, de kétséges, hogy Judit és Oholibámá ugyanazok lettek volna. Ugyanis Oholibámá apját Anának hívták, és hivvi volt, míg Judit apja a hettita Beéri. A hettiták és hivvik azonban olyan közel laktak egymáshoz, hogy itt valószínűleg felcserélésről lehet szó. Szó van még egy másik Boszmatról is, Izmáel leányáról, Nebájótnak, Izmáel fiának a húgáról (1Móz 36,3). Az 1Móz 28,9-ben Mahalat a neve. Azt olvassuk ott, hogy őt eddigi feleségein kívül vette Ézsau feleségül. Lehet, hogy azért, hogy apjának kedvében járjon, és így ne különbözzék annyira Jákóbtól, aki akkor már felségül vette Leát és Ráhelt. Boszmat azt jelenti: "illatos"; Ádá: "ékszer".

A bibliai történet feldolgozása

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2.6; 65:7–9; 133; 167:1–2; 234:3 Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 176:1 Harangszó: 51:1–2; 52:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 53:1–4; 55:1; 76; 95:1; 157 Erőm és énekem az Úr: 3; 17; 111; 119; 127

Megjegyzések: Négy történet – Az 1. történetet a ** és * csoportoknak, a 2-at a ** csoportnak is elmondhatjuk. A 3. és 4. történet csak a nagyobb gyermekeknek (11/12 éveseknek) való. Talán olvastassuk el velük a Bibliából, és közben fűzzünk hozzá magyarázatot. Kivételezés a családban – Lehet, hogy az egyik gyermek vonzóbb, szebb, intelligensebb, mint a másik. Hangsúlyozzuk, hogy minden gyermeknek más az egyénisége és a képességei, de minden gyermek Isten teremtménye, és ajándék a szülők számára. A szülőktől sok türelmet, megfontoltságot, különösen pedig szeretetet kíván, hogy egyformán gondozzák és szeressék gyermekeiket. Ha nem ezt teszik, súlyos nehézségek adódhatnak, ahogy Izsák családjában. A kivételezés, de az elhanyagolás is nagy bajt okozhatnak! Jákób – Ézsau – Ézsau elsőszülöttségi jogának eladásában mindkét ifjú hibásan járt el. Jákób azzal, hogy azt hitte, neki kell "kezébe vennie a dolgokat". Ézsau magatartása pedig a felületesség, közömbösség, meggondolatlanság példája. Ézsau jellegzetesen "mai ember" – Felületes, bőbeszédű, pazarló, önző, gyors, csak felszínesen érzelmes; figyelmét a vadászat (sport) és a nők kötik le. Ám Jákób is megállná ma a helyét csaló, helyzeti előnyét kihasználó magatartásával. Izsák hazugsága Gerárban és Isten hűsége – Gerárbeli tette azt mutatja, hogy Izsáknak kevés volt a hite. Ezért hazudik. Az Úr ígéretére kellett volna gondolnia. Ennek ellenére az Úr bőségesen megáldotta. Isten áldása nem a mi érdemünk. Milyen a mi hitünk? (Hisszük-e, hogy Isten a bölcsőtől a koporsóig gondoskodik rólunk?) A világ biztonsága – Abímelek és népe aggódik, hogy Izsák olyan szerencsés. Először megpróbálnak Izsáknak nehézségeket okozni. Amikor Izsák gazdagsága ennek ellenére is növekszik, félnek, és egyezséget ajánlanak neki. Ezeknek a pogányoknak a biztonsága nem az Izsák Istenébe vetett hiten alapszik, hanem saját ügyességükön. A világ biztonsága bármely pillanatban kártyavárként összedőlhet.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A szülő és gyermek közötti helyes kapcsolat. A kivételezés és következményei. (***)

• A testvérek közötti helyes kapcsolat. Versengés az előnyökért, egymás kihasználása, vagy sem. (***)

• Embertársainkkal való helyes kapcsolat. Hazugság és őszinteség; irigység, perlekedés és megbékélés. (***)

Történelem / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A zsákmányszerző-vadász, a nomád-félnomád és a letelepült-földművelő életmód jellemzői, átmenetei. (***)

• A víz, mint életfeltétel. Víz a sztyeppén és a sivatagos területeken. Ivóvíz és öntözési lehetőségek. Vizeink tisztasága. (***)

Dráma

• Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték a párbeszéd kiegészítésével; a történet átalakítása a szereplők viselkedésének "kijavításával". (***)

Háztartástan (Technika)

• Főzelékfélék a táplálkozásunkban. Lencsefőzelék készítése. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Tájábrázolás: bibliai helyszín megjelenítése rajzolással, festéssel. (***)

A bibliai történet feldolgozása

Vázlat 1–2:

Izsák

Rebeka 20 évet vártak Ézsau

Jákób ígéret vadász állattartó Izsák Rebeka kedvence

Jákób lencséje

Ézsau fáradt a vadászattól eladja elsőszülöttségi jogát

Két nép van méhedben, két nemzetválik ki belsődből. 1Mózes 25,23

Jákób és Ézsau

egyik nemzet erősebb lesz a másiknál vadászathoz értő, szabadban élő emberszelíd sátorlakó vöröses volt és mindenütt szőrösfőzeléket főzött Rebeka szerette

Izsák szerette fáradtan jött meg a mezőrőlevett, ivott azután fölkelt, és elment a nagyobbik szolgál a kisebbnekkezével testvére sarkába kapaszkodott adott kenyeret és lencsefőzeléketHadd egyem ebből a vörös ételből! Add nekem az elsőszülöttségi jogodat!

A rajzokon a két ikertestvér közül láthatsz egyet-egyet. Rajzold le mindkét esetben a hiányzó testvért!Segítenek a történetből kiemelt gondolatok, mondatok, de sajnálatos módon összekeveredtek. Először kösd össze vonallalmindegyiket a megfelelő képekkel (képhelyekkel)!Kösd össze az egymáshoz tartozó gondolatokat is, hiszen mindegyiknek van egy ikerpárja!Végezetül számozással állítsd e gondolat-párokat a történet alapján időrendi sorrendbe!

Feldolgozás 23 ***

Munkalap:

A feldolgozás lehetséges sorrendje a következő: Elmondjuk a történetet, majd a gyerekek kitalálják, hogy kik láthatók a rajzokon és kik nem. Megkeresik a képekhez tartozó gondolatokat (ügyelve arra is, hogy melyik tartozik a csecsemő-, melyik a felnőttkorhoz), majd pótolják a hiányzó rajzokat. Egymáshoz rendelik az összeillő gondolat-párokat, páronként számokkal jelölik a történet szerinti sorrendet, majd munkájuk helyességét ellenőrzik a Biblia segítségével. A munkalapot érettebb kisiskolás (**) csoporttal is feldolgozhatjuk. A megoldás az 1Móz 25,23–34 alapján egyértelmű.

Aranymondás:

1–2. történet: Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, de a nagyobbik szolgál a kisebbnek! (1Móz 25,23)

3–4. történet: Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak téged, megsokasítom utódaidat szolgámért, Ábrahámért! (1Móz 26,24)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés: 1–2. történet:

Kisiskolásokkal (**) is feldolgozható.

Imádság: Izsák és Rebeka is imádkoztak, elmondták Istennek a gondjaikat. Miféle gondok gyötörték őket? Milyen választ kaptak imádságukra? Mi mit teszünk, ha gondjaink vannak? Mikor imádkozunk, és mit mondunk el Istennek?

Kivételezés: Milyen a szülők és gyermekek közti helyes kapcsolat? Szabad-e az édesapának/-anyának egyik gyermekét jobban szeretnie, mint a másikat? Mihez vezet a kivételezés? A kérdések egyaránt vonatkoznak a bibliai történetre, és a mi életünkre.

A két testvér: Milyen embernek ismerted meg a két testvért? Neked melyik a szimpatikusabb? Miért? Melyik viselkedése volt a helyes? (Egyik sem!) Válaszodat indokold! Keresd meg az okát, mért így viselkedtek? Mit kellett volna tenni az egyiknek és a másiknak? A mai világban melyikük miért tudna érvényesülni? Mi erről a véleményed? Ha van testvéred, mi jellemzi a viselkedésedet vele szemben?

3–4. történet:

* Izsák útjai: Mikor választotta Izsák az "igaz" utat, s mikor nem? Mi mást tehetett volna még? Mi tudjuk mindig az "igaz" utat választani? Mindig megéri, hogy ezen járjunk? Ki volt az, aki mindig, minden körülmények között igaz maradt? (Csak vele lehetséges nekünk is!)

* Irigység és áldás: Abímelek irigyelte az áldást, amit Izsák Istentől kapott, de még ő is felismeri róla, hogy "az Úr áldott embere". Mi minden mutatja Isten áldását a történetben? Megérdemelte-e ezt Izsák? Ha nem az érdemeiért, akkor miért kapta? Mi miért vagy inkább kiért részesülhetünk Isten áldásaiban? Hogyan tapasztalhatjuk meg ezt az életünkben? Kiválthatja-e mások irigységét, ha meglátják életünkben a Lélek gyümölcseit (Gal 5,22)?

Egyéb ötletek:

* Életmódtörténet:

• A történetek alapján beszélgethetünk az ókori keleti népek életmódjáról, így a zsákmányszerző-vadász, a nomád-félnomád, de a letelepült-földművelő életmódról is. Izsák esetében a két utóbbi közötti átmenetet is megfigyelhetjük.

• Hasonlóan fontos a pusztai népek esetében a víz fontosságáról beszélgetni. Így válik érthetővé, miért olyan jelentős Izsák és szolgáinak fáradozása a kutakért. Miért hozza egyértelmű összefüggésbe a zsoltáros a vizet Isten áldásával (Zsolt 65,10–14). Annál nagyobb az ellentmondás a mi korunkkal, amikor vizeink szennyezésével saját életfeltételeinket veszélyeztetjük. Ahogy Izsák kutat ásott, ma is így nyernek vizet a harmadik világ országainak lakói. A kút nyílása keskeny, belül tágas, hogy megakadályozza a párolgást, és a vizet hidegen tartsa. Beszéljünk a sivatagi szárazságról (az oázisok jelentőségéről) és az öntözési lehetőségekről! Vehetjük példának a Negev-sivatag öntözését.

Drámajáték: Játsszák el a gyerekek az elsőszülöttségi jog eladásának történetét! (A párbeszédet kiegészíthetik.) Játsszák el újra a történetet módosítva: úgy, hogy mindkét testvér helyesen cselekedjen! Mi lett volna ebben az esetben Isten ígéretével? Vajon emberi fondorlatokra van szükség ahhoz, hogy az érvényre jusson? Beszélgessünk erről!

Lencsefőzelék: Keressünk egy egyszerű és jól használható főzelékreceptet, s főzzünk a gyerekekkel lencsefőzeléket! Jákób példáján tanulva a fiúknak sem lehet ez ellen kifogása. S ha már megfőztük, fogyasszuk is el közösen, egyetértésben!

Rajzolás-festés: Rajzoljanak vagy fessenek meg a gyerekek egy oázist forrással, kúttal, dús növényzettel, állatokkal!

24. Izsák megáldja Jákóbot - 1Mózes 27

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Aki ellene áll Isten akaratának, vétkezik.

Tetteinknek következménye van.

Előzmények:

Izsáknak és Rebekának két fia született: Ézsau és Jákób. Már évek óta Kánaán déli részén, Beérsebában laktak. Izsáknak nagy vagyona volt, de Rebekával együtt sokat szomorkodtak, mert Ézsau kánaáni lányokat vett feleségül.

Történet:

Izsák megöregedett, némelyek számítása szerint százharminchét éves volt már. Vak.

Egy napon magához hívta idősebbik fiát, Ézsaut, a vadászt: "Lásd, én megöregedtem, nem tudom halálom napját. Most hát fogd a fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és lőj nekem valami vadat! Azután készíts nekem jó falatokat, ahogyan én szeretem, és hozd be nekem, hogy egyem, és megáldjalak, mielőtt meghalok!" Izsák ezzel engedetlenné* vált Isten ígéretével szemben, aki azt mondta, hogy a nagyobbik (Ézsau) szolgál a kisebbiknek (Jákóbnak).

Izsák felesége megtudta ezt az Ézsau számára oly nagyon nagy jelentőségű ígéretet. Kihallgatta a beszélgetést. A sátrak nem hangszigeteltek...

Ézsau a mezőre indult, hogy vadat lőjön.

Rebeka már készen állt a tervével. Nem Ézsaunak, hanem kedvencének, Jákóbnak kell megkapnia az elsőszülöttségi áldást. Rebeka csalárd* terve egyáltalán nem a hitéről tanúskodik!

Szólította Jákóbot. Jákób mindig a sátrakban vagy azok közelében tartózkodott. Elmondta neki, mit beszélt az apja Ézsauval. Tudta, hogy ez az áldás a különleges elsőszülöttségi áldás. Izsák ugyanis azt mondta, hogy "az ÚR színe előtt"* fogja Ézsaut megáldani! (7.v)

"Most azért fiam, hallgass a szavamra, amit én parancsolok neked. Menj el a nyájhoz, és hozz onnan két kecskegidát a javából, hadd készítsek abból apádnak jó falatokat, ahogyan ő szereti. Azután vidd be apádnak, hogy egyék, és téged áldjon meg, mielőtt meghal!" Jákób éppen olyan ravasz volt, mint az édesanyja. "Igen, de Ézsau bátyám szőrös ember, én pedig simabőrű vagyok. Hátha megtapogat az apám, és akkor azt hiszi, hogy csúfot űzök belőle, és így átkot szerzek magamnak, nem áldást."

Az anya meg volt győződve, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy az az ígéret, amit Isten az ikrek születése előtt tett, beteljesedjék. Azt mondta tehát: "Engem sújtson az az átok, fiam, te csak hallgass a szavamra, menj, és hozd, amit mondtam!"

Jákób nemsokára jött is a két levágott gidával. Rebeka tudta, milyen módon szokta Ézsau a pecsenyét elkészíteni, és vigyázott arra, hogy Izsák semmit se vegyen észre az ételen.

A vakok szagló- és tapintóérzéke nagyon éles. Rebeka erre is gondolt: hozta Ézsau legszebb ruháját, és felöltöztette abba Jákóbot. Most Ézsau illatát lehetett érezni! Jákób sima kezét és nyakát beborította a gidák bőrével, hogy Ézsauhoz hasonlítson, amikor édesapjához megy. Izsák kétségtelenül meg akar majd bizonyosodni, vajon valóban Ézsau jött-e be hozzá. Nem szívesen áldana meg mást!

Így beöltöztetve ment Jákób a pecsenyéstállal és a kenyérrel édesapja sátrába. Mesteri módon vitte véghez a csalást*.

"Apám!"

"Itt vagyok. Ki vagy te, fiam?"

"Én vagyok Ézsau, az elsőszülötted. Úgy cselekedtem, ahogyan mondtad nekem. Kelj hát fel, ülj fel, és egyél a vadpecsenyéből, azután áldj meg engem!"

"Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam?"

"Mert Istened, az ÚR elém hozta."

"Gyere közelebb, hadd tapogassalak meg, fiam, hogy csakugyan te vagy-e az én Ézsau fiam, vagy sem?"

Jákób közelebb ment apjához. Izsák megtapogatta, és azt mondta: "A hang Jákób hangja, de a kéz Ézsau keze."

Izsák még egyszer megkérdezte: "Te vagy az, fiam, Ézsau?"

"Én vagyok."

Izsák csalódottnak látszott.

"Hozd ide, hadd egyem a fiam vadpecsenyéjéből, hogy utána megáldjalak téged."

Jákób megtette, amit édesapja kért, és még bort is vitt neki, hogy igyék.

"Gyere közelebb, és csókolj meg fiam!"

Izsák megérezte ruhájának az illatát, és megáldotta őt:*

"Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az ÚR. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot*. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai! Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld!"

Éppen csak befejezte Izsák az áldást, és Jákób kijött édesapja sátrából, amikor megérkezett Ézsau a vadászatból. Ő is elkészítette az ételt, és bevitte édesapjának.

"Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem!"

"Ki vagy te?"

"Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau."

Izsák rettenetesen megijedt.

"Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz!"

Ézsau hangosan felkiáltott.

Életkorok

"Áldj meg engem is, apám!"

"Öcséd jött be alattomban, és ő vette el a te áldásodat."

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

"Méltán nevezték el Jákóbnak, hiszen már másodszor csalt meg engem! Elvette az elsőszülöttségi jogomat, most pedig elvette az áldásomat is. Nekem nem tartottál meg valami áldást?" – kesergett Ézsau.

"Már a parancsolóddá tettem őt, és szolgájává tettem minden testvérét*. Gabonával és musttal is őt láttam el. Mit tehetek most már érted, fiam?"

"Csak az az egy áldásod volt neked, apám? Áldj meg engem is, apám!" Bánatában Ézsau hangosan sírt*. Arra gondolt, hogy a csalás miatt nem számíthat Istenre és ígéreteire, s úgy vélte, nem élhet Isten áldása nélkül. Édesapja mellett gazdagságban nőtt fel, és semmi kedve szegénységben élni ezután.

Ekkor Ézsau mégis csak kapott áldást*: "Nem zsíros földön lesz a lakóhelyed, nem hull rád égi harmat. Fegyvered éltet, öcsédet szolgálod. De ha nekifeszülsz, letöröd igáját nyakadról!"

Ézsau meggyűlölte Jakóbot a kicsalt áldás miatt. Azt mondta magában: "Közelednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Jákóbot!" Ézsau tehát gonosz tervet szőtt, mivel nem akarta elfogadni, hogy Jákób lesz a nagyobb.

Rebeka megtudta, mit tervez Ézsau Jákób ellen. Magához hívta Jákóbot, és ezt mondta neki: "Bátyád, Ézsau bosszút akar állni rajtad, meg akar gyilkolni. Azért, fiam, hallgass a szavamra: indulj, menekülj bátyámhoz, Lábánhoz Háránba! Lakj nála egy ideig, amíg bátyád haragja elmúlik. Ha majd... elfelejti, hogy mit követtél el ellene, akkor üzenetet küldök, és hazahozatlak onnan. Miért vesztenélek el mindkettőtöket egy napon?" Rebeka tudta, hogy mind Ézsaut, mind Jákóbot el fogja veszíteni, ha Ézsau megöli Jákóbot. Ézsaunak akkor, akár csak Kainnak, menekülnie kellene.

Rebeka Izsákkal is beszélt; Jákób elmenetelének igazi okát azonban elhallgatta. Azt mondta, hogy sok szomorúsága van a "hettita leányok", Ézsau pogány feleségei miatt. Nem akarta, hogy Jákób is hettita feleséget válasszon. "Mit ér akkor az életem?"

Így menekült el Jákób Beérsebából.

Izsák ezután még 43 évig élt! Amikor Jákób visszatért, Izsák még élt, Rebeka azonban már meghalt.

Jegyzetek:

Izsák engedetlensége – Jellemző, hogy Izsák falánkságával kapcsolja össze azt a tervét, hogy

Ézsaut megáldja. Egész biztosan tudott arról, amit Isten Rebekának ígért: "a nagyobbik

szolgál a kisebbnek" (lásd 1Móz 25,23; 23.lecke). Titokban akarta Ézsaut megáldani, s ez

arról tanúskodik, hogy nem volt minden rendben a családban. Azt is látjuk, hogy Izsák

titkolózásával Istent akarja megelőzni. A hívő Izsákot emberi megfontolások juttatták erre

az engedetlenségre.

Rebeka csalárd terve – Rebeka elhallgattatta lelkiismeretét, hogy "segítsen" Istennek. "A

cél szentesíti az eszközt" elv alapján, hitetlenségből cselekedett így.

Az Úr színe előtt – Ez azt jelenti, hogy Izsák Ézsaut Isten nevében akarja megáldani; Ő is ott lesz akkor, és szentesíti ezt az áldást. Jákób csalása – Jákób éppen olyan "dörzsölt" volt, mint az anyja. Teljes mértékben felelős volt azért, amit apja sátrában tett. Ahogy megvásárolta Ézsau elsőszülöttségi jogát (lásd 1Móz 25,29–34; 23. lecke), úgy akart most is segíteni Istennek. Jákób áldása – 1. anyagi áldás: jólét; 2. elsőszülöttségi áldás: uralkodás testvérei (testvére és annak utódai) fölött; átok és áldáskívánás: ellenségei átkozottak lesznek, barátai áldottak. Must – Ki nem forrott szőlőlé; azt is "bor"-nak nevezték. Testvérek – Családtagok, itt Ézsau és utódai. A síró Ézsau – Ézsau biztosan nem azért sírt, mivel nem kapta meg az isteni áldást, melyet Izsák, mint pap adott (a lévita papság intézménye előtt a legidősebb fiú volt a pap), hanem az áldás anyagi előnye miatt. Túl későn jött rá, hogy ostobán cselekedett, amikor hátat fordított Istennek, és eladta elsőszülöttségi jogát. Ézsau áldása – 1. anyagi: jólét helyett szűkös lét, Jákób áldásának ellentéteként; 2. "politikai": fegyvere áldott lesz ugyan, de öccsét fogja szolgálni; a jövő: egyszer letöri majd öccse igáját a nyakáról.

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Csalás – Ez a történet különböző módon mutat rá egy nem őszinte eljárásmód következményeire: 1. Izsák titokban cselekszik, és így pont azt áldja meg, akit nem akart; 2. Ézsau elfogadja Izsák titkos tervét, annak ellenére, hogy esküvel adta el Jákóbnak az elsőszülöttségi jogát; 3. Rebeka nem figyelmezteti Izsákot Isten ígéretére, hanem csaláshoz folyamodik, melybe Jákóbot is belerántja; 4. Jákób közreműködik apja és testvére becsapásában; magára vonja Ézsau haragját, amiért menekülnie kell. Isten terve – Isten terve az volt, hogy Jákób kapja az elsőszülöttségi áldást. Rebeka és Jákób eljárása miatt azonban ez nem jól történt meg. Mégis Isten ilyen módon is végre tudja hajtani elhatározását. Hasonlóság: Júdás elárulta Mesterét, Isten tervének megfelelően, de az árulás bűne őt terheli. A Messiás eljövetelének ígérete – Izsák áldásában ez az ígéret nincs benne kifejezetten. De megtaláljuk ezekben a szavakban: "Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted!" Gondoljunk Nebukadneccar álmára (Dán 2,31–45; l85. lecke: a hegyről lezuhanó kő megsemmisíti a szobrot)! Hogyan vélekedett Jákób Isten ígéretéről? – Jákób és édesanyja, Rebeka helyesebben vélekedtek Isten ígéretéről, mint Ézsau és Izsák. Feltétlenül hitték, hogy ennek az ígéretnek be kell teljesednie. Azt viszont nem fogadták el hittel, hogy az Úr maga fogja ezt az ígéretet beteljesíteni, a maga módján. Türelmetlenek voltak, és azért cselekedtek így. Jobban bíztak a maguk ravaszságában, mint Istenben.

Vázlat:

Izsák vak

Ézsaut akarja megáldani

Rebeka és Jákób csalása

elsőszülöttségi áldás

kisebb áldás

Jákóbot Ézsau meg akarja ölni menekülés Paddan-Arámba

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 65:7–9; 217; 272:1–2; 467:3 Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 197; 229 Harangszó: 39; 43 Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 55:1; 93; 157 Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 23; 52; 56:1.3

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Testvérek a családban. A testvérek hasonlósága és különbsége. Ikertestvérek. (*)

• A testvérek közötti viszony: versengés, veszekedés, egymás becsapása, testvérgyűlölet és következményei. A testvérszeretet útja. (* ** ***)

• A szülő és gyermek közötti viszony: kivételezés, csalás, hazugság és következményei. Az őszinte, nyílt kapcsolat szüksége. (* ** ***)

• Tetteink indítékai és következményei. A helyes, erkölcsös cselekvés. Élethelyzetek elemzése, életjátékok. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés Varga Katalin: A füllentő kakas c. meséje alapján. (*)

• Egy magyar közmondás bibliai eredete. Konkrét és átvitt jelentésének értelmezése. (**)

• Az áldás motívuma egy bibliai történetben, a néphagyományban, Kölcsey Ferenc: Himnusz

c. költeményében. Mit jelent az áldás? (** ***)

• Beszélgetés Móra Ferenc: A másik csaló c. elbeszélése alapján. (** ***)

Dráma

• Bibliai történet feldolgozása: szerepjáték jelenetenként, a párbeszéd felhasználásával és kiegészítésével. A szereplők szándékának érzékeltetése. A történet átalakítása a szereplők viselkedésének "kijavításával". (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Mire valók az érzékszerveink? Tájékozódás a segítségükkel. Mit jelent a látás hiánya? (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Térrendezés: Sátorépítés takarók, székek és karók segítségével. (*)

• Családrajz készítése. (*)

• Makettkészítés: sátor és környéke – agyag vagy gyurma, textil, papír, hurkapálcika felhasználásával. (**)

• Nagyobb méretű (szabadtéri) sátormakett készítése textilanyag, botok és zsineg felhasználásával. (***)

Izsák megáldja Jákóbot 24

Az Úr azt mondta Rebekának, hogy az idősebb fiú szolgálni fogja a fiatalabb fiút.

Két oldalt egy darabjaira hullott igeverssel találkozhatsz. Ha megfelelő sorrendben illeszted a szavakat egymáshoz, el tudod olvasni. Segítenek ebben az összeillő formák. A kép alá írd le az igét! ***

Feldolgozás 24

***

Munkalap: A feladat textusa:

Hiszen ki állhat ellene (az Úr) akaratának? Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? (Róm 9,19b–20a)

Az ember vagy akár egy család élete csak Isten kezében, az Ő akarata szerint áll össze egésszé, különben darabjaira hullik, mint a munkalapon az ige szavai.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett igéje: Róm 9,19b–20a

és/vagy: Amit vet az ember, azt fogja aratni is... (Gal 6,7)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Isten akarata és az ember cselekvése:

• Isten akarata sokszor különös, sőt nehezen elfogadható az embernek, mivel ellenkezhet a szokásokkal vagy a józan ésszel. Ilyen elfogadhatatlan lehetett Izsák számára az, hogy a nagyobbik fiú lesz a kisebbik szolgája. Hiszen neki jár az elsőszülöttségi jog és áldás. Miért akarta Izsák mégis keresztezni Isten akaratát? Mi akadályozta meg őt ebben? Hogyan próbált meg Rebeka "besegíteni" Istennek? Szükség volt-e erre? Milyen szerepe volt a két fiúnak a szüleik mellett? Hogyan vettek részt mesterkedéseikben? Szerinted mit kellett volna tenniük, hogy Isten akarata szerint cselekedjenek?

• Jézus is tanított olyat, amin könnyen megbotránkozhatunk. Pl. "Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok..." (Mt 20,26) "Sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első." (Mk 10,31) "Aki a legkisebb mindnyájatok között, az a nagy." (Lk 9,48) Hogyhogy? Hát nem az erőseké a pálya? Nem az erőszakosabb érvényesül? Isten országában nem. Azt Krisztus a szelídeknek ígéri. Nem az erőszakosaknak. De nem is a csalóknak. Akkor miért kapta meg mégis Jákób az áldást? Ennyire igazságtalan az Isten? "Szó sincs róla!" – válaszolhatunk Pál apostollal (Róm 9,14). Ennyire hatalmas. Ő Jákóbot már az anyja méhében kiválasztotta, pedig még nem tett se jót, se rosszat (Róm 9,11–13).

* Tetteink és következményei:

• A történet szereplői mindannyian vétkeztek, még akkor is, ha a "jó ügy" érdekében. Vétküknek meglett a következménye. Ezt így fejezi ki a bibliai igazság: "Amit vet az ember, azt fogja aratni is" (Gal 6,7); és a magyar közmondás: "Ki mint vet, úgy arat." Vizsgáljuk meg, milyen "aratása", következménye van a történetben a kivételezésnek, az Istennel való ellenkezésnek, a csalásnak, hazugságnak! Milyen következményei lehetnek ugyanezeknek a mi életünkben? Keressünk vagy képzeljünk el konkrét életpéldákat! Egyet-kettőt el is játszhatnak a gyerekek.

• Egy izgalmas kérdés: Létezik-e "jó" csalás? Hiszen Jákób is, Rebeka is jót akart. Válaszunkhoz érdemes elolvasni Móra Ferenc: A másik csaló c. elbeszélését Péterről, aki éhes kis húga érdekében folyamodott ehhez az eszközhöz.

Egyéb ötletek:

Drámajáték: Osszuk be a történetet jelenetekre, s jelenetenként keressék meg a gyerekek a párbeszédeket a Bibliából! (Dolgozhatnak csoportmunkában is, úgy, hogy minden csoport egy-egy jelenetet kap.) Majd játsszák el a történetet jelenetenként, szükség szerint kiegészítve a párbeszédeket! Játékukkal, beszédükkel próbálják meg érzékeltetni a szereplők rejtett szándékát is! Játsszák el újra a történetet: Mi lett volna, ha... Ha mindenki összhangban cselekszik Isten akaratával, és csak tisztességes emberi eszközökhöz folyamodik.

Az áldás:

• Izsák áldása az egyik legszebb áldás a Bibliában. Érdemes vele alaposabban megismerkedni. Milyen gondolatok fogalmazódnak meg benne (összehasonlítva Isten korábbi ígéreteivel)? Melyik gondolat milyen módon utal a jövőre? Milyen jövőkép rajzolódik ki belőle? Mennyire igazolja ezt a zsidóság történelme?

• Hasonlítsák össze a gyerekek Izsák áldását Kölcsey Ferenc: Himnusz c. versével (különösen annak első versszakával), ahol szintén áldást kér a költő a magyar nép életére! Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel? (anyagi és "politikai" jólét) Milyen különbségeket? (elsősorban a jövőképben és a történelemszemléletben) Miért van különösen nagy szüksége a magyar népnek az áldásra? Miért lesz az utolsó versszakra az áldásból szánalom? Milyen áldásra (szánalomra – irgalomra) van vagy lenne szüksége ma a magyar népnek?

* Sátorépítés: Izsák sátra is hasonló lehetett a mai nomádok (beduinok) sátraihoz. A sátorponyvát kecskevagy teveszőrből készítették. A nagy lapokat felállított rudakra feszítették, s kötelekkel és cövekekkel erősítették a talajhoz. Belül rendszerint függöny választotta két részre, jobbra volt a férfiak, balra az asszonyok lakrésze. Így nem csoda, hogy áthallatszott a szó.

• Készítsék el a gyerekek egy ehhez hasonló sátor makettjét! A fiúk sátorrudakat és cövekeket faraghatnak botokból vagy lécekből. Szabadtéren a talajba vagy homokba, bent esetleg homokasztal homokjába szúrhatják a rudakat. A lányok sátorponyvát szabhatnak sötét textilanyagból, s a szükséges helyeken összevarrhatják, összetűzhetik azt. A sátor fölállításához használjanak erős zsineget, mellyel kifeszíthetik a sátorkarókat a cövekekhez.

• Nyári táborban felállíthatunk egy igazi két részes camping-sátrat is, amely alkalmas helyszín lehet arra, hogy eljátsszuk a történetet.

rrIzsák megáldja Jákóbot

**

Feldolgozás 24

**

Munkalap: A munkalap textusa:

1. Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot. (1Móz 27,28)

2. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai! Áldott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld! (1Móz 27,29)

A Biblia egyik legszebb áldása hangzik el Izsák szájából, ezért is érdemes a gyerekeknek az egészet megismerni, és lejegyezni. A két feladat alkalmas az önálló munkálkodásra, a bibliahasználat gyakorlására.

Aranymondás:

Az előbb idézett áldás első része: 1Móz 27,28.

vagy: Amit vet az ember, azt fogja aratni is... (Gal 6,7)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Az áldás: Mintha ez az áldás nem is közvetlenül Jákóbnak szólna. Vajon miért?

• Jákób, aki sátorozó félnomád életet élt, még legfeljebb csak ismerkedett a földműveléssel. Apja, Izsák már vetett és aratott ugyan, vagyonát mégis az állatállományával mérték inkább. (1Móz 26,12–14) Az áldás tehát előremutat, arra az időre, amikor Jákób utódai már mint nagy és erős nép telepednek le Kánaán földjén, áttérve a földművelésre. Az áldásban az ígéretek beteljesedésébe vetett bizalom szólal meg. Beszélgessünk arról, mit jelentett, mennyire fontos volt a földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó ember életében az áldás! Összehasonlíthatjuk az áldás szövegét a 65. zsoltár 10–14. verseivel.

• Hasonló gondolatokat fogalmaz meg az az újévi jókívánság, amely gyermekmondókaként maradt fenn a magyar néphagyományban: "Adjon Isten egészséget, / Búzát, bort és békességet." (Bihari gyermekmondókák, Kriterion, Bukarest, 1982, 131. old.) Ez a jókívánság olyasmire is gondol, ami Izsák családjában nem volt meg. Mi az? Hiányzott az egészség, hiszen Izsák majdhogynem vak volt, s ez adott lehetőséget a csalásra. De hiányzott a lelki egészség, a család békessége is.

• Áldást kér a magyar nép életére Kölcsey Ferenc is nemzeti imádságunkban, a Himnuszban. Hasonlítsuk össze annak első versszakát Izsák áldásával! Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel? (Mindkettőben ott az anyagi és a "politikai" jólét vonala.) Miért van különösen nagy szüksége a magyar népnek az áldásra? Beszélgessünk arról is, hogy milyen áldásra van vagy lenne szüksége ma a magyar népnek!

* Tetteink és következményei: A gabonáról nemcsak a bőség juthat az eszünkbe. A magyar nyelvben is közmondássá vált az a bibliai igazság, hogy: "Amit vet az ember, azt fogja aratni is." (Gal 6,7 – nálunk: "Ki mint vet, úgy arat.")

Beszéljük meg a gyerekekkel ennek elsődleges, majd átvitt jelentését! (Mindenki olyan eredményre számíthat, amit tettei alapján megérdemel. Vagyis viselnie kell tettei következményeit.)

• Hogyan érvényesült ez az igazság a bibliai történetben! Vizsgáljuk meg sorra a szereplők tetteit! Mennyire voltak helyénvalóak, mennyire nem? Ki mivel vétkezett? Mi lett ennek a következménye? (Tulajdonképpen egy család belső szétesésébe pillanthatunk bele, melyből csak az isteni kegyelem ad kivezető utat.) Hogyan kellett volna inkább cselekedniük, ha megvan bennük az elegendő bizalom Isten iránt? Mi az, ami ellene mond ennek a közmondásszerű igazságnak Jákób történetében? Isten vajon Jákób tetteire néz-e, amikor beteljesíti majd rajta áldásait? (vö. Róm 9,11–15)

• Hogyan érvényesül ez az igazság a mi életünkben? Keressünk a gyerekekkel példát arra, amikor a jó tetteknek jó, rossz tetteknek rossz a gyümölcse! Milyen következményei vannak vagy lehetnek a csalásnak, hazugságnak, kivételezésnek, meggondolatlan haragnak a mai családok életében? De vajon tudunk-e nem vétkezni? Van-e bűntelen ember? Ilyen csak egy volt: Jézus Krisztus. Egyedül Őbenne részesedhetünk mi is Isten kegyelmében

– tetteink ellenére.

Egyéb ötletek:

* A csaló:

• Jákób neve azt is jelenti: csaló. Mivel szolgált rá eddig erre a névre? Mi vezette őt a csalásra? Gonoszsága, rosszindulata? Tudsz-e valami mentő okot a tettére? Szerinted megkapta volna csalás nélkül is Isten áldásait?

• A csalás történhet jószándékból is. Erre is van példa. Olvassuk el Móra Ferenc: "A másik csaló" c. történetét a gyerekekkel (vagy a történet rövidített változatát "A csaló" címmel – Hétszínvirág olvasókönyv, 3. o., Apáczai Kiadó, Celldömölk), s vizsgáljuk meg, milyen okból csalt a kis Péter? Hogyan viselkedett testvérével szemben?

* Makettkészítés: Készítsék el a gyerekek Izsák sátrának és környékének makettjét! (Részletesebb bemutatását lásd a felsősök *** Feldolgozás-lapján!) A sátor készülhet agyag vagy gyurmaalapba szúrt hurkapálcikákból, és könnyű textil- vagy hajlékony papíranyagból. A sátrat osszák két részre, egyik oldalon van a férfiak, másikon a nők tartózkodási helye. A sátor mellé építhetnek kutat, elhelyezhetnek néhány pálmafát a rendelkezésre álló anyagokból.

Izsák megáldja Jákóbot 24

Itt állnak Bence és Balázs, akik ikrek.

Mindketten ugyanazon a napon születtek.

Úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás.

Színezd ki Bencét és Balázst ugyanazokkal a színekkel!

Itt láthatod Ézsaut és Jákóbot, akik szintén ikrek.

Ők is egy napon születtek, mégsem hasonlítanak egymásra.

Melyek a különbségek?

Valami azért mégis különbözik rajtuk.

Ha jól figyelsz, hét különbséget fedezhetsz fel.

Jelöld meg ezeket egy kis kereszttel!

Ézsau bőre szőrös – Jákób bőre sima.

Ézsau gyakran távol van vadászni – Jákób szívesebben segít a sátor körül.

Színezd ki őket különböző színekkel: Ézsau haját vörösre, Jákóbét barnára!

Aki Istent szereti, szeresse a testvérét is!

1János 4,21

**

Feldolgozás 24

*

Munkalap:

Ikrek, akik hasonlítanak, és ikrek, akik különböznek egymástól. A megfelelő színezés segít ennek az érzékelésében. Csakhogy az érzékelés nem minden, hiszen láthatjuk a történetben, hogy Izsákot is félrevezették az érzékszervei. Beszéljünk hát Ézsau és Jákób természetének ismertetőjeleiről (melyben segít a két fiú születésének, és az elsőszülöttségi jog eladásának története is: 1Móz 25,21–34;

23. lecke)!

Aranymondás:

* Aki Istent szereti, szeresse testvérét is... (1Jn 4,21)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Testvérek:

• Beszélgessünk arról a gyerekekkel, kinek van testvére, ki mit szokott vele játszani, miben értenek egyet, miben nem! Előfordulnak-e veszekedések közöttük? Ki mennyire szereti a testvérét, mennyire ragaszkodik hozzá? El tudná-e képzelni az életét nélküle? Hogyan kell a jó testvéreknek egymással viselkednie? Ismernek-e ikreket? Miben mások az ikertestvérek, mint a többi testvér, és miben nem?

• Sok iker nagyon szereti az ikertestvérét, szinte elválaszthatatlanok. Ézsau és Jákób esetében ez nem így volt. Vajon miért? Beszélhetünk arról, hogy mennyire más volt a természetük, mennyire más volt a hitük és Isten ígérete. De gyűlölködéssé fajuló ellentétük legfőbb oka mégis a szülők kivételezése: Izsáknak Ézsau, Rebekának pedig Jákób volt a kedvence.

* A hazugság és következményei:

• Jákób kétszer is hazudik az édesapjának. Szándékosan vezeti őt félre. Mit akar megkapni a hazugságán keresztül? Mit ér el a hazugságával? Ugye te nem szoktál hazudni a szüleidnek? Miért nem szabad nekik (de másnak se) hazudni?

• Ismered-e a füllentő kakas történetét? (Megtalálható Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon

c. könyvében, a régebbi kiadásokban.) Ő barátjával, a kis sünnel lakott a mezőn, egy fűből font sátorban. A kis sün többször is elment körtéért, és a kakast magára hagyta. Unatkozott a kakas, és unalmában kiáltozni kezdett: Kukurikú, itt a farkas! Persze a kis sün azonnal ott termett, hogy segítsen barátjának. Csak a farkas nem volt sehol. Hol is lett volna? A kakas ezt többször is megismételte, míg végre tényleg jött a farkas. De akkor már kiáltozhatott. A kis sün nem hitt neki. Azt gondolta, a kakas most is csak unatkozik, azért kukorékol. Így aztán, mikor a kis sün hazatért, a sátrat üresen találta. Szerinted mi történt a kakassal? Miért nem segített a kis sün? Mit kellett volna tennie a kakasnak?

Egyéb ötletek:

Sátorépítés: Ebben a történetben, akárcsak a költözésnél (Ábrahám elindul Kánaán földjére – 9. lecke), kulcsfontosságú a sátor. Így most is érdemes néhány karóval vagy székkel és takaróval sátrat építeni (bővebben lásd a 9. lecke * Feldolgozását), amely most annyival legyen bonyolultabb, hogy két különálló részből álljon, egyik a férfiak (fiúk), másik a nők (lányok) számára. Ha egy kicsit játszanak benne a gyerekek, megérthetik, miért hallhatta meg Rebeka olyan könnyen Izsák és Ézsau beszélgetését.

Családrajz: Rajzolják le a gyerekek saját családjukat: szüleiket, testvéreiket (ha vannak), és természetesen saját magukat! Egy ilyen családrajz sokszor nagyon "beszédes", sok mindent elárul a gyermekek családi viszonyairól.

Az érzékszervek: Izsák majdhogynem vak volt. Látás nélkül pedig a többi érzékszervére kellett hagyatkoznia. Próbálják ki a gyerekek a következő játékokkal, mit jelent ez az állapot!

• Kössük be valakinek a szemét! Tegyünk elé különböző formájú és felületű tárgyakat! Tapintás alapján kell felismernie, és megneveznie ezeket. Ugyanezt megpróbálhatjuk szagolható vagy ízlelhető dolgokkal is.

• Most üljenek a gyerekek körbe, s valakit állítsunk a kör közepébe! Szintén kössük be a szemét, majd forgassuk meg párszor a tengelye körül, hogy ne emlékezzen, ki merre ült! Valaki menjen oda hozzá, s neki ki kell tapogatnia, hogy ki lehet az illető. Ha így nem sikerül, mondjon neki valamit, hang alapján már biztosan könnyebb lesz. A felismert gyermek áll újra középre. Ugyanezt játszhatjuk csalafinta módon. Most félre kell vezetni a középen állót. Fel lehet venni valaki másnak a ruháját, vagy el lehet változtatni a hangot.

25. Jákób menekülése - 1Mózes 28

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Az Úr megmutatta szeretetét Jákób iránt. Ő megtartja ígéretét akkor is, ha gyermekei vétkeztek.

* Jákób válaszolt Isten szeretetére.

Előzmények:

Jákób és Rebeka csalása, valamint Izsák áldása után Jákób elmenekült bátyja, Ézsau elől.

Történet:

Amikor megtudta, hogy kisebbik fia elmegy, Izsák magához hívatta. Megáldotta őt, és mint igazi pátriárka parancsokat adott neki.

"Ne végy feleséget a kánaáni leányok közül! Készülj, menj Paddan-Arámba*, anyád apjának, Betúélnak a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lábánnak a leányai közül!"

A pogányoktól való elkülönülés mutatta, hogy mind Ábrahám, mind Izsák és Rebeka komolyan vették Istennek erre vonatkozó parancsát.

Izsák isteni áldással bocsátotta el Jákóbot. Az áldás a szövetség örökösének szólt.* Szó szerint: "A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítsa és sokasítsa meg utódaidat, hogy népek gyülekezetévé váljanak. Adja neked Ábrahám áldását, neked és utódaidnak veled együtt, hogy birtokba vedd ezt az országot, ahol jövevény vagy, amelyet Ábrahámnak adott az Isten." Így küldte el kisebbik fiát.

Ézsaunak feltűnt, hogy Izsák még egyszer megáldotta Jákóbot, s Paddan-Arámba küldte, hogy ott keressen feleséget, és meg is eskette, hogy nem vesz feleségül kánaáni leányt. Rájött, hogy ostobán cselekedett, amikor két hettita leányt vett feleségül. Belátta, hogy azzal szomorúságot okozott édesapjának, és lehet, hogy ezért veszítette el az elsőszülöttségi áldást. Ézsau túl későn jött rá, hogy nem cselekedhet mindenben a saját akarata szerint. De szó sem volt őszinte bűnbánatról.

Ézsau elhatározta, hogy Izsák kedvében fog járni. Elment oda, ahol nagybátyja, Izmael leszármazottjai laktak. (Izmael már több mint tizenöt éve meghalt.) Abból a családból keresett még egy feleséget. Mahalatot*, Izmael leányát vette feleségül. Ő lett a főfelesége Judit és Boszmat mellett.

Aki látta Jákóbot, amint a mezopotámiai Hárán felé igyekezett, bizonyára eszébe sem jutott, hogy egy áldott embert lát. Az Úr neki ígérte ugyan az isteni áldást, melyet édesapjától kapott, de anyja segítségével becstelen módon szerezte meg azt. Így aztán menekülnie kellett bátyja elől, aki kijelentette, hogy édesapja halála után meg fogja őt ölni.

Rebeka Izsák előtt azzal indokolta Jákób elmenetelét, hogy attól félt, Jákób esetleg követi Ézsau meggondolatlan párválasztását. Az ő Jákóbja, az ígéret örököse ne essék kísértésbe, hogy kánaáni leányt vegyen feleségül.

Ha arra gondolunk, hogy ez után az áldás után Izsák még 43 évig élt, Jákób menekülése szükségtelennek látszik. Ézsau ugyanis azt tervezte, hogy Jákóbot majd csak Izsák halála után öli meg. De senki sem tudhatta halála óráját. Másrészt Jákób háráni útja nagyon fontos. Szüleinek ugyanis igazuk volt, hogy nem szabad kánaáni leányt feleségül vennie. Kánaánban jövevényként kellett lakniuk!

Jákób naplementekor Lúz városa* közelébe érkezett. A szabadban töltötte az éjszakát. Egy követ* tett a feje alá vánkosul.

Különös álma, látomása volt*. Az Úr álomban üzent neki.

Egy létra állt a földön, teteje az égig ért. Isten angyalai jártak rajta föl és le. (Az angyalok tehát már körülötte voltak!) Odafönn az Úr állt, és azt mondta (szó szerint): "Én vagyok az ÚR, atyádnak, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene! Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak. Annyi utódod lesz, mint a föld pora, terjeszkedni fogsz nyugatra és keletre, északra és délre, és áldást nyer általad, meg utódod által a föld minden nemzetsége. Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked."

Hogyan fogja Jákób az Úrnak ezt a nagyszerű ígéretét megtapasztalni? Hozzá, a nincstelen menekülőhöz, ahhoz, aki bátyját és öreg édesapját megcsalta, szól most a Mindenható! És angyalai őrzik. Isten beveszi őt abba a szövetségbe, melyet nagyapjával és apjával kötött.

Ezt a földet, melyből még annyit sem mondhat magáénak, mint amekkorán fekszik, Isten neki és utódainak ígéri, holott még utódai sincsenek! Azok mégis a világ mind a négy tája felé fognak terjeszkedni, megszámlálhatatlanul sokan, mint a föld pora.

Elhangzik a különös ígéret: benne fog megáldatni a föld minden nemzetsége! Ez a Szabadítóról szóló ősrégi ígéretre utal.

De Isten azt is ígéri, hogy vele lesz, és oltalmazza a közeljövőben is. Akárhova megy, az Úr vele lesz. Sőt azt is megígéri neki, hogy vissza fog jönni erre a földre. Az Úr nem hagyja el, amíg nem teljesíti, amit most ígért.

Jákób fölébredt. Az álomnak vége lett. Azt mondta magában: "Bizonyára az ÚR van ezen a helyen, és én nem tudtam!" Félt és így szólt: "Milyen félelmes (tiszteletet parancsoló – azaz Isten fenségével és dicsőségével teljes) ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja."

Reggel korán fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, olajat* öntött a tetejére, és elnevezte Bételnek*.

Majd fogadalmat tett*: "Ha velem lesz Isten, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, ha ad nekem ételül kenyeret és öltözetül ruhát, és békességben térek vissza apám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem. Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom." Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Ennél az ígéretnél egy kicsit meg kell állnunk: Jákób nem szabott feltételeket, hanem hit által szólt. Ha az Úr őt egész idő alatt megőrizte és megsegítette, Őt Istenének és Üdvözítőjének fogja vallani, és ezen a helyen fogja tisztelni. A tized* felajánlása a kezdete annak a vallási kötelezettségnek, hogy mindennek a tizedét Isten szolgálatára szentelik.

Azután tovább indult Jákób. Tudta, hogy nem egyedül megy...

Énekek:

Református énekeskönyv: 121; 135:1–2; 162:1–2; 422 Jertek, énekeljünk: 141; 144; 173; 189; 197 Harangszó: 15; 17; 39; 42:1 Dicsérjétek az Urat!: 14; 27:1.3; 30; 157; 172 Erőm és énekem az Úr: 17; 30; 36; 69; 97

Jegyzetek: Paddan-Arám – "Arám síksága", azaz sík vidék az Eufrátesz és Tigris folyók között. Háránt Betúél és Lábán lakóhelyeként emlegeti a Biblia. Már előbb az 1Móz 25,20 is említi Paddan-Arámot. Lehet, hogy ez annak a vidéknek a neve, ahol Hárán feküdt. Izsák megáldja Jákóbot – Izsák azt az ígéretet adja tovább Jákóbnak, melyet az Úr Ábrahámnak és neki magának adott. Ezzel megerősíti azt az áldást, melyet Jákób csalással szerzett meg (lásd 1Móz 27; 24. lecke). Mahalat – Lásd a 23. lecke jegyzet rovatában: a "Judit és Boszmat" neveket! Ennek a nőnek a neve az 1Móz 36,3-ban Boszmat ("illatos"). Város – A "város" abban a korban és azon a vidéken néhány házból álló, és sánccal, cölöpkerítéssel vagy fallal körülvett település volt. Kő – Egyiptomban kicsi pad alakú köveket használtak fejpárnáknak, egy ilyen kőpárna tehát nem számított különlegességnek. Álom – Látomás; talán legjobban a délibábhoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a délibáb földi eredetű, míg a látomás Istentől származik. Olaj – A keleti utazóknál mindig volt egy korsócska olaj, ezzel kezelték a sebeket, védték a bőrüket az erős napsütés ellen, és az étel elkészítéséhez is szükség volt rá. Ezenkívül Istennek való áldozatra is használták, amint ebben az esetben is látjuk. Később olvasunk többek között Áron, Saul, Dávid és Jóás olajjal való felkenetéséről.

Bétel – "Isten háza"; Lúz új, héber neve. Fogadalom – Amikor egy izráelita fogadalmat tett, azt ígérte meg, hogy valamit meg fog tenni, vagy valamitől megtartóztatja magát. Tettek fogadást Istennek (lásd többek közt: 5Móz 12,11), ilyenkor gyakran az Ő nevét hívták segítségül. Gondoljunk a názírfogadalomra (pl. 4Móz 6,2), Jefte fogadalmára (Bír 11,30). A fogadalom az embert éppen úgy kötelezte, mint az eskü. Tized – 3Móz 27,30: "A föld minden tizede az ÚRé, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az ÚR szent tulajdona az." A 32. versben szó van a marháknak és a juhoknak a tizedéről is. Ábrahám kezdte el a tizedadást, amikor Melkisédek pap-királynak a zsákmányból tizedet adott (1Móz 14,20). A farizeusok is tizedet adtak mindenből, amijük csak volt (Mt 23,23; Lk 18,12). A tizedadás a templomi szolgálat biztos jövedelemforrása volt.

Megjegyzések: Izsák tette – Amikor Izsák Jákóbnak ajándékozta Isten szövetségígéretének örökségét – megáldotta, ahogy Isten Ábrahámot és őt megáldotta – ezzel hitéről tett bizonyságot. Izsák helyesen cselekedett: Ha Istennek engedelmeskedünk, ez olykor saját akaratunk és értelmünk ellenére van. Ézsau "megoldása" – Amikor Ézsau megpróbálta rendbe tenni dolgait azzal, hogy még egy, a családból való leányt vett feleségül, hitetlen módon akarta megszerezni Isten és övéi kegyét. A gyógyszer sokszor károsabb, mint a betegség. Ézsaunak három felesége lett, holott a kettő is sok volt; ezt a "rendes" feleséget a már meglevő kettő fölé rendelte, így azok háttérbe kerültek. Isten kegyelme – Jákób nem érdemelte meg az Úr hűségét. Sokszor látjuk: az Úr beteljesíti ígéreteit gyermekei bűnei ellenére is. Ezzel mutatja meg feltétel nélküli szeretetét, mely nem függ az emberek viselkedésétől. Az Úr megtartja szavát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy büntetlenül vétkezhetünk. A keresztyénség nem mindig látható – Ahogy a menekülő Jákób nem különbözött más ifjaktól, ugyanúgy nem ismerhető fel sok keresztyén sem. A mennyei polgárság nem mindig látható rajtuk.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Egyedüllét, magányosság, félelmek. (* ** ***)

• Álmaink. Az álom szerepe és élettani funkciója. (** ***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az adózás. Különböző adórendszerek a történelemben. Az adó szerepe az államháztartásban. Az adózó felelőssége. (***)

• Menekültek a mai világban. A menekültté válás okai. A segítségnyújtás módja. Menekültkérdés hazánkban. (***)

Társadalmi ismeretek / (Osztályfőnöki) / Természetismeret (Környezetismeret) / Történelem / Matematika

• Vakáció, kirándulás: utazás a családdal. Úticél, közlekedési eszköz, útitársak, úticsomag. (*)

Útvonal hossza és a megtett napi út alapján az utazás idejének kiszámítása. (** ***)

Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet és a Közel-Kelet térképén. Útvonal hosszának kiszámítása vonalas mérték segítségével. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Vershallgatás, verstanulás. (*)

• Beszélgetés József Attila: Altató c. verse alapján. (*)

• Hír fogalmazása Jákób útjához vagy egy gyalogtúrához kapcsolódva. (**)

• Útibeszámoló írásban Jákób vagy egy mai menekült útjához kapcsolódóan. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

Útiélmény, álomélmény rajzi megjelenítése. (* **)

Bibliai történethez kapcsolódó papírmodell készítése lépcsőszerkezettel. Hajtogatás, nyírás, ragasztás, színezés, továbbrajzolás. (**)

Jákób menekülése 25

Itt is egy "égig érő" létrát láthatsz, benne két igével, melyekből megtudhatod, milyen összeköttetésünk van a mennyel.

Csakhogy a létrafokok hiányosak, így nem lehet rájuk lépni. Ki kell egészítened a fekvő kőben lévő magánhangzókkal.

Írd be ezeket sorban a felső igével kezdve (felülről), majd az alsó igével folytatva (alulról)!

***

Feldolgozás 25

***

Munkalap: A feladat textusai:

(Jézus) hozzátette: Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára. (Jn 1,51) ...teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által... (Zsid 10,19)

A fölső ige fölülről, az alsó alulról kezdődik. Fölülről, hiszen mind az angyalok, mind Jézus Krisztus az ég, a menny küldöttei, Isten emberhez leereszkedő szeretetének képviselői. És alulról, hiszen Jézus által mindenki előtt megnyílt az út a mennyek országa felé.

Aranymondás:

Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja. (1Móz 28,17)

vagy: Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és Istenében, az Úrban van a reménysége. (Zsolt 146,5)

Üzenet elmélyítése:

* Isten kegyelme és az istentisztelet:

• A történet nagyon jó példa arra, hogy megértsük, hogyan keletkezik az igazi istentisztelet. Először Isten cselekszik: Szól Jákóbhoz a látomáson keresztül, megerősíti kiválasztottságát, atyáinak tett ígéretét. Majd Jákób válasza következik, melynek első mozzanata az istenfélelem és Istenben való bizalom, ami szavakban is megnyilvánul. Az emlékkő felállítása, felkenése, elnevezése már konkrét istentiszteleti cselekmény, melyet követ a fogadalom, ami Jákób további életére jelent kötelezettségeket. Vizsgáljuk meg a gyerekekkel ezeket az elemeket! Az álombeli ígéretet összehasonlíthatjuk Isten korábban tett ígéreteivel (pl. 1Móz 13,14–17; 22,16–18; 26,3–5). Vajon miért félelemmel reagált Jákób Isten álombeli jelenésére? (Vö. 2Móz 3,6) Milyen tettek következtek ebből a félelemből? Olvassuk el alaposabban Jákób fogadalmát! Mintha alkudozna Istennel. Mit vár el tőle, és mit ígér meg cserében? Isten kötötte-e valamilyen feltételhez Jákóbbal szemben az ígéretét? (Most is láthatjuk, hogy Isten szeretete és kegyelme mennyivel több az ember szereteténél és engedelmességénél.) Igazán ez az a többlet, ami az ember Istenben való bizalmának és istentiszteletének alapja lehet.

• Hasonló lehet a mi "okos istentiszteletünk" (Róm 12,1–2) alapja is. Olyan istenélmény, melyben megtapasztaltuk Isten bűneinket is elfedező kegyelmét, szeretetét. Beszélgessünk erről a gyerekekkel, amit nagyon megerősíthet egy személyes bizonyságtétel a saját életünkből. Beszéljünk arról is, mit ajánlhatunk mi fel Istennek, mi lehet a mi tizedünk!

Egyéb ötletek:

* A tized:

• Az Ószövetségben az emberek tizedet adtak minden szerzeményükből Istennek és az Ő szolgálatára. Mit teszünk mi, keresztyének a vagyonunkkal, pénzünkkel, egyéb javainkkal? Mennyit adunk az Úr szolgálatára? Gondoljunk arra, hogy mi csak sáfárok vagyunk! Mindent Istentől kaptunk. Még az időnket és a képességeinket is.

• A tized kapcsán beszélgethetünk a különböző korokban használatos, és a mai adórendszerről. Miért van szükség adóra? Mit kell belőle fenntartani? Miért fontos, hogy az állampolgárok hűségesen befizessék az adójukat? Mennyire jellemző ez manapság? Mennyi jut el ma az adónkból az egyháznak? (Van-e tíz százalék?)

* Az útvonal: Keressék meg a gyerekek földrajzi és történelmi térképeken: milyen szélességi és hosszúsági fokokon fekszik; milyen távolságra van egymástól Beérseba és Hárán! Végezzenek számításokat, kb. mennyi ideig tarthat egy gyalogos vándorút közöttük! (Lásd még ehhez a

9. lecke ***Feldolgozását!)

* A menekülés:

• Jákób nem jószántából indult el erre a hosszú útra. Miért kellett elmenekülnie otthonról? Szerinted mit vihetett magával és mit nem? Kiktől kellett elszakadnia? Egyedül maradt-e mégis? Ki volt az útitársa?

• Ma is sokan kényszerülnek menekülésre. Milyen menekültekről tudsz a mi világunkban? Mi elől, miért menekülnek ma az emberek? (Menekülhetnek félelemből a biztonságba, éhínség elől, vallási, politikai meggyőződésből, gazdasági okokból. Különbséget kell tenni a szabad akaratból és nyomás hatására való menekülés között.) Hol fogadják be őket? Mi ott a helyzet? Mi a helyzet hazánkban? Mit tehetünk a menekültekért?

Útibeszámoló: Képzeld magad Jákób vagy egy mai menekült helyébe, s készíts írásos beszámolót utadról a menekülés indítóokaitól kezdve a megérkezésig! Használhatod a naplóformát is.

Az álmaink: Beszélgessünk az álmokról! Szoktál álmodni? Miért álmodunk? Minden álomnak van jelentése? Beszéljünk az álmok szerepéről, élettani funkciójáról!

rJákób menekülése

**

Feldolgozás 25

**

Munkalap:

Az eredeti igéket néhol leegyszerűsítettük. A munkalapot próbáljuk meg vastagabb papírra másoltatni a gyerekek számára, hogy tartósabb legyen a modell! Mielőtt meghajtogatnák és összeragasztanák a lépcsőt és a háttéralapot, ki is színezhetik. A lépcső tetején lévő háromszög Istent jelképezi.

Aranymondás:

Én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. (1Móz 28,15a)

és/vagy: Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,20b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Ismétlő kérdések: A történetet az alábbi kérdéssorral kapcsolhatjuk a már eddig megismert történetekhez. A kérdésekre vagy a megfelelő válasz bekarikázásával, vagy a megfelelő válaszhelyek kitöltésével kell válaszolni.

Hogyan akarta Ézsau rendezni öccsével a nézeteltérését?

1. Igazságosan el akarta osztani kettejük közt a vagyont

2. Arra számított, hogy Izsák hamarosan meghal, s akkor megöli öccsét

3. Vissza akarta vásárolni az elsőszülöttségi jogot Emlékszel-e olyan testvérpárra, ahol az ellenségeskedés halállal végződött?

Hová küldi Izsák Jákóbot nősülni?

1. Oda, ahonnan ő is kapta a feleségét

2. Izmáelhez

3. A khitteusokhoz Az álmában látott létrát kik használták? __________________________ Ki szólította meg álmában Jákóbot?

1. A lelkiismeret

2. Az egyik angyal

3. Az Úr Kik kaptak már hasonló ígéreteket Jákób családjából? __________________________ Mit csinált Jákób a párnának használt kővel?

1. Emlékoszloppá kente

2. Magával vitte

3. Ráírta a nevét

* Az álmok:

Mindenkit izgatnak az álmok, különösen a gyerekeket, akiknek álmai sokszor intenzívebbek, elevenebbek, olykor félelmetesebbek, mint a felnőtteké. Beszélgessünk velük az álmokról! (Vegyük ezt nagyon komolyan! A meg nem beszélt, fel nem dolgozott álmok sokszor nyomasztóan telepednek rá a gyermekekre hosszabb időn keresztül is.) Kinek volt valamilyen emlékezetes álma? Milyen érzéseket keltett bennük? Egy-egy fontos álmukat le is rajzolhatják, így a hozzá kapcsolódó érzelmek könnyebben felszabadulhatnak. Szóljunk az álmok keletkezéséről, élettani szerepéről! Arról, hogy nem kell feltétlenül üzenetet keresni bennük, különösen nem a jövőre vonatkozót. Beszélhetünk arról is, hogy szólhat-e ma Isten álmon keresztül. Ma hogyan mutatja meg magát Isten az embereknek? (A Bibliát olvasva tapasztalhatjuk meg Isten jelenlétét az életünkben.)

* Egyedül:

• Jákób egyedül marad. Még soha nem volt távol otthonától, családjától. Édesanyját – bár ezt még nem tudja – nem is láthatja többet. Mindez bűnének következménye: maga a büntetés. Az Úr azonban nem hagyja magára, vele van bajában, vele lesz az úton, minden nehézsége között. Minderről beszélgetve mutassunk rá Isten szeretetének, kegyelmének nagyságára, amire a bűnös ember is számíthat.

• Beszélgessünk a gyerekekkel arról, maradtak-e már hosszabb időre egyedül, éltek-e már át hasonló magányosságot, mint amit Jákób átélhetett! Átélték-e már elkövetett vétkük miatt a magukra maradottság nyomasztó érzését? Mi is nyugodtan rábízhatjuk magunkat Isten szeretetének, kegyelmének gazdagságára, hisz Ő Jézus Krisztusban megbocsát a bűnös embernek. Sőt, Jézus azt ígérte az Őt követő tanítványoknak: "veletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28,20). A tanítvány is vétkezhet. De őszinte bűnbánatával van kihez fordulnia.

* Egy gyalogos út:

• Vajon mennyi ideig tarthatott Jákób útja Beérsebától Háránig gyalogosan, ha az út hossza 8–900 km? (Lásd a 9. lecke **Feldolgozását!) Hány kilométert tehet meg egy egészséges felnőtt férfi óránként, naponként? Végezzenek a gyerekek számításokat, akár táblázatban rögzítve a különböző napi teljesítmények nyomán kijövő eredményt!

• Te mennyi idő alatt tetted volna meg? – tehetjük fel a kérdést a gyerekeknek. Hogy a válasz reálisabb legyen, szervezzünk gyalogtúrát, ahol a gyerekek is kipróbálhatják, milyen teljesítményre képesek néhány óra alatt – gyalog.

• Fogalmazzanak meg a gyerekek egy rövid hírt Jákób útjáról és/vagy a gyalogtúráról!

Jákób menekülése 25

Jákób távol kedves otthonától szabadban tölti az éjszakát.

Egyedül érzi nagyon magát.

Szomorúan alszik végre el.

Isten éjjel álmában hozzá szól:

"Veled vagyok, megőrizlek téged, veled leszek, akárhova mégy."

S többé nem fél Jákób. Az ígéret megnyugtatja szomorú szívét.

Marci nem tud aludni sehogy sem.

Marci fél a sötét éjszakától.

Sötét éjnek furcsa sok zajától.

Rossz álmoktól retteg csendesen.

Figyeld Marci Isten hu szavát!

Jákóbot sem hagyta egyedül.

Rólad is O gondoskodik mostan.

Veled van, a sötétben is ott van.

Aludj hát szépen! Jó éjszakát!

Én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy.

1Mózes 28,15

Mindkét képen éjszaka van. Ezért sötét színekkel színezz!

**

Feldolgozás 25

*

Munkalap:

Isten gondoskodása a legkisebbeknek saját élményeikből kiindulva érthető meg igazán. A vers még közelebb hozza a félelmetes éjszaka, majd a megnyugvás élményét a számukra. Segít az átélésben. Különösen, ha a tanító előadása is segíti azt. Érdeklődő gyerekek meg is tanulhatják a vers egyik, másik vagy mindkét szakaszát.

Aranymondás:

Az aranymondás igéje kissé átalakítva szerepel a versben. Megtaníthatjuk az eredeti igét hosszabb és rövidebb formában egyaránt, de az átalakított változatot is:

Én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy. (1Móz 28,15a)

vagy: az előbbi ige aláhúzott része

vagy: "Veled vagyok, megőrizlek téged, / veled leszek, akárhova mégy." (1Móz 28,15 alapján)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Isten gondoskodása:

• Jákóbnak saját hibájából kellett útra kelnie. Ézsau haragja elől kellett menekülnie. Isten mégsem hagyja el Jákóbot, pedig súlyosan vétkezett. Ezt meg is mondja neki, hogy ne féljen. Megerősíti a nagyapjának, Ábrahámnak, és apjának, Izsáknak tett ígéreteket. Mutassunk rá, mit jelent Jákób életében Isten hűsége! Isten hűségesebb, megbízhatóbb, mint az ember. Ez nekünk is biztonságot adhat.

• Biztosan a gyerekek is szoktak félni a sötétben, egy-egy nyugtalan éjszakán vagy ijesztő álom után. Beszélgessünk ezekről az élményeikről, és nyugtassuk meg őket: Istenben mindig, mindenhol (még a sötétben is) megbízhatnak. Az iránta való bizalom a legjobb orvosság a félelem ellen.

* Az utazás:

• Beszélgessünk a gyerekekkel egy-egy hosszabb útjukról, amit vakáció idején tettek! Hová, kihez mentek? Milyen közlekedési eszközzel? Mennyi ideig tartott az út? Kinek a vezetésével indultak el? Ki tartott még velük? Ki nem? Mi mindent vittek magukkal? S mit nem?

• Hasonlítsuk össze ezzel Jákób útját! (A kérdések ugyanazok.) Emeljük ki, hogy az ő útitársa egyedül az Úr volt. Vajon a mi útjainkon is ott van? (Magyarázzuk meg, mit jelent ez!) (A témához lásd még a 9. lecke * Feldolgozását!)

Egyéb ötletek:

* Útközben:

• (Kapcsolódva az előző beszélgetéshez.) Te mi mindent láttál útközben? Rajzold le a legérdekesebbet!

• Mi mindent láthatott Jákób egy ilyen úton? Dombok, hegyek, puszták, kutak, falvak és városok, más utazók, talán még rablók is... Próbáljuk meg érzékeltetni, hogy egy ilyen utazás során milyen ismeretlen területeken kellett áthaladnia gyalogosan! Rajzolják le a gyerekek az út – szerintük – legérdekesebb részét!

* Az álom:

• Nemcsak rossz álmok léteznek, vannak jó álmok is. Ha emlékeznek egy ilyen álmukra, mondják el a gyerekek. Le is lehet rajzoltatni.

• Jákób is egy jó álmot álmodott, még akkor is, ha félelemmel ébredt belőle. Miért volt jó ez az álom? Rajzolják le a gyerekek Jákób álmát! Ők hogyan képzelik el? (A létra tetején álló Urat ábrázolhatják úgy, mint egy mindegyiknél világosabb, sugárzóbb angyalt.)

Altató: A 19. lecke * Feldolgozásában találkozhattunk már néhány szép altatódallal a magyar néphagyományból. Egyiket-másikat érdemes feleleveníteni. A munkalap idősebb kisfiújához és a gyerekekhez azonban jobban illik József Attila: Altató

verse. Olvassuk el nekik a verset vagy egy jellemző részletét, s beszélgessünk róla! (Itt a vers 1–2. szakaszát közöljük.) Mivel biztatja a fáradt édesanya az aludni készülő kis Balázst? Te mivel biztatnád őt tovább?

József Attila: Altató (részlet)

Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét – aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, vele alszik a zümmögés – aludj el szépen, kis Balázs.

26. Jákób Lábánnál - 1Mózes 29 (30)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Szerelem első látásra. A szerelem gyümölcse, Isten ajándéka a gyermek.

A féltékenység sok harag és szomorúság gyökere.

Előzmények:

Jákób menekülés közben Istennel találkozott Bételben. Álmában Isten neki is megismételte azt az ígéretet, amit Ábrahámnak és Izsáknak tett.

Bevezetés:

Jákób vidáman folytatta útját Paddam-Arám*, a "keleten élő népek földje" felé. Az Úrral való találkozás új lelkierőt öntött belé. Biztos volt benne, hogy Isten meg fogja segíteni. Jákób jelleme azonban nem sokat változott. Ebből a fejezetből úgy ismerjük meg őt, mint aki tudott kezdeményezni, mert kritikát gyakorolni. Nem volt anyámasszony katonája!

Történet:

Amikor Jákób végre megérkezett a Paddam-Arámban levő Háránba, egy kutat látott a mezőn. Még fényes nappal volt. Csodálkozva vette észre, hogy három juhnyáj heverészik a kút mellett.

Köszönt a pásztoroknak. "Hova valók vagytok, barátaim?"

Amikor ők azt felelték, hogy hárániak, tüstént megkérdezte, hogy ismerik-e Lábánt. Természetesen ismerték. Erre Jákób Lábán hogyléte felől érdeklődött. A pásztorok elmondták, hogy jól van, s hogy Lábán leányára, Ráhelre* várnak, aki már jön a nyájával.

Jákób csodálkozott, hogy fényes nappal a kút mellett hever a nyáj. Náluk, otthon ez nyilván nem volt szokás. Ilyenkor a nyájnak legelnie kellett.

A pásztorok megmagyarázták, hogy mindnyájuknak együtt kell lenniük, hogy elgördítsék a követ a kút szájáról. Furcsa egy helyzet. Úgy látszik, a pásztorok nem bíztak egymásban.

Ekkor megérkezett Ráhel apja juhaival. Anélkül, hogy előbb bemutatkozott volna neki, Jákób segített a pásztoroknak elgördíteni a követ, és megitatta nagybátyjának, Lábánnak a nyáját. Ebből látszott, hogy Jákób maga is pásztor, és egyáltalán nem gyönge, amint azt a bátyjával, Ézsauval való összehasonlítás alapján gondolnánk.

Miután a juhokat megitatta, Jákób odament Ráhelhez, átölelte és megcsókolta a valószínűleg nagyon csodálkozó leányt. Ez már túl sok volt Jákóbnak: hangos sírásra fakadt. Aztán elmondta, ki ő: Lábán rokona, Rebekának a fia.

Ráhel nyomban elszaladt, hogy a hírt elmondja apjának.

Lábán Jákób elé futott a kúthoz. Jó keleti szokás szerint megölelte, megcsókolta és meghívta házához. Jákób elmondta Lábánnak jövetele okát. Nem tudjuk, vajon szólt-e arról is, hogyan csapta be öreg édesapját, és hogy Ézsau elől kellett elmenekülnie; azt sem, szót ejtett-e arról, hogy apja azért küldte Paddam-Arámba: itt keressen feleséget. A Biblia röviden tudósít: "Ő pedig elmondott mindent Lábánnak."

A rokoni kapcsolat miatt Lábán házába fogadta Jákóbot. Egy hónapig Jákób a nyájnál foglalatoskodott. A hónap elteltével Lábán megkérdezte Jákóbot, hogy mi legyen a bére. Nem szívesen engedte volna el az ügyes fiatalembert.

Jákóbnak nem kellett sokáig gondolkodnia, hogy mi is legyen a fizetése. Első látásra megszerette Lábán kisebbik leányát, Ráhelt. Kétségtelenül gondolt arra a feladatra is, amivel apja útnak indulásakor megbízta: ne végy feleséget a kánaáni leányok közül, hanem vedd el Lábánnak egyik leányát. Nos, ez egyáltalán nem esett nehezére. Beleszeretett Ráhelbe. Ráhel nagyon szép volt. Nénje, Lea* már közel sem volt annyira szép, és volt egy fogyatékossága is: nagyon rosszul látott.

"Szolgálok neked hét esztendeig a kisebbik leányodért, Ráhelért" – javasolta Jákób. Tudott és akart a feleségéért szolgálni. Ezen egy kicsit el kell gondolkodnunk. Jákób tudta, hogy majd csak hét év múlva kapja meg Ráhelt feleségül.

Lábán elfogadta Jákób ajánlatát. Azt mondta: "Jobb ha hozzád adom, mintha más emberhez adnám. Maradj nálam!"

Hét évig szolgált Jákób Lábánnál. Azt olvassuk: "de ez csak néhány napnak tűnt neki, annyira szerette őt". Mire képes a szerelem... A várakozási idő lejártával Jákób szólt Lábánnak, hogy Ráhelt feleségül akarja venni.

Lábán lakodalmat rendezett. Ahogy keleten szokás, este a menyasszonyt a vőlegényhez vitte. És mit tett ez a csaló? Nem Ráhelt, hanem Leát vezette Jákób sátrába! A sötét sátorban Jákób nem vette észre a cserét! Csak reggel döbbent rá, hogy becsapták. Jákób dühösen vonta felelősségre apósát. "Mit tettél velem? Hát nem Ráhelért szolgáltam nálad? Miért csaptál be engem?"

Lábán az ország szokásával próbálta menteni magát, mely szerint először a nagyobbik leányt házasítják ki, és csak azután a kisebbet. Nem lehet bizonyossággal mondani, de gyanítható, hogy Lábán ezt azért tette, hogy Jákób még tovább szolgáljon nála. Ugyanis azonnal azt ajánlotta: Ha Jákób vár egy hétig, feleségül kapja Ráhelt is. Újabb hét évig szolgálhat, most tényleg Ráhelért.

Jákób mit tehetett mást, mint elfogadta az ajánlatot? Ha Isten parancsa szerint cselekszik – hogy csak egy felesége lehet – nem fogja elvenni Ráhelt... Örömmel kezdte el az újabb hét esztendei szolgálatát. Az első hét elmúltával feleségül kapta Ráhelt. Azt olvassuk, hogy Jákób jobban szerette Ráhelt, mint Leát. Ebből később mindenféle bonyodalom támadt...

Jákóbnak most egyszerre két felesége* volt. Bárcsak jóra vezetett volna! Lábán Leának Zilpát adta szolgálóul, Ráhelnek pedig Bilhát.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

A történet bővítése:

Az Úr tudta, hogy nem Lea a kedves. Őt áldotta meg gyermekekkel. Első fiát Lea Rúbennek* nevezte el, és azt mondta, hogy most már szeretni fogja a férje, mivel az Úr meglátta a nyomorúságát.

Leának gyors egymásutánban születtek még fiai: Simeon*, Lévi*, Júda*.

Ráhelnek azonban egy gyermeke sem született. Irigykedett nénjére, és azt mondta Jákóbnak: "Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!" Azaz így semmit sem ér az élete. Belehal a szomorúságba.

Jákób haragra gerjedt, kijelentette, hogy ő nem Isten, aki megtagadta tőle eddig a gyermekeket.

Ráhel, hogy gyermeke legyen, ahhoz a megoldáshoz folyamodott, amihez egykor Sára is (lásd 1Móz 16): Bilhát*, a szolgálóját feleségül* adta Jákóbhoz.

Amikor Bilha egy fiúval ajándékozta meg Jákóbot, Ráhel így kiáltott fel: "Ítélt (igazságot szolgáltatott) ügyemben Isten, meghallgatta szavamat, és adott nekem fiút!" A gyermeket Dánnak* nevezte el.

Bilha második fia a Naftáli* nevet kapta, mivel oly sokat és sóvárogva imádkozott gyermekért, és Isten meghallgatta.

Lea nem akart lemaradni húgától, és feleségül adta Jákóbnak szolgálóját, Zilpát*. Zilpának fia született, akinek Lea a Gád* nevet adta, mivel, ahogy ő mondja, most szerencséje volt.

Zilpa második fiát Lea Ásérnak* nevezte el. Ujjongott: "Bizony boldognak mondanak engem a leányok (a környezetében levő nők)!"

A két nő közti féltékenység tetőfokáról (ahogy azt a 30,14–16-ban olvassuk, amikor Rúben

– aki akkor négy vagy öt éves – mandragórát* talál, és Ráhel azért "bérbe adta" Jákóbot nénjének) ne tájékoztassuk a gyermekeket!

Leának fia született megint, akit Issakárnak* nevezett el.

Lea következő fia a Zebulon* nevet kapta, mivel Lea abban reménykedett, hogy vele fog lakni a férje. Ebből kitűnik, hogy Jákób nem vele, hanem Ráhellel lakott.

Lea következő gyermeke egy leány lett, Dina*. Ez egy kissé keserűen hangzó név, melyben a közte és Ráhel között Jákób szeretetéért folyó állandó harc jut kifejezésre.

Aztán megtörtént a csoda: Ráhelnek fia született! Azt olvassuk, hogy Isten megemlékezett Ráhelről is. Ráhel ujjongott: "Elvette Isten a gyalázatomat!" Józsefnek* nevezte el őt, és ezzel azt fejezte ki, hogy további fiúban reménykedik: "Adjon nekem az Úr még másik fiút is!"

De erre még várnia kellett. Jákóbnak már tizenegy fia volt. A később megszülető Benjáminnal együtt ők Izráel népének tizenkét ősatyja.

A bibliai történet feldolgozása

Énekek:

Református énekeskönyv: 62:4–5; 77:1–3.8; 167:1–2; 240; 265; 274 Jertek, énekeljünk: 173; 141:1; 144; 145; 163 Harangszó: 51:1–2; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 8; 18; 55:1.3; 75; 95:1 Erőm és énekem az Úr: 7:1; 16:1–2; 58:1.3; 131

Megjegyzések: Féltékenység – A világon sok nyomorúság oka a féltékenység. A "Szeresd felebarátodat, mint magadat" törvénynek az áthágása ez, annak minden szomorú következményével. Beszélgetés közben inkább példákkal szemléltessük, hogy mennyi bűn számára nyit utat a féltékenység. Szükség van arra, hogy a féltékenységtől való megszabadulásért is imádkozzunk. A Lea és Ráhel közti féltékenységi harc érthető, de nem helyeselhető. Csodálatos, hogy Izráel népe valóban ebből az elítélendő harcból származott! Utalni lehet a tizedik parancsolatra is: "Ne kívánd a másét!" A kívánság minden rossznak a gyökere. Zsid 13,5: "Érjétek be azzal, amitek van, mert Ő mondta: Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." A legkisebbeknek – Jákóbnak Ráhellel és Lábánnal való találkozásáról beszéljünk inkább. A végén röviden arról is lehet szólni, hogy milyen hosszú ideig szolgált Jákób Lábánnál, s feleségül vette Leát és Ráhelt. A történet kibővítése – Természetesen szólni kell valamit arról, hogyan jött létre Jákób családja. Ez is célja ennek a kiegészítésnek. Érdekes Jákób gyermekei nevének a jelentése. A másodfeleségek kérdése – Ezt nem mellőzhetjük. Talán indítékot ad a házasságról való beszélgetésre: milyen fontos a párválasztás. Itt megintcsak kitűnik, hogy Isten hibás emberi tettek által is véghez viszi akaratát.

A bibliai történet feldolgozása

Vázlat:

Izsák – Rebeka Jákób Paddan-Arám Lábán Lea – Ráhel Zilpa Bilha Jákób fiai Leától: Rúben Simeon Lévi Júda Zilpától: Gád Ásér

Bilhától: Dán Naftáli ismét Leától: Issakár Zebulon Ráheltől: József később Benjámin lánya Leától: Dina

Jákób Lábánnál 26 ***

Ti férfiak, szeressétek feleségeteket... Kolossé 3,19a

1. Írd a pontozott vonalakra Jákób gyermekeinek nevét! Ügyelj rá, hogy minden név a megfelelő anyához kerüljön!

2. Ha a fenti lóugrásos rejtvényt megfejted, megtudod, mit ír a Példabeszédek 16,9 az ember terveiről. Írd le ide! (Indulás a bal felső sarokból.)

3. Jákób fiai lettek ősatyái Júda tizenkét törzsének. Tudod-e, melyik törzsből született Jézus?

4. Benjámin később született. Mikor? Keresd meg a következő igehelyet: 1Mózes 35,16–20!

Feldolgozás 26 ***

Munkalap:

1. A gyermekek nevei: Rúben, Simeon, Lévi, Júda (Lea). Dán, Naftáli (Bilha). Gád, Ásér (Zilpa). Issakár, Zebulon, Dina (Lea). József (és Betlehemnél) Benjámin (Ráhel).

2. A rejtvény textusa:

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását. (Péld 16,9)

3. Az utódok listája (lásd Jézus nemzetségtáblázatát: Mt 1,1–16): Ábrahám, Izsák, Jákób, Júda... Dávid... Jézus

4. Azért foglalkozunk Benjáminnal is, hogy Jákób gyermekeinek listája teljes legyen.

Aranymondás:

A rejtvény előbb idézett textusa: Péld 16,9.

vagy: Ti férfiak, szeressétek feleségeteket... (Kol 3,19a) kibővíthető a mondat második felével: ...és ne legyetek irántuk mogorvák. (Kol 3,19b)

vagy: Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127,3)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* "Ember tervez, Isten végez":

• Lám, a magyar nyelvben is közmondássá vált ez a bibliai gyökerű bölcsesség (Péld 16,9). Most figyeljük meg a történetet ebből a szempontból! Szükség lesz hozzá némi ismétlésre is. Mi volt Jákób és édesanyja terve még Kánaánban? Mi valósult meg ebből, és hogyan? Mi volt Jákób terve Lábánnál? Mi volt Lábán terve? Melyikből mi valósult meg? Mi lehetett Isten terve, amit bűnös emberi szándékok ellenére is megvalósított? Mi volt a szerepe Lábán csalásának Isten tervében? Miért volt ez Jákób számára jogos büntetés? Figyeld meg a következő leckében, hogyan bűnhődik majd Lábán a csalásáért!

• A mi életünkre is érvényes ez az igazság. Beszélgessünk róla, mi a szerepe az ember és a társadalom életében a tervezésnek, tervek készítésének! Milyen munkakörökben van különösen nagy szükség erre? Mi milyen terveket szoktunk készíteni? Megkérdezzük-e erről Isten véleményét? Figyelünke eléggé a Biblia útbaigazítására? Miért van (lenne) erre szükség? Tudunk-e példát mondani arra, amikor Isten terve keresztülhúzza az ember számításait? Hozhatunk erre történelmi példákat is. Ilyen lehet egy-egy világuralomra törekvő nagyhatalom bukása, mint legutóbb a Szovjetunióé, s vele a szocialista világrendszeré, melyben igen nagy szerepe volt az emberi tervezésnek, a tervgazdálkodásnak. De ilyen lehet egy-egy kis nép történelemformáló szerepe is, mint a zsidóságé vagy a magyarságé.

* Családi viszonyok:

• Jákób történetén keresztül egy bibliai nagycsalád életébe pillanthatunk be, ami bizony tele van emberi hibákkal, de ezek ellenére is sok-sok örömmel és áldással, mely végül is az ígéretek beteljesedése felé vezet. Ilyen szemmel vizsgáljuk meg a családi kapcsolatok néhány elemét, a többnejűség következményeit:

Jákób szerelme Ráhel iránt

szeretetlensége Lea felé

a két asszony féltékenysége

a szolgálók szerepe a két asszony vetélkedésében

mit jelentenek a gyeremekek a szülők számára

– a férj, az apa, mint családfő Mindezek alapján fogalmazzák meg a gyerekek véleményüket a többnejűségről! Ez vajon Isten terve szerint való-e? (Lásd a Száraj és Hágár történeténél elmondottakat! – 14. lecke; 1Móz 16 – Továbbá: Ézsau feleségei; Anna és Peninna; Dávid és Salamon feleségei.)

• A történet problémái is figyelmeztetnek arra, milyen fontos szerepe van a párválasztásnak, hogy az Isten akarata szerint történjék meg. Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Ki volt már szerelmes? Mi a szerepe a szerelemnek az ember életében? Miért kaptuk ezt a képességet Istentől ajándékba? Miért fontos, hogy várni tudjunk a megfelelő társra és a házasságra? Miért fontos, hogy a férfinek egyetlen felesége legyen? Mi a feladata a férfinek asszonyával szemben, és az asszonynak férjével szemben? Mihez vezethet a szeretetlenség, féltékenység, a másik megcsalása? Milyen szerepe van ma a férfinek és a nőnek a családban? Milyen jogai vannak a férjnek és a feleségnek, az apának és az anyának? Hogyan fogadják ma a szülők gyermeküket? Áldásnak tekintik vagy inkább tehernek, kényszerű nyűgnek? (Hasonlítsd össze a "terhes" és a régies "áldott állapotban van" kifejezéseket!) Hogyan lehet áldássá ma is a gyermek? Milyen szerepe van (vagy lehet) ma a gyermek fogadásában a szülők tervezésének és Isten végzésének?

Feldolgozás 26 ***

Egyéb ötletek:

A féltékenység: A féltékenység nemcsak a szerelemben vagy a házasságban előforduló probléma, ezért érdemes vele külön is foglalkozni. Hiszen előfordulhat testvérek, osztálytársak, barátok között is. (A Bibliában lásd Kain és Ábel, vagy József és testvérei történetét!) Melyek a féltékenység kiváltó okai? Pl.: előnyben részesítés, kivételezés, egyik többet birtokol, vagy ügyesebb, gyorsabb, mint a másik stb. Melyek az eredményei a féltékenykedőre nézve? Önmagával való elégedetlenség, gyűlölet a másikkal, békétlenség Istennel szemben. S melyek az eredményei az "áldozatra" nézve? Kiközösítés és gyötrés, a jóhiszeműség elvesztése stb. Beszélgessünk róla, hogyan jelentkezhet mindez a gyerekek életében! De hozhatunk történelmi példákat is: Péter és Aba Sámuel; András és Béla; Salamon és László; az Árpádház kihalása utáni viszályok stb.; a mai történelemből: a népek, nemzetiségek közti ellentétekről.

Családfa: A Bibliában gyakran találkozunk nemzetségtáblázatokkal, mely mutatja, milyen fontos volt a család és a rokon családokból felépülő nemzetség. A családi kapcsolatokat ennél is jobban mutatja a családfa.

• Készítsük el a gyerekekkel Ábrahám családjának családfáját Jákób fiaival bezárólag! Próbáljuk megkeresni az oldalágakat is (Izmael, Ézsau)! Még nagyobb vállalkozás, ha egészen Tárétól indulunk. Így egyetlen családfán ábrázolhatjuk a kánaáni és háráni rokonságot.

• Készítsék el a gyerekek saját családfájukat legalább a dédszülőkig visszamenőleg! Ehhez szükség lesz némi családi összefogásra, de ez már önmagában is megéri. Gyűjthetnek és mellékelhetnek a családfához fényképeket is. A családfához kapcsolódva beszélgethetünk családjukról, s arról is, ők milyen családot képzelnek majd el maguknak.

* Nevek:

• A bibliai korban még nagyon fontos volt a nevek jelentése, amit ebben a történetben különösen jól meg lehet figyelni. Keressék meg a gyerekek sorban Jákób fiainak neveit, és a nevükhöz kapcsolódó magyarázatokat a Bibliában! Figyeljék meg, s aztán beszéljük meg a gyerekekkel: Hogyan kapcsolódik a név jelentése Lea vagy Ráhel életéhez? Istenhez? Melyik név tetszik nekik legjobban a hangzása, ill. a jelentése alapján? Ezt indokolják is meg!

• Beszélgessünk arról is, kinek a családjában milyen nevek fordulnak elő, van-e valamilyen névadásra vonatkozó családi hagyomány (pl. a legidősebb fiú az apja nevét kapja)? Ha készítettek a gyerekek családfákat, azt is megfigyelhetjük rajtuk, milyen neveket használtak régebben, és milyeneket ma. Mi alapján választanak ma gyermekeiknek nevet a szülők? Milyen nevek divatosak, népszerűek ma? Odafigyelnek-e a név jelentésére, eredetére? Keressük meg sorra a gyerekek neveinek eredetét, jelentését a Magyar utónévkönyvben (Akadémiai Kiadó, Bp.)! Megkereshetjük még néhány gyakran használt, divatos név jelentését is. Képzeljék el a gyerekek jövendő családjukat! Le is rajzolhatják. Hány gyermeket szeretnének? Milyen neveket adnának nekik? A névválasztáshoz használhatják az utónévkönyvet.

Jákób Lábánnál 26 **

Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Zsoltárok 127,3

Pótold a hiányzó betűket! G . D

Feldolgozás **

Munkalap:

A munkalap játékosan mutatja meg a négy asszony gyermekeinek nevét, s játékos tevékenység közben a gyermekeket. Benjámin, Ráhel kisebbik fia nincs közöttük, hiszen csak később fog megszületni. De az ő nevét is beírhatják a gyerekek a megfelelő helyre, hogy legalább nevekben teljes legyen a család. A Biblia segítségével a gyerekek születési sorrendjét is megállapíthatjuk, melyből életkorukra következtethetünk. Ebben próbál a rajz is segíteni.

Aranymondás:

* Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127,3)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Találkozások: Kikkel találkozott Jákób a kútnál? Miről beszélgettek? Mit tudtál meg a foglalkozásukról? Kivel találkozott Jákób először Lábán leányai közül? Milyen szívességet tett neki? Hogyan üdvözölte? Hogyan fogadta őt Lábán, a nagybátyja? Mit ajánlott fel neki? Miféle bért kért Jákób a szolgálatáért? Miért röpült el olyan gyorsan az a hét esztendő? Jákób Lábánban nála is nagyobb csalóval találkozott. Miért? Hogyan csapta be unokaöccsét? Mivel magyarázta meg ezt? Mit tett erre Jákób? Tehetett volna-e mást? Szerinted miért kellett ezt a büntetést elszenvednie? Igazságosnak tartod-e?

A nagy család:

• Jákób hosszú éveken keresztül bűnhődik korábbi vétkeiért, ezt nem kerülhette el, a helyzet mégis megmutatja, hogy Isten szeretete és áldása mennyivel nagyobb e következményeknél. Jákób az első az ősatyák sorában, akinek életében Isten ígérete ilyen gazdagon beteljesült. Miért volt a sok gyermek áldás Jákób életében? Jákób fiai kiknek lettek az ősatyái? Keressük meg a gyerekekkel azt az igeverset, amely az aranymondáshoz hasonlóan arról beszél, hogy a gyermek ajándék (1Móz 30,20)! Igaz-e ez minden gyerekre? Mi erről a véleménye a bibliai kor emberének? A régebbi korok emberének akár hazánkban is (lásd "gyermekáldás" szavunkat)? S mi a helyzet napjainkban? Értessük meg a gyerekekkel, hogy a gyermek akkor is Isten ajándéka, ha ma alig tekintik annak!

• Beszélgessünk a gyerekekkel saját családjukról! Hányan vannak gyermekek, hogy hívják testvéreiket, ki az, aki még testvért szeretne magának? Előzetes feladatként gyűjtethetünk a gyerekekkel fényképeket, melyek lehetőleg a teljes családot ábrázolják. Beszélgethetünk a fényképek alapján. De készíthetnek a gyerekek családrajzot is, mely szintén jó kiindulópont a beszélgetéshez.

Mit tudnak szüleik, nagyszüleik családjáról? Ott hányan voltak a gyerekek? (Ehhez is gyűjthetnek fényképeket.) Volt-e közöttük hasonlóan nagy család, mint Jákób családja? El tudnák-e képzelni az életüket egy ekkora családban? Mik lehetnek az előnyei és a hátrányai? Saját családjukban hogy érzik magukat?

* Családfa:

• Ábrahámig visszamenően készítsük el a gyerekekkel Jákób családjának családfáját! Ez a munkalaphoz szorosan kapcsolható feladat, pontosabban annak kibővítése ismétlő, rendszerező jelleggel.

• Szüleik segítségével készítsék el a gyerekek saját családjuk családfáját legalább a nagyszülőkig, de inkább a dédszülőkig visszamenően! A családfákról is bizonyára megállapítható, hogy ma kevesebb gyermek születik, mint régen. Mi lehet ennek az oka? S mi lehet a következménye? Beszélgessünk erről!

* Élet a családban:

• Beszélgessünk arról, hogyan telhettek Jákób családjának hétköznapjai! Mit csináltak a szülők, a gyerekek? Milyen ellentétek voltak közöttük, mi okozta ezt? Milyen szerepe volt ebben a féltékenységnek? Hogyan lehetett volna megelőzni? Próbálják megfogalmazni a gyerekek, mi az alapja a család békességének! Beszélgessünk arról is, hogyan telnek a hétköznapok, mi a helyzet a gyerekek családjában!

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást az alábbi két téma közül választva:

– Egy nap Jákób családjában

– Családom egy napja Az utóbbihoz egy olyan napot válasszanak ki, amikor együtt van a család!

* Gyermekjátékok:

• Vajon mit és mivel játszhattak Jákób gyermekei? Vagy akár a mi dédszüleink és az ő dédapáik. Amikor még nem folyt játékkereskedelem. A gyermek játékának lényege mindig az utánzás, modellezése annak, amit a körülötte élő felnőttek világában megfigyel. A maga készítette játékok pedig azokból az anyagokból készülnek, melyeket maga körül készen talál. Beszélgessünk a régi gyermekjátékokról! Hogyan képzelik el a gyerekek Jákób gyermekeinek vagy egy régi magyar pásztorcsalád gyermekeinek a játékait? Milyen anyagok és eszközök álltak rendelkezésükre, abból mi mindent készíthettek? (A bibliai korból találunk játékokat a Bibliai enciklopédiában. – Magyar Könyvklub. 1997, 189–190. o.)

• Készítsenek a gyerekek egyszerű gyermekjátékokat, amiket egy néhány száz vagy akár ezer évvel ezelőtt élt pásztorgyerek készíthetett. Pl.: A lányok rongybabát, rongylabdát. A fiúk botokból, növényi részekből (nád, gyékény, hajlékony vessző, kukoricaszár, levelek, fűszálak stb.) állatalakokat. A rongylabdával közösen labdázhatnak is egyet, vagy kavicsdarabokkal célba dobhatnak.

Jákób Lábánnál 26 *

Jákób gondoskodik nagybátyja, Lábán nyájáról. Ahogyan őróla is gondoskodik Isten. Szépen gyarapodik a nyáj a keze alatt, s ő boldog, Az Úr az én pásztorom. mert Ráhelért szolgálhat, akit nagyon szeret. Számold meg az egyik,

Feldolgozás 26 *

Munkalap:

A bárányokat nem kell kiszínezni, csak Jákób alakját és a környezetet. A fehér és a sötét (tarka) bárányoknak később fontos szerepe lesz, ezért a következő leckénél is használni fogjuk ezt a munkalapot. Őrizzük meg addig! Ám a fehér és a sötét bárányok már most is példával szolgálhatnak. Jákób Ráhelt szerette, ő olyan volt számára, mint ezek a fehér bárányok. Leát viszont nem szerette annyira, így ő volt a megvetett, a "fekete bárány" a családban. A tanító csoportja ismeretében döntse el, szabad-e, érdemes-e erről beszélnie! Annyit azonban el kell mondanunk a számolás után, miért kellett Jákóbnak kétszer hét esztendőt szolgálni Ráhelért. A gyerekek pedig összeszámolhatják vagy összeadhatják, hogy ez összesen hány évet jelent.

Aranymondás:

Az Úr az én pásztorom... (Zsolt 23,1a)

vagy: ...az Úr ajándéka a gyermek... (Zsolt 127,3a)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés / egyéb ötletek:

Gondoskodás: A történet jó lehetőséget ad arra, hogy a pásztorok munkájáról beszéljünk a gyerekeknek, s ezzel összefüggésben Isten pásztoroló gondoskodására helyezzük a hangsúlyt. Mire van szüksége az állatoknak? Miért olyan fontos hely a kút a történetben? Szerinted könnyű vagy nehéz szolgálat lehetett a pásztoré? Miért? Te kibírnád-e kétszer hét esztendeig, ha nagy leszel? Miről és kiről szeretnél felnőtt korodban gondoskodni? Rólad most ki gondoskodik? Hogyan? Hogyan gondoskodott Isten Jákóbról? Mit és kit kapott? (Még a fegyelmezés is Isten pásztoroló munkájához tartozik, amiről ha nem is beszélünk, jó tudni róla.)

Jákób házassága: A 22. lecke * Feldolgozásában bőséges ajánlást kaphatunk az esküvő témájához, amit most is felhasználhatunk. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a menyasszony fátylat viselt az esküvőn! Készíthetünk fátylat egy maradék darab függönyből (ahogy az ábra mutatja). Felső szegélyét kb. egy cm-re szegjük be, s fűzzünk bele fonalat! Ennek segítségével egy kislány fejére köthetjük a fátylat. A történet elmondásának kezdetén a fátyol a lányka arca előtt legyen. Az volt a szokás, hogy a menyasszony arca ne látszódjon (1Móz 24,65), csak majd az új otthonában. Az elbeszélés során aztán a fátylat hátrahajthatjuk, hogy a mátka arca láthatóvá váljék.

* Gyermekek a családban:

• Jákóbnak 12 fia és egy leánya volt. Kérdezzük meg a gyerekeket, ők mekkora családból jöttek! Hány testvérük van, ki a legnagyobb, ki a legkisebb, hány fiú és hány lány van a testvérek között, kinek mi a neve... Ha a 24. lecke * Feldolgozásában ajánlott családrajzot elkészítették, most figyeljük meg a rajzokat, számláljuk meg a családtagokat! Ha nem, most itt az újabb alkalom családrajz készítésére. Fedezzék fel a gyerekek egymás között, ki az, aki nagyobb, ki az, aki kisebb családból származik! Bevihetünk, esetleg a gyerekek is gyűjthetnek néhány régi fényképet a nagyszülők, dédszülők családjáról. Keressünk köztük olyat, ahol szintén sokan voltak a családban! Beszélgessünk arról, milyen lehetett egy ilyen nagy családban élni! Beszéljünk arról is, hogy a régi ember Isten ajándékának, áldásának tekintette a gyermeket! Vajon így van ez ma is? (A kérdés nyitott. A tanító bölcsességére van bízva, meddig mehet el a beszélgetésben.)

• Nem kicsiny vállalkozás, de megpróbálhatják a gyerekek lerajzolni Jákób családját. Esetleg csoportmunkában, vagy úgy, hogy minden gyermek csak egy személyt rajzol le, s a végén "gyűjtjük össze" a család tagjait. Nevezzünk is meg külön-külön minden személyt!

27. Jákób visszaindul Kánaánba - 1Mózes 30–31

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Perjésiné Máté Róza

Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Isten megsegítette Jákóbot, teljesítette ígéretét.

Jákób "ügyeskedése", Lábán kétszínűsége nem követendő példa.

Előzmények:

Jákób már tizennégy éve lakott és szolgált

Lábánnál. Apósa nem járt el becsületesen vele

szemben, hiszen ígérete ellenére Ráhel helyett Leát adta neki előbb feleségül. Jákóbnak feleségeitől és azok két szolgájától tizenegy fia és egy lánya született.

Bevezetés:

Az 1Móz 30-ban részletesen olvashatunk arról, hogy Lábán állandóan változtatta Jákób bérét. Nem fontos, hogy mindezt nagyon részletesen mondjuk el a gyerekeknek; a tarka és fehér juhokról természetesen szólhatunk.

Történet:

Amikor Jákób megmondta Lábánnak, hogy letelt a két feleségéért, Leáért és Ráhelért való tizennégy évi szolgálat, és vissza akart térni Kánaánba, Lábán kérte, hogy maradjon még. Ugyanis az Úr Jákóbért nagyon megáldotta őt. De mennyi legyen a bére?

Jákób azt kérte, hogy a nyájból minden tarka bárány legyen az övé. Lábán beleegyezett, majd elkülönítette a tarka és fekete állatokat a többitől, és fiaira bízta, hogy három napi járóföldre legeltessenek Jákóbtól. Jákób Lábán többi juhait legeltette.

Ezután arról a ravasz módszerről olvasunk, melyet Jákób alkalmazott, hogy mindig tarka bárányok szülessenek. A 31,7–9 ben pedig arról van szó, hogy Lábán tízszer* is megváltoztatta Jákób bérét.

Amikor Lábán észrevette, hogy az Úr Jákóbot jobban megáldja, mint őt, megromlott a viszony köztük.

Jákób meggazdagodott. Nyájai voltak, szolgálói, szolgái, tevéi és szamarai.

Lábánnal azonban egyre elviselhetetlenebb lett a viszonya. Lábán fiai dohogtak. Jákób meghallotta, hogy mit mondtak: "Elvette Jákób mindazt, ami apánké volt, apánkéból szerezte minden gazdagságát." Lábán arca is egyre mogorvábbá vált.

Az Úr álomban azt mondta Jákóbnak, hogy térjen vissza Kánaánba.

Jákób kihívatta magához Ráhelt és Leát a mezőre. Emlékeztette őket arra, hogy Lábán tízszer is megváltoztatta a bérét, de az Úr éppen így vette el Lábán jószágát, és adta Jákóbnak. Isten angyala álmában felszólította, hogy térjen vissza szülőföldjére (31,12–13).

Ráhel és Lea teljesen egyetértettek vele. Hiszen nekik már nem volt örökségük. Lábán tulajdonképpen eladta őket, és a vételárat elköltötte. Mindaz a gazdagság, amit Isten apjuktól elvett, az övék és fiaiké lett. Helyeselték, ha Jákób azt teszi, amit Isten parancsolt neki.

Jákób visszaindul Kánaánba 1Mózes 30 – 31

Jákób észrevétlenül elmehetett, mert Lábán egészen máshol nyírta juhait. Föltette fiait és feleségeit a tevékre, és minden vagyonával együtt útra kelt Kánaán felé. Vajon apja él-e még? És hogy fog vele szemben viselkedni bátyja, Ézsau?

Ráhel felhasználta az alkalmat, hogy Lábán teráfimját*, házibálványát ellopja apja házából, és elrejtse saját holmija közé. Ez azt jelenti, hogy nem szolgálta őszintén Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét. Szíve még a bálványistenekhez húzta, melyeknek apja házánál szolgáltak.

(Megjegyzés: Talán más oka is volt arra, hogy a házi istent magával vigye: Lábán így nem tudta a házi istent megkérdezni, merre mentek Jákób és a leányai. Aztán gondoljunk arra is, hogy Ráhel valójában sohasem lakott Kánaánban. Ugyanis meghalt Efratánál a Sikemből Hebrónba vezető úton. Isten büntető kezét kell ebben látnunk?)

Jákób tehát titokban indult útnak. Ez ismét a régi Jákób: nem őszinte. A 20. vers is külön megjegyzi, hogy "így szedte rá Jákób az arám Lábánt: nem mondta meg neki, hogy el akar menni". (Lábán, akit az 1Móz 29,10 még olyan családiasan "anyja bátyjának" nevez, itt most "az arám Lábán".) Milyen különös: Jákób menekültként jött Paddan-Arámba, és most megint szökve hagyta el azt a tájat.

Lábán csak három nap múlva értesült arról, hogy Jákób elszökött. Hozzátartozóival azonnal utánament. Gileád hegységénél találkoztak.

Üldözés közben az Úr egy éjszaka álomban figyelmeztette Lábánt, hogy hagyja békén Jákóbot: ne mondjon neki se jót, se rosszat. Bár Lábán nyilvánvalóan bálványimádó, Isten mégis szólt hozzá.

Jákób a hegyen vert sátrat. Lábán is azt tette. Aztán elment Jákóbhoz, és megkérdezte tőle, miért jött el az ő tudta nélkül. Leányait, mint foglyokat szöktette meg! "Miért titokban mentél el? Miért nem szóltál nekem? Akkor örömmel és énekkel, dobbal és citerával bocsátottalak volna el!" – mondta Lábán képmutatóan. – "Még azt sem engedted meg, hogy megcsókoljam unokáimat és leányaimat. Ez egyszer balgán cselekedtél. Volna erőm hozzá, hogy elbánjak veletek, de atyátok Istene a múlt éjjel óvott ettől. Ha már mindenáron el akartál menni apádhoz, miért loptad el a házi istenemet?"

Jákób megmagyarázta, hogy azért szökött el, mert félt, hogy Lábán elveszi tőle leányait, Ráhelt és Leát. Nem tudta, hogy Ráhel hozta el a házi istent, és meg is mondta: "Akinél megtalálod a házi istenedet, az ne maradjon életben."

Lábán átkutatta Jákób sátrát, Leáét, Bilháét és Zilpáét is, de semmit sem talált. Amikor bement Ráhel sátrába, Ráhel egy teve nyergén ült.

Átkutatta ezt a sátrat is, de itt sem talált semmit. Ráhel mentegetőzve mondta, hogy nem tud fölkelni, mert nem jól érzi magát; "asszonyok baja van rajtam"*.

A házi istent a nyeregbe rejtette el. Becsapta apját.

Életkorok

Lábán tehát nem találta meg a házi istent.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Ekkor Jákób dühösen kifakadt: "Mit tettem, hogy így kutattál nálam? Találtál-e valamit, ami a te házadból való? Tedd ide elénk, hogy tanúi legyenek! Húsz esztendeig gondoztam a nyájadat. Juhaid és kecskéid nem vetéltek el, és kosaidat nem ettem meg; amit a vad széttépett, magam térítettem meg. Tőlem kérted számon, amit elloptak tőlem nappal vagy éjjel. Nappal a hőség emésztett, éjjel meg a hideg, szememet kerülte az álom. Ilyen húsz esztendőm volt a házadnál: tizennégy évig szolgáltalak két lányodért, hat évig meg juhaidért. Te pedig tízszer is megváltoztattad a béremet. Ha atyám Istene, Ábrahám Istene, Isten, akit apám nagy tisztelettel és áhítattal szolgál, velem nem lett volna, akkor most üres kézzel bocsátanál el engem. Isten azonban látta nyomorúságomat és kezem munkáját, ezért figyelmeztetett téged a múlt éjjel."

Lábán teljesen magának tulajdonította a dicsőséget, amikor azt mondta: "A leányok az én leányaim, a fiúk az én fiaim, a nyáj az én nyájam, minden az enyém, amit látsz." De nem változtathatott már semmit a dolgokon, és Isten parancsának engedelmeskedve meg akart békélni Jákóbbal. Azt ajánlotta: "kössünk szövetséget egymással".

Jákób beleegyezett, és követ állított fel a szövetség jeléül. Családtagjaival köveket gyűjtött, és kőrakást emelt.

Lábán ennek a különleges helynek arám nevet adott: Jegar-Száhadúta, ami annyit jelent, hogy "tanúbizonyság kőrakása", tehát a szövetségkötés tanúja.

Jákób héberül nevezte el: Gal-Éd*, ami ugyanazt jelenti: "tanúbizonyság kőrakása". Egy másik névvel még mélyebb jelentést adott neki: Micpa*, azaz Isten ügyeljen arra, hogy ezt a szövetséget megtartsák.

Lábán így értelmezte ezt a szövetségkötést: Jákób ne sértse meg a leányait azzal, hogy rajtuk kívül még más feleségeket is vesz. Ő nem megy át e kőrakás mellett rossz szándékkal, és Jákób se tegye ezt. Lábán azután megesküdött: "Ábrahám Istene és Náhór Istene, az atyák Istene* ítéljen fölöttünk."

Jákób is megesküdött, de "atyjának, Izsáknak félelmes Istenére". A szövetségkötés után a kőrakásnál lakomát rendeztek. Jákób levágott néhány juhot és kecskét, és mindenkit meghívott a lakomára.

Lábán a hegyen töltötte az éjszakát, és másnap reggel visszaindult Paddan-Arámba, miután megcsókolta és megáldotta unokáit, leányait – és Jákóbot.

Jegyzetek:

Tízszer – Annyiszor, amennyit az ember a tíz ujjával mutatni tud. (Vö. Jób 19,3!) Tehát inkább

azt jelenti: gyakran.

Teráfim – Kicsi házi bálvány. Egyes szám és többes szám: teráfim. Megjegyzés: ez az első

alkalom, hogy a Bibliában bálványról olvasunk.

Legfőbb ideje volt, hogy Jákób elköltözött családjával Paddan-Arámból. A pogány vallás

és kultúra hatása elől kellett elmenekülniük, hiszen gyermekei felnőttek.

Asszonyok baja – Mindenki meg fogja érteni, hogy Ráhel csak ürügyül hozta fel gyengélkedését. Talán egyszerűen azt kell mondani a gyermekeknek, hogy nem érezte jól magát. A tisztasági törvények akkor még nem voltak meg, de talán már akkor is érvényben volt, hogy minden, amit egy nő ebben az időszakában megérintett, tisztátalan volt. Tehát Lábánnak is vigyáznia kellett, hogy a nyerget meg ne érintse, ezért elállt annak átkutatásától. Gal-Éd – Erről a névről Gileád néven már előbb is szó volt, de most Jákób adta ennek a hegységnek ezt a nevet. Ugyanez a helyzet Bétellel és Beérsebával is. Micpa – "Szemmeltartás helye". Ábrahám Istene és Náhór istene, az atyák istene – Itt keveredésről van szó: Ábrahám Istene, az Úr az egyedüli Isten, de amikor Lábán Náhór és Táré istenét említi, kétségtelenül azok bálványaira céloz. A Józs 24,2-ben olvassuk, hogy Náhór és Táré más isteneket tiszteltek. Amikor aztán azt olvassuk, hogy Jákób atyjának, Izsáknak félelmes Istenére esküszik, tehát az Úrra, a különbség nyilvánvalóvá lesz.

Megjegyzések: Isten parancsa, hogy menjen el – Emlékeztessünk arra, hogy Isten parancsára indult el Jákób Paddan-Arámból. Hogy erre Lábán bánásmódja adott okot, az biztos. Látjuk, hogy Isten ismeri azokat a körülményeket, amik közt gyermekei élnek. Ő határozza el, hogy mi történjék, gyermekeinek pedig engedelmeskedniük kell. Jákób álomban kapott közvetlen utasítást. Más kérdés, hogy titokban indult útnak. Ezt nem Isten parancsára cselekedte. A kétszínű Lábán – Lábán beszél Ábrahám Istenéről, ugyanakkor Táré és Náhór bálványairól is. Ezt a kettősséget már előbb is megtaláljuk nála (1Móz 24,50). Pedig az Úr műve volt, hogy Eliézer találkozott Rebekával a kútnál. Ez itt még inkább nyilvánvaló: olyan embereket látunk, akik elismerik, hogy mindent Isten irányít, de mégsem akarják Őt szolgálni. Ez a dualizmus a hitetlenség egyik legrosszabb formája: "Hiszem, hogy van Isten, de..." Ezt a "kétfelé sántikálás"-t megtaláljuk többek közt Áhábnál és alattvalóinál. Erre haragszik Illés a Kármelen (1Kir 18). A legkisebbeknek – A történetet nagyon egyszerűen mondjuk el; sok részletetet elhagyhatunk, vagy csak röviden vázoljuk!

A bibliai történet feldolgozása

Énekek:

Református énekeskönyv: 75:6; 81:1; 146:2–3; 254:1.4; 264:3–4 Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 141:1; 142; 145; 238 Harangszó: 43; 45; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 5; 17; 18; 75; 170:2 Erőm és énekem az Úr: 36; 37:2; 58:1.3; 84; 131

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Nagyszülők a családban. A gyerekek és a nagyszülők kapcsolata. (*)

• A vagyonhoz, pénzhez való helyes viszony. (** ***)

• Tévhit, babonaság régen és ma. Veszély és védekezés. (** ***)

• Helyes viszony kialakítása emberi kapcsolatainkban: őszinteség, a kétszínűség és következményei. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Természetismeret (Környezetismeret)

• Költözködés, utazás. Útitársak, úti csomag, közlekedési eszközök. (*)

• Régi és mai közlekedési eszközök bemutatása rajzokon, képeken. Válogatás, csoportosítás koruk szerint; sorba rendezés gyorsaság szerint – játékos formában. (*)

• Távol otthontól, a szülőföldtől. Vágyódás haza, hazatérés. (* **)

• A pusztai nomádok, félnomádok életmódja. Állataik, felszerelési tárgyaik. (** ***)

• A hagyományos magyar pásztorkodás, a ridegpásztorok élete. (** ***)

• Juhtenyésztés ma Magyarországon és a világon. Összehasonlítás a régi pásztorkodással. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Versmondás utánozó mozgással. Weöres Sándor: Kocsi és vonat (*)

• Elbeszélő fogalmazás írása (**), riport előadása ill. írása (***) a pásztorélet témájában.

Matematika

• Számlálás, összesítés, összeadás húszas számkörben bárányfigurák segítségével. Kitekintés húszon túlra. Halmazok összehasonlítása számosságuk alapján, párokba rendezés. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Síkbábok készítése. Bárányalakok és pásztoralak kész formáinak kivágása. Környezet tárgyainak, növényeinek rajzolása, kivágása. Az alakok és a környezet téri elrendezése. (*)

• Játék a síkbábokkal: pásztor és nyája. Mozgások sík lapon. (*)

• Bárányalakok készítése papírhajtogatással. (**)

• Rajzok a pásztoréletről. (***)

Vázlat:

Jákób 20 év Paddan-Arámban Ráhel és Lea Bilha és Zilpa 11 fiú és 1 lány útban Kánaán felé teráfim (házi bálvány) Gileád – Micpa

Jákób visszaindul Kánaánba

***

A teve nyeregtakarójának mintázatából láthatsz egy részletet, benne pedig egy ismerős igét, mely húsz évvel előttehangzott el. Ám a mintázat megkopott, egyes soraiból hiányoznak a betűk és az írásjelek, melyeket alább megtalálhatszösszekeveredve. Próbáld meg visszailleszteni ezeket a megfelelő helyre, hogy az ige újra olvashatóvá váljék!

1 Mózes 28,15b

Ha a szövet meg is kopott, a szövetség nem. Isten ígérete húsz év után is érvényes. Írd le, mire vonatkozott ez az ígéret?

Mi az, amit Isten most ebből teljesít? Keresd meg és írd le a Bibliából! (1Mózes 31,3)

Feldolgozás 27

***

Munkalap: A feladatok két textusa:

Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked. (1Móz 28,15b) Akkor ezt mondta az Úr Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, a rokonaidhoz, én veled leszek! (1Móz 31,3)

Aranymondás:

Az előbb idézett 1Móz 28,15b és az 1Móz 31,3 aláhúzott része.

vagy: Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár. (Péld 28,6)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A teljesedő ígéret: Vizsgáljuk meg a gyerekekkel alaposabban Jákób történetét a Bételnél elhangzott ígéret szempontjából! Mi az, ami már ebből teljesült?

Jákóbnak Lábán csalárdsága is javára szolgált: sok gyermeke született, mely sok utódra ad reménységet.

Az Úr Lábán kapzsiságával szemben is megőrizte őt: vagyona gyarapodott, gazdag ember lett belőle.

– Végül Lábán akarata ellenére is hazavezérelte őt Kánaán földjére. Vajon a húsz éves várakozás megkoptatta-e Jákóbban a reménységet? Isten ígéreteinek beteljesedésére gyakran hosszú ideig kell várakoznunk, ahogyan azt Ábrahám esetében is láthattuk. Mégis, az ígéretek tarthatják bennünk a reménységet hosszú és nehéz éveken, évtizedeken keresztül. Keressünk a gyerekekkel néhány ígéretet a Bibliában, melyet Jézus tett az őt követőknek!

* A vétkes ember:

• Ebben a részben is folytatódik a családi vétkek sorozata, mely hol Isten akaratával egyezően, hol annak ellenére próbálja alakítani az eseményeket. Ám az emberi praktikák ellenére is Isten terve marad fölül. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a szereplők viselkedését:

Jákób és Lábán egymást becsapó praktikái a vagyon birtoklása körül: Vajon szükség volte Jákób "ügyeskedésére" ahhoz, hogy az Úr megáldja őt? Hová vezetett Lábán kapzsiságát takaró kétszínűsége? (Lányai is ellene fordultak.)

Jákób és családja titokban történő távozása: Miért választották ezt a lépést? Miért volt ez sértő Lábánra nézve? Mit idézett elő? Lehetett volna-e más megoldás Isten akaratának teljesítésére?

Ráhel lopása: Mit idézett elő ezzel a tettével Ráhel? Milyen veszélybe sodorta vele magát és családját? Mit mutat ez Istennel való viszonyáról?

Lábán kétszínűsége: Milyen szavai igazolják a Jákóbbal való újra találkozáskor, hogy megint nem őszinte? A szövetségkötéskor Istenre esküszik, mégis bálványistenéhez ragaszkodik. Ez miért tekinthető kétszínűségnek?

• Beszélgessünk a gyerekekkel az alábbiakról:

Elegendő-e a vagyon, a gazdagság ahhoz, hogy egy családban igazán öröm, békesség, megelégedettség legyen? Mi kell még hozzá?

Helyes-e valakivel "jó" viszonyt kialakítani csupán csak azért, hogy abból hasznunk származzék? Pedig az üzleti életben ez gyakran előfordul. Mi lenne az igazán jó megoldás?

Mi is könnyen megsérthetjük a második és a harmadik parancsolatot. Mik lehetnek a mi bálványaink, melyekhez Istennél is jobban ragaszkodunk? Mikor használhatjuk az Úr nevét kétszínűen, hiábavaló módon?

Egyéb ötletek:

* Juhtenyésztés:

• Vizsgáljuk meg a történetet abból a szempontból, mi mindent tudunk meg belőle a korabeli nomád-félnomád pásztoréletről! Hasonlítsuk ezt össze a régi magyar pásztorok életével! (Lásd a kisiskolás ** Feldolgozás "Pásztorélet" címszavát!) Készítsenek a gyerekek riportot (élőszóban vagy írásban) Jákóbbal vagy egy régi magyar számadó juhásszal a foglalkozásáról! A riporthoz "fényképeket" (fényképszerű rajzokat) is mellékelhetnek.

• Vannak-e még juhnyájak Magyarországon? Hol? Hogyan őrzik, legeltetik ma a nyájat? Hasonlítsuk ezt össze a hagyományos, régi pásztorélettel! Mi változott, mi nem? Miért tenyésztik nálunk a juhokat? Mi a fő haszna? Gyűjtsenek a gyerekek adatokat arról, hogyan folyik a juhtenyésztés a világ más tájain! Miért tenyésztenek juhokat? Milyen következményei vannak az intenzív juh- és kecsketenyésztésnek a sivatagi területeken (a sivatag terjedése)? Készítsenek riportot egy mai juhtenyésztővel a foglalkozásáról! Képeket is gyűjthetnek hozzá különböző újságokból.

* Babona: Gyűjtsenek a gyerekek (akár írásban is) régi és mai babonaságokat! Beszélgessünk a babonás hit jellemzőiről és veszélyeiről a néphagyomány hiedelemvilágának és a modern kor hiedelmeinek összehasonlításával! Hogyan küzdhetünk, védekezhetünk ezek ellen a saját életünkben? (Lásd még a kisiskolás ** Feldolgozás "Babona" címszavát!)

Jákób visszaindul Kánaánba 27

Jákób elindult Paddan-Arámból. Sok mindent kellett magával vinnie.

Állatokat, felszerelési tárgyakat. Néhányat megtalálsz ezek közül a rejtvényben. Vigyázz! Az egyik közülük kakukktojás. Rá kell jönnöd, hogy melyik és miért. Ennek nem is a magyar nevét kell beírnod, hanem a hébert, hitoktatód segítségével.

A nyilak irányában töltsd ki a sorokat, majd a számozott betűket írd a legalul levő négyzetekbe!

Menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!

1Mózes 31,13b

Tírusz •

• Sikem• Jeruzsálem

Amit itt olvashatsz, az érvényes Jákóbra. De vajon rád is igaz?

Paddan-Arám

Feldolgozás 27

**

Munkalap:

A nyilak alapján kövessük a gyerekekkel Jákób útvonalát a térképen, majd tájékozódjanak a nyilak segítségével a keresztrejtvényben is! A többi közül "kilógó" tárgy – a házibálvány, héberül: teráfim. Kitöltendő szavak: tehén, bögre, teve, sátor, korsó, juh, ruha + teráfim. Megfejtés: Az Úr mindig veled van. A kérdés alapján beszélgessünk: Igaz ez a gyerekek életére is?

Aranymondás:

Menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre! (1Móz 31,13b)

vagy: Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked. (1Móz 28,15)

vagy: Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben! (Mt 6,20a)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Hazatérés:

• Mennyi volt a leghosszabb idő, amit otthonodtól távol töltöttél el? Hol, kinél voltál? Hogyan érezted ott magad? Vágyódtál-e haza? Mit éreztél, amikor hazatérhettél? El tudnád-e képzelni, hogy ötször, tízszer, sokszor ennyi időt töltsél el otthonodtól távol?

• Jákób húsz évig volt távol otthonától, és most Isten hazaküldi. Miért? Milyen ígéretét teljesíti be ezzel? (Összehasonlíthatjuk az ígéret szövegével: 1Móz 28,13–15.) Mit érezhetett ilyen sokáig távol a szülőföldtől? Miben bízhatott közben?

* Útravaló:

• A 9. lecke sok jó ötletet ad az utazás, költözködés témájában. Most a "csomaggal" foglalkozunk bővebben. A munkalap feladatát folytatva nevezzenek meg a gyerekek minél több állatot és tárgyat, amit a hosszú útra magával kellett vinnie Jákóbnak! Gondoljanak a népes családra, az időközben megszaporodott állatállományra! Le is írhatják ezeket.

• Ha hosszú útra indulsz, először tervet kell készítened. Mindent össze kell írnod, amit magaddal akarsz vinni. Próbálj meg egy listát összeállítani, amelyen azok a dolgok szerepeljenek, amiket az örök életre vinnél magaddal! Milyen csomag lenne nálad? Ha Jézus veled van, mindened megvan, amire útközben szükséged lehet.

* Vagyon:

• Jákób egyedül, üres kézzel érkezett Paddan-Arámba. Időközben mégis nagy vagyonra tett szert, melyben újra szerepet játszott csalafintasága. Hogyan? Miben fejeződött ki a pásztorember életében vagyona nagysága? (vö. 1Móz 30,43) Ezt pedig Isten áldásának tekintették. (vö. Zsolt 65; 128) Valamiből mégsem volt elegendő, ha egyszer lopva kellett Jákób családjának útnak indulnia. Mi lehet az? (vö. Péld 15,17)

• Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy a gazdagság önmagában nem rossz, csak az a kérdés, hogyan élünk vele. Hiszen vannak gazdag milliomosok is, akik a tehetségük által szerzett vagyont Isten országának építésére fordítják. (Pl. A Colgate konszern alapítója jövedelmének csak 5%-át tartja meg magának. Vagy a Rockefeller alapítvány története...) Így lehet a földi (mulandó) kincseket mennyei (maradandó) kincsekre beváltani. Nekünk milyen lehetőségünk van erre? Rajzoljanak a gyerekek földi és mennyei kincseket!

földi: sok pénz, játék, ruha, cipő stb.

mennyei: udvart söpör, segít barátjának a tanulásban, rendberakja a kistestvére játékait stb.

Egyébb ötletek:

Babona: "Babonaság bolondság" – mondja a magyar közmondás. Mit nevezünk babonaságnak, babonának? Hogyan fordul ez elő a történetben? Miért ragaszkodott Ráhel is, Lábán is a házibálványhoz? Mit vártak tőle? Mit mond a Biblia a bálványokról, a bálványimádásról, a babonaságról? Miért veszélyes ez? Ma milyen babonák léteznek? Mi mindenben hisznek az emberek, amitől gazdagságot, sikert, jólétet vagy egészséget várnak? Nekünk nincsenek babonáink? Hogyan ismerhetjük fel ezeket?

Pásztorélet:

• A történet alapján beszélgessünk a gyerekekkel a nomád-félnomád pásztorélet örömeiről és nehézségeiről! Mi mindent kellett egy pásztornak a nyája gyarapodásáért megtenni? Vajon csak rajta múlott ez? Milyen nehézségeket kellett elviselnie (lásd 1Móz 31,39–40)? Mi volt, ami kárpótolta őt ezért?

• Hasonlítsuk össze életmódjukat a magyar pásztorok, ridegpásztorok életmódjával! Gyűjtsenek a gyerekek erre vonatkozó adatokat a könyvtárban (pl. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra c. könyvéből – Móra, Bp, 1973 – vagy Györffy István: Alföldi népélet c. könyvéből – Gondolat, Bp, 1983)! Mi az, ami évezredek alatt sem sokat változott?

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást ezzel a címmel: Pásztorok között! Képzeljék el, hogy ők is ott élnek közöttük, mint pásztorok vagy bojtárok! A történet játszódhat Jákób pásztorai között, de magyar ridegpásztorok között is valamelyik alföldi pusztán egy-két évszázaddal ezelőtt. Készíthetnek a fogalmazás mellé rajzot is.

Feldolgozás27

* Bárányok:

Hajtogassanak a gyerekek különböző színű, árnyalatú és mintázatú papírokból bárányalakokat az alábbi lépések szerint (Kricskovics Zsuzsanna: Keresztény ünnepeink 1. Korda Kiadó, Kecskemét, 1999, 20–21. old.)!

A csoport által hajtogatott bárányokat "összeterelhetjük" egy nyájba, csak arra vigyázzunk, hogy több legyen a sötét vagy tarka állat, mint a fehér.

**

1

Felező vonalakat hajtunk hátrafelé a fehér oldalon.

2

Átlóhajtások, majd összecsukjuk sátor-formára.

3

A sátor csúcsát lehajtjuk az alsó széléhez.

Összefogjuk a csúcsot és az alatta lévő lapot, és együtt felhajtjuk, középen lelapítjuk.

4

A laposra simított formát félbehajtjuk.

5

Behorpasztjuk a jelzett részen.

6

Kész a bárány teste, már csak a fejet kell beleilleszteni.

7

FEJ (9x9 cm-es papírból)

8

Hátrahajtjuk a felső szélét.

Félbehajtjuk a felezővonalnál.

Kifelé fordítva lehajtjuk a nyakát.

Az orra felett keskenyítjük a fülét, mindkét oldalon.

Lehajtjuk a fülét mindkét oldalon.

Behajtjuk a két szélét. A kis négyzetekbe nyúlva kihúzzuk a sarkokat háztetőformára.

BÁRÁNYTEST (12x12 cm-es papírból)

Jákób visszaindul Kánaánba 27

Ez itt Miki.

Miki Amerikából Magyarországra repült. Tudod miért? Itt fog lakni apukájával és anyukájával. Nagypapája és nagymamája Magyarországon lakik. Az összes holmijukat egy nagy hajó hozta át a tengeren, aztán vonattal szállították Magyarországra. Milyen közlekedési eszközön utazott Miki és a csomagja?

Ez itt József. Az Úr azt mondta apjának, Jákóbnak: "Térj vissza atyáid földjére!" Vagyis: Menj vissza apád, Izsák otthonába! Ezért utazik egész családjával Kánaánba. Mely képek tartoznak József utazásához?

Színezd a köreit pirosra! Színezd a köreit kékre!

**

Feldolgozás 27

*

Munkalap:

A két párhuzamos történetet inkább saját szavainkkal "meséljük" a gyerekeknek, mint csak felolvassuk! Első osztályosok viszont már maguk is elolvashatják a két kis történetet. A tennivaló magáért beszél, melyet kiegészíthet a rajzok színezése is. Cél, hogy a "költözés" fogalmát világosabbá tegyük. Játékosan megtaníthatjuk a gyerekeknek, mit jelentett akkor, és mit jelent ma költözködni. Miki története arra is lehetőséget ad, hogy a szülőföldjüktől távol, külföldön élő magyarokról beszélgessünk.

Aranymondás:

Térj vissza atyáid földjére! (1Móz 31,3b)

vagy: Bizony, nem hagylak el. (1Móz 28,15b)

Üzenet elmélyítése:

* Utazás:

• Beszélgessünk: Hogyan utazott Jákób Kánaánba? Hogyan utazunk manapság? Melyik a leggyorsabb és a leglassabb közlekedési eszköz?

• Több ének, vers, játék is kapcsolódik az utazáshoz. Használjuk ezeket bátran a téma megelevenítéséhez! Pl.: Weöres Sándor: Kocsi és vonat c. versét bizonyára sokan ismerik a gyerekek közül ("Jön a kocsi, fut a kocsi..."). A verset mondogatva, karunkkal utánozva a kerekek forgását, eljátszhatjuk az egyre gyorsuló mozgást. Más közlekedési eszközök mozgását is utánozhatjuk. Megbeszélhetjük, melyik a gyorsabb, a kocsi vagy a vonat? Jákóbnak viszont még kocsija sem volt. Ők mire pakolták a csomagokat?

• Használjunk a beszélgetéshez képeket: vonat, autóbusz, repülőgép, hajó, repülőtér, pályaudvar, sátor, tevekaraván stb.! A képek segíthetnek az élmények felidézésében, illetve a bibliai történet elképzelésében.

* Költözés: Jákób útja nemcsak egyszerű utazás volt, hanem költözködés. Mi a különbség a kettő között? (A témához lásd még a 9. lecke * Feldolgozását! – Abrám elindul Kánaán földjére) Ki az, aki már költözködött? Kivel? Hogy ment az? Mit kellett magával vinnie? Hát Jákóbnak kit és mit kellett magával vinnie? Gondoljunk nagy családjára, szolgáira, állataira... Isten pedig megígérte, hogy vele megy. Hogy most is vele lesz. Ez nagyon fontos! Sőt, a legfontosabb, ha az ember költözik, vakációra megy, vagy bármilyen útra indul. Szabad imádkoznunk azért, hogy így legyen.

Egyéb ötletek:

* Játékok: A munkalap rajzait játékként is felhasználhatjuk. Ragasszuk azokat (vagy másoljuk) keményebb papírra, s ezután vágjuk ki! A kis kártyacsomagot kiegészíthetjük még hasonló rajzokkal, maguk a gyerekek is rajzolhatnak hozzá. Vigyázzunk, hogy ezek mind bibliai és mai közlekedési eszközöket ábrázoljanak! Csoportban játszhatunk a kártyákkal többféleképpen:

• Képpel lefelé fordítva összekeverjük a lapokat. A játékosok felváltva húznak. Az a győztes, akinek a leggyorsabb közlekedési eszköz jutott. Melyik az? Megállapíthatjuk a további sorrendet is, kinek-kinek a leggyorsabb "járműve" alapján.

• Hasonlóan játszunk, de most az győz, akinek több bibliai témájú képe gyűlt össze. Nevezzék is meg ezeket a gyerekek!

• Két csoport két hasonló kártyacsomaggal versenyez. A kártyákat képpel felfelé fordítva, összekeverve helyezzük el az asztalon. Egyszerre indulva gyorsaság szerint sorba kell rendezni a képeket. Vigyázat, van egy kakukktojás! Csak az a csoport lehet a győztes, ahol a sátor nem került be a közlekedési eszközök sorába.

• Két egyforma csomag kártyával a jól ismert memória-kártya szabályai szerint is játszhatunk.

* Nagyszülőknél: A Biblia korában még természetes volt, hogy együtt éltek a nagyszülők a gyerekekkel, unokákkal, sőt, a nagyapáé volt a vezető szerep. A kis József most egyik nagyapa közeléből a másik nagyapa közelébe költözik. Ennek kapcsán beszélgethetünk a gyerekekkel az ő nagyszüleikről: Van-e, ahol együtt élnek a családdal? Kinek hol élnek a nagyszülei? Milyen gyakran találkoznak velük a gyerekek? Mit szoktak együtt csinálni? Mit szeretnek nagyon a nagyszülőknél? Készítsenek a gyerekek rajzot a nagyszülőkkel való legkedvesebb elfoglaltságukról!

Feldolgozás 27

*

* Bárányok: A történet bevezető részéhez, ill. magához a pásztorfoglalkozás témájához újra felhasználhatjuk a 26. lecke munkalapját. Vágják ki a gyerekek a lapon található bárányokat és pásztoralakot! Ehhez érdemes a következőképpen előkészíteni a munkalapot: Vágjuk ki, majd ragasszuk fel újra a bárányokat és a pásztoralakot! Pótoljuk a lábak hiányzó végeit, majd készítsünk másolatot keményebb papírra. Ezt adjuk oda a gyerekeknek kivágásra!

• Csoportosítás és számlálás: Csoportosítsák a gyerekek a pásztoralak egyik oldalára a fehér, másik oldalára a sötét (tarka) bárányokat! Melyikből van több? Mennyivel? Mennyi van a fehér, mennyi a sötét bárányból? Összesen hányan vannak? Színenként rakják párba őket! Hány fehér és hány sötét pár van? Tereljünk össze két nyájat! (Két gyerek párban dolgozhat, kettejük állataival.) Most hányan vannak? Mennyi a fehér és a sötét bárány? Mennyivel több a sötét? Végül elmondhatjuk, hogyan gazdagodott meg Jákób a sötét (tarka) bárányok szaporodásával.

• Pásztorélet: Tekinthetjük a kivágott figurákat az asztal síkján mozgatható síkbáboknak. Rajzoljanak még a gyerekek fákat, bokrokat, füvet, kutat, vályút stb. Ezeket szintén vágják ki, s helyezzék el az asztalon. Ha elkészült a környezet, a pásztor és a bárányok mozgatásával eljátszhatják a legeltetést, itatást, a legelőn való vonulást stb. Több nyáj egyesítésével azt is, hogyan gyarapodott a Jákób kezére bízott juhállomány. A figurákat érdemes megőriznünk egy dobozban, mert későbbi leckéknél is felhasználhatóak (pl. a 29. leckénél – lásd a * Feldolgozását).

28. Jákób tusakodása Penúélnál - 1Mózes (32,1–22); 32,23–32

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* A félelem nem hitből fakad.

* Mit jelent a küzdelem "Istennel és emberekkel"?

* Tanuljunk Istennel való függőségben élni!

Előzmények:

Jákób feleségeivel és mindenével elszökött Paddan-Arámból. Miután Gileád hegységénél szövetséget kötött Lábánnal, és elbúcsúzott tőle, tovább indult a Jordánon túlra.

Történet:

Jabbóknál, a Jordán egyik mellékfolyójánál Jákób különös találkozást élt át. Isten angyalai bátorították. Mikor meglátta őket, így szólt: "Isten tábora ez!" És elnevezte azt a helyet Mahanaimnak*.

Így tudta meg, hogy Isten oltalmazza őt. Ebből erőt merítve tovább mert indulni, hogy bátyjával, Ézsauval találkozzék. Ézsau megesküdött, hogy apja halála után meg fogja Jákóbot ölni, mivel csalással elvette tőle az elsőszülöttnek járó áldást (1Móz 27,41). Ézsau ekkor Széírben* lakott, Edóm* földjén.

Jákób követeket küldött Ézsauhoz, akit "uramnak" nevezett. "Ezt mondja a te szolgád, Jákób: Lábánnál voltam jövevény, ott tartózkodtam mostanáig. Szereztem ökröket, szamarakat és juhokat, szolgákat és szolgálókat. Azért küldök neked üzenetet, uram, hogy elnyerjem jóindulatodat." A követek megtették a hosszú oda- és visszautat, jelentették Jákóbnak, hogy voltak Ézsaunál, s hogy az most négyszáz emberrel jön Jákób elé.

Jákób erre nagyon megijedt. Annyira félt, hogy azonnal intézkedett. Két táborra osztotta az embereit, juhait, marháit és tevéit. Azt gondolta: Ha Ézsau az egyik tábort megtámadja, a másik tábor elmenekülhet.

Ezután Istenhez imádkozott: "Ó atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene, URam, aki ezt mondtad nekem: Térj vissza hazádba, rokonságod közé, és jót teszek veled! Méltatlan vagyok minden hűséges és igaz tettedre, amit szolgáddal cselekedtél. Hiszen csak egy vándorbottal mentem át itt a Jordánon, most pedig két táborom van. Ments meg engem bátyámnak, Ézsaunak a kezéből, mert félek tőle, hogy ha idejön, megöl engem, az anyákat is gyermekeikkel együtt." Jákób Istennek arra az ígéretére hivatkozott, melyet egykor Bételben tett, hogy jót tesz vele és utódaival, s annyi utódja lesz, mint a tenger fövenye, melyet nem lehet megszámlálni.

Megjegyzés: Jákób két dolgot művel tehát: cselekszik és imádkozik (ora et labora); nem vár tétlenül, amint azt a továbbiakban látjuk.

Másnap reggel rendkívül nagy ajándékot küldött Ézsaunak. Kétszáz kecskét és húsz bakot, kétszáz juhot és húsz kost, harminc szoptatós tevét fiastul, negyven tehenet és tíz bikát*, húsz szamárkancát és tíz szamárcsődört. Minden nyájat külön indított útnak. Szolgáinak megparancsolta, ha Ézsauhoz érkeznek, és ő megkérdezi: "Kinek a szolgája vagy, hová mégy, kié ez a jószág?", akkor a szolga ezt mondja: "Szolgádé‚ Jákóbé, aki ajándékul küldi uramnak, Ézsaunak. Ő maga is itt van mögöttünk." Jákób célja az volt, hogy az ajándékokkal kiengesztelje Ézsaut.

Jákób és övéi izgatottan feküdtek le. Jákób éjfélkor fölkelt, s két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét átküldte a Jabbók-patakon egy gázlónál. Ő pedig ott maradt a patak északi partján. Így helyezte biztonságba családját, ő pedig hátra maradt őrnek.

Ezen az éjszakán Valaki* Jákóbhoz lépett. Egészen hajnalhasadtáig tusakodott* Jákóbbal. Amikor Jákób nem adta fel a harcot, az a Valaki megütötte Jákób csípője forgócsontját, úgyhogy az kificamodott tusakodás közben. Akkor ezt mondta: "Bocsáss el, mert hajnalodik!"

De Jákób így felelt: "Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem!"

A Valaki megkérdezte: "Mi a neved?"

"Jákób" – hangzott a válasz.

"Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel*, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél." Jákób Istennel és emberekkel szemben fejedelemként viselkedett.

Jákób kérte: "Mondd meg nekem te is a nevedet."

A válasz így hangzott: "Miért kérdezed a nevemet?" Ebből Jákób megértette, hogy Istennel tusakodott. Isten pedig megáldotta őt. Amikor egyedül maradt, Jákób nagy tisztelettel Penúélnak* nevezte el azt a helyet. Azt mondta: "Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam." Nagy csoda, hogy még élt, holott oly közel volt Istenhez (vö. 2Móz 33, 20b). Nem isteni lényében, hanem emberi alakban mutatta meg magát Jákóbnak.

Amikor a nap fölkelt, Jákób sántított, valószínűleg anélkül, hogy fájdalmat érzett volna. Azóta nem eszik meg Izráel fiai a csípő forgócsontján levő inat. Így emlékeznek Jákób és Isten tusakodására.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Mahanaim – "Táborok"; Jákób valószínűleg azért beszél több táborról, mert az angyalok több seregre oszoltak. De az is lehet, hogy az angyalseregre és az ő "seregére" – családjára, szolgáira és jószágára – célzott. Később itt egy ugyanolyan nevű város épült. Elizeus és szolgája is bátorításként egy sereg angyalt látnak Dótán városa körül, mely védi őket (2Kir 6). Széír – Hegyes vidék a Holt-tengertől délre. Őslakói a hóreusok voltak (gondoljunk a Hór hegyére, ahol Áron meghalt 4Móz 20), akiket Ézsau utódai, az edómiak űztek el. Edóm – "Vörös"; Ézsau és utódai neve. Országuk a Holt-tengertől délre terült el. Jézus korában Idumeának nevezték. Bika – Gyakran áldozati állatként szolgált. Valaki – A 29. és 31. versekben azt olvassuk, hogy az a Valaki, akivel Jákób tusakodott, Isten volt. A Hós 12,5-ben ez áll: Jákób "küzdött az angyallal és győzött." Tusakodás – Jákób az Úrral való bételi találkozás után a javára változott. Nevezhetjük ezt Jákób megtérésének is. Még meg kellett tanulnia, hogy ne ravaszsággal akarjon valamit elérni, mint ahogy titokban jött el Paddan-Arámból, vagy ahogy most akarja Ézsau jóindulatát megnyerni. Természetesen a hívő is cselekedhetik a saját feje szerint. Ezt teszi Jákób is másnap reggel, amikor Ézsaura vár. Isten nem hagyja magát kényszeríteni, de meglágyítani igen. Erre tanította meg Jákóbot tusakodása közben. A következő fejezetben látjuk, hogy Jákób ez éjszaka után valóban fejedelemként viselkedik Ézsauval szemben. Nincs többé szó félelemről és talpnyalásról. Izráel – "Isten fejedelme"; "Istennel küzdő". Az 1Móz 35,10-ben ez a névváltozás megerősítést

nyer. Penúél – "Isten arca"; "Isten kinézése".

Énekek:

Református énekeskönyv: 35:1,13; 130; 135:2; 151; 511 Jertek, énekeljünk: 49; 56; 133:1; 173; 176:1 Harangszó: 36:1; 39; 42:1; 52:2–4; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 22; 55:1.3; 61; 69; 93 Erőm és énekem az Úr: 23; 30; 37; 84; 105:1

Megjegyzések: A félelem emberi dolog – Jákób Ézsautól való félelme érthető, de nem tesz bizonyságot hívő bátorságról. Gyakran látjuk, hogy Isten gyermekei elvesztik bátorságukat. Dávid is félt, amikor a filiszteus Gátban csapdába került (1Sám 21,11–15). Őrültnek tettette magát. Mondjuk meg a gyermekeknek, hogy az imádság a leghatásosabb fegyver a félelem ellen. Ne azért imádkozzunk, hogy legyünk bátrak és vitézek, hanem azért, hogy Isten segítsen és álljon mellénk. "Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez" (Zsolt 60,14 és 108,14), továbbá: "Ha Isten segít, a falon is átugrom" (Zsolt 18,30). Ajándékot adni – Jákób célja az ajándékozással nem az volt, hogy megmutassa bátyja iránti szeretetét. Ézsau kegyét akarta elnyerni. Miért adunk mi ajándékot? Szeretetből? Udvariasságból? Mert így illik, ha látogatóba megyünk? Gondoljunk a reklámként adott ajándékokra, hogy a vevőket odacsábítsák! Az Úrral való tusakodás – A gyerekek egész biztosan nem fogják érteni, hogy Jákób erősebb volt-e Istennél. Úgy mondjuk el nekik, hogy megértsék, az Úr addig engedte Jákóbot tusakodni, amíg hívő bátorságot nem nyert az Ézsauval való találkozáshoz. Hogy sántává teszi, azt úgy kell tekintenünk, mint Jákób Istentől való függőségének állandóan érezhető jelét. Pál apostol is küzdött valami bajjal. Azt írja: "Tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam" (2Kor 12,7). Szabadulást kérő imádságára ezt a választ kapja: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz" (2Kor 12,9).

Vázlat:

Mahanaim: angyalok tábora Jákób fél Ézsautól: ajándék Jabbók küzdelem Valakivel – Jákób Izráel lesz Penúél

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A társainkkal való helyes viszony: veszekedés, verekedés, agresszív harc, vagy sportszerű küzdelem, a küzdőtárs tiszteletben tartása. Páros küzdelmek a gyakorlatban. (* ** ***)

• Félelmeink oka. A félelem szülte helytelen viselkedés. Mit tegyünk a félelemmel szemben? A félelem leküzdése. Segítségkérés. (* ** ***)

• Vétkeink és következményei. A jóvátétel lehetőségei. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai témájú vers néma és hangos olvasása. Verstanulás. (*)

• Magyar közmondás értelmezése: "A félelem rossz tanácsadó." (** ***)

• A fél, félelem szavak szinonimáinak összegyűjtése. Jelentésárnyalatok és hangulati különbségek érzékeltetése mondatba helyezéssel. (***)

• Személynevek jelentése. (** ***)

• Elbeszélő fogalmazás írása a félelem – félelem leküzdése témakörében személyes vagy képzeletbeli élmény alapján. (** ***) Illusztráció készítése a fogalmazáshoz. (**)

• Imádság írása képzeletbeli szituációban: a félő ember imádsága. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Személyes ill. vers nyújtotta élmény képi megjelenítése a félelem – félelem leküzdése élménykörében. (*)

Testnevelés és sport

• Páros küzdelmek: a birkózás elemei, "kakasviadal", húzások-tolások stb. Sportszerűség a gyakorlatban. (* **)

Jákób harca 28

***

*

Valaki tusakodott Jákóbbal. Jákób küzdött Valakivel. Sokáig nem bírtak egymással. Míg ki nem derült, ki az erősebb. Most te is küzdjél meg valamelyik társaddal! A harcot fej a fejjel szemben kell megvívni. Mindkettőtöknek egy-egy igét kell megkeresni erről a tábláról. Egyszerre induljatok a csillaggal jelölt mezőkről, s a lóugrás szabályai szerint haladva olvassátok össze a szótagokat! Győz, aki hamarabb és hibátlanul írja le az igéjét.

*

1Mózes 32,29

Ézsaiás 43,25

Feldolgozás 28

***

Munkalap: A rejtvény két textusa:

...én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem. (Ézs 43,25) Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél. (1Móz 32,29)

A páros rejtvény célja egy valóságos párküzdelem átélése. Ahány párt ki tudunk alakítani a csoportban, annyian küzdhetnek párhuzamosan. Ha egyszerre indulnak a párok, a csoportgyőztest is kiemelhetjük. További cél, hogy a viadal "sportszerű" legyen: semmiféle harag, veszekedés, sértődés vagy egymás akadályozása ne rontsa el a küzdelmet! Ha valaki nagyon lemarad, ügyesebb társa segítsen neki a végén! Ha mindenki elkészült, ellenőrizzük a megoldásokat a Bibliából! Mindkét ige azonos szótagszámú (30–30), de hogy valóban azonos nehézségűek legyenek, ahhoz arra van szükség, hogy az 1Móz 32,28 ne hangozzék el történetmondás közben; vagy a fejpárbajt ráhangoló feladatként, még a történetmondás előtt bonyolítsuk le.

Aranymondás:

Az előbb idézett két ige közül valamelyik: Ézs 43,25 vagy 1Móz 32,28.

vagy: Tanácsoddal vezetsz engem... (Zsolt 73,24a)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés / egyéb ötletek:

* "Eltörlöm álnokságodat":

• Gyűjtsük össze Jákób "álnokságait"! Mi az, amit addig elkövetett? Jákób tisztában van vétkei nagyságával, nem véletlenül fél ez a kipróbált pásztorember. Jóvá tudta volna-e tenni, amit bátyja ellen elkövetett? Miért? Hogyan próbálta meg kiengesztelni Ézsaut? Jákób tudja, hogy Istent is megsértette. Miből derül ez ki? Olvassátok fel Jákób imádságát! (1Móz 32,10–13) A Lábánnal szemben oly magabiztos, ravasz és céltudatos pásztor most egészen kicsi, Istentől függő. Nincs mit dicsekednie, csak Istenben bízhat.

• Soroljunk fel olyan "álnokságokat", vétkeket, melyeket mi is elkövethetünk, de jóvá is tehetünk! (Pl. ha eltörünk valamit, vehetünk helyette másikat.) Most keressünk olyanokat, amelyeket nem tudunk jóvátenni! (Pl. hogy tehetünk jóvá egy bántó, gonosz szót, vagy ha csalódást okozunk, becsapunk valakit?) Ezért hatalmas dolog, ha Isten eltörli mindezt. De miért és kiért? Mert szeretete nagyobb a haragjánál. S mert az Ő Fia jóvátette, amit mi nem tudunk. Nekünk sincs más utunk tehát, mint egészen kicsivé lenni, és bízni Benne.

* "Mi a neved?"

• Istennek ezt a vétkeket eltörlő hatalmát, s nyomában Jákób megújulását fejezi ki névváltozása is. Emlékszel-e még, mit jelent Jákób neve? A "csaló" most Valakivel küzd. Aki nem árulja el a nevét. (Vö. 2Móz 3,13–15!) Akinek mégis hatalma van a nevek fölött. Vajon miről ismerte fel Őt Jákób? Miért küzd Jákób emberekkel és Istennel egyaránt? A válasz egyetlen szóban összefoglalható: ÁLDÁS. Tudja, hogy ez a legfontosabb az életben. Küzdelmére utal új neve: Izráel. Ami jelentheti azt is, hogy "Istennel küzdő", de azt is, hogy "Isten harcol". Miért lehet helytálló mindkét értelmezés? Az új nevet kapott Jákób maga is nevet ad. A Penúél nevet adja annak a helynek, ahol a küzdelem lezajlott. Ez azt jelenti: "Isten arca". Vajon miért? (Segít az 1Móz 32,31.) Ebből a történetből is láthatjuk, hogy a bibliai nevek jelentése mennyire fontos. Ki ismer még ilyeneket jelentésükkel együtt?

• És neked mi a neved? Ismered-e a jelentését? Ha a 26. leckében nem került rá sor (lásd a *** Feldolgozását), megkereshetjük a Magyar utónévkönyvben (Akadémiai Kiadó). Szeretnél-e az életedben valami jelentős változást? Ha ezt egy új név is kifejezné, mi lenne a jelentése? Keress vagy találj ki egy ilyen nevet!

* "A félelem rossz tanácsadó":

• Ez a közmondás sok ember közös tapasztalatára épül. Vizsgáld meg, hogy Jákób esetében igaza van-e! Ézsautól való félelmében milyen intézkedéseket tesz Jákób? Van-e köztük, amit te helytelennek vagy túlzónak tartasz? Te mit tettél volna a helyében? Van-e olyan, amit helyesen tesz? Ami valóban segít. (Gondolj az imádságára!) Honnan nyer bátorságot a bátyjával való találkozáshoz?

• Tapasztaltad-e már te is a fenti közmondás igazságát? Amikor félelmedben kapkodni kezdtél, vagy butaságot cselekedtél. El is mondhatod egy ilyen élményedet. Gyűjtsetek minél több rokon értelmű kifejezést, amely a félelem vagy a fél szavakat helyettesítheti! Melyik az, amely a félelem legnagyobb fokát fejezi ki? (Gondoljunk a pánikra vagy a páni félelemre!) Néhányat helyezzetek mondatba, mely kifejezi a jelentés vagy a hangulat árnyalatnyi különbségeit! Félelmében mintha elveszítené az ember tájékozódó képességét. Ki adhat ilyenkor jó tanácsot? Te kértél-e már valakitől, ha féltél? S kaptál-e? De mi van, ha nincs kitől tanácsot kérni, vagy ha mindenki fél? Eszedbe jut-e, hogy Istentől is kérhetsz jó tanácsot? "Tanácsoddal vezetsz engem..." – mondja a Zsolt 73,24.

• Fogalmazzák meg a gyerekek írásban egy olyan mai ember imádságát, akit valamilyen okból félelem gyötör! Derüljön ki belőle a félelem oka is! Vagy: Írjanak elbeszélő fogalmazást a témában a következő címek közül választva: "A félelem rossz tanácsadó", "Tanácsoddal vezetsz engem"!

Jákób harca

** 28

Kivel tusakodott Jákób?

Milyen ajándékot akart Jákób Ézsaunak adni?

A keretekben 5 kérdést és 5 választ találsz, meg egy kettévágott igét (1Mózes 32,29). Kösd össze az egymáshoz tartozó párokat egy-egy vonallal! Különböző színeket használj! Az üres keretekbe fogalmazz meg te egy kérdést és egy hozzá tartozó választ a történet alapján!

Penúél

!

Mert megbántotta Ézsaut, ellopta tőle az áldást.

Isten angyalával

Izráel

!

Hol lakott Jákób testvére?

!

? A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás 28

**

Munkalap: A feladat textusa:

Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel. (1Móz 32,29b)

A kérdésekhez illő válaszokat könnyen megtalálják a gyerekek is (ezért a megoldásokat nem közöljük). Hagyjuk hát önállóan tájékozódni és gondolkodni őket! A válaszokban szereplő neveket meg is tanulhatják. Az önálló kérdés-felelet írás még jobban aktivizálja a gyerekek gondolkodását, különösen akkor, ha a kérdéseket egymásnak is feltehetik. Ez a történet olyan részleteire is ráirányíthatja a figyelmet, mely a miénket elkerüli, de a gyerekeket érdekli. Ne sajnáljuk az időt a megbeszélésre!

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 32,29b.

vagy: Én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért. (Ézs 43,25a)

vagy: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A névváltozás: Többször is szó volt már a nevek jelentéséről (lásd a 15. és 24. lecke ** Feldolgozását). Most ismét azt láthatjuk, milyen jelentősége volt a bibliai kor embere számára a névnek. Nemcsak a személy, de az utódok számára is meghatározó.

• Figyeljük meg a gyerekekkel alaposabban, mi áll Jákób nevének megváltoztatása mögött! Emlékszel-e még Jákób nevének jelentésére? ("csaló") Mi mindennel szolgált rá eddig erre a névre? (Ismétlő jellegű kérdés, melyre egy-egy jellemző tettével válaszolhatnak a gyerekek.) Nem véletlen tehát, hogy fél. Nemcsak a bátyja haragjától. A lelkiismeret is gyötri. Különben nem mondaná: "Méltatlan vagyok..." (1Móz 32,11a) S akkor jön Valaki. Mit tudhatunk meg róla a történetből? Szerinted mit jelentett a vele való küzdelem, tusakodás? Te hogyan képzeled? Ki volt az erősebb? Miért kellett Jákóbnak megsántulnia? Kiben bízott ezután jobban (a saját vagy Isten erejében)?

• Milyen magyarázatot fűz a Biblia az Izráel névhez? (Keressük meg az 1Móz 32,29b folytatását!) Az Izráel név tehát azt jelenti: "Istennel küzdő", de van olyan értelmezés is, mely szerint: "Isten harcol". Valóban igaz mind a kettő. Jákób küzdött Istennel az áldásért, Isten pedig harcolni fog Izráelért, Izráel népéért. Hiszen ez a név az egész népközösség neve lesz (vö. Ézs 43,1–3).

A jellemváltozás: Jákóbnak nemcsak a neve, hanem jelleme (szíve, egész emberi lénye) is megváltozott e találkozástól. Csalásai az ő "álnokságai" az Ézs 43,25 szerint. Ám Isten eltörli ezeket önmagáért. Mit jelent az igében az, hogy "önmagamért"? Volt-e Jákóbnak valami érdeme Isten előtt, amivel dicsekedhetett volna? Félnivalója annál inkább. Egy valami mégis küzdelemre segítette: nagyon szerette volna elnyerni Isten áldását. És nekünk milyen "álnokságaink" vannak? Vajon ezeket is el kellene törölnie Istennek, hogy megjavuljunk, és áldást nyerjünk?

A félelem:

• "A félelem rossz tanácsadó" – mondja a közmondás. Igaza van-e Jákób esetében? Indokold! Neked volt-e már ilyen tapasztalatod? Meséld el egy személyes élményedet! Mitől vagy kitől szoktál félni? Mire vezet a félelem? Hogyan küzdhetjük le a félelmet? Ki vagy mi segíthet? Szoktál-e félelmedben imádkozni, ahogyan Jákób is tette? Sokszor ez az egyetlen igazi eszköz.

• Írjál egy elbeszélő fogalmazást a következő címek közül válogatva: "A félelem rossz tanácsadó", "Legyőztem a félelmet"! Készíthetsz hozzá rajzot is.

* A küzdelem:

• A gyerekek rengeteg agresszív filmet láthatnak a televízióban, ami tele van harccal, küzdelemmel. De azok ha valamiért folynak (pl. a gazdagságért), akkor is szinte mindig a másik ember ellen irányulnak. Így valószínű, hogy a "küzdelem" szónak van a gyerekek számára egy agresszív jelentésárnyalata. Pedig Jákób harca nem akciófilm. Jákób az áldásért küzd, Isten Jákóbért. Egyik sem a másik ellen. Vannak-e ma is olyan küzdelmek, amelyek valaminek a megszerzéséért folynak, de nem a küzdőfél ellen? Ilyen lehet a tanulás is, mely nemes versengéssé válhat; de ilyenek a sportversenyek is, ha sportszerű a küzdelem. Beszélgessünk ezekről a gyerekekkel!

• Szervezzünk valamilyen tanulmányi versenyt (pl. Ki tud többet az ősatyák történetéből?) vagy sportversenyt (lásd a * Feldolgozását) a gyerekek számára. Cél: olyan küzdelem teljes erőbedobással, melyben nincs harag, veszekedés az ellenféllel, sőt tisztelet jár az erősebbnek.

Jákób harca

Jancsi verekedett. Megfájdult a karja. A nadrágja is elszakadt. Szerencsére édesanyja meg tudja varrni.

Jancsi és Jákób képe is elromlott. Meg tudod-e javítani? Vágd ki a négyzeteket, és illeszd újra össze őket! Most már helyesen.

Vétkeidre többé nem emlékezem. Ézsaiás 43,25

A * 28

Jákób tusakodott. Küzdött egy angyallal. De nem azért, mert veszekedtek. Az angyal Jákób csípőjére ütött. Azóta szegény csak sántikál.

Jákób harca B * 28

Mi történt veled, Jancsi? Csak nem verekedtetek? Fölmérgesítettek talán? Ugye a többiek nagyobbak és erősebbek voltak nálad? Hát, nem nézel ki valami fényesen! Ne félj, majd anya segít!

Ne félj, ne félj, neveden szólítlak! Ne félj, ne félj, mert veled vagyok. Ha vízen kelsz át, nem sodor el téged, hisz veled vagyok. Minden utadon veled vagyok.

Ne félj, ne félj, neveden szólítlak! Ne félj, ne félj, mert veled vagyok. Ha tűzön mégy át, nem éget meg téged, hisz veled vagyok. Tűzön-vízen át veled vagyok.

Kivel küzdöttél Jákób? Csak nem egy angyallal? Ugye ő volt az erősebb? Mostmár megtanulhatod, hogy bízhatsz Istenben, hiszen Ő sokkal hatalmasabb és erősebb nálad. Gondoskodni fog rólad, ne félj!

Ne félj, ne félj, neveden szólítlak! Ne félj, ne félj, mert veled vagyok. Ha valaki zaklat és ellened fordul, én veled vagyok. Minden bajodban, örökké veled vagyok.

Feldolgozás 28

*

Munkalap:

Munkalap A: A kivágott négyzeteket illesszék helyesen össze, majd ragasszák fel egy rajzlapra a gyerekek! Ragasszuk fel az aranymondást is! Száradás után lehet színezni.

Munkalap B: Íme, a másik munkalapon ott a két "megjavított" kép. Isten is így állít helyre minket vétkeinkből, összekuszálódott életünkből. A képek fölötti szövegeket szabadon, közvetlenül mondjuk el a gyerekeknek! Mintha csak Jancsival és Jákóbbal beszélgetnénk. A munkalapon színezhetnek és olvashatnak is a gyerekek, tehát első osztályosoknak ajánljuk. A vers az Ézs 43,1–5 parafrázisa, érdemes megtanulni.

Aranymondás:

Vétkeidre többé nem emlékezem. (Ézs 43,25b)

vagy: Izráel lesz a neved. (1Móz 35,10b)

vagy: Ne félj, mert én veled vagyok! (Ézs 43,1b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A küzdelem:

• Szoktatok-e ti is verekedni? Vagy csak összeveszni a másikkal? Ha igen, miért? Ki szokta kezdeni? És abbahagyni? Általában hogyan végződik a verekedés vagy veszekedés? Jár-e érte büntetés? Ugye jó, amikor anya vagy apa megbocsát neked?

• Hát veszekedés nélkül lehet-e egymással küzdeni? Láttatok-e már birkózókat? Ők vajon haragszanak egymásra? Próbáljatok ki valamilyen sport-szerű páros küzdelmet! Ki lesz az erősebb? Ez lehet a birkózás egyszerűbb változata (pl. térdelésből), kakasviadal (fél lábon ugrálva kibillenteni a másikat egyensúlyából), húzások, tolások (egy bizonyos területen kívülre) stb. Ügyeljetek rá, hogy a küzdelem valóban sportszerű legyen, ne keletkezzen belőle veszekedés, harag!

• Jákób sem haragudott az angyalra, az angyal sem őrá, amikor küzdöttek egymással. Hát akkor miért? Talán sportverseny volt ez is? Ne gondold! Jákób még mindig túl erősnek képzelte magát. Most megtudta, hogy Isten az erősebb. Benne kell bíznia, nem a saját erejében. Jákób egészen megváltozott. Már nem a régi csaló. Istenben van az ereje, ezért új nevet kapott. Ezentúl úgy hívják: Izráel.

* A félelem:

• Te mikor szoktál félni és miért? Vagy kitől és mitől? Mi az, amitől elmúlik a félelmed? Ki az, aki meg tud védeni? Rajzold le, kitől vagy mitől szoktál félni! Miközben rajzolod, s ha beszélgettek róla, lehet, hogy már nem is olyan félelmetes.

• Jákób kitől félt, és miért? Jogos volt-e a félelme? Emlékezz csak vissza, hogyan csapta be bátyját, Ézsaut! Próbálkozott most is ravaszsággal, ajándékokkal. Kitől kapott mégis erőt a találkozáshoz? Isten neked is azt mondja, hogy ne félj, bízzál benne, mert Ő veled van. Hallgasd csak meg, vagy olvasd el a munkalapon található versbe szedett igét (az Ézsaiás 43,1–5 alapján)! Utána lerajzolhatod, mi mindenben ígér védelmet Isten?

29. Jákób kibékül Ézsauval - 1Mózes 33

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma :

* Jákób megerősödött hite alázatot és bátorságot munkált benne az Ézsauval való találkozáshoz.

A megbocsátás – kibékülés szükségessége.

Izráel Istene az Úr.

Előzmények:

Jákób a Jabbók-folyónál Istennel küzdött.

Másik nevet kapott: Izráel. Sántítva jött el győz

tesként Penúélből. Átkelt a Jabbókon feleségeihez és gyermekeihez. Jószága ezalatt a túlsó parton maradt.

Történet:

Már jött is Ézsau! Négyszáz ember volt vele. Félelmetes látvány lehetett. Amikor Jákób meglátta, hogy bátyja seregével közeledik, intézkedni kezdett. Fiait és Dinát, a leányát szétosztotta négy felesége közt. Zilpát és Bilhát előre állította a gyermekeikkel. Aztán Lea és gyermekei következtek. Jákób legkedvesebb feleségét, Ráhelt egészen hátra állította fiával, az ifjú Józseffel. Megértjük szándékát: azt kellett a lehető legjobban megvédenie, aki neki a legkedvesebb volt.

Jákób előttük ment, és szembetalálkozott Ézsauval. Hajlongva közeledett bátyjához. Hétszer borult le a földre. Ez valószínűleg valójában nem hétszeri*, hanem folyamatos hajlongást jelent.

Ekkor valami váratlan dolog történt: Ézsau Jákóbhoz futott, megölelte, nyakába borult,* megcsókolta, és együtt sírtak.

Ézsau meglátta az asszonyokat és gyermekeket. Megkérdezte: "Kik ezek?"

Jákób így felelt: "A gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak."* Jákób Istennek adta a dicsőséget. Tudta, hogy Tőle kapta a gyermekeket, Ő bízta rá őket. Ekkor odaléptek Zilpa és Bilha a gyermekeikkel, hogy tiszteletüket tegyék. Majd Lea következett gyermekeivel, végül Ráhel Józseffel. Mindannyian leborultak Ézsau előtt.

A szertartásos köszöntés után Ézsau arról a jószágról érdeklődött, melyet Jákób elébe küldött. Most egy keleti találkozás tanúi vagyunk, ahogyan az még ma is lejátszódik. "Mire való ez az egész tábor, mellyel találkoztam?" – kérdezte Ézsau. Jákób szolgái természetesen elmondták neki, hogy az Jákób ajándéka. Jákób így felelt: "Arra, hogy elnyerjem uram jóindulatát." Vagyis Jákób ajándékának a célja, hogy kedveskedjék Ézsaunak.

Erre Ézsau azt mondta: "Van nekem bőven, öcsém, legyen a tied, ami a tied."

De Jákób unszolta: "Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot!" Hozzátette még, mennyire felülmúlta várakozását az Ézsauval való találkozás. Mintha csak magával Istennel találkozott volna. Könyörgött, hogy Ézsau fogadja el az ajándékát. Ez érthető, mert Keleten az el nem fogadott ajándék a barátság visszautasítását jelentheti. Ezt akarta Jákób elkerülni. Az ajándék elfogadása Keleten egyenlő a szövetségkötéssel!

Jákób aztán valami egészen különöset mondott: "Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám, és van mindenem."

Jákóbnak nemcsak nagy vagyona volt, hanem tudta, hogy Isten mellette áll. Sajnos ez Ézsauról nem mondható.

Jákób unszolására Ézsau elfogadta az ajándékot. Aztán azt indítványozta: "Induljunk el, menjünk, majd én előtted megyek!" Nyugodtan feltehetjük a kérdést, hogy ezzel Ézsau a maga érdekét tartotta-e szem előtt vagy Jákóbét? Vajon rá akarta tenni kezét Jákób nagy vagyonára, elsőszülöttségére hivatkozva?

Jákób éppen ezt akarta elkerülni. Ha Ézsauval megy, Ézsau kezében tarthatta volna. Nem, inkább a maga uraként ment tovább. "Tudja az én uram, hogy a gyermekek gyengék (még fiatalok), meg szoptatós juhok és tehenek vannak velem. Ha csak egy napig hajszolják azokat, elhullik az egész nyáj." A tapasztalt marhatenyésztő tudta, hogy szoptatós jószágot nem szabad hajszolni. Hisz akkor megcsappan a tejük, s a bárányok és borjak éhen maradnak. Aztán arra is szükség volt, hogy az állatoknak legyen idejük legelni. Javasolta, hogy Ézsau menjen előre, ő meg majd nyugodtan tereli a nyájat, és a gyermekek járásához igazodva ballag, amíg eljut "urához" Széírbe. Jákóbnak vajon az volt a terve, hogy Ézsaunál lakjék? Inkább az lehetett a célja, hogy ezt elkerülje. Később majd meglátjuk, hogy egészen mást tervezett.

Ézsau még megpróbálta, hogy néhány emberét kíséretül ráerőszakolja, de Jákób mereven elzárkózott ez elől: "Minek az, ha elnyertem uram jóindulatát?" Meg akart szabadulni Ézsautól.

Ézsau ekkor végre búcsút vett, és még aznap útra kelt déli irányba, Széír felé.

Jákób pedig a Jordán felé indult, tehát nyugatra. Rövid út után megállította a nyáját. Házat épített, a jószágnak meg karámokat. A helyet Szukkótnak* nevezte el.

Nem sokkal azután átkelt a Jordánon, és Sikem* város szomszédságában ütött tábort. Végre ismét Kánaánban volt, azon a földön, melyet az Úr neki ígért örökségül. Száz pénzért megvett egy darab földet, Sikem város alapítójának, Hamórnak a fiaitól. Oltárt épített, és ezt a sokat mondó nevet adta: "Isten, Izráel Istene." Ezt tette Ábrahám, meg Izsák is, amikor új lakóhelyre érkeztek. Így adta Jákób tudtul a körülötte lakó pogányoknak, hogy nem az ő bálványaikat választja, hanem a "saját" Istenét. Ez tehát "hitvallás" volt egyben.

1Móz 34*: Egy idő múlva Jákóbnak hanyatt-homlok kellett Sikem közeléből menekülnie, Dina és a sikemiek esete miatt (lásd a Jegyzetekben: "1Móz 34", és a Megjegyzésekben: Dina és a sikemiek).

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Hétszer – A Bibliában gyakran olvasunk arról, hogy valamit "hétszer" kell megcselekedni. Gondoljunk az atyánkfiának való hétszeri megbocsátásra, a Lk 17,4-ben: "És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam – bocsáss meg neki." A hét a tökéletesség száma. Megölelni, nyakába borulni – Keleti szokás szerint a férfiak is megölelik egymást. Ez a szokás más országokban is előfordul még ma is: Romániában, az oroszoknál, sőt nálunk, Magyarországon is. Isten kegyelme adta (a gyermekeket) – Gondoljunk csak a Zsolt 127,3-ra: "Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom." (Lásd ehhez a 26. leckét!) Még elődeink is Isten ajándékának tartották a gyermeket. Mennyire megszegényítettük ezt a mondást: "Isten gyermekkel ajándékozott meg bennünket", amikor csak ennyit mondunk: "Gyermekünk született". Boldogok azok a szülők, akik ma, ebben a materialista világban is Isten ajándékának tekintik gyermeküket, és úgy is bánnak vele. Szukkót – "Kunyhók". Sikem – "Hát"; kánaáni város az Ebál és Garizim hegyek között. Ábrahám idejében szent hely volt ott, Móré tölgyese (1Móz 12,6). Később Józsefet is ide temették el, abba a darab földbe, melyet Jákób vásárolt meg (Józs 24,32). Ma Nabluz városa fekszik e település közelében. 1Móz 34 – Itt Dina és a sikemiek történetéről olvasunk. Hamór fia, Sikem erőszakot követ el rajta, aztán feleségül akarja venni. A sikemieknek ezért körül kell metélkedniük. Jákób fiai, Simeon és Lévi, Dina bátyjai, kihasználják azt, hogy a körülmetélkedés miatt a város férfiai seblázban szenvednek, és megölik őket. Jákób akkor Bételbe költözik. Jákób halálos ágyán megátkozza ezért a tettükért Simeont és Lévit (1Móz 49,5–7). Az Úr azzal bünteti meg őket a vérfürdőért, hogy nem kapják meg a nagy áldást és az ahhoz fűződő ígéretet. Nem az ő utódaik közül születik meg a Messiás. Ezt az áldást és ígéretet öccsük, Júda kapja (1Móz 49,8–12).

Énekek:

Református énekeskönyv: 81:1; 128:1–3; 220:1; 240; 254:1.3–4 Jertek, énekeljünk: 65:1; 101:1–2; 173; 198:1–2.5; 234:1 Harangszó: 44:1–2; 49:5–7; 52:1–4; 53:1–2; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 40; 53:1–4; 54; 55:1.3; 69 Erőm és énekem az Úr: 20; 36; 84; 127; 131

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A társainkkal való helyes viszony: harag és veszekedés; megbocsátás és kibékülés. A bocsánatkérés fontossága. (* ** ***)

• Az ajándékozás, ajándék szerepe emberi kapcsolatainkban. Milyen az értékes ajándék? Ajándékkészítés és ajándékozás. (* **)

• A köszöntés, ajándékozás jelentősége és szokásai a keleti népek körében (régen és ma), valamint hazánkban. (***)

• Beszélgetés a párkeresés, párválasztás és a barátkozás, kapcsolatteremtés témájában. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A vázlatírás előkészítése: Történetsor mozzanatainak helyes sorrendbe állítása. Történet kitalálása és elmondása a kulcsmozzanatok segítségével. (*)

• A bibliai történet eljátszása asztali bábokkal, spontán szövegalkotással. (*)

• A bibliai történet párbeszédének helyes sorrendbe állítása, hangos olvasása. (**) A történet eljátszása ennek segítségével. (** ***)

• Elbeszélő fogalmazás írása a megbocsátás, kibékülés témakörében. Valamelyik történet bemutatása spontán szerepjátékkal. (**)

• Lázár Ervin: "A kék meg a sárga" vagy "A lyukas zokni" c. meséinek feldolgozása. Téma: a veszekedés, kérkedés hiábavalósága. (**)

• Életjáték előadása és megbeszélése a megbocsátás, kibékülés témakörében. (***)

• A bibliai és a mai beszélt nyelv összehasonlítása. Bibliai párbeszéd átírása mai nyelvezetre. (***)

Matematika

• Számfeladat a bibliai történethez kapcsolódva: az ajándékállatok száma. Összeadás ezres számkörben. (Szöveges feladatnak is alkalmas.) (**)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• A gyermekek életéhez kapcsolódó elképzelt történet képi megjelenítése három fázisban, kiemelt mozzanatok segítségével. (*)

• Asztali bábok: ember- és állatalakok készítése kartonból gyurmatalpakkal. Játék az elkészített figurákkal. (*)

• Ajándékkészítés választott technikával. Az ajándék csomagolása. (* **)

Jákób kibékül Ézsauval

***

Hány embere volt Ézsaunak, amikor Jákóbbal szembejött? Szerinted miért ilyensokasággal érkezett?

Megbékélt egymással akét testvér. Mivel akarta ezt Jákób elérni? Szerintedszükség volt-e erre?Indokold!

Ki lépett oda utoljára a fiával Ézsau elé? Miért éppő került a sor végére?

A két testvér útja újra elvált egymástól. Jákóbmerre tartott? Vajon miért nem követte Ézsaut?

Később Sikem városánállakott, ahol oltárt épített.Hogyan nevezte el, és miért? Mit jelent ez a név? A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás 29

***

Munkalap:

Az utolsó feladat textusa: Isten, Izráel Istene! (1Móz 33,20) Amit szabadon úgy is lehetne fordítani: "Izráel Istene az Úr".

Aranymondás:

Mert én, az Úr, vagyok a te Istened, Izráel szentje, a te szabadítód! (Ézs 43,3a)

vagy: Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ...ahogyan az Úr is megbocsátott nektek... (Kol 3,13)

Üzenet elmélyítése:

* A találkozás:

• Vizsgáljuk meg a gyerekekkel a történetet a két testvér változása szempontjából! Mi utal erre szavaik, viselkedésük, szándékuk alapján? Maradt-e valami a régi Ézsauból és Jákóbból? (Ézsau uralmi törekvései; Jákób ravaszsága, bizalmatlansága.) Föltehetjük a kérdést: Te mit tettél volna Ézsau helyében? Mit jelent: "amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna"? (Ézsau éppen olyan kegyelmes volt Jákóbhoz, mint Isten.) Keressék meg és olvassák el a gyerekek a Bibliából a két testvér párbeszédét, majd játsszák el a találkozás történetét!

• Csoportmunkában beszéljék meg, majd játsszák el a csoportok a következő élethelyzetet: Összevesztél a legjobb barátoddal, s már régen találkoztatok. Igazság szerint te bántottad meg őt, s már régóta bánt miatta a lelkiismeret. Eddig azonban nem tudtál közeledni felé. Most végre itt az alkalom... Beszéljük meg a gyerekekkel a látottakat! Mire vezet(het) az, ha megbántjuk a másikat? A kibékülésnek mik a feltételei? Mit jelent a bocsánatkérés és a megbocsátás? Könnyű-e vagy nehéz? Miért? Miért van rájuk mégis szükség? Az aranymondás (Kol 3,13) hogyan indokolja ezt? (Lásd még ehhez Péter kérdését a megbocsátásról, majd Jézus válaszát az adós szolga példázatával: Mt 18,21–35!)

* Kié a dicsőség? Jákób Kánaán földjére érve földet vásárol, hogy oltárt építsen rajta az Úrnak. Mit fejez ki ez a tette és az oltár neve? Saját "eredményének" tekinti-e Jákób, hogy visszatérhetett szülőföldjére? A reformátorok egyik jelmondata volt: "Soli Deo gloria!" – Egyedül Istené a dicsőség. Neked eszedbe szokott-e jutni, hogy eredményeidért Istennek adjál hálát, Neki add a dicsőséget? Énekeljetek el egy Istent dicsérő éneket!

Egyéb ötletek:

* Köszöntés és ajándék: A történet több különös keleti szokással megismertet, amely nem csak a korok, hanem a kultúrák közötti különbségekre is rámutat. Érdemes ezekről beszélgetni.

• A köszöntésnek, üdvözlésnek milyen formáival találkozhatunk a történetben? Nem túlzás ez egy kicsit? (Vö. 1Sám 20,41; 2Sám 9,6!) Milyen mai köszöntési szokásokat ismertek a keleti népeknél (mint amilyen a japánok szertartásos hajlongása)? Hasonlítsátok ezeket össze a mi köszöntési módjainkkal (közeli rokonok, jóbarátok, ismerősök stb. között)!

• Milyen és mekkora ajándékot ad Jákób Ézsaunak? Csupán kedveskedni akar vele? Mi az igazi szerepe ennek az ajándéknak? (Vö. 1Móz 43,11–12; 1Kir 10,10; 2Kir 5,5.15!) Ismerünk-e más ajándékozási formákat, akár a ma élő keleti népek köréből? (Van, ahol még ma is szokás a jegyajándék.) Mi mikor, milyen alkalmakra és milyen szándékkal adunk ajándékot? Milyen szerepe van az ajándéknak az üzleti életben, a baráti körben, a családban? Mi ezek között a különbség? Te mikor, kinek és miért szoktál ajándékot adni? Szerinted milyen az igazi ajándék? Melyek a legértékesebb tulajdonságai? Milyen ajándékokat kaphatunk mi Istentől? (Vö. Róm 6,23; 1Kor 12,4–11; 1Pt 4,10–11!) Keresd meg Jákób és Ézsau találkozása történetében azt a mondatot, ami kifejezi, hogy a gyermek is Istentől kapott ajándék!

A nyelvezet: Ellentét van Kelet és Nyugat között a beszélt és írott nyelv használatában is: Nyugaton tárgyilagos, míg az ókori Keleten szóvirágos a stílus. (Jó példa még erre az 1Móz 23: Ábrahám tárgyalása a Makpélai barlang megvásárlásakor.) Keressük meg Jákób és Ézsau beszélgetésében azokat a gondolatokat, amit mi másképpen, egyszerűbben fejeznénk ki! Fogalmazzák meg a gyerekek (szóban vagy írásban) a párbeszédet mai nyelvezettel! Előadhatják így is a találkozás történetét.

Dina és a sikemiek: Dina története meglehetősen szörnyű, de a gyerekek sajnos sokszor ennél nagyobb szörnyűségeket is végignéznek a televízióban. A mi dolgunk hát nem a szörnyülködés, hanem a szembesülés és szembesítés lehet, amennyiben a csoport is érett már erre. A történet kapcsán beszélgethetünk a párválasztás, párkeresés problémáiról. De ide tartozik a barátkozás, kapcsolatteremtés témaköre is. Sőt, a megbocsátás ellentéte, a bosszúállás problémája is szóba kerülhet. (Lásd még a Megjegyzésekben!)

Jákób kibékül Ézsauval 29

Ézsau Jákób elé futott, megölelte, nyakába borult, megcsókolta és együtt sírtak.

Mit mondott egymásnak a két testvér? Kösd össze velük a hozzájuk tartozó szöveget: külön színnel az Ézsauét, külön színnel a Jákóbét! Majd számozással jelöld az elhangzott mondatok sorrendjét, így folyamatos párbeszédet kapsz. Végül színezd ki az alakok arcát, ruháját!

Kik ezek?

Arra, hogy elnyerjem uram jóindulatát.

Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot!

Mire való ez az egész tábor, amellyel találkoztam?

Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna.

A gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak.

Van nekem bőven, öcsém, legyen a tied, ami a tied!

Jákób Ézsau

Bocsássatok meg egymásnak, ahogyan az Úr is megbocsátott nektek! Kolossé 3,13

**

Feldolgozás 29

**

Munkalap:

A párbeszéd helyes sorrendben így hangzik: Ézsau: Kik ezek? Jákób: A gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak. Ézsau: Mire való ez az egész tábor, amellyel találkoztam? Jákób: Arra, hogy elnyerjem uram jóindulatát. Ézsau: Van nekem bőven, öcsém, legyen a tied, ami a tied! Jákób: Ne úgy legyen! Hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot!

Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna.

A párbeszéd az 1Móz 33,5–10-ből való, némi módosítással. Megoldásaikat ellenőrizhetik a gyerekek a Bibliában. Az ellenőrzés történhet egyénileg, de közösen is. Olvassák el a gyerekek a szöveget párbeszédes formában, majd játsszák el Ézsau és Jákób találkozását! A rajzok kiegészítése előtt beszéljük meg velük, mit fejezhetett ki a két testvér arca? Mit jelenthet az, hogy Ézsau arcán Isten arca tükröződött? (Éppen olyan kegyelmes volt Jákóbhoz, mint Isten.)

Aranymondás:

*...bocsássatok meg egymásnak, ...ahogyan az Úr is megbocsátott nektek... (Kol 3,13)

Üzenet elmélyítése:

* A megbocsátás:

• Néhány ismétlő jellegű kérdéssel helyezzük el a találkozást az Ézsau-Jákób történetek nagyobb összefüggésében! Miért félt Jákób az Ézsauval való találkozástól? Jogos volt-e a félelme? Szerinted miért nem akart Ézsau bosszút állni a rajta esett sérelmeken? Mi mutatja, hogy időközben Jákób is megváltozott? Milyen szerepe volt mindebben Istennek? Ki volt a legelső, aki megbocsátott? Milyen jeleit adta Jákób a bocsánatkérésnek, Ézsau a megbocsátásnak? Szerinted őszinte volt-e mindez? Indokold!

• "Örök harag" – mondják egymásnak gyakran a gyerekek, ha összevesznek. Szerinted be tudják ezt tartani? Jó dolog lehet örökké haragudni a másikra? Mi kell ahhoz, hogy a haragos felek kibéküljenek? Miért fontos, hogy bocsánatot kérjünk egymástól, és meg is bocsássunk egymásnak? Bizonyára te is átéltél már hasonlót. Mesélj el egy veled történt esetet, amikor kibékültél valakivel! Írj elbeszélő fogalmazást a következő címek közül válogatva: "Bocsánatot kérek!", "Megbocsátok"! Játsszátok el egy mai kibékülés, bocsánatkérés történetét!

* Az ajándék:

• Milyen ajándékot küldött Jákób Ézsaunak? Számold ki pontosan, hány állat volt az ajándéknak küldött "táborban"! (Segít a 28. lecke munkalapja.) Ugye valóban egy egész "tábor"? Miért volt erre szükség? Mi volt Jákób célja ezzel a sok állattal? (Így akarta jóvá tenni, amit bátyja ellen elkövetett, de tekinthetjük ezt a bocsánatkérés egy fajtájának is.)

• Ajándékot adni és kapni: egy különleges alkalom. Miért szoktak általában ajándékot adni egymásnak az emberek? Te mikor, kinek és miért szoktál adni valamit? S fordítva: Mikor, kitől és miért szoktál kapni valamit? Mit szeretsz jobban: ajándékot kapni vagy adni? Szerinted milyen az igazi ajándék? Állítsd a tulajdonságokat fontossági sorrendbe, s magad is kiegészítheted a sort!

drága, szép, szerény, kedves, örömet okozó, érdekes Tudsz-e igazán örülni annak, amit kaptál? Ne feledd, az ajándékozónak ez a legfontosabb!

Egyéb ötletek:

Ajándékkészítés: Minden gyerek készítsen saját kezűleg egy kis ajándékot az osztály- vagy csoporttársának! Néhány üdvözlő sort vagy egy igét is írhatnak hozzá. Csomagolják be szépen, s így adják át! (Ügyeljünk arra, hogy mindenki legyen ajándékozó és ajándékozott!) A gyerekek ezáltal megtanulhatják, milyen öröm valamit adni a másiknak, s hogy akkor is lehet örülni az ajándéknak, ha nem olyan szép vagy drága.

A veszekedés hiábavalósága: Lázár Ervin: "A kék meg a sárga", ill. "A lyukas zokni" c. példameséiből (A hétfejű tündér. Móra Könyvkiadó) megtudhatjuk, milyen hiábavaló dolog a veszekedés, a kérkedés. Válasszuk ki valamelyik mesét, és olvassuk el a gyerekeknek! Beszélgessünk a szereplők hibáiról, s arról, mi lett a következménye veszekedésüknek! A gyerekek adjanak tanácsot a szereplőknek, hogyan tudnának békességben élni egymás mellett! Próbálják ki a két festékpötty, vagy a lyuk és a zokni beszélgetését kérkedés és veszekedés nélkül! Rajzolják le a szereplőket veszekedés, majd békés beszélgetés közben!

Jákób kibékül Ézsauval

Bocsássatok meg egymásnak! Efezus 4,32

*

Ezek a képek Jákób és Ézsau történetéből valók. Mit ábrázolnak? Felismerted-e, hogy nem helyes a sorrend? Vágd ki a képeket, és rakd megfelelő sorrendbe!

Feldolgozás 29

*

Munkalap:

Jákób és Ézsau áll a történet középpontjában. A három kép három kulcsmozzanatot ábrázol:

1. a csalás, mint ok;

2. a harag, mint következmény;

3. a megbocsátás, mint (egyetlen) megoldás. A képsor egyben alkalmat ad az ismétlésre. Hagyjuk, hogy a gyerekek ismerjenek rá a képekre, s fogalmazzák meg saját szavaikkal, mit ábrázolnak! A helyes sorrend ezek után magától értetődő. A rajzokat ki is színezhetik, s felragaszthatják egy rajzlapra az aranymondással együtt.

Aranymondás:

* Bocsássatok meg egymásnak! (Ef 4,32)

Üzenet elmélyítése:

* Veszekedés és kibékülés:

• Bevezetésképpen beszélgessünk a gyerekek saját élményeiről! Veszekedtél-e már a testvéreiddel vagy a barátaiddal? Mesélj el egy esetet! Miért vesztetek össze? Ki kezdte, és mivel? Meddig haragudtatok egymásra? Milyen érzés volt haragban lenni a másikkal? Hogyan békültetek ki?

• Nagyon régen Jákób is összeveszett a testvérével. Mikor újra találkoztak, még mindig félt, hogy Ézsau ezért bántani fogja. De Ézsau odafutott hozzá, és átölelte. Újra kibékültek egymással. Mit gondolsz, miért tudott Ézsau megbocsátani?

• Mutassuk meg a túloldalon levő rajzot (akár kinagyítva és kimásolva), s ehhez kapcsolódóan végezzük el az alkalmazás feladatait! Látod, ez a kisfiú haragszik. Mit gondolsz, kire és miért? Rajzold le egy képsorozatban összeveszésük és kibékülésük történetét:

1. A veszekedés

2. A harag

3. A kibékülés Meséljék el a gyerekek a lerajzolt történetet! Beszélgessünk róla, miért nem jó dolog összeveszni és haragban lenni valakivel? Hogyan lehet kibékülni egymással? (Ehhez mindkét fél akarata szükséges.) Miért fontos bocsánatot kérni és megbocsátani?

• Vajon Istennek van-e oka, hogy haragudjon ránk? Vele hogyan lehet kibékülni? Tőle hogyan lehet bocsánatot kérni?

Egyéb ötletek:

* Az ajándék:

• Jákób nagyon sok állatot küldött Ézsaunak ajándékba. Ezzel akarta jóvátenni, amit ellene elkövetett. Ezzel kért bocsánatot. Elfogadta-e Ézsau ezt a nagy ajándékot? Örült-e neki? Te miért szoktál ajándékot adni? Kinek és mikor? Neked ki és miért szokott ajándékot adni? Örülsz-e az ajándékaidnak? Meg szoktad-e köszönni? Szerinted mi a jobb, ajándékot adni vagy kapni?

• Készítsenek a gyerekek valamilyen kis ajándékot testvérüknek vagy barátjuknak! Az első osztályosok néhány köszöntő sort is írhatnak hozzá. Csomagolják is be szépen! Ezáltal a gyerekek megtanulhatják, hogyan tudnak ők is valamit adni a másiknak, s hogy az ajándéknak akkor is lehet örülni, ha nem került sok pénzbe.

* A találkozás: Készítsenek a gyerekek csoportmunkában ember- és állatfigurákat keményebb papírból! Legyenek közöttük: Ézsau és Jákób, asszonyok és gyerekek, valamint juhok, kecskék, tevék, tehenek, szamarak! Ha a 27. leckében ajánlott pásztor- és bárányalakokat elkészítették, azt a sorozatot is kiegészíthetik. Az alakoknak gyurmából kis talpakat készítve fel is állíthatják azokat. Az elkészült figurákkal játsszák el a két testvér találkozását!

30. Jákób másodszor Bételben - 1Mózes 35

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Mielőtt Jákób újra találkozna Bétel Istenével, az idegen isteneket el kell tüntetnie.

Ígéreteink megtartása. A szövetség megújítása.

Előzmények:

Megtörtént az Ézsauval való találkozás, melytől Jákób nagyon félt. Egy darabig Szukkótban, majd Sikemben lakott.

Történet:

A sikemi tartózkodás rosszul végződött (1Móz 34). Jákób és fiai gyűlöltté tették magukat a kánaániak előtt.

Az Úr azt mondta Jákóbnak: "Készülj, és menj föl Bételbe, telepedj le ott! Készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elől!"

Amikor Jákób álmában az égig érő létrát és azon az angyalokat látta (1Móz 28,10–22), megfogadta az Úrnak, hogy ugyanezen a helyen fogja tisztelni, ha baj nélkül visszatér. Már itt tartózkodott ebben az országban, mégsem teljesítette azonnal, amit Istennek fogadott. Az Úrnak kellett erre őt figyelmeztetnie. Milyen türelmes is Ő velünk, engedetlen emberekkel!

Jákób tudott családja és szolganépe helytelen szokásairól. Magukkal hozták bálványaikat is. Ezeket kellett először eltávolítani, mielőtt Jákób Bétel Istenével találkozott volna. Megparancsolta családjának, és mindazoknak, akik vele voltak, hogy a náluk levő idegen isteneket adják át neki. Azután tisztítsák meg magukat, és váltsanak ruhát. "Készüljünk, és menjünk föl Bételbe, oltárt akarok ott készíteni az Istennek, aki meghallgatott, amikor nyomorúságban voltam, és velem volt az úton, amelyen jártam."

Mindenki engedelmeskedett. Jákóbhoz hozták összes bálványszobrocskáikat és pogány fülbevalóikat is. Köztük voltak minden bizonnyal azok a háziistenek is, melyeket Ráhel ellopott. Jákób mindezt elásta egy cserfa alá Sikemnél.

Aztán tovább vonultak. Akadály nélkül haladtak át az országon. Isten gondoskodott róla, hogy a kánaániak útközben békén hagyják őket.

Amikor Jákób Lúzba, azaz Bételbe érkezett, ott oltárt épített, ahogy Isten megparancsolta neki. Hadd tudja minden kánaáni, hogy Jákóbnak más Istene van, mint az ő bálványaik! A helyet elnevezte Él-Bételnek ("Isten van Bételben").

Nem sokkal ezután olyan esemény történt, mely kérdéseket vet föl. Meghalt Debóra*, Rebeka dajkája, és eltemették Bétel mellett a tölgyfa alá, amelyet Allon-Bákhut-nak, a Siratás Tölgyfájának neveztek el. Nincs szó arról, hogyan került egyszeriben Jákób mellé. Rebeka halála után talán visszament Paddan-Arámba, és most Jákóbbal együtt jött Kánaánba? Jákób még mindig nem jutott el Hebrónba, Izsák sátortáborának a közelébe. Az is lehet, hogy ez az asszony, aki gyermekkorában Jákóbot és Ézsaut gondozta, eléjük jött, amikor meghallotta, hogy Jákób ismét az országba érkezett. A Siratás Tölgyfája névből arra következtethetünk, hogy az idős asszonyt nagyon szerette.

Isten megint megjelent Jákóbnak. Újból megáldotta őt. Biztosította, hogy többé nem Jákób, "sarokfogó" lesz a neve, hanem Izráel. Isten tehát megismételte mindazt, amit Penúélnél mondott a tusakodás után. Jákób még egyszer magkapta az ígéretet: "Én vagyok a mindenható Isten! Szaporodjál, és sokasodjál! Nép, sőt népek gyülekezete származik tőled, és királyok sarjadnak ágyékodból. Neked adom azt a földet, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, utánad pedig utódaidnak adom azt a földet."

Ezután Jákób helyreállította azt az emlékoszlopot, melyet több, mint húsz éve emelt. Italáldozatot* (bort?) és olajat öntött rá. Megerősítette megint a hely nevét: Bétel, azaz "Isten háza".

E rendkívüli esemény után elindult Bételből Kirjat Arba, azaz Hebrón felé, ahol öreg édesapja lakott.

Ebben az időben várta Ráhel második gyermekét. Amikor a karaván nem messze Bételtől, Efráta*, a később Betlehemnek* nevezett városka közelébe érkezett, Ráhel fiút szült. A nagyon nehéz szülés közben a bába bátorította: "Most is fiad lett!" De baj történt. Ráhel haldokolni kezdett. Mielőtt meghalt, újszülött fiacskájának: a Benóni* nevet adta, amivel kínját és szomorúságát fejezte ki.

Jákób azonban Benjáminnak* nevezte el legkisebb fiát, amiből kitűnik, hogy a kicsi fiút azonnal nagyon a szívébe zárta.

Ráhelt az Efrátába vezető út mellett temették el. Sírja fölé emlékoszlopot állítottak, hogy éveken át jelezze, ott van Ráhel sírja*. Végül Jákób megérkezett a Hebrón melletti Mamréba, ahol Ábrahám évekig lakott, és ahol az öreg Izsák is élt. A hosszú út végéhez ért. Az Úr beteljesítette ígéretét.

Izsák száznyolcvan esztendős korában meghalt, "öregen, betelve az élettel". Ő valóban megelégedett lehetett az életével. Fiai, Ézsau(!) és Jákób a makpélai barlangba temették el, melyet Ábrahám vett meg, hogy feleségét, Sárát oda temesse (1Móz 23). Itt megint együtt látjuk Ézsaut* és Jákóbot.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Debóra – "Méh". Italáldozat – A 2Móz 29,40-ben azt olvassuk, hogy a törvény szerint az italáldozat "egy negyed hin bor". (Egy hin 6 liter volt, negyed hin tehát 1,5 liter.) Efráta – Termékeny vidék Betlehem környékén, általában "Efráta mezőségeinek" nevezték. Betlehem – "A kenyér háza"; a vidék Kánaán éléskamrája volt. Gondoljunk Boáz és Ruth történetére: az árpaaratás után a búzaaratás következett. Később Dávid és az Úr Jézus születési helye. Benóni – "Fájdalmam fia". Benjámin – "Jobb kezem fia". Ráhel sírja – Ráhelről és Ráhel sírjáról még szó van a Bibliában a következő helyeken: 1Sám 10,2; Jer 31,15: "Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, hogy nincsenek többé fiai." Ez utóbbi prófécia a betlehemi gyermekgyilkosságról (Mt 2,16–18). Ézsau – A következő fejezetben, az 1Móz 36-ban Ézsau nemzetségéről kapunk áttekintést. Öccse, Jákób miatt elköltözött Kánaánból. Bár Jákób évekig nem volt Kánaánban, mégis ő volt Izsák vagyonának törvényes örököse. Nem volt elég hely két akkora nyáj számára azon a földön, ahol Izsák (majd Jákób) és Ézsau jövevényként éltek. Ézsau fiait és unokáit "fejedelmek"-nek nevezi a Károli fordítás. Az új fordítás már nemzetségfőknek említi őket, tehát inkább sejkek voltak, mint uralkodó fejedelmek. Ézsau leszármazottai közé tartoznak az amálékiak, ez a harcos beduin törzs, Ézsau unokájának leszármazottai (1Móz 36,12), Izráel ősellenségei. Tudjuk, mennyi bajt okozott az izráelitáknak ez a testvérnép. Lásd többek közt: 2Móz 17,8–16: megtámadták Izráelt a pusztában, de az Úr azt ígérte: "harcolni fog Amálék ellen az Úr nemzedékről nemzedékre"; 5Móz 25,17–19: "töröld el Amálék emlékét is az ég alól. El ne felejtsd!"; Bír 3,13; 6 és 7: más népekkel együtt támadja meg Izráelt; 1Sám 15: Saul és Agág Amálék királya; Eszter 3,1: az agági Hámán. Az edómiak, Ézsau egyenes leszármazottai sem viselkedtek testvérnépként az izráelitákkal szemben (4Móz 20,14–21).

Énekek:

Református énekeskönyv: 81:1.10; 135:1–3.9; 167:1–2; 264:2–5; 265 Jertek, énekeljünk!: 65:1; 161; 197 Harangszó: 40:1.6; 41; 51:1–2; 52:1–4; 54:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 53:1–4; 55:1; 149:1.5; 175 Erőm és énekem az Úr: 36; 41; 55; 58:1.3; 134:1–2

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az ígéretek szerepe emberi kapcsolatainkban. Ígéreteink betartása. (** ***)

• Születés és haláleset a családban. A halál, mint az élet rendjébe tartozó esemény. Mi van a halál után? Beszélgetés a gyerekek által felvetődő kérdésekről. (** ***)

• Emlékezés elődeinkre. A nemzedékek egymáshoz kapcsolódása. Nagyszülők, szülők, gyerekek a családban. Családi emlékek, családfa. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Vizuális kultúra (Művészettörténet)

• Az ókori népek istenei, mitológiái. Istenszobrok és ékszerek. Adatok, képek és ábrázolások gyűjtése a témában. (***)

• Temetkezési szokások, síremlékek lakóhelyünkön (** ***), különböző népeknél és kultúrákban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Közmondás értelmezése és alkalmazása: "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó." Elbeszélő fogalmazás írása a közmondás jelentéséhez kapcsolódóan. (** ***)

Vázlat:

Jákób

Bétel – oltár – idegen istenek elvetése

Ráhel – Benóni (Benjámin)

Izsák – 180 év

Jákób másodszor Bételben

***

Jákób visszagondol az ígéretére, melyet Bételben tett az Úrnak, több mint húsz esztendővel ezelőtt. Ebbe az üres keretbe rajzold le, mit tett Jákób, mielőtt Bételbe indult volna? Te még emlékszel rá, mi volt az? Gondolkodj el rajta, hogy miért volt erre szükség! Őt Isten figyelmeztette, hogy el ne feledkezzen fogadalmáról. Ha az alábbi kifejezéseket helyes sorrendbe rakod, egy bibliai bölcsességet olvashatsz erről. Írd le az írástekercsbe!

az ostobákban.

Ha fogadalmat

Teljesítsd,

Feldolgozás 30

***

Munkalap: A feladat textusa:

Ha fogadalmat teszel Istennek, ne halogasd teljesítését, mert nem telik neki kedve az ostobákban. Teljesítsd, amit megfogadtál! (Préd 5,3)

Jákób fogadalmát lásd a 25. leckében! Az üres keretbe a cselekvő Jákóbot rajzolják le a gyerekek a történetmondás vagy az 1Móz 35,2–4 alapján!

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusából az aláhúzott rész: Préd 5,3ac

vagy: Ne forduljatok a bálványokhoz... Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek! (3Móz 19,4ac)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az ígéretek:

• Vajon mi lehetett az oka, hogy Jákób nem teljesítette azonnal Istennek tett fogadalmát? Pedig Isten megtartotta ígéretét. Mi az, ami a Bételnél Jákóbnak adott ígéretek közül beteljesült? Mi az, ami még várat magára, de Isten most újra megerősíti? (Vö. 1Móz 28,13–15

– 25. lecke!) Hasonlítsuk össze az Ábrahámnak és Jákóbnak tett ígéretek két szövegét: 1Móz 17,1–8 (15. lecke) és 1Móz 35,11–12! Melyik mondat ismétlődik meg szó szerint? Melyek a szintén megismétlődő ígéretek? Miben van eltérés? Mi mutatja, hogy Jákób megerősödött Isten ígéreteiben és iránta való bizalmában?

• Mi is szoktunk Istennek ígéreteket tenni. Általában mikor? Keressünk példákat! Van-e ezeknek az ígéreteinknek folytatása? A kisgyermekek megkeresztelésekor is elhangzik a szülők, keresztszülők részéről egy ígéret. Tudod-e, mi az? Te hogyan segíthetsz ennek a betartásában? Mikor tehetsz majd te magad is ígéretet, fogadalmat a gyülekezet előtt? De nem csak Isten, hanem az emberek felé is meg kell tartanunk ígéreteinket. Ért-e már csalódás ezzel kapcsolatban? S te okoztál-e másnak csalódást? Írjál egy elbeszélő fogalmazást ezzel a címmel: "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó"! A történet szólhat Istennek vagy embernek tett ígéretről egyaránt.

* A bálványok:

• Isten tiszteletével nem fér össze a bálványistenek tisztelete – ezt már Jákób is tudta. Hogy mit jelentett ez igazából, ahhoz érdemes jobban megismerkedni az ókori népek (különösen Mezopotámia) isteneivel, mitológiáival. Gyűjtsenek a gyerekek erre vonatkozó adatokat, képeket, rajzokat, különösen a korabeli istenszobrocskákról, ékszerekről!

• És mi tudjuk-e eléggé? Gyűjtsenek a gyerekek adatokat, információkat mai bálványokról, babonákról, szerencse- és kabalatárgyakról! Van-e rokonság az ókori hitvilággal? Nem ártatlan játékok ezek. Hitünket nem oszthatjuk meg Isten és utánzatai között. De mi a helyzet a rafináltabb bálványokkal? Most gyűjtsünk olyan dolgokat, tevékenységeket, amelyek szintén könnyen Isten helyébe kerülhetnek! (TV, számítógép, könyvek, szép ruha, ínyenc falatok...) És az emberek? (Rajongott sztárok, sportolók, politikusok...) Köztük mi magunk? (Amikor ÉN vagyok a legfőbb, még Istennél is fontosabb.) Mindezek nem önmagukban rosszak, csak ha elválasztanak Isten tiszteletétől, követésétől, vagy egyenesen az Ő helyére törekednek. Sokat ígérnek, mégis könnyen tönkretesznek.

* Öröm és bánat: Öröm és bánat, örömteli és szomorú események sokszor egymást követik az életünkben. Megfigyelhetjük ezt Jákób családjában is. Hogyan?

• Mit jelentett Benjámin születése Jákób számára? Hogyan fejezi ki örömét e felett? Ha elkészült és megvan még a 26. leckében ajánlott családfa, akkor most vegyük újra elő, és keressük meg rajta Jákób gyermekeit! Benjámin születésével teljes a fiúsereg, Izráel későbbi törzseinek száma szerint. Ha akkor nem jutott rá idő, a családfa most is elkészíthető.

• Hányszor kellett Jákóbnak a történet idején sír mellett megállania? Kik távoztak el szerettei közül? Mi utal arra, hogy dajkáját és feleségét, Ráhelt nagyon szerette? Kivel temette el édesapját? Hová? Mit jelenthet az a kifejezés, hogy az "élettel betelve" halt meg? Születés és halál az élet folyamatosságának láncszemei. Hozzátartoznak az életünkhöz, ezért mindkét oldalról beszélnünk kell. A halál sem lehet tabutéma a gyerekek között, hiszen bizonyára sok megválaszolatlan kérdésük van ezzel kapcsolatban. Tapintatosan beszélgessünk ezekről! (Lásd még a kisiskolások ** Feldolgozását!) Beszélgethetünk a különböző népek és a mi népünk régi és mai temetkezési szokásairól. (Lásd még a 21. lecke *** Feldolgozását!) Miért van szükség arra, hogy az egymást követő nemzedékek emlékezzenek elődeikre?

* Az emlékezet:

"Sorsunk emlékezetünkben van megírva: mondd meg nekem, mire emlékszel vissza, s én megmondom, ki vagy." – írja Ravasz László (Gondolatok. Kálvin Kiadó, Bp, 1996, 145.). Beszélgessünk e gondolatok tükrében arról, kinek milyen emlékei vannak élő vagy már elhunyt családtagjairól, kisgyermekkoráról! Kérdezzék meg a gyerekek szüleiket, nagyszüleiket is a családjukra, gyermek- és ifjúkorukra vonatkozó emlékeikről! Itt újra előkerülhet a saját családfa is (lásd a 26. lecke *** Feldolgozását). Milyen helyet foglal el emlékezetükben az Istennel való kapcsolat, Isten tisztelete?

Jákób másodszor Bételben

** 30

Feldolgozás 30

**

Munkalap: A feladat textusa:

Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat! (Zsolt 50,14)

A munkalap első kérdése ismétlő kérdés. Ha a gyerekek nem tudják pontosan a választ, az példája lehet annak, hogy Jákób is elfelejtkezett róla. Ha tudják, annál jobb: bárcsak Jákób is így emlékezett volna! Fontos, hogy a kivágott köveket előbb helyesen rakják össze, csak utána ragasszanak! Ezt színezés követheti. Az utolsó gondolat már az alkalmazásra utal: lesz-e mindettől változás az életükben.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Zsolt 50,14.

Üzenet elmélyítése:

* Az ígéret:

• A történet megismerése után beszélgessünk a gyerekekkel az alábbi kérdésekről (segít a

25. lecke – 1Móz 28)! Vajon miért kellett Istennek figyelmeztetnie Jákóbot fogadalma megtartására? Mit tett Jákób, mielőtt Bételbe indult volna? Miért? Mit tett Bételben? Isten betartotta-e korábbi ígéretét? Melyiket? A többit most újra megerősíti. Melyek azok? Mit gondolsz, Jákób ezek után jobban bízik majd ezekben az ígéretekben? Válaszodat indokold!

• "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó" – mondja a magyar közmondás. (Foglalkoztunk már ezzel, lásd a 13 lecke ** Feldolgozását!) Milyen ígéreteket, fogadásokat tehetünk Isten felé? (Jaj, Istenem, csak ez a matekdoga sikerüljön, s én ígérem, hogy...) Tettél-e már ilyet? Volt-e folytatása? És az embertársainknak: barátainknak, családtagjainknak, ismerőseinknek mi mindent szoktunk megígérni? Ezeket a fogadásokat is meg kell tartanunk. Ért-e már csalódás ezzel kapcsolatban? S te okoztál-e már csalódást valakinek? Írjál elbeszélő fogalmazást egy megtartott ígéretről, melynek címe a fenti közmondás lehet. Dolgozhatsz megtörtént vagy elképzelt események alapján, s azt is eldöntheted, hogy Istennek vagy embernek tett ígéretről lesz-e szó benne.

Egyéb ötletek:

* Öröm és bánat:

• Jákób családjában újabb örömteli, ugyanakkor szomorú események történnek. Melyek ezek? Hogyan fejezi ki Jákób örömét Benjámin születése felett? Hogyan adta meg a végtisztességet dajkájának, feleségének: Ráhelnek és édesapjának?

• Születés és halál a mi családjainkban is természetes és szükségszerű események. Az élet folyamatosságának láncszemei. Nem szabad hát a halált tabutémaként kezelni a gyerekek között, amire a mi korunk eléggé hajlamos. Biztosan vannak megválaszolatlan kérdéseik vagy csak elmondásra váró élményeik valakinek a halálával kapcsolatban. Tapintatosan, de beszélgessünk ezekről! Segítséget nyújthat Marlee és Ben Alex: Nagypapa meg én és az elmúlás c. könyve, melyből a főszereplő kislány imádságát közöljük (Tankönyvkiadó Vállalat, Bp., 1991, 41. o.):

"Drága Istenem! Nagyi azt mondja, nagypapa ott van veled. Remélem, vigyázol rá! Jó, hogy van mennyország, így nem kell szomorúnak lennünk. Nagyi szerint az van a Bibliában, hogy a te házadban mindenkinek van hely, aki hisz benned. Istenem, én hiszek benned!"

Külön beszélgethetünk a temetkezés lakóhelyünkön kialakult régi és mai szokásairól, a temetőkről, síremlékekről.

31. Józsefet eladják testvérei - 1Mózes 37

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

* A gyűlölet mindenkiben kárt tesz.

Előzmények:

Jákób letelepedett Hebrónban, ahol elhunyt apja nyájait legeltette. Bételnél Isten megújította szövetségét Jákóbbal. A Hebrónba vezető úton meghalt Ráhel, amikor második fiát, Benjámint szülte.

Történet:

Józsefet, legkedvesebb feleségének nagyobbik fiát szerette Jákób legjobban. József öccse, Benjámin még egész kicsi volt. Tíz féltestvére viszont felnőtt, a legtöbbjüknek már gyermeke született. Ahogy majd a történet folyamán látni fogjuk, nem valami rokonszenvesek. Közülük néhányan már korábban megmutatták rossz tulajdonságaikat, névszerint: Simeon, Lévi és Júda.

Az öregedő Jákób Józsefet kedvelte. El is kényeztette. Egy különösen szép köntöst, egy "tarka ruhát"* adott neki.

A tizenhét éves Józsefet gyűlölték testvérei. Nem volt hozzá egy jó szavuk sem. Úgy vélték, hogy erre minden okuk megvan: "rossz híreket hordott róluk az apjuknak", azaz, ha valami olyat tettek, amit apjuk rosszallott volna, beárulta őket. Továbbá bántotta őket az is, hogy Józsefet mindnyájuknál jobban szerette. Mindennek tetejében: József különös álmokat álmodott*, és elmondta azokat testvéreinek. Ez még jobban növelte öccsük iránti gyűlöletüket.

"Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet álmodtam!" – mondta egyszer József. – "Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt."

Bátyjai felháborodva azt kérdezték tőle: "Talán uralkodni akarsz rajtunk?"

"Már megint álmodtam valamit" – mondta egy másik alkalommal József. – "Egyszer csak leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag."

Amikor ezt az álmot édesapjának és bátyjainak elbeszélte, apja megdorgálta. "Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?!" Hogy Jákób Ráhelt is említette, azt így is lehetne magyarázni: támadjon fel az elhunyt Ráhel is a sírjából, hogy leboruljon előtted?

Egyszer József bátyjai apjuk nyájával Sikembe mentek, ahol Jákóbnak birtoka volt (1Móz 33,19). Jákób néhány nap múlva magához szólította Józsefet: "Testvéreid Sikemben* legeltetnek. Gyere csak, elküldelek hozzájuk! Nézd meg, jól vannak-e, azután számolj be nekem!" "Kész vagyok rá" – felelte József engedelmesen. Ez nem lehetett valami kellemes a számára. Hiszen tudta, hogy bátyjai gyűlölik.

József útra kelt Hebrónból Sikembe. Több, mint 90 km-nyi út nehezen járható terepen. Amikor végre odaért, nem találta bátyjait. Miközben bolyongva kereste őket, találkozott egy emberrel, aki hallotta, amikor azt mondták, hogy Dótánba* mennek. Még 25 km-t kellett megtennie Józsefnek Dótánig. Végül megérkezett a mezőre, ahol bátyjai legeltettek.

Azok már messziről meglátták. "Nézzétek, ott jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba*, és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg. Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!"

Rúben, a legidősebb hallotta mindezt. Az ő viselkedése* más volt, mint testvéreié. Nem értett egyet az aljas javaslattal, és ravaszul azt ajánlotta, hogy Józsefet ne öljék meg, hanem dobják egy kútba. Az volt a terve, hogy majd titokban kiszabadítja, és visszaviszi apjához. A testvérek elfogadták Rúben indátványát. Ő volt a legidősebb, és nyilván volt tekintélye.

Amikor József odaért hozzájuk, legelőször is a tarka ruhát húzták le róla, és beledobták egy kiszáradt kútba. Nyugodtan, mintha mi sem történt volna, leültek enni. Rúben nem volt ott, de természetesen az volt a célja, hogy Józsefet egy alkalmas pillanatban kiszabadítsa.

Evés közben a testvérek látták, hogy egy karaván közeledik. Izmáeli vagy midjáni kereskedőknek* látszottak a tevéken ülők. Úton voltak Gileád hegyvidéke felől a Jordán túlsó partján át Egyiptomba gyógyfűvel, balzsammal és mirhával.

Júdának "jó" ötlete támadt: "Adjuk el Józsefet az izmáelieknek, ne öljük meg, hiszen mégiscsak a testvérünk!" Ez a javaslat emberségesebbnek látszik, de valójában éppen olyan kegyetlen: rabszolgaként vitetik el egy messzi országba, ahol egyedül lesz, honvágy gyötri, és ahol kemény sors vár rá!

Júda tervét mindannyian elfogadták. Gyorsan kihúzták Józsefet a kútból. Amikor a kereskedők odaértek, fölajánlották nekik öccsüket. Húsz ezüstpénzt kaptak érte. Eladták tehát Józsefet, és a kereskedők magukkal vitték Egyiptomba. Emberileg szólva lehetetlen, hogy valaha is visszakerül onnan. Álmai tehát nem teljesülnek....

Rúben visszajött, és nem találta Józsefet a kútban. Nagyon megijedt, megszaggatta ruháját szomorúsága jeléül. Testvéreihez sietett, és azt mondta. "Nincs meg a gyerek! Jaj nekem! Hova legyek?" Rúben tudta, hogy őt, mint a legidősebb fiút, édesapja felelősségre fogja vonni József eltűnéséért. Öccsei azonban tudtak megoldást. Fogták József tarka ruháját, levágtak egy kecskebakot, és belemártották a ruhát a vérbe. A véres ruhát elküldték egy szolgával Hebrónba édesapjuknak. A szolgának azt kellett mondania, hogy a ruhát találták. Jákób állapítsa meg, hogy a ruha Józsefé vagy sem. Ő rögtön felismerte a ruhát, s így szólt: "Az én fiam ruhája ez! Vadállat ette meg, biztosan széttépte Józsefet!" Jákób megszaggatta ruháját, gyászruhát vett fel ("zsákruhát tekert a derekára"), és sokáig gyászolta fiát.

Fiai és leányai (unokái) jöttek vigasztalni. Milyen képmutatók voltak Jákób fiai! Jákób azonban nem akart vigasztalódni. Azt mondta: "Gyászolva megyek el fiamhoz a halottak hazájába." Vagyis majdnem belehalt a bánatába. S akkor, emberileg szólva, a fiával lehet.

A kereskedők megérkeztek Józseffel Egyiptomba. Eladták, mint rabszolgát Potifárnak, a fáraó főemberének*, a testőrök* parancsnokának.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Tarka ruha – Csak a nagyon gazdagok engedhettek meg ilyen ruhát maguknak. A különleges szövési mód tette az ilyen ruhadarabot drágává. József álmai – A bibliai korban Isten gyakran szólt álom által. Álmában az ember látomást látott, olykor Isten szólt az álomban (mint Jákóbhoz Bételnél). József álmát Istentől kapta. Bátyjai "álomlátó"-nak csúfolták, és Jákób is megdorgálta, mert nem ismerték fel, hogy az álmok Istentől jöttek. Sikem – Város a későbbi Samáriában; a tíz törzs országának első fővárosa. Dótán – Később egy város épült ezen a helyen. Elizeus próféta tartózkodási helye, amikor a várost körülvették a szírek. A próféta a város és a szírek között angyalsereget látott, mely oltalmazta a várost (2Kir 6,8–23). Kút – Gödör keskeny nyílással, a földben váza alakúra képezték ki. Így a vizet sokáig megtartotta, mivel az nem tudott gyorsan elpárologni. A kút száját gyakran kővel takarták le. Rúben viselkedése – Nem szeretetből akarta megmenteni öccsét, hanem mert félt, hogy édesapja őt vonja felelősségre haláláért. Rúben lelkiismerete azért sem lehetett már tiszta, amit nem oly régen Bilhával tett (1Móz 35,22). Izmáeliek, midjániak – Mindkét nép Kánaán keleti részén lakott. A kereskedőkaraván, mely Egyiptom felé tartott, valószínűleg e két nép fiaiból tevődött össze. A midjániak Ábrahám és Ketúrá fiának, Midjánnak a leszármazottai voltak (1Móz 25,2 és 36,35); az izmáeliek pedig Izmáeltől származtak. (Sok izmáelit hívnak még ma is Izmáelnek.) Ez a vegyes társaság vitte tehát Józsefet Egyiptomba. Csodálatos, hogy Isten Józsefnek ezeket a távoli rokonait is felhasználta, hogy őt Jákób (Izráel) népének megmentőjévé tegye! Potifár, a főember – "Rá ajándéka". (Rá egyiptomi isten, akit a sátánisták is tisztelnek.) Potifár eunuch lehetett. A héber szó, melyet mind Károli, mind az új fordítás "főember"nek fordít, voltaképpen "herélt"-et jelent, de "háremőrt", "udvari ember"-t is (Eszt 4,4; 2Kir 8,6). Testőrök – Valószínűleg a király testőrsége, akik itt ítéletvégrehajtók egyben.

Énekek:

Református énekeskönyv: 130:1.3; 133; 142:1–2; 210:1–2; 216:1.4.6 Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 141:1; 163; 173 Harangszó: 53:5–6; 54:1–2.4 Dicsérjétek az Urat!: 68; 87 Erőm és énekem az Úr: 106; 127; 131

Megjegyzések: Kényeztetés és előnyben részesítés – Ez a kérdés gyakran heves vita tárgya. Mi a következménye annak, ha egy gyermeket előnyben részesítenek? Milyen vélemény alakul ki az elkényeztetett gyermekről? Hogy vélekedik róla a többi gyermek? Álmok – József álmai beteljesedtek. A Bibliában gyakran olvasunk álmokról. Az Úr sokszor arra használja fel az álmokat, hogy valami különleges eseményt tudasson. Említsenek a gyermekek bibliai példákat... A testvérek viselkedése Józseffel szemben – Joggal gyűlölték bátyjai Józsefet? Természetesen bűnt követtek el azzal, hogy bosszút álltak vélt gőgjéért. Rúben kivételével valójában mind testvérgyilkosok, mivel Józsefet eladták, mégha a gyilkosságot nem is követték el, hiszen a rabszolgára szörnyű sors várt. Gondolhatjuk, mi mindent kellett elszenvednie Józsefnek egy tevéhez kötözve, a hosszú út alatt! A rabszolgával való bánásmód függött a vételártól vagy a képességeitől. Józsefért talán sokat fizettek. Ugyanis házi rabszolga lett, és mindjárt felősségteljes pozíciót kapott. Mégis törvényen kívüli ő, ami abból is látszik, hogy kihallgatás nélkül börtönbe zárják, és ott is maradt volna, ha Isten közbe nem avatkozik. Isten útjai nem a mi útjaink – Számunkra érthetetlen, hogy Józsefnek miért kellett előbb annyit szenvednie, hogy azután családtagjain segíthessen. Akaratlanul is az Úr Jézus szenvedésére és halálára gondolunk. A gyerekeknek is mutassunk rá erre az összefüggésre. A szenvedésekkel teli út József számára iskola volt, hogy mint Cáfenat-Panéah valóban népe megmentője legyen.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Kapcsolatok a családban szülők és gyermekek, testvérek között. Kivételezés és irigység, árulkodás és dicsekvés, szeretet és gyűlölet. (* ** ***) A gyűlölködés okai és következményei. Az igazi szeretet jellemzői. (** ***)

• Álmaink. Az álom szerepe életünkben. Beszélgetés és álomrajzok. (* ** ***)

Történelem

• Tájékozódás az ókori Kelet térképén. Kánaán és Egyiptom távolságának kiszámítása vonalas mérték segítségével. (***)

• A rabszolgák élete, rabszolgakereskedelem az ókorban. (***)

• Bibliai történetek megismerése: József és testvérei. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Bibliai történet feldolgozása vázlatírással (** ***), vázlat alapján szóbeli elbeszéléssel és bábjátékkal (**), írásbeli fogalmazással (***) és illusztrációkkal (** ***).

• Életjátékok és beszélgetés a szeretetről. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• "Öltöztetős" emberalak készítése, papírkivágással, színezéssel. Vagy: emberalak ruhájának kivágása, ragasztása textilhulladékokból. (*)

• Bibliai történet alakjainak elkészítése sík- ill. ujjbábként papírkivágással, ragasztással, rajzolással. Vagy: fakanálbábként fakanál, botok kötözésével, textilhulladék szabásával, kötözésével, ragasztásával. (**)

• Pusztai kút és környéke modelljének elkészítése homok vagy gyurma segítségével. (**)

• Rajzok, illusztrációk készítése bibliai történethez, ill. egyes részleteihez. (** ***)

Vázlat:

Jákób – Ráhel

József nagyra törő álmai testvérei gyűlölete

Sikem

Dótán Egyiptom: rabszolga Potif

Józsefet eladják testvérei 31

***

Sajnos az alábbi két ige szavai összekeveredtek, ahogy Még messze volt József, amikor meglátták őt a testvérei, s mielőtt odaért

a mi életünkben is gyakran összekeverednek a szeretet volna hozzájuk, istentelen tervet eszeltek ki ellene: meg akarták ölni. és a harag érzései. Próbálj meg rendet csinálni a szavak közt, és helyesen leírni a két igét! Végül ellenőrizd a Bibliában, és írd be a két igehelyet!

szereti

Feldolgozás 31

***

Munkalap: A feladat két textusa:

Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos... (1Jn 3,15a) ...aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (1Jn 4,21b)

A hasonló mondatszerkezet, a mondatkezdő nagybetűk és az írásjelek segítenek a szavak szétválogatásában és az igék helyreállításában.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett két textusa összekapcsolva: 1Jn 3,15a; 4,21b.

vagy: A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (1Kor 13,4–5)

Üzenet elmélyítése:

* A bűnök és következményei: A történet beszédes példája annak, hogy a bűnök további bűnökhöz vezetnek, sokszor szinte láncreakciószerűen (vö. Jak 1,14–15). Keressük meg a gyerekekkel a történetben előforduló vétkeket, bűnöket, és azok következményeit Jákób, József és a testvérei részéről!

előnyben részesítés és kivételezés

árulkodás és dicsekedés

– irigykedés és gyűlölet A gyűlölet szó már maga is a gyilkosságra utal, hiszen aki gyűl-öl, abban az ölés indulatai gyűlnek össze, még akkor is, ha nem teszi meg. Ezért mondja Jézus a Hegyi Beszédben, hogy a "Ne ölj!" parancsolat arra is vonatkozik, aki haragszik atyjafiára (Mt 5,21–22). Melyik az a bibliai példa, amikor a gyűlölet ténylegesen is testvérgyilkossághoz vezetett? (Kain és Ábel) Bizony, a bűneset óta ott él bennünk a hajlam a másik ember iránti gyűlöletre. És mi van velünk? A mi életünkben vajon megtalálhatóak-e az előbbi vagy azokhoz hasonló vétkek, bűnök? Beszélgessünk erről a gyerekekkel konkrét példákon keresztül!

* Az igazi szeretet: Ne csak a bűnökről és köztük a gyűlöletről beszélgessünk, hanem arról is, milyen az igazi szeretet, amelynek egy családban vagy más közösségben uralkodni kellene! Segít ebben Pál apostol szeretet-himnusza (1Kor 13,4–8). Ennek nyomán beszéljük meg, mit kellett volna Jákóbnak, Józsefnek és testvéreinek másként cselekednie, hogy a gyűlölködést elkerüljék! Mutassuk meg a szeretet egy-egy arcát a mai életben! A gyerekek néhány fős csoportokban találjanak ki és játsszanak el egy-egy családi vagy iskolai jelenetet a szeretet-himnusz valamelyik szeretet-vonása segítségével (pl. türelmes vagy nem irigykedik stb.)!

Egyéb ötletek:

Az elbeszélés: A történet hasonlít egy szépen, kereken megfogalmazott kis novellához, elbeszéléshez (egyenetlenségei ellenére is). Készítsék el a gyerekek önállóan a történet vázlatát! Majd írjanak elbeszélést a vázlat segítségével úgy, ahogyan József vagy egyik testvére átélhette az eseményeket. Tehát József vagy a választott testvér nevében. Fogalmazásukhoz készíthetnek illusztrációkat is.

Az álmok: József álmai valószínűleg felkeltik még a nagyobbak érdeklődését is, hiszen mindannyian szoktunk álmodni, s egy-egy erőteljes álomkép még napközben is szokott foglalkoztatni minket. Beszélgessünk a gyerekekkel az álmaikról, s az általuk felvetődő kérdésekről! (Lásd még a

25. lecke *** Feldolgozását!) Beszéljük meg, hogy ma már Isten nem álmokon keresztül vezet minket (Zsid 1,1), mert van Bibliánk, és a hívőket a Szentlélek tanácsolja. Ritkán előfordulhat, hogy álomban figyelmeztet, vagy mutat meg valamit, mégis veszélyes dolog az álmokat magyarázni (álmoskönyvek), túlzott jelentőséget tulajdonítani nekik.

A kútban: Rajzolják le a gyerekek a pusztai kút metszeti rajzát, s benne a kútba vetett Józsefet! Mit jelenthetett József számára a kút mélye? Mit élhetett át, amíg fel nem húzták onnan? Megértésében segíthet a Zsolt 69,3.15–16 vagy a Jón 2,3–4, még akkor is, ha ez egy kiszáradt kút volt. Mondjanak el vagy írjanak le a gyerekek József nevében egy imádságot! Vajon hogyan könyöröghetett Istennek a "halál torkából"?

A rabszolgasors: Mennyit kellett Józsefnek Egyiptomig gyalogolnia? Térkép és vonalas mérték segítségével állapítsd meg a körülbelüli távolságot! (Lásd a 9. lecke munkalapját!) Hasonlítsd össze ezt a távolságot a saját otthonod és az iskola vagy a gyülekezet közötti távolsággal (km-ben, m-ben vagy akár lépésekben is)! Hogyan folyhatott a rabszolgakereskedelem? Milyen lehetett akkoriban egy rabszolga élete? Beszélgessünk erről a gyerekekkel történelmi ismereteik alapján!

Józsefet eladják testvérei 31

A szeretet nem irigykedik... nem viselkedik bántóan... nem keresi a maga hasznát... nem rója fel a rosszat.

1Korinthus 13,4–5

Egészítsd ki a képek alatti mondatokat a szétszóródott szavakkal! Hogy hány ezüstöt fizettek, te magad számold meg!

Feldolgozás 31

**

Munkalap:

A munkalap a szeretetlenség következményeibe enged bepillantást. A négy "nem"-et kiegészíthetjük a többivel a szeretet himnuszából (1Kor 13). Jó, ha a gyerekek keresik meg a Bibliában. A tenyérben rejtőző pénzérmék közül némelyik kevésbé látszik, de a figyelmes szem azért megtalálja a húszat. A mondatok kiegészítve így hangzanak: Testvérei gyorsan kihúzták Józsefet a kútból, és eladták 20 ezüstért. A kereskedők elvitték Józsefet Egyiptomba.

Aranymondás:

* A teljes idézet vagy csak az aláhúzott része: ...a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. (1Kor 13,4–5)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Szeretet vagy szeretetlenség?

• Mi okozta azt, hogy ekkora szeretetlenség uralkodott Jákób családjában? A szeretethimnusz "nem"-jei közül melyik volt érvényes Józsefre és a testvéreire? Melyik tulajdonság hol mutatkozik meg a történetben? Az édesapa, Jákób mivel követte el a legnagyobb hibát gyermekei nevelésében? Meg tudnád-e ezt fogalmazni a szeretet-himnusz nyelvén? A szeretet nem... (kivételezik, nem tesz kivételt, nem kényeztet stb.) Eddig a szeretet "nem"-jeire figyeltünk inkább. Hogyan lehetne ezeket "igen"-né változtatni? (Próbáljuk meg a gyerekekkel pozitívra fordítani az előbbi negatív tulajdonságokat!) Mi lett volna, ha Jákób és gyermekei rendelkeznek mindezekkel a tulajdonságokkal? Mi történt volna másként?

• A szeretet összetartja a családot, a "nem"-ek szétzilálják. Szemléltessük ezt a következő módon: Építőkockákra rajzoljunk embereket, s helyezzük egymásra, hogy fal legyen belőle. A jó család olyan, mint egy erős fal: megvéd, biztonságot ad. Ha valami baj történik (üssünk az asztalra), a fal még erősen áll. Ám ha a családban irigység van (mondjanak a gyerekek további "nem"-eket akár a saját életükből is, miközben mindig húzzunk ki egy-egy kockát a falból), a fal meggyengül, majd előbb-utóbb magától összedől. De az igazi szeretet bajok esetén is össze tudja tartani a családot. Isten szeretete pedig még arra is képes, hogy a széthullott családot újjáépítse.

• Hogyan viszonyulunk mi a testvéreinkhez? Beszélgessünk erről! Féltékenység, irigység: a másiknak szebb a ruhája, valamiben különbözik tőlünk stb. Dicsekedés: büszkélkedni azzal, ami nekünk szebb vagy különb. Árulkodás: mindig rosszat mondani a másikról. Veszekedés, gyűlölet, verekedés: bántani a másikat, ha ő nem rendes velünk.

Hogyan kellene mindezek helyett az igazi szeretetet gyakorolni? Beszéljük meg ezt egy-egy konkrét helyzetben! Van-e olyasmi a te életedben, amit másként tettél volna, ha igazi szeretet lakik benned? Isten szeretete Jézus Krisztusban jött el közénk, és Ő téged is meg tud és meg akar változtatni.

Egyéb ötletek:

* Elbeszélés és bábjáték:

• Készítsük el közösen a történet vázlatát! A vázlat segítségével próbálják meg a gyerekek saját szavaikkal elmondani a történetet! Vázlatpontonként készíthetnek egy-egy rajzot is, s azzal illusztrálhatják mondandójukat.

• Elkészíthetjük a történet szereplőinek bábfiguráit is. Papírból sík- vagy ujjbábokat készíthetünk rajzolással, színezéssel, színespapír ragasztással. Vagy fakanálbábokat fakanál, bot és textilhulladék segítségével. Mindkét esetben kellő hangsúlyt kapjon a "tarka" és egyszerű ruházat különbsége! A bábokkal játsszák el a gyerekek a történetet egyszerű paraván mögött, pl. néhány szék és takaró felhasználásával, ahol két széktámla közötti rés a kutat jelentheti.

A kútban: Homokgödörben vagy gyurmával kisebb méretben készítsük el a gyerekekkel (lehet ezt is csoportmunkában) a pusztai kút és környéke modelljét! Kis játékfigurákkal vagy a gyurmából készült kis alakokkal a kútbavetést, s a kútból való kiemelést el is játszhatják a gyerekek. Beszéljük meg: Mit jelenthetett József számára a kút mélye? Mit élhetett át, amíg fel nem húzták onnan? (Vö. Zsolt 69,3.15–16!)

Az álmok: A gyerekeket bizonyára izgatják az álmok, József álmai pedig különösen megragadóak. Rajzolják le valamelyiket a kettő közül! Majd beszélgessünk velük arról, mit jelentettek ezek az álmok József életében? (kijelentés a jövendőről, Isten vezetése) Most mondjanak el vagy rajzoljanak le saját álmaik közül egyet-egyet! A mi álmainknak milyen szerepe van az életünkben? (Lásd még a 25. lecke ** Feldolgozását!) Végül beszéljünk arról, hogy ha Isten figyelmeztethet is egy-egy élethelyzetben az álmokon keresztül, mi a kijelentést már a Bibliában olvashatjuk.

Józsefet eladják testvérei 31

Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. Zsoltárok 127,2

József álmodik: testvérei kévéi meghajolnak az ő kévéje előtt, amely középen áll.

Rajzolj 11 kévét vagy ragassz 11 kéveformát sárga papírból a pontok helyére!

Második álmában József azt látja, hogy a Nap, a Hold és 11 csillag leborul előtte.

Rajzold oda a csillagokat a pontokra, vagy ragassz rájuk kivágott csillagformákat!

**

Feldolgozás 31

*

Munkalap:

A gyerekek színezzék ki szépen a rajzot! Ha a kiegészítés papírkivágással és ragasztással történik, előre készíthetünk kicsi sablonokat a kéve- és csillagformákhoz. Ha harmonikaszerűen összehajtogatott papírra rajzolják a gyerekek a formákat, többet is kivághatnak egyszerre.

Aranymondás:

Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. (Zsolt 127,2b)

vagy: Aki Istent szereti, szeresse a testvérét is... (1Jn 4,21b) (A 24. leckének is ez az egyik lehetséges aranymondása.)

vagy: Szeressük egymást! (1Jn 3,11b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az álmok:

• Beszélgessünk a gyerekekkel az álmaikról, bizonyára nem kell sokat biztatni őket! (Lásd még ehhez a 25. lecke * Feldolgozását!) Mindenki álmodott már közületek? Meséljetek valamit az álmotokról! Le is rajzolhatják valamelyik álmukat. (Készíthetünk hozzá hasonló előre kivágott álom-felhőt, mint a munkalapon látható.) Milyen a szép álom? (Gyakran köszönünk lefekvés előtt úgy, hogy "Szép álmokat!") Melyek a rossz álmok? Megtörtént-e már, hogy amit álmodtál, az be is következett?

• Most beszéljünk József álmairól! Ezek valóban bekövetkeztek, mert Isten adta neki az álmokat. Hozzánk már nem álmokon keresztül akar beszélni Isten, hanem a Biblián keresztül. Józsefnek még nem volt Bibliája.

* Szeretet a családban:

• Te kit szeretsz legjobban a családodból? Téged ki szeret a legjobban? Szoktál-e a testvéreddel veszekedni? Szoktatok-e irigykedni egymásra? Miért? Mit tehetsz azért, hogy ne legyen köztetek veszekedés? Mit tehetsz azért, hogy egyáltalán ne legyen a családodban veszekedés?

• Józsefet ki szerette a legjobban? Ki az, aki nem szerette őt? Miért?

"tarka ruha" – Mért esett ez rosszul a testvéreknek?

"rossz hírek" – Mért nem szeretik, ha valaki árulkodós?

"álmok" – Mi bántotta a testvéreket József álmaiban?

* Az új ruha:

• Beszélgetés és játék: Miért jó, ha valami új dolgot kapunk? Te mit kaptál legutoljára? Ha egy új ruhát kapsz, miért szeretnéd azt másnak is megmutatni? Hogyan teszed? Játsszátok el valamilyen ruhadarabbal (pl. egy kabáttal)! Meg lehet úgy is mutatni egy új ruhát, hogy az rosszul essen a másiknak? Hogyan? Ugye te nem szoktál dicsekedni sem a ruháddal, sem a játékaiddal?

• Kézimunka: A József-alakot és a ruhát másoljuk vastagabb papírra, s vágják ki a gyerekek! Színezzék ki szépen a ruhát, és öltöztessék fel vele Józsefet! "Felöltöztethetik" az alakot színes textilanyagból kivágott ruhával is. (Amit szükség esetén oda is ragaszthatnak.)

32. József Potifárnál és a börtönben - 1Mózes 39

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Az Úr Józsefről való gondoskodásának alapja az Ő szövetségéhez való hűsége.

A hűség próbája: kísértés ellenére sem vétkezni.

Előzmények:

Józsefet bátyjai Dótánban kereskedőknek adták el, akik magukkal vitték Egyiptomba. Ott Potifárhoz került, a fáraó testőrparancsnokához.

Történet:

Amit József bátyjai semmiképpen sem akartak, az történt: Józsefet az Úr, a szövetség Istene* Egyiptomban megáldotta. Rabszolga létére hamarosan nagyon fontos és különleges tisztséget kapott!

József elfogadta a sorsát. Nem próbált megszökni, hanem megértette, Isten kívánsága az, hogy a lehető legjobban végezze munkáját.

Potifár hamar észrevette, hogy új rabszolgája különleges ifjú. Remekül végezte a dolgát. Ilyen hűséges rabszolgája még sosem volt... Nemcsak a saját munkáját látta el kitűnően, hanem mindenre kiterjedt figyelme, ami a nagy birtokon történt. Mindent nyugodtan rábízhatott.

Nemcsak hogy legnagyobb rendben folytak a dolgok, amióta József ott dolgozott, hanem Potifár azt is észrevette, hogy mindez miért történt így: maga az Úr teszi "eredményessé", amihez József hozzáfog. Potifár megkedvelte az ifjú rabszolgát, aki "megnyerte a jóindulatát".

Potifár hamarosan elhatározta, hogy Józsefet házának felügyelőjévé (sáfárává) teszi. Kétségtelen, hogy ezt a maga érdekében cselekedte. Józsefet minden rabszolgája és rabnője felettesévé tette, és rábízott mindent; neki semmi másra sem volt gondja, legfeljebb csak arra, hogy mit egyék és igyék. Ami nem lehetett csekélység, hisz a fáraó gazdag főemberének nagy vagyona volt, sokan megfordultak a házában, s időnként nagy fogadásokat rendezett.

Józsefért "megáldotta az ÚR az egyiptomi ember házát, és az ÚR áldása* volt (Potifár) egész vagyonán, ami a házban és a mezőn volt". József tehát felügyelője lett ura földbirtokának is. Emellett csinos fiatalember volt, amit észrevett Potifárné* is. Egyre jobban megtetszett neki, és növekedett benne a vágy, hogy megszerezze magának.

Egy napon arra vetemedett, hogy megparancsolta Józsefnek, akinek, rabszolgaként, mindenben engedelmeskednie kellene a ház úrnőjének is, hogy feküdjék le vele. Azt akarta, hogy a szeretője legyen. Ez természetesen bűnös dolog volt még a pogány Egyiptomban is. Meg akarta csalni a férjét. Elvakította a vágya, nem gondolt a következményekre. József Istenének áldása, mely ennyire megnövelte gazdagságukat, eszébe sem jutott... Ha József enged neki, és ezzel férjénél kegyvesztetté válik, vége lesz a rendkívüli áldásnak is.

József nem volt hajlandó teljesíteni a parancsot. Azt mondta: "Az én uram rám bízta egész vagyonát. Senki sem nagyobb nálam ebben a házban.

Semmit sem tiltott el tőlem, csak téged, mivel te a felesége vagy. Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!" Meglepő, hogy József e pogány asszony előtt ki merte mondani, hogy ő Istent tiszteli. Nem félt attól, hogy ez bajt hoz rá. Nem került a pogány környezet hatása alá. Istent tisztelte, és kitartott emellett, még ura és úrnője kétségtelenül könnyelmű társaságában is.

Potifárné nap mint nap zaklatta Józsefet. Megváltozott viselkedése. Többé nem parancsolt, hanem könyörgött, hogy tegyen kedvére. József azonban hajthatatlan volt. Milyen nehéz időszak lehetett ez József életében! Senkinek nem tárhatta ki a szívét, legkevésbé urának. Csak apja, Jákób Istenéhez imádkozhatott, hogy őrizze meg a bűntől. Biztosan meg is tette.

Egy napon József a házban végezte a munkáját. Senki sem volt otthon. Az asszony élt az alkalommal. Megragadta Józsefet ruhájánál fogva, és így kérlelte: "Hálj velem!" József nem tehetett mást, mint menekült. Ruháját az asszony kezében hagyva kifutott a szobából. Hogy iszonyodhatott! Tudta, hogy rosszra fordul a sorsa. Ez a gonosz asszony bosszút fog állni rajta azért, hogy visszautasította!

Meg is tette. Egy nyomorult rabszolga semmibe vette, így megalázta. Bűnhödnie kell! De úgy, hogy ő ne kerüljön bajba. Egyszeriben tudta, mit kell tennie...

Összehívta háza népét, és felháborodottan előadott egy hazugságot: A férjem "egy héber embert* hozott hozzánk, és az csúffá tesz bennünket.*" Elmondta, hogy ő hangosan kiabálni kezdett, amikor József meg akarta erőszakolni. Erre a szolga elmenekült, de nála hagyta a ruháját.

Miután a dolognak senki sem volt tanúja, József ruhája pedig az asszonynál volt, elhitték, amit mondott. A bizonyítékkal, József ruhájával várta haza az asszony Potifárt. Neki is elmondta a hazug történetet.

Hogy Potifár valóban elhitte-e felesége történetét, sohasem fogjuk megtudni. Feltételezhetjük, hogy nem. Másképpen ő, mint a testőrség parancsnoka, kivégeztette volna Józsefet. Így azonban csak börtönbe záratta, egyrészt hogy tekintélyét háza népe előtt megőrizze, másrészt hogy az ügyet elsimítsa, és Józsefet távol tartsa feleségétől. Anélkül, hogy az ügyet kivizsgálta volna, abba a börtönbe* vetette, ahol a király foglyait őrizték.

Ez nem volt közönséges börtön, hanem olyanok kerültek ide, akik a király ellen követtek el valami bűntettet. Az Úr vezetését látjuk ebben. Itt ugyanis József kapcsolatba került a fáraó pohárnokával és sütőmesterével, és végül magára vonta a fáraó figyelmét.

Mi történt Józseffel a börtönben? Ott a börtönparancsnok figyelt fel rá. Megint látjuk, hogy József milyen rendkívül megnyerő, jó szervező képességgel megáldott ifjú lehetett. Az Úr gondoskodott róla itt is: "De az ÚR Józseffel volt, hűséges maradt hozzá, és kedveltté tette a börtönparancsnok előtt." Egészen biztos, hogy már korábbról ismerte, mint előkelő kollégája házának ügyes felügyelőjét és ügyintézőjét. Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

A börtönőr Józsefre bízta a foglyok ellátását, úgyhogy Józseffel nem fogolyként bántak, hanem szabadon járhatott-kelhetett, és napjait hasznos munkával tölthette. Ez nagyon fontos egy fogoly számára. "És ő dolgoztatta mindazokat, akik ott dolgoztak." Azaz ő intézett mindent a börtönben. Ez nem lehetett éppen kellemes munka, de József nyugodtan végezhette dolgát, és élvezte a börtönparancsnok teljes bizalmát.

Hogy teljesednek majd be József álmai? Egyelőre még sehogy, de a szövetség Istene nem nyugszik, amíg nem teljesíti, amit elhatározott...!

Jegyzetek: Szövetség Istene – Feltűnő, hogy ebben a fejezetben az Úr név fordul elő. Ebből látszik, hogy minden, amit Ő Józseffel Egyiptomban tesz, annak a szövetségnek a valóra váltása, melyet Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. Az Úr áldása – Ez azt jelenti, hogy József Istene gyarapította Potifár vagyonát. Ez egészen másféle áldás, mint az, mellyel Izsák Jákóbot, majd később Jákób halálos ágyán a fiait megáldotta, vagy mint az, amellyel a pap áldotta meg a népet. Más Isten áldása és az embereké. Ezért kér Áron főpap Istentől áldást a népre: "Áldjon meg téged az ÚR, és őrizzen meg téged!" (4Móz 6,24kk) Potifárné és annak hűtlensége – Ha Potifár valóban eunuch volt (lásd a 31. lecke Jegyzeteiben: "Potifár, a főember"), akkor Potifár csak jómódja jeleként volt "nős". Innen érthető, hogy Potifárné megkívánta Józsefet, de erről inkább ne beszéljünk. Héber ember – Itt találkozunk először ezzel a megnevezéssal. A "héber" elnevezés Ábrahám ősének "Héber"-nek a nevéből származik (1Móz 11). Nóé fiának, Sémnek a nemzetsége: Arpaksad, Selah, Héber, Peleg, Reú, Szerúg, Náhór, Táré, Ábrahám, Izsák, Jákób. Héber utódai tehát külön népet alkottak, amely Mezopotámiában az Eufrátesztől keletre lakott, és nyilván Egyiptomban ismert volt. Tudjuk, hogy a hébereket az egyiptomiak nem szerették. Az 1Móz 43,32-ben azt olvassuk: "Az egyiptomiaknak ugyanis nem volt szabad együtt enniük a héberekkel, mert utálatosnak tartották ezt az egyiptomiak", az 1Móz 46,34-ben pedig ezt: "mert az egyiptomiak utálatosnak tartanak minden juhpásztort". Ez utóbbiból kiderül, hogy nem annyira a héberek származása és vallása volt utálatos az egyiptomiak számára, mint inkább a foglalkozása. Persze az egyiptomiak is tartottak jószágot (2Móz 9,3 kk.). Kulturális különbség is volt a pásztornép és az egyiptomiak közt, többek között: a héberek szakállt viseltek.

Gondoljunk arra is, hogy nemcsak az izráeliták voltak Héber leszármazottai. Ki tudja, milyen népcsoportok maradtak még Mezopotámiában, például Lábán esetleges utódai. A móábiak, ammóniak, midjániak, izmáeliek, amálékiak és edómiak valójában "héberek". Az 1Sám 13,3-ban azt olvassuk, hogy Saul katonáit "héberek"-nek nevezi; az 1Sám 14,21-ben pedig azt, hogy a filiszteus seregben héberek is voltak. Nagy valószínűséggel ezek más héberek voltak, pl. Ábrahám és Ketúra utódai (1Móz 25,1kk), akik Kánaánban külön éltek. Ezek a héberek a filiszteus üldözés idejében átszöktek az izráelita seregbe. Később a Biblia csak a zsidókat nevezi hébereknek (Jer 34,9.14). Érdekes Bálám próféciája is a 4Móz 24,24-ben: A kittiek (Jáfet utódai; itt valószínűleg a rómaiak) is "megalázzák Ébert". Itt kétségtelenül az izráelitákról van szó, akik az újszövetségi korban sokat szenvedtek a rómaiaktól. Bennünket – Potifárné ravasz asszony volt, aki, hogy a figyelmet magáról elterelje, belekeveri a dologba a többi nőt, a ház rabnőit is. Ez azt akarja jelenteni, hogy ők sincsenek biztonságban a héber embertől. Börtön – Földalatti börtön; az 1Móz 40,15-ben és 41,14-ben "tömlöc". Földalatti üregek, melyeket folyosók kötöttek össze, fönn a magasban egy ferde szellőzőnyílás gondoskodott a szükséges oxigénről; a rabok nem láttak napfényt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 26,1–2; 46:1; 200:4–5; 274:1.3; 478 Jertek, énekeljünk: 141:1; 173; 176; 226:1; 228 Harangszó: 41; 48:1–2; 52:1–4; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 8; 14; 53:1–4; 76 Erőm és énekem az Úr: 38; 54; 58:1.3; 100:1–3; 119

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Az Úr áldása – Isten hűsége gondoskodik mindenről; munkánkban, az iskolában, játék közben, ha őszintén szolgáljuk Őt, ahogy József is tette. Erről jó elgondolkoztatni a gyermekeket. De ez nem azt jelenti, hogy minden mindig úgy megy, mint a karikacsapás. Isten útjai és gondolatai nem mindig a mi gondolataink és útjaink (Ézs 55,8–9). Gyakran van szükségünk kudarcra, mert az közelebb visz Istenhez. Az is lehet, hogy előbb nehézségeink támadnak, de később minden jóra fordul. Ez így van mind a földi, mind a lelki életben. Potifárné csábítási művészete – Érthető, hogy nehéz plasztikusan elmondani, mi volt ennek az asszonynak a célja. Mégis jó, ha nem hallgatjuk el a nagyobb gyerekek előtt egy ilyen csábítás veszélyeit. Gondoljunk arra, hogy ők is nem sokára olyan idősek lesznek, mint József. Az, akit előre figyelmeztetnek, jobban védve van ebben is. A hangsúlyt József válaszára tegyük: nem akart Isten ellen vétkezni! A Tízparancsolatot még nem adta az Úr, de József már tudta a szívében, hogy ez paráználkodás lenne. A figyelmeztetés, hogy álljunk ellene a csábításnak, érvényes mindenre, amikor Isten akarata ellen cselekednénk. Az élet minden területére érvényes a Tízparancsolat. Soha nem vádolhatjuk csak a csábítót. Mi magunk is egyetérthetünk vele, és ilyen esetben kérhetjük az Urat, hogy legyen segítségünkre. Valaki egyszer elmondta, hogy a Miatyánkkal válaszolt, amikor valaki kísértésbe akarta vinni. Ez babonaságnak tűnik, de lehet fegyver is a kísértés ellen. Minél közelebb élünk az Úrhoz, annál jobban ellene tudunk állni a kísértésnek. Butaság akarva és tudva olyan helyekre vagy alkalmakra elmenni, vagy ilyeneket keresni, ahol kísértésnek vagyunk kitéve. Senki sem mondhatja, hogy fel van fegyverkezve a kísértések ellen. Gondoljunk ezzel kapcsolatban az ilyenfajta irodalomra, a sekély értékű tv-programokra, rossz barátokra, barátnőkre, kétes szórakozásra stb. Gondoljunk még arra is, amikor a Sátán megkísértette az Úr Jézust (Mt 4,1–11 és a párhuzamos helyek). A Sátánnak el kellett távoznia, amikor Jézus Isten igéjét idézte ellene fegyverül. Ártatlanul börtönben – Saját hibánk miatt is rossz börtönbe kerülni, ártatlanul pedig még rosszabb. Voltak idők, amikor az embereket a hitük miatt vetették börtönbe (Gyászévtized Magyarországon 1671–81. Gályarab prédikátorok, akiket De Reuter holland tengernagy szabadított meg. A második világháború után kárpátaljai lelkészek Szibériában; a Romániában bebörtönzött lelkészek stb.) Sokaknak a fogságban töltött idő áldott idő volt. Érezték, hogy angyalok vették körül őket, lelkileg gazdagodott az életük, és miután kiszabadultak, nem a szenvedésekre emlékeztek, hanem az akkor kapott különleges lelki áldásokra. "Aki a Felségesnek rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen... Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben" (Zsolt 91,1.11–12).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Gyermeki segítség, feladatok a családban, tanulóközösségben. Felelősök munkája. (* **)

•Az elvégzett munka eredményessége. Jutalom, dicséret, bizalom, megbecsülés. (*)

• A hűség szerepe feladataink végzésében, kapcsolatainkban. (** ***)

• Viselkedésünk nehéz helyzetben (**), kísértések között (***).

• A párkapcsolatok, házasságon kívüli szexualitás problémái. A szerelmi csábítás veszélyei. (***)

Társadalmi (állampolgári és gazdasági) ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

•Az igazságszolgáltatás és börtönbüntetés szerepe a társadalomban. (** ***) Történelmi és jelenkori példák. Börtönök a mai Magyarországon. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Jellemábrázolás megfigyelése kórházi levelek alapján. Levélírás képzelt helyzetben: kórházi kényszerpihenőből. (**)

• Versolvasás. Börtönről szóló vers feldolgozása kérdések segítségével. (** ***)

• Kreatív írásbeli szövegalkotás: Imádság megfogalmazása egy ártatlanul börtönbe került rab nevében. (***)

Dráma

• Spontán szerepjáték a segítés témakörében. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• A segítséghez, gyermeki munkához kapcsolódó élmények megjelenítése rajzban. (*)

• A bibliai történet egy-egy jellemző részletének rajzi megjelenítése. (*)

• Börtönszerű zárt tér építése építőkockákkal. (*)

• Szabad tér és börtön rajzi megjelenítése vers képeihez kapcsolódva. (**)

Vázlat:

József – rabszolga Potifár Potifárné kísértés – hűség börtön az Úr Józseffel van

József Potifárnál és a börtönben

***

Keresd meg az igéket a Bibliában, és az üres helyekre írd be a hiányzó szavakat!

1Korinthus 10,13b

Gondolkozz el rajta, hogyan kapcsolódik egymáshoz ez a két ige!

Egyik napon József bement a házba, hogy a

Akkor megragadta őt az asszony a ruhájánál fogva.

munkáját elvégezze.

1Mózes 39,9c

Feldolgozás 32

***

Munkalap: A feladat két textusa:

Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni... (1Kor 10,13b) Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?! (1Móz 39,9c)

Az első ige a kör felső, a második a kör alsó részén helyezkedik el, mindkét esetben balról jobbra olvasva. A feladat a bibliahasználat gyakoroltatásán túl arra is jó, hogy az Ó- és Újszövetség közötti összefüggéseket felfedeztessük a gyerekekkel. Hiszen Isten hűsége nem változik. A gondolkodtató kérdés elindíthat egy beszélgetést Isten és az ember hűségéről.

Aranymondás:

* A munkalap előbb idézett két textusa közül az egyik: 1Kor 10,13b vagy 1Móz 39,9c

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Isten hűsége: Isten egyik legfőbb tulajdonsága a hűsége, mely hatalmas és örök (2Móz 34,6; Zsolt 36,6; 89,3; JSir 3,22). Hiszen ígéreteit, népével kötött szövetségét állhatatosan megtartja (5Móz 7,9; Mik 7,20). Még akkor is, ha népe hűtlenné válik hozzá (Róm 3,3; 2Tim 2,13).

• Keressünk a gyerekekkel olyan példákat Isten hűségére, amelyről – családi hagyományként

– József is tudhatott! József életében hogyan mutatta meg eddig Isten a hűségét? S hogyan mutatta meg most, Potifár házában és a börtönben? Olvasd el a történetet, s keresd meg, hányszor ismétlődik az a gondolat, hogy az Úr Józseffel volt! Vajon mért van erre szükség? Keresd meg azt a mondatot is, amely kimondja: hűséges volt az Úr! (21.v.)

• Keressünk más példát is Isten hűségére a Bibliából! Olyat, amelyről József még nem tudhatott, de mi már tudunk! (1Kor 1,9) Hogyan tapasztalhatjuk meg mi is Isten hűségét az életünkben? (1Thessz 5,23–24; 1Jn 1,9)

* A hűség próbája:

• József Isten hűségére hűségével válaszol. Hűséggel Isten és az emberek felé. Hogyan? Mire hivatkozik, amikor ellenáll Potifárné csábításának? A csábítás: kísértés. Hogy történhet ilyen? Ha Isten hűséges Józsefhez, mért engedi meg, hogy megkísértsék? A kísértés mindig a hűség próbája egyben. Megerősíti a hitet azáltal, hogy szabad rá nemet mondani (vö. Jak 1,2–3). Még olyan nehéz helyzetben is, amilyenben József volt. Milyen kísértései lehettek még Józsefnek munkája, szolgálata közben? Keressünk néhány konkrét helyzetet a gyerekekkel! (Lásd a kisiskolások ** Feldolgozáslapját!)

Kísértésnek tekinthető az igazságtalan börtönbüntetés is. Vajon hogyan viseli? Haraggal, lázadással? Lemondással, beletörődéssel? Vagy bizalommal, elfogadással? Mi adott neki védelmet kísértései közben?

• Te mit tettél volna József helyében,

ha ekkora vagyonnal kell gazdálkodnod,

ha ilyen erős szerelmi csábítás ér,

– ha igazságtalanul súlyosan megbüntetnek? Könnyű rá válaszolni? A kísértésnek ellenállni biztosan nehezebb. Milyen kísértések fordultak már elő a te életedben? Meg tudtál-e állni velük szemben? Mi adott ehhez erőt? Ne feledd, mi naponta felvehetjük a Lélek fegyverzetét, hogy ellene tudjunk állni a gonosznak (Ef 6,13–18), s a Lélek által imádkozhatjuk: "Ne vígy minket kísértésbe" (Mt 6,13).

Egyéb ötletek:

Szerelmi csábítás: A gyerekek életkorától függően részletezzük Potifárné és József kapcsolatát! A 13–14 évesekkel egészen mélyen belemehetünk a párkapcsolatok, a házasságon kívüli szexuális kapcsolat problémájába, hiszen ez már "veszélyeztetett" korosztály. József példája az eltérő szituáció ellenére is követhető a gyerekek számára. De hogyan? Mikor kell elszaladni? Vagy szóba sem lehet állni egy fiúnak egy lánnyal, aki tetszik neki? Nem lehet valaki szerelmes kamasz korában? Meddig szabad elmenni? Mikor kell és hogyan lehet megállni? Kényes, de a gyerekeket nagyon izgató kérdések ezek. Ne engedjük, hogy csak az őket felizgató kétes értékű filmek vagy szerelmes regények adjanak választ! Keressük azt egy őszinte beszélgetésben! (A hitoktató személyes példája, vallomása, baráti odafordulása sokat segíthet.) S keressük a választ a Bibliában (Péld 5, Énekek 8,4)!

A börtönben:

• Beszélgessünk a börtönökről, s a börtönök kapcsán az igazságszolgáltatásról! Hogyan működik ez ma? Ki és miért kerül börtönbe? Mi előzi meg ezt? Milyen büntetésfokozatok léteznek? Hogyan néz ki ma egy börtön? Tudnak-e a gyerekek példát hozni a történelemből börtönbüntetésekre? Milyen volt egy régi börtön? Mikor volt könnyebb a börtönbe zártak sorsa? Ma vagy régebben? Min múlik ez?

Feldolgozás 32

***

• József igazságtalanul került börtönbe, ahogy a történelem folyamán sokan mások, hitük vagy meggyőződésük miatt. Keressünk erre példákat először a Bibliából! (Jeremiás, Keresztelő János, Péter, János és Pál apostol stb.) Majd vegyünk példákat az egyetemes és a magyar történelemből! (Keresztyénüldözések, inkvizíciós perek, török fogság, gályarab prédikátorok, vagy gondoljunk a koncentrációs táborokra, munkatáborokra, gulákokra.) Mi tarthat meg, mi adhat erőt egy ilyen helyzetben? Keresd erre a választ Csiha Kálmán református lelkipásztor versében, aki hat és fél évet töltött igazságtalan politikai vádak miatt Románia börtöneiben. Itt született az alábbi vers is. (Megjelent Csiha Kálmán: Fény a rácsokon c. kötetében. Kálvin Kiadó, Bp, 1992, 116.o.)

Csiha Kálmán: Köszönöm

Köszönöm a könnyet és a békét, Köszönöm a börtönt, nehéz órák S árva szívem végső menedékét, Lassan járó, súlyos mutatóját,

Köszönöm a szíved, Istenem. Mik a szívem véges-végig tépték. Köszönöm a szavad és a tetted, Köszönöm a kegyelmedet benne, Életemet, mivel megmentetted Nála nélkül szívemben nem lenne S adtál újra életet nekem. Annyi hála, s annyi igaz érték.

Kérlek, Uram, Tőled ne eressz el! Jóságosan tisztító kezeddel Öld meg bennem, mi ellened lázad. Add, hogy mindig Te előtted állva, A szívemet átjárja a hála, Égi béke, s gyógyító alázat.

Miért köszöni meg a börtönt a lelkipásztor-költő? Mit jelentett számára a szenvedés? Mivel gazdagította a lelkét? Ezek szerint lehetséges békére találni a börtönfalak között? Igen – válaszol Pál apostol is a filippibeliekhez börtönből írott levelében: "...és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil 4,7)

• Fogalmazz meg írásban a saját szavaiddal egy imádságot,

melyet József mondhatott el a börtönben,

egy gályarab prédikátor mondhatott el a gályapadhoz láncolva,

egy olyan ember mondhatott el a XX. század valamelyik politikai börtönében, akit a hite miatt üldöztek!

József Potifárnál és a börtönben 32

kezed ott is elérne engem.

Zsoltárok 139,9–10

Ha a tenger

túlsó végén laknék,

1. Vágd ki a képet az egyenes vastag vonalak mentén!

2. A pontozott vonalak mentén hajtsd hátra a sarkokat!

3. Miután a gondoskodó kéz a helyén van, színezz!

4. Vágd ki a különálló kört is a fejjel, és ragaszd a lap túloldalára középre, az összehajló négyzetsarkok alá!

**

Feldolgozás 32

**

Munkalap:

Vastagabb papírra fénymásoljuk a munkalapot, hogy ne csak kézügyességet fejlesztő, hanem tartós is legyen!

A hátoldal textusa:

Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. (Zsolt 139,5)

Az igék üzenete: Isten mindenütt jelen van. József tehát Isten oltalma alatt áll a börtönben is. Egészen személyessé tehető az üzenet a gyermekek számára, ha a gyerekarc helyére saját fényképüket ragasztják be.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Zsolt 139,5.

vagy: De az Úr Józseffel volt, hűséges maradt hozzá... 1Móz 39,21

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A hűség:

• Az Úr Józseffel volt, hiszen még Ábrahámnak megígérte: "Istened leszek, és utódaidnak is" (1Móz 17,7c). Ami azt jelenti: Veled leszek (vagyok), bárhová mész, bárhová kerülsz (vö. 1Móz 26,24c; 28,15). Isten pedig hűséges, betartja ígéretét (vö. 1Kor 10,13). Hogyan mutatta meg Isten a hűségét József apjának, nagyapjának és dédapjának? Hogyan mutatta meg hűségét József iránt? (Gondoljunk az előző történetre is!) József Isten hűségére hűséggel válaszol (Isten és az emberek felé). Hogyan? Mi minden mutatja ezt a történetben? (Ne csak a csábításnak való ellenállásra gondoljunk, ide tartozik a nagy vagyon hűséges kezelése, általában a sáfári felelősség, a legkisebbtől a legnagyobb feladatokig – vö. 1Kor 4,2.) Keressünk néhány konkrét helyzetet, amely előfordulhatott József életében, s amelyben hűségesnek kellett bizonyulnia! (Potifárné csábításához hasonlóan.) Pl.:

Potifár Józsefre bízza egy lakoma szervezését. Sohasem látott még ilyen finom falatokat. Egy rabszolgának ez nem jár. Vajon belekóstol-e, amikor nem látja senki?

József kinn van a mezőn, hogy az aratókat felügyelje. Napok óta éjt nappallá téve talpon van ő is, nagyon fáradt. Most itt az alkalom, hogy egy pálmafa árnyékában ledőlhessen. Senki se látja. Megteszi?

József szabadon jár a börtönben, a rabokról gondoskodik. Egyszercsak észreveszi, hogy nyitva maradt a börtönajtó, s az őr nincs sehol. Most megszökhetne, itt az alkalom. Vajon él vele?

• Te miben tudsz hűséges lenni? Milyen feladatokat kapsz otthon, az iskolában vagy a gyülekezetben, amelyeket hűségesen kell elvégezned? (Lásd még a legkisebbek * Feldolgozáslapját!) Mondjanak el a gyerekek néhány konkrét helyzetet, amelyben nehéz volt (vagy nehéz lehet) hűségesnek maradni! Hogyan lehetsz hűséges Isten iránt? Ő hogyan mutatja meg az irántad való hűségét? (Vö. 1Thessz 5,23–24!)

Egyéb ötletek:

* A börtönben:

• Bizonyára hallottak már a gyerekek börtönről és foglyokról. Beszélgessünk ezekről! Kik kerülnek börtönbe? Miért? (lopás, csalás, emberölés, régebben: felségsértés stb.) Kerülhet-e valaki ártatlanul a börtönbe? Miért? (Pl. a hit miatt, mint József, vagy mert nem azt teszi az illető, amit a vezető követel az országban...) Beszélgetésünkkel ne rémítgessük a gyerekeket, inkább nyugtassuk meg őket, hogy a mi országunkban ilyen most nem fordulhat elő. Mindenki szabadon élhet hite és lelkiismerete szerint. Az igazságos ítéletről pedig bíróság gondoskodik. Imádkozzunk a foglyokért!

• Hogyan lehet a börtön nehézségeit elviselni? Józsefnek hogyan sikerült? Játsszák el a gyerekek József helyzetét a börtönben kétféleképpen!

1. József fel van háborodva, duzzog, bosszút forral, tiltakozik, kiabál, szökésen töri a fejét. Mi lesz ennek a következménye? (szigorítások, keményebb bánásmód...)

2. József eleinte szomorú, nem érti, de aztán Isten kezéből elfogadja a helyzetet. Segít, ahol csak tud, megkedveli a börtönőr, ezért dolgozhat (nem kell egy helyben ülnie egész nap tétlenül), segít a többieknek. Következményei? (viszonylagos szabadság, értelmes elfoglaltság...)

Feldolgozás 32

**

* Két levél: Nemcsak a börtönben kerülhetünk nehéz helyzetbe. Marci és Andris kórházban vannak. Egymás mellett áll az ágyuk a kórteremben, ugyanaz a bajuk, ugyanazt kapják ebédre, és a két levél, amit a kórházban írtak, mégis teljesen más. Vajon miért?

Kedves Otthoniak! Nagyon hiányoztok! De azért ne izguljatok, itt is vannak kedves emberek! Jó, hogy többen vagyunk egy szobában, legalább nem unatkozom. Ha akarunk, tévét is nézhetünk. Edit nővérke pedig még az injekciót is viccelődve adja be nekünk, úgyhogy nem is fáj annyira. Olyan jó, hogy a múltkor hoztatok gyümölcsöt! Ennyi banánnal és almával már régen voltam elhalmozva. Ebédre sajnos ma is főzelék volt, de annál jobban fog esni, hogy holnapután már az otthoni kosztot ehetem.

Marci

Kedves Otthoniak! Vigyetek haza, mert már nem bírom a kórházat! Ma is főzelék volt, amit utálok! Még jó, hogy tegnap hoztatok banánt, mert itt állandóan almát adnak, amire már ránézni sem tudok. A többiek, akikkel egy szobában vagyok, mindig az esti mesét akarják nézni, így én már egy hete nem nézhettem a másik csatornán a vetélkedőt. A nővéreket ki nem állom, mert mániájuk az injekció, és az ebéd utáni csendes pihenő. Ha nem visztek ma haza, nem tudom, hogy bírom ki holnaputánig.

Andris

Mi a különbség a két levél között? Melyik levélírónak megy jobban a sora a kórházban? Miért írnak mégis ennyire másképpen? Kivel értesz egyet: Marcival vagy Andrissal? Melyik bőrében lennél inkább? Miért? Te milyen levelet írnál egy hosszú kórházi kényszerpihenőből? Próbáld ki (mármint a levélírást)!

* Egy vers: Csiha Kálmán, erdélyi református lelkipásztor (1957–1964 között) hat és fél évet töltött börtönben politikai okokból, igazságtalanul. Börtönverse arról tanúskodik, mi adhat reménységet és győzelmet a legsúlyosabb rabságban is. Olvasd el a verset! (Megjelent Csiha Kálmán: Fény a rácsokon c. kötetében. Kálvin Kiadó, Bp, 1992, 95.o.)

Csiha Kálmán: Őt kizárni nem lehet soha

Kizárták hát a ragyogó napot Kizárták a havas téli fákat... És véle együtt boldogságomat, Hány erdő, rét és hány hegy kinnmaradt! Helyette kaptam rácsos ablakot Kizárták a hóborított tájat, Amin át még kinézni sem szabad. S az életet egy félóra alatt.

A téli napnak egy tévedt sugára Kizártak mindent, hogy egyedül legyek. Halvány foltként hull, plafonra fel, De Őt kizárni nem lehet soha. De tovatűnik az is nemsokára Elsüllyedhetnek erdők és hegyek, A szabadságról csak kicsit énekel. Halálba hullhat téli fák sora.

Akik szeretnek, tőlem messze vannak Lehet a vasrács tízszeres, sötét, És nem tudják, hogy én hol vagyok. Az Isten él, kizárni nem lehet! A nagyvilágba céltalan rohannak Meglátogatja vak cellák ölét Míg szívük mélyén könnyharmat ragyog. S győz a szívek, s a börtönök felett.

Keresd meg a versben, mi mindent sikerült kizárni a börtönből a hatalomnak! Le is rajzolhatod a számodra legkedvesebbet az üres és kopár börtöncellával együtt. Mi az (vagy inkább: Ki az), akit a legerősebb hatalom sem képes kizárni? Miért? Hogyan lehet jelen Isten a börtönben is? (Pl. úgy, hogy kétségbeesés helyett reménységet ad a fogoly szívébe, és magában énekel, imádkozik, vagy elmond egy ilyen verset.) Az utolsó sorban: mintha a szívek is börtönök lennének. Szerinted miért? Hogyan győzhet Isten a szívek és a börtönök felett?

József Potifárnál és a börtönben

*

Feldolgozás 32

*

Munkalap:

A munkalap szorosan kapcsolódik az elmélyítés beszélgetéseihez. Segíthetnek a rajzok a beszélgetés elindításában, de fontosabb, hogy a gyerekek saját élményeikről beszéljenek. Beszélgetés után dolgoztassunk, s különös gondot fordítsunk a munka eredményességére! (helyes választás és illesztés, pontos és szép színezés, tiszta ragasztás) A rácsok rajzolásánál talán eredményesebb most sötét filctollat és vonalzót használni. Ha papírcsíkokkal dolgozunk, ezeket sem árt előbb vonalzó mentén megrajzolni.

Aranymondás:

*Az Úr Józseffel volt, és eredményessé tette..., amihez hozzáfogott. (1Móz 39,23b)

Csak az aláhúzott rész, vagy a teljes igeszakasz.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Beszélgetés:

• Te mit szoktál otthon segíteni? (A munkalap kérdéséhez kapcsolódva: Szoktál-e még valamit otthon segíteni?) Szeretsz-e segíteni? Miért? És az óvodában vagy az iskolában mik a feladataid? Szívesen végzed ezeket? Miért? Amikor segítesz, vagy egy feladatodon munkálkodsz, igyekszel-e azt minél jobban elvégezni? Hogyan? Mikor lesz a munkád eredményes? Mi lesz a munkád eredménye, ha virágot öntözöl, bevásárolsz, elmosogatsz stb.? Mi lesz a munkád eredménye, ha jól számolsz vagy olvasol? Kaptál-e már ezekért jutalmat, dicséretet? Kitől és hogyan?

• József is sokat segített és dolgozott először Potifár házában. Szerinted mi mindent végezhetett? S bizony, az Úr eredményessé tette a munkáját: minden sikerült neki, amihez hozzáfogott. Gazdája azzal jutalmazta meg, hogy megbízott benne, s egyre fontosabb feladatokat kapott. Végül minden munkát ő irányított a házban és a földeken. Vajon mik lehettek ezek? Aztán igazságtalanul a börtönbe került. Mégse keseredett el. Isten vele volt, és ott is sokat segíthetett. Szerinted milyen feladatai voltak a rabok között? Ezeket is sikerült eredményesen, tehát jól elvégeznie. A börtönparancsnok is megjutalmazta: rábízta az összes foglyot a börtönben. Te kaptál-e már ilyen jutalmat? (Valamilyen fontos feladatot, mert megbízható vagy.) A legnagyobb jutalom mégiscsak az volt számára, hogy Isten nem hagyta el még a börtönben sem. Vele volt, és megáldotta minden munkájában. Számodra is ez lehet a legfontosabb jutalom.

Feladat és értékelés: Adjunk a gyerekeknek külön feladatokat, hogy segíthessenek pl. virágot öntözni, ceruzát hegyezni, papírokat szétosztani, uzsonnához megteríteni stb.! Olyan feladatok legyenek ezek, amelyeket a gyerekek valóban eredményesen el is tudnak végezni. Az eredményes munkát pedig értékeljük, hogy a gyerekek azt is megtapasztalhassák, mit jelent "megnyerni a jóindulatunkat". Ami nemcsak pirospontokkal vagy matricákkal, hanem egy-egy mosollyal, simogatással vagy komolyabb, megtisztelő feladatokkal is kifejezhető.

Rajzolás:

• Egészítsd ki a munkalap első feladatát további rajzokkal külön lapon vagy lapokon! Mit szoktál segíteni édesapádnak? Nagymamádnak? Nagypapádnak? Óvó nénidnek? Tanító nénidnek?

• Rajzold le Józsefet egyedül a börtönben, aztán a rabtársai között! Vajon melyik esetben mit csinált? Mikor érezhette jobban magát?

* Játék:

• Lehet szívesen és kedvetlenül is végezni egy feladatot. Játsszák el a gyerekek mindkét lehetőséget egy-egy tevékenységen keresztül (pl. játékpakolás, terítés, öltözködés stb.)! Beszéljük is meg a tanulságokat!

• Építőkockákkal építsenek a gyerekek egy "börtönt", melynek lényege, hogy minél zártabb teret hozzanak létre! Több helység is kapcsolódhat egy folyosóhoz. Kis játékfigurákkal foglyokat, börtönőrt is helyezhetnek el benne.

33. A pohárnok és a sütőmester - 1Mózes 40

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Álmok, mint Isten üzenetei.

* Isten felé fordulás bizalommal, ember felé fordulás segítséggel.

Előzmények:

József ellenállt Potifárné csábításainak. Majd börtönbe került, ahol a foglyokat látta el. Az Úr ott is gondoskodott róla.

Történet:

József már jó ideje börtönben volt, amikor egy napon két előkelő foglyot hoztak oda.

A fáraó udvari tisztviselőit. Az egyik a király főpohárnoka* volt. Ő gondoskodott a fáraó italáról. Tisztsége felelőséggel járt. Megbeszélte a királlyal, hogy milyen ital kerüljön udvari tisztviselői, családja és vendégei asztalára. Ő kóstolta meg először a borokat, hogy nem mérgezettek-e. Felügyelt a szőlőtermesztésre, és a borvásárlás is az ő feladata volt. Ő irányította a pohárnokokat, akik felszolgáltak az asztalnál.

A másik udvarnok a fősütőmester volt. Az ő feladatai közé tartozott, hogy gondoskodjék a fáraó palotájában elfogyasztott kenyérről és süteményekről. Neki kellett megvásárolnia a legjobb búzát, és irányítani a palota sütőmestereit.

Ezek a főemberek vétettek a király ellen. Nincs szó róla, hogy mit tettek. A király azonban annyira megharagudott rájuk, hogy ugyanabba a börtönbe* kerültek, ahol József volt.

József gondoskodott róluk is. Valószínűleg jól ismerték őt, Potifár házának egykori felügyelőjét. Kétségtelenül gyakran vendégeskedtek Potifárnál, és ott látták, hogy a fiatalember milyen jól ellátta feladatát.

Amikor egyik reggel József bement a cellájukba, azonnal észrevette, hogy valami nincs rendben. Mind a kettőjük arcán félelem tükröződött. Mi lehet ennek az oka? Megkérdezte tőlük. Elmondták, hogy éjjel mindketten különös álmot* láttak. Ha nem a börtönben volnának, elmennének egy álomfejtőhöz. Hiszen van Egyiptomban elég jövendőmondó és bölcs*. De most honnan tudhatnák meg, hogy mit jelent az álmuk?

József azt felelte nekik: "Istennél van a megfejtés. Beszéljétek csak el nekem!" Azaz Isten Lelke képes megmagyarázni, mit jelentenek az álmok. A főpohárnok kezdte:

"Álmomban egy szőlőtő volt előttem. A szőlőtőn három vessző volt. Alighogy kihajtott, már ki is virágzott, és fürtjein megértek a szemek. Kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a szőlőszemeket, belefacsartam a fáraó poharába, és a poharat a fáraó kezébe adtam." József – természetesen Isten vezetésével – azonnal tudta az álom jelentését.

"A megfejtés a következő: A három vessző három nap. Három nap múlva fölemel téged a fáraó, visszahelyez a hivatalodba, és te adod a poharat a fáraó kezébe a régi rend szerint, amikor a pohárnoka voltál."

Ekkor József nem szalaszthatta el, hogy ne szóljon a maga érdekében. Ennél jobb alkalma nem lett volna többször. A főpohárnok előkelő udvari tisztviselő volt, aki gyakran találkozott a fáraóval. "De ne feledkezz meg rólam, amikor jó dolgod lesz, és légy hozzám hűséges: említs meg engem a fáraónak, és vitess ki ebből a házból! Mert galádul raboltak el engem a héberek földjéről, és itt sem csináltam semmi rosszat, mégis tömlöcbe vetettek."

A fősütőmester elhitte, hogy József jól fejtette meg a főpohárnok álmát, így ő is elmesélte az övét: "Nekem meg álmomban három kosár kalács volt a fejemen. A felső kosárban mindenféle sütemény volt, ami a fáraónak készült, és a madarak ették azokat a fejemen levő kosárból."

József most is válaszolt: "A megfejtés a következő: A három kosár három nap. Három nap múlva fölemel téged* a fáraó, de fára akasztat, és madarak eszik le a húsodat." (A kisgyerekeknek csak azt mondjuk el, hogy a fősütőmester meg fog halni.)

Három nap múlva a fáraó születésnapját ünnepelte. Lakomát rendezett összes szolgája – miniszterei, főemberei stb. – számára. Előhozatta a börtönből a főpohárnokot és a fősütőmestert. Mindkettőt "fölemelte": a főpohárnokot visszahelyezte tisztségébe – ismét ő nyújthatta a poharat a fáraónak –, a fősütőmestert azonban felakasztatta*. Minden úgy történt, ahogyan József megmondta.

A főpohárnok azonban nem gondolt Józsefre, megfeledkezett róla. József számára ez eleinte reményteli várakozást jelentett, később azonban csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy a pohárnok kétségkívül megfeledkezett róla. Tovább kell raboskodnia ártatlanul a börtönben. Jegyzetek: Főpohárnok – Nehémiás is főpohárnok volt Artahsasztá perzsa király udvarában (Neh 1,11). Börtön – Most többet tudunk meg a börtönről. Az 1Móz 39-ben arról van szó, hogy abban a börtönben a király foglyait őrzik. Az 1Móz 40,3 pedig azt adja tudtul, hogy a király két főemberét "őrizetbe vétette a testőrparancsnok házában, abban a börtönben, ahol Józsefet fogva tartották". Tekintve, hogy Potifár volt a testőrparancsnok, mondhatjuk, hogy a börtön is Potifár parancsnoksága alá tartozott. A börtönparancsnok (1Móz 39,22) tehát a beosztottja volt. Így József a börtönparancsnok útján Potifártól kapta a parancsot, hogy szolgálja ki a főpohárnokot és a fősütőmestert. Álom – Isten többször közölte így akaratát. Nem csak az Őt tisztelőkkel, hanem másokkal is, mint pl. a főpohárnok, a fősütőmester, a fáraó (1Móz 41), Nebukadneccar (Dán 2,4).

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jövendőmondók és bölcsek – Lásd 1Móz 41,8; 34. lecke! Fölemel téged – A főpohárnok esetében ez azt jelenti, hogy visszakapja a becsületét; a fősütőmesterében azonban ez cinikus kijelentése annak, hogy föl fogják akasztani. József ezzel valójában maga is elítéli a fősütőmester (számunkra ismeretlen) vétkét. Akasztás – Lehet, hogy keresztrefeszítésről van szó, hiszen a test ott függött a madarak szabad prédájául. Szégyen az elítéltre, és elrettentő példa mások számára. Lehet az is, hogy nyársra húzták. A fáraó semmi különöset nem látott abban, hogy pont a születésnapján akasztassa fel a fősütőmestert, ami példa a kor kegyetlenségére.

Megjegyzések: József helyzete – Említsük meg, hogy milyen kilátástalan volt József helyzete a börtönben. A gyermekeknek így fogalmuk lesz arról, milyen szörnyű fogolynak lenni. Kivételes helyzete ellenére úgy látszott, hogy József soha többé nem látja meg a napvilágot. Milyen sok ártatlan fogoly sínylődik éveken keresztül börtönben, gyakran olyanok, akik éppen azért kerültek oda, mert nem akartak vétkezni. Gondoljunk csak a hitükért bebörtönzöttekre! Sok országban, különösen Nyugaton, a börtönök helyzete sokat javult a múlthoz képest, de vannak helyek, ahol elképesztő állapotok uralkodnak. József bizonyára sokat imádkozott a szabadulásáért. Hite – gondoljunk csak álmaira – nagy próbának volt kitéve. A 77. zsoltár ráillik az ő helyzetére. Az ígéret kötelez – Nem olvasunk arról, hogy a főpohárnok megígérte Józsefnek, hogy szól érdekében a fáraónak. De lehetett szó róla. Ilyen helyzetben általában megteszik. A főpohárnok nagyon boldog volt, hogy így alakultak a dolgok. Munkája teljesen lefoglalta. Nem gondolt többé a börtöben sínylődő héber fiatalemberre. A gyermekekkel beszélgethetünk arról, hogy "az ígéret kötelez". "A férfi állja a szavát!" Jakab apostol azt írta: "legyen a ti igenetek igen, és a ti nemetek nem". Az ígéret mindig várakozást szül. Nagy csalódást okoz, ha valaki nem tartja meg az ígéretét. Minden ezen múlik: "Szeresd felebarátodat, mint magadat!"

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:1; 77:1–8; 256; 265 Jertek, énekeljünk: 173; 185; 239 Harangszó: 43; 44:1–2; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 71; 75; 82 Erőm és énekem az Úr: 14:1; 54; 63; 129

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Álmaink. Az álom szerepe életünkben. (* ** ***)

• Figyelmesség társaink iránt, segítségnyújtás. (*) Az odafordulás, együttérzés, segítőkészség szerepe emberi kapcsolatainkban. Az embertársainkkal való helyes viszony kialakítása. Beszélgetés, tulajdonságok gyűjtése, életjátékok. (** ***)

• Helyes önismeret: Kiemelkedő képességeinkkel mit tegyünk, mire valók? (**)

Társadalmi (állampolgári és gazdasági) ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Igazságszolgáltatás különböző korokban és kultúrákban. Az ítélet igazságossága vagy jogtalansága. Önkényes bíráskodás diktatórikus, egyeduralmi rendszerekben. (***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• Játék mozdulatokkal: a pohárnok (pincér), sütőmester (pék) munkája. (*)

• Improvizatív játék problémás élethelyzetben: Odafordulás a másikhoz segítő szándékkal. (**) Vigasztalás, biztatás a nehéz helyzetben (kórházban). (***)

• Bibliai jelenet dramatizálása: az együttérzés, egymásra figyelés, egymásra utaltság kifejezése. (** ***)

• Levélírás: panaszkodó és vigasztaló levél fogalmazása nehéz élethelyzethez (kórház) kapcsolódva. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Táplálékaink csoportosítása: italok és ételek, folyékony és szilárd táplálékok (kenyérfélék, sütemények). (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• A bibliai történet egy-egy jellemző részletének rajzi megjelenítése: álomrajzok. (** ***)

Vázlat:

József börtön pohárnok és sütőmester 3 szőlőfürt bor 3 kosár madarak

3 nap és szabad 3 nap múlva halál

A pohárnok és a sütőmester

***

Feldolgozás 33

***

Munkalap:

A munkalap textusa bővebb párhuzamaként olvasd: Jer 17,5–8! Elvégezhető a feladat közvetlenül a történet megismerése után önálló feladatként, melyben kiderül, mennyire figyeltek a gyerekek a történetre, mit értettek meg belőle. De maguk is elolvashatják előbb a történetet a Bibliából! Ebben az esetben is inkább saját szavaikkal, mint bibliai idézetek kimásolásával válaszoljanak!

Aranymondás:

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, mint emberben bízni. (Zsolt 118,8)

vagy: "Álmot álmodtunk, de nincs, aki megfejtse." – "Istennél van a megfejtés. Beszéljétek csak el nekem!" (1Móz 40,8)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A bizalom iskolája:

• József számára a börtön a bizalom iskolája. Miért? Mit tanul meg ebben az iskolában? Hogyan mutatja meg Isten a börtönben is Józsefnek, hogy bízhat benne? Hogyan mutatja meg azt, hogy egyedül benne bízhat? A főpohárnokhoz intézett kérése emberileg nézve jogos: úgy tűnik, itt az alkalom a szabadulásra. Mégis kétféle hamis bizalom villan meg benne:

Bízik magában: ő jobban tudja Istennél, mikor jön el a szabadulás órája (pedig: Ézs 55,8).

Bízik a főpohárnokban, egy előkelő emberben, akinek úgy tűnik, nem különösebben fontos

egy rabszolga sorsa (pedig: Zsolt 118,9). Amikor hiába várja a szabadulást, először biztosan csalódottnak érzi magát. Vajon Jákób Istene elhagyta őt? (Vö. Zsolt 77,8–9!) Te hogyan vigasztalnád meg ebben a helyzetben? Milyen tanácsot adnál neki? A következő részben majd megláthatjuk, hogy Isten mit készített mindezzel elő.

• Mi is átélhetünk nehéz helyzeteket: Józsi súlyos, nehezen gyógyuló betegségbe esett. Már hetek óta kórházban van. Itt is megőrizte jókedélyét, szívesen játszik és beszélget a betegtársaival, még segít is nekik, ha kell. A nővérek és az orvosok is szeretik a kedves fiút. Mégis, nagyon vágyik már arra, hogy hazamehessen. Egy nagyvizit alkalmával megkéri a főorvost, hogy engedje minél hamarabb haza. A főorvos nem utasítja el, hümmögve válaszol: Majd meglátjuk, mit tehetünk. Ám Józsinak csalódnia kell: Eltelik egy nap, két nap, három nap, és nem történik semmi. Hogyan vigasztalnád és biztatnád őt ebben a helyzetben, ha meglátogatnád a kórházban? El is játszhatjátok a jelenetet: Józsit meglátogatod, mint a legjobb barátja vagy a testvére. Ő panaszkodik, te vigasztalod. Ugyanez írásban: Józsi panaszkodó levelet ír neked, te vigasztaló levéllel válaszolsz. Fogalmazd meg mindkét levelet! Vagy: Valamelyik társaddal készítsd el a levélváltást! Te kerültél-e már olyan helyzetbe, amikor csak az Istenben való bizalom segített? Kerülhetsz-e még ilyen helyzetbe?

* Helyes viselkedés:

• Aki megtanul Istenben bízni, annak embertársaival való viselkedése is megváltozik. Hasonlítsuk össze József testvéreivel és fogolytársaival való viszonyát! Miben és hogyan változott meg József? Gyűjtsétek össze a régi és az új tulajdonságait! Mit váltott ki viselkedése testvéreiből, illetve fogolytársaiból? Olvassátok el József és a főemberek beszélgetését! Mit fejeznek ki a mondatai? Húzzátok össze a megfelelőket! (Kimásolhatjuk vagy táblára írhatjuk a feladatot.)

odafordulás

Játsszátok el a beszélgetést az előbbiek figyelembevételével!

• Gyűjtsetek még olyan tulajdonságokat, melyek segítik az embertársakkal való jó viszony kialakulását! Keressétek meg az eddig felsorolt tulajdonságok közül, hogy melyekkel rendelkeztek, s melyekre lenne még szükségetek! Beszélgessünk a gyerekekkel konkrét eseteken keresztül az odafordulás, együttérzés, segítőkészéség fontosságáról és szerepéről az emberi kapcsolatokban. Értessük meg velük: annál inkább helyére kerül mindez, minél inkább rendeződik az Istenben való bizalom.

* Bíráskodás és önkény: Folytassuk az előző leckében elkezdett témát: Beszélgessünk a bíráskodásról, igazságszolgáltatásról a különböző korokban és államokban! Külön hangsúlyt érdemel a büntetések igazságossága, illetve jogtalansága. Diktatúrákban, egyeduralmi rendszerekben az ítéletek önkényes jellege. Mekkora hatalma volt az ókor istenkirályainak élet és halál felett? És a

XX. század diktátorainak? Miben hasonlítanak ők az ókor uralkodóira? Ám a leghatalmasabb uralkodónak is meg kell jegyeznie: Isten az igaz bíró (Zsolt 7,12).

A pohárnok és a sütőmester

**

– Miért olyan szomorú ma az arcotok?

– Álmot álmodtunk, de nincs, aki megfejtse.

– Istennél van a megfejtés. Beszéljétek csak

el nekem! 1Mózes 40,7–8

Istennél van a feladatok megoldása is.Aszerint, ahogy elmondja nekünk aBibliában. Segíts megkeresni!

1. A középső lapon döntsd el a megfelelő szó aláhúzásával, mely állítások igazakvagy hamisak!

2. Rajzold le a két főember álmát a kisebb lapokra, kiegészítve a már elkezdettrajzokat!

Feldolgozás 33

**

Munkalap:

József és a főemberek párbeszédét szereposztással is elolvashatják a gyerekek. Az igaz/hamis állítások célja: a történet rövid összefoglalása. A hibákat javíttassuk is ki a gyerekekkel, így még jobban rögzül fejükben a történet váza!

Aranymondás:

"Álmot álmodtunk, de nincs, aki megfejtse." – "Istennél van a megfejtés." (1Móz 40,8bc)

vagy: Bízzál az Úrban teljes szívből... (Péld 3,5a)

Üzenet elmélyítése:

* Megfejtés – megoldás:

• Bizonyára szoktak és szeretnek is a gyerekek rejtvényt fejteni. S van, amelyiknek nem tudják a megoldását. Mit tesznek ilyenkor? S mit tesznek akkor, ha pl. egy nagyon nehéz matekpéldát, mondjuk egy versenyfeladatot kell megoldaniuk, de nem megy? Ugye megkérdezik valaki náluk okosabbtól? S előbb-utóbb lesz, aki tudja a megoldást. József is tisztában volt azzal, hogy az álmok jelentését magától nem fogja tudni megfejteni. Sőt, egyetlen ember sem. Istennél van a megfejtés, a megoldás. Őt kell megkérdezni.

• A saját életében mire mondhatta még József, hogy Istennél van a megoldás, Ő oldja meg a problémát? Mi milyen problémáinkkal járulhatunk Isten elé? Miben kérhetjük az Ő megoldását, az Ő segítségét?

* A bizalom iskolája:

• Az elmúlt leckében láthattuk, hogy az Úr Józseffel volt. Lehet, hogy csak egy ideig? Hiszen József helyzetén nem változik semmi, sőt még a főpohárnok is megfeledkezik róla. Nem jár közben érdekében a fáraónál, pedig milyen jó lehetőség lenne most a szabadulásra. Neked mi erről a véleményed? Szerinted József mit tesz, hogyan viselkedik ebben a helyzetben? Mit kell megtanulnia itt a börtönben? Az ember gondolatai nem Isten gondolatai (Ézs 55,8). Amit az ember szeretne elérni, mert úgy gondolja, hogy jó lesz neki, az nem biztos, hogy Isten szerint is a javára válik. Józsefnek meg kell tanulnia akkor is bízni Istenben, ha kívánsága nem teljesül (rögtön).

• Melyek azok a körülmények, amelyek között úgy gondolhatja az ember, hogy Isten biztosan nem törődik vele? Keressünk néhány konkrét példát erre közösen a gyerekekkel! Milyen kívánságaink lehetnek, melyeket Isten nem biztos, hogy teljesíteni fog? Miért nem teljesíti Isten minden kívánságunkat? Mi történne, ha mégis megtenné? Nekünk is tanulni kell hát a bizalmat egész életünkben – hogy elfogadjuk, amit Isten akar.

Egyéb ötletek:

* Odafordulás:

• Mit vett észre a két főemberen József, mikor az álmok utáni reggelen bement cellájukba? Mit tett akkor? Szerinted miért árulták el az álmukat? Miért voltak egy rabszolga iránt ekkora bizalommal? Játsszák el a gyerekek József és a két főember reggeli találkozását, beszélgetését saját szavaikkal alakítva!

• Képzeld el a következő helyzetet: A fiúk (lányok) az udvaron játszanak. Péter (Petra) a padon ül és szomorkodik. A többiek észre sem veszik. Ettől még szomorúbb. Mikor kijössz az udvarra, azonnal feltűnik neked, hogy valami bántja. Mit teszel? Hallgassuk meg a gyerekek véleményét, s ebből kiindulva beszélgessünk a másikhoz való odafordulásról! Miért fontos, hogy észrevegyük egymás gondját-baját? Akkor is fontos, ha nem tudunk a másiknak segíteni? Sokszor már az is segítség, ha megoszthatja valakivel, nem kell magában tartogatnia. Játsszák el a gyerekek a fenti helyzetet folytatásával együtt! (Lehet csoportmunkában, így különböző megoldások születhetnek.)

* Képességek:

• József már otthon, a testvérei közt, de Potifár házában és a börtönben is kitűnt a többi ember közül. Mivel? Melyik helyzetben hogyan viselte ezt, s hogyan fogadták a többiek? Szerinted mi a lényeges különbség az otthoni, és a börtönbeli viselkedése között? Mi lehet az oka a változásnak? Lehet-e, szabad-e dicsekedni azzal, amit Istentől kapunk? (Vö. 1Kor 4,7!)

• Van-e, amihez jobban értesz, mint a társaid? Amiben különb vagy náluk? (tanulás, sport, játék stb.) Hogyan kell ezt viselni közöttük, hogy szeressenek, és ne irigyeljenek érte? Legyél hálás Istennek, hiszen Ő adott neked értelmet, szépséget, egészséget, ügyességet... S fordulj a többiek felé segítőkészséggel! Hisz a nagyképűség nem szerez barátokat.

A pohárnok és a sütőmester 33

Látod a képeken, mit álmodott a pohárnok és a sütőmester?

Kösd össze a pontozott vonalakat! Mit jelentenek ezek az álmok?

Hogy lehet az, hogy József meg tudta fejteni az álmokat?

Istennél van a megfejtés.

1Mózes 40,8

**

Feldolgozás33

Munkalap:

A formák felismerése és megrajzolása után természetesen színezhetnek is a gyerekek.

Fogalmazzák meg szavaikkal is, mit látnak a képeken! A kérdések segítséget nyújtanak a beszélgetéshez.

Aranymondás:

* Istennél van a megfejtés. (1Móz 40,8d)

* vagy: Tanuljatok jót tenni... (Ézs 1,17a)

Üzenet elmélyítése:

* Az álmok:

Az álmok magyarázatához, feldolgozásához felhasználhatjuk, ill. folytathatjuk mindazt, amivel a 31. leckében már találkoztunk.

Itt most bővül a mondanivaló azzal, hogy Isten adja tudtára Józsefnek az álmok megfejtését, nem a saját okosságán múlik. Mi magunktól nem tudjuk, ne is akarjuk megfejteni az álmokat! (Nehogy valami sületlenség süljön ki belőle!)

* Isten iskolája:

• A börtön olyan volt Józsefnek, mintha Isten iskolájába járt volna. Ezért nem keseredett el, és nem ment el a kedve. Szívesen tanult Istentől.

Mi mindent tanult meg ebben a börtön-iskolában?

1. Isten a börtönben is vele van, és eredményessé teszi munkáját. Érdemes hát rá figyelnie.

Emlékezz csak az előző leckében tanultakra!

2. A börtönben is az a feladata, hogy embertársait szolgálja. Oda kell hát figyelnie rájuk, és jót tenni velük, segíteni nekik.

Hogyan tette meg ezt József a két főemberrel?

3. Isten olyan dolgokra teheti őt képessé, amire más nem képes. Mire?

• Te is tanulhatsz Istentől, bárhol legyél, hiszen O mindenütt ott van.

Hogyan tudsz Őrá figyelni? Hogyan tudsz másokkal jót tenni?

Egyéb ötletek:

* Pohárnok- és sütőmester-játék:

Mi a pohárnok munkája? Finom italokat kínál a fáraónak.

Tegyünk le egy poharat, vagy egy poharat és kancsót jobb kéz felől!

A sütőmester... (Nálunk hogy is hívják?) más szóval a pék kenyeret vagy süteményt süt a fáraónak.

Helyezzünk el egy kenyeret vagy egy kosár péksüteményt bal kéz felől!

• Némajáték:

Csak mozdulatokkal játsszuk el – mindenki egyszerre, a tárgyakat is csak jelezve – a pohárnok munkáját (asztalra helyezi a poharat és a kancsót, italt tölt, a fáraó felé nyújtja stb.), majd a sütőmester munkáját (tésztát dagaszt, kenyeret, süteményt formáz, kemencébe rakja, kiszedi stb.)!

• Válaszreakciók:

Gyors tempóban nevezzünk meg italokat, illetve ételeket! A gyerekeknek azonnal reagálniuk kell, rámutatva a pohárra, illetve a kenyérre.

Pl. bor – kóla – kenyér – keksz – kifli – tej – kalács – fánk – limonádé – szörp – kétszersült

Válaszolhatnak más módon is:

– Minden gyerek megkapja a pohár/kancsó és a kenyereskosár képét. A megfelelő kép felemelésével válaszol.

– A tárgyak elhelyezésének megfelelően a jobb vagy a bal kezük felemelésével válaszolnak.

– Felállással vagy ülve maradással válaszolnak, miután megegyeztünk, melyik tartozik a pohárnokhoz, melyik a sütőmesterhez.

* Uzsonna:

A játék és a foglalkozás befejeztével – amennyiben az idő és az alkalom engedi – valóban kínáljuk meg a gyerekeket egy-egy pohár finom itallal, és egy-egy szelet kenyérrel vagy péksüteménnyel!

Ebben az esetben a tanító lehet a pohárnok és sütőmester egy személyben, a gyerekek pedig az Úr házanépe. Hiszen "aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint aki szolgál"! (Lk 22,26) Ugye ez volt érvényes Józsefre is?

34. A fáraó álmai; József, az alkirály - 1Mózes 41

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Az Úr törődik szövetségével és Józseffel.

De gondja van Egyiptomra is.

Előzmények:

József a börtönben megfejtette a főpohárnok és fősütőmester álmát. A fősütőmestert fölakasztották, a főpohárnokot visszahelyezték hivatalába. Ő azonban megfeledkezett ígéretéről, hogy szól a fáraónak József érdekében.

Történet:

Két év telt el azóta, hogy a főpohárnok kiszabadult a börtönből, és József még mindig a földalatti tömlöcben volt. Milyen gyakran gondolhatott arra a kérésére, hogy a főpohárnok említse meg ügyét a fáraónak. Ő azonban megfeledkezett róla.

Ám egy éjszaka történt valami a palotában. A király különöset álmodott. Tudni akarta álmai jelentését. Nem értett belőlük semmit.

Egyiptom minden jövendőmondóját és bölcsét* gyorsan a palotába hívták. A király elbeszélte nekik az álmait. Ők bármennyire igyekeztek is, nem tudták azokat megfejteni.

A főpohárnoknak eszébe jutott a saját álma, és hogy milyen jól fejtette meg azt a börtönben egy héber ifjú. Tüstént rájött, hogy elfelejtette, amit Józsefnek ígért. Talán most jóváteheti a mulasztását. Engedélyt kért, hogy szólhasson. "Be kell ma vallanom, hogy vétkes vagyok" – kezdte.

– "Amikor a fáraó megharagudott szolgáira, és őrizetbe vétetett engem és a fősütőmestert a testőrparancsnok házában, álmot álmodtunk ugyanazon az éjszakán, én is meg ő is. Mindegyik álomnak, amit álmodtunk, megvolt a maga jelentése. Volt ott velünk egy héber ifjú, a testőrparancsnok szolgája. Elbeszéltük neki álmainkat, és ő megfejtette. Mindegyikünk álmát jól fejtette meg, mert úgy lett, ahogyan megfejtette nekünk: engem visszahelyeztek hivatalomba, amazt (a fősütőmestert) pedig fölakasztották."

Ez elég volt a fáraónak. Azonnal megparancsolta, hogy Józsefet vezessék eléje.

Szaladtak a szolgák, kihozták Józsefet a tömlöcből, megborotválták*, tiszta ruhát adtak rá, és a király elé vezették.

A fáraó elmondta a problémáját Józsefnek. "Álmot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam, hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni."

József tudta, hogy itt a nagyszerű alkalom a szabadulásra. Ha ügyes jövendőmondóként viselkedik, akkor ezek az urak, akiknek nem sikerült az álmokat megfejteni, tisztelni fogják őt. Mégis alázatos maradt, és Istennek adta a dicsőséget. "Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára*." József jó diplomata volt, határozottan beszélt, mielőtt az álmokat hallotta volna.

Akkor a fáraó elmondta álmait Józsefnek: "Álmomban a Nílus* partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött ki, és legelt a sás között. De hét másik tehén is kijött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam hozzájuk fogható rútakat. A sovány és rút tehenek megették az előbbi hét kövér tehenet. Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút volt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. Azután azt láttam álmomban, hogy hét telt és szép kalász nőtt egy száron. De hét száraz, sovány és a keleti szélben kiaszott kalász is sarjadt utánuk. A sovány kalászok elnyelték a hét szép kalászt. Elmondtam ezt a jövendőmondóknak, de senki sem tudta megfejteni."

József habozás nélkül válaszolt (Isten adta szájába a szavakat): "A fáraó két álma egy és ugyanaz. Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő. A hét szép kalász is hét esztendő. Az álom egy és ugyanaz. A hét sovány és rút tehén, amelyek utánuk jöttek ki, szintén hét esztendő. A hét üres, a keleti széltől kiaszott kalász az éhség hét esztendeje lesz. Erről mondtam a fáraónak, hogy Isten megmutatta a fáraónak, mit fog cselekedni. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban, az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. Azért ismétlődött meg kétszer is a fáraó álma, mert Isten elhatározta ezt, és hamarosan véghez is viszi az Isten."

József kérés nélkül is bölcs tanácsot adott: "Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. Ezt tegye a fáraó: rendeljen az ország fölé felügyelőket, és szedessen ötödöt Egyiptom országában a bőség hét esztendejében. Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban. Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Egyiptomra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején." "Tetszett ez a beszéd a fáraónak és minden szolgájának." Értékelték annak bölcsességét és elővigyázatosságát.

A fáraó azonnal meg is mondta a szolgáinak: "Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben isteni lélek van?" Elismerte tehát, hogy a bölcs szavak nem József szavai, hanem Istenéi. És nem egyiptomi istenekre célzott, hanem József Istenére, ami önmagában is valami rendkívüli lehetett az "isteni" fáraó számára.

A szolgák egyetértettek a királyukkal: József legyen az a vezető ember!

A fáraó így fordult Józsefhez: "Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs ember. Te leszel házam gondviselője (a fáraó minden vagyonának és szolgájának irányítója), és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik. Csak a trón tesz engem nagyobbá nálad (tehát csak azért lesz följebbvaló Józsefnél, mert ő a király)." Hivatalosan is megerősíttette József pozícióját: "Én téged egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek!"

Egy írnok bizonyára följegyezte ezeket az "isteni" szavakat az egyitomi hieroglif írással. Így lett József Egyiptom alkirálya*. Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

A fáraó lehúzta gyűrűjét, és Józsefnek adta. Az ő pecsétjét használhatta ezentúl, hogy azzal "pecsételje meg" (hitelesítse) a leveleket és a rendeleteket. Finom gyolcsruhába öltöztette (királyi öltözék), és aranyláncot tett a nyakába. Előhozatta második kocsiját (a legszebb után következőt), és abba állíttatta Józsefet. A király hírnökei kiáltották: "Térdre!" Mindenki letérdelt az alkirály előtt.

A fáraó még egyszer megerősítette Józsefet tisztségében: "Én vagyok a fáraó, de nélküled még a kezét vagy lábát sem mozdíthatja senki egész Egyiptomban!" Azaz, senki sem tehet semmit az alkirály beleegyezése nélkül.

A fáraó még tovább ment a Józseffel szembeni tiszteletadásában: megváltoztatta a nevét. Ezután Józsefet, az egykori héber rabszolgát és foglyot Cáfenat-Panéahnak (titkok megfejtője) hívták, vagy hivatalát tekintve inkább így: "a világ megmentője". Sőt feleségül adott hozzá egy nagyon előkelő származású leányt, Ászenatot, Pótiferának, Ón* papjának a leányát.

József harmincéves volt, amikor alkirály lett. A fáraó szolgálatában mint az ország alkirálya, bejárta egész Egyiptomot, és rendeleteket adott ki.

Beteljesedett, amit megjövendölt: a föld hét éven át bőségesen termett gabonát és más élelmet. József a városokban gyűjtötte össze azokat. Ezekben a bőséges esztendőkben annyi gabonát arattak, és helyeztek el a magtárakban*, hogy végül már számba se vették.

Eközben Józsefnek két fia született. Az elsőt Manassénak* nevezte el, ami arra utal, hogy Isten elfeledtette vele a rabszolgaság és a börtön minden szenvedését, s egykori otthona utáni vágyát. A másodiknak az Efraim* nevet adta. Ezzel a névvel azt adta tudtul, hogy Isten megáldotta őt "nyomorúsága földjén", Egyiptomban. József Egyiptomban betöltött magas állása ellenére Jákób fiának érezte magát, akivel az Úr szövetséget kötött.

Aztán elmúlt a bőség hét esztendeje. Megkezdődött a hét éhínséges esztendő. A máskor oly termékeny Nílus-mente száraz sivataggá változott. Az Egyiptommal szomszédos országokra, mint Szíriára, Arábiára és Kánaánra is átterjedt az éhség. Kétségtelenül az eső hiánya volt ennek az oka. Az egyiptomiak kezdtek éhezni, és a fáraótól kértek élelmet. A fáraó Józsefhez küldte őket.

József most a következőképpen cselekedett: megnyitotta az összes magtárat, ahol a fáraó számára fölvásárolt gabonát tárolták. Az egyiptomiak szívesen vették, mert másként éheztek volna.

Más országokból is jöttek karavánok, hogy gabonát vásároljanak. Mindenki Cáfenat-Panéahnak, Egyiptom alkirályának köszönhette életét. Kevesen tudták, hogy József Istene az, aki az éhínségtől megmentette őket. És senki sem tudta, hogy az Úrnak ezzel még más célja is van...

Jegyzetek:

Bölcsek és jövendőmondók Egyiptomban (egyiptomi vallás) – A bölcsek és jövendőmondók

előkelő helyet foglaltak el a társadalomban. A király szolgálatában jövendőmondással,

álomfejtéssel és fekete mágiával foglalkoztak. Sok mindent tudtak, de mégsem mindent, amint

az a 2Móz 7 és 8-ból kitűnik.

Az egyiptomi vallás a napisten, Ré és Ozirisz, a Nílus termékenysége és a halottak birodalma kultuszára épült. Ezenkívül még sok istent imádtak. Szentként tiszteltek különféle állatokat, mint pl. a bikát, macskát, baglyot, a galacsinhajtót (skarabeuszt). Az előkelő emberek holttestét bebalzsamozták, mumifikálták, és kősírokba helyezték (piramisok), melyeket bútorokkal rendeztek be, s falaikat gyakran festményekkel díszítették. Később kialakult Amon isten tisztelete. A fáraókat is istenként tisztelték. Hasonlítsuk össze Józsefet Dániellel, akit Nebukadneccar "nagy mágus"-nak nevezett (Dán 4,6). Ő is fontos udvari tisztséget kapott a királyi álmok megfejtéséért. Borotválkozás – A börtönben nem nyírták meg József haját, szakálla is megnőtt. Az egyiptomiak kopaszra nyírták a fejüket, és parókát viseltek, az arcukat is simára borotválták. Józsefről tehát az uralkodó divat szerint gondoskodtak. Javára – Ezt a szót úgy is értelmezhetjük, hogy "jólétére", (jövendő) "szerencséjére". Olykor jó, ha elbeszélés közben egy fogalmat szó szerint használunk; de akkor meg is kell magyaráznunk. Nílus – A Nílus Egyiptom számára a termékenységet jelentette. Minden évben kiáradt. Iszapot terített el, mely bőven termett. Távolabb a talaj terméketlen, sivatagos maradt. Abban nincs semmi különös, hogy a fáraó a Nílus partján állt, mert minden egyiptomi, akinek erre alkalma volt, reggel elment a folyót imádni. Kis áldozatokat is dobtak vizébe. Alkirály – Ez a cím itt nem fordul elő (helyette: Egyiptom felügyelője), de annyira megszokott Józsefről, mint alkirályról beszélni, hogy továbbra is nevezzük annak. Jobb szó nincs erre. Ón – A napimádat központja, Héliopolisz néven is ismerték. Magtárak – Az egyiptomi magárak félkör alakúak voltak, felül egy létrával megközelíthető nyílással, melyen keresztül a gabonát betöltötték. Alul egy másik nyíláson át lehetett a gabonát kivinni. Manassé – "Elfelejtette ezeket"; József tehát még mindig sokat gondolt a börtönbeli szenvedésekre és az atyai házra. E fiú születése után változott valamit a helyzet. Efraim – "Kétszeres gyümölcs".

Énekek:

Református énekeskönyv: 119:1.36; 136:1.23–26; 254; 264; 265; 270 Jertek, énekeljünk: 141:1; 163:1–4; 173; 197; 198:1 Harangszó: 43; 49; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 18; 26; 50; 75; 82 Erőm és énekem az Úr: 41; 46; 100:1–2.4; 129; 131

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Elfogadni Isten vezetését – A fáraó fenntartás nélkül meghajolt József Istene előtt. Elfogadta vezetését. Az "isten"-nek tekintett pogány fejedelem ezzel elismerte Istennek a Föld minden nagysága fölötti hatalmát. Amikor eljön az ideje, rá kell ébrednie, hogy Ő a Föld Kormányzója. Isten győzte meg erről a királyt. A Bibliában több példát találunk erre. Ninive királya engedelmeskedik Jónás prédikációjának (Jón 3); Nebukadneccar megparancsolja, hogy Dániel (Dán 2,47; 4,34) és három barátja Istenét az egyetlen Istenként tiszteljék (Dán 3,28–29). Jó, ha a gyermekek tudják, hogy a fejedelmeknek és uralkodóknak is meg kell hajolniuk Előtte, Aki Mindenható, és Aki számára nincs lehetetlen. Ez bátorságot és bizalmat ad nekik. Imádkozni kell a hatalmasságok megtéréséért, azokért is, akiknek látszólag nem sok hatalmuk van. József hű marad Istenhez – Gyakran látjuk, hogy mások tiszteletadása és a gazdagság eltávolít Istentől. Józseffel nem ez történt. Kitűnik ez már gyermekei névadásánál. Istennek adja a dicsőséget. Később testvéreinek is megvallja, hogy Isten vezette (1Móz 45,5.7). Ha egy vallásos gyermek vagy felnőtt olyan környezetbe kerül, ahol nem törődnek Istennel, gyakran ők maguk is elfeledkeznek róla. Józseffel ez nem történt meg, bár egyiptomi nőt vett feleségül, és részt kellett vennie az egyiptomi udvari életben. Ezzel kapcsolatban gondoljunk Dánielre és barátaira, akik életüket kockára téve hűek maradtak Istenhez. Példaképül állíthatjuk őket a gyermekek elé!

Vázlat:

József (a börtönben) fáraó – álmok

7 kövér tehén – 7 teli kalász – 7 esztendő bőség 7 sovány tehén – 7 üres kalász – 7 esztendő szűkség

alkirály Cáfenat-Panéah és Ászenat

Manassé Efraim

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Mit gyűjtenek a gyerekek és a felnőttek? A gyűjtés, szorgalmas munka, takarékoskodás szerepe az életünkben. (**) Gondoskodás a nehéz napokról. Takarékossági, biztosítási lehetőségek és formák. (** ***)

• A felelősségteljes munka szerepe a társadalomban. Kicsi és nagy feladataink felelősségteljes végzése. (***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az ókori Egyiptomi Birodalom államszervezete, vallása, a fáraó hatalma. A Nílus szerepe és jelentősége, az öntözéses gazdálkodás. Éhínségek. Adatok, képek gyűjtése, megbeszélése. (***)

• Az államhatalom szerepe, feladata és felelőssége a társadalomban. A zsarnokság, önkényuralom és demokratikus államrend különbsége. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A tücsök és a hangya meséjének feldolgozása. Hangsúly: szorgalmas munka, bölcs előrelátás. Dramatizálás spontán szerepjátékkal. (**)

Matematika

• Számlálás, műveletvégzés húszas számkörben. Rajzról számfeladatok írása, szöveges feladat megfogalmazása. (*)

• Az időfogalom alapozása: Mennyi hét esztendő? Az év, mint időtartam és mértékegység. (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Élettelen dolgok és élőlények ellentétes tulajdonságainak megfigyelése: vékony-vastag, sovány-kövér, szűk-bő, éhség-bőség. (*)

• A táplálék szerepe életműködésünkben. Éhség és jóllakottság. A mindennapi táplálék megbecsülése. (*)

• Gabonafölösleg és élelmiszerhiány a világ országaiban. Éhség, éhínség a harmadik világban. Az igazságosabb elosztás lehetősége. (***)

• Ár- és belvizek Magyarországon. Megelőzés, védekezés, segítségnyújtás. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Ellentétes tulajdonságok (vékony-vastag, sovány-kövér, éhes-jóllakott, ritka-dús, fonnyadtérett) kifejező ábrázolása. Technikák: ceruzarajz; víz- vagy temperafestés; papírkivágás és ragasztás. (*)

• A bibliai történet(ek)ben szereplő álmok festése nagyobb méretben. Tartalommondás a képek segítségével. Kiállítás rendezése az elkészült képekből. (**)

A fáraó álmai – József, az alkirály

***

Feldolgozás 34

***

Munkalap: A feladat két textusa:

Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. (Ézs 11,2) Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután... (Mt 25,21)

Ézsaiás próféciája a Messiásra vonatkozik, mégis Isten Lelkéről szól elsősorban, amelyből József is kapott. A talentumok példázatának első két szolgája pedig hasonlóan hűségesen sáfárkodott a rábízott javakkal, mint eddig József.

Aranymondás:

Találhatunk-e ehhez hasonló embert, akiben isteni lélek van? ...egész Egyiptom felügyelőjévé teszlek! 1Mózes 41,38.41b

vagy: A munkalap előbb idézett textusa: Mt 25,21

Üzenet elmélyítése:

* Az ókori Egyiptom: A felső tagozatos gyerekek számára többet mond a történet, ha történeti ismereteikhez kapcsolódik. Ezért érdemes aktivizálni, amit már tudnak az ókori Egyiptomról. A gyerekek előre készülhetnek, adatokat, képeket gyűjthetnek az alábbi témákban. Beszélgessünk ezekről!

A Nílus jelentősége, öntözéses gazdálkodás Egyiptomban.

Az egyiptomi állam, a fáraó hatalma.

Az egyiptomi vallás, a fáraó mint a Napisten fia.

* A fáraó és Isten hatalma: Az egyiptomi fáraó élet és halál ura volt Egyiptomban. Korlátlan hatalma volt, minden felett ő rendelkezett. Istennek tartották: a Napisten fiának. Most mégis kiderül, Isten előtt milyen kicsi: álmai nyugtalanítják, nincsen hatalma felettük. És a bölcsek, jövendőmondók sem tudnak velük mit kezdeni. Pedig az ő feladatuk többek között az álmok magyarázata, betekintés a jövő, a halál utáni élet titkaiba. S most csődöt mondanak. Miért? Ki tudja a választ a fáraó udvarában? Keresd meg azt az igét a történetben, mely válaszol erre! (16. v.) József, a rabszolga tudja egyedül, hogy Istennél van a válasz. (Mint bő ezredévvel később Dániel – Dán 2,22a:) "Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat..." Mik ezek a "titkok"? Mit jelent ki Isten a fáraó álmain keresztül? Miért ismétlődik meg kétszer is a fáraó álma? Milyen tanácsot ad még József az álmok magyarázata mellé?

Miért fogadja el azt a fáraó egy rabszolgától? Miért épp őt bízza meg a feladat végrehajtásával? Milyen méltósággal ruházza fel ehhez? Miért van erre szükség? Beszélgetés közben mutassunk rá, hogy nem József bölcsessége fejtette meg az álmokat, hanem Isten Lelke segített neki. Persze ő is okos férfi volt, de álmot csak az Úr segítségével tudott magyarázni. Egyiptom jövőjét, mint minden országét és minden emberét, Isten irányítja. Feltehetjük a kérdést a gyerekeknek: Te tudsz-e nagyszerű dolgokat véghezvinni, ha az Úr segít?

* A hű sáfár:

• József szolga volt Egyiptomban, rabszolga. Ismerjük a rabszolgák kiszolgáltatott életét. Ő mégis kiemelkedett közülük, mert úgy szolgált, "mint az Úrnak" (Ef 6,7), s Isten megáldotta ezért. Sáfár lett, vagyis a rábízottakat gondozta, felügyelte. Ismételjük át, milyen lépései voltak ennek eddig életében! Hogyan látta el József a feladatait? József életét szemlélve szerintetek mi a sáfár legfontosabb tulajdonsága? (Vö. 1Kor 4,2!) A kevésen hű volt, most sokat bíznak rá (akárcsak a talentumok példázatának hű szolgáira

– Mt 25,21.23). Mi ez a sok? Mire terjed ki felelősségi köre? Kiért, miért kell számot adnia Istennek és a fáraónak? S ő bizonnyal hű lesz a sokon is, mert "aki hű a kevésen, a sokon is hű az" (Lk 16,10).

• Beszélgessünk a gyerekekkel az ő sáfárságukról (lásd még a 32. lecke *** Feldolgozását): József is kicsi feladatokat kapott először, azokat kellett hűséggel elvégeznie. Te hogyan tudsz hű lenni a kevésen? Mi az, ami rád van bízva, ami a te felelősséged? Mi az a nagyobb felelősség, amit majd felnőtt korodban szeretnél megkapni? Milyen szolgálatban tudod magadat felnőttként elképzelni?

Egyéb ötletek:

* József és Jézus: József és Jézus élete több ponton is párhuzamba állítható. Próbáljuk ezeket megkeresni és megbeszélni a gyerekekkel! (Lásd még a 38. lecke *** Feldolgozásában!)

József: otthon testvérei gyűlölete, kútba vetik, eladják, rabszolgaként szolgál, börtönbe kerül, innen emelik alkirályi méltóságra. Jézus: nem volt számára hely, ő mégis szolgált, megvetették, elárulták, elítélték, keresztre feszítették, meghalt, de feltámadt, felemeltetett az Atya jobbjára.

Kinek a javára szolgált József, és kinek a javára Jézus? Kinek szolgál javára Jézus szolgálata, halála és feltámadása?

Feldolgozás 34

***

* Időszerű témák: A történetnek több olyan vonatkozása van, amely párhuzamba állítható korunk egyes problémáival. Beszélgetésünknek ezek is témái lehetnek. (További feladat: Gyűjtsenek a gyerekek újságcikkeket, aktuális híreket a megbeszélt témában!)

• Hogyan működik az államhatalom? Mi a feladata? Mikor gyakorolja azt felelősséggel? Mikor nem? Vannak-e ma is (vagy voltak-e a közelmúltban) zsarnok államok, kormányok, ahol a kisebbség uralkodik a többség felett? Miért lehetséges ez? Milyen jogokat biztosít a demokratikus államrend? Hogyan lehet és kell élni vele? Van-e az egyszerű állampolgárnak sáfári felelőssége?

• A világ sok részén fölösleg van a gabonából. Mely országok ezek? Máshol pedig élelmiszerhiány van, éheznek az emberek. Melyek ezek az országok? Mutassunk képeket a harmadik világ nyomoráról és a mi gyakori pazarlásunkról! Nem lehetne igazságosabb az elosztás? Vajon mi indíthatná a föld vezetőit arra, hogy másként intézzék a világ dolgait?

• Nemcsak a szárazság okozta éhínség sújthat egy országot, a sok víz hasonló csapás lehet. Milyen károkat okoz nálunk időnként a belvíz, az árvíz? Hogyan lehet ezek ellen védekezni? A bajt megelőzni? Milyen lehetőségek vannak a bajba jutottak megsegítésére? Mennyire felelőssége ez az államnak? És nekünk, állampolgároknak?

• A bajok megelőzésében vagy enyhítésében segít a bölcs előrelátás. Milyen lehetőségei vannak ma erre az államnak, az egyénnek? Milyen szerepe van ebben a takarékosságnak, a mértékletességnek? A ti családotok hogyan tud takarékoskodni, mire tud félretenni (tud-e egyáltalán)? Milyen biztosítási formákat ismersz? Hogyan segítenek ezek a károk, bajok idején?

A fáraó álmai 34

**

A fáraó ezt mondta Józsefnek:

"Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzádhasonló értelmes és bölcs ember." (1Mózes 41,39)

Majd egész Egyiptom felügyelőjévé tette a 30 éves Józsefet.

A felhőkbe rajzold le a fáraó álmait! A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás 34

**

Munkalap:

Előbb az álmokat rajzolják le a gyerekek, ügyesen elhelyezve a teheneket és a kalászokat! A hajtogatásnál a bal oldali vastagabb vonalú "álomfelhő" kerüljön felülre, ennek vonalai mentén vágják ki a gyerekek a formákat (vigyázva az érintkező részekre)! Majd hajtsák meg ellentétesen, s a jobb oldali álomrajz hátoldalát ragasszák a helyére! Természetesen a képet is kiszínezhetik, sőt tovább is rajzolhatják (körülötte van erre hely).

Aranymondás:

Miután Isten mindezt neked adta tudtul, nincs hozzád hasonló értelmes és bölcs ember. (1Móz 41,39)

...akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál... (Róm 8,28b)

Ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, ...és akkor nem pusztul el... (1Móz 41,36)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Az álmok üzenete: Megint két álom, József történetében már harmadszor. Hasonlítsuk össze az eddig szereplő álmokat! Miben hasonlítanak? (Páronként szerepelnek; mindnek jelentése van; ezek páronként azonosak vagy ellentétesek.) Miben különböznek? (Az első két álompár egy-egy személyre, a harmadik egy egész országra vonatkozik.) A fáraó két álmának mely képei tartoznak egymáshoz, és mit jelentenek? Fogalmazd meg az álmok üzenetét a saját szavaiddal!

* József tanácsa: Hogyan értelmezte József az álmok üzenetét? Milyen tanácsot adott a fáraónak? Miért őt választotta a fáraó a feladat végrehajtására? Mi lett volna, ha a fáraó nem hallgat Józsefre? Így azonban Isten Józsefen keresztül nemcsak Egyiptom, hanem a környező országok népéről is gondoskodott. (Köztük József családjáról, de erről majd később...)

* Isten terve: Mennyi minden történt eddig Józseffel, ami önmagában súlyos baj, Isten tervében mégis fontos láncszem, ami nélkül a lánc elszakad. Kövessük csak végig:

Ha nem adják el Józsefet a testvérei, nem kerül Egyiptomba, Potifár házába.

Ha nem vádolja meg Potifár felesége, nem kerül a börtönbe, s nem találkozik a pohárnokkal és a sütőmesterrel.

– Ha nem marad ott még két évig, ki tudja, mi történik vele, mire a fáraó különöset álmodik. Így azonban József pontosan ott volt, ahol és amikor szükség volt rá. (S még csak 30 éves.) Istennek terve van a te életeddel is, ezért minden helyzetben bízhatsz benne. Volt-e már hasonló élményed a saját életedben vagy a szüleid, hozzátartozóid életében?

Egyéb ötletek:

* Gyűjtés a nehéz napokra:

• Induljunk ki a gyerekek gyűjtőszenvedélyéből! Beszélgessünk arról, ki mit gyűjt, és miért! A gyerekek el is hozhatják különböző gyűjteményeiket (szalvéta, matrica, bélyeg stb.). Van-e valami, amit határtozott céllal gyűjtenek? (Pl. a zsebpénzüket.) Mit jelent és miért fontos a takarékoskodás, ha valamit el akarunk érni? A felnőttek mire és milyen formában gyűjthetik a pénzüket, hogyan takarékoskodhatnak? Miért fontos, hogy szorgalmasan dolgozzanak? Mivel gondolhatnak a nehéz napokra, hirtelen csapásokra?

• Különböző változatokban ismert a tücsök és a hangya meséje. Keressük meg, és dolgozzuk fel a gyerekekkel! Tegyük a hangsúlyt a hangya szorgalmára, bölcs előrelátására! Miért van erre szükség a könnyű napokban is? Mi lesz a könnyelműség gyümölcse, amikor jönnek a nehézségek? Játsszák el a gyerekek a mesét spontán szerepjátékkal, sok hangyaszereplővel, a gyűjtés alapos "megszervezésével"! Ide illik a Példabeszédek könyvének bölcsessége: "Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj! Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor." (Péld 6,6–7)

* Álom-festés:

• A munkalap négy álomrajzát a kicsi hely miatt érdemes nagyobb méretben is elkészíteni, ha van rá idő és alkalom. Ebben az esetben a munkalap rajzait vázlatnak tekinthetjük, előmunkálatnak a festéshez. Rajzoljanak és vágjanak ki a gyerekek nagyméretű rajzlapból négy egyforma "álomfelhőt"! Ezekre fessék meg az álmok megfelelő képeit vízfestékkel vagy temperafestékkel! (Négy fős csoportokban érdemes dolgozni.) A képek segítségével elmesélhetik a fáraó álmait, azok jelentésével együtt.

• Összefoglalás jellegű feladatként megfesthetik a gyerekek a József-történetben szereplő valamennyi álmot (hasonló álomfelhőkbe).

A fáraó álmai 34

Hány sovány tehenet látsz? Színezd ki őket!

A sovány tehenek megeszik a kövér teheneket. Hány kövéret látsz? Ezeket húzd át X-szel!

Hány vékony kalászt tudsz megszámolni? Ezeket is színezd ki!

A vékony kalászok elnyelik a vastag kalászokat. Ezekből mennyi van? Húzd át X-szel az összes vastagat!

Eltelt a bőség hét esztendeje, és megkezdődött az éhínség hét esztendeje.

1Mózes 41,53–54 **

Feldolgozás34

Munkalap:

A fáraó két álma "játékosan" számolni tanít. A kisebbeknek még elegendő a számlálás.

Nehezebb feladat, de megpróbálhatják megszámlálni az összes tehenet, illetve kalászt.

Az elsősök írhatnak számfeladatokat a rajzokról. (7+7=14; 14–7=7) Megfogalmazhatják szöveges feladatként a két álmot. Melyik művelet fejezi ki inkább az álmok lényegét?

Az igeversek nyomán szintén számolhatunk: Hány év telik el összesen?

Néhány szó is magyarázatra szorul: bőség, éhínség, esztendő.

Aranymondás:

* ...eltelt a bőség hét esztendeje..., és megkezdődött az éh(ín)ség hét esztendeje...

(1Móz 41,53–54a)

Az éhség szó a Károli fordítás szerint való, így is megtanítható az aranymondás. (Így egyszerűbb, érthetőbb a gyerekek számára.)

* ...nem pusztul el az ország az éh(ín)ség idején. (1Móz 41,36)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Ellentétek:

• A történetben és a munkalapon is több ellentétpárt találhatunk. Építhetjük ezekre a feldolgozást.

Mutass egy vékony tárgyat! Mutass egy vastagat!

Húzz egy vékony vonalat! Húzz egy vastagat! Melyiknél kell jobban odanyomni a ceruzát?

Mutasd a kezeddel, milyen széles a sovány ember! Milyen széles a kövér?

Melyik a sovány bohóc? Melyik a kövér? (A jobb oldali rajzokon.)

Melyik a sovány cica? Melyik a kövér? Mit gondolsz, miért sovány az egyik, miért kövér a másik?

Mikor mondjuk egy ruhára, hogy szűk? Mikor mondjuk, hogy bő?

Mikor kapsz több ételt a tányérodra: ha szűken mérik, vagy ha bőven?

Ha mindig bőven jut étel a tányérodra, mindig jól lakhatsz. Ez a bőség.

Ha sosem jut elég, mindig éhes maradsz. Ez az éhség vagy éhínség.

• Ugyanez rajzos feladatként:

Hajtsanak a gyerekek ketté egy papírlapot! Egyik felére rajzoljanak egy vékony, másik felére egy vastag tárgyat!

Majd egy sovány, és egy kövér állatot. Végül egy mindig éhes, és egy mindig jóllakott embert.

• A gyerekek festéssel vagy papírkivágással és ragasztással készítsenek két fát:

Az egyik egy csenevész, vékony törzsű, ritka lombú fa, rajta néhány fonnyadt gyümölcs.

Ez bizony szűken terem.

A másik fejlett, vastag törzsű, dús lombú fa, sok szép érett gyümölccsel. Ez már bőven terem.

* Hét szűk esztendő:

Első osztályosok között feltehetjük a kérdést: Ki az, aki már hét éves? (Kisebbek között: Hány év múlva leszel hét éves?)

Tehát közelítően annyi (vagy egy kicsit több) ideig tartott a bő időszak, amennyit eddig a gyerekek éltek. Addig volt mindig ennivaló, bőven jutott mindenkinek, nem is nagyon törődtek vele. (Vajon mi megbecsüljük eléggé, hogy van mit ennünk?)

Ám egyszer csak nem hullott több eső, elapadt a folyó, nem volt mivel öntözni. Kiégtek a földek, nem termett a gabona. Elfogyott az ennivaló. Alig jutott néhány falatka kenyér egy-egy embernek.

S ez még hét éven keresztül tartott. Te hány éves leszel hét év múlva? Hányadik osztályos?

Mi lenne, ha addig minden nap éhesen kellene iskolába jönnöd, s minden nap éhesen feküdnél le aludni? Ugye nem lenne jó?

De Isten gondoskodott róluk, hogy ne haljanak éhen. Józsefen keresztül.

Ahogy rólunk is gondoskodik. Becsüljük ezt meg addig is, amíg jut bőven a tányérunkra!

kövér sovány

35. József testvéreinek első egyiptomi útja - 1Mózes 42

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

A megbízhatóság próbája.

Ha megszólal a lelkiismeret...

Előzmények:

József az Úr segítségével alkirály lett. A bőség hét esztendeje után most beköszöntött az éhség.

Történet:

Kánaánban is éhínség uralkodott. Ott nem jutott senkinek eszébe, hogy az ínséges időkre gabonát tároljanak.

Jákób megtudta, hogy Egyiptomban még bőségesen van gabona. Összehívta hát fiait, és a következő megbízást adta nekik:

"Hallottam, hogy Egyiptomban van gabona, menjetek el, és vásároljatok ott gabonát, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg!"

E rövid, de velős megbízás után a testvérek szamaraikon elindultak Egyiptomba. A tizenkettő közül csak tízen, mert József nem volt többé, József öccsét, Benjámint pedig az apa, Jákób nem engedte el velük. Azt gondolta magában: Félek, hogy útközben szerencsétlenség éri.

Így mentek hát a testvérek: Rúben, Simeon, Lévi és Júda, Lea idősebb fiai, Dán és Naftáli, Bilha fiai, Gád és Ásér, Zilpa fiai, Issakár és Zebulon, Lea fiatalabb fiai. Nem voltak már ifjú emberek, mind családapák. Az otthon tartott Benjámin is régen megnősült, és gyermekei voltak (1Móz 46,8–27).

Amikor megérkeztek, jelentkeztek a kormányzó* (alkirály) rezidenciáján. Nem tudták, hogy a tekintélyes egyiptomi úr az öccsük, akit már több, mint tizenhét éve eladtak az izmáeli kereskedőknek húsz ezüstért. Hogy is gondoltak volna erre? József középkorú férfi lett, előkelő egyiptomi öltözéket viselt, kopaszra volt nyírva. Ebben a gazdag uralkodóban nem ismerhették fel halottnak vélt öccsüket. József, aki valószínűleg személyesen intézte a gabonaeladást a külföldieknek, büszkén fogadta bátyjait. Azok alázatosan földre borultak a magas állású egyiptomi úr előtt. (József álmai most részben beteljesedtek! 1Móz 37,5–11). József azonnal felismerte bátyjait, de úgy tett, mintha először látná őket. Keményen beszélt velük, nem az ő nyelvükön közvetlenül, hanem tolmács útján. Álmaira gondolt, de nem árulta el meghatottságát. Valószínűleg apjánál és Benjáminnál jártak a gondolatai. Rögtön észrevette, hogy öccse nincs velük.

Megkérdezte: "Honnan jöttetek?"

Bátyjai így feleltek: "Kánaán földjéről jöttünk élelmet vásárolni."

József keményen szólt hozzájuk: "Kémek vagytok*! Azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek."

Bátyjai védekeztek: "Nem, uram, élelmet vásárolni jöttek a te szolgáid (udvariassági formula). Mindnyájan egy ember fiai vagyunk, sohasem voltak kémek a te szolgáid."

József továbbra is szigorú maradt: "Nem úgy van! Bizony azért jöttetek, hogy az ország védtelen részeit megszemléljétek!" (Megjegyzés: Nem logikátlan gondolat ez olyan időben, amikor Egyiptomot kivéve minden ország szükséget szenved.)

Bátyjai ijedten magyarázkodtak: "Tizenketten voltak a te szolgáid, testvérek vagyunk, egy embernek a fiai. A legkisebb most apánknál van, egyikünk pedig nincs meg."

De József azt mondta nekik: "Úgy van, ahogyan mondtam nektek, kémek vagytok! Ezzel teszlek titeket próbára: a fáraó életére* esküszöm, hogy nem távoztok innen, amíg ide nem jön a legkisebb testvéretek! Küldjetek el magatok közül egyet, hogy hozza ide a testvéreteket, ti pedig fogságban maradtok. Így teszem próbára, igazat beszéltek-e. Mert ha nem, a fáraó életére esküszöm, hogy kémek vagytok!"

Azután József őrizetben tartotta őket három napig. A tesvéreknek fogalmuk sem volt, hogy mi fog velük történni. Miért olyan bizalmatlan ez a magas állású egyiptomi? Mi lesz velük? Azért történik mindez, hogy elgondolkodjanak egykori gonosztetteiken?

A harmadik napon a kormányzó elé vezették a testvéreket.

József elmondta, mit határozott: "Tegyétek meg, amit most mondok! Hiszen én is félem az Istent*! Ha becsületesek (őszinték) vagytok, maradjon fogságban egyik testvéretek a börtönben (túszként). Ti pedig menjetek, vigyetek gabonát házatok éhező népének. Azután hozzátok el hozzám a legkisebb testvéreteket. Akkor elhiszem, hogy igazat mondotok, és nem fogtok meghalni." A testvérek féltek, és úgy határoztak, hogy teljesítik ezt a zord parancsot. Úgysem lehet rajta változtatni. Miközben ezt a helyzetet megbeszélték egymással a kormányzó jelenlétében, azt mondta egyik a másiknak. "Bizony a testvérünkért bünhődünk most, mert láttuk az ő nyomorúságát, amikor könyörgött nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság." Megjegyzés: Nem sokkal később Istennel szemben is vétkesnek érezték magukat (1Móz 44,16).

Akkor Rúben így szólt: "Megmondtam nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen, de ti nem hallgattatok rám. Most az ő vérét keresik rajtunk (halála lelkiismeretünkön szárad)." A testvérek nem tudták, hogy József érti őket, mert tolmács volt köztük.

Amikor József meghallotta, hogyan beszéltek róla, annyira meghatódott, hogy sírva fakadt. Elfordult, hogy ne lássák a könnyeit. Amikor ismét erőt vett magán, Simeont választotta ki, hogy ott maradjon. Szemük láttára megkötöztette. Aztán megparancsolta, hogy töltsék meg a testvérek zsákjait gabonával, és a pénzt, melyet a gabonáért kifizettek, tegyék vissza a zsákjaikba. Útravalót is adjanak nekik. Minden így történt.

Végül a testvérek hazaindulhattak.

Amikor útközben az éjjeli szálláson egyikük kinyitotta a zsákját, hogy szamarának* abrakot adjon, csodálkozva vette észre, hogy a vételár a zsák szájában van. Megmutatta testvéreinek. Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Félelem szorította össze a szívüket. Mit jelent ez? "Mit cselekedett velünk az Isten?" Csodálatos: Isten kezét látták mindebben. Aggodalmuk nőtt, mert most kitűnt, hogy nemcsak az egyiptomi kormányzó támasztott nehézségeket, hanem Isten is. A lelkiismeret vádolta őket, és abban is Isten büntető kezét látták, hogy ilyen rejtélyes módon visszakapták a pénzüket.

Amikor hazaérkeztek Kánaánba apjukhoz, a testvérek beszámoltak az egyiptom útról. Izgatottan mesélték el, hogy az egyiptomi kormányzó kémeknek tartotta őket, és hogy elmondták neki, ők egy apának a gyermekei. Az alkirály Simeont túszként ott tartotta, amíg legkisebb testvérüket el nem viszik hozzá.

Mikor aztán később zsákjaikat apjuk jelenlétében kiürítették, csodálkozva és rémülten látták, hogy mindegyikük pénze ott van a saját zsákjában. Apjuk így kesergett: "Elveszitek tőlem gyermekeimet! József nincs meg, Simeon sincs meg, és még Benjámint is elviszitek?! Engem sújt mindez!"

Rúben, a legidősebb érezte, hogy magára kell vállalnia a felelősséget. Azt mondta édesapjának: "Az én két fiamat öld meg, ha nem hozom őt vissza! Bízd csak rám, és visszahozom!" Ostoba, pogány ajánlat volt ez, amit Jákób, mint istenfélő ember, természetesen nem fogadhatott el.

Jákób így felelt: "Nem mehet el veletek a fiam, hiszen a bátyja meghalt, és ő egyedül maradt meg (Ráhel gyermekei közül). Ha szerencsétlenség éri az úton, amelyre indultok, akkor a bánat miatt juttatjátok ősz fejemet a halottak hazájába." Jákób ezzel elismerte, hogy Ráhelnek, legkedvesebb feleségének a fiai voltak a kedvencei, és hogy még mindig szomorkodik József elvesztése miatt.

Egy második egyiptomi útról tehát egyenlőre szó sem lehetett. Közben pedig Simeon Egyiptomban börtönben ült.

Jegyzetek: Kormányzó – A király helyett intézi az ország sorsát, mert a király még túl fiatal, vagy a királyt megfosztották trónjától, és így az országnak nincs királya (1848-ban így lett Kossuth Lajos az ország kormányzója, az első és második világháború között pedig Horthy Miklós töltötte be ezt a tisztséget). Itt fejedelmi hatalommal felruházott kormányzóra, alkirályra kell gondolnunk. Feltűnő, hogy József jelen van a gabona árusításánál. Lehet, hogy jelentették neki kánaáni vevők érkezését, és akkor vette kézbe az ügyet, amikor megtudta, hogy azok a testvérei. Kémek – A Bibliában gyakran van szó róluk, pl. a következő helyeken: 4Móz 13,2; Józs 6,22–23; Bír 1,23; 2Sám 10,3; Zsolt 92,12. Ma is vannak kémek: ügyes, ravasz férfiak és nők, akik kormányuk megbízásából modern módszerekkel kémkednek.

A fáraó életére esküszöm – József tiszteli Istent, ezért ez a kijelentése érthetetlen, ha csak nem taktikából használta ezt a szokásos esküformát, mint egy igazi egyiptomi. Nyilván átvette az egyiptomi szóhasználatot. Jézus is, Jakab apostol is óv a szükségtelen esküdözéstől (Mt 5,34–37; Jak 5,12). Hazánkban is használt ünnepélyes esküforma: "Isten engem úgy segítsen (segéljen)!" Félem az Istent – József vallomása különleges. Ezzel azt bizonyítja, hogy nem olyan kegyetlen, mint ahogy a testvérek gondolják. S mintha kicsit a szívét is kitárná... Teherhordó szamár – A testvéreknek fejenként több mint egy zsák gabonát kellett hazavinniük. Különben a szamarak már útközben megették volna az összes gabonát. Keleten ma is jól megterhelik a szamarakat, egy szamár kb. négy zsákot bír el. Különben is 70 családtag számára 9 zsák gabona nem sokáig lett volna elég.

Énekek:

Református énekeskönyv: 38:1.4.10.21–22; 130:2.4; 206:1–3; 220:1.6; 483:10 Jertek, énekeljünk: 64:2; 80; 97; 171; 198:2; 255–257 Harangszó: 18; 43; 54:2–4 Dicsérjétek az Urat!: 10–13; 60:1; 74; 87:1–3; 93 Erőm és énekem az Úr: 23; 48; 52; 56; 62:1–2

Megjegyzések: József bosszút áll? – Úgy tűnik, József azért bánik olyan szigorúan bátyjaival, hogy megbosszulja, amit ifjú korában ellene elkövettek. De ez nem így van. Először is József öccsét, Benjámint hiányolja. Hogy megtudja, miért nem jött velük, többet foglalkozik az "idegenekkel", mint más vásárlókkal. Továbbá még nem akarja, hogy tisztviselői megtudják, ezek a férfiak a rokonai. Azt akarja tudni, hogy bátyjai még mindig olyan kegyetlenek és megbízhatatlanok-e, mint azelőtt. Végül: József itt jó pszichológusnak bizonyul. Ha nehéz helyzetbe hozza őket, talán megváltoznak. Próbára teszi bátyjait. A bosszúállás sohasem jó. "Enyém a bosszú és a megtorlás" – mondja az Úr (5Móz 32,35). "Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim!" – figyelmeztet Pál (Róm 12,19). Gyerekek mondják néha: "Ezért még megfizetsz!" – és hasonlóakat. Beszélgessünk erről velük!

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A mindennapi kenyér, táplálék megbecsülése. Éhség, szegénység hazánkban és más országokban. (* **) A segítségnyújtás lehetőségei. (**)

• A vétek, a bűn következménye. A büntetés, feddés, mint az engedelmesség, megbízhatóság próbája. (** ***)

• A lelkiismeret szerepe erkölcsi döntéseinkben. Amikor megszólal a lelkiismeret. A lelkiismeretes ember. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A bibliai történet jelenetének, ill. jeleneteinek dramatizálása spontán szövegalkotással. (** ***)

• Közmondások a kenyérről, és azok jelentése. (**)

• Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk c. elbeszélésének feldolgozása beszélgetéssel, dramatizálással. (**)

• Képes kifejezések, közmondások a lelkiismeretről, és ezek magyarázata. (***)

• Kreatív szövegalkotás: képzelt párbeszéd fogalmazása írásban egy személy és a lelkiismerete között. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Háztartástan (Technika)

• Hogyan lesz a gabonából kenyér? Aratás, őrlés, a pék munkája régen és ma. Látogatás egy pékségben. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Péksapka készítése papírból tűzéssel vagy ragasztással. (*)

• Péksütemények formázása sólisztgyurmából. (*)

• Pénzérmék és gabonászsák készítése papírból. (**)

Vázlat:

Kánaán éhínség

10 testvér (Benjámin nélkül)

Egyiptom József

Simeon

fogoly Rúben ajánlata

József testvérei Egyiptomban 35

Majd meglátjuk, hogy igazat beszéltek-e.

Én is az Urat szolgálom! Tegyétek, amit mondok, s akkor életben maradhattok!

Bizony, a testvérünkért bűnhődünk, emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság.

A rémülettől tanácstalanok voltak, és ezt mondták: Mit cselekedett velünk az Isten?!

Minden képhez tartozik egy bibliai vers. Írd ezeket a vonalakra!

Ef 4,25

ApCsel 3,19

Mt 15,32b

Zsid 12,6

******

Feldolgozás 35

***

Munkalap: A feladat textusai:

Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. (Ef 4,25) Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek... (ApCsel 3,19) Szánakozom a sokaságon, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton. (Mt 15,32b) ...mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad. (Zsid 12,6)

A képek alá írt mondatokat megvilágítják a hozzájuk tartozó bibliai igék. Az összefüggéseket persze fel kell fedezni, meg kell magyarázni, amit kérjünk először a gyerekektől.

Aranymondás:

Bizony, a testvérünkért bűnhődünk... Emiatt ért utol bennünket ez a nyomorúság. (1Móz 42,21bd)

vagy: A munkalap előbb idézett, aláhúzott textusa: ApCsel 3,19.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Szempontok a feldolgozáshoz:

I. rész: Az utazás

1. Hangsúlyos pontok: éhínség Kánaánban – Benjámin otthon marad – Jákób, aki szintén otthon marad.

2. Kánaán – Egyiptom kereskedelmi útja.

3. Hívjuk fel a figyelmet József különleges kormányzói szerepére!

II. rész: Józsefnél

1. Emlékeztessünk Józsefre Dótánban! Mondjanak valamit az ismert testvérekről!

2. A testvérek semmi többre nem számítanak (valószínűleg Jákób sem), minthogy gabonát tudnak venni. Nem tudják, hogy József még él, sőt kormányzó lett.

3. Józsefet is teljesen váratlanul éri a testvéreivel való találkozás. (Hasonlítsuk össze Jákób és Ézsau találkozásával!)

4. József, mint ítélőbíró: itt valóban ő a legfőbb úr, nem úgy, mint az a hébereknél szokás.

5. József szigorú viselkedése, próbatétel – kémkedés vádja.

6. A testvérek a börtönben: először szólal meg a lelkiismeret – bűnbánat.

III. rész: Útban hazafelé

1. Simeon marad vissza túszként (mi az?).

2. Pénz a zsákban – megrettennek.

3. A testvérek Isten büntetését látják ebben: ismét megszólal a lelkiismeret.

IV. rész: Otthon, apjuknál

1. Megint egy fiúval kevesebb: Simeon.

2. Pénz mindegyik zsákban – élelmet hoztak, s vele félelmet.

3. Jákób vonakodik, hogy legközelebb Benjámint is elengedje.

Dramatizálás: A történet egyik feldolgozási módja, ha dramatizáljuk a gyerekekkel. A fenti részek egyegy jelenetként foghatók fel, a második részt viszont érdemes két jelenetre osztani: A. Józsefnél; B. A börtönben. Dolgozhatnak a gyerekek csoportmunkában (csoportonként a kulcsszereplőkkel). Játék előtt olvassák el az adott részt a Bibliából, keressék meg a párbeszédeit, s a további párbeszédlehetőségeket. A játékban nem kell ragaszkodni a szó szerinti szöveghez, többet ér a lényeget kifejező spontán játék és szövegalkotás.

Megszólal a lelkiismeret: Mikor lehet rossz a lelkiismeret? (Nyugtalanság, félelem a lelepleződéstől és a büntetéstől. Önvád, hogy többé már nem tud boldog lenni.) Mi terhelte a testvérek lelkiismeretét? S mi az, ami felébresztette? (Hiszen igen sokáig aludt.) Mire vezette őket a lelkiismeretfurdalás? Éreztél-e már lelkiismeretfurdalást valamiért? Milyen az? Téged mire vezetett? Hogyan lehet ismét tiszta a lelkiismeretünk? (Bűnbánat, bűnvallás és bocsánatkérés a másiktól és Istentől.)

• Nyelvi megközelítések: A "lelkiismeret" összetett szó. Milyen szavakból áll? Magyarázd meg ezek segítségével a jelentését! Mit jelent az, ha valakit "furdal a lelkiismeret"? Magyarázd meg a kifejezés elsődleges (képi) és átvitt jelentését! Ennek alapján készíts egy találó rajzot, melynek címe: "A lelkiismeretfurdalás". Kit nevezünk "lelkiismeretes", illetve "lelkiismeretlen" embernek? Mit jelent az, ha valaki "elaltatja lelkiismeretét", s ha valakiben "felébred a lelkiismeret"? Az őrszem legfontosabb felelőssége, hogy éberen vigyázzon. Mi felett "őrködik a lelkiismeret"? Miért mondjuk, hogy "megszólal benne a lelkiismeret"? Mit mond? Mikor tartunk "lelkiismeret-vizsgálatot"? Mit jelentenek az alábbi közmondások?

"A jó lelkiismeretnek nem kell vizsgálóbíró." (A tiszta lekiismeretű ember nem szorul mások elismerésére, de nem fél rágalmaiktól sem.) "A lelkiismeret ezer tanú." (A lelkiismeret szava megbízhatóbb mások véleményénél.) "Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik." (Lelkiismerete előtt semmit sem titkolhat el az ember.)

Írj egy képzeletbeli párbeszédet egy kitalált személy és a lelkiismerete között! Címe lehet: "Megszólal a lelkiismeret".

József testvérei Egyiptomban

**

Bolond ez a József, vagy valóban ilyen kegyetlen?Miért kellett Simeonnak ott maradnia?Miért kell Benjámint magukkal vinni?Miért kapták vissza a pénzüket mégis?Mit akart József tulajdonképpen?

Lévi Simeon Benjámin

2

1 10

Naftáli

Rúben 119 5 Ásér Dán 13

Issakár

Júda 12 8

Zebulon

64

Gád

3

Azt akarta megtudni, hogy az ő testvérei most valóban...

h

?

1 2 3...

A zsákon József testvéreinek a neveit láthatod.Néhány betű alá van húzva, alatta számmal jelölve.Ha a számok sorrendjében beírod a betűketa pénzérmék sorába, az utolsó kérdésre megtudod a választ.

Akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.Példabeszédek 3,12

Feldolgozás 35

**

Munkalap:

A felületes szemlélődőnek valóban érthetetlen lehet József viselkedése. Ha nem ismernénk a történet folytatását, a munkalap kérdései nekünk is eszünkbe juthatnának. S bizonnyal a gyerekek közül is többeknek eszébe jut. Engedjük hát, hogy elmondhassák véleményüket! Sokkal inkább övék lesz így a válasz, mintha mi erőltetnénk rájuk. Jó esetben a megfejtés már maguktól is az eszükbe jutott: "Azt akarta megtudni, hogy az ő testvérei most valóban megbízhatóak-e."

Aranymondás:

...akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel. (Péld 3,12)

vagy: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. (Lk 11,3)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A próbatétel:

• József viselkedése tehát nem bolondság, és nem kegyetlenség. Miért tűnik mégis annak? Mit tett volna a helyében a legtöbb ember? Mit tehetett volna a fáraó hatalmával? Miért nem tette meg? Ő kinek a hatalmára figyel? Mit ért meg, amikor álmaira visszagondol? Ahogyan próbára tette őt Isten, most ő is próbára teszi a testvéreit. Mit vesz észre rajtuk, mit ért meg szavaikból a börtönben? Miért ijednek meg a testvérek a zsákjaikban megtalált pénz miatt? Hát nem örülniük kéne inkább, hogy visszakapták? Szerintetek kiállták-e a testvérek az első próbát? (Egy még hátra van.)

• A próbatételben persze benne van a feddés, a dorgálás is. Fordítva azt is lehetne mondani, hogy a feddés lényege nem a büntetés maga, hanem a próbára tétel: "Most már engedelmeskedsz nekem?" Miért bünteti meg olykor az apa a fiát, ha egyszer szereti? Mért van erre szükség? Nem lenne szeretetéhez méltóbb inkább ráhagyni mindent? Szerinted milyen felnőtt lesz az így nevelt gyerekből? Te mindig engedelmes, mindenben megbízható vagy? Nincs szükséged időnként neked is efféle próbatételekre? Ha megdorgálnak valamiért, hogyan kell azt fogadnod? (Vö. Péld 15,31–32!) Mire tanít a testvérek viselkedése a börtönben? Mire tanít remegve kimondott szavuk: "Mit cselekedett velünk az Isten?!" (28. v.)

* Pénz a zsákban: Vékony papír alá tegyünk egy pénzérmét, és egy ceruza végével addig dörzsöljük, amíg kiábrázolódnak a kontúrvonalak! Vágjuk ki az ily módon készült pénzeket, és ragasszuk keményebb kartonra!

Papírból készítsünk nagy zsákot! Helyezzünk bele nyers színű csomagolópapírból tépett és összegyűrt papírgalacsinokat vagy szivacstörmeléket = ez lesz a gabona. Tegyük bele az elkészített pénzérméket is, és kössük be a zsákot! Most játsszák el a gyerekek azt a jelenetet, amikor az egyik testvér belenéz a zsákba, és megtalálja benne a pénzt!

* A mindennapi kenyér:

• Nekünk természetes, hogy minden nap van kenyér az asztalunkon. Sokszor meg se becsüljük igazán. Pedig Jézus arra tanít, hogy naponta imádkozzunk érte: "A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként." (Lk 11,3) Miért? Beszélgessünk erről a gyerekekkel! S mondjunk, énekeljünk a kenyérről, hálaadásról szóló imádságokat, dalokat! Az alábbi két – étkezés előttre és utánra való – imádság az erdélyi Vámosgálfalváról való (Vallási néprajz 8. Debrecen, 1996, 90. 92. old.)

Jó Istenünk, édes Atyánk, Hálát adunk neked, jó Istenünk, Buzgó szívvel szólunk hozzád. Hogy minket úgy megtartottál, Áldd meg asztalunkat, Nekünk ételt, italt adtál. Ételünket, italunkat, Azért mindig arra kérünk, Hogy mértékletesen élhessünk, Segélj minket, amíg élünk. És a te szent nevedet dicsérhessük. Szükségünkre élelmet adj, Most és mindörökké. Ámen Nyomorúságunkban el ne hagyj,

Mindig hozzád imádkozunk. Ámen

• Az éhség megtaníthat arra, hogy jobban megbecsüljük a kenyeret, de arra is, hogy jobban megbecsüljük egymást. Erről szól Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk c. elbeszélése. Olvassuk el a történetet, s beszélgessünk arról, hogyan tanulta meg Ferkó, mi a mindennapi kenyér? A történetből azt is megérthetjük, hogy van valami egy családban, ami még a kenyérnél is fontosabb. Mi az? (Vö. Péld 15,17!) Játsszák el a gyerekek dramatizálva a történetet!

• A nyomorúságban derül ki igazán, milyen fontos a kenyér. Hazánkban is vannak olyan szegény családok, ahol gondot okoz a mindennapi betevő falat előteremtése. Még akkor is, ha az élelmiszerboltok roskadoznak az árukínálattól. S vannak országok, ahol szinte természetes az éhség, az éhezés, mert a szárazság vagy a szegénység miatt kevés a gabona, az élelmiszer. Beszélgessünk mindezekről! (Képeket is mutathatunk e problémákról.) Mit tudunk mi tenni, hogy nekik is legyen meg a mindennapi kenyerük? Hogyan segíthetik a gazdagabb emberek a szegényebbeket? Hogyan támogathatják a gazdag országok a szegény országokat? (élelmiszersegély, gazdasági segítség)

József testvérei Egyiptomban

*

Feldolgozás 35

*

Munkalap:

A gyerekek önállóan meséljenek a képek alapján! Kérdéseink nyomán bekapcsolódhatnak a történetbe, így létrejöhet egy beszélgetős történetmondás. Cél, mint az előző leckében, a bőség-éhség, bőség-ínség ellentét érzékeltetése.

Aranymondás:

*...vásároljatok ott (=Egyiptomban) gabonát, hogy életben maradjunk... (1Móz 42,2 alapján) Az igevers átalakításával, az aláhúzott változatban javasoljuk megtanítani az aranymondást.

Üzenet elmélyítése:

* Gabonától a kenyérig: Hogyan készül a kenyér? Hogyan lesz gabonaszemekkel telt kalászból fogyasztható kenyértészta? A munkalap rajzai és a hozzá fűzött elbeszélés segítenek a folyamat elképzelésében. De hogyan készülhetett Jákób és családja idejében? Játsszuk el felállva, utánzó mozgással:

levágjuk a gabonát sarlóval – bal kézzel markoló, jobb kézzel kanyarító mozdulat

kicsépeljük a szemeket a kalászokból – hajlongva, két kézzel, mintha bottal ütnénk a gabonaszárakat

kézimalommal megőröljük a gabonát – két kézzel markolva forgató mozgást végzünk

begyúrjuk a tésztát – a tésztagyúrást utánzó mozdulatokat végzünk, néha vizet töltünk a liszthez

forró kövön megsütjük a kenyeret – két kezünkkel lepényfélét formázunk, s lehajolva

letesszük Beszélgessünk róla, ma hogyan történik mindez? Milyen gépek segítenek az egyes műveletekben? Amihez tudunk, mutassunk képeket is! De ha van rá lehetőségünk, vigyük el a gyerekeket egy pékségbe! Megéri a fáradságot. Cél: A gyerekek értsék meg, hogy a kenyérhez, kalácshoz, péksüteményhez gabona szükséges és sok-sok munka.

* A mindennapi kenyér: Nekünk természetes, hogy minden nap jut kenyér az asztalunkra. Pedig egyáltalán nem magától értetődő. Nálunk is vannak szegény emberek, akiknek gondot jelent a mindennapi kenyér. S ma is vannak országok, ahol a szárazság miatt nem terem elég gabona, és éheznek az emberek. Istennek kell hálát adnunk, hogy mi nem éhezünk. És meg kell becsülnünk a kenyerünket, ételünket. Mert a kenyér = élet. Mondjunk el egy-egy imádságot, amely étkezés előttre és utánra való!

Az alábbi két imádság az erdélyi Mikefalváról és Vámosgálfalváról való (Vallási néprajz 8. Debrecen, 1996, 89. 92. old.) Jövel Jézus, légy vendégünk, Elvettük Uram az áldást, Amit adtál, áldd meg nékünk. Tied legyen a hálaadás. Áldd meg Isten asztalunkat, Rendeld ki szegénynek, gazdagnak Ételünket, italunkat, a mindennapi táplálékát. Most és mindörökké. Ámen Áldjad azoknak a karját,

Akik az eledelért fáradoznak. Ámen Énekeljünk is a kenyérről, háláról szóló dalokat, imádságokat! (Pl.: Az ételért, az italért... Áldd meg, édes Istenünk... Jövel, Jézus... Atyánk, kinek magasságban... Ne aggodalmaskodjál... Kenyered és borod táplál...)

Egyéb ötletek:

* Péksapka: Készítsünk péksapkát az ábrák mutatta módon!

1. 2.3.

1. Hajtogatott fehér kreppapírt erősíts egy fehér kartoncsík széléhez (tűzéssel vagy ragasztással)!

2. A felső részt tűrd belülre!

3. Rögzítsd ott egy csipesszel (vagy tűzéssel)! Beszéljük meg, miért kell sapka a pék fejére, miért kötötték be a kenyérsütő asszonyok a fejüket munka közben!

* Pékmunka: Legyünk mi is pékek a gyerekekkel!

• Formázzunk sólisztgyurmából (só és liszt 1:1 arányban vízzel formázhatóra gyúrva) kicsi méretben különböző kenyereket, péksüteményeket! Még kosarat is készíthetünk hozzá. Száradás után forró sütőben keményre süthetjük úgy, hogy kissé megpiruljon.

• Ha van rá megfelelő idő és alkalom, süssünk együtt kenyeret (gyermekdélutánon vagy egy tábori napon stb.)! Nagy élmény! (Receptötleteket találunk a 16., 242. lecke felsős munkalapjának *** Feldolgozásában.) A gyerekek segíthetnek a tésztagyúrásban, formázásban stb. És természetesen a kenyérevésben.

36. József testvérei másodszor Egyiptomban - 1Mózes 43

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Júda kezessége Krisztus előképe.

Isten munkálkodik a testvérek szívében.

A sírás nem szégyen.

Előzmények:

József testvéreinek nehézsége támadt az egyiptomi alkirálynál. Megszólalt a lelkiismeretük a József ellen elkövetett gonosztett miatt. Simeon nélkül tértek vissza, és elmondták Jákóbnak az egyiptomi ember kívánságát, hogy Benjámint vigyék Egyiptomba. Jákób ebbe nem akart beleegyezni. A gabonászsákokban levő pénz félelemmel töltötte el őket.

Történet:

Az éhínség még mindig tartott Kánaánban is. A gabona, melyet Jákób fiai Egyiptomból hoztak, elfogyott. Jákób azt mondta fiainak: "Vásároljatok megint egy kis élelmet!" Habozva fogalmazott, nem ejtette ki az "Egyiptom" nevet, csak nagyon óvatosan szólt "egy kis élelem"ről.

Természetesen Jákób is tudta, mi a feltétele a második egyiptomi útnak. De a fiaira hagyta, hogy ezt a számára fájdalmas dolgot megemlítsék. Nem Rúben, a legidősebb fiú, hanem Júda vetette föl a nagy problémát. "Szigorúan figyelmeztetett bennünket az az ember: Ne kerüljetek a szemem elé, ha nem lesz veletek a testvéretek! Ha tehát hajlandó vagy elküldeni velünk a testvérünket, elmegyünk, és vásárolunk neked élelmet. De ha nem küldöd el, nem megyünk el, mert az az ember megmondta nekünk: Ne kerüljetek a szemem elé, ha nem lesz veletek az öcsétek!" Júda kétszer is említette az egyiptomi kormányzó feltételét, hogy meggyőzze édesapját, szükséges, hogy Benjámint ezúttal engedje el velük.

Izráel* – most egyszerre azt a nevet használta a Biblia, amit Isten adott Jákóbnak – szemrehányóan válaszolt: "Miért tettetek velem ilyen rosszat, hogy elmondtátok annak az embernek, hogy van még egy testvéretek?"

A testvérek így feleltek: "Sokat kérdezősködött az az ember rólunk és a családunkról. Él-e még az apátok? Van-e még testvéretek? És ezekre a kérdésekre nekünk válaszolnunk kellett. Honnan tudhattuk volna, hogy majd ezt mondja: Hozzátok ide a testvéreteket!" A testvérek itt elmondták, amit eddig még nem tudtunk. Az előző fejezetben nincs szó arról, hogy József édesapjuk és testvérük felől kérdezősködött volna. Valószínűleg azt később tette.

Júda most bátran lépett fel, hisz valaminek történnie kellett. "Küldd el velem a fiút*, hadd keljünk útra, hogy életben maradjunk, és ne haljunk meg sem mi, sem te, sem a gyermekeink! Én kezeskedem* érte, tőlem kérd számon (engem vonhatsz felelősségre miatta)! Ha nem hozom vissza, és nem állítom eléd, egész életemben viseljem vétkem terhét. Bizony, ha nem késlekedünk, már kétszer is megfordulhattunk volna." Azaz, apám, dönts végre!

Izráel erre kénytelen volt beleegyezését adni. "Ha már így kell lennie, ezt tegyétek: Rakjatok az ország java termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot*, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát*, diót és mandulát*."

Jákób nem akarta, hogy fiai üres kézzel érkezzenek a nagy úrhoz. Meg kellett nyerni az egyiptomi jóindulatát. Meg kellett oldani a pénzkérdést is: "Pénzt pedig kétszer annyit vigyetek magatokkal, mert ami pénz visszakerült zsákjaitok szájába, azt is vigyétek vissza! Hátha tévedés volt! Testvéreteket is vigyétek; készüljetek, menjetek vissza ahhoz az emberhez." Majd így imádkozott: "Adja a mindenható Isten, hogy az az ember irgalmas legyen hozzátok, és küldje vissza veletek a másik testvéreteket és Benjámint." Aztán Isten akaratában megnyugodva így fejezte be: "Ha már el kell veszítenem gyermekemet, hát elveszítem!"

Az ajándékot gondosan összecsomagolták, kétszer annyi pénzt vittek magukkal. Aztán Benjáminnal együtt elindultak.

Jákób fiai ismét József előtt álltak. Elképzelhetjük, hogy József milyen türelmetlenül és aggodalommal várta testvéreit. Miért nem jönnek már? Amikor József meglátta Benjámint, azt mondta háza felügyelőjének: "Vidd be ezeket az embereket a házba, vágj le egy állatot, és készítsd el, mert ma velem ebédelnek ezek az emberek!" Aztán elment.

A testvérek megijedtek, amikor József házának felügyelője bevezette őket a házba. Most felelősségre vonják őket a pénz miatt, melyet az előző alkalommal a zsákjaikban találtak...! Odaléptek a felügyelőhöz, és elmondták, hogyan történt: "Ezt most visszahoztuk magunkkal. De más pénzt is hoztunk magunkkal, hogy azon élelmet vásároljunk. Nem tudjuk, ki tette pénzünket a zsákjainkba."

A ház felügyelője azonban megnyugtatta őket: "Legyetek nyugodtak, ne féljetek! Istenetek, atyátok Istene adta azt a kincset zsákjaitokba. A ti pénzetek eljutott hozzám." Majd kivezette hozzájuk Simeont. Milyen boldog lehetett!

A testvérekkel nagyra becsült vendégekként bántak. Megmosták lábukat, szamaraiknak abrakot adtak.

A testvérek előkészítették ajándékaikat, és vártak, míg József délben hazajön, mert hallották, hogy ott fognak nála ebédelni. Amikor József hazaérkezett, átadták neki ajándékaikat. Alázatosan földre borultak előtte.

József édesapjuk felől érdeklődött. "Él-e még?"

A testvérek így feleltek: "Apánk, a te szolgád, jól van, él még." Újból meghajoltak. József meglátta öccsét, Benjámint, és megkérdezte: "Ez a ti legkisebb testvéretek, akiről beszéltetek nekem?" Majd Benjáminhoz fordult: "Legyen kegyelmes hozzád az Isten, fiam!" József most már nem tudott uralkodni érzésein.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Könnyekre fakadt. Besietett egy másik szobába, hogy kisírja magát. Azután megmosta az arcát, és visszajött. Legyőzte elérzékenyedését, és megparancsolta, hogy tálalják föl az ételt. A szolgák külön terítettek gazdájuknak, külön a hébereknek, és külön a velük étkező egyiptomiaknak. Tudták, hogy illik, mert egy egyiptomi sohasem eszik együtt egy héberrel*.

A testvéreknek feltűnt, hogy a ház felügyelője pont életkoruk szerint ültette őket az asztalhoz. Honnan tudhatják? – kérdezték ámulva magukban. Mindenki bőségesen kapott enni, de Benjáminnak ötször annyit szolgáltak fel mindenből. Ittak és megmámorosodtak*.

Hogy csodálkozhattak a testvérek ezen a fogadtatáson! Benjámin miatt viselkedett olyan barátságosan az egyiptomi? Igen, az Úr kegyelmes volt hozzájuk!

Jegyzetek: Izráel – "Istentől való fejedelem" vagy "Istennel viaskodó". Az 1Móz 35,10-ben szereplő névváltoztatás még egyszer megerősítést nyer (lásd 1Móz 32). Az 1Móz 35,10 után Jákób új neve csak József elvitelének a történetében fordul elő (1Móz 37). Ebben a fejezetben ismét előkerül. Ez arra mutathat, hogy Istennek az ősatyákkal kötött szövetsége most ismét világosabbá válik: még inkább, amikor Jákób ismét találkozik Józseffel, és családja önállóvá válik. Ifjú – Benjámin már nem gyermek, de mivel a legfiatalabb, még mindig nem tekintik felnőttnek (a család "Benjáminja"). Júda, a kezes – Pénzkölcsönzésnél még ma is megkívánják, hogy valaki felelősséget vállaljon a teljes összeg visszafizetéséért. Júda vállalja a kezességet Benjámin visszatéréséért. Ebben Krisztus előképe, Aki kezességet vállal az Atyánál, hogy Isten gyermekei visszakerülnek Hozzá (Zsid 7,22). Megjegyzés: Júdának nagyon meg kellett változnia régi viselkedéséhez képest. Gondoljunk csak arra, hogy tudta nélkül menyével, Támárral vérfertőzést követett el. Támár ikreket szült neki. Az egyik neve Pérec ("törés"), a másiké Zerah (1Móz 38,29–30). Pérec és fia Hecrón (1Móz 46,12) révén az Úr Jézus Júda nagy leszármazottja (Mt 1). Balzsam – Illatos gyanta, melyet füstölő- és szépítőszerként, a holttestek balzsamozására, és gyógyszerként használtak. Mirha – Gyantafajta, melyet gyógyításra, érzéstelenítésre és a főzésnél is használtak. Nagyon drága fűszer, királyi ajándék (Mt 2,11: a napkeleti bölcsek mirhát vittek a zsidók újszülött királyának.) Dió és mandula – Nem tudjuk biztosan, hogy valóban dióról és manduláról van-e szó.

Héber – A magyarázat megtalálható a 32. leckében. Megmámorosodtak – A szó a héberben annyit jelent, hogy a bortól "vidámak" lettek. (Zsolt 104,15: "és bort, ami felvidítja az ember szívét".) Úgy is értelmezhetjük, hogy bőségesen oltották szomjúságukat, túl bőségesen.

Énekek:

Református énekeskönyv: 34:9; 90:8–9; 345:1–2; 373:4–6; 441:9 Jertek, énekeljünk: 63; 64:2; 80; 97; 141 Harangszó: 42:1; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 10; 14:2; 15; 74:4; 93 Erőm és énekem az Úr: 24; 56:4; 59; 62:1–2; 84

Megjegyzések: Kezességet vállalni a másikért – Sajátságos megnyilatkozása a felebaráti szeretetnek, melynél a saját érdekünk háttérbe szorul. Vegyünk példákat a mindennapi életből! Jézus Krisztus egyházának Kezese és Közbenjárója. Izráel (Jákób) aggodalma – Úgy látszik, Jákób nem nagyon bízik Istenben. Fél, hogy Benjámint is elveszti, mint annak idején Józsefet. Magyarázzuk meg a gyermekeknek, ha nem bízunk az élet minden területén Istenben, akkor közömbösök és meggondolatlanok lehetünk. Isten gyermekei is lehetnek betegek, érheti őket is szerencsétlenség, ők is mindnyájan meg fognak halni. Végül Jákób elengedi legkisebb gyermekét Egyiptomba. Nem tehet mást, Isten kezébe teszi. Imádsága kíséri. Jakab apostol óv bennünket attól, hogy "világi módon" gondolkodjunk a jövőről (Jak 4,13–16), azt kell mondanunk: " ha az Úr akarja és élünk...". Ehelyett milyen sokan használnak ilyen semmitmondó kifejezéseket: "ha a körülmények megengedik", "ha nem lesz semmi baj", "ha minden jól megy" stb. József elérzékenyülése – "Egy fiú, egy férfi ne sírjon" – szokták mondani. Mintha ez csak lányoknak és asszonyoknak lenne megengedve. Természetesen egy férfinek uralkodnia kell magán, de egyáltalán nem szégyen, ha egy fiú vagy férfi sír örömében vagy bánatában. "Jézus könnyekre fakadt" (Jn 11,35). Bészélgessünk erről a gyermekekkel!

A bibliai történet feldolgozása A teve nyeregtakarójának

József testvérei másodszor Egyiptomban

***

József megvendégeli a testvéreket. A legidősebbtől a legfiatalabbig mindenkit a neki járó helyre ültetnek. Honnan tud életkorukról ez az egyiptomi úr? Benjáminnak ötször annyit adnak, mint a többieknek. Vajon miért? Különös ez az ebéd. Mint ahogy különös az az ige, amely a kép alatti "asztalon" van "feltálalva". Mégis közelebb visz a válaszokhoz, csak előbb meg kell fejtened, és el kell gondolkodnod rajta.

Az "asztalon" minden szám az ábécé egy-egy betűjének felel meg, így ennek segítségével megfejtheted a Zsoltárok 66,10–11 igeverseit. Az egyszerűsítés kedvéért csak az egyjegyű betűket sorszámoztuk a q, w és x nélkül. (a=1, á=2, b=3, c=4, d=5...v=30, y=31, z=32) A kétjegyű betűk jegyei külön négyzetbe kerülnek. A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás 36

***

Munkalap: A feladat textusa:

Mert megpróbáltál minket, Istenünk, megtisztítottál, mint az ezüstöt. Hálóba kerítettél minket, nehéz terhet raktál a hátunkra. (Zsolt 66,10–11)

Aranymondás:

Közel van az Úr a megtört szívűekhez... (Zsolt 34,19a)

Én kezeskedem érte, tőlem kérd számon! (1Móz 43,9a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Megtört szívek:

• A testvérek számára folytatódik a próbatétel. Különös dolgok történnek velük, mintha hálóba keveredtek volna valóban: nem tudnak szabadulni. Vajon mire megy ki a játék? Gyűjtsük össze e különös eseményeket megérkezésüktől a lakomáig!

Számonkérés helyett el se fogadják a pénzüket, s visszakapják testvérüket.

A korábbi szigorú bánásmód helyett ebédmeghívás.

– Az ebéd titokzatos körülményei: életkornak megfelelő hely, Benjámin ötszörös adagja. Hogyan hatnak rájuk ezek a különös események? Mi történik a korábban konok, kemény szívű testvérek szívével?

• Miért van szükség a szív megtörésére, vagy inkább feltörésére, ha abban Isten munkálkodni akar? (Gondolj a Magvető példázatának "talajtípusaira": Mt 13,3–9.18–23 – 240. lecke!) Mi a különbség a "kemény" és a "megtört" szív között? Melyik az ellenálló, melyik a befogadó? Melyik fogadja el az intést, a figyelmeztetést? Gyűjtsél még hasonló tulajdonságpárokat!

• Júda beszélgetése apjával "kemény" vagy "megtört" szívre mutat? A "megtört" szív együttérző. Júda együttérez apja szomorúságával, s nem akarja, hogy belehaljon a bánatba. Nem volt ez mindig így! Mikor volt teljesen érzéketlen apja bánatával szemben? A "kemény" szívnek nincs szüksége Istenre sem. A "megtört" szívhez viszont közel van az Isten. Jézus mondja: "...tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek." (Mt 11,29)

* Kezesség:

• Júda kezességet vállal öccséért, Benjáminért apja előtt. Mit jelent ez? Mivel felel a fiúért? (Lásd később: 1Móz 44,32–33!) Ma milyen ügyeknél van szükség kezesre? (pénzkölcsönök) Csak annyit jelent a kezesség, hogy valaki saját kezűleg aláír egy papírt? Milyen felelősséget vállal az illető az aláírásával? Mi van, ha az adós nem tud fizetni? (Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István kezességet vállalt valakiért, így vesztette el a vagyonát.)

Pál apostol is kezességet vállalt egy szökött rabszolgáért a gazdája előtt. Olvasd el a Filemonhoz írt levél 18–19. verseit! Mit vállal Pál Onézimusz helyett? Miért van erre szükség? Csak anyagi tartozásra vonatkozik a felelősség átvállalása? Jézust is kezesnek nevezi a Szentírás (Zsid 7,22). Kiért, miért vállalt Ő kezességet? Mit jelent ez? Kinek az adósságát kellett kifizetnie? Miféle adósságról van szó, és miféle fizetségről? (Vö. Kol 2,14!)

• Hogy mit jelenthet a kezesség, talán könnyebb megérteni egy-egy olyan helyzetben, mely a gyerekek életében is előfordulhat. Pl.: Tomi kölcsönkérte a délutáni meccsre Peti új fociját. Peti vonakodik odaadni, pedig Tomi a szavát is adta, hogy épségben visszahozza. Akkor Zoli, a csapatkapitány szól közbe: Ha valami baj történik vele, majd én elrendezem. S erre kezét is adja (kezeskedik). Petinek ez már elég, Zoli megbízható. Szükség is van erre: a foci kilyukad, Tominak pénze nincs, így hát Zolinak kell a spórolt pénzéből kifizetnie (pedig nem is ő a vétkes). Játsszák el a gyerekek a jelenetet (de ehhez hasonlót maguk is kitalálhatnak), hogy valamit "saját kezűleg" is megtapasztaljanak a témáról!

* Könnyek: József már másodszor fakad sírva (és nem utoljára). Miért? Nem túlzó ez az érzékenység? Nem kéne jobban uralkodnia magán? (Ahogy később meg is teszi: 31. v.) "Egy férfi (egy fiú) ne sírjon!" – szokták mondani. Mi a véleményed erről? Szégyen ez? Valóban csak lányoknak, nőknek való a sírás? Jézus is sírt, pedig ő Istenfiú ráadásul. Miért? Keresd meg a következő igehelyeket: Lk 19,41–44; Jn 11,33–35! A keleti ember könnyebben mutatja ki érzelmeit, mint a nyugati. Pedig ugyanazokat élik át: bánatot, örömet. Miért lehet veszélyes, ha valaki nem mutatja ki az érzelmeit? Példa: Egy anya elveszítette gyermekét, de elfojtotta bánatát, és vidámnak mutatta magát. Tíz év múlva mégis kitört belőle a szomorúság, és teljesen összetört. Milyen érzelmeket lehet, és sokszor kell is sírással kifejezni? A boldogság, az öröm, a meghatottság is csalhat az ember szemére könnyeket. Van erről valamilyen tapasztalatod? Te szoktál-e sírni, és miért? Elmesélnél egy esetet? Fogalmazd meg írásban egyik sírásod történetét! Keress hozzá találó címet, s legyél őszinte! Megéri.

Régen volt már, amikor Józsefet eladták testvérei. Azóta nem látta öccsét, Benjámint, aki időközben felnőtt. Vajon hogy nézhet ki? József nem tudta. Te tudsz neki segíteni? Fejezd be a rajzot, és színezd ki szép, kifejező színekkel!

József öccsét látva elérzékenyedett, és sírnia kellett.

1Mózes 43,30

Feldolgozás 36

**

Munkalap:

A gyerekek belegondolhatnak, milyen szomorú volt József, hogy szeretett öccsét olyan sokáig nem láthatta. Milyen csalódott lehetett, mikor a testvérei először jöttek, de Benjámin nem volt közöttük. Milyen hosszú volt a várakozás, míg ismét visszatértek. S mekkora lehetett az öröme, amikor Benjámin megérkezett végre. Még a könnye is kicsordult.

Aranymondás:

József... öccsét látva elérzékenyedett, és sírnia kellett. (1Móz 43,30a)

vagy: Közel van az Úr a megtört szívűekhez... (Zsolt 34,19a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Örömkönnyek: József örömében, meghatódásában sírva fakadt. Mindezt hosszú várakozás és vágyakozás előzte meg. Vágyakozás valaki iránt, akit nagyon szeretett. Mit gondolsz, csak Benjámint kívánta ennyire látni? Mi derül ki a kérdéseiből? (27. v.) Miért húzódik vissza a "belső szobájába"? Talán szégyelli a könnyeit? József még többször is sírva fakad (1Móz 45,2; 46,29)... de ne vágjunk elébe az eseményeknek. Szerinted szégyellnivaló az, ha valaki érzékeny ember? Te szoktál-e sírni? Miért? Milyen okból? Hullattál-e már örömkönnyeket? Meghatódtál-e már valamiért annyira, hogy sírnod kellett? Mesélnél róla, hogy miért? Voltál-e már hosszabb ideig távol otthonról, amikor nagyon vágyakoztál már haza, a szüleid, testvéreid, barátaid után? Mesélj erről is! A vágyakozás vagy a találkozás csalt-e a szemedre könnyeket?

Arcok és szívek:

• József még nem mutathatta ki az érzéseit. Nem jött el az ideje. Miután kisírta magát, "megmosta az arcát, és kijött". Mutassátok meg, milyen lehetett az arca "belső szobájában", s a testvérei előtt, ahol "uralkodott magán"! Hát a testvérek arca milyen lehetett, amikor beléptek a házba, és "félelem fogta el" őket? Milyen lehetett, amikor "meghajoltak" a nagy úr előtt? Milyen lehetett, amikor "ámulva néztek egymásra" a vacsorán, mert életkoruk szerint ültették le őket? Az arc a lélek, a szív tükre. A testvérek arca egyre inkább megtört szívükről tanúskodik. Miért?

• Mutassunk a gyerekeknek olyan képeket, melyeken jól lehet olvasni az arcokról! Keressünk különböző arckifejezéseket: aggódó, dacos, mérges, mosolygós, szelíd, megtört... Rajzolják vagy fessék le a gyerekek József vagy az egyik testvére arcát kétféle állapotban:

síró – nyugodt; haragos – megtört!

* A vendéglátás:

• Ha van rá alkalom és lehetőség, rendezzük be a termet a vendéglátás jelenetéhez! Három asztal: egy Józsefnek, egy a testvéreknek, egy az egyiptomiaknak. Terítő, teríték (lehet csak jelképesen, szalvéták, papírból vágott tálak, tányérok segítségével; de valóságosan, igazi tányérok, tálak, evőeszközök felhasználásával is). Székek: az első asztalnál egy különlegesebb (pl. egy karosszék vagy egy takaróval letakart szék), a másodiknál tizenegy egyszerűbb, a harmadiknál továbbiak. Játsszuk el a gyerekekkel a vendéglátás jelenetét a helyfoglalástól a tálaláson keresztül a falatozásig! (A megmámorosodásig nem szükséges eljutniuk.)

• Beszéljük meg: Miért volt oka az álmélkodásra a testvéreknek ezen a lakomán? Miért kapott Benjámin ötször akkora adagot, mint a testvérei? Talán ötször annyit evett? Mi volt József szándéka mindezekkel? (Benjámin az "ünnepelt", újabb próbatétel, valami készül...)

• Beszélgessünk arról a gyerekekkel, hogyan zajlik náluk a vendéglátás, egy ünnepi ebéd! Hogyan terítenek? Kit hová ültetnek? Milyen ételeket tálalnak fel? Melyik a legfinomabb fogás? Ki kapja a legjobb falatokat, az első vagy a legnagyobb szelet tortát stb.? A vendég, az ünnepelt? Eljátszhatunk egy mai, egyszerűbb vendéglátást is kevesebb szereplővel, de hasonló terítéssel és tálalással, mint a József-történetben.

József testvérei másodszor Egyiptomban

*

Mindegyik testvér kap egy-egy zsákot, tele gabonával. A zsákokban fölülpénzt láthatsz. Benjámin zsákjában viszont ott van József ezüst serlegeis elrejtve.Tudsz-e segíteni a szolgáknak, hogy megtalálják a serleget? Karikázdbe Benjámin zsákját!

Feldolgozás 36

Munkalap:

A 36. és 37. lecke óvodás munkalapjai összetartoznak. A 36. leckénél a munkalapról csak az étkezéshez kapcsolódó témát dolgozzuk fel, a serleghez tartozót ne (erről bővebben a 37. lecke * Feldolgozásában)!

A "leborulás" textusa köti össze a két témát, mely egyre "mélyebb", ahogy a végkifejlethez közeledünk.

A két ábrázolást összeköti még a testvérek száma és személye, akik a rajzokról ugyan hiányoznak, mégis őhozzájuk tartoznak a tárgyak.

Feltehetjük a kérdést: Valamennyi tányér gazdájának lesz/van tele zsákja? (Ez lehet a számolás ellenőrzése is.)

Aranymondás:

* Benjámin adagja... nagyobb volt mindnyájukénál. (1Móz 43,34b)

* vagy: Meghajoltak és leborultak. (1Móz 43,28b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az ünnepi ebéd:

Meséld el, nálatok hogyan zajlik egy ünnepi ebéd! Ki hova ül? Milyen ételek kerülnek az asztalra? Melyik közülük a legfinomabb?

Képzeld el, hogy egy születésnapi ebéden veszel részt, és az ünnepelt nagyobb szelet tortát kap a többieknél. Hogyan viselkedsz? Féltékeny leszel rá? (El is lehet játszani egy ilyen helyzetet.)

Benjámin többet kapott enni a József által adott ebéden, mint a testvérei. Itt most ő volt az "ünnepelt". A testvérek féltékenyek lettek rá ezért? Irigykedtek rá, mert ő többet kapott?

Régebben a testvérek irigyelték Józsefet, féltékenyek voltak rá. Emlékszel még miért? (szép ruha, álmok)

Az irigykedés vége az lett, hogy Józsefet eladták a testvérei! József most tudni akarta, vajon megváltoztak-e a testvérei ennyi év után. Szerinted?

* A leborulás:

• A testvérek meghajoltak és leborultak a hatalmas egyiptomi úr előtt.

Próbáljuk ki, hogyan! Egyre mélyebb fokozatokban:

– meghajtjuk a fejünket

– meghajlunk teljes felsőtesttel

– térdre ereszkedünk, majd földre hajlunk.

Miért kellett így meghajolniuk a testvéreknek?

Maguk sem gondolták, de ezzel beteljesedett József két álma. Emlékszel még rájuk?

És a szívük is egyre mélyebbre hajolt. Közel jártak ahhoz, hogy bocsánatot tudjanak kérni.

Mit "mondtak" el a mozdulataikkal?

• Ma hogyan köszönünk annak, akit nagyon tisztelünk, kicsit talán félünk is tőle?

És ki előtt lehet ma is leborulni? (legalább a szívünkben)

Énekeljük el a gyerekekkel az "Atyám én imádlak, Leborulva áldlak..." kezdetű gyermekéneket (Jertek 63)!

Testmozgással is kísérhetjük.

* Több-kevesebb:

Ebben a történetben hangsúlyos a több-kevesebb fogalma (relációja). Tudják a gyerekek, mit jelentenek ezek a kifejezések? Ez a lecke segíthet a tisztázásban, tapasztalatgyűjtésben.

Első osztályosok használhatják az iskolában megismert relációs jeleket.

• Csoportosítsunk két csoportba különböző tárgyakat, anyagokat (gombok, konzerves dobozok, játékkockák, kavicsok stb.)! Számlálják meg a gyerekek, mennyi van az egyik, mennyi van a másik csoportban! Melyik a több, melyik a kevesebb?

• Most a gyerekek maguk csoportosítsanak, s önállóan számláljanak. Az első osztályosok le is írhatják számokkal, jelekkel, amit kiraktak.

• Tegyünk az asztalra pl. három gombot. Majd kérjünk meg egy gyereket, hogy tegyen ennél kevesebbet az egyik oldalára. Megint valakit arra, hogy tegyen többet a másik oldalára.

• Készítsenek a gyerekek három gombát (rajzolással vagy papírragasztással, ahogy az ábra mutatja)! A középső gombára rajzoljanak/ragasszanak néhány pöttyöt/korongot! Az elsőre ennél kevesebb, a harmadikra több kerüljön!

Ugyanezt a feladatot megcsinálhatjuk tálakkal és gyümölcsökkel hasonló technikával, de gyurmából való formázással is. (A formázás, majd a gyurmatálakkal való "terítés" kapcsolódhat a történethez.)

kevesebb több

37. A testvérek harmadszor József előtt: József megismerteti magát velük - 1Mózes 44 – 45

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Isten keze József és testvérei életében.

Kétségbeeséstől a bűnbocsánatig.

Előzmények:

Jákób fiai végre megkapták apjuk beleegyezését, hogy másodszor is útra keljenek Egyiptomba. Júda kezességet vállalt Benjáminért. József rendkívül barátságosan fogadta őket. Ő is velük evett és ivott.

Történet:

Mielőtt a testvérek másnap reggel útra keltek volna, József háza felügyelőjének különös parancsot adott. A testvérek zsákjait tötse meg annyi gabonával, amennyit csak el bírnak vinni, és úgyanúgy, mint az előző alkalommal, a pénzüket tegye vissza a zsákjukba. "Serlegemet, az ezüst serleget pedig tedd a legkisebbik zsákjának a szájába gabonája árával együtt!"

A ház felügyelője pontosan végrehajtotta a parancsot. Amikor kivilágosodott, elindultak a testvérek. Alig hogy kiértek a városból, József azt mondta háza felügyelőjének: "Indulj, fuss utánuk azoknak az embereknek! Ha utoléred őket, ezt mondd nekik: Miért fizettetek rosszal a jóért? Hiszen ez az, amiből inni szokott az uram, sőt jósolni is ebből szokott! Rosszul tettétek, amit elkövettetek."

A ház felügyelője utolérte és megállította őket. Elmondta, amit gazdája rábízott.

A testvérek csodálkozva és ijedten felelték: "Miért mondod ezt nekünk? Ilyesmit sohasem tennénk! Hiszen azt a pénzt is visszahoztuk Kánanán földjéről, amit zsákjaink szájában találtunk. Hogyan loptunk volna hát urad házából ezüstöt vagy aranyat? Akinél megtalálják a serleget, az haljon meg, mi magunk meg rabszolgái leszünk uramnak!" József bátyjai tehát meg voltak győződve ártatlanságukról.

A ház felügyelője azt válaszolta: "A vizsgálat ki fogja deríteni, ki tette; ő lesz a rabszolgám, de ti, a többiek szabadok maradtok." A "rabszolgám" kifejezés itt arra utal, hogy a bűnös ezentúl tőle kapja a parancsokat.

A testvérek sietve leszedték zsákjaikat a szamarakról. A földre rakták, és kikötözték, de meg se nézték, annyira biztosak voltak az ártatlanságukban.

A felügyelő végigkutatott minden zsákot Rúbentől, a legidősebbtől kezdve. Természetesen mindannyian látták, hogy a pénz megint ott van a gabona tetején. De most nem az volt a fontos! Az ezüstserlegről volt szó... Mindenki biztonságban érezte magát: ő nem lopta el a serleget. Akkor a felügyelő Benjámin zsákjához lépett, és íme, a serleg ott csillogott a napfényben!

A testvérek megszaggatták felsőruhájukat. Benjámin! Azonnal szegény édesapjukra gondoltak, különösen Júda, aki apjánál kezességet vállalt öccséért.

Fölrakták megint a terhet szamaraikra, és a ház felügyelőjével visszatértek a városba.

A testvérek bementek Józsefhez, aki otthon volt, és várta őket. Földre borultak az egyiptomi úr előtt.

József szigorúan rájuk förmedt: "Hogy csinálhattatok ilyet?"

Júda felelt: "Mit mondjunk az én uramnak? Mivel igazoljuk* magunkat? Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét*. Most már rabszolgái vagyunk az én uramnak mi is, meg az is, akinél a serleget megtalálták."

De József így válaszolt: "Távol legyen tőlem, hogy ezt tegyem! Csak az lesz a rabszolgám, akinél a serleget megtalálták, ti pedig menjetek el apátokhoz békességgel!" József kétségtelenül még egyszer próbára akarta tenni testvéreit. Itt hagyják Benjámint rabszolgaként, mint ahogy annak idején őt eladták rabszolgának? Tudni akarta, mi az elhatározásuk. Ha készek mind rabszolgaként nála maradni, akkor valóban megváltoztak.

Júda a nagyúr elé lépett: "Kérlek, uram, hadd szóljon egy szót hozzád, uramhoz a te szolgád, és ne gerjedj haragra szolgád ellen, hiszen olyan vagy te, mint a fáraó*! Amikor az én uram ezt kérdezte szolgáitól: Van-e apátok vagy testvéretek, akkor mi azt feleltük az én uramnak: Öreg apánk van nekünk, és annak egy öregkorában született fiatal gyermeke. Ennek a bátyja meghalt, és mivel ő egyedül maradt meg az anyjától, azért szereti őt az apja. Te ezt mondtad szolgáidnak: Hozzátok el őt hozzám, hadd lássam saját szememmel! Mi azt feleltük az én uramnak: Nem hagyhatja el az a fiú az apját, mert ha elhagyja, meghal az apja. Te akkor ezt mondtad szolgáidnak: Ha a legkisebb öcsétek nem jön el veletek, ne kerüljetek többé a szemem elé! Mi elmentünk apánkhoz, a te szolgádhoz, és elmondtuk neki az én uram beszédét. Mikor aztán apánk azt mondta, hogy vásároljunk megint egy kis élelmet, mi azt feleltük: Nem mehetünk el. Csak akkor megyünk el, ha velünk lesz a legkisebb testvérünk is, mert nem kerülhetünk a szemed elé a legkisebb testvérünk nélkül. Akkor apám, a te szolgád ezt mondta nekünk: Ti is tudjátok, hogy csak két fiút szült nekem a feleségem. Az egyik elment tőlem, és én azt gondoltam: Biztosan vadállat tépte szét. Nem is láttam többé mindmáig. Ha ezt a fiút is elviszitek tőlem, és szerencsétlenség éri, akkor ősz fejemet a bánat miatt juttatjátok a sírba. Most tehát ha úgy térek vissza apámhoz, a te szolgádhoz, hogy nem lesz velem a fiú, akkor meghal, és szolgáid a bánat miatt juttatják apánknak, a te szolgádnak ősz fejét a sírba. De szolgád így vállalt kezességet apámnál ezért a fiúért: Ha nem hozom vissza hozzád, egész életemben viseljem vétkem terhét apám előtt. Ezért hadd maradjon itt a te szolgád e fiú helyett uram rabszolgájaként, ez a fiú pedig menjen el testvéreivel! Mert hogyan mehetnék el apámhoz, ha ez a fiú nincs velem?"

József nem tudott tovább uralkodni magán. Látta, hogy testvérei teljesen megváltoztak. Most már bizalommal lehetett hozzájuk.

Felkiáltott: "Küldjetek ki előlem mindenkit!" Az ottlevő egyiptomiak ijedten távoztak, József pedig megismertette magát

Életkorok

testvéreivel. Olyan hangosan sírt, hogy mindenki meghallotta a házban.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

"Én vagyok József! Él-e még az én apám?" – kérdezte. A testvérek nem tudtak válaszolni a rémülettől.

"Jöjjetek közelebb hozzám!" – biztatta őket József. – "Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. Mert már két esztendeje tart az éhínség a földön, és még öt esztendeig nem lesz sem szántás, sem aratás. Isten küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket. Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Isten, aki engem a fáraó első emberévé (a Károli fordítás szerint: atyjává*), egész házának urává és egész Egyiptom uralkodójává tett."

Ezután József gyorsan intézkedett, mint aki megszokta, hogy határozott utasításokat adjon.

"Sietve menjetek el apámhoz, és mondjátok meg neki: Ezt üzeni a fiad, József: Isten egész Egyiptom urává tett engem. Jöjj el hozzám, ne tétovázz! Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened. Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid."

Amikor a testvérek még haboztak, József azt mondta: "Saját szemetekkel látjátok testvéremmel, Benjáminnal együtt, hogy én magam beszélek hozzátok tolmács nélkül, a saját nyelveteken! Mondjátok el apámnak, hogy mim van, és azt is, hogy ki vagyok. Azután sietve hozzátok ide apámat!"

József Benjámin nyakába borult, és együtt sírtak. Majd sírva megcsókolta mindegyik testvérét. Milyen nagyszerű pillanat! Ezzel József bebizonyította, hogy valóban megbocsátott nekik.

Amikor a testvérek magukhoz tértek ijedtségükből, hosszan elbeszélgettek Józseffel. Volt bőven mondanivalójuk.

A fáraó meghallotta a hírt, és Józseffel együtt őszintén örült, majd így szólt: "Mondd meg a testvéreidnek: Rakjátok meg állataitokat, eredjetek, menjetek el Kánaán földjére! Ott vegyétek magatokhoz apátokat, házatok népét, és jöjjetek hozzám, mert nektek adom Egyiptom földjének legjavát, a leggazdagabb földön élhettek. Vigyetek magatokkal szekereket Egyiptomból, hogy gyermekeiteket, feleségeiteket és apátokat magatokkal hozhassátok ide. Ne sajnáljátok a holmitokat, mert Egyiptom földjének a legjava lesz a tietek!"

József eszerint cselekedett. Szekerekkel és útravalóval bocsátotta el bátyjait.

Sőt mindegyiknek adott egy öltözet ruhát*, és hogy Benjáminnak megmutassa nagy szeretetét, neki háromszáz ezüstöt* és öt öltözet ruhát adott. A szekerekkel együtt tíz szamár is ment megrakva Egyiptom javaival, és tíz szamárkanca gabonával, kenyérrel és egyéb élelemmel, útravalóul apjának. Testvéreinek tanácsot adott: "Ne civakodjatok az úton!" Emlékezett, hogy régen gyakoriak voltak a veszekedések.

Nem is tűnt hosszúnak az út, és a testvérek hazaértek a megrakott szekerekkel.

Lelkendezve kiáltották: "József még él, és egész Egyiptom fölött uralkodik!"

Ez túl sok volt apjuk számára. Nem akarta elhinni. Csak mikor mindent elbeszéltek neki, és látta a szekereket, melyeket József küldött értük, akkor vette komolyan a hírt.

Ó, hogy örült! Ragyogó arccal mondta: "Ennyi elég! Csakhogy él még József, a fiam! Megyek, hogy meglássam őt, mielőtt meghalok!"

Jegyzetek: Igazolni – Ártatlanságot bizonyítani. Bűn, vétek – Júda itt nem a serleg állítólagos ellopására, hanem a korábban elkövetett bűnökre gondol, melyek közül minden bizonnyal József eladása volt a legnagyobb. Azt hiszi, hogy Isten ezért bünteti most őket. A fáraóhoz hasonló – Júda akaratlanul is elismeri, hogy József álmai (1Móz 37,5–11) valóban beteljesedtek. Egyiptom teljhatalmú ura lett. A fáraó atyja (Károli fordítás) – Ez a szép kifejezés azt jelenti, hogy József a fáraó tanácsadója lett, aki úgy segíti a fáraót a birodalom kormányzásában, mint egy atya. Egy öltözet ruha – Kölönlegesen szép köpeny, melyet ünnepnapokon hordtak. (Bír 14,12–13; 2Kir 5,5) Ilyen öltözetet gyakran ajándékba adtak. Ezüst – A pénzek mai értékét felbecsülni hiábavaló vállalkozás volna a vásárlóérték különbözősége, de a mai pénznemek értékének változó volta miatt is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1–3; 118:1,10; 254:3; 220:1.6–7; 256:1–5 Jertek, énekeljünk: 101:1–2; 141; 161; 163; 198:1–2.5 Harangszó: 44:1–2; 51:1–2; 52:1–4; 54:1–4 Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 40; 45:1–3; 55:1.3; 93 Erőm és énekem az Úr: 16; 23; 46; 84; 131

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: Isten büntetése – Júda azt mondta: "Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét." Vigyázzunk arra, hogy ne Isten büntető kezét lássuk minden minket ért bajban! De ha valami csapás ér bennünket, megvallhatjuk, hogy vétkeztünk. Júdának ez a reakciója egyébként jól érthető. Isten gondviselése – József is Istenben látja az események Urát: "Isten küldött el engem előttetek, hogy maradékotok legyen a földön, és életben tartson benneteket..." Az Istenre figyelő ember ma is megláthatja az Ő kezét az eseményekben, így jobban tűri a nehézségeket, és könnyebben meg tud bocsátani. A különböző "jelenetek" – Nagyszerű történet különböző csúcspontokkal. Aki érdekesen akarja elbeszélni a történetet, készítsen magának egy jó vázlatot!

Vázlat:

József csele (az ezüstserleg)

a testvérek vidáman útrakelnek

József parancsa háza felügyelőjének

a házfelügyelő a testvérek után megy

a felügyelő vádja

Benjáminnál a serleg

vissza Józsefhez

a testvérek József előtt

Júda védőbeszéde

József felfedi kilétét

szabadítás az éhínségből

tervek a jövőről: Gósen

a fáraó jóindulata

utazás haza

Jákób öröme

József megismerteti magát 37

Én vagyok József, a testvéretek. Azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. 1Mózes 45,4–5

Zsoltárok 32,1–2

Miért boldogok most a testvérek?

Legfőbb okát megtudod, ha a zsoltárversek hiányzó szavait felkutatod a zsákban.

Vízszintesen vagy függőlegesen olvasható szavakat keress!

***

Feldolgozás 37

***

Munkalap: A feladat textusa:

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. (Zsolt 32,1–2)

Aranymondás:

Én vagyok József, a testvéretek, ...azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. (1Móz 45,4c–5b)

Vagy: A munkalap idézett textusának aláhúzott első vagy mindkét verse: Zsolt 32,1 vagy Zsolt 32,1–2.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A történet:

• Az alábbi vázlat, és a hozzá kapcsolódó kérdések segítenek a feldolgozásban:

1. József csele a serleggel része a testvérek próbájának: Valóban megbánták, amit tettek? Milyen büntetést helyez kilátásba József? Miért Benjáminra irányul most a próba éle?

2. A testvérek ismét József előtt: Júda mint szószóló és kezes. Miért éppen Júda beszél Józseffel? Mit ajánl fel neki Benjámin helyett?

3. József meghatódik Júda védőbeszéde után. Miért? Mit ért meg József Júda szavaiból? Miért kellett ezt megvárnia?

4. József felfedi kilétét: "Én vagyok József!" Mit vált ki ez a testvéreiből és miért? Mivel tudja megnyugtatni a testvéreit?

5. József közli testvéreivel a terveit. Mik ezek a tervek? Miért kell Jákób egész családjának Egyiptomba költöznie? Valójában kinek a tervei valósulhatnak meg most?

6. A fáraó jóindulatot és figyelmet tanúsít József iránt. Mi mutatja a fáraó jóindulatát? Hol akarja letelepíteni Jákób családját?

7. Jákób boldogsága és hálája. Először hogyan fogadta Jákób fiai híreit? Vajon miért? Nemsokára már csak egyetlen dolog érdekli. Mi az?

• Játsszák el a történetet a gyerekek jelenetenként! Figyeljenek a szereplők, különösen a testvérek viselkedésére, reagálására, lelkiállapotára az egyes szituációkban! Erről beszélgessünk is a játék végén! Válasszák ki a gyerekek valamelyik jelenetet, s valamelyik szereplő nevében, mintha maguk is részt vettek volna az eseményekben, írjanak személyes hangvételű elbeszélő fogalmazást! Éljék bele magukat a helyzetbe, s a hiányzó részleteket töltsék ki saját fantáziájuk alapján! Készíthetnek az elbeszéléshez illusztrációt, a rajzon is ügyelve a szereplők jellemző ábrázolására.

* Bűnbánat és megbocsátás:

• A testvéreket utolérte Isten. A bűn nem évül el: nem felejthető, nem takargatható, nem jóvátehető... Mi milyen megoldásokkal szoktunk próbálkozni? (eltitkoljuk, másra fogjuk, lekicsinyeljük, valami mással jóvá akarjuk tenni stb.) A testvérek milyen megoldással próbálkoztak? Beszéltek-e róla egyáltalán egymás között? Hiába akarták elfelejteni bűnüket. Lám, 17 év után egyszerre megelevenedik, mintha csak ma követték volna el. Számon kéri Isten. Egyetlen megoldás van: a bűnbánat, a bűn megvallása, a bocsánatkérés útja. Erre a "megtört szív" képes (lásd az előző lecke *** Feldolgozását). Mint ahogy a "megtört szív" tudja elfogadni a bocsánatot is. A kemény, dacos szív visszautasítja.

• "A bűn az nem lesz könnyebb, / hiába hull a könnyed." – írta József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat c. versében. A költő élete (és halála) valóban bizonyság a bűn, az elövetett és el nem követett vétek komolyan vételére. Beszélgessünk erről a vers és József Attila élete alapján! Miért jelenti ki verse elején, hogy nincs bocsánat? Mi a véleményed erről? Bízik-e Istenben? Mit mond róla? Isten helyett kitől vár segítséget? Pótolhatja-e Istent az apa, az orvos, a barát, a szerelmes társ? Tudnak-e ők feloldozást adni a bűntudat alól? Hová menekült végül József Attila – Isten helyett?

• A testvérek még tudják: "Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét." (1Móz 44,16) És Őelőle nem lehet elmenekülni. Mit mond erről a 139. zsoltár? Olvasd el az 1–10. 23–24. verseit! Isten mindenütt jelenléte mire vezeti a zsoltárírót? Mire kell vezessen téged is? Mit tesz Isten a bűnnel? A választ megtalálod a 32. zsoltár 1–7. verseiben! Kit tart a zsoltáríró boldog embernek, és miért? Isten bocsánatának mi a feltétele? Mire kell törekednie a hívő embernek?

• Hogyan tudott József egy ilyen ellene elkövetett gaztettet megbocsátani? Mit látott ő a testvérek cselekedete mögött? Hogyan tudhatunk mi megbocsátani annak, aki valamilyen gonoszságot követett el ellenünk? Nem a bosszú lenne jogos ilyenkor? Mi a könnyebb: bocsánatot kérni vagy megbocsátani?

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást saját életükből merítve, a következő címek közül választva: "Bocsánatot kérek!", "Megbocsátok", "Van bocsánat".

* A kezesség: Mit jelentett Júda kezessége? (lásd az előző leckét) Mi történt volna, ha József elfogadja? Játsszák el a gyerekek ezt a lehetőséget is: Hogyan búcsúznak Júdától a többiek? Mit szól hozzá otthon az apja, a felesége, a gyerekei?

Ez József serlege, csak sajnos eltörött. Vajon melyik rész illik hozzá? Vágd ki és ragaszd a helyére!

József és testvérei között is régóta "eltörött" már a békesség. Ezt ki tudta helyrehozni, és hogyan? Írd le erről a véleményedet! Rajzold le a megjavított serleg köré József és néhány testvére arcát akkor, amikor már helyreállt közöttük a békesség.

József megismerteti magát

Így szól az Úr:

megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

Jeremiás 31,34

Feldolgozás 37

**

Munkalap:

A feladatsor egy hasonlatra épül: Ahogyan egy törött serleg megjavítható, úgy az emberek között megromlott békességet is helyre tudja állítani Isten. A serleg töredék részének megtalálása egészen konkrét: ehhez hasonlítunk. Jó megfigyelőképesség szükséges hozzá, és pontos vágás, illesztés. A részek körvonalait vastagabbra rajzoltuk, hogy a gyerekek könnyebben ki tudják vágni őket. Ha a törésvonalat egészen a belső széle mentén vágják ki, akkor illeszkedik pontosan. A serleg köré rajzolt arcok fejezzék ki a közöttük helyreállt békességet, a békesség örömét. Még ez is látható, ábrázolható: ezt hasonlítjuk. Elég néhány arc az ismertebb testvérek közül, a hangsúly nem a számon, hanem az arckifejezésen van. A kérdésre adott válasz megfogalmazása már nehezebb, a konkrét szinttől való elvonatkoztatást, lényeglátást, önálló véleményalkotást igényel, amire nem minden alsó tagozatos képes. Mégis érdemes – a kérdés megbeszélése és megértése után – engedni önállóan gondolkodni a gyerekeket.

Aranymondás:

...így szól az Úr... megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre. (Jer 31,34c)

vagy: ...azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok... (1Móz 45,5)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A történet:

• Rakják helyes sorrendbe a gyerekek az alábbi eseményeket (jelzésszerű rajzokkal is illusztrálhatjuk ezeket):

Benjámin zsákjában a serleg

József parancsa háza felügyelőjének

József hazaküldi testvéreit

A testvérek újra József előtt

Helyreáll a békesség

József megismerteti magát

• A felügyelő a zsákokban kutat A helyreigazított vázlat, mint jelenetsor alapján játsszák el a gyerekek a történetet! Jelenetenként beszéljük meg, mi jellemzi a szereplők viselkedését, lelkivilágát! Ki milyen változáson megy keresztül? Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást valamelyik testvér nevében arról, amikor József megismerteti magát testvéreivel. Cél: nem a történet pontos visszaadása, hanem egyéni megfogalmazása annak, hogyan élhette azt át egy testvér, mi mehetett benne végbe.

* A megbocsátás:

• Beszélgessünk a történetről az alábbi kérdések alapján: Szerinted miért hozta József a testvéreit ilyen kellemetlen helyzetbe? Mi volt ezzel a célja? Mi lehetett a testvérek számára félelmetesebb, és miért: visszamenni a hatalmas egyiptomi úrhoz, vagy megtudni, hogy ő az eladott testvérük, József? Miért tudott József megbocsátani a testvéreinek? Kinek a kezét látta az események mögött? Tulajdonképpen miért küldte őt Isten Egyiptomba? Honnan tudhatták a testvérek, hogy Isten is megbocsátott nekik? Mi mutatja, hogy valóban helyreállt József és testvérei között a békesség?

• Beszélgessünk a gyerekekkel saját élményeik alapján a megbocsátásról: Mi is szoktunk egymásnak rosszat tenni. Mondanátok erre valamilyen példát? Ilyenkor mi a megoldás? Elhallgatás? Hazugság? A másikra fogni? Vagy valami más? Könnyű bevallani azt, amit tettünk? Szerintetek miért jobb mégis minden más megoldásnál? Amilyen megkönnyebbülés lehetett a testvéreknek, olyan megkönnyebbülés lehet neked is, ha megbocsátanak. Hát még ha Isten bocsát meg. Honnan tudhatod ezt? Valaki helyetted szenvedett, ahogy Júda is kész lett volna rabszolgaként ottmaradni Benjámin helyett. Így szerezte meg számodra az Atya bocsánatát. De bocsánatot neked kell kérni. Megteszed?

* "Én vagyok...":

• "...József!" – mondja magáról ez a hatalmas egyiptomi úr. De ki ő tulajdonképpen? Te hogyan képzeled el? Mutasd be Józsefet, mint a fáraó első emberét, egy írásbeli jellemzéssel: Mutasd be külső megjelenését, belső tulajdonságait, az országban betöltött felelős szerepét, s persze írd le azt is, neked miért rokonszenves! Készíthetsz hozzá egész alakos rajzot is.

• És te ki vagy? Hogy hívnak? Hány éves vagy? Hol laksz? Hány testvéred van? Mit szeretsz csinálni, és mit nem? Egyáltalán, milyennek ismered magad? Mutasd be magadat írásban, figyelve külső és belső tulajdonságaidra, az osztályban (csoportban) betöltött szerepedre! S persze készíthetsz magadról rajzot is. Egész alakosat.

József megismerteti magát 37

Látod ki áll itt?

Ha kiszínezed a képet, még jobban megláthatod.

A kép színei:

= sötétpiros, bordó

= rózsaszín

= aranysárga

= zöld

= szürke

= sötétkék

= világoskék

Készen vagy a színezéssel? Mit gondolsz, ki ő?

A testvérek azt gondolták, hogy o a fáraó főembere.

Nem ismerték fel benne Józsefet. De József megmondta nekik, hogy ő kicsoda:

– Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De ne féljetek, én nem haragszom rátok! Isten akarta, hogy így legyen. Ő tett Egyiptom urává. Ezért most, az éhínség idején gondoskodhatom rólatok. Hogy életben maradjatok.

*

Feldolgozás 37

*

Munkalap:

A 36. és 37. lecke óvodás munkalapjai összetartoznak. A 36. leckénél a munkalapról csak az étkezéshez kapcsolódó témát dolgoztuk fel, a serleghez tartozót nem. Most kerülhet sorra ez is (akár úgy, mint ismétlő-ráhangoló jellegű feladat):

A serleg: Benjámin zsákjában a pénzen kívül – amelyet mindegyik testvér visszakapott – ott rejtőzik József ezüst serlege is. A zsákok első ránézésre egyformák, nagyobb figyelemre van szükség, hogy a különbséget észrevegyék a gyerekek. A serleg felfedezésén túl megszámoltathatjuk velük a zsákokat, vajon jut-e mindegyik testvérnek. Tudják a gyerekek, hogy mi az az ezüst? Mutassunk nekik egy ezüstgyűrűt vagy nyakláncot! Mondjuk el, hogy sokkal többe kerül egy ezüstpohár, mint ami üvegből vagy agyagból készült. (Persze a mai körülmények között, hiszen József idejében még nem ismerték az üveget.)

József: József alakja színezés nélkül is felismerhető. Mégis izgalmas, ahogy a gyerekek szeme láttára bontakozik ki e gazdag egyiptomi úr és környezetének pompája. A feladat időigényes, ezért célszerű a foglalkozás nagyobbik részét erre szánni vagy külön foglalkozáson megoldani. Az olvasni nem, vagy még csak gyengén tudók számára készítsünk "színes" jelmagyarázatot, ahol a színek neve helyett maga a szín szerepel! Ez megkönnyíti a munkát.

Aranymondás:

* Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! (1Móz 45,4c)

Kétféleképpen is rövidíthetjük az igét:

Én vagyok József, a testvéretek! Én vagyok József, akit eladtatok Egyiptomba!

* vagy: ...így szól az Úr ...megbocsátom bűneiket... (Jer 31,34c)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Megbocsátás: Bevezetésképpen kérdezzük meg a gyerekeket: Tettél már valamikor olyat, amit nem lett volna szabad? Engedjük őket a saját élményeikről beszélni, majd beszélgessünk a témáról! Apa és anya mérgesek voltak rád ezért? És mérgesek is maradtak? Ugye meg tudtak neked bocsátani? Mi kellett ehhez? Be tudtad vallani, hogy mit csináltál? Tudtál bocsánatot kérni? Könnyű volt ez? Tőled kért-e már valaki bocsánatot? Miért? Könnyű volt megbocsátani? József meg tudott bocsátani a testvéreinek. Nem haragudott rájuk. Nézzétek az arcát, hogy örül! Isten is megbocsátott nekik. Neked is kész megbocsátani. Te most miért kérsz tőle bocsánatot?

Keresőjátékok:

• Rejtsünk el előzetesen egy poharat a teremben, lehetőleg valamelyik gyermek holmija közé. Most az a feladat, hogy keressék meg a gyerekek a poharat. Vajon ki és hol fogja megtalálni?

• Másik változat: Egy valaki kimegy, ő lesz a kereső. Elrejtjük a poharat, majd behívjuk a keresőt. A gyerekek hideg-meleg-forró (langyos) szavakkal segítenek a keresésben. Ha sikerül megtalálni a poharat, új keresőt választunk.

• Eljátszhatjuk a jól ismert "Csön, csön gyűrű..." c. énekes gyermekjátékot is egy ezüstgyűrűvel. Itt a gyűrűt kell megkeresni, pontosabban kitalálni, hogy kinek a kezében rejtőzik.

38. Jákób Egyiptomban: Áldásai, halála és temetése - 1Mózes 46–50

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten gondoskodik Jákóbról és családjáról.

József a Messiás előképe.

Jákób Isten áldását kéri és kapja utódaira.

Előzmények:

Amikor a testvérek elutaztak, kitűnt, hogy Benjámin zsákjában magukkal vitték József ezüstserlegét. Júda öccse védelmére kelt, és azt akarta, hogy őt büntessék meg helyette. József megismertette magát testvéreivel. Jákób örült, amikor meghallotta, hogy József még él.

Történet:

Izráel, a család ősapja egy pillanatig sem tétovázott, hogy elinduljon-e Egyiptomba, Józsefhez. Mindenét magával vitte. Nagy csapattal indult el Hebrónból, ahol az utóbbi években lakott. A szekereken az asszonyok és gyerekek utaztak. A szamarak és a tevék a kisebb háztartási felszereléseket és az élelmet szállították. A nagy juh-, kecskenyájakat és a marhacsordákat Jákób fiai, unokái és pásztorai terelték. Izráel örömmel ment, nemsokára viszontlátja Józsefet!

Beérsebában, Kánaán déli határvidékén, ahol Ábrahám sok évig lakott, Izráel néhány napi pihenőt tartott. Mielőtt a neki ígért országot elhagyná, az Úrral akart találkozni. Ezért áldozatot mutatott be apja, Izsák Istenének.

Éjszaka látomásban* szólt Isten Izráelhez: "Jákób! Jákób!"

"Itt vagyok" – felelte Jákób álmában.

"Én vagyok az Isten, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott. Én megyek veled Egyiptomba, és én is foglak visszahozni. József keze fogja majd le a szemedet." (Azaz melletted lesz, mikor meghalsz.)

Jákób tehát három ígéretet kapott: nyugodtan mehet Egyiptomba, mert Isten vele lesz, családját ott nagy néppé teszi; Isten vele megy, és később utódait onnan visszavezeti; József ott lesz, amikor Jákób meghal, ő fogja lezárni a szemét.

Micsoda bátorítás ez az öreg patriarchának!

S még valamit remélhetett: Végre béke lesz a családjában! Isten megígérte, hogy utódai nagy néppé lesznek, azaz Isten meg fogja őrizni a család egységét. Nem úgy, mint a szülői házban, ahonnan Ézsau elköltözött, és önállósította magát.

Vidáman indult útnak Izráel Beérsebából. Fiai útközben mindenről gondoskodtak a nagy család számára. Ebben a fejezetben olvashatjuk Jákób unokáinak neveit. Fiaival együtt hatvanhatan voltak. Jákóbbal, Józseffel és annak két fiával együtt hetven férfi tagja volt a családnak. Ehhez hozzá kell vennünk még az asszonyok és gyermekek számunkra ismeretlen számát. Száznál is többen voltak tehát. Valóságos sereg az állatokkal együtt, melyeket szintén etetni kellett. Voltaképpen nagy teher ez az egyiptomiak részére. De József, és ne feledjük, maga a fáraó is garantálta a megélhetésüket.

Izráel nagy bölcsen előre küldte fiát, Júdát. Értesítette Józsefet, hogy jönnek, és Gósen földjén* fognak egymással találkozni. Amikor megérkeztek, József befogatott kocsijába, és apjához hajtatott. Sírva borult öreg édesapja nyakába. Izráel ezt mondta Józsefnek: "Most már meghalhatok, mert megláttalak, és tudom, hogy élsz."

József óvatos diplomata volt. Tudta, hogy gondoskodnia kell családja védelméről. Azt mondta apjának és testvéreinek: "Elmegyek a fáraóhoz és hírül viszem neki: testvéreim és apám családja, akik röviddel előbb még Kánaánban laktak, megérkeztek hozzám. Ezek az emberek juhpásztorok, mindig is jószágtartó emberek voltak, és magukkal hozták juhaikat, marháikat és mindenüket. Ha a fáraó megkérdezi tőletek, mi a foglalkozásotok, mondjátok, hogy ifjúkorotoktól fogva jószággal foglalkoztatok, és őseink is jószágtartók voltak. Így majd letelepedhettek Gósen földjén, mert az egyiptomiak utálatosnak tartanak minden juhpásztort!"

Így biztosította családja külön lakhelyét Egyiptomban. Nagyon fontos volt ugyanis, hogy Jákób családja külön nép maradjon. József tehát gondolt arra a szövetségre, melyet Isten Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött. Képzeljük el, hogyha a héberek idővel elvegyülnek az egyiptomiakkal, akkor az az ígéret: "Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel" (1Móz 12,2), soha nem teljesedhetett volna.

József úgy tett, ahogy mondta. Elment a fáraóhoz, és jó tisztviselőként hírül vitte neki, hogy apja és testvérei juhaikkal, marháikkal és mindenükkel megérkeztek Kánaánból Gósen földjére. Magával vitte öt testvérét, és odaállította őket a fáraó elé. A fáraó megkérdezte tőlük, mi a foglalkozásuk. Tehát a jól ismert módon történt minden...

A testvérek azt felelték, hogy juhpásztorok, éppúgy, mint atyáik is azok voltak. "Jövevényként jöttünk ebbe az országba, mert szolgáid juhainak nincs legelője, olyan súlyos az éhínség Kánaán földjén. Kérjük, hadd telepedjünk le Gósen földjén!"

A fáraó Józsefhez fordult: "Apád és testvéreid idejöttek hozzád. Előtted van Egyiptom országa. Az ország legjobb részén telepítsd le apádat és testvéreidet, lakjanak Gósen földjén. Ha pedig tudod, hogy vannak közöttük rátermett emberek, tedd azokat jószágaim felügyelőivé!*" Megkapták hát a hivatalos beleegyezést. József nagyon okosan tette, hogy ezt megbeszélte a fáraóval. Most a fáraó beleegyezését bevezetik a történetek könyvébe, ha tehát később szükség lesz rá, ott megtalálható lesz.

Látjuk, hogy nagyon jó volt a fáraó és József közti viszony. Később József bemutatta édesapját a fáraónak. Jákób, mint idősebb, és egy nagy család feje, megáldotta a királyt. Ezzel is megköszönte a fáraónak a megtiszteltetést és barátságot, melyet irántuk tanúsított.

A fáraó elbeszélgetett Jákóbbal: "Hány éves vagy?" Jákób így

Életkorok

válaszolt: "Vándorlásom éveinek száma százharminc esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal. Nem értem el atyáim vándorlása * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

éveinek a számát." Érdekes válasz, mely megérdemli, hogy ráfigyeljünk. Jákób a 130 esztendőt "rövid"-nek mondta; Izsák 180, Ábrahám 175, dédapja, Táré pedig 205 évig élt. Elődeihez viszonyítva volt rövid az ő élete. (147 éves korában halt meg.) Az eltelt éveket rossznak nevezte. Ezzel arra utalt, hogy sok gond, szomorúság és nyomorúság érte. "Vándorlása éveinek számáról" beszélt, mert vándorként lakott Kánaánban (és Paddan-Arámban). Ezzel egyúttal azt is tudtul adta, nincsenek politikai ambíciói, és így veszélytelen idegennek lehet tekinteni. Amikor elbúcsúzott, még egyszer megáldotta a fáraót.

József jól gondoskodott családjáról. Házakat építtetett számukra, és a fáraó parancsára birtokot adott nekik Gósenben, Ramszesz földjén. Ezenkívül az éhínség hátralevő öt esztendejében ellátta őket.

Közben egyre többen kopogtattak be Józsefhez, hogy gabonát vásároljanak. József a következőképpen cselekedett: mindenkivel megfizettette a gabona árát, amit a hét bő esztendőben a földművesektől felvásárolt. A pénz a fáraó kincstárába került. Amikor már senkinek nem volt pénze, az emberek állataikkal – juhokkal, marhákkal, szamarakkal és lovakkal fizettek a gabonáért. A következő évben az emberek földjeiket és magukat ajánlották fel, hogy életben maradjanak. Azt mondták: "Miért haljunk meg? Vásárolj meg minket és a földünket kenyéren. Akkor a fáraó szolgái leszünk. Csak adj vetőmagot, hogy életben maradjunk, és a termőföld se váljék pusztává."

Így aztán József fölvásárolta az egész országot a fáraó számára, és a nagybirtokosok, a földművesek, az iparosok mind a fáraó szolgái lettek. Csak a papok földje nem kerül a fáraó birtokába. Biztos jövedelmük lévén nem kényszerültek arra, hogy eladják földjeiket.

Később, ha ismét esik az eső, és a Nílus iszapja beborítja a partokat, a földművesek kapnak majd vetőmagot, hogy bevessék a földet. József elrendelte, hogy a termés egyötödét a fáraónak kell adni, négyötöde nekik marad a vetésre és élelemre.

Az egyiptomiak beleegyeztek. Azt mondták: "Te mentetted meg az életünket. Légy jóindulattal irántunk, uram, és mi a fáraó szolgái (jobbágyai, rabszolgái) leszünk."

Közben Izráel nyugodtan élt Gósen földjén; birtokukba vették, és elszaporodnak ott.

Tizenhét éve lakott már Jákób Egyiptomban. Amikor érezte, hogy hamarosan meghal, magához hívatta Józsefet. Megeskette, hogy nem Egyiptomban temeti el, hanem ősei mellé.

Nem sokkal ezután József megint üzenetet kapott. Jákób beteg. József ezúttal két fiával, Manasséval és Efraimmal ment édesapja betegágyához. Az idős ember összeszedte erejét, és felült az ágyon. Felidézte, hogy az Úr megjelent neki Lúzban (Bételben), megáldotta, és azt ígérte, hogy nagy néppé lesz, s Kánaán földjét utódainak adja. Azután Jákób József mindkét fiának a jövőjéről szólt: saját fiainak tekinti őket, és a többiekkel együtt kapnak örökséget Kánaán földjén. Ha Józsefnek még több gyermeke születik, azok nem így örökölnek, hanem esetleges utódaik Manassé és Efraim utódai közé számíttatnak.

Jákób elmondta azt is, hogy Ráhelt, József édesanyját útközben, Betlehemnél temette el.

Majd Manassé és Efraim megáldásával folytatta. "Kik ezek?" – kérdezte Józseftől.

"Az én fiaim, akiket itt adott nekem az Isten." – felelte József.

Jákób így szólt: "Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket!"

Rosszul látott, hát unokái egészen közel léptek hozzá. Megcsókolta és megölelte őket.

"Nem gondoltam, hogy még meglátlak – mondta Józsefnek –, és lám, most még gyermekeidet is láthatom." József tisztelete jeléül arccal a földre borult apja előtt.

Aztán odaállította fiait apja elé. A kisebbet Jákób bal keze felől, a nagyobbat, Manassét pedig a jobb keze felől. Így a nagyobb kapja majd a jobb kézzel adott jelentősebb áldást.

Jákób azonban keresztben tette kezét a fiúk fejére. Jobbját Efraimra, balját Manasséra. "Az Isten, aki előtt jártak az őseim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki pásztorom, mióta csak vagyok mind a mai napig, az angyal, aki megváltóm minden bajban, áldja meg e fiúkat! Nevemről nevezzék őket, meg őseimnek, Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről! Szaporodjanak el, legyen sok utódjuk ezen a földön (Kánaánban)!"

József változtatni akart a sorrenden. Megfogta Jákób jobb kezét, hogy Efraim fejéről Manassé fejére tegye át: "Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet!"

Jákób azonban elutasította. "Tudom, fiam, tudom. Ő is nagy néppé lesz. De a kisebb testvér nagyobb lesz nála, és utódaiból népek tömege lesz." Így emelte Efraimot Manassé fölé.

Az áldás után prófétai igét mondott Józsefnek: "Én már meghalok. De Isten veletek lesz, és visszavisz benneteket atyáitok földjére*."

Józsefnek örökségül egy darab földet adott, melyet egykor vásárolt, és később fegyverrel védett meg a kánaániaktól (itt az emóriaktól, ami gyűjtőnév). Ott temették el később Józsefet (Józs 24,32).

Nem sokkal ezután Jákób összes fiát halálos ágyához hívatta. El akarta mondani nekik, mi történik velük a messze jövőben. Elsorolta korábbi tetteiket, és feltárta utódaik jövőjét.

Nem Rúben, a legidősebb lesz az első a testvérek között, mert nagyot vétkezett apja ellen. Simeon és Lévi pedig megölte a sikemieket, ezért átkozott a haragjuk. Isten elszéleszti őket testvéreik között. Korábbi vétkei ellenére Júdáé lett a legnagyobb áldás. "Júda*, téged magasztalnak testvéreid. Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Siló (a nyugalmat hozó, a Messiás), akinek engednek a népek."

Zebulonnak és Issakárnak szerencsés jövőt jövendölt, ugyanúgy Dánnak, Gádnak, Ásérnak és Naftálinak, Bilha és Zilpa fiainak is. Jákób lelki szemeivel látta Üdvözítőjét, és bizonyságot tett Róla: "Szabadításodra várok, Uram!" (18.v.)

Józsefnek, valójában Efraimnak és Manassénak, sok utóda lesz. Józsefet Jákób "termő fa ágának" nevezte. Benjámin leszármazottaiból harcos nép válik, mely mint egy farkas, ragadozó lesz, és zsákmányt eszik.

Jákób még egy utolsó parancsot adott fiainak. Azt akarta, hogy a hettita Efrón mezején levő makpélai barlangba temessék, melyet Ábrahám vásárolt családi temetkezési helyül (sírhelynek való birtokul). "Oda temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát, oda temették el Izsákot és feleségét, Rebekát, oda temettem el Leát is."

Eljött Jákób életének a vége. "És elődei mellé került." József fogta le a szemét, ahogy Isten megígérte (lásd 1Móz 46,4b). Sírva csókolta meg a búcsúzót.

Majd megparancsolta az orvosoknak*, hogy balzsamozzák be* a holttestet. Negyven napig tartott a balzsamozás. Az egyiptomiak hetven napig gyászolták alkirályuk apját. A gyász letelte után a fáraó beleegyezett, hogy József esküje szerint Kánaánban temesse el apját.

A bibliai történet feldolgozása

Hosszú menet kísérte Izráel holttestét Makpéla barlangjába. A fáraó udvari emberei, a nemesek, miniszterek, József családja, a szolgái, és természetesen valamennyi testvére gyermekeikkel és unokáikkal. Csak a kicsi gyermekek a gondozóikkal, és a jószág maradt Gósenben. Harci kocsik s lovasok kíséretében vonult a gyászmenet Kánaán felé. A Jordán egyik átkelőhelyénél, egy csipkebokrokkal borított nyílt mezőségen a menet megállt, hogy még egyszer "mélységes gyásszal gyászolják" az elhunytat.

Az ottlakó kánaániak csodálkoztak, amikor ezt látták. "Mély gyásza van Egyiptomnak" – mondták egymásnak. Ezért elnevezték ezt a helyet "Ábél-Micraim"-nak, ami azt jelenti: "az egyiptomiak gyásza". Azután Jákób fiai (valószínűleg az egyiptomiak nélkül) elvitték édesapjukat a Makpéla-barlangba, és ott eltemették. Majd mind visszatértek Egyiptomba.

Nem sokkal ezután a testvérek arról beszélgettek, mi is lesz velük. Most, hogy Jákób meghalt, "hátha József bosszút forral ellenünk, és visszafizeti nekünk mindazt a rosszat, amit vele szemben elkövettünk!" Néhányan közülük követségbe mentek hozzá, s ezt mondták neki: "Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened! Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Istenének a szolgái!" Azaz József, aki maga is Istent szolgálta, az Ő nevéért bocsásson meg nekik.

József ezt hallva sírva fakadt. Hát ez a régi ügy még most is félelemmel tölti el őket?

A testvérek mindnyájan alázatosan leborultak előtte: "Szolgáid vagyunk!" Íme, az álmai hogy beteljesedtek!

József megnyugtatta őket: "Ne féljetek! Vajon Isten vagyok én?" Ő nem fogja megbüntetni a rosszat úgy, ahogy Isten azt megtehetné. "Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa. Most hát ne féljetek, eltartalak én benneteket és gyermekeiteket!"

József száztíz évig élt. Még megláthatta Efraim unokáit, tehát a saját dédunokáit is. Manassé fiának, Mákirnak is születtek fiai, és "térdére vette őket".

Amikor érezte, hogy nemsokára meg fog halni, megeskette testvéreit, hogy csontjait (bebalzsamozott holttestét) magukkal viszik Kánaánba. Biztos volt ui. benne, hogy Isten kivezeti őket Egyiptomból. Azután meghalt József, népe jótevője, Egyiptom megmentője, Cáfenat-Panéah. Holttestét bebalzsamozták, és koporsóban* őrizték Egyiptomban. Az Egyiptomból való kivonuláskor Izráel népe vitte magával Kánaánba.

Énekek:

Református énekeskönyv: 80:1.3; 105:1–2; 167:1–2; 256:4–5; 265:4–7; 272:1–2.4

Jertek, énekeljünk: 63; 65; 85; 141:1–2; 161; 197

Harangszó: 39; 44:1–2; 49:5–7; 51:1–2; 52; 54

Dicsérjétek az Urat!: 14; 26; 27; 45; 55; 77

Erőm és énekem az Úr: 4; 17; 36; 84; 100; 131

Jegyzetek: Látomások – Néha álomban, néha nappal Isten kijelentette magát az embereknek. Olykor valóságos alakot is láttak, de gyakran csak hangot hallottak. Jákób álomban Isten hangját hallotta. Gósen – Egyiptom legtermékenyebb része, a Nílus deltájának keleti részén fekszik, tehát közel a határfolyóhoz. Az 1Móz 47,11-ben olvassuk, hogy József a családját az ország legjobb vidékére, Ramszesz földjére telepítette. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy Ramszesz Gósen legtermékenyebb része volt Ramszesz város közelében. Jószágfelügyelő – Ma már nem használjuk ezt a szót. Felügyelt a jószágra és a pásztorokra. Visszatérsz atyáid földjére – Jákób valószínűleg Izráel népének – Efraim és Manassé törzsének is – Kánaánba való visszatérésére céloz. Ha azt jelenti, hogy József is visszatér Kánaánba, az csak József bebalzsamozott holttestére vonatkozhat, melyet sokkal később Kánaánban fognak eltemetni. Júda áldása – Júda uralkodó helyzetbe kerül testvérei, a későbbi törzsek között. Az ő utódai közül származik majd az Üdvözítő. Orvosok, balzsamozás – A régi Egyiptomban önálló mesterség volt az elhunytak testének bebalzsamozása. Az egyiptomi vallás szerint az elhunyt lelke állandóan visszatér a testbe. Ezért preparálták, balzsamozták rendkívül gondosan a holttestet, vászoncsíkokba göngyölték, és néhány egymásba illő koporsóban őrizték, melyekre az elhunyt arcképét festették. A balzsamozók orvosok voltak. Nemcsak embereket, de "szent állatokat" is bebalzsamoztak, pl. macskákat, kutyákat, sőt még krokodilokat is. Koporsó – Szarkofág, amilyent a régi egyiptomi sírokban találtak. Tulajdonképpen három láda egymásban, legbelsőben a múmiával, melyekre az elhunyt képét is ráfestették.

Vázlat:

József Jákób

70 férfi, asszonyok, gyerekek Jákób

147 év Makpéla József

110 év Egyiptom – Gósen

A bibliai történet feldolgozása

Jákób Egyiptomban 38

József odaszaladt apjához, az öreg pásztorhoz, átölelte őt, és sokáig sírt a vállán.

Aztán egy jó pásztorhoz illően gondoskodott a családjáról, hogy azok semmiben se szenvedjenek hiányt.

Az írástekercs egy kicsit megkopott, egyes betűk hiányoznak róla. Ha pótolod ezeket, egy zsoltár- és egy evangélium-részletet olvashatsz a jó Pásztorról, s megtudhatod, mit jelent Ő neked.

Feldolgozás 38

***

Munkalap: A feladat textusai:

Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! (Zsolt 80,2a) ...én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek. ...örök életet adok nekik... (Jn 10,10b.28a)

Az igehelyeket keressék is meg a gyerekek a Bibliából! Így jöhetnek rá, hogy a jánosi igeverseket Jézus mondja magáról a Jó Pásztorról szóló példázatában. Az összehasonlítás József és Jézus között a pásztor-analógiára épül:

József – a pásztorcsalád sarja gondoskodik családjáról, az általa tartatik meg. Isten – Izráel Pásztora gondoskodik népéről, védelmezi nyáját. Jézus – a Jó Pásztor, az Üdvözítő az Életet hozza övéi számára.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusai közül a Zsolt 80,2a vagy a Jn 10,10b.28a.

vagy: Nem távozik Júdától a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Siló, akinek engednek a népek. (1Móz 49,10)

Üzenet elmélyítése:

* Gondolkodtató kérdések: A történet fő részeit beszéljük meg az alábbi kérdések segítségével! A kérdéssor arra is alkalmas, hogy csoportmunkában dolgozzuk fel a történetet, egy-egy részt egy-egy csoportnak adva. A Bibliában keresgélve, egymással megbeszélve kereshetik a válaszokat a gyerekek, melyet majd egy közös megbeszélés követ.

1. Jákób és családja Egyiptomba megy Mit tesz Jákób elindulása előtt? Mit ígér neki Isten? Ábrahám hasonló helyzetben kért-e tanácsot Istentől, mielőtt Egyiptomba ment volna? (Vö. 1Móz 12,10 – 10. lecke!) Milyen tanácsot ad József a testvéreinek Gósen földjén? Miért van erre szükség? Maradte még Józsefben bosszúvágy, vagy megleckéztető szándék? Mivel köszönti Jákób a fáraót, és miért? Hogyan értékeli saját életét?

2. Éhínség Egyiptomban Hogyan gazdagodott meg a fáraó József tevékenysége folytán? Vajon áldást jelentett József ténykedése az egyiptomi nép számára is? Gondold végig, mit kapott, és mit vesztett el, s mi lesz ezután!

3. Jákób áldásai Miért helyezte Jákób Efraimot az elsőszülött Manassé elé? Miért okozott ez problémát József számára? Miért veszti el Rúben az elsőszülöttségi áldást? Melyik testvér kapja meg helyette? Mi bizonyítja ezt? (Júda: uralom és Messiás-ígéret) Ki kap még nagyobb áldást a többieknél, s vajon miért?

4. Jákób halála után Milyen gyászszertartásban részesül Jákób? Mi ebből az egyiptomi, és mi az őseihez fűződő hagyomány? Miért félnek a testvérek újra a jövőtől? Mi nyugtatja meg őket? Miben különbözött József gyászszertartása a Jákóbétól? Milyen ígéret kapcsolódik hozzá?

* József és Jézus élete: Tekintsük át újra József életének főbb állomásait összefoglalásszerűen! Készítsünk hozzá írásbeli vázlatot! Mutassuk meg a párhuzamot József és Jézus élete között! Keressük meg a hasonló pontokat! (Lásd még a kisiskolások ** Feldolgozás-lapjának kérdéseit és a 34. lecke *** Feldolgozását!)

szenvedés ártatlanul – szenvedés valaki helyett

megbocsátás – bűnbocsánat

nagy méltóság – megdicsőülés

– családját (népét) életben tartja – övéinek (népének) Életet ad Hangsúlyozzuk, hogy József is ártatlanul szenvedett ugyan, de ő is csak bűnös ember volt! Mennyivel tud Jézus többet adni, mint József? Mit jelent József bocsánata, és mit Istené? Mi a különbség a József és a Jézus által biztosított élet között?

Egyéb ötletek:

* Államformák:

• József közreműködésével egész Egyiptom a fáraó birtokába került. Csak a papok földje maradt érintetlen. A nép szolgasorba süllyedt. Hogyan volt lehetséges ez? Beszélgessünk az ókori egyiptomi állam működéséről! (Lásd még ehhez a 34. lecke *** Feldolgozását!) A fáraó központi hatalmáról (istenkirályság), a papság vezető szerepéről, az állam szervezte hatalmas közmunkákról, a központi újraelosztás rendszeréről, a raktárgazdálkodásról, melynek szociális jelentősége is volt, hiszen állami eszközökkel gondoskodott a rászorulókról.

• Beszélgessünk az államformákról! Milyen államformák vannak? Hazánknak milyen az államformája? Milyen egy királyság, milyen egy köztársaság felépítése? Honnan szerzik a kormányzáshoz szükséges anyagiakat? (Adók, adórendszerek.) Vannak még olyan országok, ahol minden az állam tulajdonában van? Milyen történelmi kísérletek történtek erre? Mi a feladata a királynak, a köztársasági elnöknek, a parlamentnek, a miniszterelnöknek és a minisztereknek? Mi a jelentősége a demokratikus kormányzati rendszerekben a hatalommegosztásnak? Ha József ma Magyarországon élne, milyen úton tudná intézkedéseit végrehajtani?

Feldolgozás 38

***

* Képalkotás:

• József életének főbb eseményeit fessék meg a gyerekek! (Szétosztva az eseményeket egyéni, páros, vagy kis csoportos munkában.) Az elkészült képekből rendezzünk kiállítást! A gyerekek mondják el a történetet nagy vonalakban a képek alapján!

• Tervezzenek a gyerekek egy körplakettet (vagy plakett-sorozatot), mely József életének (számukra) legfőbb üzenetét (üzeneteit) tartalmazza képi nyelven! Az ábrázolás jelképi szintű legyen! A plakettre rövid szöveg is rákerülhet: egy név, egy gondolat, egy ige stb. Legjobb terveiket el is készíthetik agyagból, vagy gyurma és gipsz felhasználásával gipszöntéssel.

* József emlékei: "...és térdére vette őket József." (1Móz 50,23) Kiket? A dédunokáit. Vajon mit mondhatott nekik öreg emberként az ifjúkoráról? Miről mesélhetett? Milyen emlékek jutottak az eszébe, és hogyan adta elő? Képzeld magad az öreg József helyébe, és fogalmazd meg írásban vagy szóban az emlékeit, amit dédunokáinak mondott!

Jákób Egyiptomban

**

József életének képei összekeveredtek. Számozd meg helyes sorrendben a képeket!A mondattöredékeket pedig írd le megfelelő sorrendben a vonalakra!

1Mózes 45,5

Feldolgozás 38

**

Munkalap:

A munkalap József életútjának fő állomásait mutatja meg összefoglaló jelleggel. Az örömteli és szomorú események szétválogatása azt is megmutatja, hogy Isten tervében az áldás ígérete teljesedik – a nehézségek ellenére is. Az események sorrendbe állítása a hiú örömtől vezet a szenvedésen át az igazi öröm felé. Az összeállított ige is Isten tervéről beszél:

Azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. 1Mózes 45,5

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: 1Móz 45,5

vagy: ...én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek. (Jn 10,10)

vagy: Áldjon meg téged az Úr, ...és adjon neked békességet! (4Móz 6,24.26)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Igaz vagy hamis? Ezzel a játékos feladattal átismételhetjük a történetet, megbeszélhetjük vonatkozásait. A gyerekek I vagy H betűt írjanak a mondatok után, vagy a mondatok sorszáma után!

Jákób nem akarta Józsefet viszontlátni

Az egész család nekiindult, hogy Egyiptomba menjenek

Csak az öregek és a betegek maradtak Kánaánban

Isten megerősítette Jákóbot egy ígérettel

A fáraó Egyiptom legjobb földjét adta nekik

A fáraó megáldotta Jákóbot

Jákób családja letelepedett Gósenben, és megszaporodott

József nem tudott elmenni apja halálos ágyához, mert sok volt a dolga

A halott Jákóbnak családi piramist építettek Egyiptomban

A testvérek féltek, hogy apjuk halála után József bosszút áll rajtuk

József emlékeztette őket, hogy Isten akaratából került Egyiptomba

Ezek után József nem gondoskodott a családjáról

* József és Jézus:

• József életútjának áttekintéséhez kapcsoljuk hozzá Jézus életútját!

Milyen szomorú dolgok történtek József életében? Mi miatt kellett szenvednie? Milyen események miatt szenvedett Jézus Krisztus?

Miért tudott József megbocsátani azoknak, akiknek a szenvedéseit köszönhette? Jézus kik helyett szenvedett, és miért? Miért bocsátott meg még a kínzóinak is?

József hűsége és engedelmessége mit hozott a testvérei, a családja számára? Jézus haláláig engedelmes volt az Atyának. Mit adott ezzel az embereknek?

Milyen méltóságra emelkedett József Egyiptomban? Hogyan dicsőítette meg az Atya Jézus Krisztust halála után?

• S mit jelent mindez a gyerekek számára? Erről se feledkezzünk meg! Ha valami miatt szenvedés ér, mire gondolhatsz? Mi adhat erőt? Tudsz-e bocsánatot kérni Istentől is, ha valamit elkövettél? Meg tudsz-e bocsátani, ha valaki megbánt téged? Mi az a "bőség", amelyből te is kaphatsz Jézus által? Hogyan részesülhetsz az Ő dicsőségében, ha hiszel Benne?

• A József-Jézus párhuzamot képeken, rajzokon is szemléltethetjük. (Lásd az ovisok * Feldolgozás-lapját!) Maguk a gyerekek is lerajzolhatnak néhány kulcsfontosságú eseményt.

* Áldás és jókívánság:

• Mit jelent áldani? (Lásd a 24. lecke **Feldolgozását!) Jákób megáldja a fáraót, Efraimot, Manassét és a fiait. Áldással köszön, áldással vesz búcsút szeretteitől. Mi hogyan szoktunk köszönni, búcsút venni? Gyűjtsünk köszönési formákat! "Jó napot!" "Minden jót!" "Sok szerencsét!" "Szép álmokat!"... Ugye ismerősen csengenek? Ezek mind jókívánságok, valamit kívánunk velük a másiknak: jól teljen a napja, legyen szerencsés, vagy éljen jó egészségben stb. Tulajdonképpen ez is egy formája az áldásnak. De az áldás mégis Istennel van szoros kapcsolatban. Gondoljunk csak a templomban elhangzó áldásra, melyet a lelkész az istentisztelet végén mond a gyülekezet számára! Vagy az ároni áldásra, melynek kezdő és záró sora így hangzik: "Áldjon meg téged az Úr, ...és adjon neked békességet!" (4Móz 6,24.26) A reformátusok hogyan köszönnek egymásnak? Mit fejez ki az "Áldás, békesség!"? A keresztyének gyakran mondják egymásnak: "Áldjon meg az Úr!" Dédszüleink pedig még gyakran használták azt a köszönési formát vallási felekezettől függetlenül, hogy "Isten áldjon meg!" vagy rövidebben: "Isten áldjon!" Mert valójában tőle ered az áldás, az a csendes, észrevétlen munkálkodás, amellyel fenntartja az életet, növekedést, egészséget, védelmet ad. Ahogyan megáldotta Izráelt gyarapodással, szaporodással (vö. 2Móz 1,7), de ami még ennél is fontosabb, a családon belüli békességgel.

• Énekeljük el az ároni áldást Draskóczy László feldolgozásában (Erőm és énekem az Úr – 4)! A jól ismert ének így kezdődik: "Áldjon meg téged, áldjon az Úr!" Énekelhetjük felállva, kézfogással, akár felemelt kezekkel is.

• Gondolkodjanak el a gyerekek, mit kívánnának egymásnak vagy a családtagjaiknak! Jókívánságaikat fogalmazzák meg írásban, és adják oda annak, akinek szól! A megajándékozottak fel is olvashatják. Különleges tapasztalattal leszünk gazdagabbak. Készítsenek kártyákat, melyekre jókívánságaikat (röviden) gyöngybetűkkel felírják. Írják rá azt is, kinek szánták! A kártyákon rajzoljanak, színezzenek, ragasszanak, hogy ne csak jó, szép is legyen a kívánság!

Középen az első körben József szomorúan néz, a másodikban vidáman. Melyképek tartoznak József szomorú ábrázatához?Mely képek tartoznak József vidám ábrázatához? Kösd össze a két kört ahozzájuk tartozó rajzokkal!

Tudod a rajzok helyes sorrendjét? József élete alapján számozd meg a képeket helyesen!

*

Feldolgozás 38

*

Munkalap:

A munkalap József életútjának fő állomásait mutatja meg. Akár egy külön összefoglaló órát is építhetünk rá. (Bővebben lásd a kisiskolásoknál – ** Feldolgozás!) Az események sorrendbe állítása a hiú örömtől vezet a szenvedésen át az igazi öröm felé. Az óvodások még nem tanulták a számjegyek írását, viszont ismerik a számokat hatig. Ők megfelelő számú pöttyöt rajzoljanak a képekhez! Az iskolások viszont a sorszámok helyes írására is ügyeljenek!

Aranymondás:

...azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok... (1Móz 45,5)

vagy: ...én azért jöttem, hogy életük legyen... (Jn 10,10)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Harag helyett öröm:

• József még gyerek volt, amikor eladták őt testvérei Egyiptomba. Akkor még biztosan fel volt háborodva, de most már nem haragszik rájuk. Isten gondoskodott arról, hogy ő legyen a fáraó után az első ember az országban. Már két éve tart az éhínség, s most ő gondoskodik a népről és Jákób egész családjáról. A testvéreiről és a testvérei gyerekeiről is. Emlékszel még, mit ígért Isten Ábrahámnak? Hogy nagy néppé teszi őket. S már egyre többen vannak, és még többen lesznek. Azért kellett Egyiptomba jönniük, hogy életben maradhassanak az éhínség idején. Józsefet pedig előre küldte, hogy megnyithassa előttük Egyiptom kapuját. Így aztán ő nem haragszik. Hogy is haragudna! Inkább együtt örül a testvéreivel, s igyekszik velük megosztani a gazdagságát. És együtt örül régen látott édesapjával, hogy újra együtt, s egyre nagyobb, erősebb a család.

• Énekeljük el az "Olyan örömöt..." kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk – 161)! Énekelhetjük körben állva, kézfogással. A "...kaptam tőled, Istenem" végezetű soroknál emeljük magasba a kezünket! Énekeljük hozzá az énekeskönyvben nem szereplő, de sokak által ismert versszakot is: "Annyi testvért, mint a fűszál... Annyi testvért kaptam tőled, Istenem." Vajon nem lenne jobb neked is kibékülni a másikkal, amikor haragszol, és együtt örülni vele?

* József és Jézus: Vonjunk párhuzamot József és Jézus élete között (segíthetnek képek és gondolatok)!

József meg tudott bocsátani a testvéreinek. A Bibliában az áll, hogy később jön Valaki, aki az emberek minden bűnét megbocsátja. Tudjátok, ki az? Mit kellett tennie az Úr Jézusnak ahhoz, hogy Isten megbocsásson az embereknek?

Először nagyon szomorú dolgok történtek Józseffel. Nevezzék meg a gyerekek ezeket: József a kútban, eladják, börtönbe kerül!

Isten mégis alkirállyá teszi, aki meg tudja menteni az embereket az éhségtől. Jézus életében is nagyon szomorú események történtek. Tudnak a gyerekek erről valamit mondani? – Istállóban kellett megszületnie, elfogták, megölték. Ám így lehetett belőle a legnagyobb Király, aki meg tudja menteni az embereket a rosszaságtól (a bűn hatalmából).

– A testvérek Egyiptomba mehettek, ott lakhattak, és élvezhették azt a bőséget, melyet József teremtett nekik. Ha Jézushoz tartozunk, nekünk is szabad minden gazdagságot élveznünk, ami az Övé. Meg tudják nevezni a gyerekek azokat az ajándékokat, melyeket az Úr Jézustól kaphatunk? (Bocsánat rosszaságainkra, örök élet, az Ő szeretete, segítsége és védelme, annak az öröme, hogy Ő velünk van.)

* A fejdísz: Készítsünk a munkalap ábrázolásához hasonló fejdíszt a gyerekekkel! Két részből álljon: Egy kartonpapírból kivágott, kiszínezett, hátul összetűzött fejpántból, mely önmagában koronához hasonlít, és egy csíkos kendőből, textilanyagból. A kettőt tűzéssel erősítsük egymáshoz. A gyerekek el is játszhatják József és családja találkozását.

39. Az istenfélő Jób - Jób 1–2. 42

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten próbára teszi azokat, akiket szeret.

A hitet meg lehet tartani a nehézségek, szenvedések ellenére is. Bizalmunk Istenbe vessük, aki mindent megtehet!

Bevezetés:

Arra a kérdésre, hogy Jób történeti vagy allegorikus személy volt-e, a feleletet az Ezékiel 14,14.20 és Jakab 5,11-ben találjuk meg.

Az Úr Ezékielhez intézett szavai világosak. Még ha Noé, Dániel és Jób laknának is egy bűnös országban, az Úr azt az országot értük sem kímélné meg. Jóbot, éppen úgy, mint Noét és Dánielt, maga az Úr említi, mint valaha élt embereket. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a zsidók ismerték Jób könyvét. Ugyanez tűnik ki Jakab leveléből, aki azt írja: "Jób állhatatosságáról hallottatok".

Jób könyve az úgynevezett "költői könyvekhez" tartozik, de azért történelmi eseményt ír le. Stílusbeli különbség van az első két fejezet és a 42. fejezet második része – melyek elbeszélő prózában vannak írva –, valamint a közbeesők között, melyeknek stílusa inkább költői ("bibliai bölcsességirodalom").

Jób könyvét a leckék sorában ezen a helyen tárgyaljuk, amint az az útmutatások, és annak a kornak, melyben Jób valószínűleg élt, alapján szokás. Lehet azonban, hogy a történetet más időpontban mondták el.

A három fejezet (1, 2 és 42) valóságos eseményeket tárgyal. A többiek azokat a beszédeket közlik, melyeket Jób barátai folytattak Jóbbal, és Jób válaszait. Azt is olvassuk ezekben, hogy Isten mit felelt ezekre a beszédekre. A gyermekek számára nehéz a párbeszédek megtárgyalása. Törekedjünk azért mégis az elbeszélés folyamán abból valamit meghagyni.

Történet:

Jób Úc földjén* lakott. Nem tudjuk biztosan, mikor élt*. Becsületes, kegyes, istenfélő volt, kerülte a rosszat. Istenbe vetett hitét a gyakorlatban is megvalósította azzal, hogy gyűlölte a bűnt, és jó volt felebarátaihoz. Tudjuk, hogy másokat tanított, bátorított és segített (Jób 4,4). Telve volt istenfélelemmel, ami azt jelenti, hogy reménykedett Istenben (Jób 4,6). Síkra szállt az ártatlan és becsületes emberekért (Jób 4,7).

Jóbnak hét fia és három leánya született. Már ez is nagy kincs. De emellett sok jószága is volt: hétezer juha, tízezer tevéje, ötszáz iga (tehát ezer) ökre, ötszáz szamara és rengeteg szolgája, akik birtokát gondozták. Egész Keleten nem volt nála gazdagabb.

Sok öröme telt felnőtt gyermekeiben, akik szerették egymást. Ez abból is kitűnik, hogy gyakran meglátogatták egymást.

Bár Jób teljesen megbízott gyermekeiben, mégis az ilyen ünnepnapokon áldozatot mutatott be. Minden gyermekéért egy áldozati állatot, mint bűnért való áldozatot. Azt gondolta ugyanis: "Hátha vétkeztek a fiaim, és káromolták* (Jób 2,9-ben "átkozni") Istent szívükben."

Egy napon az istenfiak (lásd a Jób 38,7-et is, akik itt Isten angyalai) az Úr előtt álltak. Ebből megtanuljuk, hogy Isten angyalainak éppen úgy meghatározott megbízásokat ad, mint ahogy azt a földi fejedelmek teszik.

Köztük volt a bukott angyal (Júd 6), a Sátán is. Ő Isten engesztelhetetlen ellenfele, bukása után is beleavatkozik mindenbe, amit Isten a mennyben elhatároz, és a földön véghezvisz. Ennek a tudata különös óvatosságra kell hogy intsen bennünket a Sátán befolyásával szemben. Ahol Isten munkálkodik, a Sátán sem marad tétlen.

Minden angyal beszámolt arról, hogy mit látott és tett a földön. Az Úr a Sátánt is megkérdezte: "Honnan jössz?"

Válasza így szólt: "A földön barangoltam, ott jártam-keltem." A Sátán tehát szemmel tart mindent, ami a földön történik. Ez is figyelmeztetés számunkra, hogy óvakodjunk a befolyásától.

Az Úr erre azt kérdezte: "Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat."

A Sátán azonnal tudta, kiről van szó. Természetesen ő azokat figyeli a legjobban, akik Istent szolgálják. A többiekről tudja, hogy azok az ő hatalmában vannak. Ha Isten gyermekeit elcsábíthatná, elérné a célját. Tulajdonképpen nem is az Úr kérdésére válaszolt. Azonnal támadásba ment át. Cinikusan azt mondta: "Nem ok nélkül féli Jób az Istent!" Ezt a durva választ várhattuk tőle. Jób Isten jósága iránti háláját negatív tényként tüntette fel. Ez jellemző rá: Mindent, amit Isten népe tesz, kiforgat és nevetségesssé tesz. Szavait még meg is magyarázta: "Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megáldottad, és jószága elszaporodott a földön." Nem csoda hát, hogy Jób olyan jó... Mennyire más lenne a helyzet, ha... "De nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá arra, amije van, majd káromol (Károli: "átkoz") még téged!" Nemcsak az volt hát a Sátán célja, hogy bebizonyítsa, Jób bűnös; ő Jóbot teljesen tönkre akarta tenni.

Az Úr megengedte a Sátánnak, hogy tegyen, amit akar. "Mindenét a kezedbe adom." De van egy feltétel: Jóbra nem emelhet kezet.

A Sátán elsietett a "gyűlésből", hogy ezt a számára élvezetes megbízást végrehajtsa. Egy napon Jób fiai és leányai megint együtt lakomáztak és borozgattak, ezúttal a legidősebb fiú házában.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Egyszer csak hírnök sietett Jóbhoz. Jelentette: "A marhákkal szántottak, a szamarak pedig mellettük legelésztek. De a sébaiak* rájuk rontottak, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked."

Ez még beszélt, mikor berohant egy másik hírnök a szörnyű hírrel: "Istentől tűz (villám) hullott az égből, amely megégette és elpusztította a juhokat és a legényeket. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked."

Még ez a hírnök sem fejezte be, amikor egy újabb érkezett. Jelentette Jóbnak: "A káldeusok* három csapatban rajtaütöttek a tevéken, és elvitték azokat, a legényeket pedig kardélre hányták. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked."

Még ez a hírnök is beszélt, amikor megint új követ érkezett. Az ő híre volt a legrosszabb: "Fiaid és leányaid lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában. De hirtelen nagy szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked."

Ezt hallva Jób fölállt, megszaggatta köntösét. Megnyírta a fejét, és a földre borult mély gyásza jeléül. "Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el!" A folytatás pedig Isten előtti mély alázatának a bizonysága: "Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!" Amit a Sátán Isten beleegyezésével tett, azt Jób Isten tettének tekintette. Valójában József is hasonlóan vélekedett testvérei gonosz tettéről: "mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok." (1Móz 45,5)

Jóbnak most már semmije sem volt. És a Sátánnak sikerült elérni a célját? Káromolta Jób Istent? Nem! Azt olvassuk: "Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen." Egyetlen káromló szó sem hagyta el ajkát, nem rázta öklét az ég felé. Továbbra is megadta Istennek az Őt megillető tiszteletet.

Egy másik napon az angyalok ismét Isten előtt álltak. Megjelent a Sátán is.

Az Úr megkérdezte tőle: "Honnan jössz?"

"A földön barangoltam, ott jártam-keltem."

"Észrevetted-e szolgámat, Jóbot? Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat. Még most is kitartóan feddhetetlen, bár felingereltél ellene, hogy ok nélkül tönkretegyem." Isten azt állította tehát, hogy Ő maga okozta Jóbnak mindezt a nyomorúságot. Közvetve így is van. Az Úr engedi meg a szenvedést a földön, de nem hagyja jóvá, ha valaki másnak rosszat tesz. Ezért mondta, hogy a Sátán "felingerelte" Őt. Isten a Sátánt használta föl, hogy Jóbot próbára tegye, a Sátán pedig a "sébaiakat" stb.

A Sátán így válaszolt: "Bőrért bőrt ad az ember, de az életéért mindent odaad!" Azaz az ember a saját "bőrét", testét jobban szereti, mint a másét. Ezért viseli türelemmel még gyermekei elvesztését is. De ha az ő testéről lesz szó, mindjárt más lesz a helyzet... A Sátán rosszindulatú tanácsa így szólt hát: "Nyújtsd csak ki a kezed, és tedd rá csontjaira és a húsára, majd káromol még téged!"

Az Úr engedélyt adott a Sátánnak, de Jób életét meg kellett kímélnie.

A Sátán erre megverte Jóbot tetőtől talpig rosszindulatú fekélyekkel*.

Jób gyásza jeléül a hamuban ült, és egy cserépdarabbal vakarta magát. Nyilván senki sem szánakozott rajta.

Felesége, akit szintén fájdalmasan érintett gyermekei és egész vagyona elvesztése, más volt mint Jób. Ő lázadt Isten ellen. Kitűnik ez a szavaiból: "Még most is kitartóan feddhetetlen vagy? Átkozd meg Istent, és halj meg!" Tulajdonképpen ő is Jóbot okolta mindenért. Megértett valamit a próbából, melyet Jóbnak, mint Isten szolgájának el kellett szenvednie. Ha közönséges, istenhit nélküli ember lett volna, akkor mindez nem következett volna be. Gondoljunk a Zsolt 73-ra, melyben Ászáf a bűnösökről így beszél: "Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen." (12.v.)

Jób megdorgálta a feleségét: "Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk." Jób tehát még ebben a helyzetben sem vétkezett szájával, azaz semmi rosszat nem mondott. Természetesen ő sem volt bűntelen, mert azt egy emberről sem lehet elmondani. De magatartásával nem vétkezett, és ez körülményeit tekintve dicséretre méltó.

Jób három barátja meghallotta a szerencsétlenséget. Megbeszélték, hogy meglátogatják, részvétüket fejezik ki és vigasztalják. A témáni Elifáz*, a súahi Bildád* és a naamái Cófár* eljöttek Jóbhoz. Már messziről meglátták, de alig ismerték meg. A betegség szinte felismerhetetlenül megváltoztatta. Ez volna az előkelő Jób? Ó, milyen döbbenetes látvány! Hangosan sírtak és gyászuk jeléül megszaggatták köntösüket. Port markoltak föl, és a fejükre szórták.

Azután melléje ültek, de nem beszéltek, mert látták, hogy milyen nagy Jób fájdalma. Hét nap és hét éjjel ültek így mellette.

A 3–41. fejezet rövid áttekintése:

Jób nem bírta tovább. Magátkozta születése napját, és panaszkodott barátaira.

A három barát keményen vitába szállt vele.

Elifáz megdorgálta Jóbot, mivel nem tudott megnyugodni Isten akaratában.

Jób kijelentette, hogy minden oka megvan erre, és szemrehányást tett Elifáznak keménységéért.

Bildád intette, hogy alázkodjon meg Isten előtt, és fogadja el büntetését. Úgy vélte, hogy Jób gyermekei is megérdemelték halálukat.

Jób elismerte, hogy Isten igazságosan büntette őt, Vele ember nem "vitatkozhat". De hite túl látott a bajokon: (Jób 19, 25kk): "Tudom, hogy az én megváltóm él!" Tudta, hogy a Megváltó megáll majd pora fölött, így testében mégis meglátja Istent.

Cófár szerint Jóbnak igazán meg kellene térnie.

Jób rámutatott a gonoszok szerencséjére, s Istennek a föld és lakói fölött való hatalmára. Leírta a nyomorúságot, amelyben az emberiség elmerült.

Elifáz úgy vélte, hogy Jób jobban tenné, ha hallgatna. Jób maga ítélte el magát szavaival.

Jób panaszkodott barátai szeretetlensége miatt, és kívánta a halált.

Elifáz megdorgálta Jóbot. Biztosan sok bűne volt, másként Isten nem büntetné ilyen súlyosan. Úgynevezett kegyessége tehát nem segít.

A bibliai történet feldolgozása

Bildád rámutatott, hogy Jóbnak szüksége van arra, hogy megalázkodjék Isten félelmetes fensége előtt.

Jób kitartott amellett, hogy nincsenek durva bűnei. Nem volt képmutató. Hogy is tehetné ilyen hatalmas Istennel szemben? Visszagondolt boldogsága és szerencséje idejére. Most pedig gúnyolják és kinevetik, akik fiatalabbak nála. De magatartásában nem találnak kivetni valót, nem vethetnek semmit a szemére.

A három barát nem beszélt tovább. Jób igaznak tartotta magát.

Ekkor Elihú*, a negyedik, a legfiatalabb barát szólalt meg. Megintette Jóbot, mivel igazolni akarta magát Isten előtt. A három baráttal sem értett egyet, mivel ok nélkül ítélték el Jóbot. Bár fiatalabb volt, mégis hivatva érezte magát arra, hogy beszéljen. Jóbnak meg kell hallania, hogy Isten többféleképpen szólhat az emberhez: álmok, látomások (víziók) és betegségek által. De szólhat szolgái szája által is. Jób ne bizonygassa a maga igazát. Isten nem igazságtalan. Alázkodjon meg Isten előtt. Elihú imádkozott, hogy a próba addig tartson, míg Jób megtanulja az alázatot. Végül is ki ő a Mindenhatóval szemben? Majd Isten nagy művéről beszélt a természetben.

Ezután válaszolt Isten Jóbnak a viharban. Beszélt önmagáról, világteremtő munkájáról, hogy hogyan is viselt gondot a földre.

Jób nem tudott most mást, mint meghajolt Isten előtt: "Visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban." (Jób 42,6).

A történet folytatása:

Az Úr megfeddte a három barátot, mert nem beszéltek helyesen Jóbról. Engesztelő áldozatot kell bemutatniuk, hét bikát és hét kost, mivel vétkeztek, és Jób fog imádkozni értük. Az Úr meghallgatta Jób imádságát.

Miután Jób imádkozott három barátjáért, "az ÚR jóra fordította Jób sorsát." Mintha valóban fogságból szabadult volna. Megpróbáltatásainak ideje letelt.

Csodálatos módon megsokasította az Úr Jób vagyonát. Kétszer annyi jószága lett, mint balsorsa előtt. Arról nincs szó, hogy Jób a betegségéből is meggyógyult volna. De feltételezhetjük, mert ezután még sokáig élt. Sorra meglátogatták rokonai és ismerősei, s értékes ajándékokat hoztak neki: pénzt és aranykarikát.

Lett tizennégyezer juha, hatezer tevéje és ezer szamara.

Ismét hét fia és három lánya született. Tudjuk a lányok nevét is: Jemina, Kecia és Keren-Happuk*, akikről azt írja a Biblia: "Országszerte nem voltak olyan szép nők, mint Jób leányai."

Jób leányainak is adott örökséget, ami abban a korban nem volt szokás.

Aztán még száznegyven esztendeig élt. Meglátta utódait negyedíziglen.

Öregen halt meg "az élettel betelve." Tudta, hogy őt egy másik, az örök élet várja.

Jegyzetek: Úc – Három különböző férfi szerepel ezen a néven a Bibliában: a./ Arám fia, Sét unokája, Nóé dédunokája (lásd 1Móz 10,23). Ezek szerint Úc földje azonos lenne az arámok földjével az Eufrátésztől délre, tehát Szíriáról van szó; a káldeusok ütöttek rajta Jób tevéin. b./ Náhór legidősebb fia, tehát Ábrahám testvére (lásd 1Móz 22,21); eszerint Mezopotámiában Hárán szomszédságában kell keresni ezt a vidéket. c./ Ha Úc Ézsau egyik leszármazottja (lásd 1Móz 36,28), akkor viszont Úc följét Ézsau lakóhelyén, Palesztinától keletre kell elhelyeznünk. Ez a káldeusok számára, akik Jób nyájain rajtaütöttek, nagyon messze lett volna. Ellenben a sébaiak közelebb, Edóm szomszédságában laktak. Jób barátai egy kivételével erről a vidékről jöttek: A témáni Elifáz – Témán Elifáz fia, Ézsau unokája volt (lásd 1Móz 36,10–11). A súahi Bildád – Súahnak, Ábrahám és Ketúra fiának a leszármazottja volt (lásd 1Móz 25,2). A naámai Cófár – Valószínűleg Naámából származott (lásd Józs 15,41). Ez a város Júda törzsének a későbbi területén volt, Edóm határához közel (Józs 15,21). Elihú – Búzból, Rám nemzetségéből való (Jób 32,2), valószínűleg Búznak, Ábrahám testvére, Náhór fiának a leszármazottja volt. Ez a Búz a b. pontban említett Úcnak, aki Arám földjén lakott, a testvére volt. Ez megint azt jelentené, hogy Úc földje Szíria területén feküdt. A Jób 1,19-ben a puszta felől érkező szélről olvasunk. Ez meg inkább a dél-arábiai sivatagi területre utalna.Tehát nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy hol is volt Úc földje. Mikor élt Jób? – Egyes vélekedések szerint Ábrahám, Izsák (és Ézsau) utáni időben. Jób barátjait tekintve (lásd Úcnál) ez valószínűnek látszik. Továbbá Jób könyvében találkozunk a mózesi törvényekkel kapcsolatos dolgokkal is. Jób valószínűleg Jákób életének a vége felé élt, vagy akkor, amikor az izráeliták Egyiptomban laktak. Ezért tárgyaljuk Jób könyvét Jákób és József története után. Istenkáromlás – Rosszat mondani Istenről. Sébaiak – Arábia dél-nyugati részén élő nomádok. Sebának, Joktán fiának, Ábrahám és Ketúra unokájának a leszármazottai (lásd 1Móz 25,1–3). Nem annak a Sebának a leszármazottai, aki Ramá fia, Kús unokája, Hám dédunokája, Nóé ükunokája volt (lásd 1Móz 10,7). Az ő leszármazottai a mórok földjén laktak (gondoljunk az 1Kir 10-ben szereplő Sába királynőjére). Káldeusok – Arám nomád törzs. Mezopotámia déli részén éltek, ahonnan Ábrahám jött. A későbbi Új-Babiloni Birodalom magja (lásd többek közt Dán 1,4; 3,8; 5,30). Rosszindulatú fekélyek – Néhány magyarázó szerint a lepra tuberculosa, a lepra legszörnyűbb fajtája, amely az egész testet beborítja, és visszataszító látványt nyújt. Jemima; Kecia; Keren-Happúk – Neveik jelentése: "galamb"; "fahéj", azaz a kasszia fa illatos kérge, jó illatú fűszer; "szépítőszer-szaru" , azaz szaruból készült doboz vagy szaru szépítőszerekkel. Keren-Happúknak talán különlegesen szép bőre volt.

A bibliai történet feldolgozása

Megjegyzések: A próbák Istentől jönnek? – Valakinek sokat kellett szenvednie családi körülményei és súlyos betegségei miatt. Azt mondta: "Ez nem lehet Istentől való, mert Ő szeretet, tehát ez az ördögtől van." Beszélgetőtársa így válaszolt: "Én jobban szeretném, ha Isten próbálna, mint ha az ördög, mert tudom, hogyha Isten próbál, akkor annak egyszer vége lesz, de ha az ördög, akkor sohasem lesz vége." Ez a dolog lényege. Isten büntetései sem jönnek szeretet nélkül. Másként Dávid nem tudott volna a Zsolt 6,2 és 3-ban így imádkozni: "Uram ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim!" És a 10. versben így kiáltani: "Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr." Zsolt 30,6: "Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás." Ha szomorúság ér bennünket, gyakran kérdezzük: Miért? Ez érthető. Az ember ilyenkor fel is lázadhat Isten ellen. Ha megszabadulunk a szenvedéstől, visszatekintve látjuk, hogy keze akkor is szeretettel támogatott. Sok ember tapasztalja ezt a betegség vagy az őt ért szenvedés idején. Mégis vannak, akik Istent teszik felelőssé mindazért a bajért, ami a világon van. Azt kérdezik: ha Isten szeretet, miért hagyja, hogy gyerekek éhen haljanak, vagy szerencsétlenség érje őket? Semmi nem érhet bennünket, amire azt mondhatnánk: nem érdemeltem meg. A próbaparancs így hangzott: "A jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod" (1Móz 2,17). Jóbnak be kellett látnia, hogy bármilyen igaz volt is, mégis bűnös ember. A három barátnak meg kellett értenie, hogy Isten nem mindig az "elkövetett" bűnért büntet valakit, hanem olykor próbaképpen adja a nehéz napokat. Ítélkezni mások fölött – A három barát ítélkezett Jób fölött, és ezért Jób, Elihú és maga az Úr is megfeddte őket. "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" stb. (Mt 7,1kk) Az Úr Jézus nagy bűnnek tekintette az ítélkezést. Szabad valakit figyelmeztetnünk a hibájára, de ezt mindig csak szeretettel tegyük, tudva, hogy mi magunk is minden nap vétkezünk. Gondoljunk a Jn 8,1–11-re: "Aki bűntelen közületek..."

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:1–4; 30:2–3; 34:9; 251; 256:1–3; 258; 272; 274:1–3; 275:1–4; 276; 421:1 Jertek, énekeljünk: 59; 96; 173; 176; 221:1; 226; 227 Harangszó: 18; 20; 42:1; 48:1–3; 53 Dicsérjétek az Urat!: 61; 68; 76; 83:2; 87; 162 Erőm és énekem az Úr: 23; 27; 31; 38; 46; 63; 100

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Együttérző szolidaritás, vigasztalás, segítségnyújtás a rászoruló szenvedőnek családi, iskolai, vallási közösségben, baráti körben. Hogyan tud vigasztalni egy igazi barát? (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Dramatikus improvizáció a bibliai történet nyomán: Hogyan vigasztalnátok Jóbot? (**)

• Képzeletbeli vigasztaló levél fogalmazása írásban kórházban lévő barát számára. (**)

• Életjátékok a vigasztalás, baráti együttérzés témájához kapcsolódva. (***)

• Elbeszélő fogalmazás írása párbeszédekkel a vigasztalni tudó igazi barátról. (***)

• Leíró fogalmazás egy állatról, állatfajról. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Biológia

• Rend a természetben: a víz körforgása, a csapadékfajták keletkezése (** ***), a szél keletkezése, tengerek és óceánok, a Föld keletkezése, kozmikus környezetünk jelenségei... (***)

• Állatok, állatfajok felismerése, bemutatása. Búvárkodás könyvekben. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Természetábrázolás rajzolással vagy festéssel: vadon élő állat és élőhelye. (** ***)

Vázlat:

Jób

7 fiú és 3 lány gazdag – szegény Elifáz Cófár Bildád Elihú

Az istenfélő Jób 39

***

A Biblia segítségével egészítsd ki az igeverset és a körcikkek mondatait! Majd vágd ki, és fektesd a két kört egymásra, s középen miltonkapoccsal erősítsd össze őket!

Feldolgozás 39

***

Munkalap: A feladat textusa:

Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. (Jób 42,2)

Ha Biblia nem áll rendelkezésre, az ige hiányzó szavait írjuk fel a táblára, vagy kis cédulákra felírva adjuk oda a gyerekeknek, ebből válasszák ki a megfelelő helyre illeszkedő szót! A többi mondat kiegészítve megegyezik a kisiskolások munkalapján olvasható mondatokkal. Egyéni munka is elképzelhető, de a csoportos munka itt hatékonyabb: a csoporttagok megoszthatják a keresnivalót, és segíthetik, ellenőrizhetik egymást. A munkalapot fénymásoljuk, vagy ragasszák a gyerekek vastagabb papírra, hogy tartós legyen a munkadarab!

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Jób 42,2

vagy: Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve! (Jób 1,21c)

Üzenet elmélyítése:

* A párbeszéd: Jób története egy mennyei és földi színtéren lefolytatott nagy beszélgetés. Mi is e párbeszéd mentén beszélgessünk róla:

"Nem ok nélkül féli Jób az Istent!" – szól a Sátán vádja. Miért mondja ezt? Mi mindent kapott Jób az Úrtól, ami miatt "megéri" neki az istenfélelem? Igaza van a Sátánnak? Valóban csak egy jó "üzlet" számára a vallásossága? Miért engedi meg Isten, hogy a Sátán elvegye tőle mindenét?

"Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve!" – szól Jób válasza. Kiállta az első próbát. Mi volt a legnagyobb veszteség számára? Miért tudott még ezért is hálát adni?

"Az életéért mindent odaad (az ember)" – állítja tovább a Sátán. Még az istenfélelmet, a hitet is? Sokan igen. Erre buzdítja Jóbot is a felesége. És ő? Megteszi?

"Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk" – mondja Jób. Mit jelent számára ez az elfogadás? Mi következik az életében? Hogyan próbálnak segíteni a barátai?

"Miért nem haltam meg, mikor megszülettem?" – fakad ki Jób, amikor nem bírja tovább. Ezek szerint győzött a Sátán? Jób kérdései káromlásnak számítanak? Vagy szabad Istennek panaszkodni? Te mit mondtál volna a helyében?

"Boldog az az ember, akit Isten megfedd!" – válaszol Isten helyett Elifáz. Tehát örüljön csak Jób a büntetésnek. Hiszen bizonyára bűnei miatt kapta a betegséget. Igaza van Elifáznak? Szabad valakit így vigasztalni? Mi hiányzik a vigasztalásából?

"Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek" – mondja ki Jób, amire a barátai nem képesek. Még akkor is, ha bűnös. Mit kellett volna mondania, mit kellett volna tennie a barátainak? Te mit csináltál volna a helyükben? Hogyan fejezhették volna ki jobban az együttérzésüket? A sírás és gyászolás nem volt elég?

"Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal?" – szól bele Isten az elhúzódó vitába. Kinek szól ez a kérdés és a többi? Miről szólnak Isten "kérdései"? Mi mindenben mutatja meg hatalmát és igazságát?

"Tudom, hogy mindent megtehetsz..." – omlik össze Jób a Teremtő hatalma előtt. Mi következik ebből? Mire vezeti Jóbot ez a felismerés? Kiállta-e a második próbát?

"Az Úr jóra fordította Jób sorsát" – Ő mondja ki tehát az utolsó szót. Hányszorosan adja vissza Isten Jób vagyonát? Ez most mi: megvesztegetés, üzleti ajánlat, jutalom, ajándék, áldás? Helyezd el Isten tettét a skálán! Mi hát a nagyobb: Isten büntető haragja, megengedő próbája, vagy megbocsátó, visszafogadó szeretete?

* A párbeszéd folytatása: Isten a megkezdett párbeszédet szeretné folytatni a mi életünkben. A történeten keresztül most nekünk teszi fel kérdéseit. Beszélgessünk ezekről a gyerekekkel! Mennyire kell komolyan venned a Sátán hatalmát? Hogyan tudsz megállni vele szemben? Valójában kinek a kezében van az életed? Milyen határokig rendelkezhetsz vele? Hogyan tudod megállni a bajok, szenvedések próbáját? Mi lehet a szenvedések haszna az életedben? Szabad-e kérdéseiddel, panaszaiddal Isten elé járulni? Hogyan? Te hogyan vigasztalhatsz meg valakit, aki bajba jutott? Hogyan állhatsz mellé, fejezheted ki együttérzésedet? Téget mire késztet, ha felismered Isten nagyságát? Milyen úton tapasztalhatod meg szeretetét?

Feldolgozás 39

***

Egyéb ötletek:

Vigasztalás: Mire van szüksége a szenvedőnek? Elég kényes kérdés ez ahhoz, hogy alaposabban körüljárjuk. Milyen baj miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe családtagjaink, barátaink, társaink? Vegyünk sorra konkrét lehetőségeket: anyagi veszteség, természeti csapás, haláleset, betegség... Mi a helyes magatartás ilyenkor? Elhúzódni, észre se venni, pletykálkodni, bírálgatni, megjegyzéseket tenni, vagy... Folytasd pozitív példákkal a sort! Beszélgessünk ezekről! Ne feledkezzünk meg a szavak és tettek egyensúlyáról! Játsszanak el a gyerekek egy-egy mai élethelyzetet (kis csoportokban), amikor a barátjukat kell vigasztalni, erősíteni! Az életjátékok köré is építhetjük a beszélgetést. Írjanak egy elbeszélő fogalmazást párbeszédekkel az "igaz barátról", akinek sikerült barátját megvigasztalni!

A természet iskolája: "Én kérdezlek, te meg oktass engem!" – mondja Isten Jóbnak, és sorolja kérdéseit.

• Gyűjtsenek a gyerekek a 38. részből kérdéseket, s amire tudják, adják is meg a választ! Milyen természeti jelenségekkel foglalkoznak ezek a kérdések? Válasszanak ki egyet-egyet, s mondják el, mit tudnak róla. Könyvekben is búvárkodhatnak adatok után. Tegyenek fel olyan természeti jelenségekre vonatkozó kérdéseket, melyekre nem tudják a választ, s talán még a tudósok sem! Mi már jóval többet tudhatunk e jelenségekről, mint Jób tudott, bölcsességünk mégis csak emberi marad: véges és korlátozott. Mire kell vezessen minket ez a felismerés?

• A 38,39–39,30 és 40,15–41,26 részekből írjunk ki kis cédulákra annyi állatnevet, ahány gyerek van a csoportban! Mindenki válasszon egyet, s olvassa el az adott állat leírását a Bibliából! Hogyan jellemzi a Szentíró? Mivel mutat rá Isten nagyságára? Mondják el a gyerekek (további adatokat is gyűjthetnek), hogy mit tudnak még arról az állatról! Ismereteik alapján írjanak leíró fogalmazást a választott állatról, bemutatva élőhelyét, külső megjelenését, természetét, hogy milyen csodálatos teremtménye Istennek. A leírás mellé készítsenek az állatot (vagy az állat családját) élőhelyén ábrázoló rajzot, festést! Mindezeket megtehetjük más állatfajokkal is.

Az istenfélő Jób 39

**

Színezd és vágd ki a köröket! Színeid is "beszéljenek"! Majd fektesd a két kört egymásra, s középen miltonkapoccsal erősítsd őket össze!

Feldolgozás 39

**

Munkalap:

A színek akkor "beszélnek", ha kifejezik a rajz vagy a szöveg mondanivalóját. Így a belső kör öt körcikkéről már a színek alapján is "olvasni" lehet. A munkalapot fénymásoljuk, vagy színezés után ragasszák a gyerekek vastagabb papírra, hogy tartós legyen a munkadarab!

Aranymondás:

Tudom, hogy mindent megtehetsz... (Jób 42,2a)

vagy: Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve! (Jób 1,21c)

Üzenet elmélyítése:

* Jób és mi: Jób kiállta a szenvedés próbáját. Hűséges maradt Istenhez. Hogyan? Magatartása nekünk is példát mutat a nehézségek idején. Érdemes tanulni tőle. Beszélgessünk a gyerekekkel az alábbi kérdések segítségével!

"Az Úr adta": Mi mindent kapott Jób az Úrtól? Hogyan élt ezzel a gazdagsággal? Miért vádolta gazdagsága miatt a Sátán? Igaza volt? Hogyan élhetünk mi a javainkkal? Mi az, amiről jólétünkben sem szabad elfeledkeznünk?

"Az Úr vette el": Milyen veszteségek érték Jóbot? Hogyan fogadta ezt? Tényleg az Úr vette el mindenét? Miért engedte meg a Sátánnak, hogy ilyet tegyen? Miért kérte a Sátán Jób egészségét is? Sikerült őt Isten ellen fordítania? Hogyan fogadhatjuk, ha valami baj ér minket, valakit elveszítünk?

"Áldott legyen": Nem túlzás ez? Mindenét elveszítve Istent áldani? Vajon jobban járt volna Jób, ha a feleségére hallgat, és inkább káromkodni kezd? Elhagyta őt Isten, miközben a csapások sorozata érte? Akkor hát kinek volt igaza? Van-e olyan súlyos csapás, ami indokolná, hogy káromkodni kezdjünk? Megoldja-e a káromkodás a problémákat? Akkor hát mit csináljunk a baj közepén?

"Miért... Miért...": Jóbot a testi szenvedés viselte meg a legjobban. Nem bírta tovább. Panaszkodva tette fel Istennek kérdéseit. Te mit kérdeztél volna a helyében? Válaszolt-e Isten Jóbnak? Mit gondolsz, mit? Szabad-e kérdéseinket Istennek feltennünk? Válaszol-e Ő azokra? Hogyan kaphatunk mi választ?

– "Mindent megtehetsz": Mi késztette Jóbot teljes bűnbánatra? Hogyan fogadta ezt Isten? Mi bizonyítja Jób életében, hogy Isten valóban mindent megtehet? Hasonlítsd össze Jób korábbi és megújult gazdagságát! Mi a véleményed ez alapján az Úrról? A mi életünk is megújulhat Isten által. Mi ennek a feltétele?

Egyéb ötletek:

* Társak a szenvedésben:

• Jób életében a betegség, a szenvedés Isten próbája volt. Nem büntetésként kapta valami rossz cselekedetéért. Barátai viszont erre gondoltak, így nem tudtak igazán mellé állni. Szerinted mire lett volna szükség a barátai részéről? Te mit mondtál, mit tettél volna a helyükben? Játsszanak el a gyerekek 4–5 fős kis csoportokban egy-egy helyzetet, amikor Jóbot vigasztalják, erősítik vagy ápolják!

• Családtagjaidat, barátaidat, társaidat is érheti baj, kerülhetnek nehéz helyzetbe. Hogyan? Mi a helyes magatartás ilyenkor? (Elhúzódni, észre se venni, pletykálkodni, bírálgatni, vagy valami más?) Beszélgessünk konkrét példákon keresztül: Te mit tennél, ha

– testvéred elhagyná az összes pénzét, amit már egy éve gyűjtött, – osztálytársadnak hirtelen meghalna az édesanyja,

– barátod súlyosan megbetegedne, s már egy hónapja feküdne kórházban? Képzeld el ezt az utolsó helyzetet, s írj egy levelet barátodnak a kórházba! Milyen szavakkal tudnád kifejezni együttérző szeretetedet?

* Isten "örök rendje": Isten válaszában bemutatja a természet végtelen és kimeríthetetlen gazdagságát, azt a rendet, ami Tőle ered. Mi ehhez képest Jób élete és gazdagsága? Mi ehhez képest a mi életünk? Ezért ha a természet gazdagságát tanulmányozzuk, benne Isten nagyságára csodálkozhatunk rá, Őt dicsérhetjük mindezért. Tegyük hát meg!

• "Ki az apja az esőnek, és ki nemzette a harmatcseppeket?" – teszi fel Isten a kérdést Jóbnak. Beszéljük meg, hogyan keletkezik az eső! Mit tudunk a víz körforgásáról? Ábrán is szemléltessük ezt! Beszélgessünk a különböző csapadékfajtákról, és azok keletkezéséről! Ha mi többet is tudunk Jóbnál, szabad-e büszkélkednünk a tudásunkkal? Hiszen az égi vizek rendje is mind Istent dicséri (Zsolt 148,4).

Feldolgozás 39

**

• Isten Jóbnak adott válaszában egy egész állatseregletet is felvonultat példa gyanánt. Az alábbiakban összekeveredtek az igék és az állatnevek. Keresd meg (húzd össze), melyik melyikhez tartozik!

"Rejtekhelyükön lapulnak, strucc és a bokrok között leshelyükön fekszenek." (38,40)

"A hegyeken keres legelőt, víziló fölkutat mindenféle zöld növényt." (39,8)

"A földön hagyja tojásait, vadszamár és a porban költeti ki." (39,14)

"Büszke horkantása félelmetes. oroszlán Kapálja a csatateret." (39,20–21)

"Kősziklán lakik, ott tanyázik, ló a sziklafokon és a bérctetőn." (39,28)

"Nézd, milyen erős a dereka, krokodil milyen kemények testén az izmok!" (40,16)

"Fogai körül rémület lakik. sas Büszkén sorakoznak pikkelyei." (41,6–7)

Jellemezzék a gyerekek ezeket az állatokat további tulajdonságaikkal! Könyvekben is utánaolvashatunk. Fogalmazzanak meg egymásnak hasonló tömör jellemzéseket találós kérdésként! Írásban, rövid leíró fogalmazással és rajzzal (vagy festéssel) mutassanak be egy általuk választott szabadban élő állatot! Gondoljanak élőhelyére, külső megjelenésére és természetére egyaránt! S gondoljanak arra, hogy mindez Istent dicséri: az Ő "örök rendjét"!

40. Az egyiptomi szolgaság - 2Mózes 1

Írta: Evert Kuijt Fordította: Perjésiné Máté Róza Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten választott népének elnyomása nem éri el célját.

A félelem gyakran erőszakot szül, az erőszak pedig ellenállást.

Előzmények:

Jákób és József halála után Izráel fiai* körül belül 400 évig laktak Egyiptomban. Erről az időről keveset tudunk.

Most arról szólunk, hogyan éltek Egyiptomban az izráeliták* a nyugalom és a jólét korszaka után.

Történet:

Mózes második könyve nagyon tárgyilagosan azzal kezdődik, hogy felsorolja Jákób fiainak a nevét, akik József alkirálysága idején Gósen földjére mentek lakni.

A sorrend a következő: Rúben, Simeon, Lévi és Júda, Issakár, Zebulon és Benjámin, Dán és Naftáli, Gád és Ásér.

Először Jákób "igazi" fiait sorolja föl: Rúben, Simeon, Lévi és Júda, Jákób feleségének, Leának idősebb fiai, Issakár és Zebulon a fiatalabbak, Benjámin pedig Ráhelnek, Jákób feleségének a kisebbik fia.

Az utolsó sorban a másodfeleségek fiainak nevei találhatók, először Ráhel szolgálójának, Bilhának a fiai: Dán és Naftáli, azután Lea szolgálójáé, Zilpáéi: Gád és Ásér.

József neve itt nem szerepel, mivel ő már Egyiptomban volt, amikor édesapja és testvérei odaköltöztek.

Csak Jákób családjának férfitagjai együtt már hetven főből álló csoportot alkottak.

József és testvérei halála után Izráel gyermekei gyorsan szaporodtak. "Nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország." Izráel családja az egyiptomi nép között önálló néppé fejlődött. József bölcsen tette, hogy családtagjait külön, a Nílus deltájában, Gósen földjén telepítette le. Így Izráel fiai nem, vagy alig keveredtek össze az egyiptomiakkal. Ezt az Úr akarta így, mert Ábrahám utódainak külön feladatot szánt.

Egy pillanatra időzzünk el annál a fordulópontnál, amivel Mózes második könyve a tudósítást elkezdi.

A 8. versben azt olvassuk: "Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet."*

Az új fáraónak nem sok történelmi ismerete volt tehát arról, hogyan kerültek a héberek* Egyiptomba. Nyilván semmit, vagy csak nagyon keveset hallott arról az áldásról, amit József kormányzása jelentett az ország számára. Nem akart tudni a hébereknek az Úrral való különleges kapcsolatáról sem. Véleménye szerint a héberek túl sokan voltak.

Beszélt erről a minisztereivel: "Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi. Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból."

A fáraó ezzel kimondta Izráel fiai felett az ítéletet. Rendkívüli intézkedéseket hoztak.

Az adófelügyelők Izráel fiaitól azt követelték, hogy az adót munkával róják le (mi is ismerjük ezt a középkori feudális szisztémát hazánkban). Az izráelitáknak Pitóm és Ramszesz raktárvárosok* építésénél kellett dolgozniuk, melyek a Nílus deltájában épültek, tehát Gósen közelében. Ezzel is nehezíteni akarták az életüket, hogy a számuk minél gyorsabb ütemben csökkenjen. A fáraó és emberei úgy vélték, hogy e cél érdekében rabszolgamunkára fogják őket.

A terv azonban kudarcot vallott. Az egyiptomiak bosszúsan látták, hogy a héberek száma nem hogy csökkent, inkább nőtt. A nép az elnyomás ellenére is szaporodott.

Tehát más intézkedéseket kellett hozni. A bábákat, Sifrát és Púát, akik a héber asszonyok szülésénél segédkeztek, a fáraóhoz hívatták. Megparancsolta nekik, hogy minden héber újszülött fiúgyermeket öljenek meg. A lányokat életben hagyhatták. Sifrá és Púá félték az Istent, és nem tették meg, amit a fáraó parancsolt nekik. Mégis életben hagyták a fiúkat. Amikor őket a fáraó ezért felelősségre vonta, azt mondták: "A héber asszonyok nem olyanok, mint az egyiptomiak. Mire odaérünk hozzájuk, már meg is szültek." Ez természetesen kényszerhazugság volt. Istennek engedelmeskedtek inkább, mint egy embernek, még ha az a fáraó volt is.

A szülésznőket – természetesen nem a hazugságukért, hanem jó tettükért – gazdagon megjutalmazta Isten. A fáraó terve pedig meghiúsult. De új ötlete támadt. Parancsot adott, hogy minden újszülött héber fiút dobjanak* a Nílusba. A lányokat hagyják életben.

Ebből látjuk, hogy a fáraó valóban aggódott Izráel népének szaporodása miatt. Arra nem gondolt, hogyha kiirtja a fiúkat, idővel nem tudja a népet rabszolgaként dolgoztatni. A gyűlölet hajtotta őt. A mi korunkban "antiszemitizmusnak" hívják ezt a gyűlöletet.

Elfeledkezett az Úr a szövetségéről? Izráel népének ezután mindig rabszolgaként kell élnie?

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Izráel fiai – Mózes második könyve nagyon gyakran nevezi Jákób (Izráel) utódait "Izráel fiai"-nak. Amikor "Izráel fiai"-ról van szó, általában Jákób gyermekeire gondolunk. Korai lenne még "Izráel népéről" beszélni; ezzel a kifejezéssel először az 5Móz 21,8-ban, majd megint a Bír 11,23-ban találkozunk. Izráeliták – Ezt az elnevezést már használja a 2Móz. A történet elbeszélése során kitérhetünk

erre. Más szakkifejezések: "Izráel törzsei" már megtalálható az 1Móz 49,16 és 28-ban, továbbá az egész Ószövetségben; "Izráel közössége" a 2Móz 12,3-tól kezdve; "egész Izráel" az 5Móz 27,14-től kezdve; a 4Móz 1,45-től már csak gyűjtőnévként használja a Biblia. Politikai helyzet Egyiptomban – Nem csupán arról van szó, hogy József régen meghalt, hanem egy másik dinasztia került a trónra. Józsefet akkor vitték Egyiptomba, és lett alkirály, amikor az ú.n. Középbirodalom (Kr.e. 2060–1786) már hanyatlott. A királyok hatalma csökkent. Erre a korszakra esik Izráel fiainak Egyiptomba költözése is. A Középbirodalom még néhány évszázadig fennállt, amíg egy puccs a korszaknak véget nem vetett. Az Új Birodalom kora óriási építészeti tevékenység ideje volt: új templomok emelkedtek többek közt Memfiszben és Thébában (a szent városban). Ezeknek a királyoknak sok baja volt a szíriai hettiekkel, akik megpróbáltak betörni a birodalomba. Raktárvárosokat építettek. Ezekbe a munkálatokba a hébereket is bevonták. Nagyon valószínű, hogy az a király, "aki már nem ismerte Józsefet", a híres II. Ramszesz volt. Héberek – Az egyiptomiak az izráelitákat hébereknek nevezték (lásd a 32.leckét). "Zsidókról" még nem beszélhetünk. Ezzel a kifejezéssel először Jeremiásnál (32,12) találkozunk, majd később Eszter, Ezsdrás és Nehémiás könyvében, a tíz törzs fogsága idején és után. Az Újszövetség többnyire így nevezi a népet: "zsidók" vagy "a zsidó nép". Raktárvárosok – Városok, ahol az élelmiszereket, fegyvereket, hadiszekereket, harci lovakat stb. tartották, és állomáshelyül is szolgáltak. A Nílusba dobni – Aszerint, amit a Zsid 11,23-ban olvasunk, lehet, hogy a hébereknek maguknak kellett újszülött fiúgyermekeiket a folyóba dobniuk. Amrám és Jókébed, Mózes szülei elrejtették fiukat, "és nem féltek a király parancsától."

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:1–4; 77:5–6; 256:1–3; 380:1–2; 385:11 Jertek, énekeljünk: 141:1; 173 Harangszó: 49:7; 53:5–6 Dicsérjétek az Urat!: 61; 68; 69; 87:1; 93 Erőm és énekem az Úr: 62:1; 63:1–2; 84:1

Megjegyzések: A történelem ismerete – Látjuk, hogy milyen fontos a történelem tanítása. Aki semmit sem tud a történelmi eseményekről, megállapodásokról és hasonlókról, melyek a múltban történtek, helyrehozhatatlan hibákat követhet el. Gondoljunk egy ország népcsoportjainak különböző természetére. Lásd a volt Szovjetunió államai, a régi Jugoszlávia népeinek harcai, etnikai problémák Romániában, a belgiumi nyelv-harcok (flamand és vallon), hogy csak néhány példát említsünk. Elnyomás – Napjainkban is sokat hallunk hasonló elnyomásról. A kisebbséget elnyomják pl. Irakban, Iránban, Libanonban, Törökországban, Sri Lankán. És mindez a huszadik században! Figyeljük meg, hogy a gyűlölet lényegében gyakran a kisebbség hite ellen irányul. De lehet az alapja gazdasági vagy politikai hatalmi elgondolás is. A fáraónál mind a két eset megvolt. Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy közöttük ne legyen diszkrimináció a másság miatt (családi, faji háttér, más hit, előnyösebb körülmények, neveltetés...). Ez ellenkezik Isten törvényével! Szaporodás a sanyargatás ellenére: Isten ügye – Ez nincs mindig így! Izráel fiainak Istene törődött népe sorsával. A történetben csak annyi szó esik erről, hogy Isten a bábákat megáldotta, mivel nem akartak közreműködni a nép elpusztításában. Mégis állandóan rá kell mutatni erre a vörös fonalra: Ki uralkodik, ki mutatja meg mindenhatóságát, ki "fújja el" akár a fáraó terveit is, ki tartja meg szövetséges népét? De a mindennapi életre nézve is: ki ad neked eledelt, otthont, ki segít a munkádban stb. Rabszolgaság, kényszermunka – A nagyobb gyermekekkel talán meg lehet beszélni, milyen szörnyű is volt a rabszolgák élete az ültetvényeken, a rézbányákban, a gályákon stb. Vannak még rabszolgák? (A szudáni keresztyéneket a muszlimok rabszolgának adják el.) Erőszakos prostitució stb. Beszéljünk a rabszolgaság "modern" formájáról: kényszermunka a diktatórikus államokban. (Gulágok; munkatáborok.) A korábbi századokban a jobbágyság, a szolgák, a (gyári) munkások, gyerekmunkások kizsákmányolása. Ázsiai és afrikai országokban a kisgyermekek dolgoztatása.

A bibliai történet feldolgozása

Az egyiptomi szolgaság

***

Mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább

szaporodtak és terjeszkedtek.

Épül a fal. Segíts te is az építkezésben! Alul a téglák össze-vissza hevernek. Vágd ki, és ragaszd fel, vagyis építsd a szó-téglákkal tovább a falat úgy, hogy olvashatóvá váljék rajta az igevers! Az üres helyekre rajzolhatsz további építőmunkásokat és építőanyagot!

elhagyottak,

Üldözöttek

Feldolgozás 40

***

Munkalap: A feladat textusa:

Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk. (2Kor 4,9)

A szótéglák kivágása azért is fontos, mert azok rakosgatásával könnyebben rájönnek a gyerekek a helyes szórendre. Előbb rakják ki maguknak a mondatot, helyességét ellenőrizhetik a Bibliában. A téglák elhelyezése és felragasztása ezután következik, melyre több lehetőség van, hiszen két vagy három sorban is elhelyezhetik a mondatot, attól függően, hogy tagolják. Engedjük, hogy ők építsenek, miközben ügyeljenek a téglakötésre! A rajz kiegészítése további képzelőerőt és kreativitást igényel.

Aranymondás:

...mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek... (2Móz 1,12)

vagy: A munkalap előbb idézett textusa: 2Kor 4,9.

vagy: Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek. (ApCsel 5,29b)

Üzenet elmélyítése:

* Elnyomók és elnyomottak: E lecke megértésében, feldolgozásában segít a történelem.

• Hasonlítsuk össze Izráel népének megváltozott helyzetét a magyar nép történetével, amikor török, Habsburg, német, szovjet megszállás alatt volt: Kiszolgáltatottság, zsarnokság, az elnyomók rendelkeznek az elnyomottak életével. Mégis nagy a különbség az egyiptomi és a magyar helyzet között: a zsidók idegenek voltak Egyiptomban, jövevények, míg a magyarok saját hazájukban leigázottak, legyőzöttek. Kérdezzük meg a gyerekeket, s hasonlítsuk össze: Hogyan reagálhatott Izráel népe, s hogyan reagáltak a magyarok az elnyomásra? Miért nem gondoltak, gondolhattak az izráeliták felkelésre? Szükségük volt-e erre? Miben bíztak? Talán emlékeztek az Ábrahámnak adott ígéretre? (1Móz 15,13–14) Vagy elég volt tapasztalni Isten gondviselését a nehézségek közepette is?

• A beszélgetés során mutassunk rá az ószövetségi és az újszövetségi Isten népe közti párhuzamra is! Ahogyan Egyiptomban üldözték, tiporták Izráelt, úgy a keresztyénüldözés is hamar elkezdődött a Római Birodalomban. A 2Kor 4,9-et Pál apostol írta a korinthusbelieknek. (A gyerekek kikereshetik és elolvashatják az egész igeverset.) Ő milyen üldöztetéseket szenvedett el, és kitől? (Vö. 2Kor 11,23–28!) Kibe vetette mégis a bizalmát?

Tudod-e ki volt az a római császár, akinek valószínűleg Pál is a halálát köszönhette? (Néró, aki 64-ben Rómát felgyújtatta, amit aztán a keresztyénekre fogott, hogy a nép haragját elkerülje.) Isten mindig ad kimenekedést a gonosz szándékkal szemben? Azokra az őskeresztyénekre is vonatkozik a "de el nem veszünk", akik a római cirkuszban oroszlánok elé kerültek? Hogyan? Ők kiben és miben bíztak? Beszélgethetünk a keresztyénüldözés mai vagy a közelmúltban megtörtént formáiról is hazánkban és más országokban (Kína, iszlám országok stb.)

• Beszélgessünk arról a gyerekekkel, milyen példáit produkálta a XX. század a zsarnok államrendszereknek, a kisebbség elnyomásának, üldözésének! Milyen példák vannak erre ma is? Keressük meg minden történelmi példa esetében, hogy mi váltotta (váltja) ki a gyűlöletet a hatalom részéről! Külön figyeljünk a zsidóüldözésekre, a politikai vagy hitbeli okokból történő diszkriminációra, s az elnyomás módszereire! Hasonlítsuk össze mindezt a fáraó indítékaival és módszereivel! Milyen példáit ismerjük az elnyomottak, vagy a velük szimpatizálók részéről a nyílt vagy rejtett ellenállásnak? (Pl. a zsidók rejtegetése elhurcolásuk idején.) Vannak-e helyzetek, amikor a hatalom parancsának nem szabad engedelmeskedni? Megengedhető-e ilyenkor a kényszerhazugság, mint a bábák esetében?

• A történelemben ismétlődő példák figyelmeztetnek bennünket, mennyire hajlamos az ember a zsarnokoskodásra, a kisebbség elnyomására, kirekesztésére. Ez ránk is vonatkozik. Beszélgessünk hát erről! Vajon a gyerekek között nem fordul elő hasonló: valakit vagy valakiket bántani, kirekeszteni, mert más, mint a többiek? Mi lehet az oka az ilyen kiközösítésnek, megbélyegzésnek? Tapasztaltak-e már ilyet? Mi lehet a megoldás egy ilyen helyzetben? Mit lehet tenni azzal, aki zsarnokoskodik? Mit lehet tenni, ha egy csoport vagy egy egész közösség hajlamos erre? Mit tehet az, aki elnyomott, kirekesztett helyzetbe kerül? Tűrje vagy lázadjon, szóvá tegye vagy hallgasson? S mi lehet itt a szerepe az Istenbe vetett hitnek?

Feldolgozás

*** 40

Egyéb ötletek:

* Egy újszülött:

• Ugye ez áldás, főleg, ha fiú? S különösen az Egyiptomban élő izráeliták számára. Most azonban úgy tűnik, a fáraó parancsa visszájára fordítja mindezt. Képzeljék el a gyerekek egy izráelita család helyzetét, ahol kisfiú született! Most mit tesznek? Hogyan fogadják? S mit tesz a bába? Játsszák el a helyzetet több csoportban, majd beszéljük meg a megoldásokat! Fogalmazzák meg a gyerekek írásban az anya, az apa vagy a bába imádságát, amit ebben a helyzetben elmondhatott!

• Az újszülött fiúk kiirtására vonatkozó parancs több mint egy évezred múlva megismétlődik a zsidó nép körében. Hol és mikor? Ki adja ki a parancsot? Ki ellen irányul és miért? Eléri-e a célját? Milyen szerepet játszik ebben a történetben Egyiptom? (Lásd Mt 2,13–18)

• S ma vajon mi készteti az embereket arra, hogy ne vállaljanak gyermeket, vagy megfogant gyermeküket elvetessék. Hiszen a gyermekgyilkosságot ma már méhen belül el lehet intézni, orvosi eszközökkel, s mégcsak nem is számít bűnnek. A legnagyobbakkal már erről is beszélgethetünk. Különösen az indítékokról. Játsszanak el a gyerekek egy-egy mai helyzetet! Pl: Kiderül, hogy az anya terhes (most valóban tehernek tűnik), egy-két hónapos a kicsi. Még nem akarták, így sikerült. Építkezés kellős közepén, mikor ráadásul el vannak adósodva teljesen. Miről beszélgethetnek a szülők? Mi jelent számukra megoldást? A gyerekek maguk is kitalálhatnak hasonló helyzeteket. Lényeg az, hogy a játékon, beszélgetésen keresztül rájöjjenek: az anyagi kényszer vagy önző igényünk sokszor hasonló zsarnok hatalomként működik, mint a fáraó parancsa. De! Szabad neki nemet mondani.

* Az építkezés:

• Beszélgessünk a nagy egyiptomi építkezésekről, az állam által szervezett közös munkákról, a megmozgatott embertömegekről, az építkezés technikáiról! Tanulmányozzuk képeken az egyiptomi építészet fennmaradt emlékeit, illetve az ezek alapján készült rekonstrukciós ábrázolásokat!

• Beszélgessünk a különböző népek és kultúrák – köztük a magyar – hagyományos építészeti technikáiról, összehasonlítva azt a maival! Szintén keressünk képeket a témához! Mindezt kiadhatjuk előzetes gyűjtési feladatnak is a gyerekek számára, így búvárkodhatnak a könyvtárban, hozhatnak maguk könyveket.

• Készítsék el a gyerekek egy "raktárváros" általuk elképzelt makettjét agyag vagy gyurma segítségével csoportmunkában! Kis méretben dolgozzanak, tömör épülettömbökkel, egyfajta tömegvázlat kialakítására törekedve!

Az egyiptomi szolgaság 40

Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, nagyon megerősödtek.

2Mózes 1,7

Gósen földjén vagyunk. Sifrá és Púá, a két bába meglátogatott egy zsidó anyát, akinek kisfia született.

Rajzold le köréjük a család többi tagját, akik örülnek a gyermeknek, de aggódnak is a fáraó parancsa miatt!

**

Mi lett ennek a következménye? Húzd alá a kérdésekre adott helyes válaszokat!

Miért fordult a fáraó az izráeliták ellen?

• Állandóan lázongtak

• Nagyon meggazdagodtak

• Nagyobbak és erősebbek lettek az egyiptomiaknál

Milyen rabszolgamunkát végeztetett velük a fáraó?

• Kőfejtőkben dolgoztak

• Raktárvárosokat építettek

• A fáraó nyájait őrizték

Milyen parancsot adott a héber bábáknak?

• Öljenek meg minden héber újszülöttet

• Öljenek meg minden héber újszülött fiút

• Öljenek meg minden újszülött fiút Egyiptomban

Miért lett áldott a két bába, Sifrá és Púá?

• Nem teljesítették a fáraó parancsát

• Teljesítették a fáraó parancsát

• Fellázadtak a fáraó ellen

Mit kellett az egyiptomiaknak az újszülött héber fiúkkal tenniük?

• Felnevelni őket az egyiptomi hadsereg számára

• Adományokkal segíteni a családjukat

• A Nílus vizébe dobni őket A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás 40

**

Munkalap:

A kérdésekre a feleletválasztás egyértelmű. A gyerekeknek mégis nagyon kell a történetre figyelniük, hogy számukra is az legyen. A képzeletbeli családrajz a munkalap igéjéhez kapcsolódik: egy népes nagycsaládot kell a gyerekeknek lerajzolniuk, ott lehet az apa, a nagyszülők, a többi gyerek... Már amennyien odaférnek. Próbálják meg a családtagok arckifejezését érzelmeiknek megfelelően ábrázolni! További feladatlehetőségek: Képzeljék el a helyzetet, előtérben az újszülött fiúval, háttérben a fáraó kegyetlen parancsával!

• Vajon miről beszélgethet ez a család? Próbálják meg elmondani! (El is játszhatják a látogatást.)

• Meséljék el a kisfiú születésének és sorsának történetét! (Le is írhatják azt, mint elbeszélő fogalmazást.)

Aranymondás:

Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, ...nagyon megerősödtek. (2Móz 1,7)

és/vagy: ...letipornak, de el nem veszünk... (2Kor 4,9)

Üzenet elmélyítése:

* Bántalmazás:

• A témára való ráhangolásként, de a történet feldolgozása után is beszélgethetünk az alábbi kérdések nyomán: Pozitív kiindulás: Mit tudsz tenni, amivel nem bántod meg a másikat? Mire kell ehhez figyelned? Mit kell leküzdened? Negatív kiindulás: Hogy érzed magad, amikor téged bántanak? El tudnál mondani egy ilyen esetet? Mivel tudják a gyerekek és általában az emberek egymást nagyon megbántani? (verekedés, elnyomás, uralkodás stb.) Mi vezetheti őket erre? Te beállnál-e azok közé, akik másokat bántanak? És ha megfenyegetnek: különben téged is bántani fognak? Szabad-e az erősebbnek mindenben engedni? Akkor mi lehet a szabály? Hogyan kell a másikkal viselkedni? Jussunk el odáig: "Amit nem találsz jónak, te se csináld a másiknak!" Vagy még tovább: "Amit magadnak nem kívánsz, ne tedd a másikkal!" (Vö. Mt 7,12!)

• A munkalap kérdései nem merítik ki a témát. Érdemes beszélgetve is jobban megértetni a fáraó és a bábák viselkedését. További kérdések: Miért bántotta a fáraó az izráelitákat? Miért zavarta őt, hogy megsokasodott és megerősödött ez a nép? Mit várt a kényszermunkától, és a bábáknak adott parancstól? Mi lett az eredménye? Miért nem teljesítették a bábák a parancsot? Hát nem kellett volna engedelmeskedniük?

Egyéb ötletek:

* Gyermek született:

• Folytassuk a munkalap születés-témáját beszélgetéssel a mai korra vonatkoztatva! Ha ma kisgyermek születik, azt hogyan várja és hogyan fogadja a család? Hogyan fogadják a barátok, rokonok, ismerősök? Hogyan fejezik ki örömüket, jókívánságaikat? Milyen nehézségeket jelent ma a gyermek fogadása, vállalása? Miért születik hazánkban egyre kevesebb gyermek?

• Játsszanak el a gyerekek kis csoportonként egy-egy mai élethelyzetet! Pl.:

Anyának kisfia született. Még kórházban vannak. Meglátogatja őt a család. Egy ablakon keresztül nézhetik meg a kisfiút.

Apa értük ment a kórházba, most érkeznek haza. Fogadja őket az egész család (ott lehetnek a nagyszülők is).

Már hetek óta otthon van anya és a kicsi. Most rokonok vagy ismerősök érkeznek hozzájuk látogatóba.

Apa és anya beszélgetnek. Gondok gyülekeznek: egyre nehezebb a megélhetés, egyre kevesebb a gyerekekre fordítható idő. És most itt a kicsi. Mit tegyenek?

• Készítsék el a gyerekek egy dísztávirat vagy üdvözlőlap színes tervét, melyet születés alkalmával lehet üdvözletként elküldeni. Belső vagy hátoldalára, esetleg egy külön lapra fogalmazzanak meg egy rövid üdvözletet és biztatást a saját nevükben

a munkalapon látható zsidó anya és családja számára,

egy ma élő ismerős édesanya és családja számára!

* Építés:

• Beszélgessünk a gyerekekkel a hagyományos és a modern építkezés különbségeiről: az építőanyagokról, műveletekről, eljárásokról, munkaeszközökről! Mutassunk róluk képeket is! Külön térjünk ki a vályogkészítés, vályogvetés alapanyagaira, technikájára! Mi volt az előnye, mi volt a hátránya ennek az építőanyagnak? Építkeznek-e belőle még ma is? Miért? Beszéljünk az ókori Egyiptom nagy építkezéseiről, közmunkáiról, ahol nemcsak rabszolgák, hanem parasztok, kézművesek is dolgoztak óriási tömegekben. Ez adta az erőt, hiszen még nem voltak gépek.

• Agyag vagy gyurma felhasználásával építsenek a gyerekek csoportmunkában saját tervezésű egyszerű, lapos tetejű épületet! A hangsúly nem a kortörténetileg hiteles formán van, hanem a téglakészítésen, téglából való építésen, a jól szervezett közös munkán. Egy fahenger (lehet egy seprűnyéldarab) segítségével lapítsák ki az agyagot (gyurmát), majd késsel vágjanak ki belőle szabályos alakú téglaformákat! S már kezdődhet is az építkezés. Az agyagtéglák közé híg agyagpépet használjanak kötőanyagként!

Az egyiptomi szolgaság

*

Rabszolga voltál Egyiptomban. 5Mózes 15,15

Izráel utódai a fáraó rabszolgái lettek, aki kegyetlenül dolgoztatta őket. Nagy házakat, városokat kellett építeniük. Te is dolgozz, de ne kényszerből, hanem jókedvvel! Készítsd el a mintákon látható házakat színes papírból! Az üres négyzetben te is tervezhetsz hasonlót.

Feldolgozás * 40

Munkalap:

A munkalap rajzai csak minták, nem ezeket kell kivágni. Ezeken kívül készítsünk el egy mintadarabot is, hogy a gyerekek lássák és megértsék, mit kell csinálniuk! A munkadarab nagyobb (16x16 cm vagy ennél is nagyobb) méretben készül. Példányonként két (a lépcsős épületnél három) különböző színű lapból (az épület lehet fehér is), melyek közül az alsó erősebb karton legyen. Erre az alapra ragasszuk a hajtogatott és kivágott házformákat. A munkát bemutatás után a gyerekek önállóan végezhetik, persze szükség esetén segítséggel. A műveletek sorrendje a következő:

A. Hajtogatás:

A vékonyabb lapot kétszer félbehajtják, hogy a hajtásvonalak egymást keresztezzék.

Az oldalsó éleket középre hajtják szintén kétszer, egymásra merőleges irányban.

B. Rajzolás – vágás:

A választott minta alapján, a négyzetrács segítségével nagyítva átmásolják a rajzot.

Kivágják a mintarajzon bevonalkázott részeket.

C. Illesztés – ragasztás:

A kivágott formát az alapra illesztik: Pontosan illeszkedik-e? Hová fogjuk ragasztani? stb. Az alap lehet azonos, de nagyobb méretű is. Sőt, egy alapon több ház is elférhet, így egész várost építhetnek.

A házformát gondosan ragasszák az előbb megfigyelt helyre!

D. Fejlesztés:

– Ha nagyobb alapon dolgoznak, lehet rá egyéb formákat is rajzolni, ragasztani: embereket, fákat stb.

Nagyobb alapon több ház elhelyezésével dolgozhatnak a gyerekek kis csoportokban is. Differenciálás:

– Az ügyesen dolgozó gyerekek választhatják a lépcsős mintarajzot is. Ez a munkadarab három lapból áll: a fölsőn van a lépcső és az ajtó, a középsőn az ablak, az alsó az alap. A hármat egymásra kell ragasztani.

A 32-es osztás így nyerhető: Az első két hajtás után ne hajtsák vissza a lapot! Így, négyrét hajtott állapotban ismételjék meg az A. pontban leírt négy hajtást.

– Az ötödik, üres négyzet tervezésre ad lehetőséget a képzeletgazdag, kreatív gyerekek számára. Csak a másolt munkadarab elkészítése után érdemes foglalkozni vele, amikor már jól értik a gyerekek, hogy mit is kell tervezniük. Egyszerű formákat rajzoljanak, hogy ne legyen túl nehéz kivágni!

Aranymondás:

* ...rabszolga voltál Egyiptomban... (5Móz 15,15a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A parancs: Beszélgessünk a gyerekekkel a saját életükből, tapasztalataikból kiindulva:

• Ki mondja meg otthon, hogy minek kell történnie? Mi a szülő feladata? Említsünk példákat, melyeken ők tovább gondolkodhatnak! Pl. Apa bevásárol, anya elkészíti az ételt. Szólnak, hogy mikor lehet enni. Azt is megmondják, mikor kell lefeküdni. Elmondják, mit szabad és mit nem szabad tenni. Miért akarják a szüleid, hogy te szót fogadj nekik?

• Az óvodában/iskolában ki mondja meg, hogy mit kell és mit nem szabad tenned? Beszélgessünk az óvónő/tanító és a gyerekek viszonyáról!

• A beszélgetés során előjön az "engedelmesség" fogalma. Nehéz szót fogadni, engedelmeskedni? Mikor igen? Mikor nem? Itt ellentétbe lehet állítani a szülők/nevelők és a fáraó iránti engedelmességet.

• Mostmár könnyebb beszélnünk arról, mi volt a helyzet Egyiptomban: A fáraó szigorúan megparancsolta Izráel népének, hogy mit kell tenniük. De ő kegyetlen volt, és nagyon sokat követelt. Lehetetlen volt engedelmeskedni a parancsának.

* Az építés: Az izráeliták a fáraó parancsára kényszermunkát végeztek. Nem tehettek saját belátásuk szerint. Rabszolgák voltak.

• Az udvaron adjunk minden gyereknek egy téglát (vagy a teremben egy játékkockát). A téglákat (kockákat) rakják le sorban egymás mellé, ill. egymásra: építsenek egy kis falszakaszt!

• Mutassunk képeket mai építkezésről! Ha van rá lehetőség, keressünk fel velük egy építési területet, hogy ott szétnézhessenek, hogyan épül fel egy ház!

• Ha a helyzet már jól ismert, térjünk rá a bibliai elbeszélésünkre, és hasonlítsuk össze a tapasztaltakkal! Mi szükséges egy ház építéséhez? Mit használnak a mesterek?

Az izráelitáknak maguknak kellett sárból, vályogból téglákat készíteniük.

Ma az embereket már gépek segítik az építkezésben, pl. emelődaru.

Az izráelitáknak maguknak kellett cipelni az építőanyagot, még a köveket is.

A munkásoknak munka közben ma van szünetük, hogy pihenjenek, egyenek, igyanak.

Az izráelitáknak nem volt szabad megállniuk a munkában. Ha egy kicsit abbahagyták, hogy pihenjenek, a fáraó egyik szolgája máris ott termett, hogy megverje őket.

41. Mózes születése; Mózes a fáraó lányánál - 2Mózes 2,1–10

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

A hit bátorságot ad.

Isten gondoskodik rólad.

Előzmények:

A fáraó, aki nem ismerte Józsefet, elnyomta a zsidókat. Amikor kemény munkával sem tudták úgy meggyötörni őket, hogy csökkenjen a népesség létszáma, a bábáknak adott parancsot, hogy minden zsidó újszülött fiút öljenek meg. A bábák azonban nem engedelmeskedtek, mire megszületett a határozat, hogy a fiúkat közvetlenül születésük után vessék a Nílusba. A lányok élhettek tovább.

Bevezetés:

Amrám*, Kehát* utóda Lévi törzséből, aki Jákób és Lea fia; Jókebedet*, a nagynénjét vette feleségül*, aki szintén Lévi törzséből származott. Először lányuk született, Mirjám*, majd néhány évvel később Áron*.

Lévi törzsét Jákób a halálos ágyán elátkozta Lévi (és Simeon) gyilkossága miatt (lásd sikemi vérfürdő – 1Móz 34). A léviták szétszórattak a többi törzs között. Vagyis nem túl szép jövő várt rájuk az Ígéret földjén. A pusztában ez az átok áldássá változott megfelelő és engedelmes magatartásuk miatt az aranyborjú körüli eseményekben (2Móz 32). Az Ígéret földjén a lévitáknak ez a szétszóratása különös módon és valóságosan megtörtént: a szent sátorban (később a templomban) kellett szolgálniuk, és meghatározott városokat kaptak szerte az országban. Az elsőszülöttek helyébe léptek, akiké eredetileg lett volna az Úr szolgálata (vö. 4Móz 3,6–13.45).

Történet:

Amrámnak és Jókebednek már volt egy lánya, Mirjám, és egy három éves fia, Áron. Most még egy fiú született. Boldogok? Igen, mert minden gyermek Isten ajándéka. De gondjuk is van. Hisz a fáraó nemrég adott parancsot, hogy minden zsidó újszülött fiúgyereket dobjanak a Nílusba. Nem tudjuk, hogy maguknak a hébereknek is végre kellett-e hajtani ezt a parancsot. A Zsid 11,23 alapján azonban úgy értelmezhetjük, hogy az rájuk is érvényes volt. Azt olvassuk ugyanis, hogy szülei "nem féltek a király parancsától". A kicsi elrejtése hitbeli cselekedet volt.

Jókebed magánál tartotta újszülött fiát, amíg csak lehetett, mert különlegesen szép és egészséges gyerek volt. Három hónapig rejtegette, ami aztán mégis veszélyessé vált. Három hónapos csecsemőt már nem lehet csöndben tartani. Az egyiptomiak biztosan megtalálnák! Ők nem tudják tovább védeni; csak az Úr tudja megmenteni.

Jókebed elhatározta, hogy eltávolítja a gyereket a házból. Vett egy gyékény ládácskát*, szurokkal és gyantával kívül-belül bekente, hogy ne süllyedjen el. Berakta gyerekét a ládikába, ráerősítette a tetőt, és kivitte a Nílus partjára. Majd elhelyezte a magasra nőtt nád* között, Istenre bízva.

Vajon hitbeli gyengeségről van szó? Hiszen előfordul, hogy a hit gyengeséggel keveredik. Ők viszont reménykedtek, hogy valaki megtalálja a gyermeket, és felneveli. Azt is mondhatjuk hát, hogy hitbeli cselekedet volt a gyermeket a veszélyes Nílus partjára kitenni. Éppen oda, ahová a fáraó lánya rendszeresen járt fürödni. Csak egy szavába került volna, hogy a gyermeket megfojtsák.

Jókebed akár azért is választhatta a gyékény ládácskát, hogy az egyiptomiak azt gondolják, itt valami "isteni bárka" tűnt fel (vö. a Jegyzetekben: "gyékényláda"). Összességében mégsem ismerjük Jókebed cselekedetének okait.

A fáraó lánya talán minden reggel arra jött udvarhölgyeivel, hogy megfürödjön a szent folyóban, a Nílusban. Most is így történt. Mirjám látta, hogy közelednek.

Míg udvarhölgyei a vízparton sétáltak – talán hogy a kíváncsiskodókat távoltartsák – a hercegnő bement a vízbe. Egyszer csak észrevette a nád közé rejtett ládácskát. Kíváncsian hozatta ki a szolgálójával. Vajon nem egy "isteni hajócska"? Levette a fedelét, meglátta a síró kisfiúcskát, és megszánta. Mindjárt látta, hogy "a héberek gyermekei közül való". Elhatározta, hogy megmenti a vízbefúlástól, örökbe fogadja.

Mirjám odalépett a hercegnőhöz. Felcsillant előtte öccse megmentésének lehetősége. "Ne menjek, és ne hívjak egy szoptató asszonyt a héberek közül, aki majd szoptatja a gyermeket?"

– kérdezte. S természetesen az anyjára gondolt. A hercegnő szívesen fogadta a jó ötletet. Mikor Mirjám az anyjával, Jókebeddel visszatért, megparancsolta: "Vidd magaddal ezt a gyermeket, és szoptasd! Megadom jutalmadat." A kisfiú újra hazakerült. Senki sem merészelte már ezt a gyermeket, akit a hercegnő adoptált,

a Nílusba dobni.

Amíg Jókebed gondoskodhatott a gyermekről, nem adott neki nevet. (Nem olvassuk.)

Végül úgy megnőtt a kisfiú*, hogy búcsút kellett venni tőle. Elég nagy lett, hogy elvigyék a palotába.

A kis zsidóból herceg lett, a fáraó leánya saját fiaként fogadta. Egyiptomi nevet adott neki: Mózes*. Azért nevezte így, mert a vízből mentette ki. Így gondoskodott az Úr Mózesről. Nemcsak a biztos haláltól mentette meg, hanem úgy vezette, hogy kora legjobb nevelését kaphassa, s ezáltal készüljön későbbi küldetésére.

Mózes a fáraó udvarában maradt negyven éves koráig. Az ApCsel 7-ben olvassuk, István vértanú beszédében, amit a Nagytanács előtt mondott, hogy Mózest az egyiptomiak minden bölcsességére megtanították*, és hogy kiváló volt szavaiban és tetteiben (22. v.). Neveltetése arra irányult, hogy udvari funkciót tölthessen be. (Egy zsidó történetíró mondja el, hogy Mózes generálisként harcolt az etiópok ellen.)

Mózesnek később Izráel népét kellett kivezetnie Egyiptomból. Fontos volt hát, hogy gondos nevelésben részesüljön.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Amrám – "Fenséges nép; a védő felmagasztaltatik"; vö. 2Móz 6,20. Amrám 137 évet élt. Lásd még 4Móz 26,58–59! Kehát – Lévi második fia, Gerson és Merári testvére. 133 évet élt (Lévi 137-et); vö. 2Móz 6,16–18. Feltűnő, hogy a 2Móz 6-ban csak Lévi, Kehát és Amrám neve áll. Utódai a kehátiták, akik a gersonitákkal és a meráritákkal alkották a lévitákat. Jókebed – "Jahve dicsőséges". Nagynénjét vette feleségül – Az ilyen házasságokat csak később tiltották meg (vö. többek között 3Móz 18,12). Mirjám – "Felmagasztalt", a Mária héber formája, mely gyakran előforduló zsidó név. E szakaszban csak mint "a kisfiú (Mózes) nénje" szerepel; a neve csak később jön elő, a 2Móz 15,20-ban: "Mirjám prófétanő, Áron nénje". Ő a legidősebb a három gyermek közül, elég idős, hogy testvérére "vigyázzon" a Nílus partján. Áron akkor még csak három éves volt. Mirjám 40 évvel a kivonulás után halt meg Kádésban (vö. 4Móz 20,1), 130–140 éves lehetett. Ő is próféta volt; ő maga mondja, hogy az Úr: "általunk (ő és Áron) beszélt". Áron – E szakaszban még nincs említve. Majd csak a 2Móz 4,14-ben említi nevét az Úr, a csipkebokorból: Áron, Lévi nemzetségéből. 3 évvel idősebb Mózesnél (vö. 2Móz 7,7). Valószínűleg röviddel a zsidó újszülöttek meggyilkolásának parancsa előtt születhetett. Gyékény ládika – A Nílus partján sok gyékény nőtt. Az egyiptomiak könnyű csónakokat készítettek belőlük. Olyan bárkákat, melyek néha istenszobrokat vittek, és bizonyos ünnepek alkalmával a Nílus vizére tették, ami magával vitte azokat. Körmeneteiken is ilyen bárkácskában szállították istenszobraikat. A hercegnő kíváncsi, de elővigyázatos is volt, amikor fölfedezte a gyékényhajócskát. Az itt található héber "ládácska" ugyanúgy jelent "bárkát" is. Nád – A "szuf" héber szót mind a Károli, mind az újfordítású Biblia "sás"-ként fordítja, de inkább nádról van szó, méghozzá a Nílus menti nádról. Megnőtt a kisfiú – Pontosan nem tudjuk, hány éves lehetett, de keleti szokás szerint 2–3 éves, sőt gyakran 4–5 éves korban választották el a gyermeket. A Biblia annyit ír: "Amikor felnőtt a gyermek." Mózes – A név héber igéből származik, ami "kihúzást" jelent. Mózes kb. Kr.e. 1525-ben született. Minden bölcsesség – Az ApCsel 7,22 szerint Mózest az egyiptomiak minden bölcsességére megtanították. Ismert egyiptomi tudományok: olvasás, írás, számolás, matematika és természettudomány, asztronómia, gyógyítás, erődítmények kiépítése, stratégia, államismeretek. Az egyiptomiak végeztek agy- és szemműtéteket. Ismerték a Föld távolságát a Naptól, és kiszámították a Hold változását. Gyanítják, hogy rendelkeztek nagy mechanikai vagy elektromágneses erőkkel is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 3:1–3; 33:10; 113:4; 274:1; 276:1.5; 479:3 Jertek, énekeljünk: 141:1; 156; 163; 198:1 Harangszó: 17; 39; 51:1; 52:1.3–4; 53:5–6 Dicsérjétek az Urat!: 14; 40; 53:1.3–4; 68; 69 Erőm és énekem az Úr: 19; 53:3; 81:1; 84:1; 131

Megjegyzések: A szükség találékonnyá tesz – Nem tudjuk pontosan, mi vitte Jókebedet arra, hogy fiát gyékény ládikában tegye a nádasba. Vajon gondolt-e arra a lehetőségre, hogy az egyiptomiak a ládát "isteni bárkának" vélik majd, ami egy hajóról esett a vízbe? Akkor talán nem merték volna kinyitni... Nehéz helyzetekben próbáljunk meg hát kiutat keresni! Megvilágíthatjuk ezt a gyerekéletből vett példák segítségével. Hit nehéz helyzetekben – Aki Istenben bízik, annak válságos helyzetekben is van kapaszkodója. Nagy hitbeli bátorság kellett ahhoz, hogy a fáraó parancsát semmibe vegyék. Jókebed kapott az Úrtól ilyen bízó hitet. Ami a világnak lehetetlen, lehetséges az Istennek. Azt is feltételezhetjük, hogy Jókebednek és Mirjámnak voltak információi a hercegnő szokásairól, hogy éppen napi fürdésének helyét választották. Amikor ismerős a történet – Ha a gyerekek hallották már ezt a történetet, akkor is lehet nekik újat mondani, pl. a szereplőkről: Amrám és Jókebed: Sok gonddal küszködve várták gyermeküket. Vajon fiú lesz vagy lány? Mit tegyenek, ha fiú születik? Aztán az izgalmas három hónap. Végül a súlyos döntés: kitenni őt a vízre, a nád közé. Mirjám: Ő elég idős már, hogy segítsen. Ügyesen lesben áll a vízparton. Feszültsége nő, amikor a fáraó lánya közeledik kíséretével. Közbelépése, mikor a hercegnő felfedezi a gyermeket. Isten adja a szabadulást! A hercegnő parancsa szerint még néhány évig Jókebed gondoskodhat a fiáról. De aztán... a gyermek a királyi udvarba kerül. A hercegnő: Előbb együttérzésből, majd anyai érzésből neveli a kis zsidót, apja parancsa ellenére. Mózes az udvarnál: Az egyszerű szülői házból az előkelő udvari légkörbe csöppen. Ismerkedése mindenféle új dologgal. Mégsem elégedett az életével, ahogy az később kitűnik... Elbeszélés óvodás és alsós korcsoportnak – Hogyan zajlik nálunk a gyermekvárás (ruhakészítés és vásárlás, bölcső, ágy stb.)? Sok embernek kell megtudnia a baba érkezését: születési értesítők, az idősebb testvér elmeséli az iskolában, mi történt... Hogyan volt akkoriban, Gósen földjén? Mindent titokban kellett tartani. Romantizálás nélkül, tények alapján, személyes megközelítésből mondjuk el a történetet!

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Kisbaba születése a családba. A baba várása, fogadása, gondozása. A szülők gondoskodó szerepe. (* **)

• A szülők, a testvérek, a család szerepe a gyermekek nevelésében. Mit kapunk otthon, mit hozunk otthonról? (**)

• Az iskola szerepe a gyermekek nevelésében. Mire készít fel az iskolai tanulás? (** ***)

• Jövőterv készítése: Milyen hivatást szeretnél választani? Milyen tanulmányok szükségesek ehhez? (***)

Történelem / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

• A zsidó történelem kezdetei. Mózes születése és neveltetése. (***)

• Az ókori egyiptomi tudomány, vallás és művészet. Adatok, képek gyűjtése, beszélgetés. Mi mindent kellett egy egyiptomi hercegnek megtanulnia? (***)

• Erőszak nélküli ellenállás a zsarnok hatalommal szemben. Történelmi párhuzamok keresése a XX. században (II. világháború, a zsidók üldözése és mentése). (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Kisbaba gondozása – improvizatív játékok tárgyak felhasználásával. (*)

• A bibliai történet vázlatának elkészítése. (**) Beszélgetés a szereplőkről, viselkedésük okai. (** ***)

• A bibliai történet dramatizálása, kibővítése új jelenetekkel. (** ***)

• A bibliai történet elbeszélése (szóban vagy írásban) egy szereplő nevében. (**)

• Kreatív szövegalkotás: imádság, élménybeszámoló, meggyőző magyarázat egy-egy szereplő nevében. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Ismerkedés vízparti növényekkel: gyékény, nád, sás, (káka). Felhasználási lehetőségeik az ókori Egyiptomban és ma. (** ***)

Technika / Vizuális kultúra (Rajz)

• Papírbölcső készítése hajtogatással, nyírással, ragasztással. (*)

• Képalkotás a bibliai történethez kapcsolódva:

nyírással, ragasztással, színes papír, textília, természetes anyagok felhasználásával;

taszító technikával: rajzolás gyertyával, zsírkrétával, festés vízfestékkel. (*)

• Kis tutaj és baba készítése gyékénylevélből vagy kákaszálból. (**)

• Mózes kosarának elkészítése agyagból vagy gyurmából. A vízparti környezet modellezése fűszálakkal, levelekkel. (**)

Vázlat:

Amrám – Jókebed Áron – Mózes – Mirjám "a vízből kihúzva" hercegnő

Mózes születése; Mózes a fáraó lányánál

*** 41

Amikor a fiú megnőtt, Jókebed elvitte a fáraó lányához. A hercegnő a palotájába fogadta, mint saját fiát. A Mózes nevet adta neki, mondván: "A vízből húztam ki."

A hercegnőt láthatod, Jókebedet és gyermekét nem. Rajzold le őket a kép hiányzó részére úgy, ahogyan elképzeled!

Vajon mitől volt ilyen bátor Jókebed? Az írástekercsben három igét olvashatsz erről, ha kiegészíted őket a hiányzó szavakkal. Három oszlop ez Isten templomában, mely hatalmasabb minden palotánál. A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás

*** 41

Munkalap: A feladat textusai:

Ebben az időben született Mózes, aki kedves volt az Istennek. (ApCsel 7,20a) Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei... (Zsid 11,23a) Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pét 5,7)

A rajz kiegészítéséhez beszéljük meg a gyerekekkel, hány éves lehetett Mózes, amikor édesanyja elvitte a fáraóhoz (lásd a Jegyzetekben)!

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusai közül:

Zsid 11,23a

1Pét 5,7

Üzenet elmélyítése:

* A hit bátorsága és Isten gondviselése: Két szálon fut a történet: egyik az emberi, másik az isteni.

• Milyen emberi döntések születtek a kicsi Mózes élete megmentésére? Mi adott ehhez bátorságot a szüleinek? És Mirjámnak, aki gyermek létére segített? Minek volt köszönhető, hogy a fáraó lánya megkönyörült a héber kisfiún, miközben nyilván tudta, hogy apja parancsa ellen cselekszik? Vajon mit érezhetett Jókebed, amikor a nád közé tette gyermekét, s amikor a fáraó leányára bízta? Sejtette-e, hogy Istennek valamilyen terve van a fiával?

• Mi volt Isten terve a kisfiúval? Miért volt neki "kedves"? Lukács evangéliumában is olvashatjuk ezt a szót. Tudod-e, kire vonatkozik? Egészítsd ki az igét: "_________ pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben." (Lk 2,52) Mindketten szabadulást hoznak majd népüknek. Tudod-e, hogyan? Ehhez azonban fel kellett készülnie Mózesnek is. Erről hogyan gondoskodott Isten?

• És rólad hogyan gondoskodik Isten? Mi lehet a terve a te életeddel? Bízhatsz-e benne akkor is, ha emberileg reménytelen helyzetbe kerülsz? Mi adhat erőt, bátorságot az ilyen helyzetekben? Válaszd ki, hogy szerinted Isten gondoskodása mit jelent?

Mindent megad, amit kérünk.

Mindig megsegít minden bajban.

Nekünk sokkal jobban megy, mint másoknak.

– Megadja, amire szükségünk van. Választásodat bővebben is magyarázd meg!

Egyéb ötletek:

* Tanulás és tervezés:

• "Megtanították Mózest az egyiptomiak minden bölcsességére" – olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben. Vajon mi lehetett ez? Előzetesen gyűjtsenek a gyerekek adatokat, képeket az egyiptomiak tudományáról, művészetéről, vallásáról! Ezek alapján beszélgessünk a témáról! Miért kellett Mózesnek ennyi mindent megismernie, megtanulnia? Mire készült fel ezzel? Készítsék el a gyerekek játékosan Mózes egy napi vagy heti "órarendjét"!

• S neked mi mindent kell megtanulnod az iskolában? Mi az, amit ezek közül szeretsz, s mi az, amit nem? Vajon miért van szükséged a "nemszeretem" tárgyakra is? Nem csak Istennek vannak veled tervei, neked is előre kell látnod, tervezned az életed. Milyen hivatást szeretnél választani? Ehhez milyen tantárgyakat kell most nagyon jól megtanulnod, s milyen tanulmányokra lesz még szükséged? Készíts el írásban is egy kis jövőtervet!

* Egy ismert történet: A nagyobbak már bizonyára jól ismerik ezt a történetet. Akkor válhat újra izgalmassá, ha átélhetik a benne rejlő drámát, a szereplők döntéseinek nehézségeit.

• Beszélgessünk a szereplőkről! Majd adják elő a gyerekek dramatizálva a történetet, kibővítve azokkal a jelenetekkel, melyekre csak utal a Biblia!

• Fogalmazzák meg írásban:

Jókebed vagy Amrám egyik imádságát a születést követő három hónapban;

Mirjám beszámolóját otthon a Nílus partján történtekről;

a hercegnő magyarázatát apjának, a fáraónak, miért fogad fiává egy zsidó kisfiút!

* Történelmi párhuzam: A fáraó rendelete meghiúsult Isten akaratával szemben. Az erőszakot a szeretet győzte le. "A hatalom szeretete nem a szeretet hatalma" – ismerős ez az igazság a XX. századból is. Keressünk történelmi példákat az erőszak nélküli ellenállásra! Gondoljunk többek között a

II. világháborúra, a zsidóüldözésekre, a zsidó menekültek, zsidó gyermekek rejtegetésére. Beszélgessünk arról a gyerekekkel, mikor kell inkább Istennek engedelmeskedni, mint az emberi hatalomnak? (Vö. ApCsel 5,29!) Hogyan lehet a többséggel szemben nem követni a gonoszságot?

* A Nílus partján: A bibliai történetben és magyarázatában három vízparti növény neve is előfordul: gyékény, nád és sás. E két utóbbi némileg össze is keveredik, mégsem ugyanaz a kettő. Nézzünk utána a gyerekekkel, mi a különbség e növények között, melyek a jellemzőik, melyiket mire használták (s használják még ma is)! Külön térjünk ki a papiruszsásra (Cyperus papyrus – papirusznádnak is szokták hívni), mely igazi egyiptomi specialitás, a Nílus deltájában nagy mennyiségben termett. Nemcsak papirusztekercset, de gyors járású csónakokat, hajókat is készítettek belőle.

Mózes születése; Mózes a fáraó lányánál

** 41

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.

1Péter 5,7

Színezd ki a rajzot, majd vágd le a legalsó (szöveges) részt! A szaggatott vonalak mellett hajtsd előre, a pontozott vonalak mellett pedig hátra a lapot, s megkapod az ábra szerinti alakot.

41**Feldolgozás

Munkalap:

A munkalapot lehetőleg vastagabb papírra másoljuk, hogy meghajtogatva biztosabban megálljon!

Ha szükséges, a gyerekek vonalzó mellett halványan húzzák meg végig a hajtásvonalakat!

Aranymondás:

* Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pét 5,7)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Gondoskodás a gyermekről:

A 40. lecke témájához kapcsolódva beszélgessünk a gyermek várásáról, fogadásáról a családban!

Kinek mi a feladata? Mi mindent kell előkészíteni a baba fogadásához? Mi mindent kell körülötte elvégezni, hogy fejlődése zavartalan legyen?

Vajon hogyan történhetett mindez a kicsi Mózessel? Miért történt másként? (A kultúrabeli különbségek és az üldöztetés egyaránt felmerülhet.)

Milyen döntéseket kellett a szülőknek meghozniuk, hogy a gyermek életben maradjon? Kire bízták a sorsát? (Itt is kétféle válasz adható, ami voltaképpen egy: Isten a fáraó leányán keresztül gondoskodott Mózesről.)

* A neveltetés:

• Mózes egy zsidó kisfiú volt, és az is maradt. Szívében még akkor is, amikor egyiptomivá kellett volna válnia. Mi mindent kaphatott otthon, a szüleitől, a testvéreitől, egész családjától, hogy nem feledkezett meg népéről és népe Istenéről?

S mi mindent kapott az egyiptomi udvarban? Tudod-e, mit kellett egy hercegnek megtanulnia?

Beszéljünk a gyerekeknek az egyiptomiak tudományáról, vallásáról, művészetéről, melyhez néhány képet is megmutathatunk.

Vajon mi volt ezzel Isten célja? Miért kellett mindezt megtanulnia?

• Beszélgessünk arról is a gyerekekkel, miért kell a neveltetésüknek örülni, azért hálát adni!

Te mi mindent kaptál a szüleidtől, testvéreidtől, családodtól kicsi korodtól fogva? Mit tanultál meg tőlük?

Ki tanít/tanított meg Isten szeretetére, tiszteletére?

Mi mindent kell megtanulnod az iskolában? Mit gondolsz, Istennek mi ezzel a célja?

Végül beszéljünk arról, hogy amit gyerekként Istenről megtanulnak, ahhoz később is ragaszkodjanak, olyan helyen is, ahol nem tisztelik Istent (vö. 2Tim 3,14)!

Egyéb ötletek:

* A történet:

• A történetet megismerve készítsük el a gyerekekkel annak vázlatát!

Beszélgessünk a szereplőkről! Ki miért cselekszik úgy, ahogy cselekszik? Mi ad bátorságot a szülőknek és Mirjámnak? Minek köszönhető, hogy a fáraó lánya megkönyörül a héber kisfiún (miközben nyilván tudja, hogy apja parancsa ellen cselekszik)?

• Adják elő a gyerekek dramatizálva a történetet! Kibővíthetjük olyan jelenetekkel, amelyekre csak utal a Biblia: a kisbaba újra otthon, Mózes a fáraó leányánál. Néhány ruhadarabbal (leplek) és kellékkel (játékbaba, kosár, ékszerek stb.) életszerűbbé tehető a játék. Hát még, ha szabad téren játsszuk, természetes környezetben.

• Mirjám helyzetébe könnyen beleélhetik magukat a gyerekek, hiszen akár velük egyidős is lehetett. Fogalmazzák meg a történetet (szóban vagy írásban) az ő nevében! Mintha barátnőinek újságolná el az eseményeket.

* Vízparton:

Ha van rá módunk, sétát, kirándulást tehetünk egy közeli vízpartra. Ismerkedjünk meg néhány vízparti növénnyel: elsősorban a náddal és gyékénnyel (ezeket gyakran össze szokták keverni, a nádnak bugája van, a gyékénynek buzogánya), de lehet a sással és kákával is.

Egy hosszú gyékénylevélből (előbb szét kell szedni a növényt, beljebb vannak a puhább szálak) vagy egy kákaszálból kis tutajt készíthetünk: tojás alakúra összehajtogatjuk, s átkötjük, vagy oldalt átszúrjuk egy ágtövissel (ahogy az ábra mutatja). Egy külön levélből kis babát is hajthatunk, s átkötözve ráfektethetjük a tutajra. (További ötleteket találunk Nagy Mari – Vidák István: Játékok vízparti növényekből c. könyvében. Móra, Budapest, 1980)

* Mózes kosara:

Az egész kosarat nehezen tudnánk gyékényből elkészíteni, de agyagból vagy gyurmából igen.

Hengerítéssel formálj hosszú hurkákat, s csigahurka-technikával alakíts egy elnyújtott formájú kosarat! Hasonló módon tetőt is csinálj a kosárnak, a kosárba pedig egy kisbabát!

Homok-, agyag- vagy gyurmaalapba fűszálakat, nádleveleket szurkálva még a kosár vízparti környezetét is elkészíthetjük.

Mózes születése * 41 A teve nyeregtakarójának

Feldolgozás * 41

Munkalap:

A megkezdett hullámvonalakat kell a gyerekeknek átrajzolni és folytatni, melyben a négyzetrács segít. Jó, ha előbb táblán megmutatjuk, s a levegőben gyakoroltatjuk a vonalvezetést. Hívjuk fel a figyelmet, hogy az egymás alatti vonalak ellentétes irányban haladnak. Figyelemfejlesztő, s egyben írás-előkészítő gyakorlat.

Aranymondás:

* ...neki (Istennek) gondja van rátok. 1Péter 5,7b Az aranymondást az aláhúzott formában érdemes megtanítani. Ha nem is szó szerint idézi az igét, többet mond a kicsinyeknek.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A gondoskodás:

• Beszélgessünk arról a gyerekekkel:

Hogyan gondoskodnak ma a szülők a kisbabáról, mielőtt megszületik? Mit vásárolnak, mit készítenek elő? Hogyan várják?

Hogyan gondoskodnak róla születése után? Hogyan táplálja az édesanyja? Hogyan fürdetik, öltöztetik? Hová fektetik? Hogyan vigyáznak rá? Mitől óvják?

Hogyan gondoskodtak szülei a kicsi Mózesről? Miért volt ez nekik nehezebb? (Csak azért, mert nem volt még babakocsi és Libero pelenka?)

Hogyan gondoskodott Isten a zsidó kisfiúról? Miért aludhatott olyan nyugodtan a vízen ringatózó kosárban?

Hogyan gondoskodik Isten rólad? Miért aludhatsz, játszhatsz, tanulhatsz te is nyugodtan?

• Játsszák el a gyerekek egy játékbabával a kisbaba gondozását (fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, etetés, lefektetés, altatás)! Próbáljunk meg a játékhoz szerezni egy vesszőből font "mózes-kosarat"! Eljátszhatják a kicsi Mózes gondozását is. Vajon az hogy történhetett? Végül lopakodva, csöndben, egy kosárba fektetve kitehetik a "nád közé" – Isten kezébe.

• A 19 lecke *Feldolgozásában további jó ötletek találhatók a "kisbabák"-ról.

* Papírbölcső: Két keményebb, de azért hajtogatásra alkalmas, négyzet alakú papírlapból készíthetjük el az 1. rajzon látható bölcsőt a következőképpen: Hajtsd össze mindkét lapot 16 egyforma négyzetre (ahogy a 40. lecke munkalapjához kapcsolódóan leírtuk). A bevonalkázott részeket vágd le a lapokról! A * jelű vastagabb vonalak mentén vágd be a lapokat! Az oldalsó sávokat hajlítsd föl, s az A-val jelzett részeket ragaszd a B-re (szintén behajtva)! Két nyitott dobozt kaptál, egyiknek a vége is hiányzik. Ezt állítsd fel, illeszd a másik dobozra az ábrán látható módon, s a C-vel jelzett részt ragaszd a másik doboz oldalához! Végül vágj ki egy babát, takarót, kispárnát vékonyabb, puhább papírból, és tedd a bölcsőbe!

Mózes kosara: Vágjunk ki valamilyen nyers színű papírból egy-egy félkört a gyerekeknek, melynek segítségével elkészíthetik a 2. ábrán látható ragasztott képet: Mózest kivághatják halvány színű papírból, de textilanyagból is, és beragaszthatják a kosárba. A kosáron lévő mintát színes papírból kivágott apró félkörökből készíthetik el. A nádat szintén kivághatják papírból, de sokkal szebb, ha igazi nádat használnak (vagy erős szálú, kalászos füvet), amit erős ragasztóval ragaszthatnak a képre.

"Vizes" kép: A gyerekek színtelen gyertyával vagy fehér zsírkrétával és vízfestékkel készíthetik el a következő képet: Rajzold le gyertyával/zsírkrétával a kosarat a nádasban, esetleg a hercegnőt és Mirjámot is! Fesd le világos (hígított) kékkel a rajzodat (ez a víz)! Mivel a viaszozott részek taszítják a vízfestéket, a rajz láthatóvá válik.

Kisbabafogadó mondóka: Van itthon egy kicsi babánk, De nézd, kopasz még a feje, Mégis, olyan furcsa az, hogy néhány napja született. nincsen egy szál haja se, korábban nem volt húgom, Mindene ép, egészséges: hogy két hosszú copfja legyen, most meg itt a bölcső mellett fülecskék és szép szemek, sokat kell még nőnie. állok és megpuszilom. szája, persze fogak nélkül, Bizony, évek telnek addig, Isten adta a húgocskám, orra, arca, két keze, míg e kisbaba szalad, most már közénk tartozik,

rugdalózó lábacskája. s együtt játszhatunk a fűben, ezért ünnep van ma nálunk. Látod, megvan mindene. virágok közt, fák alatt. De most csitt, éppen szopik!

(Ans de Boer: "Nézegetni – hallgatni és foglalkozni a teremtéssel" c. kiadványból)

42. Mózes a saját népét választja - 2Mózes 2,11–15

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Isten mellett dönteni hitbeli cselekedet.

* Ha Isten akarata nélkül saját kezedbe veszel egy ügyet, az rosszul végződik.

Előzmények:

Mózes kisfiúként a fáraó udvarába került. A fáraó lánya találta meg, miután édesanyja egy gyékényládában a Nílus partján lévő nád közé rejtette. Így lett a hercegnő fogadott fia.

Bevezetés:

A zsidó népnek egyre rosszabbra fordult a sorsa. A fáraó munkafelügyelői a lehetetlent követelték tőlük.

Mózes rájött, hogy ezek az elnyomott emberek a testvérei. Az udvarban töltött évek sem feledtették vele származását. Az Úr gondoskodott róla, hogy szívét ne ejtse rabul a királyi udvar. Undorodott az ott tapasztalt bűnös életmódtól, akkor is, ha a fáraó lányának fogadott fia volt.

Eggyé válni elnyomott népével, segíteni rajtuk – ez volt a legfőbb vágya. Inkább legyen szegény, és népe lenézett tagja, mint Egyiptom gazdagságának léha élvezője.

Történet:

Amikor felnőtt*, egy napon Mózes ellátogatott a héberekhez. Ismerték őt, a hercegnő fogadott fiát, aki most eljött megnézni kényszermunkájukat. Mély felháborodással látta, hogy az egyik egyiptomi munkafelügyelő egy hébert ütlegel. Ezt nem tűrheti, hiszen egyik testvérét verik. Meg kell torolni ezt a kegyetlenséget!

Gyorsan körbenézett, s mivel senki sem volt a közelben, agyonütötte az egyiptomit, és elásta a homokba. Ez sikerült, gondolta. De vajon így kell segíteni a népén? Vak dühvel, felindulásból, Isten akaratával nem számolva? Bizony, Mózesnek még sokat kell tanulnia!

Másnap újra kiment Gósen földjére. Meglepetéssel látta, hogy két héber verekszik. Megkérdezte attól, aki hibás volt: "Miért vered a te atyádfiát?" (Károli ford.)

A héber férfi durván válaszolt: "Ki tett téged elöljáróvá és bíróvá közöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogyan az egyiptomit megölted?"

Mózes megrémült. Kitudódott a tette, és hamarosan megtudja a fáraó is. Akkor pedig nem segít már rajta, hogy az udvarban nevelkedett fel.

A hír valóban a fáraó fülébe jutott. Mózesnek menekülnie kellett az országból, hiszen a fáraó halálra kerestette. Ezért adta később második fiának az Eliézer nevet: "Atyám Istene segítségemre volt, és megmentett a fáraó fegyverétől" (2Móz 18,4). Lehet, hogy a fáraó sosem értett egyet azzal, hogy a hercegnő héber gyermeket adoptált.

Hosszú út után ért Mózes Midján* földjére. Hagyjuk őt ott egy kút mellett.

Jegyzetek: Amikor felnőtt – Mózes negyven éves volt akkor (ApCsel 7,23). Életét háromszor negyven éves szakaszokra oszthatjuk: 40 év Egyiptomban, a fáraó udvarában; 40 év Jetrónál pásztorként; 40 évig Izráel népének vezetője a pusztában. Mózes tehát 120 évig élt. Midján – Nincs róla szó önálló országként. Inkább az a terület, ahol a vándorló midjániak fellelhetők voltak: a Sínai-félsziget délkeleti és Arábia északnyugati részén. Ez esetben a Sínai, vagy Hóreb hegy közelében (vö. 2Móz 3,1). A midjániak Ábrahám és Ketúra leszármazottai (1Móz 25,2). Megjegyzések: Istent és szolgálatát választani – Mózes elfordult azoktól az örömöktől, amiket az udvari élet kínált neki. Miért? Tudta, hogy ezzel nem Isten akaratának engedelmeskedik. Őt nem tudja szolgálni az udvarnál. Ami kifejeződik a hébereknél, testvéreinél tett látogatásaiban. Ez biztos megszólítja a gyerekeket. Remélhetjük, és imádkozhatunk, hogy ők is ugyanígy válasszanak az Úrért, és az istentelen alkalmakat kerüljék el. Beszéljünk meg velük hasonló helyzeteket! Mózes, a "szabadító" – Mózes önjelölt vezér. Saját kezébe veszi az irányítást. Beszélgethetünk erről a gyerekekkel. Amikor jogtalanságot látunk vagy hallunk, jogosan háborodunk föl. Szeretnénk tenni valamit. Kérdezzük meg saját magunktól, vajon Isten szemében jó-e, amit tenni akarunk! Milyen következménye lehet az önkényes fellépésnek? Ez persze nem jelenti azt, hogy nyugodtan nézzünk végig minden jogtalanságot. Vajon az Úr mit akar ilyenkor tőlünk? Támaszkodjunk mindig Isten igéjére! Hogyan tegyük? Mire kell figyelnünk? Mózesnek negyven évig kellett tanulnia, hogy Isten szerinti időben és módon álljon a nép élére. Isten útjai csodálatosak, sokszor érthetetlenek. Ám utólag kiderül: csak vele érdemes járni.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Mózes, mint Krisztus előképe – Hit által akart Mózes inkább a népével együtt szenvedni, és elhagyni a királyi gazdagságot (vö. Zsid 11,24–26). Az Úr Jézus is elhagyta az isteni dicsőséget, hogy szenvedjen és meghaljon övéi bűneiért. Elbeszélés a kicsiknek – Elbeszélés közben próbáljuk meg beleélni magunkat az udvari életbe! Mózes bizonyára sok játékot kapott, pompás ruhákat, a legjobb tanítást. Sokan gondolhatják: ilyen herceg vagy hercegnő én is szívesen lennék. De Mózest ez nem tette boldoggá. Nem felejtette el szülei tanítását Izráel népéről és a nép Istenéről.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés a lelkiismeretről. Amikor megszólal a "belső hang". (**)

• Döntés, választás könnyebb és nehezebb élethelyzetekben. A helyes erkölcsi választás. (***)

• Indulataink, a harag negatív szerepe döntéseinkben. (***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• A bibliai történet feldolgozása elképzelt bírósági tárgyalás formájában. (***)

• Menekülés politikai és egyéb okokból. Menekültek szerte a világban. (***)

• Történelmi párhuzam II. Rákóczi Ferenc – Mózes személye és szerepe között népeik történetében. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Mit jelent "választani"? A fogalom tisztázása beszélgetéssel. (*)

• Nyelvfejlesztés bábjátékon keresztül: Segítsünk választani a bábszereplőnek. (*)

• A bibliai témához kapcsolódó magyar közmondások magyarázata és alkalmazása. (**)

• A bibliai történet újrafogalmazása hírként szóban és/vagy írásban (egy mellékszereplő nevében, ill. mai nézőpontból). (**)

• "A harag rossz tanácsadó" – A közmondás magyarázata és alkalmazása. Elbeszélő fogalmazás írása ezen a címen. (***)

• Idézet felismerése és értelmezése Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeményéből. (***)

Ének-zene

• Tanult énekek ismétlése játékos választással. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Szabadon választott alkotótevékenység különböző anyagok és eszközök felhasználásával. (*)

• A bibliai történet ellentétes élethelyzeteinek képi megjelenítése: rajzolással vagy festéssel. (***)

Testnevelés és sport

• Tornatermi vagy szabadtéri mozgásos játékok a sporteszközök szabad megválasztásával. (*)

Énekek:

Református énekeskönyv: 6:2; 25:1–2; 100:1–2; 240:1–5; 265 Jertek, énekeljünk: 173; 185; 228 Harangszó: 52:3–4; 53:5.8 Dicsérjétek az Urat!: 48:2.8.10; 53:3–4; 68; 69; 75; 95:1 Erőm és énekem az Úr: 46; 47:1; 62:1–2; 84:1; 131

Vázlat:

Mózes (40 éves koráig a fáraó udvarában) halott egyiptomi menekülés Midjánba

Mózes a saját népét választja

*** 42

*

ideig-óráig való

Isten népével együtt

a sanyargatást,

gyönyörűségét.

Mózes inkább

mint a bűn

Zsidókhoz írt levél

választotta az

11,25

Mikor Mózes felismerte népe nyomorúságát, nehéz választás elé került. Hirtelen haragja – nem a legszerencsésebb módon

– segített neki a döntésben. Te másképpen segíts:

1. A körív mentén írd be helyes sorrendben a jobb oldali nyilakban található ige összekevert darabjait (a csillagtól kezdve az óramutató járásának megfelelően)!

2. Rajzzal is ábrázold az ellentétet: a felső félkörben az izráeliták kényszermunkáját, az alsóban az egyiptomi udvar gazdagságát!

Feldolgozás

*** 42

Munkalap: A feladat textusa:

... (Mózes) inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét... (Zsid 11,25)

A két élethelyzet ábrázolásában nem a korhűség a legfontosabb (bár nem árt, ha előzetesen egyiptomi rajzokat, ábrázolásokat nézegetnek a gyerekek). Inkább az "égre kiáltó" ellentét kifejezése, mely Mózest is felháborította.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusa: Zsid 11,25.

...az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát. (Jak 1,20)

Üzenet elmélyítése:

* A választás:

• Beszélgessünk arról, mik között kellett Mózesnek választania! Milyen életet élhetett a fáraó udvarában? (40 éves volt akkor.) Vajon milyen feladatok várhattak egy érett férfikorban lévő egyiptomi főemberre? Mi állt a másik oldalon? Mivel szembesült Mózes, mikor népével találkozott? Miért mondott le "karrierjéről" az egyiptomi udvarban?

• Életünk folyamán mi is gyakran kerülünk választások elé. Ezek között vannak könnyebben és nehezebben megoldható helyzetek. Soroljanak föl a gyerekek néhányat ezek közül! Legnehezebb talán akkor a választás, ha az igazság kedvéért valami jóról, csábítóról kell lemondanunk. Tudtok ilyen esetről? Előfordult már veletek ilyesmi? De nehéz helyzet az is, amikor valami miatt felháborodunk, s az indulataink vezetnek minket. Mire kell ilyenkor hallgatni inkább?

* A harag:

• Mózes helyesen választott, mégis helytelenül viselkedett. Miért? Mit mond erről Jakab levele? Érdemes elolvasni ezt is! (Jak 1,19–20) Ha nem a haragjára hallgat, hogyan védelmezhette volna meg Mózes a népét? Milyen lehetősége lett volna erre a fáraó udvarában? Vagy előbb-utóbb így is menekülnie kellett volna? Mi erről a véleményed?

• "A harag rossz tanácsadó." – Ismerős ez a magyar közmondás? Mondjatok rá néhány példát saját tapasztalataitokból! Adjatok egy jó tanácsot: Mit tegyen az az ember,

aki könnyen haragra gerjed,

aki egy igazságtalan helyzetben haragra gerjed,

– aki egy "égbe kiáltó" igazságtalanság láttán haragra gerjed? Írjatok egy elbeszélő fogalmazást a fenti címmel: A harag rossz tanácsadó!

Egyéb ötletek:

* Az elutasítás:

• Vajon minek szólt a bizalmatlanság, mellyel a héberek Mózes fellépését fogadták?

A gazdag egyiptomi úrnak, még ha héber származású is;

az erőszakos tettnek, ami félelmet váltott ki a népből;

annak, hogy Mózes szabadítsa meg Izráel népét;

– vagy mindez együttesen? Olvassuk el hozzá az ApCsel 7,23–29 bizonyságtételét is!

• Ma is jellemző a főnököknek, vezetőknek való ellenállás, még az egyházon belül is. Általában nem vonzó, amit valaki Isten szolgálatában a másik felé képvisel. Gondoljunk csak az istentiszteletek, a konfirmáció és hasonlók iránti közömbösségre! S arra, ahogy az emberek a szolgálatokat mellőzik. Beszélgessünk ezekről a problémákról!

Egy képzelt tárgyalás: Feldolgozhatjuk a történetet, mint egy képzeletbeli bírósági tárgyalás anyagát. Elvégre egy politikai bűntényről van szó. Kezdődjék a munka nyomozással: Olvassanak el a gyerekek minden fontosat, ami az ügyről megtudható: 2Móz 2,11–15; ApCsel 7,23–29; Zsid 11,24–27! Ugyanakkor: Jak 1,19–20. Érdemes utánajárni az előzményeknek és a következményeknek is. Folytatódjék a tanúk kihallgatásával: legyen egy szemtanú a héber férfiak, s egy fültanú az egyiptomi munkafelügyelők közül! Lehetnek Mózest védelmező tanúk is mind a héberek, mind az egyiptomiak közül! Majd fogalmazza meg a védőügyvéd a védőbeszédet, az ügyész a vádbeszédet! Következzék az ítélethozatal, az ítélet kihirdetése! Végül beszéljük meg együtt, mire jutottunk! Az "ítélet" mennyire tükrözi Isten akaratát, tervét Mózessel és népével, Izráellel?

A menekülés: Sok embernek kell menekülnie. A hite miatt is. Mit jelent menekülni? Beszéljük ezt meg a szó szélesebb értelmében: okok (saját bűn vagy ártatlanság?) – üldözés – bizonytalanság érzése menekülés idején – Istenben bízni – megkönnyebbülés és hála biztonságba érkezés esetén. Mózes hol lelt biztonságra?

Egy történelmi párhuzam:

Ismerős ez a versrészlet? "Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában..."

Tudod-e, kiről szólnak a Himnusz e sorai? (II. Rákóczi Ferenc) Miben lehet őt párhuzamba állítani Mózes alakjával (s miben nem)?

Mózes a saját népét választja

** 42

Feldolgozás

** 42

Munkalap:

A munkalap elbeszélő mondataihoz kapcsolódva a gyerekek saját szavaikkal mondhatják el a történetet. Mint ahogy a legalsó mondat is a bibliai textus szabadon megfogalmazott változata. Megfejtés: Bizony kitudódott a dolog, amit tettem.

Aranymondás:

Bizony kitudódott a dolog. (2Móz 2,14)

vagy: ...inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást... (Zsid 11,25)

Üzenet elmélyítése:

* A rossz lelkiismeret: Beszélgessünk a "lelkiismeret"-ről! (A Bibliában ritkán fordul elő a "lelkiismeret" szó, és csak az Újszövetségben. Pl. Róm 2,15; 1Tim 1,5; 4,2; Zsid 10,22; 13,18.)

• "Tettél-e valaha olyat, ami nem volt helyes?" Talán lesz néhány példa a csoportból. Legyünk nagyon tapintatosak! "Amikor tetted, tudtad-e azonnal, hogy nem volt helyes?" Igenlő válasz esetén: "Honnan tudtad?" Ezzel megindulhat a beszélgetés a "lelkiismeret"-ről, a "belső hang"-ról, ami akkor is megszólal, ha mi nem akarjuk. Butaság hát elhallgattatni, mert figyelmeztet:

amikor valami helytelent akarsz tenni,

amikor valami helytelent csinálsz éppen,

– vagy már meg is tetted azt. Ha pedig valamit rosszul tettél, s ezt felismered, még bocsánatra van szükséged.

• Mózessel is ez történt. Megszólalt a lelkiismerete, s utólag már félt tette következményétől. Vajon miért? Miért cselekedett helytelenül? Jelöld meg a helyes választ!

Egy hívő ember még gondolatban sem fordulhat szembe a hatalom képviselőjével.

Egyetlen ember bántalmazását bosszulta meg, ahelyett, hogy várt volna az Úr szabadítására.

– Nem a felügyelőt, hanem a fáraót kellett volna megölnie. Kár, hogy Mózes nem olvashatta Jakab levelében: "...az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát." (Jak 1,20) Tettének megvolt a következménye, menekülnie kellett. Mit gondolsz, kapott-e Istentől bocsánatot? Mózes helytelenül cselekedett, mégis helyesen választott: Isten népével vállalta a közösséget a messze pusztában is.

Egyéb ötletek:

* Közmondások: Mit jelentenek a következő magyar közmondások? Fogalmazd át mindet a saját szavaiddal!

A harag rossz tanácsadó.

A titkot a tyúk is kikaparja.

– Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. Hogyan kapcsolódnak ezek Mózes történetéhez? S hogyan kapcsolódnak a mi életünkhöz? Segítségükkel adj egy jó tanácsot valamelyik barátodnak! (Fogalmazd meg saját szavaiddal néhány mondatban!)

* Hírek: A hírek, lám néhány ezer éve is elég gyorsan terjedtek. Pedig akkor még főleg élő szóban adták tovább. Fogalmazd meg a hírt – Mózes tettét – szóban:

– ahogy a héber szemtanú elmondja társainak;

– ahogy a munkafelügyelők parancsnoka elmondja a fáraónak. S fogalmazd meg írásban:

ahogy a fáraó írnoka feljegyzi egy krónikatekercsre;

ahogy ma megírnád az "Egyiptomi Hírlap" számára!

Mózes a saját népét választja * 42

Válaszd... Választani néha nagyon nehéz! Jancsi nem tudja, mit válasszon.

Te mit választanál a helyében? Színezd ki, amelyikre gondolsz!

Almát vagy más nyalánkságot. Rajzolnál vagy a macival játszanál.

Háziállatnak cicát vagy kutyát. Limonádét vagy teát.

Játszanál a barátnőddel vagy a barátoddal.

...az életet!

Mit választ Mózes?

5Mózes 30,19

Vajon Isten népét választja? Ők rabszolgaként a fáraónak dolgoznak. Vagy a fáraó palotáját választja, ahol gazdag hercegként élhet, és a legokosabb egyiptomiak tanítják?

Színezd ki azt az alakot, akit Mózes választott! Te vajon ugyanazt választanád, mint ő?

Feldolgozás * 42

Munkalap:

Választani nehéz. Te mit választasz? Mit választott Mózes? Kinek volt nehezebb a választása? Ki segített Mózesnek, hogy jól tudjon dönteni?

Aranymondás:

* Válaszd... az életet...! (5Móz 30,19b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A "választás" témája legyen mindenféle tevékenység középpontjában!

Ráhangoló beszélgetés: A gyerekek személyes életéhez kapcsolódva beszélgessünk a "választás"-ról! Amikor édesanyáddal új ruhát mégy venni, milyen színűt választasz? Ha a cukrászdában két gömbös fagyit akarsz venni, milyet választasz? Ha nagy vagy kicsi születésnapi torta közül választhatsz, melyiket választod? Miért? Mikor? Vajon mindig könnyű választani? Soroljanak még példákat a gyerekek (nehezebb választásokra is)! Ezután engedjük választani a gyerekeket különféle tevékenységek, játékok között! Közben kérdezzük meg tőlük, miért pont azt választották!

Munkálkodás: Készítsünk elő az asztalra különböző játékokat, anyagokat, eszközöket! Pl.: néhány képkirakós, építőelemes játékot, rajzlapokat, kifestőket, színes ceruzákat, agyagot, színes papírt, ollót, ragasztót stb. A gyerekek egyesével menjenek oda választani, s vigyék magukkal, amit választottak!

Mozgásos játékok: A játszó helységben fektessünk le különböző játékeszközöket, amik közül választani lehet! Pl. az egyik sarokban legyenek odakészítve labdák; a másik sarokban padok a játékhoz; a következőben karikák, fajátékok zsákban; a negyedikben mászókafélék vagy ugrálókötelek. A gyerekek maguk válasszanak, mivel akarnak először játszani, s jelezzék is szándékukat! Ugyanezt megtehetjük az udvaron, szabadtéri játékokkal is.

Énekválasztás: A csoport körben ül. Énekelnek, miközben egy vonzó tárgyat adunk át, pl. egy mackót. A gyerekek körbe adják. Amikor az ének véget ér, az a gyerek választhat éneket, amelyiknek éppen kezében van a mackó, s folytatódhat a játék.

* Bábjáték: Jancsinak sokféle döntést kell hoznia, és ő nem tudja, mit is válasszon. A gyerekek szívesen besegítenek. Játék közben adjunk rá nekik lehetőséget!

Történet: Jancsinak közeledik a szülinapja, s ő választhat, milyen ajándékot kapjon. Soroljunk többfélét! Az egyik túl drága (pl. autó), a másik lehetetlen (pl. póniló, vagy krokodil egy akváriumban). Végre, hosszú habozás után Jancsi választani tud. Aztán választhat Jancsi, hogy milyen ennivalót kér a szülinapjára. Talán spenótot? Sült krumplit? Vagy egy hűtőszekrényt tele fagylalttal? Végül úgy határoz, hogy Kati süssön egy nagy tortát. (Egy kerek dobozból készítsünk tortát, egy másik dobozból tűzhelyet, s rakjuk a bábszínházba!) Amikor a torta a sütőben van, Kati elmegy még venni valamit. Jancsinak kell vigyáznia, hogy egy óra múlva vegye ki a tortát. Közben azon gondolkodik, vajon kit hívjon meg az ünnepségre, s ismét nehéznek bizonyul a választás. És vajon milyen ruhát vegyen fel a szülinapjára? Jancsi elfárad e sok nehézségtől, és elalszik. (Most meggyújtunk egy cigarettát, s átfújjuk a füstöt a tűzhely nyílásán.)

A gyerekek biztosan fel akarják ébreszteni Jancsit, és a füstre mutatnak, ami a sütőből jön. Jaj... a torta odaégett! Mit tegyen Jancsi, míg Kati haza nem ér? (Adjanak ötleteket a gyerekek, amiből majd választhat Jancsi.) Szerencsére Kati hozott a boltból egy nagy doboz tejszínhabot. A torta maradékát felvágja, és Jancsi tejszínhabot spriccelhet rá. (Használhatunk borotvahabot vagy hajmerevítő habot.)

* Az elbeszélés:

• Amikor különböző tevékenységek középpontjába a "választás" kerül, áttérhetünk a bibliai elbeszélésre, ahol Mózes választásáról esik szó: vajon saját népét választja, vagy inkább a hercegi udvarban marad? Nem nehéz e kétféle lehetőséget eltérően bemutatni a gyerekeknek. Egyik oldalon a kemény rabszolgaság és a zsidók szegénysége, másikon a fiatal herceg élete, aki az udvarnál nő fel, s része van minden gazdagságban és ismeretben. Hadd ragadja meg a gyerekeket Mózes választása, majd kérdezzük meg tőlük, ők mit választottak volna, és miért! Mózes nem a legszebbet és legkönnyebbet választotta (hercegi élet), s választásának volt kevésbé szép és kellemes a következménye (menekülés a pusztába). Miért jelentette mégis ez a választás az életet? Derüljön ki, hogy Isten meghallgatta népe kiáltását, s válasza: Mózest akarja használni népe szabadításában. Isten maga vezette Mózest a megfelelő választásra.

• Ezután megkérdezhetjük a gyerekektől, hogy vajon mi is tudnánk-e Istent választani: Az Úr Jézus azt mondja, választhatsz: Hozzá akarsz-e tartozni, vagy sem. Ha Őt választanád, vajon mi következne abból? Mit tenne Ő veled?

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Isten gondoskodik: bízd rá magad!

Isten a nehézségekkel is tanítani akar.

Jótett helyébe jót várj.

Előzmények:

Hosszú út után, a Sínai-félsziget pusztáján keresztül érkezett meg Mózes arra a területre, ahol a midjániak éppen tartózkodtak. Ahogyan a folytatásból látjuk, ez a Sínai-pusztája. Mózes azt tette, amit előtte Eliézer, Ábrahám szolgája, meg Jákób is tett. Leült egy kúthoz.

Történet:

Mózes a kút mellett ülve látta, hogy egy juhnyáj közeledik. Az ott lakó midjáni* pap* hét lánya akarta a juhokat megitatni. De pásztorok is jöttek, akik a lányokat el akarták zavarni a kúttól. Mózes közbelépett. Nem tűrte a jogtalanságot, s elzavarta a pásztorokat. Majd inni adott a nyájnak.

Így a lányok sokkal hamarabb értek haza, mint máskor. Apjuk, Reuél (Jetró)* nagyon meglepődött. "Hogy-hogy ma ilyen korán megjöttetek?" – kérdezte.

"Egy egyiptomi férfi védett meg bennünket a pásztoroktól" – felelték. – "Sőt még vizet is merített nekünk, és megitatta a juhokat."

"Hol van ő most?" – kérdezte az apjuk. – "Miért hagytátok ott azt az embert? (Közben talán beesteledett?) Hívjátok ide, és egyék velünk!"

Mózes ott maradt Jetró pap házánál, és nyája mellett pásztorkodott. Jótettéért jót kapott hát ő is.

Jetró egyik lánya lett a felesége, Cippóra*. Első gyermekét Gérsómnak* nevezte, mert azt mondta: "Jövevény lettem idegen földön."

Később még egy fiuk született, az ő neve itt nincs említve. A 2Móz 4,20-ban olvasunk "fiai"ról, és a 2Móz 18,4-ben találjuk meg, hogyan hívták ezt a második fiút: Eliézer*. E névvel Mózes tisztelettel emlékezik Istenre, aki megszabadította őt a fáraó kardjától, miután megölte az egyiptomit.

Mózes negyven évig lakott Jetrónál (ApCsel 7,30). Ezt az időt használta az Úr arra, hogy csendes, alázatos embert faragjon belőle (4Móz 12,3), aki alkalmas arra, hogy a népet az egyiptomi rabságból kivezesse, és negyven éven át kísérje az Ígéret földjéig. Mondhatjuk tehát, hogy Mózesnek ki kellett járnia ezt az iskolát.

Közben Izráel népének a helyzete nem lett jobb Egyiptomban. Az a fáraó, aki a zsidók elnyomását kezdeményezte, meghalt. Az új fáraó, akit Mózes bizonyára jól ismert még az egyiptomi udvarnál töltött időből, ugyanúgy szorongatta a népet, mint elődje.

43. Mózes Midján földjén - 2Mózes 2,16 – 3,1a

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András A szöveget gondozta: Czövek Olivérné Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Az izráeliták sóhajtoztak és fohászkodtak a szolgaság miatt. Először olvassuk, hogy a nép kiáltott Istenhez. Bizonyára megfeledkeztek Ábrahám, Izsák és Jákób Istenéről, s most nagy szükségükben újra emlékeztek rá.

Isten visszaemlékezett Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségére, ígéreteire, hogy utódaikat nagy néppé teszi. S hogy szabadon fognak majd lakni Kánaánban. Áldottak lesznek, és áldássá válnak más népek számára is. A legnagyobb áldás nekik és a népeknek, hogy közülük születik a Messiás. Így aztán, hogy ígéreteit beteljesítse, munkálkodni kezd Isten. "Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk Istennek."

Megjegyzések: Jótett helyébe jót várj – Mózes hét lánynak segített, s ezért Jetró vendégül látta. Egyetlen jótettéért negyven éven át maradhatott a papnál, s feleséget kapott, családot alapíthatott. Tanítsuk arra a gyerekeket, hogy ne habozzanak jót tenni! Néha szégyelljük; s ez kár, mert aki bajban van, így nem kap segítséget. Mutassunk rá az Úrtól való "fizetségre"! Nem azonnal fogjuk észrevenni, de nem is szükséges. Gondoljunk a Zsid 13,2 tanácsára: "A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg." Előkészület arra a feladatra, amit az Úr ad majd neked – Mózest még negyven évig készítette Isten az ismeretlen feladatra. A pásztorkodás nem könnyű mesterség. Ismeret és türelem kell hozzá. A juhok oktalan és félénk állatok, szeretnek elcsavarogni. Mellettük kellett Mózesnek a későbbi feladatához szükséges iskolát kijárni. A gyerekek ebből is tanulhatnak. A nevelést nem csupán el kell tűrni, hanem tudni kell, hogy az készít fel az élet feladataira. Akkor is így van, ha nem magas, vezető állás vár rájuk. Lehet, hogy a lelki munkában vállalnak majd szolgálatot, esetleg gyerekekkel foglalkoznak iskolában, vagy szülőként otthon. De bárhogy legyen, az mindenképpen felelősséggel fog járni. Az élet a hívő ember számára iskola. Minden tapasztalat, akár pozitív, akár negatív, az örökkévalóságra tisztogatja (gyalulja) a hívőt. Így munkálkodik Isten a Szentlélek által. Róm 8,28: "Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott."

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Midjániak – Midján – "ítélet", "harc". Beduin nép, hol Kánaán déli, hol délkeleti, keleti részén tartózkodtak. Mózes korában többek között a Sínai pusztáján laktak. A midjániak Midján leszármazottai, aki Ábrahám és Ketúrá hat fiának egyike. Ábrahám megajándékozta, s elküldte őket fia, Izsák közeléből, egy keleti országba (vö. 1Móz 25,2–6). A midjániak később gyakran megnehezítették az izráeliták életét. Pl. a népet Sittimben bálványimádásra vették rá (4Móz 25). Ettől kezdve az izráelitáknak ellenségként kellett rájuk nézni (4Móz 31,1). Különösen a bírák idején törtek be gyakran Kánaánba. Gedeon bíra kellőképpen megfenyítette őket (Bír 7). Pap – Reuél vagy Jetró pap volt Midjánban. A "pap" alatt tulajdonképpen "papi fejedelmet" kell értenünk, valahogy úgy, ahogy Melkisédek papja és királya volt Sálemnek (1Móz 14,18–20). A "Jetró" jelenthetett olyan címet is, mint "főember", mint ahogy Pótifera Egyiptom Ón tartományában volt főember (1Móz, 41,45). A héber "főember" szó jelent "pap"-ot is. Reuél-Jetró – Reuél – "Isten barátja", ami valószínűleg szintén cím volt, mint ahogy a "fáraó" is. Így nevezték a hét lány apját (köztük Cippórával) a 2Móz 2-ben. A 4Móz 10,29ben Hóbábról, Reuélnak, Mózes apósának fiáról olvasunk. A Bír 4,11-ben Hóbábról Mózes sógoraként van szó. A Bír 1,16-ban szerepel Mózes sógora, Kéni. E kéniek vándorló népek voltak, az izraelitákkal barátságban, de velük nem keveredve. Kardok készítéséből és élezéséből, valamint fémedények javításából éltek. A Bír 4,17–22 szerint Jáél kéni volt, ő ölte meg Siserát. Jetró volt a második neve Midján papjának. A következő fejezetben találkozunk e névvel, a 2Móz 3,1-ben, s később a 2Móz 18-ban. Cippóra – "Kisgalamb", "madárka". Évekkel később a pusztában Mirjám, Mózes testvére "kúsi"-nak szólítja (4Móz 12,1). Ez a gyűjtőneve azoknak a sötétebb bőrű népeknek és törzseknek, melyek Kánaán környékén laktak, úgy mint egyiptomiak, arabok, midjániak, stb. Vagyis nem Kús vagy Chús leszármazottai, aki Kám fia volt, s akitől a vadász Nimród is származott (1Krón 1,8–10). Azt is gyanították, hogy Mózes második felesége volt kúsi

asszony. Gérsóm – "Száműzött". Nem összetévesztendő Gersonnal, Lévi fiával, akitől a gersoniták származnak, s akik a szövetség ládáját vihették. Eliézer – "Isten a segítség".

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• "Jótett helyébe jót várj" – A közmondás értelmezése és alkalmazása. Mikor és miért kell jót cselekednünk, segítenünk a másikon? Szituációs játékok különböző élethelyzetekben. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A víz szerepe az élőlények, az ember életében. Mire használjuk a vizet? (*)

• A pásztorok munkája. (*)

• Pásztorélet a pusztában. A pusztai nomádok életmódja. (** ***)

• Juhtenyésztés a világ különböző tájain, köztük sivatagos területeken. Jelentős juhtenyésztő országok. (***)

• Térképhasználat: A Sínai-félsziget megismerése. (***)

Dráma

• Játék síkbábokkal: pásztor és nyája. Mozgatás sík lapon. (*)

• A bibliai történetből kiemelt jelenet, s vele analóg élethelyzetek dramatizálása. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Pásztor és nyája. Képalkotás papír- és textilkivágással, vatta vagy gyapjú felhasználásával, ragasztással. (*)

• Kút és környékének modellje:

kút agyagból vagy gyurmából (**);

kút és környéke építményei zúzott kő és gipsz felhasználásával (***);

állat- és emberalakok formázása (** ***);

pálmafák papírból, természetes anyagokból (** ***).

Mózes Midján földjén

*** 43

Mózes egy kút mellett ült, amikor lányok érkeztek, hogy megitassák apjuk juhait. De pásztorok is jöttek, akik a lányokat elzavarták. Mózes akkor fölállt, és megvédte őket. Majd segített a lányoknak megitatni a juhokat.

E különös formájú kút egyre mélyülő falán két zsoltárverset olvashatsz, ha követed a megfelelő sorrendet. Kezdd az 1., 2., ...8. oldal felső szavaival! Ha megtettél egy kört, haladhatsz lejjebb, míg leérsz a "vízig". Szóról szóra haladva írd be a zsoltárrészletet az írástekercsbe!

Képzeld el, hogy Mózes és Cippóra (Mózes későbbi felesége) egyszerre hajol a kút fölé, s arcuk a tiszta vízben tükröződik. Rajzold le ezt a két arcot a kút belső "víztükrébe"!

Feldolgozás

*** 43

Munkalap: A feladat textusa:

Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején. Megsegíti az Úr, megmenti őket, megmenti a bűnösöktől, megszabadítja őket, mert hozzá menekülnek. (Zsolt 37,39–40)

A rajz nemcsak idő- és térkitöltő feladat, hanem a gyerekek képzeletét és érzelmeit ragadja meg. S elindíthat egy beszélgetést: Gondolhatta-e Mózes, amikor Cippórát először megpillantotta, hogy jövendőbelijével találkozik?

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett textusának aláhúzott része: Zsolt 37,39.40b.

vagy: ...arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. (Ézs 48,17cd)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* "Jótett helyébe jót várj":

• Vajon mi indíthatta Mózest, hogy segítsen a lányoknak a kútnál? Válaszd ki a helyes választ! Ha nem vagy egyikkel sem megelégedve, írd le a saját válaszod, vagy egészítsd ki a választottat!

Jutalomra vágyott.

Cippóra nagyon megtetszett neki.

– Nem szerette az igazságtalanságot. A feleletválasztást és -kiegészítést beszélgetés követheti a kútnál kialakult helyzetről. Milyennek ismerjük meg itt Mózest? Hasonlítsuk össze ezt a helyzetet korábbi közbeavatkozásaival (2Móz 2,11–13)! Mi a közös a három eset között? Mózes önzetlenül segített, mégis segítséget kapott ő is: Jetró pap a családjába fogadta.

• "Jótett helyébe jót várj" – mondja a magyar közmondás. "Á, ez csak a mesékben van így" – legyinthetsz magadban. Pedig Mózes története korántsem mese. És ma is gyakran előfordul, hogy jóért jót kapunk cserébe. Próbáld csak ki! Nekünk miért kell jót tenni, segíteni a másikon? A jutalomért? Milyen helyzetekben tudunk önzetlenül segíteni? Hozzanak erre példákat a gyerekek! S mi van, ha a jóért semmit nem kapunk? Mit gondolsz, Mózes "reklamált" volna, ha Jetró nem hívja meg vacsorára? Van mégis egy jutalom, amire minden jót cselekvő számíthat: a békesség, megnyugvás, amit Isten ad a szívébe: "Megtettem, amit megtehettem."

* Az Úr iskolája: A kisiskolások **Feldolgozás-lapján ugyanezen cím alatt egy kérdéssort találunk, melyet a nagyobbakkal is feldolgozhatunk. A játékos áttekintés során megérthetik, hogy a sok megpróbáltatás Isten iskolája volt Mózes számára. Bővíthetjük is számukra a felismert "tananyagot":

Milyen földrajzi ismeretekkel gyarapodott Mózes, bebarangolva a Sínai pusztáját, amit később, népe vezetőjeként hasznosíthatott? (Térképhasználat javasolt, bár Mózesnek fejében volt a térkép.)

Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy jó vezető (egy jó pásztor)?

Számodra milyen nehézségeket hozhat (vagy hozott) az élet? Mit tanulhatsz ezekből, ha Istenre bízod magad?

Egyéb ötletek:

* Életjátékok: Az élet gyakran hoz olyan helyzeteket, mint amilyenbe Mózes került a kútnál. Nem árt, ha egy-egy ilyen élethelyzet feszültségét drámajátékon keresztül is átélik a gyerekek. Játsszák el:

Mit tett Mózes a kútnál, hogyan védte meg a lányokat a pásztorokkal szemben?

Hogyan segítenél néhány ismeretlen lánynak a játszótéren, akiket nagyobb fiúk nem hagynak játszani?

Mit tennél, amikor az utcán egy néninek szétgurulnak az almái a táskájából, miközben

a járókelők rá se hederítenek? A gyerekek maguk is folytathatják a sort hasonló élethelyzetekkel.

Juhtenyésztés: Gyűjtsünk adatokat, s beszélgessünk arról, hogyan folyik a juhtenyésztés a világ különböző tájain! Mely országokban jelentős a juhtenyésztés? Folyik-e ma is pásztorkodás sivatagos területeken? Milyen hasznáért tenyésztik a juhot? Milyen juhbetegségek fordulnak elő? Stb. (Lásd még a 27. lecke ***Feldolgozásában a Juhtenyésztés c. részt!)

A kút és környéke: Elkészíthetik a gyerekek a kút és környéke (vályú, kőfal stb.) makettjét zúzott kő és gipsz, vagy agyag felhasználásával! (Részletes leírás a 229. lecke ***Feldolgozásában.) Agyag vagy gyurma segítségével állat- és emberalakokat is formálhatnak. Ágak, levelek, fűszálak felhasználásával néhány pálmafa is készülhet.

Mózes Midján földjén

** 43

Arra tanítalak, ami javadra válik,

azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. Ézsaiás 48,17

Mózes menekültként, fáradtan ül egy pusztai kút mellett. Hogy válna ez a javára? Mit akar neki ezzel Isten tanítani? Mielőtt az előbbi kérdésekre válaszolnál, a következőkön törd a fejed! Ezek egyszerűbbek. Jelöld meg a helyes választ!

Miért kellett Mózesnek menekülnie?

Nem akart többé egyiptomi lenni.

Nősülni akart a saját népéből.

Megölt egy egyiptomit.

Hol ült le a kút mellé?

Hebronban.

Midjánban.

Beérsebában.

Hány lánya volt Jetró papnak?

Hat.

Három.

Hét.

Mi történt Izráel népével?

Rabszolgák maradtak.

Kivonultak Egyiptomból.

Megszabadultak a rabszolgaságból.

Ki figyelt a nyomorúságukra?

A fáraó.

Mózes.

Isten.

Feldolgozás

** 43

Munkalap:

A többválaszos kérdések részben ismétlő jellegűek, részben a történet pontos megfigyelése után könnyen megválaszolhatók. Az utolsó kérdésnél viszont előfordulhat, hogy valaki Mózes nevével válaszol. Hiszen bizonyára a pusztában is gondolt népére. Mégis Isten figyelme a fontos, hiszen Ő irányítja tovább az eseményeket, mint az a következő leckében majd kiderül. A bevezető kérdések nehezebbek, gondolkodtatóbbak, s nem is biztos, hogy a gyerekek önállóan helyes választ tudnak rájuk adni. Mégis érdemes hagyni őket, hadd törjék a fejüket, hadd mondják el a véleményüket, ami jó kiindulópontja lehet egy beszélgetésnek.

Aranymondás:

* ...arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell. (Ézs 48,17cd)

Üzenet elmélyítése:

* Az Úr iskolája:

• A Úr nehéz feladatra készíti fel Mózest, nem véletlen hát, hogy ennyit kell tanulnia. 40 évig Egyiptomban, 40 évig Midjánban. Kövessük őt a tanulásban! Egy kis ismétlés:

– Mi mindent tanult eddig Egyiptomban?

– Az utolsó vizsga nem egészen jól sikerült. Mit tanult meg ekkor a haragról? Felvételi vizsga az új iskolába:

– Mi történt a kútnál? Miért jelentett ez Mózes számára "jó jegyet"? Mit tanulhatott meg

az esetből? Mi lett a jutalma? Pusztai tanulmányok:

Az egyiptomi hercegnek, aki eddig palotában lakott, most juhok között teltek napjai. Mint mindent kellett ehhez megtanulnia? Mik a pásztorember feladatai?

Miért kellett mindezt 40 évig gyakorolnia? Nem túl hosszú idő ez egy tananyaghoz? Miről tanúskodik az eredmény? Olvasd el a 4Mózes 12,3-at! Egy vezetőnek (hisz Mózes nemsokára népe vezetője lesz) nagyon nagy alázatra és türelemre van szüksége.

Számodra is adhat az Úr nehéz feladatokat, melyek túl hosszúnak, unalmasnak, vagy megoldhatatlannak tűnnek. Mit kell tenned ilyenkor? Ha tudod a választ, próbáld is ki!

* A menekülés: Mózes menekül, mikor Midjánba érkezik. De mit jelent menekülni? S mit élsz át, amikor menekülnöd kell? A gyerekekhez közelebb kerül a probléma és a kifejezés, ha olyan történetet mesélünk nekik, amely akár ma is, velük is megtörténhet (vagy megtörtént).

Mikor kell menekülnöd? Nevezz meg többféle okot! Hová menekülhetsz? Hol érzed magad biztonságban? Mit gondolsz, Mózes biztonságban érezte magát Midjánban? Vajon miért? Jelöld a helyes választ:

Otthonra talált.

Jetró erősebb volt a fáraónál.

– A fáraónál is hatalmasabb Úrra bízta magát. Te is bármikor menekülhetsz Istenhez, nyugodtan rábízhatod magad. Nála biztonságban lehetsz (erről szól a 62. zsoltár).

Egyéb ötletek:

* A kút és környéke: Építsenek a gyerekek (csoportmunkában) kutat agyagból vagy gyurmából! Az agyagból kis téglákat készíthetnek, s ezekből építhetik meg a kút kerek és alacsony káváját. (Részletesebb leírást találhatunk a 40. és a 229. lecke **Feldolgozásában.) Készülhetnek még:

bárányok álló és fekvő helyzetben

emberalakok: Mózes, a pásztorok, Jetró lányai (a test lehet kúpforma – hosszú köntös takarja a lábakat);

néhány pálmafa papírból (legyezőszerű ágak), vagy botokból, levelekből.

Mózes Midján földjén * 43

Mózes segíteni akart Izráel népén. Emlékszel mit tett ezért? Agyonütött

Én gondoskodtam rólad a pusztában.

egy egyiptomi embert. Nem maradthatott hát tovább herceg. Menekülnie

Hóseás 13,5 kellett. Így nem tudott segíteni népén. De Isten igen! Ő a pusztában Mózest vezetővé képezte. Látod-e, ahogy Mózes a bárányokról gondoskodik? Később ő is így gondoskodhatott Isten népéről.

Befejeznéd a rajzot?

* Húzd meg a pontok között a hegyvonulat * Rajzolj mintát Mózes ruhájára! Folytasd a és a napsugarak vonalait! pontozott részeket végig a vonalak mentén!

* Rajzolj tincseket hasonlóképpen a bárányokra!

* Végül rajzolj fűszálakat a földre, hogy legyen mit enniük!

Feldolgozás * 43

Munkalap:

A munkalapon a folyamatos vonalvezetést, a különböző vonalelemek rajzolását lehet gyakorolni, melyek az írás tanulását készítik elő. Tehát, amiképpen a pásztorkodás Mózest küldetésére készítette elő, úgy ez a rajzolás is egy fontos feladatra készíti elő a gyerekeket.

Aranymondás:

* Én gondoskodtam rólad a pusztában... (Hós 13,5a) Az aranymondás tanítása előtt tisztázzuk a gyerekekkel, ki az az "Én" (Hós 13,4)!

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Isten gondoskodik: Mózes Midjánba menekült, ami egy száraz, puszta vidék. De Isten nem hagyta őt magára, egy kúthoz vezette őt. Beszélgessünk arról: Miért fontos a víz? Mi mindenre használjuk? Amikor vízre van szükségünk, nekünk csak a csapot kell elfordítanunk, és víz folyik. De mi lenne, ha egy távoli kúthoz vagy forráshoz kellene vízért járni minden nap? Ahová Mózes menekült, ott nem volt vízcsap. Az emberek kutakat ástak, s a mélyből húzták fel a vizet. De kút is kevés volt, így aztán nagyon értékes volt a víz. Ezért zavarták el miatta a lányokat a pásztorok. Mózes azonban megvédte őket. S látod, jutalmul nemcsak vizet, de ennivalót és családot is kapott.

Régen és most: Hasonlítsuk össze, milyen volt Mózes élete régen és most!

Régen egy csodálatos, nagy palotában lakott, gyönyörű környezetben. Most pedig egy sátorban, a puszta közepén, ahol minden kopár és kiégett, mert forrón süt a nap.

Egyiptomban rengeteget tanult a bölcs egyiptomiaktól. Most juhok pásztora lett. De itt a száraz pusztában valami olyanra tanította meg Isten, amit az egyiptomiak sosem tudtak volna neki megtanítani: Hogyan bízhatja rá magát az Úrra, hogyan talál életet még a sivatagban is! Így válhatott csak később Isten népének jó vezetőjévé.

* Pásztorélet: Mózes most a juhok pásztora.

• Beszélgessünk a gyerekekkel a nomád pásztorok életéről, a pásztorkodás nehézségeiről azon a sivatagos, puszta vidéken!

• Ha megvannak még a 27. leckénél elkészített pásztor és bárány alakok, most újra felhasználhatjuk azokat: Az asztal síkján mozgatva eljátszhatjuk velük a legeltetést, itatást, a legelőn való vonulást, stb. (Bővebben lásd a 27. lecke *Feldolgozásában: Bárányok / Pásztorélet!)

• Közös (csoportos) munkával készítsünk pásztorképet (segít a rajz): Kapjanak a gyerekek nagy (világosbarna v. homokszínű) ív papírt! Mózes köntösét kivághatják szövetmaradékból, ugyanígy a kendőt a fejére, hogy védje a nap melegétől. Fejét, lábát, kezét vágják ki papírból! Mit visz magával egy pásztor? Vesszőt és botot (Zsolt 23,4). Beszéljünk róla, mi ezeknek a szerepe (juhok terelgetése és védelmezése), s engedjük a gyerekeket vágni és ragasztani! A bárányokhoz használhatnak vattát vagy igazi gyapjút. Minden egyéb színes papírokból készül. Ha szükségesnek látjuk, a testrészek kivágásához készíthetünk sablonokat.

44. Mózes és az égő csipkebokor - 2Mózes 3,1 – 4,17

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András

A szöveget gondozta: Czövek Olivérné Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Isten megbízást ad Mózesnek. Téged is szolgálatába hív.

Isten az erőt meghaladó szolgálatban segítséget ad.

Isten neve azt jelenti: Veled vagyok, veled leszek.

Előzmények:

Mózes negyven évig pásztorkodott Jetrónál. Közben feleségül vette Cippórát, és két fiuk született.

Történet:

Mózes már negyven éve őrizte apósának, Jetrónak a juhait, aki Midján papja volt.

Egyik nap nyájával a Hóreb hegyéig (Sínainak is nevezik) jutott. Az Úr angyala*, aki már máskor is szólított meg embereket, mint Ábrahámot vagy Hágárt a pusztában, valamint Jákóbot Penúél mellett, most megjelent Mózesnek egy égő csipkebokorból. A különös jelenség magára vonta Mózes figyelmét. Éppen elégszer látott már ilyen száraz bokrot égni, hiszen a tüzes nap könnyen lángra lobbanthatta a száraz ágakat. Annál csodálatosabb volt, hogy ez a bokor nem hamvadt el a lángokban. Így szólt hát Mózes magában: "Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor?"

Maga az Úr szólította meg a csipkebokorból, majd parancsára leoldotta saruit a lábairól, mert szent helyen állt. Ezután így mutatkozott be az Úr: "Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene." Erre Mózes eltakarta az arcát, valószínűleg köntöse szélével. Félt Istenre tekinteni.

Az Úr arról beszélt, hogy látta népe elnyomott helyzetét Egyiptomban, s meghallotta sanyargatóik miatti jajkiáltásukat. Elhatározta, hogy kiszabadítja, s egy tágas, tejjel és mézzel folyó földre viszi őket. Ez Kánaán földje, melyen kánaániak és más népek, hettiták, emóriak, perizziek, hivviek és jebúsziak éltek*. Az Úr ismerte az izráeliták nyomorúságát. Megbízást adott hát Mózesnek, amire eddig őt készítette: "Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból!"

Mózes egész másként reagált, mint ahogy fiatalabb éveiben tette volna. Akkor tele volt önbizalommal, s azonnal kész lett volna indulni. Ám azóta megtanulta, milyen kicsi és erőtlen önmagában. "Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból?" – válaszolta.

Az Úr biztosította Mózest segítségéről és támogatásáról. Ő maga lesz velük, amit egy különleges jellel is megerősít: "mikor kihozod a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek." (Károli)

"Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: a ti atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik?" – kérdezte Mózes.

"VAGYOK, AKI VAGYOK"* – válaszolt Isten Mózesnek. Ez a neve. Ezzel utalt örök jelenlétére, változatlanságára és hűségére, s az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségre, mely változatlanul beteljesítésre várt.

Isten ezután konkrét utasításokat adott Mózesnek. Keresse fel az izráelitákat, s mondja el nekik, hogy atyáik Istene jelent meg neki. Ismételje el Isten ígéreteit: az Úr vezeti ki népét az egyiptomiak elnyomásából Kánaánba. Majd a vezetőkkel együtt menjen el Egyiptom királyához, s kérje meg, hogy a népet engedje el három napra a sivatagba, hogy Istenüknek, az Úrnak áldozzanak.

Az Úr előre elmondta, hogy Egyiptom királya nem fogja elengedni a népet, csak az erőszaknak engedve. De Isten megveri az országot mindenféle csodával. Csak ezek után fogja a fáraó elengedni a népet. Az Úr jóindulatot támaszt az egyiptomiakban, s azok megajándékozzák a zsidókat ezüst és arany tárgyakkal, amikor az országot elhagyják.

Mózes mindenféle kifogással próbálkozott. "Nem jelent meg neked az ÚR" – fogják mondani.

Isten bátorításként két csodát adott, amit Izráel vezetői előtt be kell majd mutatnia. A botja kígyóvá vált. Majd az Úr parancsára megragadta a farkánál fogva – és a kígyó visszaváltozott bottá.

Másodszor Mózesnek a keblébe kellett tennie a kezét. Mózes megtette – újból egy hittel vállalt cselekedet –, s aztán elővette. Az előbb még oly egészséges keze bélpoklos* lett, fehér, mint a hó! Milyen megdöbbentő! Mózes tudta, hogy a lepra szörnyű betegség, ahol hosszú szenvedés után a halál következik. Majd újra bedugta kezét a ruhájába, s ugyanolyan egészségesen húzta ki, mint az előbb volt.

S ha még mindig nem akarnak hinni neki, Mózesnek egy harmadik csodát is meg kell tennie. A Nílus vizét öntse a földre, s a víz vérré válik.

Mózes, e csodák ellenére, még mindig habozott a küldetésében. "Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló (a szavak embere)"* – mondta. Ez régóta így van ("sem tegnaptól, sem tegnapelőttől fogva"), és azzal sem javult semmi, "hogy szólottál a te szolgáddal". "Mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok (nehézkesen, akadozva beszél)." (Károli)

Az Úr megfeddte Mózest. Vajon nem Ő adott-e szájat az embereknek, illetve nem Ő tettee némává és siketté, látóvá vagy vakká őket?

Megígérte: "Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!"

De Mózes még mindig nem adta meg magát: "Kérlek, Uram! Küldj mást, akit küldeni tudsz!"

Ekkor az Úr haragra gerjedt Mózes ellen, és azt mondta, Mózes testvére, a lévita Áron* fog vele menni. Ő jól tud beszélni. Már jön is elébe. Csak adja szájába a szavakat, ő majd beszél a néppel. Az Úr pedig segíteni fog nekik. A vezető azonban Mózes marad ("te pedig istenként állsz mellette").

Így aztán Mózesnek engedelmeskednie kellett, hogy teljesítse az Isten által rábízott feladatot.

"Vedd a kezedbe ezt a botot is, és tégy vele jeleket!" – mondta Életkorok az Úr, Mózest Egyiptomba küldve.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Az Úr angyala – Lásd a 14. lecke jegyzeteit! Kánaáni népek – Lásd a 13. lecke jegyzeteiben a népnevek felsorolását! VAGYOK, AKI VAGYOK – "Ő van", Jahve, népének szövetséges Istene. A bizonyos körökben használt "Jehova(h)" szó magánhangzók és mássalhangzók félreértéséből alakult: a JHWH szó mássalhangzói az Adonaj (Úr) szó magánhangzóival vegyültek, amely nevet a zsidók – (akik Jáhweh nevét nem akarták kimondani, nehogy véletlenül vétsenek a parancsolat ellen) – a Jáhweh név helyett használták. Bélpoklosság – Más szóval: lepra. Itt találkozunk vele először a Bibliában. Ennél a leprafajtánál a bőr fehérré válik. Ezt látjuk Géházinál, Elizeus próféta szolgájánál is (vö. 2Kir 5,27). Ma már gyógyítható betegség. Ha nem kezelik, akkor elhalnak a szervek, lehull az orr és a fül is, kihull a haj, gyakran megvakul a beteg. Nem a szavak embere – István úgy beszél a Nagytanács előtt Mózesről, mint hercegről, aki "hatalmas szavakban és cselekedetekben" (ApCsel 7,22). Mindez a pusztában töltött negyven esztendő alatt alaposan megváltozott. Áron, a lévita – Az Úr Áron származására utal: Amrám és Jókebed fia Lévi törzséből származik (2Móz 6,16–20).

Énekek: Vázlat:

Református énekeskönyv: 34:1–2; 121:3–4; Mózes – 40 évig pásztor 135:1–3; 228; 375:3; 463 égő csipkebokor Jertek, énekeljünk: 112; 118; 142; 145; 173

feladat: menjen a fáraóhoz

Harangszó: 35; 43; 44; 45; 52:3–4; 53:5–6

"Vagyok, aki vagyok"

Dicsérjétek az Urat!: 5; 17; 35:1–3; 40; 53;

Csodák: kígyó

69; 83; 98:1

leprás kéz

Erőm és énekem az Úr: 32; 64; 66; 84; 132

a víz vérré változik segítőtárs: Áron

Megjegyzések: Isten neve – A zsidóknál a név több volt, mint címke, amivel egyik személyt a másiktól meg lehet különböztetni. A név viselője lényegét, személyiségét tükrözte. A Bibliában szereplő neveknek is van jelentése, ami a személyre jellemző. Az Úr nem egyenesen mondta meg nevét. A "Vagyok, aki vagyok" inkább homályosítás. A zsidók tettein át látják, kicsoda Ő. Mit tanulhatunk ebből? Az Úr (Jahve) olyan akar lenni, amilyen: Ábrahám, Izsák és Jákób Istene (3,6). Így akarja szólíttatni magát nemzedékről nemzedékre (3,15: "...Ez az én nevem mindörökre, és így szólítsatok meg engem nemzedékről nemzedékre!") Ami azt jelenti: Ő, mint Isten, a viselkedéséről akar ismert lenni, azaz olyan Isten, aki vele van az emberekkel mindennapi életükben. Ez így volt, így van, és így is fog maradni! Izráelnek Ő a jelenlét Istene. "Istent ismerni" ugyanazt jelenti a Bibliában, mint "Istennel járni". Amikor arról szól a Biblia, hogy az emberek nem ismerték Istent, nem azt jelenti, hogy nem tudtak Istenről semmit, hanem hogy nem törődtek vele, és nem engedelmeskedtek neki. Ez a gyerekeknek nagyon fontos, hiszen most formálódik az istenképük. Hittel engedelmeskedni – Nagyon is érthető, hogy Mózes nem akarta a fáradságos és veszélyes feladatot elvállalni. Általában megijedünk, ha nehéz feladatot kapunk. Mindenféle módon szabadulni szeretnénk: Nem szabad, nem tudom, miért éppen nekem kell?! Néha lustaságból, néha mert nem látjuk értelmét ilyen megbízásnak, néha mert félünk a nevetségessé válástól. Pedig az Úr kérheti, hogy állj ki a meggyőződésedért. A Bibliából megtanulhatod a helyes viselkedést, pl. hogyan beszélj (Ef 4,29; Kol 4,6); mit tégy azokkal, akik nem szeretnek (Mt 5,44); kiben bízz (Zsolt 40,5) stb. Jézus nem volt közömbös az emberek gondjai iránt, te se akarj kívül maradni mások baján! Ezzel kapcsolatban érdemes még beszélni az imádság erejéről: "Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!" (Zsolt 25,4) Sok beszéd – Ez a történet tulajdonképpen egy hosszú párbeszéd, kivéve a bot-kígyó és a leprás kéz csodáját. El kell kerülni, hogy túl egyhangú legyen, az elbeszélő feszült figyelmet tarthat közbeszúrt kérdésekkel. Pl.: És... megfoghatta Mózes a kígyót újra? Vajon még mindig elmondhatta Mózes, hogy fél elmenni?

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Könnyebb és nehezebb feladataink. Segítségkérés és -nyújtás egy-egy nehéz feladatban. (* ** ***)

• Feladat-leltár készítése. A feladatok rangsorolása nehézség szerint. Beszélgetés: Mitől könnyű vagy nehéz egy feladat? (**)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Mi kell a tűzgyújtáshoz? A tűz, a tűzzel való játék veszélyei. (*)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Olvasástechnika fejlesztése bibliai idézetből készült mondatpiramis hangos olvasásával. (**)

• Egy bibliai témájú találós kérdés. (**)

• Siklós József: Mózes c. versének feldolgozása. Verstanulás. (***)

• Helyzetek, melyekben nehéz beszélni. Beszédgyakorlatok a bibliai történethez és mai élethelyzetekhez kapcsolódva. (***)

Matematika

• Számjegyek olvasása húszig. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Képalkotás nagyobb méretben a bibliai történet alapján papírkivágással, hajtogatással és ragasztással. (* **)

Mózes és az égő csipkebokor

*** 44

Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait

Egyiptomból!

2Móz 3,10

Isten lángjai nem alszanak el. Lásd, elevenen égnek majd másfél évezred múlva Zakariás énekében is. És ugyanarról szólnak. Írd be az írástekercs megfelelő oldalára a számok sorrendjében a lángokban található szavakat! Majd keresd elő a Lukács 1-ből, pontosan honnan való a két idézet!

Feldolgozás

*** 44

Munkalap: A feladat két textusa:

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki. (Lk 1,68) ...hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket... (Lk 1,71)

A Bibliában megkeresve, az igehelyeket is egészítsék ki a gyerekek! Beszélgessünk róla, hogy kapcsolat van az Izráel népének szóló szabadítás kijelentése – melyet Mózesnek kellett ismertetnie a nép előtt –, és Keresztelő János között, aki népének szabadítóját, Jézus Krisztust megjelenthette a zsidóknak. Mindkettőjüket Isten hatalmazta fel erre, aki az egyiptomi ellenség kezéből kiveszi népét, és megváltást hoz a bűn hatalmából.

Aranymondás:

Az előbb idézett textusok aláhúzott része: Lk 1,68a.71.

vagy: Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! (2Móz 3,10)

vagy: Vagyok, aki vagyok. ...Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok. (2Móz 3,14)

Üzenet elmélyítése:

* A megbízás:

• Mózes nem kicsiny feladatot kapott Istentől: Ő vezetheti ki népét Egyiptomból. Miért határozta el Isten, hogy segít a népén? Miért épp Mózest választotta ki erre? Emberileg nézve lehetetlennek tűnik a feladat, nem? Történelmi ismereteid alapján indokold meg Mózes ellenkezését! Mózes mivel indokolta, hogy nem akar útra kelni? S Isten mivel "indokolta", hogy mégis neki kell mennie? Mivel segítette választottját?

• Jézus még nagyobb feladatot kapott az Atyától: hogy kivezesse övéit a bűn hatalmából. Szerinted miért határozott így Isten? S miért épp a Fiát választotta ki erre? Emberi erővel lehetséges-e szabadulni a bűnből? Tudunk-e magunktól olyan jók lenni, hogy ne vétkezzünk? Mit kellett Jézusnak tenni ehhez? Előfordult-e, hogy Jézus is nagyon nehéznek érezte ezt a feladatot? Kérte-e az Atyától "felmentését"? (Vö. Lk 22,42!) Ehelyett, bár Isten Fia volt, engedelmeskedett (Fil 2,8).

• S neked milyen feladataid, megbízásaid vannak? Melyek a könnyebbek, melyek a nehezebbek? Van-e köztük olyan, amit lehetetlennek tartasz teljesíteni? Kiktől kaptad e feladatokat? Kapsz-e hozzájuk segítséget is, ha szükséges? Kitől, hogyan? Vannak-e Istentől kapott feladataid? Gondolj csak a Tízparancsolatra, vagy a nagy parancsolatra! S mennyi feladat rejtőzik még a Bibliában a számodra, ha hittel és figyelmesen olvasod! De hát lehet ezeket teljesíteni? Emberi erőfeszítésből semmiképp. Ám ha Istentől kapsz hozzá segítséget, igen. Kérjed hát imádságban az Urat! Ahogy a Gecsemáné-kertben Jézus is imádkozott.

* Isten neve: Isten, miután megszólította Mózest, bemutatkozik (6. v.). Hogyan? Ki ő? Miért az atyákra hivatkozik? Mire emlékezik vissza? (2,24) Milyen ígéreteket tett az atyáknak? Milyen szövetséget kötött velük? (Megkereshetünk ezek közül néhányat: 1Móz 12,1–3; 15,18–21; 17,3–8; 17,21; 35,10–12. Külön megkereshetjük azt az ígéretet, mely az Ábrahámmal való szövetségkötéskor hangzik el, s az egyiptomi fogságra, és az onnan való szabadulásra vonatkozik: 1Móz 15,13–16.) Isten tehát az, aki ígéreteket tett az atyáknak, s szövetséget kötött velük, hogy teljesíti azokat. Ez a múlt. De az ígéret, a szövetség a jövőre vonatkozik. S itt jön Isten valódi neve, ami a lényegét fejezi ki: VAGYOK, AKI VAGYOK. Ami úgy is fordítható: LESZEK, AKI LESZEK. S ami azt jelenti: Veled vagyok. Veled leszek. Ahogyan Jézus búcsúzik a tanítványoktól: "veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,20) Mit jelent Isten neve a mi számunkra? Vajon ránk is vonatkozik?

Egyéb ötletek:

* Csodák:

• Az égő csipkebokor csodáját nem tudjuk megmagyarázni. Rámutathatunk ezzel kapcsolatban arra, hogy az Úr a teremtésben azt tehet, amit akar. Egyben párhuzamba vonhatjuk a pünkösdi csodával, melyben lángnyelvek szálltak le az apostolokra (ApCsel 2,3). A tűz mindkét esetben az Úr jelenlétének a jele. Isten képessé tette Mózest is három csodára. Melyek ezek? Miért volt rájuk szükség? Megtanulhatjuk ezekből, hogy a csoda nem cirkuszi mutatvány, hanem a hitetlenek számára szolgáló jel.

• Keressenek a gyerekek a Bibliában más "természeti csodákat" is! Pl.: a szivárvány (1Móz 9); a tíz csapás (2Móz 7–12); száraz út a Vörös-tengeren (2Móz 14) és a Jordánon (Józs 3–4); megáll a nap az égen (Józs 10); a szárazság Illés idején (1Kir 17); Elizeus csodái (2Kir 2–6); Ezékiás jele: a napóra (2Kir 20); Jónás a hal gyomrában (Jón 2); Dániel barátai a kemencében (Dán 3); Dániel az oroszlánok vermében (Dán 6); a csillag, amit a keleti bölcsek láttak (Mt 2); a csodálatos halfogás (Lk 5); a vihar lecsendesítése a tengeren (Mk 4); jelek Jézus halálakor (Mt 27); a mennybemenetel (ApCsel 1); Pált megmarja a vipera (ApCsel 28). Végezhetik a feladatot csoportmunkában is, csoportonként csak néhány csodával foglalkozva. Keressék meg ezekben a csodákban azt is, hogy kinek, miért szolgáltak jelül!

Feldolgozás

*** 44

* "Ki vagyok én?" Mózes kérdezi ezt, mikor megkapja az életre szóló feladatot. És aztán sorban előhozza kifogásait. Keresd meg, milyen kifogásokat sorol fel Siklós József: Mózes című versében! Ezek között a lelkipásztor-költő előrevetíti Mózes életének néhány jövendő eseményét. Melyek ezek? Keresd meg azt is, mi a válasz a kifogásokra! Aztán ha tetszik, az egész verset megtanulhatod.

Siklós József: Mózes

Ki vagyok én, hogy szembeszálljak a fáraóval s országával? Tenger medrében, pusztaságban dacoljak egyre, száz halállal? Ki vagyok, hogy élére álljak egy makacs, gyáva szolganépnek, és sziklasúlyú Törvényt adjak, hol bálvány körül zeng az ének?

Mint szökevényt rejt Midián földje, nincs seregem, nincs vagyonom, nyelvem dadog... Két gyermekem vár, családom el nem hagyhatom! Ilyen szédítő útra lépni nem tudok, jaj nem akarok!

– ÉN küldelek, ÉN leszek veled, és az leszek, aki VAGYOK!

* Nehéz beszéd:

• Mózes utolsó kifogása ez volt: "Uram, nem vagyok én ékesen szóló... Sőt nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én." Szerinted mi történt az egyiptomiak bölcsességén nevelkedett ifjúval, aki "kiváló volt szavaiban"(ApCsel 7,22)? Ugye te is mondanál ilyet szívesen egy-egy nehéz felelet előtt, vagy ha pl. az Országgyűlésben kellene beszédet tartanod? Pedig nem vagy néma, sem dadogó, és magyarul is jól tudsz. Miért van hát, hogy nehéz helyzetekben olyan könnyen válik nehéz beszédűvé az ember?

• Gyakoroljuk a beszédet mások előtt! Állj ki a csoport elé, mintha ők lennének Izráel vénei, s mondd el nekik, mi történt Mózessel a pusztában, és mit üzen nekik az Úr! (Többen is beszélhettek, s egymásnak adhatjátok át a szót.) Képzelj el egy olyan mai helyzetet, amelyben nehéz lenne valamit elmondani a többieknek, ami olyan "ciki"! S most mégis tedd meg! Mondd el nekik!

Mózes és az égő csipkebokor

** 44

Feldolgozás

** 44

Munkalap: A feladat textusa:

Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! (2Móz 3,10)

Aranymondás:

* A munkalap előbb idézett textusa: 2Móz 3,10. Kicsit hosszú ez az ige, de ha csinálunk belőle egy mondatpiramist (elvégre Egyiptomról van szó), s játékosan végigolvassuk a gyerekekkel, a végére meg is tanulják:

Most azért menj! Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból!

Visszafelé úgy is haladhatunk, hogy az egyre rövidebb sorokat kell a teljes aranymondássá kiegészíteni, végül fejből mondani az egészet.

* Vagy általánosan, minden feladathelyzetre alkalmazható a következő, rövidített forma:

Most azért menj! Elküldelek...

* S mintegy személyes válaszként:

Itt vagyok, engem küldj! (Ézs 6,8d)

Üzenet elmélyítése:

* Feladat és segítség:

• Mózes azt a megbízást kapta Istentől az égő csipkebokor mellett, hogy népét a fáraó hatalmából szabadítsa ki. Nem túl nehéz ez a feladat? Elvégezheti ezt egyetlen ember? Mi a véleményed? Mózes miért húzódozott a feladattól? Miért nem akarta elfogadni? Isten türelmes volt választottjával szemben. Milyen segítséget adott? Szerinted boldogult volna-e Mózes Isten segítsége nélkül? Végül engedelmeskedik, hiszen már tudja, nincsen egyedül.

• Ti is kaptok feladatokat az iskolában is, otthon is. Mondjatok ezekre néhány példát! Van-e köztük olyan, ami nagyon nehéz? Kaptál-e már olyan feladatot, ami annyira nehéz volt, hogy nem is tudtad elvégezni? Mit kell ilyenkor tenni? Kaptál-e már segítséget valakitől egy nehéz feladatod elvégzéséhez? S te adtál-e már segítséget valakinek hasonló helyzetben? Mikor ki tud, és ki akar neked segíteni? S ha már ők se tudnak, kihez fordulhatsz segítségért? (Mózes kitől kapott?)

• Vajon mi is kaphatunk Istentől feladatot? Gondolj csak a Tízparancsolatra! Mindegyik parancsolat egy megbízás. Szerinted melyik a legnehezebb? A nagy parancsolat pedig ez: szeresd Istent és a felebarátodat. Ez talán könnyű? Képes vagy rá egyedül? Jusson eszedbe, hogy Isten ebben is segít!

Egyéb ötletek:

* Az égő csipkebokor:

• Ráhangoló, motiváló feladatként mondhatjuk el a gyerekeknek ezt a találós kérdést (Miklya Zsolt "Füleden be, szádon ki" c. gyűjteményéből): Ég, de mégsem ég el, Úr hegyénél lángol, saruját leoldja előtte egy pásztor. Mi az?

• Énekeljük el a gyerekekkel a Tűz, tűz, tűz... kezdetű éneket (lásd az ovisok *Feldolgozáslapján).

• Szintén az ovisoknál ajánlott feladat az égő csipkebokor képének elkészítése hajtogatott lángokkal. Ez a kisiskolásokkal is nyugodtan elkészíthető. Másik megoldás: Ha a lángokat ablakra tesszük, a napfény átvilágítja, életre kelti őket (különösen, ha színes selyempapírból vagy krepp-papírból készülnek). Egy egész bokornyi lángot egymáshoz ragaszthatunk.

* Feladat-leltár: Készítsenek a gyerekek leltárt olyan feladatokról, melyeket nekik kell megoldaniuk! Jelöljék meg, hogy könnyűnek vagy nehéznek találják a feladatokat! Sorrendbe is állíthatják azokat nehézség szerint. A feladatot végezzék együtt (kis csoportokban), majd a csoport beszélje meg az eredményt! Aztán beszélgessenek róla, hogy

egy nehéz feladatot hogy lehet könnyebben megoldani (pl. segítenek egymásnak);

egy könnyű feladat nehezebb is lehet, mint amilyennek először látjuk;

egy nehéz feladat is válhat könnyűvé, vagy legalábbis kedvessé, ha megszeretjük.

Feldolgozás

** 44

* Feladatlap: Néha, különösen az iskolában, feladatlapon kapjuk a feladatot, hogy számot adjunk tudásunkról. Ez lehet könnyű vagy nehéz, aszerint, hogyan készültünk fel a tananyagból. Most adjatok számot a megfelelő válaszok jelölésével ezen a feladatlapon, hogyan figyeltétek meg a történetet!

Miért ment Mózes az égő bokor közelébe?

Melegedni akart.

Nem értette, miért nem ég el a lángoló bokor.

El akarta oltani a tüzet.

Milyen feladattal bízta meg Isten Mózest?

Vezesse ki népét Egyiptomból.

Üsse agyon a fáraót.

Szervezzen fegyveres felkelést Egyiptomban.

Hogyan mutatkozott be Isten Mózesnek?

Én vagyok.

Én vagyok az Úr.

Vagyok, aki vagyok.

Miért vonakodott Mózes a feladattól?

Gyáva volt.

Egyszer már kudarcot vallott, s alkalmatlannak érezte magát.

A felesége úgysem engedte volna el.

Milyen csodákkal erősítette Isten Mózes küldetését?

Lerombolja, és három nap alatt felépíti a fáraó palotáját.

Botja kígyóvá változik, keze poklos lesz, majd megtisztul.

A Nílus vize vérré változik a szárazon.

Mi volt az, amire Mózes kész volt engedelmeskedni Istennek?

Bátyja, Áron beszél majd helyette.

Izráel vénei majd vele mennek a fáraóhoz.

Isten fenyegetőzni kezdett.

Mózes és az égő csipkebokor * 44

Szia Robi, olyan kedvetlennek látszol! Mi történt veled?

Kösd össze sorban a számokat vonallal, s meglátod, mi történt! Robi haza akartavinni édesanyjának, amit a boltban vásárolt. De mit gondolsz, elbírja hazáigezt a sok mindent? Ugye nem?!... A szatyor túl nehéz! Még jó, hogy érte jön azédesapja, és segít neki.Robit is, meg a vásárolt holmit is hazaviszi.

Te vagy az én segítségem, ...Istenem!Zsoltárok 27,9

Mit lát Mózes a pusztában?

Kösd össze sorban a számokat

vonallal, s majd meglátod mit

lát... egy égő csipkebokrot. Ott

ad Isten feladatot Mózesnek:

"Menj a fáraóhoz, s kérd meg,

engedje el a népemet!" De

Mózes ezt túl nehéznek találja.

"A fáraó úgysem fog meg

hallgatni!" – gondolja. Ezért

néz olyan kedvetlenül. Mitgondolsz, Mózes fogja tudni

teljesíteni ezt a feladatot?

Ugye nem? Ezért Isten magasegít benne Mózesnek. És még

a testvére, Áron is vele mehet.Együtt már sokkal könnyebblesz.

Feldolgozás*44

Munkalap:

A munkalap ilyen formában első osztályosoknak való, ok tanulják húszig az írott számjegyeket.

A szövegből is olvassák el legalább az indító kérdéseket és az aranymondást!

Óvodások számára a feladat túl nehéz. De hisz erről szól a munkalap üzenete! Hát segítsünk nekik! Húzzuk együtt a vonalakat, miközben számoljunk hangosan! Ha kell, egy nagyított és előrajzolt mintalapot is készíthetünk. (Persze ne feledkezzünk meg azokról sem, akik már ismerik a számjegyeket! Őket engedjük önállóan dolgozni!)

A két párhuzamos történettel tegyük a gyerekek számára világossá, hogy egy feladatot teljesíteni néha túl nehéz (bonyolult) lehet. Ilyenkor valaki más segítségére van szükség.

Aranymondás:

* Te vagy az én segítségem, ...Istenem! (Zsolt 27,9b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Egy nehéz feladat:

• A munkalapon szomorkodó Robinak a bevásárló szatyor volt túl nehéz. És nektek mi szokott nehézséget okozni?

Mondjanak a gyerekek példákat: cipőfűzőt megkötni, egyedül felöltözni és begombolni mindent, egyedül kirakni egy sok darabból álló képkirakót (puzzle), egyedül mosogatni stb.

Mi kell ahhoz, hogy sikerüljenek ezek a dolgok? Neked ki szokott ilyenkor segíteni?

Megkérdezhetjük azt is: Próbáltál-e már megtenni valamit, amiről előre tudtad, hogy túl nehéz lesz? Mi lett belőle?

• Ezután beszélhetünk Mózesről: Szívesen segített volna népén, s ezért agyonütött egy egyiptomit. Ám amikor félni kezdett a fáraótól, a pusztába menekült. Valójában tudna Mózes egyedül segíteni a népének?

Ugye nem?! Hisz a fáraó sokkal hatalmasabb és erősebb, mint ő. Később mégis azt mondja Isten, hogy újra Egyiptomba kell mennie, segíteni a népnek. Mózes nem akar menni, hisz úgy gondolja, a feladat túl nehéz neki. Ti mit gondoltok, tehet valamit Mózes a népéért?

Itt beszélhetünk arról, hogy nem Mózes, hanem maga Isten tudja megszabadítani az izráelitákat.

Mózesnek "egyszerűen csak" mennie kellett, azzal a bizalommal, hogy Isten segíteni fog neki.

* Ráhangoló feladat:

Mutassunk egy gyufásdobozt, s kérdezzük meg a gyerekektől, hogy mit lehet ezzel csinálni!

Gyújtsunk meg egy gyufaszálat, s nézzük végig a gyerekekkel, ahogy a fája végigég!

Meggyújthatunk egy gyertyát is, amely éghet az egész történetmondás vagy foglalkozás alatt. (Közben mutassunk rá a tűzzel való játszás veszélyeire: Egy ilyen kis lángból olyan nagy tűz lehet, hogy körülötted minden elég.)

Ezután folytathatjuk az elbeszélést: Mózes igazi tüzet látott egy bokorban, de az ágak és a levelek mégsem égtek meg!

* Az égő csipkebokor:

Készítsük el a gyerekekkel (közösen vagy csoportmunkában) az égő csipkebokor képét!

Kapjanak egy nagy (világosbarna v. homokszínű) papírt (mint a 43. lecke pásztorképénél)!

Erre szintén nagyobb méretű zöld papírból vágják ki és ragasszák rá a bokrot! Barna papírból ágakat is ragaszthatnak.

Majd hajtogassanak az ábra segítségével kisebb-nagyobb lángokat különböző árnyalatú vörös, narancsvörös, narancs színű papírokból, s ragasszák rá a bokorra! (A láng-modell Kricskovics Zsuzsanna: Keresztény ünnepeink c. könyvéből származik: Korda Kiadó, Kecskemét, 1999, II. kötet, 72. old.)

* "Tűz, tűz, tűz":

Énekeljük az alábbi éneket "tüzesen," lelkesen!

Tűz, tűz, tűz, Isten adta tűz.

Lángol egyre, új reménnyel félelmet elűz.

Úr, Úr, Úr, én vagyok az Úr.

Népemet megszabadítom,

új utat tanul.

Vár, vár, vár, Isten népe vár.

Te leszel a szabadító,

Mózes, gyere már!

45. Mózes és Áron a fáraó előtt - 2Mózes 4,18 – 7,13

Miklya Zsolt Ádám Jenő

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

* Engedelmeskedni hitből, vagy megkeményedni hitetlenségből.

* Kicsoda az Úr?

Előzmények:

Mózes azt a feladatot kapta az égő csipkebokor mellett, hogy menjen Egyiptomba. Isten parancsát a fáraónak kellett elmondania: engedje szabadon az Úr népét. Áron lesz ebben Mózes segítsége.

Bevezetés (2Móz 4,18–31):

Miután Mózes megkapta Isten parancsát, apósa, Jetró beleegyezését kérte, hogy visszatérhessen családjához Egyiptomba, megnézni, vajon élnek-e még. Nem mondta el, hogy ott milyen feladat vár rá. Úgy mondhatnánk, küldetése szigorúan titkos volt. Jetró pap beleegyezett (tükrözi ez a kor keleti patriarchális családi viszonyainak a képét): "Menj el békességgel!"

Az Úr közölte vele, hogy nyugodtan visszatérhet Egyiptomba, mivel "meghaltak mindazok az emberek, akik halálra kerestek téged." Vagyis másik fáraó ült már a trónon, mint 40 évvel előtte, amikor Mózesnek menekülnie kellett. Feleségével, Cippórával, és két fiával, Gérsónnal és Eliézerrel indultak útnak. Mózes Isten botját vitte magával, amivel majd az Úr csodáit fogja tenni.

Az Úr megismételte a feladatot, s elmondta, hogy a fáraó meg fogja keményíteni a szívét, és nem akarja majd a népet elereszteni. Ezért ezt mondja neki: "Így szól az ÚR: Izráel az én elsőszülött fiam. Azért azt mondom neked, hogy bocsásd el az én fiamat, hadd szolgáljon nekem! Ha te vonakodsz elbocsátani, akkor én megölöm a te elsőszülött fiadat." Ami előjátéka lesz annak, hogy Izráel elhagyja Egyiptomot.

Útközben, az éjjeli szálláson Mózes nagyon beteg lett. Az Úr megbüntette őt, mivel egyik fiának, valószínűleg a másodiknak, Eliézernek, elmaradt a körülmetélése. Cippóra hajtotta végre a körülmetélést. Vélhetőleg nem értett egyet a fájdalmas eljárással, mivel Mózest vérrel szerzett vőlegénynek nevezte. A körülmetélés után az Úr megbékélt.

Közben Áron is elindult Gósen földjéről a pusztába, az Úr parancsára.

Isten hegyénél, a Sínai vagy másképp Hóreb-hegynél találkozott a két testvér. Kétségtelenül megható pillanat lehetett. Örömmel csókolták meg egymást, hiszen negyven évig nem találkoztak.

Mózes elmondta Áronnak, milyen megbízatással megy Egyiptomba, s beszélt a csodajelekről is. Végre Mózes és Áron Gósen földjére érkeztek. Összehívták a nép véneit. Áron, a szóvivő beszélt Mózes megbízatásáról, hogy Isten tud az izráeliták nagy nyomorúságáról, és meg fogja szabadítani őket. A csodajeleket is bemutatta Mózes.

A vénekre mindez nagy hatással volt. Leborultak Isten előtt, és hálát adtak.

Történet:

Mózes és Áron a fáraóhoz mentek. Ezt mondták neki: "Így szól az ÚR, Izráel Istene: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában!"

A fáraó durván elutasította őket: "Kicsoda az ÚR?" Megtagadta, hogy a számára ismeretlen Istennek engedelmeskedjen. "Nem ismerem az URat, és nem bocsátom el Izráelt." A fáraó ismerte az egyiptomi isteneket, de miért engedelmeskedjen a zsidók Istenének?

Mózes és Áron azt hitték, a fáraó megijed, ha megtudja, hogy találkoztak Izráel Istenével, aki azt parancsolta, hogy a zsidók menjenek háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzanak az Úrnak. Ha ezt nem tennék, megbüntetné őket pestissel vagy karddal. Ez a fáraónak sem lenne jó.

Ám Egyiptom királya véget vetett a kihallgatásnak: "Mózes és Áron! Miért akarjátok elvonni a népet a munkától? Menjetek, folytassátok a kényszermunkát!"

Rabszolgahajcsárjainak és felvigyázóinak pedig kiadta a parancsot, hogy a munkát tegyék még nehezebbé. Úgy látszik, hogy túl kevés tennivalójuk van. Ezért akarnak Istenüknek áldozni. Ezentúl nem kapnak szalmát a vályogvetéshez. Mégis minden nap ugyanazt a mennyiséget kell elkészíteniük, mint korábban.

Az egyiptomi munkafelügyelők közölték a fáraó parancsát. A kényszermunka megnehezedett: a férfiaknak maguknak kellett szalmát keresni. A magot már begyűjtötték, úgyhogy csak a tarló volt a mezőn. A zsidók végigjárták az országot, egyik tarlót a másik után, hogy szalmát gyűjtsenek.

Természetesen nem sikerült ugyanannyit teljesíteniük. Az egyiptomi rabszolgahajcsárok erre megverték az izráeli felügyelőket, kiáltozva, szégyen, hogy a megkívánt mennyiséget nem készítették el. Az izráeli felügyelők a fáraó palotájába mentek panaszkodni: "Miért bánsz így szolgáiddal? Szalmát nem adnak szolgáidnak, és mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Sőt még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel."

A fáraó kitartott korábbi álláspontja mellett: "Lusták vagytok, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az Úrnak. Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott vályogot be kell adnotok!"

Az izráelita felügyelők mérgesen támadtak Mózesre és Áronra, mikor a fáraótól kijövet találkoztak velük: "Nézzen rátok az ÚR, és ítéljen meg benneteket, mivel gyűlöletessé tettetek bennünket a fáraó és szolgái előtt, és fegyvert adtatok a kezükbe, hogy megöljenek bennünket!"

Mózes Istenhez fordult panaszával. Elmondta neki, hogy minden rosszul sikerült. Attól a pillanattól kezdve, hogy Mózes és Áron elmondták a fáraónak, amit az Úr nevében kellett mondani, rosszabb lett a sora a népnek. Az Úr nem tett semmit népe megszabadításáért...!

Az Úr válasza várakozásra intette Mózest: "Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval, mert erős kéz kényszeríti arra, hogy elbocsássa ... őket országából." Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Az Úr újra elmondta Mózesnek, hogy Ő az Isten, aki Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak megjelent. Hallotta az izráeliták panaszát, s gondolt a szövetségére, mindarra, amit megígért.

Ki fogja szabadítani a népet. Az izráelitákat, mint saját népét fogadja el. Majd elviszi őket az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak megígért földre.

Mózes átadta az izráelitáknak, amit az Úr mondott. Azonban annyira lesújtották őket a legutóbbi események, hogy nem akartak hinni.

Újból parancsot adott az Úr Mózesnek, hogy menjen a fáraóhoz, és követelje a nép szabadon bocsátását. Mózes nem látott reményt erre. Hiszen a zsidók sem hallgatnak rá, akkor hogyan tenné meg a fáraó?

Az Úr újból megismételte megbízatását Mózesnek és Áronnak: nekik kell kivezetni a népet Egyiptomból.

Megerősítette őket abban, hogy küldetésüket Isten erejével végzik: Mózes, mintha isten lenne, Áron pedig a prófétája* lesz. Majd újra arról beszélt, hogy meg fogja keményíteni a fáraó szívét. Bár: "sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén." Mózes csak három jelről tudott: botja kígyóvá változik, keze poklossá lesz, majd megtisztul, a Nílusból merített víz vérré válik. Tehát még más csodák is lesznek... De a fáraó még ezeket a csodákat látva sem akar hallgatni rájuk. "Akkor majd kihozom seregemet, az én népemet, Izráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az ÚR."

A 80 éves Mózes, és a 83 éves Áron, a két tiszteletre méltó idős ember ismét a palotába indult. A fáraó felszólítására Áron a földre dobta botját. Az egyiptomiak rémülten látták, hogyan változik a bot tekergőző kígyóvá. Csakhogy az egyiptomi varázslók* is meg tudták tenni ugyanazt, az ördögtől nyert hatalommal. Nemsokára egy egész sereg kígyó tekergett a palota padlózatán. Majd az történt, hogy Áron kígyója elnyelte a többiekét.

A fáraó azonban nem adta be a derekát. Szíve megkeményedett, ahogy az Úr megmondta.

Jegyzetek:

Próféta – Ahogyan Áron Mózes szája lehetett, úgy minden hívő az Úr szájává válhat, amikor

szavait ismétli. Tehát a prófétálás nem csak "jövendölés", hanem Isten igéjének továbbadása

is.

Varázslók – Egyiptomban közismert, okkult praktikával élő emberek. A "bölcsekkel" és

"tudósokkal" együtt sok hatalmuk volt az udvarnál is. Fontos döntéseknél (pl. háború mellett

vagy ellen) ők határozták meg a helyet és időt. Pál két ilyen egyiptomi varázslót nevez meg:

Jannészt és Jambrészt (2Tim 3,8).

Énekek:

Református énekeskönyv: 38; 42:2.7; 105; 205:1–5; 207:1–3; 236; 256:1–2 Jertek, énekeljünk: 67; 110:1; 150; 160; 173; 176:1 Harangszó: 41; 43; 45; 49; 52:3–4; 53:5–6 Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 17; 18; 53; 69; 70; 87:1; 93 Erőm és énekem az Úr: 24; 41; 63:1–2; 84; 111 Megjegyzések: Fekete mágia, okkultizmus – A Gonosznak nagy az ereje, de Isten hatalmasabb. Ma számos okkult gyökerű játék van forgalomban, de ugyanígy fel kell hívni a figyelmet bizonyos okkult tévéprogramokra, népszerű könyvekre, filmekre. A fáraó megkeményedése – Ne csodálkozzunk azon, hogy a fáraó nem akarta megtenni, amit az Úr Mózesen és Áronon keresztül követelt tőle. Pogány volt, és istenként tisztelték. Egyeduralkodóként zsarnokoskodott. Ellenállt, bár figyelmeztették a csapásokra. A fáraó Isten Lelke ellen vétkezett. Ennek ismertetőjele, hogy nincs bűnbánat. Ilyen megkeményedéssel találkozunk Pilátusnál, aki az isteni figyelmeztetés ellenére (felesége álma) megkorbácsoltatta, s végül halálra ítélte Jézust. Rosszul járhatnak azok, akik Isten intése ellenére megmaradnak istentelen útjukon. Egyiptom istenei – A "szent" Nílus beszennyezése, és sok "szent" hal bepiszkolása az egyiptomi kultuszi szokásokat érzékenyen érintette. A modern ember "istenei" is "visszacsapnak": a tudomány és technika gátlástalan használata katasztrofális környezetszennyezéshez vezet.

Vázlat:

Mózes és Áron fáraó Engedd szabadon népemet büntetés: – nincs szalma

– ugyanannyi vályogtégla csoda: bot – kígyó egyiptomi varázslók: Jannész és Jambrész Áron botja (kígyó) elnyeli az egyiptomi varázslók botjait (kígyóit)

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Szófogadás vagy makacskodás, engedetlenség? Példák a gyerekek életéből. (*)

• Mit jelent a "kemény szív", ha valaki "megkeményíti a szívét"? (**)

Történelem

• Az ókori Egyiptom vallása, istenei. A fáraó, mint isten. A héberek Istene. Többistenhit és egyistenhit ellentéte. (***)

• Rabszolgaság, rabszolgamunka az ókori Egyiptomban, és később, a történelem folyamán. (***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Tájékozódás sík lapon – irányok: jobbra, balra, középen. (*)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Párbeszéd ujjbábokkal felnőtt és gyerek maci között. Téma: szófogadás, engedetlenség. (*)

• A bibliai történet (egy vagy több részének) megfogalmazása az egyik szereplő nevében, naplóformában. (**)

• A bibliai történet feldolgozása dramatizálással. (***)

• Egy veszélyes téma: Varázserők, varázshatalmak ábrázolása mai filmeken és könyvekben. (** ***) J. K. Rowling népszerű Harry Potter könyvei. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Ujjbábok készítése: nyomtatott forma kivágása, színezése, ragasztása. (*)

• A bibliai történetet illusztráló rajzok (egy-egy szereplő, jellegzetes tárgy) készítése. (**)

• A bibliai történet állatjelenetének (kígyók harca) kifejező ábrázolása grafikai eszközökkel. (***)

Mózes és Áron a fáraó előtt *** 45

A kép melletti szalagok végeikkel összeillenek. Ha összeilleszted, szavaikat beírod az alsó sorokba, s elolvasod, összeáll egy egészen másfajta "kép".

Feldolgozás *** 45

Munkalap: A feladat textusa:

...akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. (1Tim 6,16bc)

A szalagokat elég csak szemmel összeilleszteni, és a szavakat sorban leírni. Így most együtt van a földi hatalom képe, és a mennyei hatalom igéje. Egy egészen másfajta "kép", ami nem látható.

Aranymondás:

* Az egész textus, vagy csak aláhúzott része:

Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr, ha kinyújtom kezemet Egyiptomra, és kihozom közülük Izráel fiait. (2Móz 7,5)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Kicsoda az Úr?

• A fáraó megszokta, hogy az istenek láthatók. Mit tudtok az ókori Egyiptom vallásáról? Kit és mit tiszteltek istenként? (Megnézhetünk néhány jellegzetes tárgyi emléket, ábrázolást.) Ez a szobor a karnaki templomból származik, és II. Ramszesz fáraót ábrázolja (valószínűleg ő volt az elnyomatás fáraója – lásd

40. lecke: Jegyzetek). Az uralkodó jogart tart kezében, fején sisakszerű korona, rajta az ureus, a szent kígyó, mely a hatalom jelképe (Kis bibliai atlasz. Kairosz/Piemme, Bp, 1991, 14. old.). A fáraót magát is istenként tisztelték, így már érthetőbb a kérdés éle: Kicsoda az az Úr, aki még csak nem is látható? Hogy tudna így beszélni? S miért kellene akkor engedelmeskedni neki? A mindenkori (a mai) hitetlen ember kérdései is ezek (vö. Zsolt 42,4). Válaszai pedig: Isten nem létezik, Isten halott, Istent csak az ember találta ki (a maga képére formálta Istent), így gondolatai legmélyén maga az ember válik istenné – akár a fáraó.

• De mit válaszol erre a kérdésre a keresztyénség? "Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt." (Jn 1,18) Istent tehát Jézus Krisztuson keresztül ismerhetjük meg hittel, bizalommal (Zsid 11,1), szeretettel (1Jn 4,7), vagyis a szívünkkel és nem a szemünkkel (Jn 20,29). Számodra kicsoda az Úr? Beszélgessünk a kérdésről őszintén a gyerekekkel, hiszen nem tananyagról, hanem létkérdésről van szó. Akár a fáraó esetében.

Egyéb ötletek:

* A kényszermunka: Az izráeliták kényszermunkájáról részletesen szó volt már a 40. leckében. Most folytathatjuk a témát az alábbi feladatokkal:

• Feleletválasztás: Mivel magyarázta a fáraó Mózes kérését?

Mózes meghibbant, Isten nem is létezik.

Izráel fiai nem akarnak dolgozni.

– Megértette mások vallásos óhaját, hiszen maga is istenfélő ember volt. Mivel nehezítette meg az izráeliták dolgát?

Nem kaptak több szalmát a vályogvetéshez.

Lecsökkentette a munkások napi kenyéradagját.

– Ezentúl tarlót kellett tépniük vályogvetés helyett. Mivel vádolták meg Mózest és Áront az izráeliták?

Összejátszanak a fáraóval.

Gyűlöletessé tették a népet a fáraó előtt, kiszolgáltatva haragjának.

– Nem Isten küldte őket a fáraóhoz, maguk találták ki az egészet. Mit tett Mózes, hallva a vádakat?

Elhatározta, hogy megöli a fáraót.

Kétségbeesett, és visszament Midjánba.

– Imádságban Isten elé vitte az ügyet. Miért nem hallgattak mostmár Izráel fiai Mózesre és Áronra?

Kishitűségük és a kemény szolgálat miatt.

Nem akartak tovább Isten népe lenni.

Inkább az egyiptomi bölcsekre és varázslókra hallgattak.

• Vigasztald meg a szegény, szenvedő vályogvetőket a Zsolt 85,10 szavaival! A zsoltárvers nyomán magad is írhatsz egy vigasztaló zsoltárt.

• A történethez kapcsolódva beszélgethetünk általában a rabszolgaságról, amely nem csak az ókorban volt jellemző. Az újkori gyarmatosítás hatására a rabszolgakereskedelem és -munka újra felvirágzott. A 16–19. században több millió embert hurcoltak el (főleg Afrikából Amerikába) rabszolgának. Beszéljünk ennek kapcsán a rabszolgaság megszüntetéséről is!

* Dramatizálás: Eléggé drámai helyzeteken megy keresztül Mózes és Áron, érdemes ezeket el is játszani. Egyiptomba érkezésüktől fogva osszuk fel a történetet jelenetekre, s csoportmunkában készüljenek fel a gyerekek egy-egy jelenet előadására! Az utolsó jelenet csodáihoz természetesen nem kell semmilyen bűvésztrükköt kitalálni, elég jelzésszerűen utalni a kígyóvá változott botokra. Fontosabb ennél Mózes és Áron Istenre hagyatkozó erejének, a fáraó megkeményedésének, vagy az izráeliták kicsinyhitűségének átélése, hiteles megjelenítése.

Feldolgozás *** 45

Varázstudomány: Az egyiptomiak titkos varázstudománya is csodákra volt képes, Isten hatalma mégis nagyobbnak bizonyult. Ma is lépten-nyomon varázstudományba, boszorkánymesterségbe ütköznek még a gyerekek is filmeken, könyvekben, játéktárgyakban. Képzeletben boszorkány- és varázslóképző iskolába járhatnak (J. K. Rowling nagy sikerű Harry Potter könyvei), varázsceruzával írhatják a házi feladatot. Szükséges és fontos hát beszélgetni erről a gyerekekkel! Vajon kinek az erejében, kinek a hatalmában bíznak, bízhatnak igazán?

A kígyók harca: Áron kígyóvá vált botja elnyeli az egyiptomi varázslók földön tekergőző kígyóit (botjait). Ez izgalmas téma a gyerekeknek. Érdemes lerajzoltatni velük. Hogyan képzelik? Rajzuk fejezze ki, hogy az "isteni" kígyó hatalmasabb az összes többinél!

Mózes és Áron a fáraó előtt ** 45

Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz... 2Mózes 5,1

Mózes idejében még nem volt ceruza és papír, mégis képzeld el, hogy ez Mózes naplója, amibe feljegyzi az eseményeket. Most azonban túl fáradt, megviselte a fáraónál tett látogatás. Megírnád helyette a folytatást?

Feldolgozás ** 45

Munkalap:

A feladat időigényes, mellette más feladatra nemigen lesz idő. A történetmondás után célszerű elvégezni, elolvashatják hozzá a Biblia szövegét is (ám arra vigyázzunk, hogy ne legyen belőle másolás). A naplószerű fogalmazás arra készteti a gyerekeket, hogy beleéljék magukat Mózes helyzetébe, ezáltal közelebb kerülnek az eseményekhez.

Aranymondás:

Így szól az Úr, Izráel Istene: Bocsásd el népemet...! (2Móz 5,1b)

Megtaníthatjuk vele együtt a fáraó válaszát is:

Kicsoda az az Úr, hogy hallgassak a szavára...? (2Móz 5,2b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Megkeményedés: Kire mondjuk azt, hogy "kemény fickó"? És azt, hogy "kemény szívű"? Tudnál ezekre példát is mondani a mindennapi életből? Melyik illik a fáraóra? Mit jelentett az ő keménysége? Miért viselkedett így? Miért nem hallgatott Mózesre és Áronra? Mit jelent a "szívet megkeményíteni"? Erre is tudsz példát mondani? Figyelj a különbségekre: Makacskodni nem jó, de ezzel még nem keményedtél meg. Butának lenni sem szerencsés, de közben nem gondolsz a rosszra. Ha viszont megkeményíted a szíved, akkor is folytatod a rosszat, ha már figyelmeztettek, s észrevetted, hogy nem lesz jó vége annak, amit csinálsz. Hát érdemes? Hétköznapi dolgokban ezt könnyebb belátni, Istennel szemben azonban az ember gyakran megkeményíti magát. Vagyis úgy tesz, mintha nem lenne. Mintha nem számítana a szava. A fáraó is ennyit tett: semmibe vette, amit Isten üzent. A Biblia szerint ez az Úr akarata volt, vagyis Ő engedte meg, hogy a fáraó így cselekedjen. Miért? Hogy megismerjék Isten hatalmát, és elengedje a népet. Ugye te nem a büntetésből akarod Isten erejét megismerni?

Egyéb ötletek:

Naplójegyzetek: Ha van rá idő és lehetőség (akár otthoni munkaként is) folytathatják a gyerekek Mózes naplófeljegyzéseit: a kényszermunka megnehezedésével, a héber munkafelügyelőkkel való találkozással, az Istennel való beszélgetéssel, a fáraóval való második találkozással. Úgy is szervezhetjük a naplóírást, hogy egy-egy eseményt egy-egy személy vagy csoport dolgoz ki részletesebben, s közös munkaként áll össze a napló. Ez aztán a későbbiekben is folytatható (arra ügyelve, hogy "kényszermunkává" ne váljon).

Rajzok: Te szoktál a füzet szélére rajzolgatni? Ugye előfordul néha? Képzeld el, hogy Mózes is rajzolgat naplófüzete szélére. Pl.: egy-egy jellegzetes alakot: Áront, a testvérét, a fáraót, az egyik munkafelügyelőt; vagy egy-egy tárgyat: a botját, téglákat, a királyi trónt. Készíts néhány ilyen "naplószéli" rajzot!

Varázslók és boszorkányok: A gyerekek ma is gyakran találkoznak varázslókkal és boszorkányokkal filmekben, könyvekben, játéktárgyakban. Sőt, mintha reneszánszát élné ez az okkult világ. Ezért is fontos, hogy beszélgessünk róla velük! Vajon kinek az erejében, kinek a hatalmában bíznak? Varázshatalmakban és erőkben, vagy Isten hatalmában és erejében? Mert ami veszélyes benne: a kettő egy darabig összetéveszthető.

Mózes és Áron a fáraó előtt * 45

Ki tudnád szépen színezni ezt a rajzot? Középen Mózes áll, és a fáraóhoz beszél. Színezd zöldre Mózes ruháját! Balról testvérét, Áront láthatod. Az ő ruháját színezd barnára, a csíkokat pirosra! Jobbról a fáraó ül trónusán. Feje fölött a nap, az ő istene. Ruháját színezd kékre, ékszereit pedig aranyló sárgára!

Így szól az Úr: Bocsásd el népemet! 2Mózes 5,1

Feldolgozás * 45

Munkalap:

A munkalapon a színezéssel is a helyzetmeghatározást gyakorolhatjuk a gyerekekkel: jobbra, balra, középen. Kérdésekkel is fejleszthetjük tájékozódásukat. Pl.: Visel-e a fáraó karperecet a jobb vagy balkezén? Hol látod a napot? Hol van a pálmafa? És Isten igéje? A rajz tehát szerkezetével is arról beszél, hogy középen, a legfőbb helyen Isten kijelentése áll. A fáraónak is erre kellene figyelnie. Akárcsak nekünk...

Aranymondás:

* Így szól az Úr...: Bocsásd el népemet...! (2Móz 5,1)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Téma: az engedetlenség. A fáraó nem akarta, amit Mózes és Áron mondtak neki. Engedetlen volt Istennek. Mielőtt erre rátérnénk, elő kell készíteni a beszélgetést.

* Bábjáték:

• A gyerekek mindig élvezik, ha bábfigurákkal mondunk párbeszédet nekik. Alkalmas erre az alább bemutatott ujjbáb (lásd még a 216. lecke *Feldolgozását), de használhatók más bábok

• A bibliai történetet vezetheti be egy párbeszéd két maci, Mama (MM) és kisbocsa, Bob (BM) között. Mamát fölemeljük, Bob az ölünkben fekszik. (Azt az alakot mozgatjuk mindig, amelyik beszél.)

MM: Bob macikám, fölkelsz-e már végre? (Bob lassan fölemelkedik, ásít néhányat, majd visszafekszik dörmögve.) BM: Nem, Mama, olyan fáradt vagyok, bántja a fény a szememet. MM: Bob macikám, kiszállsz-e már végre? Szépen lecsutakollak. (Bob lassan fölemelkedik, és suttog.) BM: Kívül minden nedves és hideg, megyek, ha majd bolond leszek. MM: Bob macikám, öltözz végre! A barna öltöny jól áll rajtad. BM: Nem akarok barna maci lenni, a piros szín jobban tetszik. MM: Makacs Bobom, hát a kenyeredet megeszed végre? BM: Nem, Mama maci, nem vagyok még medveéhes. MM: Ej, macikám, és a játékaidat elpakoltad már? BM: Nem, Mama, most fáj a hasam, majd inkább máskor. MM: Bob macikám, befejezed végre? Csak annyit tudsz, hogy nem-nem-nem? Ez nekem nem elég. Nyisd ki azt a maci-füled, hogy jobban hallgass rám! Mégy ma óvodába (iskolába)? No akkor gyorsan csináld, amit mondok! BM: Jó, jó, Mama, megteszem, de kapok akkor maci-puszit? Kimászok gyorsan az ágyból, lemosom a maci-álmot.

Föl a barna maci-ruhát, s nem marad egy kis kenyér se. Kosárba a játékokkal, minden játék gyűljön össze! Föl a maci-kabátot, s már megyek is az óvodába (iskolába). Készen vagyok. Milyen remek Mama macijának lenni!

Beszélgetés: A bábjáték után beszélgessünk a gyerekekkel! Hadd kérdezzenek s beszéljenek a macikról! Majd kérdezzük meg: Kell-e nektek is néha valami olyat tenni anya kedvéért, ami nem akaródzik? Mikor és miért fordul ez elő? Mit csinál édesanyád, amikor duzzogsz, és mindenre csak nemet mondasz? A gyerekek könnyen azonosítják magukat Bobbal, s így tudnak példát mondani a saját életükből is, amit meg lehet beszélni a csoporttal.

A történet: Ilyen előkészítés után könnyű folytatni a bibliai történettel, melynek lényege: Mózes sokszor

ment a fáraóhoz ugyanazzal a kéréssel: "Isten mondta, hogy engedd el népemet Egyiptomból." A fáraó makacs válasza újra meg újra csak ennyi volt: "Nem!" Majd rátérhetünk, miért nem akarta elengedni a fáraó az izráelitákat (olcsó munkaerő). A fáraó tulajdonképpen Istennek volt engedetlen. Mégis, újra meg újra lehetőséget kap, de ő makacsul ellenkezik.

46. Az első öt csapás - 2Mózes 7,15 – 9,8

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Isten gyakran próbára tesz, figyelmeztet. Figyelsz-e intésére?

Előzmények:

Miután Izráel véneinek elmondták, hogy az Úr ki fogja szabadítani a népet, Mózes és Áron kétszer a fáraó elé járultak, hogy engedje el Izráel fiait három napra a pusztába. Az uralkodó azonban megtagadta kérésüket, az Áron által tett csoda ellenére.

Történet:

Első csapás*: a víz vérré* válik

Az Úr elmondta Mózesnek, hogy a fáraó továbbra is konokul ellenáll. Ezért Mózes másnap korán reggel a Nílushoz ment. A fáraó is oda fog menni, fürödni a "szent folyó"-ban, ahogy az szokása.

"Vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott. Ezt mondd neki (a fáraónak): Az ÚR, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! – de te nem hallgattál rám mindeddig. Erről tudod meg, hogy én vagyok az ÚR: Én a kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére, és az vérré változik. A Nílus halai elpusztulnak, a Nílus maga pedig megbüdösödik, úgyhogy az egyiptomiak undorodni fognak attól, hogy vizet igyanak a Nílusból."

Áron ezután kinyújtotta Isten vesszőjét az egyiptomiak minden vizére, és a vizek vérré váltak a fa- és kőedényekben, csatornákban és tavakban. A víz bűzlött a döglött halaktól.

Az egyiptomiak lyukakat ástak a folyó mentén. Így jutottak jó vízhez*. De az már nem az isteni folyóból való "szent víz" volt. A Nílust, az egyiptomiak istenét az Úr verte meg! Amit tiszteltek, most meggyűlölték.

A varázslók azonban szintén meg tudták tenni ezt. Ezért a fáraó nem vette szívére a dolgot. Nem is a zsidók Istene tette ezt a csodát – gondolta. Megkeményítette a szívét, amint az Úr előre megmondta.

Hét napon át tartott az első csapás. Azután a víz ismét a régi lett.

Második csapás: békák*

Mózes és Áron újra a fáraó elé álltak az üzenettel: "Így szól az ÚR: Bocsásd el népemet, hogy szolgálhasson nekem! Mert ha nem akarod elbocsátani, akkor én békákkal verem meg egész határodat. Békák hemzsegnek a Nílusban, sőt ki is jönnek belőle, és bemennek a házadba, a hálószobádba, az ágyadba, szolgáid* házába, néped közé, a kemencékbe, és a sütőteknőkbe*. Rád másznak a békák, meg népedre és szolgáidra."

A fáraó most sem hajolt meg az Úr akarata előtt. Áron tehát kinyújtotta botját a folyók, csatornák és tavak fölé, hogy békák jöjjenek elő, és elárasszák az országot.

Hogyan történhetett ez meg? A békák fejlődése normális körülmények között eltart néhány hétig. Most pedig hirtelen ezerszámra hemzsegtek mindenütt.

Csakhogy ... a varázslók ezt is elő tudták idézni praktikáikkal. Eltüntetni azonban nem tudták.

A fáraó megrémült. Ez rosszabb volt, mint amikor nélkülözni kellett a Nílus vizét. Magához hívatta Mózest és Áront: "Könyörögjetek az Úrhoz, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről! Én pedig elbocsátom a népet, hogy áldozzék az Úrnak." Úgy tűnik, a fáraó ezzel elismerte, hogy a csapás az Úrtól jött, és hogy csak Ő szüntetheti meg.

Mózes így válaszolt: "Tetszésedre bízom, hogy mikorra könyörögjek érted, szolgáidért és népedért, hogy kipusztuljanak a nálad és házaidban levő békák, és hogy csak a Nílusban maradjanak meg."

Mózes imájára a békák valóban kipusztultak. Rakásra hányták őket, bűzlött tőlük az egész ország.

Amint látta a fáraó, hogy enyhült a baj, ismét megkeményedett a szíve. Nem tartotta magát ígéretéhez.

Harmadik csapás: a por szúnyoggá* válik

A fáraó most nem kapott előre figyelmeztetést. Áron a "föld porát" ütötte meg, mire minden por szúnyoggá vált. Elleptek embert és állatot, mindenki szenvedett tőlük.

A varázslók is megpróbálkoztak vele, de nekik ez már nem sikerült. Azt kellett mondják a fáraónak: "Isten ujja ez!"* Ám a fáraó továbbra sem engedett. Mózest és Áront sem kérte, hogy imádkozzon, múljon el a csapás. Valószínű, hogy az egyiptomiaknak hosszan kellett tűrniük ezt a csapást.

Negyedik csapás: bögölyök*

Mózes és Áron korán reggel lementek megint a folyóhoz. Ott találták a fáraót, és ezt mondták neki: "Így szól az ÚR: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem! Mert ha nem bocsátod el népemet, akkor én bögölyöket bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra. Bögölyökkel telnek meg az egyiptomiak házai, sőt a föld is, ahol ők laknak. De kivételt teszek azon a napon Gósen földjével, ahol az én népem tartózkodik, és ott nem lesznek bögölyök, hogy megtudd: Én, az ÚR, itt vagyok az országban."

S valóban, másnap bögölyök árasztották el az egész országot, kivéve Gósen földjét.

Ez már megrendítette a fáraót. Hívatta Mózest és Áront: "Menjetek, áldozzatok Isteneteknek itt az országban!" Hát ez meg mi? A fáraó részben teljesíti a kérést. A zsidók áldozhatnak, de nem a pusztában. Attól tartott, hogy nem jönnek vissza?

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Mózes azt válaszolta, hogy nem tehetnek így. A zsidóknak ökröt, tehenet, bikát kell áldozniuk. Ezek az állatok az egyiptomiak szemében szentek, még megköveznék Izráel fiait.

"El akarunk menni a pusztába háromnapi járóföldre, hogy ott áldozzunk Istenünknek, az Úrnak, ahogyan megparancsolta nekünk" – ragaszkodott Mózes Isten parancsához.

A fáraó beleegyezett: "Én elbocsátalak benneteket, hogy a pusztában áldozzatok Isteneteknek, az Úrnak. Csak nagyon messze ne menjetek! Könyörögjetek értem!"

Igen, a fáraó félt, hogy a nép csak úgy eltűnik. Nem nélkülözheti őket az építkezésen! Mózes válasza így hangzott: "Könyörgök az Úrhoz, és holnap eltávoznak a bögölyök a fáraóról, szolgáiról és népéről. De többé ne csapjon be minket a fáraó azzal, hogy nem bocsátja el népét áldozni az Úrnak!"

Mózes újra könyörgött, s az Úr meghallgatta imádságát. Másnap eltűntek a bögölyök az országból. Egy sem maradt.

Ám ezúttal is konok maradt a fáraó szíve, és nem bocsátotta el a népet.

Ötödik csapás: dögvész

Mózes és Áron újra a fáraó előtt álltak a következő üzenettel:

"Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem! Mert ha nem akarod elbocsátani, és még mindig visszatartod őket, akkor megveri az ÚR a mezőn levő jószágodat*, a lovakat, szamarakat, tevéket, marhákat és juhokat: igen nagy dögvész lesz. De különbséget tesz az ÚR Izráel jószága és az egyiptomiak jószága között, és egy sem pusztul el abból, ami Izráel fiaié. Holnap cselekszi meg az ÚR mindezt az országban."

A fáraó nem figyelt oda a figyelmeztetésre.

Másnap megtörtént a szörnyűség: az egyiptomiak minden jószága megdöglött. Izráel fiainak jószágából viszont egy sem hullott el.

A fáraó küldött néhány szolgát Gósen földjére. Hírül vitték, hogy ott egyetlen állat sem hullott el.

Az állatok elvesztése sem törte meg a fáraót: megkeményítette szívét, és nem engedte el a népet.

Jegyzetek:

Csapás – Magának a "csapás" szónak a jelentése: szerencsétlenség, katasztrófa. Különösen a kisebb gyerekeknek kell elmagyarázni, hogy a tíz csapás nem valamiféle kínzást, piszkálást, nyaggatást jelent.

A tíz csapás jele annak a ténynek, hogy Isten elkezdte Izráel népének a szabadítását.

Az Ószövetségben Izráel megszabadításának a pogányok számára különleges fontossága van. Isten ui. ítéletet tartott mindazok felett, akik Izráelt nem Isten népének, és az Urat nem Istenként ismerték el. A csapások meghirdetésében megtérésre való felhívás van. A 3., 6. és 9. csapás után hiányzik ez a felhívás. Itt az ítélet hangsúlyos.

Vér – A víz vérré vált, nemcsak "olyan lett, mint a vér". A halak megdöglöttek benne, ami nem feltétlenül kellett volna bekövetkezzen, ha a víz csupán piros színűvé változik. A Jel 16,4-ben is olvasunk ilyenről. Van párhuzam az egyiptomi csapások és a Jelenések könyve csapásai között. Akkor is, most is az emberiséget "isteneiben" éri csapás. Jó víz – Az, hogy az egyiptomiak még jó talajvizet találtak, nem bizonyos. Azért gondolnak mégis erre, mert a varázslók is vérré változtatták a vizet. Ehhez pedig vizet kellett keríteniük – bizonyára az ásott kutakból, hiszen a többi víz ihatatlan volt. Hogy tudományuk bemutatására a zsidóktól vittek vizet, nem bizonyítható. Békák – Egyiptomban a Nílus deltája mocsaras vidék. Ott általában sok a béka. Íbiszek, gólyák és gémek gondoskodtak arról, hogy a békák ne szaporodjanak el robbanásszerűen. A kecskebéka szent állat volt Egyiptomban. Szolgák – A fáraó magas rangú hivatalnokaira és minisztereire gondolhatunk, akik a fáraó kíséretéhez tartoztak. Sütőhely – Földbe ásott, kimeszelt gödör. Szúnyogok – A héber "kinnim" szót többféleképpen fordították. Szúnyogokon és moszkitókon kívül tetűt és vérszívó kullancsot is jelenthet. Isten ujja – A varázslók nem ismerték Izráel Istenét. Beszéltek Istenről (Elóhim), de inkább egyfajta "istenség" értelemben, mert számukra sokféle "isten" létezett. El kellett ismerniük, hogy isteneik alul maradtak a zsidók Istenével szemben. Bögölyök – Tőrös légy, bogár (mint az egyiptomiak szent bogara) és gubacsdarázs. Ezek a rovarok még most is sok nehézséget okoznak az egyiptomiaknak. Mezőn lévő jószág – Nem minden állat pusztult el dögvészben, csak ami még a mezőn volt. A 19. versben olvasunk újra jószágról. A lovak közül sem hullott el mind, hiszen később Izráel népét harci szekerekkel üldözték (2Móz 14,6kk).

Megjegyzések: Természeti katasztrófa, vagy az Úr büntetése? – Sokféle természeti katasztrófa van, úgymint szárazság, árvíz, orkán és forgószél, vulkánikus kitörés, vihar stb., de ezeknek "Isten ujjához" semmi közük. Sokszor nem tudjuk, miért vagy mire szabadulnak fel ezek az erők. A Bibliában többször találkozunk "Isten ujjával" természeti csapások képében: pl. az Illés megjelentette szárazság, ami három és fél évig tartott. Sokan igyekeznek valamilyen magyarázatot találni az egyiptomi csapásokra, pl. a vízre, ami vérré vált. Vigyázzunk, miért kételkednénk Isten mindenhatóságában? "Van-e valami lehetetlen az ÚR számára?" (1Móz 18,14) A gyerekek előbb-utóbb szembetalálkoznak az "Isten ujja" tagadásával. Jó felkészíteni őket előre, és megbeszélni velük, hogy Istennek semmi sem túl csodálatos.

A bibliai történet feldolgozása

Elismerni Isten hatalmát, és mégsem hinni – A varázslók kénytelenek voltak elismerni, hogy a csoda "Isten ujja" volt. A fáraó is kérte, hogy Mózes imádkozzon érte. Ám mindez a felismerés nem juttatta el őket az Istenben való hitre. Továbbra is kitartottak saját bálványaik mellett. Az igazi hit a mindenható Istenben, aki igazságos, de kegyelmes szívű is, az a szívnek, és nem értelemnek a dolga. Az értelem lehet kapu, de a hitnek a szívet kell elérnie. Az igazi hit az Úr szeretetében való szolgálatban nyilvánul meg. Ninive királya és alattvalói (Jón 3,5kk) "hittek Istennek" (megtértek bűnös cselekedeteikből). Ez valami más, mint csupán elismerni létezését. A niniveiek mély bűnbánattal hajoltak meg Isten előtt; a fáraó és szolgái csak a csapásoktól akartak megszabadulni, és hitetlenül elfordultak Istentől, mihelyt a csapást elvette. Amikor valaki azt mondja: "Én hiszem, hogy Isten létezik", az még nem hívő! Az az istenhívő igazán, aki a szívét átadja Istennek, és cselekszi akaratát. Komolyan beszélhetünk a megtérés szükségességéről, az újjászületés általi teljes megújulásról, ami Szentlélek által megy végbe. Pál mondja a börtönőrnek Filippiben így: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (ApCsel 16,31) Hét nap: egy figyelmeztetés – Az egyiptomiak nem találták olyan hosszúnak az első csapás alatti időt. Bár utána még egy darabig hal nélkül kellett meglenniük. Ez az első csapás csak figyelmeztetés volt. De vajon tanultak-e belőle? A legkisebbeknek – az első kilenc csapást összefoglalva is elmondhatjuk, de domborodjon ki, mennyire megkeményítette a fáraó a szívét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Nehézségek, próbatételek az életünkben. (* **)

• Miért van szükségünk figyelmeztetésekre, intésekre? Hallgatunk-e rájuk? (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Nonverbális jelek: a kéz, az ujjak "beszéde". Intő és hívogató ujjak – mozdulatjáték. (*)

• A bibliai történet vázlatának elkészítése rajzolással, a részek megnevezésével és sorrendbe állításával. (**)

• Szóbeli vagy írásbeli elbeszélés egy egyiptomi vagy mai csapás kárvallottja nevében. (**)

• Egy egyiptomi csapás vagy mai természeti katasztrófa hírszerű megfogalmazása. (***)

Matematika

• Számolás, a számjegyek olvasása és írása tízig. A sorszámok. (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Könyvtárhasználat

• Szerencsétlenségek, természeti katasztrófák. (**)

• Emberi okokra visszavezethető természeti katasztrófák. A környezetszennyezés, ökológiai egyensúly problémái. Megoldások egyéni, társadalmi szinten. Adatgyűjtés, búvárkodás a témában. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Illusztráció készítése a bibliai történethez, ill. mai párhuzamához (***).

• Plakátkészítés vegyes technikával (festés, papírkivágás és -ragasztás, kollázs, montázs). Téma: Felhívás a környezetszennyezés ellen. (***)

Énekek:

Református énekeskönyv: 35:1; 68:1–2; 105:1–3; 214:1–3.8–9; 236; 390; 394:1.5 Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 94; 173; 228; 229 Harangszó: 43; 49; 52:2.4 Dicsérjétek az Urat!: 14:1; 17; 35:1–2; 53:2.4; 69; 156 Erőm és énekem az Úr: 41; 58:1.3; 63; 84:1

Vázlat:

Mózes és Áron – fáraó csapások:

1. a víz vérré válik – varázslók is

2. békák – varázslók is

3. a porból szúnyogok lesznek – varázslók nem

4. bögölyök – fáraó: áldozzatok az országban – Gósenben nem

5. dögvész – Gósenben nem

a fáraó megkeményedik

A tíz csapás

*** 46

A bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. Példabeszédek 1,7

Rajzold le az első öt csapás közül az egyik következményeit, ahogy te elképzeled! Fogalmazd Rajzold le egy mai természeti katasztrófa következményeit! Fogalmazd meg egy tömör újsághír meg tömören, hírszerűen, hogy mi történt, s hogy mire figyelmezteti ez a fáraót! formájában, mi történt, s mire figyelmezteti ez az embereket!

Feldolgozás

*** 46

Munkalap:

A feladat párhuzamot von az egyiptomi csapások, és a mai természeti katasztrófák között. De nem azért, mintha Isten ítéletét, büntetését kellene látnunk az utóbbiakban. Emberi mulasztásaink, vétkeink következményeit, s az ebből fakadó figyelmeztetést viszont igen. Olyan katasztrófákra gondoljunk tehát elsősorban (s ezt beszéljük meg a gyerekekkel is), mely emberi okokra vezethető vissza, mint pl. a környezetszennyezés problémái. A munkalap feladata eléggé időigényes, de érdemes rászánni az időt. A feladat második része megfelelő előkészítés után maradhat otthoni munkának is. Így a gyereknek van lehetősége arra, hogy még alaposabban utánajárjon a témának.

Aranymondás / tanulnivaló:

Isten ujja ez! (2Móz 8,15b)

és/vagy: ...a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg. (Péld 1,7)

és megtanulandó (vagy átismétlendő) az első öt csapás: a víz vérré válik – békák – szúnyogok – bögölyök – dögvész

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

"Isten ujja ez!": Mit ismertek fel az egyiptomi varázslók ezzel a kijelentéssel? Mire figyelmeztette a csoda őket? S mire figyelmeztette a fáraót? Miért nem hallgatott a figyelmeztetésre? Öt csoda – öt ujj: az már Isten keze. Mit mond az Úr Mózesnek a 2Móz 3,20-ban? ("De kinyújtom kezem...") Mit mond az Úr igéje Jeremiásnak jóval később Izráel népéről? (Jer 18,6–8) Isten "ujja", "keze" ezekben az esetekben büntet, ítél, ám egyben figyelmeztet: lehet hozzá térni. De mit tud még ez a kéz? (Vö. 1Móz 2,7; Ézs 40,10–11) Teremtő hatalma, gondoskodó szeretete nélkül Isten "félkezű", "félkarú" lenne.

Természeti katasztrófák:

• Istennek teljhatalma van a természetben. Az úgynevezett természeti erők Istennek, a Teremtőnek az erői. Isten fenntartja a teremtést, engedi, hogy az törvényei szerint működjön, ám néha beavatkozik rendjébe. Csodákat, jeleket tesz, melyeket legtöbbször nem tudunk megmagyarázni. (Kapcsolódhatunk ezzel a 44. lecke ***Feldolgozásának csodákról szóló részéhez.) Beszélgessünk erről a gyerekekkel! S arról, hogy a csoda lehet büntetés is, ami egyben figyelmeztető jel.

• Az ember szintén beavatkozik a természet rendjébe. Bár csak művelésre és őrzésre kapott felhatalmazást (1Móz 2,15), gyakran istennek képzeli magát, s azt hiszi, mindent megtehet. Ennek megvannak a következményei, melyek katasztrófákhoz vezetnek vagy vezethetnek.

Keressünk a gyerekekkel néhány ok-okozati összefüggést az ember vétkes beavatkozása és katasztrófák között! (A gyerekek adatgyűjtést, búvárkodást is végezhetnek a témában.) Pl.:

füstszennyezés – savas esők – erdők pusztulása

erdőirtás – talajerózió – lezúduló csapadék – árvíz

méreganyag élő vízbe engedése – halak, élőlények tömeges pusztulása

őserdők kiirtása – ózonréteg megvékonyodása – ózonlyuk – az ökológiai egyensúly

felborulása: felmelegedés, éghajlati változások Felfedezzük-e mindezekben a figyelmeztetést? Vagy érzéketlenek, "keményszívűek" maradunk, mint a fáraó? Mit tehetünk egyénileg, társadalmilag a környezetszennyezés és -rombolás megállítására, az ökológiai problémák megoldására?

* Plakátkészítés: Ha megértetted a figyelmeztetést, figyelmeztess te is másokat! Ennek egyik eszköze lehet egy figyelemfelhívó plakát. Egyéni vagy csoportmunkában készítsetek plakátot a környezetszennyezés ellen! Felhasználhatók ehhez különféle színes papírok, újságkivágások, fotók stb. Lényeg, hogy meghökkentő, elgondolkodtató legyen. Mint egy felemelt ujj: VIGYÁZZ!

* Teszt-kérdések: A víz vérré vált. Mit tettek erre az egyiptomiak?

Próbáltak kutakat ásni.

Megtisztították a vizet.

– Bort ittak víz helyett. Mennyi ideig tartott az első csapás?

Hét szűk esztendeig.

Hét hónapig.

– Hét napig. Egy darabig lehetett Mózes csodáit utánozni. Harmadszorra mit mondtak a varázslók?

Nem akarunk ujjat húzni Istennel.

Isten ujja ez.

– Isten keze van a dologban. A fáraó a negyedik csapás alatt kénytelen volt meghátrálni. Mit engedélyezett?

Áldozzanak a zsidók Egyiptom földjén.

Elmehetnek a pusztába, csak ne nagyon messzire.

– Elmehetnek, de csak a férfiak. Isten a súlyosabb csapások alatt kedvezett népének. Megérdemelték ezt?

Igen, hisz nem ők bántották az egyiptomiakat, hanem fordítva.

Igen, mert ők is a hívő Ábrahám utódai voltak.

Nem, hisz minden ember bűnös. Kegyelemből történt mindez.

A tíz csapás

** 46

Kinyújtom a kezem, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával. Majd azután elbocsát benneteket. 2Mózes 3,20

Nézd meg jól ezeket a képeket! Nem mind tartozik az első öt csapás közé, amivel Isten az egyiptomiakat megverte. Viszont nincs is ott mind. Az üres keretekbe rajzold le az első öt csapásból azokat, amelyek hiányoznak! Végül jelöld számokkal az első öt csapás képeinek sorrendjét, s vázlatszerűen írd le a csapások nevét a rajzok alá!

Feldolgozás

** 46

Munkalap:

A feladat megoldása a történet alapján magától értetődő. Három rajz hiányzik, a negyedik hely egyelőre maradjon üresen! A vázlatszerű elnevezések egy-két szavasak legyenek, a számok a vázlat sorrendjét jelölik. A munkalapot a 47. leckénél fejezzük be, s végezhetünk vele további feladatokat, ezért őrizzük meg jól!

Aranymondás / tanulnivaló:

* A teljes ige vagy csak az aláhúzott része:

Kinyújtom a kezem, és megverem Egyiptomot mindenféle csodával... Majd azután elbocsát benneteket. (2Móz 3,20)

* és megtanulandó az első öt csapás: a víz vérré válik – békák – szúnyogok – bögölyök – dögvész

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A csapások:

• Mik azok? Talán ismerik a gyerekek azt a mesei motívumot, hogy "hetet egy csapásra". Mi az a "hét", amit a mesebeli szabólegény lecsap? Mit jelent számukra ez a csapás? Milyen csapás járhatna számunkra hasonló következménnyel? (Pl.: egy autóbaleset, földrengés stb.) De nemcsak a halálos kimenetelű szerencsétlenségeket nevezzük csapásnak, hanem minden olyat, amely súlyosan megkárosít minket. Gondolj csak a természeti katasztrófákra! Tudsz-e rájuk példát mondani? Istennek hatalma van a természet erői felett, ami az egyiptomi csapásokban is megmutatkozik. Mégse gondoljuk, hogy a katasztrófák, szerencsétlenségek általában az Ő büntetései. Inkább próbatételek a számunkra. Eszközök, amelyekkel formál, alakít minket.

• Isten Egyiptom fölé azonban valóban "kinyújtotta a kezét", s többször is odacsapott: Elég volt ebből, most már engedjétek szabadon a népemet! Az első csapások a későbbiekhez képest még afféle kis legyintésnek tűnnek, bár nem tudom, ti mit szólnátok hozzá,

ha egyszer csak vér folyna a vízcsapból;

ha mindenütt: otthon, utcán, iskolában békák ugrálnának szerteszét;

– ha bárhova mész, ellepnének, és össze-vissza csipkednének a szúnyogok? A büntetés azonban egyre komolyabb. Mi mutatja ezt? Melyik a legsúlyosabb csapás az öt közül, és miért?

• A csapások fokozódó nehézségeit játszva fedezhetik fel a gyerekek, ha egy lépcsővel ábrázolják: Rajzolják le egy 11 fokos lépcső metszetét! Az alsó tízet számozzák meg! Mindegyik lépcsőre írják rá, hogy az a fok melyik csapásnak felel meg! Az utolsó, legfelső lépcsőfok a kivonulást jelenti. Erre nyilat rajzoljanak! Természetesen csak azokat a csapásokat írják be, amelyekről már szó volt. A beszélgetést és a lépcsős feladatot a következő leckénél folytathatjuk.

* Figyelmeztetés:

• Az egyiptomiakra mért csapás büntetés volt, ugyanakkor figyelmeztetés is: még lehet Istennek engedni. Te kaptál-e már figyelmeztetést valamiért? Amikor még volt lehetőséged a változtatásra. Tudsz erre példát mondani? Miért érdemes megfogadni a figyelmeztető intést? Folytasd a következő történetet:

• Karcsi lámpa nélkül biciklizik haza az usziból. Egy rendőr leszállítja, gyalog kell továbbmennie. Ám ő nem törődik vele, újra felszáll a biciklire, továbbra is lámpa nélkül. Csakhogy a rendőrt nem lehet ilyen könnyen lerázni, autóba ül, s a következő utcasarkon újra megállítja Karcsit... Hallgassunk meg néhány megoldást, s beszélgessünk róla: Mit kellett volna Karcsinak másként tennie?

* Csapás alatt:

• A csapások a fáraó konoksága miatt következtek be, de minden egyiptomit sújtottak. Mesélj valamelyik csapás borzalmairól egy egyiptomi ember (vagy gyerek) nevében! Miben bízhatott? A csapásokat szenvedőként vagy csak szemlélőként Izráel fiai is átélték. Mesélj valamelyik csapásról egy izráelita (felnőtt vagy gyerek) nevében! Ő miben bízhatott?

• Beszélj egy mai szerencsétlenségről vagy természeti katasztrófáról (pl. baleset, árvíz) valamelyik szenvedője nevében! (Lehet megtörtént vagy elképzelt eset.) Ő miben bízhat?

• Mindhárom esetben fogalmazhatsz írásban is.

Isten ujja ez!

2Mózes 8,15

Mondd el, mely csapásokat látod a számokban! El tudsz addig számolni, ahánycsapás volt Egyiptomban?Tízszer mutatta meg Isten a fáraónak, hogy Ő az erősebb. Hallgatott-e rá a fáraó?Isten szereti a népét. Ezért akart gondoskodni róluk, és kiszabadítani őket Egyiptomból.

Feldolgozás * 46

Munkalap:

* Számok:

• A legkisebbeknek szóló munkalap a tíz csapást együtt tárgyalja, a hangsúlyt a tízszeri figyelmeztetésre helyezve. Ezért válnak itt főszereplővé a számok, s fontossá a tízig való számolás, ami már az óvodások számára sem ismeretlen. A számjegyekkel való ismerkedés pedig szemléletesen, képzeletüket megmozgatva történik (ki is színezhetik a rajzokat).

• Első osztályosok számára is jól használható a munkalap a számjegyek tanulása idején, vagy amikor már megtanulták a számjegyek írását. Ők a számokat betűkkel is beírhatják a számjegyekbe (mindegyikben találunk erre alkalmas üres részt). A sorszámok is előkerülnek. Leírhatják a gyerekek számjegyekkel: 1., 2., ...10. csapás.

• A 46. és 47. munkalap egymáshoz kapcsolódik a tízes szám tekintetében is. Érdemes hát összekapcsolni a két lecke és munkalap feldolgozását.

Aranymondás:

* Isten ujja ez! (2Móz 8,15b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A csapások:

• Mit jelent az, hogy "csapás"? Ha egy szúnyogot agyoncsapsz, az számára pusztulást jelent. Csapás az is, ha a jégeső elveri a kalászokat, és nem lesz termés. De csapás lehet minden zavaró és kellemetlen dolog, esemény, amitől amilyen gyorsan csak lehet, szabadulni szeretnél. Mondjunk erre konkrét példákat, a gyerekek folytathatják a sort:

Darazsak röpködnek a fejed körül, miközben finom uzsonnádat eszed.

Hirtelen vihar tör ki, s te pillanatok alatt bőrig ázol.

Ugató kutya közeledik az utcán, s te nem mersz továbbmenni.

– Nagy, fiúk vesznek körül, és gúnyolódnak rajtad. Mindezeket csapássá válhatnak számodra, s próbára tesznek.

• Az egyiptomi csapásoknak más jelentése volt: Isten hatalmát jelezték, hogy a fáraót meggyőzze, és engedje el Isten népét. Mondjuk el, de ne túldramatizálva, túlrészletezve a csapásokat, és azok következményét! A hangsúly nem egy olyan Istenen van, aki gyönyörűségét leli mások kínzásában; hanem inkább azon az Istenen, aki szeretetéből jár el, hogy a népét megszabadítsa Egyiptomból, ám ehhez éreztetnie kell a fáraóval, hogy Ő az erősebb. A fáraó többször is esélyt kap, hogy engedelmeskedjen Istennek, de ezt újra és újra megtagadja. A negatívumok túlhangsúlyozása egy kisgyerekben Istentől való rettegést kelthet, tehát legyünk óvatosak! Célunk mindig is az legyen, hogy olyan szeretetteljes Istenre mutassunk, aki gondoskodik népéről, és mindenkiről, aki hozzá akar tartozni.

* Isten ujja: Mit jelent ez a kép? Hogy az aranymondást, s vele együtt a csapások lényegét megértsék a gyerekek, érdemes ezzel foglalkoznunk. Emeljük fel az ujjunkat, s

– rázzuk meg a gyerekek felé,

– majd tegyünk vele hívogató mozdulatot! Aztán kérdezzük meg, mit mondott nekik az ujjunk! (Megismételve eljátszhatják a megfelelő viselkedést, s ők maguk is kipróbálhatják az "ujjbeszédet".) A csapásokkal mintha Isten is felemelte volna láthatatlan ujját, és megrázta volna az egyiptomiak felé: Most már elég volt, engedjétek szabadon a népemet! Majd mintha hívogató mozdulattal fordult volna népe felé: Most pedig gyertek utánam! Isten ujja ha kell, figyelmeztet; ha kell, hív, bátorít.

47. A második öt csapás - 2Mózes 9,8 – 11,10

Írta: Evert Kuijt Fordította: Gilicze András A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* A sajnálkozás még nem bűnbánat. Tanuld meg Isten szemével látni a bűnt!

* Isten csodajelei az Ő nevét dicsőítik.

Előzmények:

Az első öt csapás a fáraót és a tudósokat elvitte a hatalmas Isten felismeréséig, ám a fáraó mégis halogatta az engedelmességet.

Történet: Hatodik csapás: hólyagos fekély

Mózes és Áron egy marék kormot vett a kemencéből. A fáraó jelenlétében a levegőbe szórták. Porfelhővé vált egész Egyiptom fölött, és hólyagos fekélyeket támasztott az emberek és állatok testén.

Az állatok után most már emberekre is sor került.

Minden egyiptomi, a varázslók, az előkelőségek, maga a fáraó is szenvedett e csapásoktól. Bár erről nem olvasunk, de elképzelhető, hogy a zsidóknak semmi bajuk sem lett.

A fáraó szíve azonban kemény maradt. Nem hallgatott Mózesre és Áronra, amint az Úr megmondta.

Hetedik csapás: vihar és jégeső

Korán reggel Mózes újra a fáraó elé állt: "Így szól az ÚR, a héberek Istene: Bocsásd el népemet, hogy szolgálhassanak nekem! Mert ezúttal minden csapásomat rád bocsátom*, meg szolgáidra és népedre, hogy megtudd: Nincs hozzám hasonló az egész földön! Mert már kinyújtottam a kezemet, és megvertelek téged és népedet dögvésszel úgy, hogy kipusztulhattál volna a földről. De mégis megtartottalak, hogy megmutassam neked az erőmet, és hirdessék nevemet az egész földön. Ha továbbra is gátolod népemet, és nem bocsátod el, akkor én holnap ilyenkor olyan nagy jégesőt zúdítok le, melyhez hasonló nem volt Egyiptomban alapítása napjától fogva mostanáig. Most azért küldj el, hajtasd be jószágodat és mindenedet, ami a mezőn van, mert olyan jégeső szakad minden emberre és állatra, hogy ami a mezőn marad és nem hajtják haza, elpusztul."

Akik féltek az Úr szavától, gyorsan hazarendelték szolgáikat és állataikat. Mások nem törődtek az Úr szavával, és szolgáikat meg jószágaikat kint hagyták a mezőn.

Akkor az Úr parancsára Mózes kinyújtotta botját az ég felé. Az Úr vihart támasztott sűrű esővel és jéggel. Villámok csaptak a földre, és jégeső zúdult egész Egyiptomra. Ilyen ítéletidő még sosem volt Egyiptomban, az ország alapítása óta. A jég elpusztított mindent a mezőn: füvet, fát, embert és állatot.

Csak Gósen földjén, ahol Izráel fiai laktak, ott nem volt jégeső.

A fáraó hívatta Mózest és Áront, s azt mondta: "Ezúttal vétkeztem! Az ÚR az igaz, én és a népem bűnösök vagyunk. Könyörögjetek az Úrhoz, mert elég volt már a mennydörgésből és a jégesőből. Elbocsátalak benneteket, nem kell tovább itt maradnotok."

Mózes válaszolt: "Mihelyt kimegyek a városból, fölemelem kezemet az Úrhoz. Megszűnik a mennydörgés, és nem lesz több jégeső, hogy megtudd: az Úré a föld. Tudom ugyan, hogy te és szolgáid még mindig nem féltek az Úristentől."

Szörnyű állapot volt az országban: a virágzó lent* és a kalászos árpát elverte a jég. Csak a búza és tönköly* nem pusztult el teljesen, mert azok később érnek.

Mózes pedig megtette, amit mondott. Amint a fáraó látta, hogy a jégeső és mennydörgés Mózes közbenjárására abbamaradt, megkeményítette szívét. Mégsem engedte el a népet. Pedig Egyiptom jövője volt a tét! Vajon erre nem ügyelt a fáraó?

Nyolcadik csapás: sáskajárás*

Az Úr elmagyarázta Mózesnek, azért keményítette meg a fáraó és tanácsadói szívét, hogy véghez vigye csodáit. Az izráeliták beszéljék majd el gyermekeiknek és unokáiknak azokat a jeleket, amelyeket Ő Egyiptomban tett, hogy a nép megtudja: "én vagyok az ÚR".

Mózes és Áron újra a fáraóhoz ment, és ezt mondták: "Így szól az ÚR, a héberek Istene: Meddig vonakodsz még megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet, hogy nekem szolgálhassanak! Mert ha nem akarod elbocsátani népemet, akkor én holnap sáskákat hozok a határodra. Úgy ellepik a föld színét, hogy látni sem lehet a földet, és megeszik a maradékot, amelyet a jégeső megkímélt, és így megmaradt nektek. Lerágnak minden fát, amely a mezőn nő. Sőt tele lesz velük a házad, összes szolgád háza és minden egyiptomi háza. Nem láttak ilyent a mai napig sem őseid, sem azoknak ősei, amióta ezen a földön laknak."

Mózes és Áron ezzel megfordultak és elmentek. A tanácsadók igyekeztek rávenni a fáraót: "Bocsásd el ezeket az embereket, hogy szolgálhassanak Istenüknek, az Úrnak! Nem veszed észre, hogy pusztulóban van Egyiptom?"

A fáraó újra maga elé hívatta Mózest és Áront, s ezt mondta: "Menjetek, szolgáljatok Isteneteknek, az Úrnak! De kik fognak elmenni?"

"A fiatalokkal és öregekkel megyünk, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és marháinkkal megyünk, mert ünnepet ülünk az Úrnak." – válaszolta Mózes.

A fáraó azonban feltételeket szabott: "Csak ti, férfiak, menjetek és szolgáljatok az Úrnak!"

Azzal elkergették Mózest és Áront.

Akkor az Úr szavára Mózes kinyújtotta a botját Egyiptom fölé, és az Úr keleti szelet támasztott, mely fújt egész nap és egész éjjel. Reggel aztán meghozta a keleti szél a sáskákat. Ellepték az egész országot. Nem volt ilyen sáskajárás sem azelőtt, sem azután. Az egész föld elsötétedett. Minden növényt fölfaltak, még a gyümölcsöt is a fán. Száraz és csupasz lett az ország.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

A fáraó gyorsan hívatta Mózest és Áront: "Vétkeztem a ti Istenetek, az ÚR ellen és tiellenetek. Most azért bocsássátok meg még ez egyszer a vétkemet, és könyörögjetek Istenetekhez, az Úrhoz, hogy legalább ezt a halált fordítsa el tőlem!"

Mózes könyörgött az Úrhoz, aki igen erős nyugati szelet adott, "amely fölkapta a sáskákat, és belesodorta a Vörös-tengerbe. Nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész területén." Ám az Úr ismét megkeményítette a fáraó szívét, aki nem bocsátotta el Izráel fiait.

Kilencedik csapás: három napos sötétség

Majd azt parancsolta az Úr Mózesnek, hogy nyújtsa ki kezét az ég felé. Mózes engedelmeskedett. Olyan sötétség lett, hogy három napig senki sem mert egy lépést sem tenni. Ám Gósen földjén mindenütt világos volt.

E három nap után hívatta a fáraó Mózest. "Menjetek" – mondta, – "tiszteljétek az Urat, de juhaitok és marháitok itt maradnak! Még a családtagok is elmehetnek veletek."

Mózes azonban így felelt: "Inkább neked kellene véresáldozatra és égőáldozatra valót adnod nekünk, hogy azt készítsük el Istenünknek, az Úrnak! ... Mert magunk sem tudjuk, míg oda nem érünk, hogy hogyan kell majd tisztelnünk az Urat."

Ám az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és nem engedte elmenni őket. Dühösen kiáltotta Mózesnek: "Takarodj előlem! Vigyázz, ne kerülj többé a szemem elé, mert meghalsz, ha még egyszer meglátlak!"

Mózes válasza így hangzott: "Jól mondod. Nem látsz engem többé!*"

A tizedik csapás bejelentése: az egyiptomi elsőszülöttek halála

Mózes ezután megtudta az Úrtól, hogy még egy csapást hoz majd a fáraóra és Egyiptomra, s akkor elbocsátja Izráel népét. Sőt kikergeti őket. A népnek pedig az a dolga, hogy szomszédaiktól ékszereket kérjenek, hisz jóindulatot támaszt irántuk az Úr az egyiptomiakban.

A fáraó is megkapta a figyelmeztetést Mózes által: "Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgáló elsőszülöttje, meg az állatok minden elsőszülöttje is. Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban, amilyen nem volt és nem is lesz többé. De Izráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az ÚR Egyiptom és Izráel között."

Ám a fáraó szíve ismét megkeményíttetett, hogy az Úr csodái beteljenek Egyiptomban.

Énekek:

Református énekeskönyv: 93; 105:1–3; 115:1–3.5; 236; 394:1.5; 511:1.4

Jertek, énekeljünk: 68:1–2; 94; 97; 228; 229

Harangszó: 49; 52:2.4

Dicsérjétek az Urat!: 17; 35:1–2; 53:2.4; 60; 63; 156

Erőm és énekem az Úr: 41; 52; 63; 84:1; 120:1

Jegyzetek: Rád bocsátom – Az ezután következők a fáraót is személyesen érintették: A szíve fog fájni. Len – Elpusztult a lentermés is, amiből a lenvászon, a nép ruhája készült. Tönköly – Alacsonyabbrendű búzaféle, mely a legtöbb egyiptominak táplálékul szolgált. Sáska – A sáskák nagy pusztítást tudnak előidézni a növényvilágban. Igazi csapás ez pl. Észak-Afrikában, ahol seregestől jelennek meg. Ma e növényevőket rovarölőkkel próbálják irtani, pl. repülőgépről permetezve. A költőhelyeket bombázzák is. A nyolcadik csapás a 2Móz 10,14 szerint minden idők legnagyobb sáskajárása volt Egyiptomban. Érdemes összehasonlítani a Jóel 1,4–7-tel. Nem látsz engem többé – Mózes válasza ellentmondónak tűnik a további fejleményekkel, hiszen újra találkozott a fáraóval. Egy lehetséges magyarázat: Mózes ezt a fáraó haragja miatt mondta, s arra vonatkozik, hogy nem megy hozzá többé Isten kegyelmes üzenetével, csak az elkerülhetetlen ítélet bejelentésével.

Megjegyzések: "Vétkeztem": sajnálat vagy bűnbánat? – "Vétkeztem a ti Istenetek, az ÚR ellen és tiellenetek." A fáraót csak a bűne miatti következmények indították erre a beismerésre. Tisztázzuk a gyerekekkel: A sajnálkozás lehet felszínes, amikor még igazából nem bántad meg, amit tettél. Bánkódhatsz rossz tetted következményei miatt is. Bűnbánat pedig akkor keletkezik, amikor valaki azt érti meg, hogy ő maga a hibás. Mit jelentenek a következők: bocsánat, sajnálom, pardon, nem fogok tenni ilyet többet stb... Lehet soroltatni a példákat. Önfejűség – Vajon tudta-e a fáraó, hogy keménynyakúsága országa romlását jelenti? Miért folytatta tovább, az Úr, Mózes és Áron, sőt saját tanácsosai figyelmeztetése ellenére is az önmaga által kigondolt utat? A Bibliában sok példát találunk erre (Áháb, a próféták figyelmeztetései, de ez ellen lépett fel Keresztelő János és Jézus is). A nagyobb gyerekek bizonyára tudnak már történelmi példákat is sorolni: Spanyolország a 80 éves háborúban; Németország a II. világháborúban. Vajon előfordul-e a gyerekekkel, hogy önfejűen tesznek meg valamit? Ha igen, példákat is sorolhatnak.

A bibliai történet feldolgozása

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma / Történelem

• A vétkes cselekedet felismerése és beismerése. A következmények miatti bánkódás és az igazi bűnbánat különbsége. Életpéldák és életjátékok. (** ***)

• Az önfejűség és következményei. Egyéni és történelmi példák. (***)

• Az egyiptomi tíz csapás és az egyiptomi istenek kapcsolata. Többistenhit és egyistenhit ellentéte. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A betűtanulás előkészítése: apró különbségek megfigyelése egyforma rajzokon. (*)

• Az egyiptomi tíz csapás felidézése utánzó mozgásokkal, hangadással. (*)

• A bibliai történet vázlatának folytatása rajzolással, a részek megnevezésével és sorrendbe állításával. (**)

• Az egyiptomi tíz csapás vázlatának elkészítése, és rendszerező áttekintése. (***)

• Szóbeli vagy írásbeli elbeszélés egy egyiptomi csapás kárvallottja vagy szemtanúja nevében. (**)

• A bocsánatkérés szinonimái és jelentésük a mindennapi nyelvhasználatban. (**)

• Riport vagy tudósítás készítése szóban vagy írásban egy egyiptomi csapásról. (***)

Matematika

• Számlálás tízig. A tíz bontott alakjai, műveletek írása. (*)

Természetismeret (Környezetismeret