365 BIBLIAI TÖRTÉNET
gyermekeknek és tanítóknak

204. Hogyan vélekedett sok zsidó a Messiásról?

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 204

Üzenet – Téma:

* A téves hit eltávolít a Krisztustól.

* A hit egyik legfontosabb eleme a Szabadítóra várás.

Előzmények:

A babiloni fogságból való hazatérés után hosszú, nehéz időt élt át a zsidó nép. A perzsák uralma alatt nyugton hagyták őket. Később az egyiptomi korszak következett, majd a szír fennhatóság. Végül Palesztinát a rómaiak kerítették hatalmukba.

Történet:

A különböző uralmak idején nagyon nehéz volt a zsidók élete. Ennek különféle követkézményei lettek.

A nép egy része alkalmazkodott az uralkodók kívánságaihoz, ami miatt az istentisztelet és Isten törvényei kényszerhelyzetbe kerültek; mások elleneszegültek az idegen uralomnak és befolyásának. Gondoljunk csak a Makkabeusokra, akik hevesen védekeztek a szír-hellén befolyás ellen.

Természetesen minden zsidó ismerte a Messiás eljövetele iránti régi vágyat. Még nem mentek feledésbe az Úr ősatyáknak tett ígéretei, Ézsaiás, Jeremiás, Dániel, Hóseás, Mikeás, Zakariás és Malakiás próféciái, valamint a zsoltárokból való különböző textusok, melyek a Szabadító eljöveteléről és feladatáról szóltak. (Lásd a "Kijelentések" jegyzetet) A zsidóknak mégsem volt teljes képük az eljövendő Szabadítóról. Az elnyomás miatt sokan állandóan egy nagy vezér után vágytak, aki a népet megszabadítja, és Dávid régi birodalmát visszaállítja. A Szabadítónak Dávid fiának kell lennie (Ézs 11,1). Isten vele lesz (mint Immánuel: "Velünk az Isten" (Ézs 7,14), Jeruzsálemet teszi a visszaállított birodalom központjává, minden ellenséget elűz, és a nép nyugodtan élhet szőlője és fügefája alatt. Békesség Fejedelme lesz (Ézs 9,5), de képzeletükben ez földi békesség fejedelmet jelentett.

Kétségtelen, hogy ez csak vágy! Az eljövendő Messiásról szóló többi kinyilatkoztatást sok zsidó nem vette komolyan. Például azt, hogy a Messiás király és pap is lesz, mint Melkisédek (1Móz 14,18; Zsolt 110,4). Főleg azok a jövendölések nem tetszettek a zsidóknak, hogy a Messiás szenvedni fog, mint bárányt viszik vágóhídra, hogy száját nem nyitja ki, mint juh tűri, hogy nyírják (Ézs 53,7). Átsiklottak afölött a jövendölés fölött is, hogy a várt Fejedelem sebeket kap, összetörik, megkínozzák, megverik és elnyomják Őt (Ézs 53,4–5).

Sokan elfelejtették, hogy Ő lesz a Próféta, Akiről már Mózes az 5Móz 18,15–19-ben írt.

A gondolat annyira az ország és a nép felszabadítására irányult, hogy a legtöbb zsidót nem érdekelte a Messiás eljövetelének lelki oldala. Ehhez járult még, hogy az idők folyamán a zsidók tetteiben a törvény megtartása egyre fontosabb helyet kapott. Azt gondolták, hogy a törvény megtartása által helyet biztosíthatnak maguknak a mennyben. Ennek az lett az eredménye, hogy az embereknek nem volt szüksége bűnből Szabadítóra. Nem mondott az számukra semmit, hogy általa juthatnak be a "mennyei Kánaánba", Ő az "égi Manna", hogy Ő fog meggyógyítani a bűnből, mint ahogy egykor a pusztában a rézkígyó jelképe volt a bűn tüzes és halálos harapásából való gyógyulás lehetőségének. De még jobban meglátszott ez abból, hogy az istentisztelet nagyon formális lett, hogy az áldozati állat megáldozását, a vér kiontását az emberek nem tekintették a Messiás nagy szenvedése kiábrázolásának, melyről Ézsaiás jövendölt. A formaság fölébe kerekedett a lényegnek, a tartalomnak.

Különösen a Krisztus földi vándorlása előtti utolsó években voltak nagy hatással a nagyon törvényeskedő farizeusok a népre. Ezért sok zsidó élt formálisan a törvényhez hűen, de hogy szív szerint is, az kérdés. Éppen ez a tény vitte őket egyre távolabb a szövetség Istenétől, és annak a szövetségnek az üdvígéretétől, amit az Úr Ábrahámmal megkötött (1Móz 12,3: "...általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.")

Jó dolog volt, hogy a zsinagógákban – a zsidó imaházakban, melyek egyúttal iskolák is voltak, – az írások "alsó fokú" oktatására nagy gondot fordítottak. (Az első szó, melyet a zsidó fiúk olvasni megtanultak, a JHVH=Jáhve, az Úr volt.) Így a Krisztus eljövetele előtti utolsó nemzedék jól megismerte a törvényt és a prófétákat. Keresztelő János és az Úr Jézus is kapcsolódhattak tehát beszédeikben ezekhez.

Tanulni vágyó tanítványok egy rabbi köré csoportosultak, ahogy a tanítót nevezték, és ő, az írás- és törvénytudó, "magasabb" ismeretekre tanította őket. Így érthető, hogy amikor Keresztelő János elkezdte munkáját, köréje is gyülekeztek tanítványok (tanulók). Senki sem találta később különösnek, hogy a Názáreti Jézusnak is számos tanítványa volt. Egyébként a régi időkben is voltak prófétaiskolák; gondoljunk csak Elizeus munkálkodására egy ilyenben. Ezek azonban inkább lelki, mint értelmi dolgokkal foglalkoztak.

Éppen ez a rajtuk uralkodó "pogányság"-tól való elfordulás szülte a zsidóság körében a nacionalizmust. Ez gyűjtött sokakat egyre szorosabban a törvény és a próféták köré, és késztetett arra, hogy a templomi istentiszteletet szenvedélyesen, sőt fanatikusan gyakorolják. Nagy gondot fordítottak a kötelező zsidó ünnepekre is – a húsvétra, a hetek ünnepére, a pünkösdre, a sátoros ünnepre –, s más ünnepekre, mint a templom újjáépítésének emlékünnepére, a púrim-ünnepre. Az emberek tehát ellenállóknak érezték magukat a megszállókkal szemben. Éppen ilyen ünnepeken fordultak elő elég gyakran zendülések. A Földközi-tenger körüli országokból seregestől jöttek a zsidók Jeruzsálembe, hogy részt vegyenek az ünnepeken. Az ApCsel 2-ben olvashatunk erről. Az "idők teljessége" azonban, az az időpont, amikor a Messiás eljön, csak kevesek számára volt valóban élő fogalom. Ez abból is látszik, hogy a főpapok és írástudók háta nem lett libabőrös, amikor meghallották, hogy a napkeleti bölcsek látták a zsidók újszülött királyának a csillagát (Mt 2,4–6). A Mik 5,1 kötelességszerű közlése mutatja ezt. Nem mentek el Betlehembe, hogy meg-

Életkor

nézzék a csodát! Csak kevesen várták "Izráel vigasztalását" és "Jeruzsálem megváltását" (Lk 2,25.38). Az olyan egyszerű, nem ***

A bibliai történet feldolgozása

204

számító emberekhez, mint a betlehemi mezők pásztorai, jutott el a hír (Lk 2,8–18). Ez bizonyítja, hogy ők is várták a Messiás eljövetelét.

Jegyzet: Kijelentések – Gondoljunk csak a következőkre: 1Móz 3,15; 1Móz 12,2; 1Móz 49,10; Ézs 7,14; Ézs 9,5; Ézs 11,1; Ézs 40,1–11; Ézs 53; Jer 31,15; Dán 9,24; Hós 11,1; Mik 5,1; Zak 9,9; Mal 3,1–3. Továbbá a következő zsoltárokból vett textusokra: 2,7; 68,19; 72,5; 89,1–5; 98,1–3; 110,1–4; 132,11–17. Ezeket a Krisztus eljöveteléről és üdvtettéről szóló ismert kijelentéseket a csoportban kikerestethetjük és elolvastathatjuk.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:1.3–4; 72:6; 89:1.3; 98:1–4; 301:1–8; 303:1; 308:1–2 Jertek, énekeljünk!: 2; 104; 110; 127; 198 Harangszó: 3; 4; 47 Dicsérjétek az Urat!: 18; 40; 61; 93; 99; 101; 102 Erőm és énekem az Úr: 21; 39; 72; 75; 76; 82; 103

Megjegyzések: Téves hit – Néhány keresztyén istentiszteletében nem mindig Krisztus áll a középpontban. Formalizmus, törvényeskedés és álszenteskedés zárják el az Üdvözítőhöz vezető utat. Az a gyülekezet, melyben kevés hely van Számára, halott gyülekezet. A személyes hitéletből is gyakran hiányozhat az igazi békesség, mely csak Krisztusban található. "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (ApCsel 16,31) Fontos a Krisztussal való személyes kapcsolat. Különösen ezt hangsúlyozzuk a gyermekeknek! A Szabadítóra várás – Az ortodox zsidóság még mindig a Szabadítóra várást tartja a hitélet lényegének. De ezt mégis nehéz mindig megtalálni náluk. A szent bibliai iratok tanulmányozása háttérbe szorul a Talmud, a régi korok tudós rabbijainak írásai mögött, melyek voltaképpen az Ószövetséghez fűzött széljegyzetek. Ne essünk tévedésbe: az ortodox zsidók nem azért tartják távol magukat a keresztyénektől, mivel azok Krisztust vallják, hanem, mivel azt gondolják, hogy főleg a keresztyének azok, akik a zsidók iránti gyűlöletüket évszázadokon át szóval és tettel mutatták meg, őket kegyetlenül üldözték, és kínozták. A Szabadítóra várás az őszintén hívő keresztyének számára vágy arra, hogy Krisztus eljöjjön a szívükbe, minden ember szívébe (gondoljunk Krisztus missziói parancsára, és arra, hogy Krisztus visszajön az ég felhőin).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (A NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Könyvtárhasználat

• A zsidóság Európában és Magyarországon a II. világháború előtt és után. Izrael állam. A Holocaust és hatása. A zsidó vallás irányzatai. Zsidó szokások és ünnepek. (***)

• Írásbeli tanulmány(t) vagy szóbeli beszámoló készítése valamelyik fenti témához a könyvtárban búvárkodva. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Hit és erkölcs. (***) Hogyan kell élnünk keresztyénként, remélve és várva, hogy Krisztus eljön a szívünkbe és sok más ember szívébe is? Hogyan éljünk Krisztus visszajövetelére várakozva? Hogyan hat ez mindennapi magaviseletünkre, választásainkra, döntéseinkre, cselekedeteinkre és hitéletünkre?

Vázlat:

Makkabeusok Messiásvárás – inkább földi, mint mennyei földi békebirodalom Próféta Pap Király a törvény a középpont

néhány egyszerű dolog: Messiás – Üdvözítő

Hogyan vélekedett sok zsidó a Messiásról? 204

***

kiegészíted a szavakat (egy-egy szóhoz tartozó betűcsoport vonallal van elválasztva), te is el tudod olvasni a szöveget. Hogy a szóban hányadik helyen áll a megadott betű (első, második stb.), ezt a síkidom jelzett száma mutatja. A hiányos szavakat * választja el egymástól.

És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.

Izráelt megszabadítja azÚr örökké tartó szabadságra. Nem ér benneteket szégyen és gyalázat soha, soha többé... Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!

Ézsaiás 45,17.22

Feldolgozás 204

***

Munkalap: A rejtvények textusai:

Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: "Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." (Mt 16,24) Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. (Lk 24,21)

Az első textus azt adja tudtul, hogy mindent el kell hagynunk, ha az Úr Jézust követni akarjuk. A második textus arra mutat rá, hogy Jézus követői benne még mindig Izráelnek a rómaiaktól való szabadítóját látták. Így vélekedtek a zsidók Krisztus eljövetele előtt a Messiásról. Nem gondoltak rá úgy, mint Isten Fiára, bűnből való Szabadítóra.

Aranymondás:

Az előbb idézett Lk 24,21

Kiegészíthető Jézus válaszával:

Ó ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie? (Lk 24,25–26)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Téves hit: Ha tudjuk is, hogy valami meg fog történni, de nem tudjuk jól, hogy hogyan, tévesen hiszünk. Ezt egy egyszerű példával meg lehet világítani. Tegnap ismétlést kaptatok feladatul. Valaki ostoba tréfából elhíreszteli, hogy az ismétlést holnaputánra halasztották. Senki sem nézi át a feladatokat. ... kivéve a viccelődőt. De... az anyagot számon kérik. Az eredmény az, hogy mindenki elégtelent kap, kivéve a kópét. A hibás hit nagyon nagy baj, és kellemetlen következményei vannak. Így hitték a zsidók, hogy a Messiás földi szabadító lesz. Ki fogja űzni a rómaiakat az országból, és Izráelt olyan békebirodalommá teszi, mint Salamoné volt. Ez azonban nem történt meg. Amikor Jézus mint bűnből Szabadító eljött, a legtöbb ember nem készült fel erre, és ezáltal örök kárt szenvedett. Egy beszélgetés erről elgondolkoztathatja a gyermekeket, hogy milyen is az Úr Jézusba vetett hitük.

A Szabadítóra várás: Keresztelő János a Mk 1,15-ben azt mondja: "Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." Az Ő nevében hinnünk kell, hogy Isten gyermekévé legyünk, olvassuk a Jn 1,12-ben: "Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében." Az Ő neve, Jézus, azt jelenti: Üdvözítő! Izgalmas valamire várni. De csak az a nagyszerű, ha hisszük is, hogy valóban megtörténik, amire várunk. Hiszünk igazán Jézusban, az Üdvözítőben? Ezt a kérdést határozottan fel kell tennünk ennél az elbeszélésnél, és válaszolni is kell rá!

* A Messiás név: Beszéljük meg a gyerekekkel, mit jelent a Messiás szó! A héber "mássiáh" és a görög "khristos" alapjelentése: "felkent". A fogalmat az Ószövetségben a prófétákra, papokra és királyokra alkalmazták, akiket szent olajjal iktattak be tisztségükbe. Ehhez kapcsolódik Jézus Krisztus hármas tiszte, hármas szolgálata: Ő a Próféta, a Pap és a Király. (Lásd még a 211. lecke jegyzeteit)

Egyéb ötletek:

* A hármas szolgálat:

• Helyezzük el a három szót, mint szókártyát a táblán vagy az asztalon! Kérjük meg a gyerekeket, hogy csoportosítsák az alábbi igehelyeket (szintén lehetnek kis kártyákon) aszerint, hogy Krisztus melyik tisztére utalnak:

Próféta: 5Móz 18,18; Jn 3,2; Jn 4,19

Pap: Zsolt 110,4; Ézs 53,10; Ézs 53,12; Zsid 4,14; Zsid 5,10

Király: 1Móz 49,10; Zsolt 110,2; Ézs 9,5; Dán 7,14; Mik 5,1; Zak 9,9; Mt 28,18

• Beszélgethetünk arról, mit jelent Jézus Krisztus hármas szolgálata a mi életünkben:

hogy Ő maga a kijelentés, Ő az Istentől küldött tanító, akire hallgatni kell;

Ő mutatta be értünk az egyszeri és tökéletes engesztelő áldozatot, és közbenjár értünk az Atyánál;

az Ő uralma alá tartozik az életünk.

* A zsidóságról:

• Tekintsük át a gyerekekkel a zsidóság történetét, fejlődését! Figyeljünk az alábbi szempontokra:

A zsidóság Európában és Magyarországon a II. világháború előtt és után. Izrael állam.

A Holocaust és hatása.

A zsidó vallás irányzatai. Liberális, ortodox, kongresszusi, chasszidim (hászidim). Ez utóbbi misztikus – pietisztikus irányzat, főleg Lengyelország, Oroszország, Románia és Magyarország területén terjedt el. A II. világháború előtt és után nagyrészt Amerikába és Izraelbe települt át. A kongresszusi irányzat (a magyarországi zsidóság jelentős része ezt követi) az alapvető vallási tételek megtartása mellett kevesebb rituális kötelezettséget követel, mint az ortodox irányzat. Hazánkban a magyar nyelv és kultúra elsajátítására törekedett.

Zsidó szokások és ünnepek. Tóra, tóraoktatás, zsinagóga, körülmetélés. Szombat, újév (ros hasáná), engesztelés napja (jom kippur), pészah (kovásztalan kenyerek ünnepe), hetek ünnepe (sávuót), sátrak ünnepe (szukkót), hanukka (templomszentelés ünnepe), púrim (a Hámántól való szabadulás emléknapja).

• A gyerekek maguk is készíthetnek írásbeli tanulmányt vagy szóbeli beszámolót valamelyik fenti témához a könyvtárban búvárkodva.

205. Gábriel angyal Zakariásnál - Lukács 1,1–25

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 205

Üzenet – Téma:

A hívő is lehet néha hitetlen.

Istennél nincs lehetetlen.

Az imádság meghallgatása.

Előzmények:

A legtöbb zsidó azt várta, hogy a Messiás olyan király lesz, aki fel fogja szabadítani őket az idegenek, a rómaiak uralma alól, majd ismét visszaállítja Dávid és Salamon birodalmát.

Bevezetés:

Lukács* evangélista részletes írásban fordul egy bizonyos Teofilushoz*. Lukács sok emberrel beszélt (Máriával, Jézus édesanyjával is), akik szemtanúi voltak Jézus Krisztus földi életének. Most tudósítás formájában mondja el az eseményeket Jézus Krisztus születésétől és fellépésétől kezdve, hogy Teofilus mindenről, amelyekről tanítást kapott, megtudja a biztos valóságot.

Történet:

A jeruzsálemi templom a fogság után újra felépült. A papok és a léviták végezték a feladatukat az istentiszteleten. A nép rendszeresen hozta a kötelező áldozatokat.

Az országban levő sok pap és lévita nem egyszerre szolgált. Szolgálatuk rendjét évszázadokkal előbb Dávid király állapította meg (lásd 1Krón 24), és a fogság után újból ezt követték.

A huszonnégy papcsaládból ("csoport") mindenkinek évenként néhány napig kellett a templomban szolgálatot végeznie.

Zakariás pap ("Jáhve megemlékezik") Júdea hegyvidékének egyik városából (valószínűleg Hebrónból), az Abijá csoportjához (a huszonnégy családból sorrendben a nyolcadikhoz) tartozott. Zakariás Erzsébetet vette feleségül, aki szintén Áron papi nemzetségéből származott.

Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek, és példásan megtartották az Úr minden parancsolatát és rendelését. Sajnos, nem született gyermekük. Erzsébet meddő volt. Sokat imádkoztak gyermekért, de emberileg szólva már nem lehetett többé reményük arra, hogy imádságuk meghallgatásra talál, mivel mindketten idősek* voltak. Nagy szomorúságot jelentett számukra, hogy nem volt fiuk, annál is inkább, mivel Zakariással az Abijá papcsalád egyik ága kihal. (Ez meg is történt, mivel János nőtlen maradt, és gyermektelenül halt meg, de Jézus kereszthalálának elégséges áldozata megszüntethette volna az egész templomi szolgálatot és áldozást.)

Nagy Heródes* király uralkodása alatt történt, hogy Zakariás, csoportjának beosztása szerint szolgálatot végezni ment a templomba.

A papi szolgálat szokott módja szerint, sorsolással* jelölték ki, hogy ki mutassa be a szentélyben a napi füstölőáldozatot*. Ez a megtisztelő feladat most Zakariásnak jutott. Egy héten át reggel és este ő végezte el a füstölőáldozatot.

Nagyon valószínű, hogy első alkalommal szombaton reggel ment Zakariás a szentélybe, hogy bemutassa az illatáldozatot. Az előcsarnokban a nép imádkozott, és várta a papot, aki a templom lépcsőjén lejön, hogy a szokott áldást* elmondja felettük (lásd 4Móz 6,23).

Mialatt a nép imádkozott, Zakariás megrettenve és ijedten látta, hogy az Úr angyala áll a füstölőáldozati oltár mellett jobb felől.

Az angyal – később úgy mutatkozik be, hogy ő Gábriel – megnyugtatja: "Ne félj Zakariás, meghallgatásra* talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak* ("Isten által megkegyelmezett", "Isten kegyelme" vagy "Isten kegyelmes") fogod őt nevezni."

Látjuk itt, hogy Isten ismeri az emberek imádságait, és hogy ami az embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges (hogy egy idős asszony fiút szüljön); Isten kegyelme, meg nem érdemelt áldása van elrejtve a János névben. (Egyébként az Erzsébet név azt jelenti "az én Istenem eskü", a Zakariás pedig azt, hogy "Jáhve megemlékezik"; ezekben is Isten hűségét látjuk megnyilvánulni.)

Gábriel angyal többet is elbeszélt ennek a fiúnak a világrajöttéről: Örömöt és boldogságot hoz, és sokan örülnek majd a születésének, mert "nagy lesz ő az Úr előtt", azaz nagy lelki ajándékokat kap. Fontos tisztséggel lesz felruházva, t.i. prófétaival, és nagyobb lesz az összes eddigi prófétánál. János názírként* nem iszik bort és részegítő italt. Már születése előtt megtelik Szentlélekkel.

Még mást is mondott az angyal: "Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz." Ez arra utal, hogy János megtérésre hívó igehirdető lesz.

Aztán arról beszélt Gábriel, hogy János előtte, azaz a Messiás előtt jár az Illés lelkével és erejével. Ahogy régen egy hírnök jelentette be a király jövetelét, azt teszi majd János a Messiás előtt. Ehhez a Szentélek erejét kapja ajándékul, melyet Illés is megkapott. Jánosra Malakiás próféta (3,23) így mutatott rá: Ő "Illés próféta", akit az Úr el fog küldeni.

Gábriel továbbá azt is mondta, hogy János munkássága által valami nagyon különleges történik majd: "Az atyák szívét a gyermekekhez téríti". Itt arra is gondolnak, hogy ez arra utal: a zsidókat megszabadítja a pogányokkal szembeni előítéletüktől a Messiás eljöveteléről szóló örömhír, melyet János fog hirdetni. Ez egyszer meg is valósult, mert amikor János prédikált és keresztelt, farizeusok és római katonák is jöttek hozzá. Ézsaiás próféta úgy szólt a pogányokról, mint a "zsidók fiai"-ról (gondoljunk az Ézs 56,5.6 -ra a 60,3.4.9; 62,2.5; 66,12-vel együtt). De lehet gondolni a családokban levő ellentétekre is, amikor a gyermekek más utakon járnak, mint a szülők, és fordítva.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

205

János éppen egy vallás-erkölcsi megtérítéssel fogja megszüntetni a nemzedékek között húzódó szakadékot. Végül azt mondta Gábriel, hogy "az engedetleneket az igazak lelkületére" fogja téríteni, "hogy felkészült népet állítson az Úr elé." János, mint Krisztus előhírnöke, az evangéliumot (örömhírt) fogja hirdetni. Ezáltal a pogányok megtérnek, és olyan istenfélelemmel, körültekintően kezdenek cselekedni (a Jézus Krisztusban való hit által), ahogy azt az igazak teszik.

Ismét béke uralkodik a családokban, és azoknak az igazaknak a közösségében, akik még Istent tisztelik, valamint azok között, akik engedelmesek s megtérnek. Így egy olyan nép keletekezik, mely "felkészülten" alkalmas lesz, hogy az Úr Jézust elfogadja.

Zakariás mégsem tudott örülni azoknak a bőségesen gazdag ígéreteknek, melyek arról a fiúról szóltak, aki neki és feleségének születik. Lehetetlennek tartotta, hogy nekik gyermekük szülessék. Így szólt: "Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú." Ezekben a szavakban ennek az igaz, lelkiismeretes papnak a hitetlensége és kételkedése szólal meg. Tehát Isten gyermekei is lehetnek bizonyos tekintetben hitetlenek (bár ezért még nem nevezhetjük őket hitetleneknek). Zakariás tulajdonképpen dühös, mivel ilyen lehetetlenséget ígérnek neki.

Az angyal így válaszolt: "Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt!" Hogy az Úr az angyalt speciálisan Zakariáshoz küldte, az nem szorult magyarázatra. Gábriel ezt most még egyszer hangsúlyozta, mikor azt mondta, hogy ő Isten rendkívüli követe, aki mindig kész, hogy teljesítse az Ő megbízásait. Az angyal tehát azt tette, amit régen a hírnök a király nevében cselekedett. Zakariás hálás és boldog kellett volna hogy legyen, nem pedig kételkedő és hitetlen!

Gábriel azt mondta, Zakariás megnémul, és nem tud megszólalni addig, amíg mindezek meg nem történnek. Ez a büntetése amiatt, hogy nem hitt Gábriel szavainak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.

Közben a nép az előcsarnokban várta a papot, hogy megáldja őket. Csodálkoztak, hogy olyan sokáig maradt a templomban. Végre kijött Zakariás. Amikor ott állt a templom lépcsőin, nem tudott hozzájuk szólni. Ebből rájöttek, hogy "látomást", víziót látott, rendkívüli találkozása lehetett. Mivel néma volt Zakariás, integetett nekik, valószínűleg, hogy menjenek el áldás nélkül. Amikor letelt szolgálatának ideje*, Zakariás hazament.

Jegyzetek: Lukács – Ez az evangélista (a négy evangélium egyikének írója) a Kol 4,14 szerint orvos volt. Ő írta Az Apostolok Cselekedeteit is, melyet szintén Teofilusnak ajánlott. Lukács Pál apostol társa volt annak missziói útjain. Valószínűleg görög férfi, aki a hagyományok szerint Antiókhiából származott. Tróászból Filippibe kísérte Pált (az ApCsel-ben azt írja: "mi"). Később Lukács Pállal együtt ment Rómába, és ott vele maradt annak haláláig (lásd ApCsel 16,10kk; ApCsel 20,5kk; Filem 24; 2Tim 4,11). Írásának stílusán és "tudósításának" pontos kidolgozásán meglátszik, hogy Lukács művelt ember volt. Arra is gondolnak, hogy Titusz testvére lehetett, a 2Kor 8,16–18 szerint ("Elküldtük vele (Titusszal) együtt azt a testvért is, akinek az evangélium hirdetésével szerzett jó híre bejárta valamennyi gyülekezetet"), és a 12,18 alapján ("Megkértem Tituszt, és vele együtt küldtem el azt a testvért is"). Lukács az ApCsel-ben nem említi Tituszt, bár az kiváló segítsége volt Pálnak; de saját neve sem fordul ott elő. Teofilus – Hogy ki is ő, bizonytalan. Az Lk 1:3-ban levő "nagyrabecsült" jelzőből arra lehet következtetni, hogy Lukács föltekintett rá. Így szólította Pál is Félix és Fesztusz római helytartót (lásd ApCsel 24,3 és 26,25). Teofilus is (neve azt jelenti: "Isten barátja") magasrangú személy lehetett, valószínűleg római polgár. Arra is gondolnak, hogy Lukács nála volt alkalmazásban, és ezért szólította úgy, ahogy a szolga a gazdáját szokta. Hogy Teofilus keresztyén volt, az nem kétséges, ugyanis az evangéliumról tanítást kapott (lásd Lk 1,4). Nagy Heródes – A Heródes nemzetség valószínűleg Askelonból származott, és idumeus (edomita) eredetű. Az ősapa Antipater volt, fiát első vagy Nagy Heródest nevezték ki Rómában Júdea királyává, miután ő Kr. e. 39-ben Antigonust elűzte Jeruzsálemből. Állandóan üldözési mániában szenvedett. Megölette sógorát, Aristobulust, feleségének, Mariamnenak a testvérét, sőt Mariamnet is, anyósát, Alexandrát, és annak két fiát. Pompás épületeket építtetett, és felújította a templomot, hogy a nép kegyét megnyerje. Kr. u. 4-ben halt meg. Idős – Zakariás még nem volt nagyon öreg, mert a pap csak ötven éves koráig végezhetett szolgálatot a templomban (lásd 4Móz 8,25). Erzsébet talán idősebb ("előrehaladott korú") lehetett. Sorsolás – A zsidó tudósok azt mondják, hogy egy pap életében csak egyszer mutatott be füstölőáldozatot. Annyian voltak, hogy így kellett intézkedni. Ezt egy hétig végezhette. A szolgálattevőt sorsvetéssel választották ki, mely Isten akaratának tudakolását jelentette. Füstölőáldozat – Füstölőáldozatot naponta kétszer mutattak be, reggel és este. A füstölőáldozás a pap számára a legfőbb szolgálat volt. Egy arany füstölőserpenyőre jóillatú fűszereket tettek. Ezeket az oltáron égő tűzre szórták, így pompás illat áradt szét. Az illatáldozat az imádság jelképe volt, ahogy a Zsolt 141,2 szavakba önti: "Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat". A szokott áldás – 4Móz 6,24–26: "Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!" Ezt az áldást még ma is sokszor mondják el a lelkipásztorok az istentisztelet végén.

A bibliai történet feldolgozása

205

Az imádság meghallgatása – Gábriel ezekkel a szavakkal: "meghallgatásra talált a te könyörgésed", elsősorban Zakariás és Erzsébet fiúért való könyörgésére célzott, akit oly régóta vártak. De egyúttal célzás lehet minden kegyes zsidónak, így Zakariásnak a Messiás eljöveteléért való könyörgésére is. Zakariás addig kellett, hogy várjon egy fiúért való magán-imádságának a meghallgatására, amíg fel nem virradt a Messiás eljövetelének ideje. Ez történik sokszor a mi imádságainkkal is. Azt kérdezzük, miért nem hallgat meg bennünket néha látszólag Isten. Neki mindig jó oka van rá, amelyet mi abban a pillanatban még nem tudunk megérteni. János – a héber "Jehochanan" szóból származik: "Jahve kegyelmes lesz". Nevek ezzel a jelentéssel gyakran fordulnak elő az Ószövetségben. Názír – "Istennek szentelt". A názírság lehetett egy életen át tartó, mint amilyen názír Sámson volt, és ideiglenes, amikor valaki önmegtartóztatást stb. fogadott. Engedte, hogy Isten Lelke működjék benne. Nők is "félrevonulhattak az Úr számára" (gondoljunk Jefte lányára, Bír 11,39.40; 78. lecke). A názírság törvénye a 4Móz 6-ban olvasható: nem ihatott bort vagy részegítő italt, sőt nem ehetett se friss, se szárított szőlőt, názírsága ideje alatt meg kellett növesztenie a haját, nem mehetett be halotthoz, még meghalt családtagjaihoz sem. Ennek az időszaknak a kezdetén és végén különleges áldozatot kellett bemutatnia. Pálnak is volt önkéntes, ideiglenes názír időszaka (hét nap) (ApCsel 21,23–27). A papok sem ihattak bort vagy részegítő italt, amikor a templomban szolgálatukat végezték (lásd 3Móz 10,9). Szolgálatának ideje – A 24 csoport pap mindegyike szolgált évente. Ez azt jelenti, hogy ha a 365 napot elosztjuk 24-gyel, akkor körülbelül 15 napot voltak a templomban. Az majdnem biztos, hogy Zakariás, mivel megnémult, nem mutathatott be tovább füstölőáldozatot. A pap nem lehetett testi fogyatékos; akkor nem "mehetett be a kárpithoz", (amely előtt a füstölőáldozati oltár állt), és nem áldozhatott az égőáldozati oltáron; a szent templomi ételekből azonban ehetett (lásd 3Móz 21,17–23).

Énekek:

Református énekeskönyv: 135:1; 141:1–2; 162:1.2; 301:4–6 Jertek, énekeljünk!: 149:1; 176:1; 185; 197 Harangszó: 40; 43; 52; 55 Dicsérjétek az Urat!: 53; 69; 74:1–2; 75 Erőm és énekem az Úr: 4; 134:1–2

Megjegyzések: A hívő is lehet néha hitetlen – A tisztelet Isten gyermekei, az igaz hívők iránt helyes. Azonban nem jó őket piedesztálra emelni. Ugyanis ők is lehetnek néha hitetlenek vagy kicsinyhitűek. Ezt látjuk Zakariásnál, akiről mégis azt mondja a Szentírás, hogy igaz volt. Az sem szokatlan, hogy a hívőket is megfeddi és megbünteti Isten. Van erre elég példa a Bibliában. Gondoljunk csak Dávidra és Ezékiásra. A büntetések célja azonban mindig az, hogy visszavezesse őket Istenhez. Istennél nincs lehetetlen – Ha mindenben a dolgok menetét vesszük számításba, nincs többé helye a csodákban való hitnek. Korunkban, melyben oly sok a technikai ismeret és ügyesség, minden területen a sokféle elmélet (gondoljunk csak az evolúciótanra), egyre kevesebbet számolnak Isten mindenhatóságával. Ennek kihatása van a Szentírás igazságában való hitre is. A Bibliában leírt csodákban gyakran már nem hisznek. Amit ésszel nem lehet megmagyarázni vagy kiszámítani, abban az emberek kételkednek. A keresztyének közt is egyre többször találkozunk ezzel a jelenséggel. A Bibliának ez a kizárólag racionális megközelítése végül halálos a hit számára. A hit ugyanis biztos ismeret, de szilárd bizalom is. Szívből kell bízni. A hitet a Szentlélek munkálja a szívben Isten igéjének hirdetése vagy olvasása által. Az imádság meghallgatása – Gábriel ezekkel a szavaival: "Meghallgatásra talált a te könyörgésed", elsősorban Zakariásnak egy oly régóta várt fiúért való imádságára céloz. De egyúttal minden zsidónak, és így Zakariásnak is, a Messiás eljöveteléért való imádságára is. Zakariás addig kellett hogy várjon egy fiúért való magán-imádságának a meghallgatására, amíg föl nem virradt a Messiás eljövetele előtti idő. Ez történik gyakran a mi imádságainkkal is. Kérdezzük, hogy miért nem hallgat meg minket néha látszólag Isten. Neki arra mindig nagyon jó oka van, amit mi abban a pillanatban még nem tudunk megérteni.

A bibliai történet feldolgozása 205

***

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A magzat fogamzása. A nő életének csak egy bizonyos időszakában fogamzóképes, és szülhet gyermeket. (***)

• A magzat méhen belüli fejlődése. Pszichikus hatások, az anya, a család szerepe a fejlődés e legkorábbi szakaszában. (***)

Csodák a természetben. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Magyar nyelv és irodalom

• Csodák a mesékben, mondákban, mítoszokban, legendákban – és a valóságban. (** ***)

Írástörténet. A magyar rovásírás használata. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

• Makett, modell készítése papírból, textilből: babaszoba és berendezése. (*)

• A jeruzsálemi templom szerkezetének, berendezésének, a korabeli papi öltözetnek tanulmányozása. Rajzolás, festés a történet alapján. Formázás, modellezés: a templom, a szentély belső terének tömegvázlata gyurma vagy agyag segítségével. (** ***)

Vázlat:

papok – léviták a templom újjáépítése áldozatok

Zakariás – Erzsébet életkoruk gyermektelenségük

füstölőáldozat az Úr angyala – Gábriel János – "Isten kegyelmes" názír hitetlenség – jele: némaság

A Heródes nemzetség

Antipater

Nagy Heródes

(Mt 2,1; Lk 1,5)

1.Aristobulus; 2.Heródes Fülöp; 3.Arkhelaosz; 4.Heródes Antipás; 5.Fülöp (Mt 14,3) (Mt 2,22) (Mt 14,1) (Lk 3,1)

1.Heródes 2.Heródiás (férjhez ment: a. Heródes Fülöphöz; b. Heródes Antipáshoz)

I. Agrippa (Mt 14)

(ApCsel 12,20–23) Salómé (Mt 14)

1. II.Agrippa; 2.Bereniké; 3.Druzilla+Félix (ApCsel 25) (ApCsel 24)

Gábriel angyal Zakariásnál

205

***

Az angyal pedig így válaszolt: "Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt

A titkosírást a magyar rovásírás betűjeleiből alakítottuk ki. Ennek jellemzője, hogy jobbról balra halad, mint az arab

vagy a héber írás. A rejtvény szavainak hiányzó betűit is jobbról balra olvashatod el, ha azonosítod a megfelelő jelekkel. Írd a pontok fölé az oda tartozó betűket, de itt már balról jobbra haladva, úgy ahogy mi használjuk! A kétjegyű

mássalhangzókat a rovásírás egyetlen jellel jelöli, mi viszont két pontot tettünk a betű két jegyének megfelelően. A rovásírás nem jelöli külön a hosszú és rövid magánhangzókat, ezeket neked kell megkülönböztetned, és helyesírásunknak

megfelelően használnod. A magyar számrovás harminckilencig megegyezik a római számokkal. A legalsó sorban egy ilyen számot találsz, természetesen ezt is visszafelé olvasva.

1 Thesszalonika 2, . .

Feldolgozás 205

***

Munkalap: A feladat textusa:

Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek. (1Thessz 2,13)

Zakariás bűne az volt, hogy azt a hírt, melyet Gábriel angyal hozott, nem akarta Isten igéjeként elfogadni. Így nekünk is bűnül számíttatik be, ha a Bibliát nem fogadjuk el Isten igéjének.

Aranymondás / tanulnivaló:

1Thessz 2,13 – A teljes igeszakaszból az aláhúzott részt javasoljuk megtanítani.

és/vagy az ároni áldás a 4Móz 6,24–26-ból:

Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!

* A négy evangélium és rövidítése: Máté (Mt), Márk (Mk), Lukács (Lk), János (Jn).

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A hívő is lehet néha hitetelen: Hogy gondolkodnak a gyermekek a hívő emberekről? Mi az, hogy "hitetlen?" (Vannak emberek, akik egyáltalán nem akarnak tudni Istenről, és az Ő tiszteletéről. Ők a "hitetlen"-ek. De a "hitetlen" azt is jelentheti, hogy valaki, aki Istent őszintén szereti, egy ideig vagy egy bizonyos kérdésben nem hisz, megrendül hitében – tehát "hitetlen". Jól példázza ezt Tamás kételkedése (Jn 20,24–29), vagy a holdkóros gyermek apjának kérése (Mk 9,24). A hívő emberek tehát nem "szentek"? (A hívők mindennap kérik, Isten segítse őket, hogy ne vétkezzenek. Szükségük van állandóan a Szentlélek vezetésére.)

Gyermek születik: Hogyan készülhet fel egy hívő ember gyermeke fogadására? Beszélhetünk arról, hogy a gyermek lelki fejlődése már a méhen belül megkezdődik. Mennyire fontos a szeretetteljes, imádságos légkör a kisbaba számára. Beszélhetünk a gyermek várásáról. Milyen nagy ajándék lehet az a gyermek, akit szülei imádságban kértek az Úrtól. Felhozhatunk erre jól ismert bibliai példákat is, pl: Ézsau és Jákób születése (1Móz 25,19–26); Sámson születése (Bír 13); Sámuel születése (1Sám 1).

Egyéb ötletek:

* Csodák:

• Történnek-e még ma is csodák? Lehetséges-e, hogy az ember mindent meg tud magyarázni és meg tud oldani? Láthatunk-e csodákat magunk körül? Gondoljunk mindenre, ami él és növekszik. Mi ezt mind magától értetődőnek tartjuk, de minden élőlényben fel lehet fedezni a teremtés csodáját. Legyünk képesek meglátni Isten teremtett világának csodáját!

• Tegyünk különbséget az emberi képzelet szülte csodák, és Isten rendkívüli, számunkra megmagyarázhatatlan tettei között! Hasonlítsunk össze egy mítoszt vagy mesét bibliai történetünkkel! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét arra, hogy a Biblia nem mesegyűjtemény! Nemcsak a Biblia korában történtek csodák. Isten ma is rendkívüli módon cselekedhet az egyes ember, de egy egész nép életében is.

* Ábrázolás, modellezés:

• Rajz vagy festmény készítése Zakariás történetének néhány mozzanatáról:

Zakariás úton a templomba

Zakariás és az angyal a füstölőáldozati oltár mellett

Zakariás a templom lépcsőin, előtte a sok ember

– Zakariás hazamegy Erzsébethez A feladat előkészítéseként tanulmányozzuk a gyermekekkel a heródesi templom szerkezetét, rekonstrukciós ábrázolását, valamint a korabeli papi öltözetet! A képek készülhetnek külön-külön egy-egy mozzanatról (akár csoportmunkában is szervezhetjük, amikor minden képet más készít el a csoportból). De készülhetnek folyamatábraként, sőt képregényként, a legfontosabb szövegekkel kiegészítve is.

• Gyurma (esetleg agyag) segítségével elkészíthetjük a heródesi templom tömegvázlatát. Figyeltessük meg előtte a Szentély és a lépcső, a papok és izraeliták udvara, az oltár és a vízmedence elhelyezkedését, méreteit, arányait!

Gábriel angyal Zakariásnál

205

**

Feldolgozás 205

**

Munkalap:

Ezt a lapot jól le lehet másolni vastagabb papírra, esetleg ráragasztani kartonpapírra, hogy jobb tartása legyen. Vágjuk ki a vastag vonalak mentén, az ollóval jelzett részen, majd hajtsuk be a szagatott vonalak mentén, s így az asztalra állítva megáll! Ha Zakariás válaszát ellenkező irányba hajtjuk, kiemelkedik a lapból.

Aranymondás / tanulnivaló:

* Ne félj Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni. (Lk 1,13)

Az aláhúzott részt javasoljuk megtanítani.

* vagy: Az ároni áldás vagy egy részlete a 4Móz 6,24–26-ból:

Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!

* A négy evangélium: Máté, Márk, Lukács, János

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Az Úrnál nincs lehetetlen: Úgy is mondhatjuk, Isten nem ismer lehetetlent. Beszélgessünk erről bibliai példák segítségével, építve a gyerekek igeismeretére! Pl. az Ószövetségből:

a menny és a föld teremtése (1Móz 1–2; 1. lecke)

az özönvíz (1Móz 7–8; 6. lecke)

Izsák születése (1Móz 21; 19. lecke)

József a fáraó főembere lesz (1Móz 41; 34. lecke)

a tíz csapás (2Móz 7–12; 46–48. lecke)

átkelés a Vörös-tengeren (2Móz 13–14; 50. lecke)

a kősziklából víz fakad (2Móz 17; 52. lecke)

a rézkígyó (4Móz 21; 63. lecke)

Sámson utolsó győzelme (Bír 16; 84. lecke)

Dávid legyőzi Góliátot (1Sám 17; 99. lecke)

Illés Sareptában (1Kir 17; 137. lecke)

Elizeus csodatettei (2Kir 2 és 4–6; 146–147. lecke)

Samária megszabadítása (2Kir 6–7; 154. lecke)

Jónás a hal gyomrában (Jón 1–2; 158. lecke)

Ezékiás gyógyulása (2Kir 20; 174. lecke)

Dániel barátai a tüzes kemencében (Dán 3; 186. lecke)

Dániel az oroszlánok vermében (Dán 6; 190. lecke)

A zsidók megszabadítása (Eszt 2–5; 195. lecke)

* Az imádság meghallgatása: Beszélgessünk a gyerekekkel a témáról ószövetségi példák alapján! Pl.:

Izsák és Rebeka fiúért imádkozik (1Móz 25; 23. lecke)

Mózes könyörög a népért (2Móz 33; 56. lecke)

Sámson imádsága a börtönben (Bír 16; 84. lecke)

Anna imádsága (1Sám 1; 87. lecke)

Elizeus imádsága Dótánban (2Kir 6; 153. lecke)

Jónás imádsága a hal gyomrában (Jón 2; 158. lecke)

Ezékiás imádsága (2Kir 20; 174. lecke)

Manassé imádsága a börtönben (2Krón 33,12.13; 175. lecke)

Egyéb ötletek:

* Ábrázolás, formázás: Rajzold le Gábriel angyalt és Zakariást a füstölőáldozati oltár mellett! Ehhez a feladathoz érdemes először rekonstrukciós ábrázoláson megfigyelni, milyen lehetett az illatáldozati oltár, illetve a papi öltözet. El lehet olvasni leírásukat is a 2Móz 28 ill. 30-ból.

• Az előző feladatot formázással is meg lehet oldani gyurma, esetleg agyag segítségével. Kiegészíthető a Szentély további felszerelésével: a szent kenyerek asztalával, a gyertyatartókkal (1Kir 7,48–50). Ha pedig elkészült a felszerelés, be is rendezhetjük a Szentélyt.

* Kisbaba várása: A legkisebb korosztálynak szóló feladatlapból (*) átvehetjük és alkalmazhatjuk a kisbaba várásáról szóló részt, nyilvánvalóan a kisiskolás gyermek szintjének megfelelően.

• Készíthetünk velük is gyermekszoba v. babaszoba modellt papír- és textilanyagokkal, dobozbútorokkal.

• Tanulmányozhatunk képeskönyveket a magzat méhen belüli fejlődéséről és születéséről.

• Párhuzamba állíthatjuk a történetet más bibliai gyermek-várás és születés történetekkel.

* Némajátékok: A különböző néma-játékok is nagyon alkalmasak a kisiskolások számára a legkisebbek munkalapjáról (*).

• Találjátok ki ... – Tárgyak, személyek, cselekvések, foglalkozások mutatása szavak nélkül, akár a Bibliából is.

• Üzenet átadása – Egy konkrét élethelyzetben kell a többieknek valamilyen üzenetet szavak nélkül átadni. (Pl. folyóban: Mély a víz és nem tudok úszni! Gyertek segítsetek, mert megfulladok!)

• Rádió játék – A tanult ének- v. hittanórai énekekkel, de versekkel is lehet játszani.

Gábriel angyal Zakariásnál

205

*

Teljesen elkészítettük a szép kis gyerekszobát. Segítesz derűssé tenni? Hozz sok színesceruzát!

A tapétán kedves minták, rajzolhatsz a falra is. A függönyön piros szegély, rajta fehér csipkedísz.

A bölcsőt fesd rózsaszínre, a Maci testét barnára. Lila kell a szekrénykére, Szürke az ajtajára.

Így, a szoba készen vár, kedves baba, gyere már!

Feldolgozás

205

*

Munkalap:

A munkalapon egy gyermekszoba rajzát találod. A versben benne van, hogy milyen színekkel kell a szobát kiszínezni. Tapétamintát találjanak ki a gyerekek!

Aranymondás:

Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! (4Móz 6,24)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A baba várása:

• Olvassuk fel többször az "Anyu hasa egy csöpp, puha gyerekágyhoz hasonlít" kezdetű verset! A verset meg is lehet tanítani. Kinek van otthon kis testvére? Tudod, hogy anyudnak azért nőtt meg a hasa, mert abban baba fejlődött? Születhet még nagyapának és nagyanyának is gyermeke? Miért nem?

• A gyerekek színezzék ki a gyerekszobát! Náluk otthon van-e gyerekszoba? Milyen az a szoba, ahol élnek? Mindenki a saját szobájáról beszéljen!

• Készítsünk és rendezzünk be egy nagyobb hullámpapírdobozban babaszobát! A gyerekek maguk is berendezhetik a babaszobájukat. Bölcsőt, függönyöket, szekrénykét, játékokat stb. kivághatnak papírból, ruhaanyagból, csipkéből, dobozokból. A falakra mintás csomagolópapírból ragaszthatunk tapétát.

• Mutassunk a gyerekeknek kisbabákat ábrázoló képeket! Vannak pompás fotókat tartalmazó könyvek, melyekben szép felvételek vannak arról, hogyan fejlődik a magzat az anyaméhben.

• Számos más, kisbabákról szóló lecke-ajánlat található az "Izsák születése" 19.; "Mózes születése" 41.; "Gábriel angyal Máriánál" 206.; és "Jézus születése" 210. lecke óvodás munkalapján.

• Ha ezekkel a lecke-ajánlatokkal felébresztettük a gyerekek érdeklődését ez iránt a téma iránt, beszélhetünk nekik Erzsébetről és Zakariásról. Elmondhatjuk, hogy már mindketten megöregedtek. Nagyon gyakran imádkoztak Istenhez gyermekért. Zakariás nem hitte el, hogy nekik még gyermekük fog születni!

* Zakariás megnémult: Mozgott az ajka, de nem jött ki hang a szájából. Mi lenne, ha te nem tudnál beszélni?

• Találjátok ki, mit csinálok!

Az egyik gyerek mutat valami foglalkozást vagy tevékenységet egyetlen szó nélkül, pl. ács, sofőr; vagy mos, fest, kerékpározik stb. A többieknek ki kell találni, milyen foglalkozást vagy tevékenységet utánoz.

Próbáljunk csupán mozdulatokkal, szó nélkül valami üzenetet átadni, vagy valami feladatot adni a gyerekeknek! Megértik-e a mutogatásunkból vagy az ajkunk mozgásából, hogy mit akarunk velük közölni? Beszélgessünk velük arról, hogy milyen nehéz másokkal beszéd nélkül megértetni, mire célzunk!

• Rádió játék

A tanító hangtalanul "énekeljen", csak az ajka mozogjon! A gyerekek találják ki, mit énekel! Aki elsőnek ismeri fel az éneket a gyerekek közül, az "énekelhet" hangtalanul, a többieknek pedig ki kell azt találni.

A tanító énekeljen a gyerekekkel együtt valamit! Aztán tegyen úgy, mintha levenné a rádió hangját! A gyerekek folytassák hangtalanul az éneket! Ha ismét úgy tesz, mintha felhangosítaná, a gyerekek hangosan énekeljenek tovább!

Anyu hasa egy csöpp, puha gyerekágyhoz hasonlít. Isten babát növel benne. Vajon öcsit? Vagy hugit? Ha a baba szépen megnő, egyszer csak megszületik. Meztelenül jön világra, így hát felöltöztetik.

206. Gábriel angyal Máriánál - Lukács 1,26–38 (39–45)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

A bibliai történet feldolgozása 206

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Jézus Krisztus születésének bejelentése.

Mária engedelmesen elfogadja az üzenetet.

Előzmények:

Évszázadokon át, attól fogva, hogy Isten Ádámnak és Évának megígérte, az emberiség várta a Szabadítót. Próféták jövendöltek eljöveteléről. Az egész templomi szolgálat az Ő eljövetelére és munkásságára mutat.

Elérkezett az az idő, amikor az Üdvözítő hamarosan testben eljön a földre! Ezt az időpontot a Biblia az idő teljességének nevezi (lásd Gal 4,4).

Már hat hónapja van áldott állapotban Erzsébet, az idős Zakariás pap előre haladott korú felesége. Gábriel angyal Zakariás templomi szolgálata idején mondta meg, hogy fiuk születik.

Történet:

Mária* a József* nevű ács* jegyese* volt. Küszöbön állt az esküvő. Galilea kis városában, Názáretben laktak, Józseffel együtt, aki Dávid királynak és Ábrahámnak* a leszármazottja volt. Erről a Lukács 3,23–38-ban és a Máté 1,1–17-ben található nemzetségi táblázatban* olvashatunk.

Mária szintén Dávid házából származott. Erről nem olvasunk szó szerint a Bibliában, de erre következtethetünk a Szabadító* eljöveteléről szóló próféciákból, és a Lukács 3,23–38-ban levő nemzetségi táblázatból. Az is érthető, hogy József a rokonai közül választott magának menyasszonyt, ahogy az abban a korban a zsidó hagyomány szerint szokás volt, néhány kivételtől eltekintve. A nemzetséget lehetőleg tisztán kellett megőrizni!

Dávidnak ezek az utódai társadalmilag nem voltak jelentős emberek. Amikor a két törzs országa népét fogságba vitték, az a Dávid királyi házából való hercegeket és hercegnőket is sújtotta. Ezt bizonyítja, hogy József és Mária a megvetett Názáret városba* kerültek.

Mária még szűz volt, azaz még nem volt dolga férfival (még hajadon volt). Feltehetőleg otthon tartózkodott, amikor előkelő látogató érkezett hozzá. Gábriel angyal, aki korábban meglátogatta Zakariást a templomban, így mutatkozott be: "Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok." Istennek ez a követe jött Máriához nagyon különös üzenettel.

Leglőször is úgy szólt hozzá, mint "kegyelembe fogadott"-hoz: "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott" (28.v). Isten kegyelmének részese tehát. Ez azt jelenti, amint a 30. versből is kitűnik, hogy az Úr Máriát ingyen jótéteményben részesíti. "Az Úr veled van!" – vagyis: "Áldott vagy te az asszonyok között." (42.v.) Hogy mit jelent ez a különös áldás, azt Mária még nem tudta. Ezért fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Gábriel látta, mennyire "megdöbbent" Mária. A megdöbbent itt azt jelenti, hogy Mária félt is, és nagy hatással is volt rá. Az angyal ugyanis azt mondta: "Ne félj, Mária!" Nyugtatta. Aztán megismételte: "Mert kegyelmet találtál Istennél." Hát nem a fordítottja igaz? Hiszen Isten ajándékozta neki a kegyelmet. Valóban, de hogy még jobban biztosítsa őt erről, azért mondja az angyal, hogy ezt a kegyelmet megtalálta Istennél. Nem tudjuk, de lehet, hogy Mária titokban reménykedett benne, hogy ő lesz majd a Messiás anyja. Ugyanis ő is és József is Dávid családjából származott! Ő, mint hívő leány, jól ismerte a Messiás, a Szabadító eljöveteléről szóló próféciákat. De hogy éppen az ő családjából fog megszületni, azt neki különlegesen is meg kellett mondani.

Gábriel angyal tudtára adta, hogy mi is Istennek ez a kegyelme: Mária állapotos lesz ("fogansz méhedben"), és fiút fog szülni, akit Jézusnak* nevez majd.

Az angyal megmagyarázta, ki lesz az a Gyermek: "Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége."

A "nagy" itt "fenséges"-t, "hatalmas"-t jelent. Mindenki, aki hisz benne, el fogja ismerni, hogy Ő a Magasságosnak, az Úr Istennek a Fia. Istentől Jézus megkapja majd atyjának, Dávidnak a trónját. Dávidot az angyal Jézus atyjának nevezte. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy Ő a megígért Messiás, akiről a próféták szóltak, és akit az Úr Dávidnak is megígért (lásd 2Sám 7,12–16). Ez a Máriának mondott ígéret egyúttal azt bizonyítja, hogy Mária Dávid leszármazottja volt. Hogy Jézus megkapja Dávid trónját, és királyként uralkodik a Jákób házán örökké, megerősíti azt az ígéretet, melyet az Úr Ábrahámnak tett, Izsáknak és Jákóbnak megismételt, és Nátán próféta által Dávidnak adott: Dávid leendő Fia olyan Király lesz, aki örökké uralkodik.

Halandó ember nem uralkodhat örökké. A halandó ember bűnös. Az a Király, akiről Gábriel beszélt, isteni és bűntelen lesz. Mária csodálkozott. "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?" – kérdezte. Férfi nélkül hogyan szülhetne gyermeket? Ez Máriától nem hitetlen kérdés, hanem felvilágosítást szeretne kapni. Nem annak a jele, mint amiről Zakariás tett bizonyságot (lásd Lk 1,18). Logikus kérdés, ami mögött nem húzódik meg hitetlenség.

Gábriel angyal így válaszolt: "A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának."

Itt isteni titok előtt állunk: az Ige testté lesz, és közöttünk lakik; az Atya egyszülöttjének dicsősége most láthatóvá lesz (Jn 1,14). (Ez a testté létel, a tény, hogy Isten Fia, mint ember jön a földre, nem emberi közreműködéssel történik. A Szentlélek, Istennek, a Magasságosnak ereje száll Máriára. Mint teljesen ember, minden emberi tulajdonsággal fejlődik Máriában, és születik meg. De szent lesz, bűntelen. Nem tapad hozzá az eredendő bűn. Isten Fia, mint Emberfia jön el. Ha közönséges emberként, ősei – Ádámtól és Évától kezdve – bűnével jött volna a világra, akkor sohasem vehette volna magára népének bűneit!)

Hogy mindez hogyan történt, nem kell tovább fejtegetni. Semmit sem tudunk róla mondani, mivel isteni titok. Csak Isten csodatevő hatalmáról tehetünk bizonyságot!

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

206

Kérdezés nélkül nyert Mária az angyaltól bizonyítékot Isten mindenhatóságáról. Amit senki sem tartott lehetségesnek, már meg fog valósulni: "Íme, a te rokonod*, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, mert az Istennek semmi sem lehetetlen." Mária meghajol Isten akarata előtt: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!"

Ezt az "Úr szolgálóleány"-át kétféleképpen is fel lehet fogni. Mária elismeri ezzel, hogy kész Isten akaratát elfogadni; de kinyilvánítja benne Fia istenségében való hitét is. Fia Ura és Királya lesz, ő pedig annak a szolgálóleánya. (Hasonlítsd össze azzal, amit Erzsébet mondott Róla: Lk 1,43!) Gábriel angyal ezután eltávozott Máriától.

Kiegészítés a felsősök számára:

Lk 1,39–45 (56):

Mária nemsokára észrevette, hogy gyermeket vár. Akkor gyorsan útra kelt "Júda egyik városába"*, ahol Zakariás és Erzsébet, a rokona lakott. Megérkezett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében ("a magzat repesett az ő méhében", Károli fordítás). Az Úr Jézus még meg nem született előfutára üdvözölte így a még meg nem született Üdvözítőt. A Szentélek művelte ezt.

Erzsébet megtelt Szentlélekkel, és hangos szóval kiáltotta: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!" Bár még nem tudott semmit Mária különleges áldott állapotáról, a Szentlélek tudtára adta. Általa tudta meg azt is, hogy ki az a Gyermek, akit Mária magában hord: "Hogy is lehetséges, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám?" (más értelmezés szerint: "Hogyan érhet engem ez a megtiszteltetés?") Így tett bizonyságot arról, hogy Mária Gyermeke az ő Üdvözítője, Ura és Királya. Erzsébet aztán elmondta, hogy a magzat ujjongva mozdult meg a méhében, amikor Mária köszöntését meghallotta. Erzsébet még azt is mondta: Mária, te boldog vagy, mert hittél. Amit az Úr mondott, beteljesedik.

Mária akkor dicsőítő éneket énekelt, melyet a Lk 1,46–55-ben olvashatunk. (Lásd ennek elbeszélését a 207. leckében).

Lk 1,56: Csaknem három hónapig maradt Mária Zakariásnál és Erzsébetnél. Talán közvetlenül azelőtt, mielőtt Erzsébet megszülte gyermekét, hazament.

Jegyzetek: Jegyes – Mondjuk el a gyermekeknek, hogy Izráelben egészen mást jelentett a jegyesség, mint ma nálunk, hogy téves fogalmuk ne legyen arról, hogy Mária József jegyese volt. Nálunk a jegyesség nem törvényes elkötelezettség, ha valamelyik fél meggondolja magát, bármikor felbonthatja, minden következmény nélkül. Izráelben nem a fiatalok választották egymást, hanem a szülők egyeztek meg, hogy ki lesz a gyermekük párja, vagy ha a szülők már nem éltek, akkor az idősebb fiútestvér vagy nagybácsi stb. döntötte el. Ezt házassági szerződéssel pecsételték meg a fiatalok jelenlétében. Ennek a szerződésnek a megtartása kötelező volt. Ezt követte a jegyesség ideje. Amikor kitűzték az esküvő időpontját, akkor a vőlegény édesapja a kölcsönös megállapodásban rögzített mátkapénzt odaadta a lány apjának vagy rokonának. Az apa kezelte a pénzt, annak a kamatát megtarthatta, de a pénzt nem használhatta fel. Ha a szülők meghaltak, a leány megkapta a pénzt. Ez történt akkor is, ha a férj halt meg. Izráelben majdnem mindenki megnősült. Az "agglegény" szó nem is létezett. Fiatalon házasodtak. A fiú számára a legalacsonyabb életkor a tizenhárom év volt (akkor tette/teszi a Bar Mitswa-ját, lett/lesz a "törvény fia", lett/lesz férfivá), a lány számára pedig a tizenkét év. Vajon Mária is ilyen fiatal volt-e még, nem tudjuk. (Szólhatunk arról, hogy nem is oly régen nálunk, magyaroknál is hasonló szokás volt. A szülők választottak párt a gyermeküknek. Innen maradt fenn a hajadon leányoknak ez az elnevezése: "eladó lány", a vőlegény név pedig a "vevő legény"-ből származik. A menyasszony "jegykendő"-t adott a vőlegénynek, a vőlegény szülei "móring"-ot adtak a leány szüleinek. A leány "kelengyé"jét már kiskorában kezdték gyűjteni.) Mária – héber alakja Mirjám ("ellenszegülő"), gyakran előforduló zsidó név. Márián, Jézus édesanyján kívül, még több Máriával is találkozunk az evangéliumokban: Mária Magdaléna (többek közt Lk 8,2); Mária, Márta és Lázár nővére (többek közt Jn 12,1–3); Mária, a Jakab és József anyja (Mt 27,56) és Klópás vagy Alfeus felesége; Mária, János Márk, az evangélium író anyja (ApCsel 12,12); Mária, egy római keresztyén nő (Róm 16,6). József – "Adjon ehhez Jáhve" "Isten gyarapítson". Ez a név még kétszer előfordul a Lk 3ban levő nemzetségi táblázatban (24. és 30. v.). A Lk 2 után Mária férjével többé nem találkozunk. Régi mesterek festményeiken Józsefet mindig idős embernek ábrázolták. Ennek semmi alapja sincs. A Mk 6,3-ban az emberek a názáreti Jézust "Mária fiá"-nak nevezik. Ez azt jelenthetné, hogy József akkor már meghalt (Jézus 30 éves volt), de az is lehet, hogy az emberek emlékeztek arra, hogy Mária már várandós volt, mielőtt férjhez ment. A Mk 6,3-ban szó van Jézus testvéreiről is: Jakab, József, Júdás és Simon, sőt húgairól is. Ez azt bizonyítja, hogy József még évekig élt Jézus születése után. A Mt 12,46–50-ben is olvashatunk Máriáról és Jézus testvéreiről, akik Őt keresték. József nincs köztük, ami azt bizonyíthatja, hogy akkor már nem élt.

A bibliai történet feldolgozása

206

Ács – A Mt 13,55-ben a názáretiek azt mondják Jézusról: "Hát nem az ács fia ez?" Sőt, ők Jézust is "ács"-nak nevezik (Mk 6,3). Dávid és Ábrahám – A Mt 1,1-ben az Üdvözítő nemzetségi táblázata így kezdődik: "Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve." Miért? Nekik tette az Úr a Messiás eljöveteléről szóló különleges ígéreteit (lásd 1Móz 22,18; 2Sám 7,12 és 16; Zsolt 89,30; Zsolt 132,11). Nemzetségi táblázatok – A Bibliában levő összes nemzetségi táblázat csak a férfi ágat említi. Néha szó van az utódok között nőről is, különleges megjelölésként. Máté és Lukács is követi ezt a szokást. A táblázat, mellyel Máté az evangéliumát kezdi, Jézus Krisztusé. Ezzel végződik: "József, annak a Máriának férje, akitől JÉZUS született, akit Krisztusnak neveznek." Máté, mint különlegességet említi, hogy ő Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedéket jegyzett fel, Dávidtól a babiloni fogságbavitelig (Jekonjás) is tizennégy nemzedéket, és a babiloni fogságbavitel után (Sealtiél) Krisztusig szintén tizennégy nemzedéket. Máté átsiklik néhány név fölött, hogy ne lépje át a tizennégyes számot. A Lukács 3,23-ban azt olvassuk, hogy József Éli fia volt, és az ág Nátánig, Dávid fiáig nyúlik így vissza, akiről a 2Sám 5,14 tesz említést, aki Dávid és Batsúa (Betsabé) fia volt (1Krón 3,5). Az az ág, mely a Máté 1-ben található, Józseftől ennek apjáig, Jákóbig, és aztán a Tizenkéttörzs országának különböző királyain át Salamonig vezet, aki szintén Dávid és Betsabé fia volt. Azt az ágat, melyet Lukács ad, általában Mária nemzetségi ágának tekintik, aki így Éli leánya volt. Józsefet, Éli vejét Lukács Éli fiának nevezi, úgy, ahogy Naómi is leányának nevezte a móábi Ruthot. A Lukács 3,23 azt mondja Jézusról: "köztudomás szerint József fia volt, ez pedig Élié". József neve után Lukács tehát Mária apjával, Élivel folytatja a nemzetségi táblát. A Máté szerinti nemzetségi táblázat a Károli fordításban mindig arról szól, hogy "nemzette", tehát biológiai utódlásról szól, míg a Lukács szerinti azt mondja: "fia". Az új fordítás mindkét helyen a "fia" szót használja. A Szabadító eljöveteléről szóló próféciák – 2Sám 7,12–16: Nátán próféta azt jövendölte Dávidnak, hogy halála után olyan utódja lesz, akinek a királyságát Isten megerősíti. Dávid háza "állandó lesz" (Károli fordítás), királysága örökre megmarad: "trónod örökre szilárd lesz". Az ezráhi Étán, a Zsolt 89 költője olyan valamit mond, amit az Úr neki a Szentlélek által sugallt (30.v.): "Mindenkor gondoskodom utódairól és trónjáról, míg csak meglesz az ég." Jer 23,5: "Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban". A zsidók is tudták ezt nagyon jól, amint az többek közt a Jn 7,42-ből is kitűnik: "Nem az Írás mondtae, hogy Dávid magvából és Betlehemből, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a Krisztus?"

Názáret – Város Galileában, mely abban az időben a nagy közlekedési utak mellett, egy 350–400 m magas dombon feküdt (gondoljunk csak a Lk 4,29–30-ra, ahol arról van szó, hogy a názáretiek az Úr Jézust elvitték annak a hegynek a tetejére, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák a szakadékba). Nátánaél szavakba öntötte az embereknek Názáretről táplált megvetését (Jn 1,46): "Származhat-e valami jó Názáretből?" Az, hogy Jézus Názáretből származott, okot adott azoknak a zsidóknak, akik nem hittek benne, hogy Messiás voltában kételekedjenek. A Messiásnak ugyanis a Mikeás 5,1 szerint Betlehemből kell származnia, de ők nem tudták, hogy Jézus ott született. Jézus – "Jahve megszabadít". A Jézus név a Józsué, vagy Jósua, Jésua és Hóséa görög alakja. Erzsébet, a te rokonod – Erzsébet, Zakariás pap felesége "Áron leányai közül való" volt (Lk 1,5). Mivel Mária unokanővére, az ő anyja is Dávid leszármazottja. A papok számára nem volt akadálya annak, hogy nem a rokonságból nősültek, mert nem kellett arra számítani, hogy az örökség idegenekre száll. A papoknak ugyanis nem lehetett saját birtokuk. Keresztelő János tehát anyai ágon Dávid leszármazottja volt, és közeli rokon, Jézus másodfokú unokatestvére. Júda egyik városa – Nagyon valószínű, hogy ez a város Hebrón lehetett Júdea hegyvidékén, Jeruzsálemtől délre. Hebrón volt ugyanis az egyetlen jelentős város ezen a vidéken. Ehhez járul még az is, hogy Hebrón papi város volt, ahol Zakariás pap nyugodtan lakhatott.

Énekek:

Református énekeskönyv: 98:1–2; 136:1–4.23; 146:1–4; 302:1–5; 303:1–7; 310:1–8; 311:1–13 Jertek énekeljünk!: 1; 2; 8; 32; 36

Harangszó: 7:1–3; 41; 43; 51:1 Dicsérjétek az Urat!: 75; 103; 115:1–3

Erőm és énekem az Úr: 21; 39; 57:1; 113

A bibliai történet feldolgozása

206

Megjegyzések: Az angyalok feladata – Az angyalokról sokat olvasunk a Bibliában. A szó a görög "angelosz"ból származik, melynek jelentése "követ", "küldött". Feladataik különbözők. Gábriel Isten követe. Más angyalokat Isten azért küld, hogy az embereket védjék, ismét másokat, hogy őket megbüntessék. Mária hite – Az, hogy Mária feltétel nélkül meghódol Isten akarata előtt, azt bizonyítja, hogy hiszi, Isten irányítja az életét. Fontos, hogy mi is ellentmondás vagy kételkedés nélkül adjuk át magunkat az Úrnak. Ez biztosan hatással lesz a gyerekekre, mivel ők, ahogy az helyes, még minden bizalmukat belé vetik. Az Atya Isten, a Magasságos, szeretetteljes és hű. Ki ne bíznék hát benne? Mária "foganásá"-nak titka – A római katolikus egyház nagyon fontosnak tartja azt, amit ők Mária "szeplőtelen fogantatásának" neveznek, mivel őt, Isten anyját, szentként akarják jellemezni. Férjhez ment ugyan, de nem élt házaséletet. Ez tévelygés, mely Máriát Jézus közelébe emeli. Az Újszövetség csak néhol szól a szűztől való születésről. Nem könnyű ezt a titkot a fiatal gyerekeknek megmagyarázni. Nincs is rá szükség, hogy megpróbáljuk. Egyszerűen elfogadják. Talán az a legjobb, ha Gábriel hírének a lényegét mondjuk el nekik: Isten Fia, akit Isten olyan régen megígért, eljön a földre, és Mária lesz az édesanyja. A felsősöknek mondjuk el, hogy Mária áldott állapotba került anélkül, hogy testileg együtt lett volna egy férfival, számunkra érthetetlen módon, a Szentlélek közreműködésével. Ezért Isten az Ő apja, és nem József. Bővebb nagyarázat a felsősök számára – A nagyobb gyermekeknek beszélni kell Mária és Erzsébet találkozásáról, és arról az üzenetről is, melyet József álmában kapott. (Mt 1,18–25) Az elbeszélés központja azonban Gábriel Máriának mondott híre maradjon.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Egyháztörténet: A római katolikus egyház Mária-tisztelete. (***)

• Kapcsolatok a családban. Leszármazás, családfa. (***)

• Népszokások, a lakóhely hagyományai: Beszélhetünk róla, de akár össze is gyűjthetjük a gyerekekkel, hogy lakóhelyünkön milyen szokásai voltak (és vannak) a párválasztásnak, eljegyzésnek, jegyben járásnak. (***)

Biológia / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A magzat fogamzása. A Szentlélektől fogantatás problémája. Hit és tudomány helyes viszonya. (***)

Dráma

• Szituációs játék: Mária és az angyal találkozása. (*)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Rajzolás: angyal ábrázolása egyéni formanyelv segítségével. (*)

• A színek hangulati hatása, kifejező ereje. Az angyali jelenés kifejezése különböző színekkel. Színkeverés: derített színek. (** ***)

• Az angyali üdvözlet és más angyal-ábrázolások a művészettörténetben. (** ***)

• Családfa készítése (vizuális kommunikáció). (***)

Vázlat:

Mária – József jegyese Dávid házából Gábriel "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott" "fiút szülsz"

neve: Jézus

a Magasságos Fia

– Dávid utódja a Szentlélektől Mária engedelmes

látogatás Erzsébetnél "Áldott vagy te…"

Színezd ki a képet filctollal, vagy színesceruzával! Színezd az angyalt és az őt körülvevő fénysugarat nagyon világosszínre, Máriát és a hátteret sötétebbre! Egy olajos ruhával vagy szivaccsal kend be a kép hátsó oldalát, amíg áttetszőnem lesz! Azután hagyd megszáradni!Vágd ki a képet a vastag vonalak mentén! A szaggatott vonalon túli részt kend be ragasztóval, és ragaszd a kép baloldalihátsó részéhez, hogy az henger alakú legyen! Most kész a lámpácska. Gyújts meg egy gyertyát vagy kis mécsest,és a hengert helyezd köréje! Az angyal valóban ragyog!

Gábriel angyal Máriánál

206

***

Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Lukács 1,30–31

Itt ragaszd!

Feldolgozás 206

***

Munkalap:

Sötétben a kis lámpácskák nagyon szépek. Vigyázzunk, nehogy meggyulladjanak!

Aranymondás:

Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. (Lk 1,30–31)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A hír: A gyerekeket megragadja ez a történet, ha az isteni üzenetet hangsúlyozzuk. Próbáljuk meg aktuálissá tenni azzal, hogy gondoljanak egy magas beosztású személy üzenetére! Ha ilyen hírt kapunk, izgalomba jövünk.

• Gábriel híre. Hogyan reagál Mária: nyugodt vagy ijedt? A hír tartalma: csak egy gyermek vagy különleges Gyermek? Mit jelentett ez Mária (Dávid leszármazottja!) számára? (Mária énekében bizonyítja, hogy jól tudta, ki lesz a Fia!)

• A probléma: Mária még nem ment férjhez Józsefhez. Hogyan reagálnak erre a gyerekek? Lehetett az? Beszéljünk Erzsébetnek a számunkra majdnem "lehetetlen" állapotosságáról, és az Ószövetségből Sáráról, Rebekáról, Sámson édesanyjáról s Annáról. Itt azonban többről van szó: nincs férj... A Gyermek Isten Fia lesz. A Szentlélek által történik meg ez a foganás. Beszélhetünk arról, hogy Mária szűzen fogantatását nem a biológia tudományos módszereivel, hanem a hitünkkel foghatjuk fel. De attól, hogy valamit nem tudunk megmagyarázni, még nem kerül szembe egymással a hit és a tudomány. Az emberi értelemnek itt tudnia kell alázattal (mint Mária) meghajolnia az isteni titok előtt.

• Egy olyan fiatal lány, mint Mária, reagálása: Hogy reagálna egy mai lány hasonló hírre? József reagálása (hogy titokban elbocsátja Máriát): érthető? Hogy reagálna egy mai ifjú?

Egyéb ötletek:

* Családfa: Készítsenek a gyerekek családfát saját családjukról! Próbálják azt nagyszüleik segítségével minél távolabbi múltba visszavezetni! Aláhúzással, keretezéssel emeljék ki az apai ág leszármazásvonalát! Így leolvasható, hányadik őséig követhető a gyermek saját "nemzetségtáblázata".

* Angyali üdvözlet:

• Tekintsünk meg néhány képet a művészettörténetből, mely az angyali üdvözletet ábrázolja (pl. Fra Angelico festményét)! Figyeljük meg, milyen emberi vonásokat, tulajdonságokat fejez ki Mária alakja! Mit tudunk leolvasni az angyal ábrázolásáról? Milyen kapcsolatban van a két alak egymással? Beszélhetünk a róm. katolikus egyház Mária – tiszteletéről, annak túlzásairól. De ne felejtsünk el beszélni Mária alázatos, engedelmes voltáról, arról, hogy ő az "Úr szolgálóleánya" (Lk 1,38). Megemlíthetjük, hogy az angyalokat, Isten követeit általában szárnyakkal ábrázolták, mint égi lényeket, de nem feltétlenül. A korai keresztyének pl. így különböztették meg őket a korabeli pogány szárnyas lényektől. A Biblia van amikor emberhez hasonlónak írja le őket (pl. ApCsel 1,10), van amikor szárnyas lényként (pl. Ézs 6,2), vagy fényességüket hangsúlyozva (Jel 10,1).

Gyűjtsünk világos színeket, melyek angyali jelenéssel járó fényjelenséget fejezhetjük ki! A feladatot temperafesték színeinek fehérrel való keverésével oldhatjuk meg. Készítsünk a gyűjtött színekkel szín-kompozíciót, melynek közepén fehéren sugárzó emberi alak áll! Az alakot utólag is ráragaszthatjuk fehér papírból. Beszéljük meg, hogy kifejezheti-e egy ilyen ábrázolás az angyal lényegét!

Fra Angelico: Angyali üdvözlet

falfestmény a San Marco kolostorban

Gábriel angyal Máriánál

206

**

Feldolgozás 206

**

Munkalap: A feladat textusa:

Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. (Lk 1,30–31)

• Cél: a Bibliával való ismerkedés. A gyermekek tanulják meg, hogy amiről hallottak, az benne van a Bibliában. Bár a szöveget még nem egészen értik, mégis jó néha egy teljes bibliai részt megbeszélni. Természetes, hogy bővebb magyarázatra is szükség van!

• Színezzék ki a gyerekek e rajzot! Hívjuk fel a figyelmüket a színek jelentésére, hangulati hatására! Olyan színeket válasszanak, melyek kifejezik Mária alázatos, tiszta lelkivilágát, az angyal ragyogó, világosságot sugárzó lényét!

Aranymondás:

Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! ... fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. (Lk 1,30–31)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Angyalok: Gábriel angyal Isten követe. Az valami nagyon különleges, ha egy emberhez angyal jön. Azt mutatja, hogy Istennek azzal az emberrel valami célja van. Ebben az esetben az üzenet maga is nagyon különös: megmondja, hogy Isten Fia emberré lesz a földön. Látjuk itt, hogy milyen mérhetetlenül gazdag az az ígéret, mely végigcsendül az egész Ószövetségen, az 1Mózes 3,15-től kezdve! Próbáljuk ezt a gyerekeknek megmagyarázni. Ezzel az elbeszélés rendívüli méretűvé lesz, melyre szükség is van.

• Az angyalok feladata. (Lásd a leckében levő megjegyzést.) Az angyalok követként, védelmezőként szolgálnak, büntetést hajtanak végre; Istent is magasztalják a mennyben. Példa a védelmezéssel kapcsolatban: Egy lelkipásztort késő este egy csatorna túlsó oldalán néhány férfi várta. Egy keskeny hídon kellett átmennie. Ott azok neki akartak esni, és meg akarták verni. De... amikor a lelkipásztor odaért, két férfi lépett melléje, mindegyik oldalára egy. A gazemberek nem merték bántani. A lelkipásztor erről később hallott, de biztosan tudta, hogy egyedül ment át a hídon... A gyermekeket különösképpen védik az angyalok. Olvassuk csak el a Mt 18,10-et! Példaként felhozhatjuk Hágár és Izmael elűzését is (1Móz 21,9–21).

Egyéb ötletek:

* Angyali üdvözlet:

• A színezés feladata mellett vagy helyett a gyermekek le is festhetik Gábriel angyal és Mária találkozását saját elképzelésük alapján. Ez jobban fejleszti képzeletvilágukat, alkotókészségüket. Itt se felejtkezzünk meg a színek jelentéséről, hangulati hatásáról! Az elkészült képekből rendezhetünk egy kis kiállítást, ahol rögtönzött "tárlatvezetéssel", beszélgetéssel átismételhetjük a történetet, megfigyelhetjük a különböző "ábrázolásmódokat": az emberi képzelet és ábrázolás lehetőségeit és korlátait.

• Nézzünk meg a gyerekekkel néhány régi angyali üdvözlet ábrázolást! (Bővebben lásd a felsősök ***Feldolgozás-lapját!) Mik a hasonlóságok és a különbségek a gyerekek munkái, és a klasszikus ábrázolások között?

Milyen rímeket mondjunk a pontok helyén?Milyen csodálatos örömhírt kapott,

Gábriel angyal, ki Isten követe,Üzenetet ad át Máriának:Kegyelmébe fogadta őt az Úr,Édesanyja lehet Isten F . . . . . !

Gyermekének maga Isten az Atyja,S Jézus lesz majd a Fiú neve.Ő, a királyok hatalmas KirályaKis gyermekként jön a földre l . !

Mária szól, és a fejével int:"Íme, az Úr szolgálóleánya,Legyen a te beszéded sz . . . . . ."

Vajon ki lesz az Úr Jézus édesanyja?Ki tudod betűzni a nevét? m.á.r.i.a.Nevének első betűje: m.Színezd ki zöldre azokat a részeket, aholm betűt találsz! A többi betű is egy-egyszínt jelöl. Színezz tovább!

Gábriel angyal Máriánál

206

*

Feldolgozás 206

*

Munkalap

• Első osztályos gyerekekkel írjuk a rímelő szavakat a pontok fölé! (Fiának, le, szerint) A tanulók különböztessék meg a magán- és mássalhangzókat! Olvassuk fel a verset többször, amíg a gyerekek megtanulják és fel tudják mondani! A jó olvasók önállóan is felkészülhetnek. Közben tegyünk fel kérdéseket, és beszélgessünk a verssel kapcsolatban!

• A gyerekek először a fénykévéket színezzék ki a megfelelő színnel. Ha van többféle sárga (citrom, narancs), érdemes váltakozva használni. Aztán ki lehet színezni az egész lapot (lásd a jelölést a munkalapon). Ennél a feladatnál a gyermekek tanulják meg a "m.á.r.i.a." név hangzóit és betűit felismerni! Óvodásoknál még csak játékosan, első osztályosoknál már készségszinten.

Aranymondás:

Fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. (Lk 1,31)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Angyalok: Beszélgessünk a gyermekekkel az "angyalok"-ról, és arról a feladatról, melyet Istentől kaptak! Gábriel angyal különleges megbízást kapott az Úr Istentől; lemehetett a földre, hogy megmondja Máriának, Ő lesz az Úr Jézus édesanyja. Hogy fogadta Mária ezt a hírt? Vázoljuk a helyzetet: "Mária egyedül volt a szobában, hirtelen ragyogó fény vette körül. Isten egy angyalt küldött, aki valami nagyon szépet mondott el neki...". Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy ők mit tennének vagy mondanának ilyen pillanatban! El is játszathatjuk ezt az eseményt, amihez a versből vett sorokat is felhasználhatunk. A játékhoz használjunk jelzésszerű öltözetet: egy-egy fehér vagy színes kendő, fátyolszerű függönydarab segít a beleélésben. József is megjelenhet a színen, akinek Mária elmondhatja az angyal üzenetét.

Baba fog születni: Tegyük fel a gyerekeknek a következő kérdéseket: Örült édesanyád, amikor megtudta, hogy babát vár, és te aztán megszülettél? Miért találta azt nagyszerűnek? Hogy fogadta ezt édesapád? Mondjuk el a gyerekeknek, hogy az Úr Jézusnak nem olyan édesapja volt, mint nekünk: apa, aki édesanyánkkal együtt lakik, akit láthatunk és akivel beszélhetünk. A mennyben lakó Úr Isten az Úr Jézus Atyja. És ha mi az Úr Jézushoz tartozunk, Ő a mi Atyánk is.

Egyéb ötletek:

* Angyal rajzok: Ha a gyerekek megtanulták a verset, eljátszották a történetet, engedjük, hadd fejezzék ki rajzban is élményüket! Szeretnek színezni, de az nem mozgatja meg eléggé képzeletvilágukat. A szép színes rajz a sugárzó fénykoszorúval szinte kínálja a feladatot: Rajzolják le a másik szereplőt, Gábriel angyalt, akinek lényéből ilyen csodálatos fény árad. Hagyjuk, hogy alkossanak, s magunk is rácsodálkozhatunk majd, milyen sokféleképpen ki lehet fejezni az angyali világ valóságát, s a gyermeki lélek mennyire fogékony erre. (Ne a mi felnőtt sémáinkban gondolkozzunk, s ne azon akadjunk fenn, hogy van-e az angyalnak szárnya vagy nincs! Figyeljünk inkább arra, hogy az angyal a világosság, a fény, a magasság követe, s hogyan fejezhető ez ki a rajz eszközeivel!)

207. Mária éneke - Lukács 1,46–56

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 207

Üzenet – Téma:

* Az Üdvözítő jövetele örömöt és hálát vált ki.

* Az Úr dicsőítése és magasztalása.

Előzmények:

Mária azután, hogy Gábriel angyaltól meghallotta, ő lesz az Üdvözítő édesanyja, útra kelt, és elment unokanővéréhez, Erzsébethez Júdea hegyvidékére. Amikor odaérkezett, üdvözölte a magzat Erzsébet méhében a Mária méhében levő még egészen kicsiny Gyermeket. Erzsébet Szentlélekkel megtelve áldotta érte Máriát.

Bevezetés:

Ennél az "elbeszélés"-nél legyen minden gyermek előtt Biblia az asztalon! Rövid magyarázattal vezessük be az éneket, majd minden versét magyarázzuk meg!

Mária éneke nagyon különleges. Először is azért, mert egy fiatal nő (talán 17 vagy 18 éves) mondja el. Másodszor azért, mert sok prófétai csengésű kijelentést tesz. És végül, mivel rendkívül szép a nyelvezete.

Különben egyáltalán nem biztos, hogy Mária ezt az éneket valóban énekelte. Nagyon valószínű, hogy csak elmondta, Erzsébet és Zakariás voltak a hallgatói. A Lk 1,46-ban is ezt olvassuk: "Mária pedig ezt mondta."

Mária biztosan jó vallásos nevelést kapott, ugyanis énekének sok verse szó szerinti idézet Izráel népének ószövetségi könyveiből, míg mások ószövetségi textusokra vagy textusrészekre utalnak. Találunk benne textusokat az 1Mózesből, 2Mózesből, a Zsoltárok könyvéből, 1Sámuel 2-ből, Ézsaiásból és Jeremiásból. Ezeket azonban minden kétséget kizáróan nemcsak úgy ötletszerűen használta, hanem nagyszerűen a "saját" szavaivá formálta.

Mária ezeket a szavakat csak azért mondhatta el, mert ő is, mint Erzsébet, megtelt Szentlélekkel.

A távoli múltból ugyanaz a hang szólal meg a zsoltárokban, melyeket Mária őse, Dávid szerzett, mint pl. a Zsolt 111, melynek a tartalma majdnem Mária énekéhez hasonló.

Az ének magyarázata:

46.v. Mária magasztalja az Urat. Teljes szívből dicsőíti Őt. Minden oka megvan rá... Hasonlítsuk össze Mária énekének a kezdő szavait Anna énekének kezdő versével (1Sám 2,1): "Örvendez szívem az Úrban, mert örülhetek szabadításodnak."

47.v. Lelke, azaz értelme és érzése együtt ... ujjong Isten, az ő Megtartója előtt. Mária megtudta Gábriel angyaltól, hogy születendő Gyermeke Isten Fia (35.v). Most, hit által, azt mondhatja róla: "Isten, az én Megtartóm". Tudja tehát már azt is, hogy a Gyermek a Megtartó, a Szabadító lesz? Igen, mert az angyal már megmondta a nevét: Jézus, ami azt jelenti, Megmentő, Szabadító, Megtartó. Mária tehát hit által többet tud a szabadításról, mint a legtöbb zsidó, akik a Messiásra ( ez a szó is Szabadítót jelent) úgy gondoltak, mint olyan királyra, aki meg fogja őket szabadítani a megszálló hatalomtól, és visszaállítja majd Dávid és Salamon birodalmát annak teljes dicsőségével.

Mária azt is nagyon jól tudja, hogy neki is, aki az Üdvözítő édesanyja lesz, szüksége van rá, mint személyes Üdvözítőjére, épp úgy, mint nekünk, mindnyájunknak.

48.v. Itt arról van szó, hogy Mária miért örült Üdvözítőjének. Ugyanis Ő Máriát, mint alázatos szolgálóleányát választotta ki, hogy édesanyja legyen. Itt ismét az a tudat jelenik meg, hogy neki is szüksége van rá, mint személyes Szabadítójára. Ezért mondják majd őt évszázadokon át a hívők boldognak. (A "boldognak mondani" itt egészen mást jelent, mint amit a római katolikus egyház abból alkotott. Mária boldog lesz, mivel elhitte Isten ígéretét. Az emberek csak akkor lehetnek boldogok, ha hisznek Isten ígéreteiben! A róm. kat egyház Máriát a szentség talapzatára állította, miközben ő csak egy egyszerű asszony volt, és az is maradt, aki éppen úgy vétkezett, mint mások, és ezért Fiára, Jézusra neki is szüksége volt, mint Üdvözítőjére.)

49.v. Mária nem hallgathat azokról a nagy dolgokról, melyeket az Úr, a Hatalmas, akinek szent a neve, vele tett. Itt is találó az Anna énekével való összehasonlítás: 1Sám 2,2: "Nincsen olyan szent, mint az ÚR, rajtad kívül senki sincsen..."

50.v. Mária itt a 2Móz 20,6-ból idéz, a Tízparancsolat második parancsolatából: "De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat." Ő ezeket a szavakat, mint fiatal lány, a zsinagógában a rabbitól tanulta. Itt arra használja a tanultakat, hogy rávilágítson az eljövendő Üdvözítő szabadításának az üzenetére. Hát nem egyedül Istennek az emberi nemzetség iránti irgalma az, hogy Fiát el akarta küldeni a világra? Az üdvösség feltétele benne van Mária szavaiban: A "nemzedékről nemzedékre az őt félőkön". Tudja, hogy nem lehet általános megbékélés. Csak azoknak, akik az Urat félik, ajándékozza irgalmasságát, hogy üdvözüljenek. "nemzedékről nemzedékre" gazdag ígéretet tartalmaz a gyermekek számára: Minden nemzedékből lesznek hívők!

51.v. A "hatalmas dolog", melyet az Úr "karjával" cselekedett, két textusra utal Ézsaiás könyvéből: 51,9 és 52,10. Ott van szó "az Úr karjá"-ról és "szent karjá"-ról, mellyel megmutatja szabadítását az egész földnek. Gondolhatunk a Zsolt 33,10-re is, ahol ez áll: "Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait." Szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat, mondja Mária. Itt a felfuvalkodottak a hatalmasok, akik azt gondolják, hogy szándékukat az ég és föld Istene és a Szabadító nélkül is megvalósíthatják. Szétszórja őket, mint a polyvát!

52.v. Mária valóban látja az Úr szabadítását az egész világra kiterjedően: Ahogy a babiloni Nebukadneccar álmában (lásd Dán 2; 185. lecke) a különféle birodalmakat jelentő szobrot egy kő, mely a hegyről zuhant le, megsemmisítette, úgy fogja az Úr a hatalmasokat ledönteni a trónról. Megalázottakat fog felemelni. Micsoda ellentét: hatalmasok buknak el, alázatosakat emel fel, Életkor akik egyszer királyként uralkodnak majd vele (lásd 2Tim 2,12; Jel

***

22,5).

A bibliai történet feldolgozása

Harangszó: 3; 51; 53:1–2.5

Jézus – Megváltó – Szabadító

Dicsérjétek az Urat!: 26; 40; 43; 48:1; 50:1–2.5; 55 Erőm és énekem az Úr: 41; 46; 75

Messiás – Üdvözítő – Szabadító

Megjegyzések: Öröm és hála, hogy eljön az Üdvözítő – Adventben és karácsonykor kétségtelenül ez a téma áll a középpontban, mint valami csillag, amely a sötét égen ragyog, mely mellett

53.v. Mária ismeri a "Bibliá"-ját: a Zsolt 34,11 így szól: "de akik az ÚRhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót". Ő pedig azt mondja: "Éhezőket látott el javakkal." Fia, az Úr Jézus, több mint harminc év múlva szól majd eképpen: "Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek" (a Mt 5,6-ban levő boldogmondás). A bővölködőket – nem annyira azokat, akiknek sok földi birtokuk van, mert köztük igazak is lehetnek, mint pl. Jób – Ő üres kézzel küldte el. Azokat, akik azt hiszik, hogy nincs rá szükségük, elküldi az Úr, anélkül, hogy részesülnének a Fiában nyújtott szabadításban.

54–55.v. Azt, aki elbukott, többnyire ismét fölsegítik. Így cselekedett az Úr Izráellel is, az Ő szolgájával. Az Ézs 30,18; 41,9 és 54,5-ben, valamint a Jer 31,2.20-ban találkozunk ezzel a gondolattal: Az Úr nem hagyja népét sorsára, hanem megígéri, hogy törődik vele. Állandóan szövetségére gondol, melyet egykor Ábrahámmal, Izsákkal, Jákóbbal (1Móz 17,19; 22,18; gondoljunk a Zsolt 105,6–10-re is) és Dáviddal kötött (lásd többek közt Zsolt 132,11). Mária ezzel a szóval fejezi be: "mindörökké". Arra utal vele, hogy az Úr örök szövetséget kötött népével. Jézus Krisztus ezt a szövetséget valóban örökké fenntartja, mert Ő, mint Király, állandóan uralkodik (lásd többek közt Zsolt 111,5).

Énekek:

Református énekeskönyv: 105:2–3; 111:1–6; 167:1–3; 255:1.5–8; 286:1–2

ének

Jertek, énekeljünk!: 3:1–3; 72; 74; 79; 89; 91

minden más csillag elhalványul. Mi vajon a karácsonynak azért örülünk-e, mert az kellemes ünnep és gyertyafényes, vagy az Üdvözítő eljövetelének örülünk, mint Mária? Az Úr dicsőítése és magasztalása – Aki Jézus Krisztus eljövetelének egy elveszett világban és saját szívében örül, az elkezdi dicsőíteni és magasztalni Őt. Néha talán túlságosan is megszoktuk már annak a tudatát, hogy a Szabadító eljött, és ezért dicsérjük az Urat olyan ritkán? Valaki Közép-Afrikából, aki még sohasem hallott az üdvösségről, hirtelen sugárzó arccal azt mondta: "Ez értem is történt? Hogy lehet ez?" Ez a lelki irányultság nálunk is meg kell hogy maradjon: "Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt!" Hívjuk fel a gyermekek figyelmét erre, különösen adventben és karácsonykor, de húsvétkor és pünkösdkor is!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Magyar nyelv és irodalom

• A bibliai költészet jellemzői. Hangsúly, ritmus, gondolatritmus. Himnusz, Istent magasztaló ének. (***)

• Az ének hangsúlyos, kifejező olvasása. (***)

• Kreatív szövegalkotás: versírás a magasztaló ének hangnemében, a megismert stílusjegyek figyelembevételével. (***)

Ének-zene

• Zenehallgatás a Magnificat zenei feldolgozásaiból. (***)

Vázlat:

Mária meglátogatja Erzsébetet

Mária éneke

207

***

melyek a virágokhoz tartoznak! Ékesítheted a szövegeket további virágokkal, hogy ez is hozzájáruljon az Úr magasztalásához!

Feldolgozás

207

***

Munkalap: A rejtvény textusa:

Ezt mondják azon a napon: Itt van a mi Istenünk, benne reménykedtünk, hogy megszabadít minket. Itt van az Úr, benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának! (Ézs 25,9)

A Krisztusról szóló ószövetségi próféciák bátorítóak, azok voltak a régi Izráel számára, de bátorítóak maradtak Krisztus mai gyülekezetei számára is.

Aranymondás:

Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt... szent az ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön. (Lk 1,46b. 47. 49b. 50)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Hálaadás, magasztalás:

• Miért örülünk és vagyunk hálásak karácsony előtt és karácsonykor? Vigyázzunk, hogy az Úr Jézus földre jövetele miatti örömöt és hálát el ne feledtessék a karácsony körüli ünnepségek! Gondoljunk a karácsony körüli kereskedelmi forgalomra! Van annak valami köze az üdvtényhez? Mi a véleményed a "karácsonyfáról", a "Jézuskáról", a karácsonyi nagy evészetekről és ivászatokról? Fontos erről beszélgetni a gyermekekkel!

• Készítsünk "listát" arról, mi mindenért dicsőíthetjük, dicsérhetjük Istent, miért adhatunk hálát neki:

személyes életünkben;

teremtett világunkban;

népünk, nemzetünk életében;

– a hívő nép, a keresztyének életében. Az "imatémák" segítségével dicsőítő, hálaadó imádságot mondhatunk Istennek közösen, de egyénileg is. Beszélhetünk arról, hogy mind a hálaadás, mind a dicsőítés-magasztalás mennyire fontos keresztyén imaéletünkben, de szólhatunk a kettő közötti különbségről is.

Egyéb ötletek:

* Magasztaló ének: Mária éneke Istent dicsőítő ének, himnusz, mely egybeolvad a hálaadással.

• Beszélhetünk a zsidó nép vallásos költészetéről – ide tartoznak a zsoltárok is –, melynek műfaji sajátosságai többek között:

nincs benne rím;

nem olyan kötött a ritmusa, mint a magyaros vagy időmértékes verselésnek;

belső lüktetését a gondolatritmus adja.

• Megkereshetjük a gyerekekkel a hangsúlyos szótagokat, kereshetünk gondolatritmusokat, majd felolvashatják többször is kifejező olvasással, magasztaló hangvétellel az éneket – mintha Mária mondaná.

• Megpróbálkozhatnak a gyerekek hálaadó, magasztaló ének, himnusz írásával is az összegyűjtött imatémák segítségével. Mária énekét, a "Magnificat"-ot (ahogy a latin fordítás első szaváról elnevezte az ősi latin egyházi hagyomány) sok zeneszerző megzenésítette, többek között Bach, Telemann, Mozart, Mendelssohn. Ha lehet, mutassuk be ezek közül valamelyiket!

208. Keresztelő János születése; Zakariás éneke - Lukács 1,57–80

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 208

Üzenet – Téma:

A hála dicsőítő éneket szül.

Isten ígéretei mindig valóra válnak.

Előzmények:

Zakariás némán ment haza a templomból, ahol Gábriel angyal hírül adta neki János születését. Mária Názáretből Júdeába ment, ahol Erzsébet megáldotta, és csak három hónap múlva tért haza.

Történet:

Elérkezett az idő, hogy az idős Erzsébet, Zakariás pap felesége, Hebrónban* megszülje a nekik megígért gyermeket. Amikor a gyermek megszületett, eljöttek Erzsébethez a szomszédok és a rokonok. Együtt örültek vele, hogy ilyen különleges módon volt hozzá irgalmas az Úr.

A nyolcadik napon volt a körülmetélés ünnepe. Mindenki összesereglett Zakariás és Erzsébet házánál. Amikor a körülmetélés* megtörtént, a szomszédok és a rokonok a gyermeket édesapja nevéről Zakariásnak akarták nevezni*.

Erzsébet nem egyezett bele, és azt mondta, hogy a fiúnak János legyen a neve. Zakariás minden bizonnyal leírta neki Gábriel angyal parancsát.

Az emberek azonban ezt különösnek találták, ugyanis senkit sem hívtak így a rokonságban. Ekkor intettek az édesapának, hogy megtudják tőle, minek akarja a gyermeket neveztetni.

Zakariás táblát* kért. Arra fölírta: "János a neve." Az emberek elcsodálkoztak ezen.

Mindjárt ezután megoldódott Zakariás nyelve, azaz ismét tudott beszélni. Az első, amit mondott, Istent dicsőítő ének volt. Az Úr megbocsátotta hitetlenségét. Amiről az angyal szólott, az most megtörtént: Zakariás megint tudott beszélni.

Júdea hegyvidékén mindenkit félelem szállt meg az ilyen különös események miatt: mint János születése, és az a tény, hogy Zakariás előbb néma volt, aztán amikor fia nevét leírta, ismét beszélni tudott. Egy ideig másról sem volt szó, joggal kérdezték egymástól az emberek, vajon mi lesz ebből a gyermekből. Zakariás megtelt Szentlélekkel, és prófétált. Amit mondott, Zakariás énekének nevezik.

János pedig növekedett és erősödött lélekben, a Szentlélek által. Amikor felnőtt, elvonult a pusztába. Ott készült fel szolgálatára.

Zakariás énekének magyarázata (felsősöknek):

Abban, amit Zakariás mondott, vagy inkább prófétált, nagy részben az Ószövetségből vett mondások, ígéretek és próféciák szerepelnek. Zakariás tulajdonképpen ezeket erősítette meg.

Jól tesszük, ha a hivatkozott textusokat elolvassuk. Ezzel a régi szavak újjá lesznek a mi életünk számára is, mint egykor Zakariás számára.

Gondoljunk arra is, hogy a Szentlélek sugallta ezeket a szavakat Zakariásnak! Ez az ének tehát nem csupán egy meghatott és hálás apa költői megnyilatkozása.

68.v. Zakariás magasztalja és dicsőíti az Urat, Izráel Istenét. Ő izráelita, és Istent népe Istenének vallja. Magasztalja az Urat, mivel kegyelmesen meglátogatta népét, nem feledkezett meg róla, hanem meg akarja váltani, szabadítani.

69.v. A szabadítás Dávid nemzetségéből jön el. Észrevesszük tehát, hogy Zakariás nem a fiáról mond dicsőítő éneket, hanem az eljövendő Messiásról, arról a Gyermekről, akit Mária hordoz méhében!

Az "erős üdvözítőt" (olvasd el ehhez a Zsolt 132,17-et) az Úr támasztja "nekünk", azaz Izráel népének, de mindazoknak is, akik majd hisznek Benne. Az eredeti szövegben, úgy ahogy a Károli fordításban találjuk, az "üdvösség szarvá"-t olvashatjuk. A szarv az Ószövetségben a hatalom, az erő jelképe volt (lásd Zak 2,1–2 [Károli szerint 1,18–19]; 1Sám 2,1 [Károli szerint]; Zsolt 75,5–6.11 [Károli szerint]): az állatok ugyanis a szarvukkal küzdöttek. Az üdvösség hatalma felülmúlhatatlan! Zakariás is Istennek a Zsolt 132,17-ben tett ígéretére gondolhatott: "Ott növelem meg Dávid hatalmát", egy Dávid házából való erős hatalmat, amit az Úr most támaszt nekünk.

70.v. A próféták, Isten Lelke által ihletve, állandóan erről szóltak (olvasd el ehhez a Zsolt 72,12; Ézs 40,10; Jer 30,10; Dán 9,27-et), a világ kezdetétől fogva. Sok mást is mondtak, amik nincsenek benne a Bibliában, de nyilvánvalóan tovább éltek az izráeliták között.

71.v. Ez is prófétai kijelentés: "megszabadít ellenségeinktől", és Zakariás közelebbről is megmagyarázza: "mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket". Izráel sok ellenséget ismert, de a legnagyobb ellenség a Sátán, aki ellen minden embernek küzdenie kell.

72.v. Zakariás azonban inkább csak arról az üdvösségről szól, mely Izráel népére vár. Isten irgalmasságáról beszél, melyet Izráel ősatyáival, Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal gyakorolt az által, hogy állandóan megemlékezett a velük kötött szövetségről.

73.v. Zakariás különösen az Úrnak Ábrahámmal való szövetségkötésére irányítja a figyelmet: "az eskü, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak". (Itt a következő textusokat keressük ki és olvassuk el: 1Móz 22,16; Zsolt 105,9; Jer 31,33; Zsid 6,13.17!)

74–75.v. Az ajándék, mellyel az Úr a népét megajándékozza, az ellenségek kezéből való megszabadulás, de ezenfelül az is, hogy félelem nélkül fognak szolgálni neki. Ugyanis a Messiás, a Krisztus eljövetele által – Zakariás tudta, Mária gyermekét Jézusnak, Megváltónak, Szabadítónak fogják hívni! – mindenki, aki hisz benne, üdvözül, és félelem, aggodalom nélkül szolgálja Istent, mivel az Úr Jézus a bűne adósságát kifizette. Így élhetünk "szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján". A kegyelem gazdagsága, melyet Krisztus szerzett meg, ez: aki hittel követi Őt, szentül és igazként élhet

Életkorok

Isten előtt. Hogy ebben az ideigvaló életben még sok minden hiányzik ebből, azt Zakariás a saját tapasztalatából tudta.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

208

De az örök életben csak szentség és igazság, tehát zavartalan üdvösség lesz. (Olvasd el ehhez a Zsid 9,14; 1Pt 1,15-öt.)

76.v. Zakariás most fiacskájához fordul. El tudjuk képzelni, hogy a kis Jánost karjára veszi, és annak beszél. Elmondja, amit neki Gábriel angyal a füstölőáldozati oltár mellett Jánosról mondott. Így prófétálja, hogy a kisgyermeket a Magasságos prófétájának nevezik majd (olvasd el ehhez a Mal 3,23 [Károli szerint 4,5]; Lk 1,17-et). Mi lesz a feladata? Előkészíteni az utat Krisztus számára! Az út előkészítése volt a hírnök egyik feladata, hogy a király zavartalanul utazhasson. Azokat, akik az út mentén laktak, felszólította, hogy egyengessék az utat (olvasd: Zsolt 68,5; Ézs 40,3–4). Ez lesz János feladata az eljövendő Jézus Király előtt.

77.v. Még egy feladatot kap János. Elmondja a népnek, hogy hogyan üdvözülhet, és megkereszteli őket "a megtérés keresztségével a bűnök bocsánatára" (lásd Lk 3,3). A bűnök bocsánata csak Jézus Krisztus által lehetséges, Akinek János az előhírnöke.

78–79.v. Szinte halljuk, amint Zakariás hangosabban kezd beszélni. Amit mond, az dicsőítő ének: Ahogy az emberek elérzékenyednek, úgy indul könyörületre Isten is (olvasd el erről az 1Móz 43,30-at: József "öccsét látva elérzékenyedett", és az 1Kir 3,26-ot). A "felkelő fény a magasságból" Krisztus, a Nap, mely felkel. Törődik velünk, mondja Zakariás (lásd Mal 3,20; a Károli fordításban Mal 4,2).

Jézus Krisztus jön, hogy mint Nap világítson a sötétségben. Azok, akik a sötétségben, a halál árnyékában vannak, ezentúl az Ő fényében sütkérezhetnek. Ennek az lesz az eredménye, hogy ezután a béke, az Istennel való béke útján kezdenek járni. (Lásd Ézs 9,1; 42,6; 49,9 és 60,1)

Jegyzetek: Hebrón – Júda egyik városa a hegyvidéken (39.v.), kétségtelenül papi város. Sok papi család lakott ott, Zakariás és Erzsébet rokonsága is. Jó tudni, hogy Hebrónban parancsolta meg Isten a körülmetélést. Izsák volt az első kisfiú, akit a nyolcadik napon metéltek körül, akkor kapta a nevét is (lásd 1Móz 21,3–4). Körülmetélés – A nyolcadik napon kell a zsidó kisfiút körülmetélni. Késsel átmetszik vagy teljesen lemetszik az előbőrét. Nemcsak a zsidók teszik ezt, hanem sok más nép is ismeri ezt a szokást. Ez az izráeliták számára a szövetség Isten által elrendelt jele (lásd 1Móz 17,10–14): az előbőr lemetszése és eldobása a lélek tisztátalanságának az eltávolítását és elvetését jelképezi. De jele annak is, hogy Izráelnek külön kell élnie. A körülmetélés helyére a szent keresztség sákramentuma lépett (lásd Kol 2,11–12), mint a bűn lemosásának a jele. Mintha a szívünket metéltetnénk körül. Az ún. történelmi egyházak (róm. kat., evangélikus, református) a gyermekkeresztséget gyakorolják. Valamikor fontos volt, hogy a keresztelés minél hamarabb megtörténjen, nehogy kereszteletlenül haljon meg a gyermek. S minthogy legtöbbször újszülötteket kereszteltek meg, hozzákapcsolódott a névadás szokása is (innen a keresztnév elnevezés), mint a körülmetélés esetében. Így a névadás sem a körülmetélésnek, sem a keresztségnek nem lényegi eleme (amely főleg a szövetségbe való felvétel), hanem az idők folyamán hozzá kapcsolódó emberi szokás.

Édesapja nevéről – A Bibliában sehol sem találunk utalást arra, hogy a legidősebb fiúnak édesapja nevét kellett kapnia. Talán az idők folyamán lett szokássá, hogy ezzel megtiszteljék az apát, bizonyára Zakariást is, akiről feltételezhető volt, hogy nem lesz második fia. Valamikor a magyar nép körében is a keresztnévadás fő rendezőelve volt az apaági leszármazás. Ez megkövetelte, hogy az újszülött keresztnevét az apa családjában ismert és szokásos nevekből válasszák ki. Az elsőszülött fiúgyermekek rendszerint az apjuk keresztnevét örökölték. De ez volt a helyzet a lányok esetében is, az elsőszülött általában az anyja nevét kapta. Tábla – Viasszal bekent lap. Íróvesszővel lehetett rá írni. Ha az írásra már nem volt szükség, a viaszt megint el lehetett simítani.

Énekek:

Református énekeskönyv: 135:1–2; 136:1–4; 147:1; 150:1–2; 244:1–4; 264:1.5; 485:1–3 Jertek énekeljünk!: 66; 68; 70; 71; 87; 89 Harangszó: 3; 52; 53:1–2.5 Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 35:1; 40; 50:1–2.5; 53 Erőm és énekem az Úr: 9; 36; 103; 142; 143

Megjegyzések: A hála dicsőítő éneket szül – Zakariás hálájának a jele, hogy Istent magasztalja és dicsőíti. Mi is szoktuk hálánkat Isten magasztalásával kifejezni? Sok keresztyén gyülekezetben szokás az, hogy az istentisztelet egy részét Isten magasztalásának szentelik. Ezt meg lehet tenni a gyerekekkel is csoportonként. Akkor azonban meg kell előbb mondani, hogy miért adunk hálát. Ügyeljünk arra, hogy Isten magasztalása imádságunkban is benne legyen! Beszélgessünk erről a gyermekekkel, és próbáljuk meg, hogy ők maguk is imádságban és énekben magasztalják Istent! A zsoltárok nagy része magasztaló ének. Ezekben a "halleluja" hangzik fel, mely ezt jelenti: "Dicsérjétek az Urat!" (Lásd a 106.; 111–113.; 135.; 146–150. zsoltárok elejét és a 104–106.; 113.; 115–117.; 135.; 146–150. zsoltárok végét). Isten ígéretei mindig valóra válnak – Világosan látjuk, hogy Zakariás éneke főként Isten ígéreteinek beteljesedéséről szól. Aki kételkedik Isten hűségében, hogy beteljesíti, amit ígért, az nem szentelte teljesen neki a szívét. Isten hű mindenben, amit tesz. Erről lehet beszélni a gyermekeknek, és ezzel mindannyiunkat bátorítani.

A bibliai történet feldolgozása

208

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Dráma (Magyar irodalom)

• Szituációs játék improvizatív jelleggel: névválasztás, névadás. Apa, anya, újszülött. (*)

• Tabló vagy album készítése a gyerekek csecsemőkori fényképével és keresztnevével. (**)

• Névadás, keresztelés egy mai magyar családban. Szülők és keresztszülők. A névválasztás szempontjai. A keresztnevek jelentése. (** ***)

• A névválasztás, névadás, keresztelés szokásai lakóhelyünkön. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Keresztnevek kiegészítése a szó első és utolsó hangja alapján. Tulajdonnevek olvasása és írása. (*)

• A bibliai költészet jellemzői. Metafora és hasonlat. Magasztaló zsoltárok. (***)

• Kreatív szövegalkotás: versírás (magasztaló ének) költői képek felhasználásával. (***)

Ének-zene

• Improvizációs gyakorlatok a gyermekek nevének felhasználásával. Letapsolhatjuk, lekopoghatjuk a nevek ritmusát, dallamot is találhatunk ki hozzá. (**)

• Énekeljünk szépen, kifejezően sok magasztaló éneket, zsoltárokat és más énekeket egyaránt! (***)

Vázlat:

Zakariás – Erzsébet Hebrón

8. nap: körülmetélés Nem Zakariás – "János a neve"

dicsőítő ének

Keresztelő János születése; Zakariás éneke 208

***

Feldolgozás 208

***

Munkalap: A rejtvény textusa:

Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. (Ézs 40,3–5a)

Ez a prófécia évszázadokkal János születése előtt hangzott el. Az "útkészítő" Keresztelő János az Úr Jézus előtt járt, ahogy az régen történt, amikor egy fejedelem bejárta az országát. Akkor felszólították a népet, egyengessék el és hozzák rendbe az utat, hogy semmi se akadályozza a fejedelmet útközben.

Aranymondás:

Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az Ő útjait, hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által... (Lk 1,76–77)

Javasolt tanulnivaló az aláhúzott (kiemelt) igeszakasz, mely kiegészíthető további részével.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A magasztalás az istentiszteleten: Beszéljük meg a gyermekekkel az istentiszteleti liturgiát! Abban is van magasztalás? Mi a magasztalás vagy dicsőítés? (Egyik módja annak, hogy megköszönjük Istennek, amit értünk tett. Nagy tisztelettel beszélünk Isten tetteiről. Imádjuk szent nevét, isteni hatalmát és dicsőségét.) Melyek a magasztaló zsoltárok? (Keressetek ki néhányat, és olvassátok el együtt! Segít a kisiskolás (**) munkalap hátulján található felsorolás.)

Ígéretek: Nem kell soha kételkednünk Isten ígéreteiben, mert azok mindig valóra válnak. Ezt Zakariás is megtanulta. Először hitetlen volt, azaz nem tudta elhinni, hogy amit Gábriel az Úr nevében ígért, az beteljesedik. Mi az ígéret? (Kilátásba helyezni valakinek valamit, ami neki fontos. Az, aki valamit ígér, tudja, hogy várják az ígéret valóra váltását. Ő tehát le van kötelezve a másikkal szemben. Ez azt jelenti, hogy az ígéret teljesítése kötelező.) Miért kell mindig hinned egy ígéretnek? (Ez benne van az ígéret fogalmában, mely szerint kötelező az, amit kilátásba helyeztek. Az emberek ígérete azonban néha megváltoztatható, kölcsönös megegyezéssel.) Miért nem változtathatja meg ígéreteit Isten? (Az Ő "elhatározása változhatatlan" (Zsid 6,17). Ezért bízhatunk kételkedés nélkül Isten ígéreteiben.)

Egyéb ötletek:

* Név, névadás:

• Rajzolják le vagy fessék meg a gyerekek Zakariást, Erzsébetet és a kis Jánost a szomszédokkal! Zakariás íróvesszővel írja egy táblára: "János a neve"!

• Beszéljük meg a gyerekekkel, mi a különbség és mi az összefüggés a körülmetélés és a névadás között (lásd Jegyzetek)! Beszélgethetünk arról, ki milyen idős korában lett megkeresztelve, s ki az, aki még nincs megkeresztelve. A különbségek ellenére mindenkinek van keresztneve, amit már a szülők a gyermek születése előtt eldöntenek. Az édesanya a szülőágyon mondja meg, hogy mi a neve a gyermeknek, minden ünnepélyesség nélkül. Ha később névadót rendeznek, az már csak formalitás, ünnepélyes aktus. Beszélgethetünk a keresztnevek jelentéséről is (lásd bővebben a kisiskolások (**) munkalapját).

• Beszélgethetünk róla, de össze is gyűjthetjük a gyerekekkel a névválasztáshoz, névadáshoz és keresztelőhöz fűződő helyi szokásokat, régebbi népszokásokat. (pl. Milyen nevet adtak az elsőszülött fiú- vagy leánygyermeknek? Mi alapján választották ki a gyermekek keresztnevét? Mikor adták a nevet? Mikor tartották a keresztelőt? Kik voltak a keresztszülők? Hogyan zajlott a keresztelő? stb.)

* Költőiskola: A 207. Leckében Mária énekével kapcsolatban már megemlítettük a zsidó vallásos költészet néhány formai jellegzetességét (rím hiánya, kötetlenebb ritmus, gondolatritmus). Most figyeljünk arra, milyen gazdag költői képekben (metaforákban), hasonlatokban ez a költészet!

• Keressenek a gyerekek Zakariás énekében metaforákat (felkelő fény, halál árnyéka, békesség útja stb.)! Beszéljük meg, kivel vagy mivel azonosítható a kép!

• Hasonlítsuk össze a talált képeket Ézsaiás próféta hasonló képeivel: Ézs 9,1; Ézs 60,1–3!

• Keressenek a gyerekek további példákat a költői képekre, hasonlatokra a magasztaló zsoltárokban (pl. A 104. zsoltár első részében)!

• Folytathatjuk a "versfaragást": Írjanak olyan Istent magasztaló "éneket", melyben felhasználják a megismert költői képeket, illetve maguk is alkotnak ilyeneket!

Keresztelő János születése; Zakariás éneke 208

**

El tudod ezt olvasni? Ha az alábbi betűket áthúzod, a megmaradt betűkből megtudod, mit írt Zakariás. Írd le azt szépen a vonalra! Húzd ki: b c d f k p t u w x

Feldolgozás 208

**

Munkalap:

A szavak, melyeket a gyermekek megtalálnak, így hangzanak: "János a neve". (Lk 1,63b) Azzal, hogy megkeresik a betűket, jól megjegyzik ezt a mondatot.

Aranymondás / tanulnivaló:

János a neve. (Lk 1,63b) = "Isten kegyelmes"

vagy: Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét! (Lk 1,68)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Magasztalás: Beszéljünk a gyerekekkel arról, mit jelent: "Istent magasztalni és dicsőíteni"! Használjunk fel ehhez néhány példát az Ószövetségből, pl.:

Anna éneke (1Sám 2,1–10)

Dávid éneke (2Sám 22)

Zsolt 47, 65, 66, 68, 81, 95–98, 100, 103–107, 111–113, 117, 118, 135, 136, 138, 145, 150

* Ígéretek: Beszéljünk a gyerekekkel arról, mit jelent: "Isten ígéretei mindig valóra válnak"! Használjunk fel ehhez néhány példát az Ószövetségből, pl.:

Az anyaígéret és az Úr Jézus eljövetele (1Móz 3,15; 3. lecke).

Ábrahámnak tett ígéret, Izsák s az Úr Jézus születése (1Móz 12,2.3; 9. lecke).

Jákóbnak Bételben tett ígéret, Kánaán földje s Jákób utódai (1Móz 28,10–15; 25. lecke).

Mózesnek az égő csipkebokornál tett ígéret, az Egyiptomból való szabadulás s Kánaán földjének öröklése (2Móz 3; 44. lecke).

Gedeonnak tett ígéret, Izráel megszabadítása Midján kezéből (Bír 6,14–16; 76. lecke).

Mánóahnak és feleségének tett ígéret, Sámson születése, s Izráel megszabadítása (Bír 13,2–5; 79. lecke).

Dávidnak tett ígéret, az ő királyi háza s az Úr Jézus (1Sám 7,12–16; 115. lecke).

Salamonnak tett ígéret, az ő bölcsessége és gazdagsága (1Kir 3,1–15; 126. lecke). Ezt megelőzheti vagy követheti beszélgetés arról, hogy az "ígéret kötelez". Beszéljünk arról is, hogy mit jelent a János név ("Isten kegyelmes"), s hogy milyen ígéretet tartalmaz viselőjére és Izráel népére.

Egyéb ötletek:

* Nevek: Beszélgessünk arról, hogy ma mi alapján és milyen neveket választanak szívesen a szülők gyermekeiknek! Néhányan elmondhatják saját nevük "történetét". Gyűjthetünk néhány gyakori vagy divatos nevet. Majd térjünk át a Biblia korára és beszéljünk róla, hogy ebben az időben nem a divat vagy a szép hangzás miatt választották a neveket, hanem a jelentésük alapján!

• Nagyon izgalmas a gyerekek számára, ha megismerkedhetnek saját nevük jelentésével (segíthet ebben a "Magyar utónévkönyv").

• Ezután megkereshetjük néhány jól ismert bibliai név jelentését is (pl. A "Bibliai nevek és fogalmak" című szótárban).

• Válasszanak a gyermekek maguknak második keresztnevet (lehet kifejezetten bibliai név) a jelentése alapján! Indokolják is meg választásukat!

• Megkereshetjük a gyermekekkel saját vagy választott nevük ritmusát, dallamot is találhatunk ki hozzá. A jó hallású, muzikális gyermekek számára különösen nagy élmény lesz, ha a nevek "zenéjét" is felfedezhetik.

* Képek:

• Rajzolják le a gyerekek az ünnepséget Zakariás házában!

• Gyűjtessünk a gyermekekkel fényképet kisbaba korukból! Készíthetünk a képek segítségével tablót vagy albumot, ahová a gyerekek nevét és keresztnevük jelentését is felírhatjuk. Olyan helyen helyezzük el, ahol szabadon nézegethetik!

Keresztelő János születése; Zakariás éneke 208

*

Ezt a lapot szépen kiszínezhetitek:

kék zöld lila

sárga piros

narancssárga

Itt van Zakariás és Erzsébet. Nagyonöregek. Isten mégis megajándékoztaőket gyermekkel. Mi a gyermekneve?Írjátok át a nevét a táblán levő pontokmentén. Később János sokat beszélmajd az embereknek az Úr Jézusról!

Feldolgozás 208

*

Munkalap:

• Színezés:

Először a színek elé írt ábrákat színezzék ki a gyerekek, csak azután a rajzon található hasonló mintákat!

A ruházat többi részét, a környezetet is kiszínezhetik olyan színárnyalatokkal, amilyeneket még nem használtak fel.

• A "János" nevet a pontok mentén kell átírni! Az első osztályosok le is másolhatják a füzetükbe az egész mondatot, hiszen ez az aranymondás.

Aranymondás:

János a neve. (Lk 1,63b)

Üzenet elmélyítése:

Születési értesítés: A gyerekek egy összehajtott lap külső oldalára rajzoljanak egy kisbabát, vagy ragasszák rá egy kisbaba képét! A nevelő belül írja be a gyermek születése napját és nevét! Talán a gyermek is rá tudja írni a lapra a saját nevét. Első osztályosok önállóan írhatják le a nevüket, a születési dátumot pedig másolással.

Beszélgetés nevekről: Édesapád és édesanyád gondolta ki, hogy milyen nevet adjon neked. Talán édesapádat, édesanyádat, nagyapádat, nagyanyádat, nagybátyádat, nagynénédet hívják úgy, mint téged. Róla neveztek el. Zakariásnak az angyal azt mondta, hogy Jánosnak nevezze a fiát. A rokonok és szomszédok apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni. Zakariás egy táblára ezt írta: "János a neve". Aztán Isten visszaadta a hangját!

Egyéb ötletek:

* Névkitaláló játék: A játékot játszhatjuk szóban hangokkal, vagy olvasás-írás segítségével betűkkel.

• A nevelő ennyit mond: "Legyen a neve J s."

• Vagy "Legyen a neve M a." stb. A gyerekeknek a szó első és utolsó hangja alapján kell kitalálniuk a nevet. Ügyeljünk arra, hogy sok esetben több megoldás is lehetséges! A második változatban szintén kimondja a nevelő, hogy "Legyen a neve…", majd felmutat egy hiányos szókártyát: J . . . s, M . . . a, E . . . . . . t stb. A gyerekek szóban és írásban is válaszolhatnak. Ez már nyilván első osztályosoknak szóló feladat. A kezdő és záró betű közé annyi pontot tegyünk, ahány betű hiányzik a szóból. Jelölhetjük a hiányzó betűket a mássalhangzók (

) és a magánhangzók ( ) jelével is. A játékban felhasználhatjuk a tanulócsoportban lévő gyerekek nevét is, de az ismert bibliai nevekből is válogathatunk.

* Névadó játék: Szükség van hozzá egy bepólyált játékbabára. Pólya helyett egy takaróba is bebugyolálhatjuk a babát, ahogy azt a munkalap rajza mutatja. Választhatunk a következő élethelyzetekből:

Apa és anya arról beszélget, mi legyen a születendő gyerek neve.

Apa és anya névadó ünnepségre viszi a gyermeket, ahol az anyakönyvvezető (lehet a nevelő) ünnepélyes kérdésére elmondják (be is írhatják az "anyakönyvbe"), hogy mi a gyermek neve. Az ünnepélyen részt vehet a "rokonság" is.

Végül eljátszhatják a gyermekek Keresztelő János "névadójának" a jelenetét is. Elmondhatjuk a gyerekeknek, hogy egy mai névadó mennyiben más, mint amit Zakariás családjában megismerhettünk.

209. József álma; utazás Betlehembe - Máté, 1,18–25 (Lukács 2,1–5)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

209

A bibliai történet feldolgozása

Üzenet – Téma:

Az Úr megsegíti azt, aki Benne bízik.

Az Úr Jézust állandóan megalázták.

Isten gondoskodik ígéretei beteljesedéséről.

Előzmények:

Mária Gábriel angyaltól meghallotta az Úr Jézus születésének hírét. Ő lesz az édesanyja. Az után Hebrónba ment Erzsébethez, és három hónapig ott maradt. Erzsébet fiút szült, akit Jánosnak neveztek el. Zakariás újra beszélt, és áldotta Istent.

Történet:

Mária József jegyese* volt (Lásd a Lk 2,5-öt is). József ácsként dolgozott Názáretben (lásd Mt 13,55 és Mk 6,3). Dávid király leszármazottja volt, amint az a Mt 1,1–16-ban levő nemzetségi táblázatból kitűnik.

Mária visszatért Hebrónból, áldott állapotban, holott még nem keltek egybe*. József észrevette ezt. Most mit tegyen? Becsülte Máriát, és sokkal jobban szerette annál, mintsem nyilvánosan megszégyenítse, ahogy az szokás volt Izráelben Mózes törvényei alapján. De milyen nehéz volt ez József számára! Mária nem mondta el neki, amit Gábriel angyaltól hallott. József így nem is tudta, hogy ez az áldott állapot az Úrtól van, és hogy az a Gyermek, aki majd megszületik, Isten Fia, a Messiás, akit Jézusnak fognak hívni. Házasság előtt, ahogy szokás volt, nem éltek egymással nemi kapcsolatot. József úgy vélte, hogy talált megoldást. Az volt a terve, hogy titokban bocsátja el jegyesét, akkor nem kell őt bevádolnia. A házassági ígéret ezzel megszűnik. Igaz, akkor Máriát rossz, parázna asszonynak tekintik, és egyedül kell felnevelnie gyermekét.

Aztán egy éjszaka József különös álmot látott, megjelent neki az Úr angyala, aki így szólt: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van." Figyeljünk csak arra, hogy az angyal Józsefet Dávid fiának szólította, és ezzel arra az ígéretre emlékeztette, melyet az Úr Dávidnak tett, hogy a Messiás az ő családjából fog származni. Továbbá figyeljünk arra is, hogy Máriáról azt mondta: "feleségedet". Ezzel kifejezetten megerősítette, Józsefnek nem kell arra gondolnia, hogy Máriát elbocsássa. A Gyermek, akit Mária várt, a Szentlélektől fogantatott*. Nincs semmi szégyellnivalója.

Majd azt közölte az angyal, hogy Mária fiút fog szülni, akit József Jézusnak nevezzen el. Neki tehát a gyermek apjaként kell szerepelnie. Első tette az lesz, hogy azt a nevet adja neki, melyet az Úr parancsolt. Mégpedig azért, mert a Jézus név Szabadítót, Üdvözítőt, Megváltót jelent. Ez ismert név volt Izráelben, bár nem így mondták, hanem Józsuénak* (Jesua, Jehosua) vagy Hóséának. Jézus a név görög változata volt. Az angyal tehát a Messiás eljövetelének örömhírét mondta el Józsefnek! Még azt is hozzátette, hogy Jézus fogja népét üdvözíteni (megszabadítani) bűneiből*. Azaz Ő fogja azt megtisztítani, meggyógyítani.

Majd az angyal arra az ismert ószövetségi ígéretre utalt, melyet Isten egykor Júda istentelen királyának, Aháznak, Ezékiás apjának tett (lásd Ézs 7,14). Hogy Jézus anyja egy szűz lesz, azt már akkor megmondta az Úr a próféta által: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek." – ami azt jelenti: "Velünk az Isten" – tehát hasonló a jelentése, mint a Jézus névnek.

Ez meggyőzte Józsefet! Amikor fölébredt, elhatározta, hogy engedelmesen megteszi azt, amit az angyal parancsolt neki. Feleségét, Máriát magához*, tehát házába vette. De nem érintette addig, amíg meg nem szülte elsőszülött fiát, akit József Jézusnak nevezett el.

Nem sokkal ezután József feleségével, Máriával útra kelt, hogy Augustus császár rendeletének, de egyben Isten üdvakaratának engedelmeskedjen. Gondoljunk itt arra, hogy ezt nem tehette volna, ha Mária nem a felesége (lásd a 210. lecke jegyzetében: "jegyese").

A júdeai Betlehembe mentek. Erről a 210. leckében lesz majd szó részletesebben.

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:3–5; 77:1; 254:1. 4–5; 272:1.4; 274:1.4 Jertek, énekeljünk!: 1; 74; 189; 198: 1–3.5

Harangszó: 3; 4; 42:1; 43; 52 Dicsérjétek az Urat!: 8; 40; 75; 101:1; 103; 104

Erőm és énekem az Úr: 54; 76; 131:1–2.4

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

Jegyzetek: Jegyesség – (Lásd a 206. leckében levő jegyzetben a "jegyes"-t is.) Mária József "jegyese" volt (Lk 2,5). A jegyesség ma is azt jelenti, majdnem biztos, hogy a fiatalok összeházasodnak. A jegyesség még felbomolhat, bár nem azzal a szándékkal kötötték. A keleti jegyességnél elgondolhatatlan, hogy a fiatalok úgy éljenek együtt, mint férj és feleség. Az majd csak azután lehetséges, ha a hét napig tartó lakodalomnak vége. A menyasszonyt akkor a vőlegénynek "ajándékozzák". Izráelben nem volt (és nincs) polgári házasságkötés a városházán, a községházán vagy a házasságkötő teremben. A házasságkötés a családban történt. A vőlegény apja kötötte és áldotta meg a házasságot. Jelenleg rabbi is megáldja az egybekelteket. Terhesség még a házasságkötés előtt – Izráel ceremoniális törvényei világosan megszabták, hogy fiatal lány nem hálhatott férfival, menyasszony pedig egyáltalán nem. Ha a férfi, aki feleségül vette, ezt észrevette, föl kellett jelentenie. Ha az bebizonyult, akkor a nőt meg kellett kövezni (Lásd 5Móz 22,21.23–24). József problémája tehát minden tekintetben érthető. A Szentlélek által való fogantatás – Az Apostoli Hitvallásban ez áll: "aki fogantatott Szentlélektől, születetett Szűz Máriától." A Niceai Hitvallás azt mondja: "Testté lett a Szentlélektől Szűz Máriából, és emberré lett." Józsué – Az Ószövetségben két ismert személy viselte ezt a nevet: Józsué, Izráel második vezetője, aki a népet bevitte Kánaánba, és vezére volt a kánaániak elleni harcoknak, akit előbb Hóséának (vagy héberül Jesua illetve Jehosua: "az Úr megszabadít") hívtak, ami ugyanazt jelenti. A másik személy Jósua, a fogság utáni főpap (Zak 6,11). Bűnből való szabadítás – Jelenleg úgy beszélnek Jézusról, mint aki megszabadít nyomorúságból, éhínségből stb., míg ebből a történetből és sok más bibliai helyből kitűnik, Ő elsősorban azért jött, hogy minket a bűn hatalmából szabadítson meg szenvedése és halála által. Magához venni – Nagyon valószínű, hogy megünnepelték a szokásos hét napig tartó lakodalmat, ezzel megkötötték a házasságot, és aztán József Máriát hivatalosan magához vette, mint feleségét.

Vázlat:

álom: ez a Szentlélektől van

József – jegyesség Máriával Názáret – ács

út Betlehembe

Mária áldott állapotban elbocsátani?

Megjegyzések: Az Úr megsegíti azt, aki benne bízik – Minél nagyobb a nyomorúság, annál közelebb a segítség, mondja a közmondás. Így van ez a hitéletben is. József teljesen tanácstalan volt. Amikor odaért, hogy valami helyrehozhatatlant tegyen, angyal jött segítségére. Mindenki, aki hisz az Úrban, várhatja, hogy a kellő pillanatban megsegíti, és tanácsot ad neki. Az Úr Jézust állandóan megalázták – Isten Fiát, Jézus Krisztust földi életében újra meg újra megalázták. Ez övéiért történt. Megaláztatása már akkor megkezdődött, amikor az anyaméhben megformáltatott. Hogy anyját, Máriát rossz nőnek tekinthették volna az emberek, aki nem tudta, hogyan kerül áldott állapotba, az is egy formája Jézus megalázásának. Ha erre gondolunk, szégyelljük magunkat, hogy Isten Fia az övéiért így megalázta magát. Isten gondoskodik ígéretei beteljesedéséről – A történelmi események, melyek látszólag emberi szándékból, érdekből fakadnak, Isten eszközévé lehetnek üdvterve megvalósításában. Augustus császár rendelete nélkül József és Mária nem ment volna el Betlehembe, hogy ott szülessen meg a régen megígért Fiú: "Te pedig Efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen." (Mik 5,1)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• Isten a történelemnek is Ura. Hogyan illeszkedik bele a császári rendelet Isten üdvtervébe? (** ***)

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Közlekedési eszközök ma és a Biblia korában. (*)

• Az álom jelentősége életünkben. (**)

• Férfi-nő kapcsolata, szerelem, jegyesség, házasság, családalapítás a Biblia korában és ma. A gyermekvállalás felelőssége. A magyar népesség fogyása és okai. (***)

Ének-zene

• Ritmusgyakorlatok ütemmérővel, ritmushangszerekkel vagy furulyán. Gyors és lassú ritmusok megkülönböztetése, követése mozgással. (*)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Álomrajzok. (**)

József álma; utazás Betlehembe 209

***

Álmot sző – álomszőttes: így fejezi ki a magyar nyelv egy szép képben az álom lényegét. Mi is egy szövetdarabban helyeztük el az angyal szavait (Máté 1,20), bizonyos betűket számokkal megjelölve. Hogyan valósult meg az álombéli üzenet, miután József felébredt? Megtudod, ha megfejted a szövetdarabokban elrejtett további két igét. A hiányzó betűk számokkal vannak jelölve. Hogy melyik számhoz melyik betű tartozik, azt a legfölső szövetdarabban találhatod meg.

Feldolgozás

209

***

Munkalap: A rejtvények textusai:

Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát... (Zsolt 40,5a) József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét... (Mt 1,24)

József az Úrba vetette bizodalmát, és engedelmesen feleségül vette Máriát. Az Úr mindig megjutalmazza azokat, akik benne bíznak, mert Ő soha meg nem szégyeníti a belé vetett bizalmat.

Aranymondás:

Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát... (Zsolt 40,5a)

Kiegészíthető az alábbi igével:

József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, a Szentlélektől van. (Mt 1,20b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Az Úr segít: Isten segítsége mindig időben érkezik. Félhetünk, hogy nem kapjuk meg, de az Úr segítséget ad, ha benne bízva kérjük azt. Biztosan megadja nekünk! Az erről való beszélgetés megmutathatja az utat a gyermekeknek a Segítőhöz, az Úr Istenhez. Tudsz említeni olyan nehéz helyzetet, amelyben a problémádat nem tudod magad megoldani? Mit teszel ilyen helyzetben? (Emberektől kérsz segítséget, ha pedig hiszel Istenben, tőle). Ki tud rajtad állandóan segíteni? (Az Úr). Mi szükséges ahhoz, hogy rábízzuk magunkat Isten segítségére? (Bizalom.)

Jézus szenvedése: A megaláztatások, melyek az Úr Jézust életében érték, részei szenvedésének. Ezt a gyermekeknek tudni kell, mert másként Krisztus szenvedésének csak az elfogatását, kigúnyolását, elítélését és keresztre feszítését tartják. Egész életét övéinek szolgálatába állította! Olvassuk el ehhez az Ézs 53-at, nevezetesen a 3. verset! Vigasztalást jelent a gyermekek számára, ha arra gondolnak, hogy az Úr Jézust gyermekségétől fogva megalázták. Alázatos születése, körülmetélése, Egyiptomba való menekülése már kezdettől megaláztatás volt. Ha bajban vagyunk, azért is kérhetjük, hogy segítsen meg bennünket, mert együttérez a szenvedőkkel. Az erről való csoportos beszélgetés hasznos lehet.

Egyéb ötletek:

* Áldott vagy terhes? Gyűjtsük össze a gyerekekkel az "áldott állapot" szinonimáit! A magyar nyelv jól kifejezi a bibliai kor és a mai kor véleményét a gyermekről. Beszélgessünk erről!

"áldott állapot" (Mt 1,18; Lk 2,5): a gyermek áldás, Isten ajándéka (lásd még "gyermekáldás" kifejezésünket)

"viselős" (Mt 1,18 Károli szerint): visel, hord valakit (lásd még "kihordja a gyermeket")

"várandós" (Lk 2,5 Károli szerint): vár, várakozik valakire

– "terhes" (mai szóhasználat): nehéz súlyt, terhet cipel Miért tartotta a bibliai kor embere, de nem is olyan régen még a magyar nép is áldásnak, Isten ajándékának a gyermeket? Milyen gazdasági, társadalmi, lelki okok vezettek oda, hogy ma a többség tehernek érzi a gyermeket Magyarországon? Népünk létszáma egyre fogy. Mi lehet ennek a következménye? Mit tehetünk elkerülésére? Itt beszélgethetünk a gyerekekkel a gyermekvállalás felelőségéről, a házasságról, a házastársi hűségről, a helytelen élettársi kapcsolatról, az udvarlásról, jegyességről, tisztaságról, a szerelem bibliai mértékéről (Énekek 8,4.6).

Milyen ígéretet kapott József? Keresd meg a Bibliában és írd ide a következő igét: Máté 1,21!

Ha a pólyákba rejtett betűket helyes sorrendbe rakod, megtudod, mit jelent Jézus neve. A megfejtéseket írd le a vonalakra!

Feldolgozás

209

**

Munkalap:

Ismételjük át a történetet a kérdések és feladatok segítségével! Először beszéljük meg a válaszokat, és ha szükséges, írjuk fel a táblára! Jó, ha az igehelyet a gyerekek maguk tudják megkeresni a Bibliában. A rejtvényfejtéssel önállóan próbálkozzanak, és csak akkor adjunk segítséget, ha nem boldogulnak vele. (Megfejtés: Üdvözítő, Megváltó, Szabadító.)

Aranymondás / tanulnivaló:

(Mária) Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert Ő szabadítja meg népét bűneiből. (Lk 1,21)

Jézus = Szabadító, Megváltó, Üdvözítő

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Isten terve:

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, Isten hogyan gondoskodott ígéretei beteljesedéséről! A Mik 1,5; Mt 1,20b; Lk 2,4 alapján mondjuk el a gyerekeknek, hogy miért kellet Jézusnak Betlehemben megszületnie! Hogy Augustus császár rendelete miként illik bele Isten üdvtervének megvalósításába, bizonyítja, hogy Isten a történelemnek is Ura. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Jézus nevének jelentéseit is megbeszéljük a gyerekekkel: Miből szabadít meg, miből vált meg minket az Úr Jézus? Mit jelent az üdvösség? Ki az, aki elnyeri az örök életet? (A nevekhez lásd még a 211. Lecke jegyzeteit!)

* Üzenetes álmok: Kerestessünk a gyermekekkel az Ószövetségből olyan eseteket, amikor "az álmok valóra válnak", pl.:

Jákób álma Bételben (1Móz 28,10–15; 25.lecke).

József álmai (1Móz 37,5–7 és 9; 31.lecke).

a főpohárnok és fősütőmester álmai (1Móz 40; 33.lecke).

a fáraó álmai (1Móz 41; 34.lecke).

a midjániak álma (Bír 7,9–15; 77.lecke).

Nebukadneccar álmai (Dán 2; 185.lecke és Dán 4; 187.lecke). Ezt megelőzheti vagy követheti beszélgetés arról, hogy "az álmok nem mindig hazudnak".

Egyéb ötletek:

* Az álmok szerepe: Beszélgessünk az álmokról! Elmondhatják a gyerekek néhány fontos álmukat. Megpróbálhatják lerajzolni. Beszélhetünk arról, hogy az álom életszükséglet. Akit nem hagynak aludni, illetve álmodni, az súlyosan megbetegszik. Az álomban saját lelkünk mélységeibe pillanthatunk bele. Legtöbb álmunk innen táplálkozik, beleszőve a napi események, emlékek képeit. Kiemelkednek közülük az életirányító, életreszóló nagy álmok. Ezek valamilyen figyelmeztetést, üzenetet hordoznak a számunkra. Felvetődhet a kérdés, hogy szólhat-e Isten ma is az álmokon keresztül. Igen. Kaphatunk tőle figyelmeztetést, üzenetet saját, személyes életünkre. De új kijelentést semmiképp, mert az Jézus Krisztusban adatott. Vigyázzunk! Álommagyarázattal ne próbálkozzunk, erre csak képzett szakember vállalkozhat (a tudományos álommagyarázat nem azonos a Biblia által tiltott álomfejtéssel, jóslással)! Maradjunk szerények, mint József: "Istennél van a megfejtés." (1Móz 40,8) S bízzunk benne, hogy ha Ő szükségesnek tartja, gondoskodik majd üzenetének megértéséről, anélkül, hogy pszichológushoz kellene mennünk. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét azokra a veszélyekre, melyeket az erőszaktól hemzsegő filmek jelentenek képzeletvilágukra! Mennyi félelmet, szorongást keltő álom származhat ezekből!

József álma; utazás Betlehembe 209

*

Mária ruháját színezd pirosra, fejkendőjét sárgára, József ruhája kék, fejkendője narancssárga, a szamár szürke, a kövek barnák, az út világosbarna, a fű és a bokrok zöldek.

Feldolgozás

209

*

Munkalap:

Színezési feladat, és a rímek behelyettesítése (sosem, szamárcsikót). A verset tanulják meg a gyerekek, fel lehet használni a karácsonyi ünnepélyen. A vers az ige prózai, száraz tényeit életszerűvé, gyermekközelivé teszi.

Aranymondás:

Felment József Betlehembe Máriával együtt. (Lk 2,4–5 alapján)

Üzenet elmélyítése:

József álma: Beszélgetés az álmokról: Néha szépeket álmodtok, máskor meg egy ostoba álom megijeszt vagy elszomorít benneteket. Gyakran álmodtok olyan dolgokról, amikkel nappal foglalkoztatok. Régen előfordult, hogy Isten álom által üzent valamit az embereknek. Ez történt Józseffel is. Az álmokról bővebb lecke-ajánlatot találunk a 31. lecke óvodás munkalapján: "Józsefet meggyűlölik testvérei".

Utazás Betlehembe – az útrakelés:

• A versben szó van néhány közlekedési eszközről: vonat, autó, busz. Említsünk még többet is, és beszélgessünk a köztük levő különbségekről (pl. gyorsaság)! Ezután beszélhetünk arról, hogyan utaztak az emberek a Biblia korában. Kedvelt állatuk volt a szamár, a gazdagabb emberek is szamárháton közlekedtek. A tevének főleg a sivatagokban és azok környékén jutott fontos szerep. Használták a kocsit is, de ahhoz az utak még elég döcögősek voltak.

• Zene / mozgás: Utánozzák a gyerekek közlekedési eszközök mozgását, reagáljanak zenei ellentétekre (gyors

– lassú)! Rögtönözzünk számukra gyorsabb és lassabb ritmust ütemmérővel (metronómmal), ritmushangszerekkel, vagy játsszunk különböző ritmusú dallamokat furulyán!

gyors (nyolcad hangok): autó vagy gyorsvonat (kézzel: kerekek forgása)

ütemes (negyed hangok): autóbusz vagy villamos (lassabb forgás)

lassú (fél hangok): gyalogos vagy szekér (lábbal: helyben járás vagy kézzel: kerekek lassú forgása)

nagyon lassú (egész hangok): fáradt gyalogos vagy megterhelt szekér (ugyanaz a mozgás, mint az előbb, csak még lassabban)

Egyéb ötletek:

* Hallásjáték:

• Utánozzuk a szamár patáinak dobogását két műanyag pohár felsőrészének egymáshoz ütögetésével! Egy gyerek fusson körbe a teremben a poharakkal a dobogást utánozva, a többiek pedig csukott szemmel mutassanak abba az irányba, ahonnan a szamár patáinak a dobogását hallják!

• Mindegyik gyermek kapjon két fahasábot vagy botot, mindkét kezébe egyet-egyet! Aztán, mintha szamarak volnának, fussanak keresztül a termen! Utánozzák a paták dobogását úgy, hogy a fahasábokat a padlóhoz ütögetik! (Ha sok a gyerek vagy szűk a hely, csak néhányan próbálják meg!)

• Osszuk a gyermekeket két csoportra:

1. csoport: a paták hangját utánozzák fahasábokkal vagy poharakkal!

2. csoport: mozgással reagáljanak erre! További lecke-ajánlatot találhatunk a 27. lecke óvodás munkalapján: "Jákób visszatér Kánaánba".

210. Jézus születése - Lukács 2,1–7

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 210

Üzenet – Téma:

Isten szeretetének jele, hogy egyszülött Fiát adta (Jn 3,16).

Jézus Krisztus megalázkodása születésével kezdődött.

Előzmények:

Augustus császár rendeletet adott ki, hogy írják össze birodalma minden alattvalóját. Mindenkinek oda kellett mennie, ahonnan származott. József és Mária Betlehembe utaztak, mivel Dávid leszármazottai voltak, aki Betlehemben született, és ott volt családja birtoka.

Bevezetés:

Mindannál, ami Krisztus földre jövetelével kapcsolatos, az Ő megalázkodásából kell kiindulnunk. Az Atya Isten Fia emberként jött a földre. Ez már magában is a legnagyobb megalázkodás. Ehhez járulnak még különböző szempontok, melyek megalázkodását hangsúlyozzák. Az Isten képére teremtett ember önként alávetette magát a bűn által a halálnak. Az élet fájához vezető utat elzárta Isten (lásd 1Móz 3,24). A szent Isten elhatározta, az emberiségnek lehetőséget kell adni, hogy ismét kegyelembe fogadtassék, és ismét Ővele járhasson. Ezért kellett Jézus Krisztusnak emberekhez hasonlóvá lennie, kivéve a bűnt. Így alá kellett magát vetnie mindannak az emberi gyöngeségnek, ami a bűn következménye. Semmitől sem kíméltetett meg, úgyhogy végül a fájdalmak útján a keresztfáig kellett elmennie. A kereszt után azonban a halálon való diadal következett, ami által népe örök életet örökölhetett az üdvösségben.

A Fiú megalázkodása volt, amikor születése előtt felvette az emberi természetet. Milyen nagy szeretete volt Istennek, hogy ezt az emberekért vállalta! Egy másik megalázkodás, hogy József és Mária egy földi uralkodó, Augustus római császár rendeletének kellett engedelmeskedjen. Egy ember parancsára kellett, hogy útnak induljon az ég és föld még meg nem született Királya. Emberré lételével Krisztus dicsőségét az Atyánál hagyta. Pál erről a Fil 2,7-ben azt írja, hogy szolgai formát vett fel, és emberekhez hasonlóvá lett.

Az Úr Jézus mégis teljesen Isten maradt. Ugyanakkor emberi testet vett fel, annak minden gyöngeségével. Éhezett, elfáradt és meghalt.

Miért vállalta Krisztus mindezt? Hogy népe helyett, szeretetből, elszenvedje a bűn büntetését. Ő a második Ádám, egy új emberiség feje, ezért helyreállította az Istennel való megszakadt közösséget. Földre jövetelével, mely halálával végződött, de a feltámadással folytatódott, legyőzte a halált és az ördögöt. Az embernek, aki a bűn szolgájává lett, Általa, ha hit által Krisztus tulajdona lesz, nem kell többé a Sátánnak szolgálnia, hanem közösségben élhet Istennel. Ez már itt a földön elkezdődhet, s a halál után örök és tökéletes lesz.

Karácsony és pünkösd között akkor nem lesz különbség.

Történet:

József Dávid király leszármazottja. Dávid Betlehemben született Isai legkisebb fiaként. Augustus császár népszámlálást rendelt el. Nagy birodalma ("az egész föld") minden lakosának a maga városába kellett mennie, hogy ott írják össze (lásd a 209.leckét). József engedelmeskedett Augustus császár parancsának. Jegyesével*, Máriával a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe utazott. Ez kb. 100 km-nyi út*. Máriának valószínűleg gyalog kellett megtenni az utat, pedig a Gyermeket várta.

József és Mária végre megérkezett Betlehembe. Nagy volt ott a forgalom. Mindenki, aki Betlehemből származott, odautazott. Szállást* kerestek. Amikor József és Mária a fogadóban hálóhelyet kértek, kitűnt, hogy az már tele van. A 7. versben jászolról, az állatok etetővályújáról olvasunk. Örökre tisztázatlan marad, hogy a fogadós volt-e, aki a hálóhelyet felkínálta nekik az istállójában. Az "istálló" szó nincs megemlítve. Nagyon is lehetséges, hogy a fogadónak abban a részében találtak helyet, ahol az állatokat helyezték el. Van még egy másik lehetőség is: az az istálló, ahol a pásztorok, akikről a 8. vers szól, a nyájukat szállásolták el. Az ilyen istálló egy fallal körülkerített hely volt ajtó nélküli ajtónyílással ellátva. A pásztor az ajtóban feküdt. Gondoljunk Jézus szavaira: "én vagyok a juhok ajtaja" (Jn 10,7). A pásztorok ugyanis azonnal tudták, hogy melyik jászolról szólt az angyal! A történet elmondásakor nyugodtan lehet "istálló"ról beszélni.

Azután Jézus megszületett. 6. vers: "És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje". Vajon mindjárt az első éjszaka történt-e, nem tudjuk. Nem látszik valószínűnek. Csak azt olvassuk: "amíg ott voltak". Viszont a 8. versből tudjuk, hogy éjszaka volt: a pásztorok éjszaka őrködtek a nyájuk mellett. Az idők teljessége, a történelem nagy pillanata elérkezett! Az Üdvözítő megjelent a földön.

"Az Ige testté lett, közöttünk lakott" (lásd Jn 1,14). Az Ézsaiás 53,2-ben levő prófécia beteljesedett: "Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből." Egyúttal valóra vált a Mikeás 5,2-ben (az új fordítás szerint 5,1-ben) levő prófécia is: "De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy Júda ezrei között, belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van" (itt a Károli Bibliából vettem az idézetet, mivel az illik ahhoz, amit a leckében Evert Kuijt erről mond. A fordító). Az abban az időben nem sokat számító Betlehemben született meg Isten Fia. Mária újszülött Fia uralkodó lesz Izráelben népe fölött, minden hívő fölött. Nagyszerű textusunkban ez a szó szerepel: "nekem". Nekem, az Úrnak, a Szövetség Istenének származik, azaz születik Ő. Az Atya magáévá fogadta a Fiút, a Szabadítót. Gondoljunk arra, hogy Isten a megszületett Megtartó által népével is megbékélt! Nem hiába

Életkorok

hirdetik majd az angyalok ujjongva a Megtartó eljövetelét! Csak az Ő eljövetele által lehetséges a nagy öröm a mennyben minden * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

210

megtérő bűnösön (Lk 15,7)! Mária újszülött Gyermeke elsőszülött Fiú. Ez, világos, arra céloz, hogy a gyermek Mária elsőszülött fia. Miért van ez ilyen egyértelműen leírva? Nos, mindenkinek, aki Krisztusról hall, tudnia kell, hogy amikor Mária Jézust megszülte, még szűz volt, még nem hált Józseffel, a férjével (Mt 1,25). Hogy Jézus Mária elsőszülött fia volt, arra is utal, hogy más fiai (leányai is) születtek (lásd Mk 6,3).

Ézs 53,2–3: "Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt és emberektől elhagyatott."

Úgy van: A Megtartó a legeslegszegényebb körülmények közt jött a világra. Egy jászol, egy etetővályú volt az első fekvőhelye. Mária bepólyálta. De ne a ma is használatos pólyára gondoljunk! Abban az időben keskeny vászoncsíkokba csavarták be a gyermeket. Mária gondosan magával hozta ezeket. (Lásd Ez 16,4) Gondolkodjunk el azon a tényen, hogy a bűn nélkül való Üdvözítőt felöltöztették. Ennek a megaláztatásnak is alávetette magát népéért. Ugyanis a ruha viselése a bűn egyik következménye volt. Ebben is hasonló lett a Megtartó az emberekhez. Joggal nevezte magát "Emberfiá"-nak.

Az egész születéstörténet az Isten Fia megaláztatásáról beszél. És mindez szeretetből történt, "hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16).

Jegyzetek:

Jegyese – (Lásd ehhez a 206. és 209. leckében levő jegyzetet) Az Úr angyala Józsefnek álmában

megparancsolta, hogy vegye magához jegyesét (Mt 1,20). Ő engedelmeskedett a parancsnak

(Mt 1,24), de nem "érintette" (Károli: "ismerte") őt (Mt 1,25). A Lk 2,5 még mindig "jegyes"

ének nevezi Máriát. Ebből arra következtethetünk, hogy József és Mária még nem éltek

házaséletet.

Az utazás Názáretből Betlehembe – Mivel Galilea és Júdea között Samária terült el, a

galileaiak a Jordánon túl utaztak Júdeába (többek közt Jeruzsálembe). Kétszer keltek át a

Jordánon (lásd a leckét).

Szállás (Károli: vendégfogadó ház) – Úgynevezett karavánszeráj: fallal körülkerített térség,

a falak mentén egyszerű hálóhelyekkel. A tevék, szamarak és lovak az udvaron maradtak.

A nagyobb szállások emeletesek voltak: alul voltak az állatok, az emeleten az emberek.

Kapcsolódó igehelyek:

Ézsaiás 53; Mikeás 5,1; János 1,14

Megjegyzések: Közismert történet – Melyik tanító nem ismeri Jézus születésének történetét?... Éppen azért, mert ilyen közismert ez a történet, írtuk le még egyszer mélyrehatóan, mit foglal magában a Megtartó testben eljövetele. Reméljük, hogy ez a leírás sok mindent megvilágít. Különösen a nagyobb gyermekekkel beszélhetünk ezekről a tényekről behatóbban. Vetessük elő velük a Bibliát ehhez! Visszatekintés a bűnesetre, az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak tett ígéretekre, a Messiás eljöveteléről szóló próféciákra, segíti a dolgok jobb megértését. Mit kapnak a gyermekek ebből a bibliai részből? – A karácsonyi történet gyakori ismétlése – otthon, könyvben, folyóiratban, iskolában, gyermekistentiszteleten, templomban – bizonyos közömbösséghez vezethet. A gyermekeket azonban állandóan emlékeztetni kell arra, hogy ezzel a művével Isten mit tett a bűnös emberért. A Megtartó a gyermekekért is jött a földre! Ne tegyük regényes történetté – Természetesen nem ismerjük minden tanító elbeszélő stílusát. De gyakran megtörténik, hogy a Lukács 2-t meseként mondják el. Figyeljünk a karácsonyi énekekre is! Kicsinyítő szavak, mint istállócska, jászolka, pásztorocskák, angyalkák gyakran előfordulnak. Pedig itt az Isten Fia, a Megtartó születésének hatalmas üdvtényéről van szó! Ez a régi magyar ének emlékeztessen erre bennünket (Ref. ék: 318. dics.):

Jer, mind - nyá -jan ö -rül -jünk,

És szí -vünk-ben vi -gad - junk,

Mert szü - le - tett Úr Jé - zus ne - künk.

Kit az Atya Úr Isten, Azért jöve, hogy éljünk, Könyörülvén emberen, Isten kedvébe essünk, Elbocsájta teljes időben. Érdeméből kegyelmet nyerjünk.

Elhagyá gazdagságát, Nagy szeretet mindenhez, Véghetetlen országát, Hogy Isten emberekhez Hogy érettünk adja Őmagát. Jöve, fertelmes bűnösökhöz.

Ő életnek adója, Akik benne nem bíznak, Szívek vigasztalója, Sőt bízni sem akarnak, Lelkünk megvilágosítója. Örök halállal mind meghalnak.

Mi azért e felségben, Emberré lett Istenben: Higyjünk mi egy reménységünkben.

A bibliai történet feldolgozása

210

• Dramatikus játék: hagyományos betlehemes, ill. pásztorjáték feldolgozása, vagy a bibliai

Betlehem – szállás: nincs hely

elbeszélés dramatizálása. (** ***)

jászol – pólya – megaláztatás

• Karácsonyi műsor összeállítása versek, énekek segítségével. Verstanulás, versmondás.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• A Római Birodalom előnyeivel és hátrányaival. Róma és a provinciák. Világuralom. A császárok istenekké magasztalták fel magukat. Augustus császár rendelete. (***)

• Tájékozódás a térképen: a Római Birodalom kiterjedése ("az egész föld"), Júdea provincia, Názáret, Betlehem. (***)

• Jézus születéstörténete. Időszámításunk kezdete. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Gyermek születése a családban. A kisbaba gondozása. (*)

• A helyi hagyományok ápolása: betlehemes, ill. pásztorjáték vagy karácsonyi műsor készítése. (** ***)

Dráma / Magyar irodalom

• Improvizatív játék: a kisbaba gondozása, pólyázása, ringatása altatódalokkal. (*)

• (***) Párbeszédek írása a dramatikus játékhoz. (***)

Ének-zene

• Karácsonyi dalok éneklése, válogatás népszokásdalainkból. (* ** ***)

• Részletek meghallgatása

eredeti betlehemes, ill. pásztorjátékokból (** ***)

klasszikus karácsonyi zeneművekből (pl. Händel: Messiás, Bach: Karácsonyi

oratórium, karácsonyi orgonazene) (***) Egy-egy részletet a karácsonyi műsorba is beépíthetünk.

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Képalkotás síkban különböző anyagok (színes papír, textil, vatta, gyapjú, szalma stb.) segítségével. Betlehemi istálló, gyermekszoba berendezési tárgyakkal. (*)

• Modellkészítés papírból: betlehemi istálló emberalakokkal. (**)

• Kézművesmunka vessző, szalma, gyékény vagy agyag felhasználásával. Betlehemi istálló ember- és állatalakokkal, karácsonyfadíszek. (***)

Énekek:

Református énekeskönyv: 98:1–2; 117; 296:1–2; 303:1–3.6–7; 318; 319:1–3.6; 320:1 Jertek, énekeljünk!: 7; 8; 9; 20; 21:1; 24; 28 Harangszó: 2; 5:1–2; 7; 51 Dicsérjétek az Urat!: 103; 105; 106; 111; 114:1–2 Erőm és énekem az Úr: 42; 108

Vázlat:

Augusztus császár – népszámlálás

210 Jézus születése

Augusztusz császárnak parancsolatára rendelet adatott szerte a világra: Minden nép fiai összeírassanak, ahonnan származnak, oda utazzanak. Elindult József is Dávid városába, mert a prófécia nem szólott hiába: "Te pedig, Betlehem, legkisebb nemzetség, belőled származik Izráel királya." Elindult hát József, engedelmeskedett, császár parancsára ugyan mit tehetett. Vele ment Mária, várandós jegyese, s szíve alatt hordott megígért gyermeke. Mikor megérkeztek, így szólott Mária: "Érzem, megszületik még ezen éjszaka, eljött az ideje világra jöttének, keressünk hát helyet Isten Gyermekének." Hanem a szálláson nem volt számukra hely, csak egy istállóban csendesedhettek el, hol az éj csillaga biztatta Máriát, s világra hozhatta elsőszülött fiát.

Jászolba fektette, pólyába takarta, ha felsírt a gyermek, dalával ringatta: "Dicséret az Úrnak, égi magzatának, szalma lett az ágya földre jött Fiának…"

Az abc segítségével (A=1, Á=2, B=3, C=4, D=5, E=6 stb.) megfejtheted a Filippi 2,7–8-ból vett igeszakaszt. Az egyszerűsítés kedvéért csak az egyjegyű betűket sorszámoztuk a q, w, és x nélkül. (A kétjegyű betűk jegyeit külön négyzetbe írd!)

Jézus születése

12

Feldolgozás 210

***

Munkalap: A feladat textusa: "...emberekhez hasonlóvá lett és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig." (Fil 7b–8)

Az Isten Fia maga Isten. Mint ember jött a földre. Ez megalázkodás volt részéről. A mennyei Atya akaratának engedelmeskedve Krisztus meghalt a kereszten, hogy megszabadítson mindenkit, aki hisz benne.

Aranymondás:

Megtanulásra a fenti igeszakasz aláhúzott részét javasoljuk, de kiegészíthető a második részével is: Fil 7b–8

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A Gyermek:

• Jézusról Gábriel angyal azt mondta Máriának, hogy Isten Fia. Erre Jézus születésének elmondásakor és az arról való beszélgetés alkalmával világosan rá kell mutatnunk. Hiba lenne, ha csak mint "gyermek"-ről, és kevésbé "a Gyermekről" beszélnénk és beszélgetnénk, ha Isten Fiáról van szó. Az isteni születés titka: az Isten Fia, maga is Isten, csecsemőként jött a világra. Nem látható tehát különbség közte és más újszülött fiúcska között. Mégis van különbség:

Jézus földi apa nélkül jött a földre. Isten maga az Ő Atyja.

Jézus nem fog vétkezni.

Jézus nem bűnösként hal meg.

Jézus önként hal meg.

– Jézus meghal mindenkiért, aki hisz benne. Nagyszerű, ha erről a csoporttal tanulságos beszélgetés alakulhat ki.

• Hasonlítsuk össze a munkalapon található verset az alábbi igehelyekkel: Lk 2,1–7; Mik 5,1; Fil 2,6–8! Beszélgessünk arról, milyen megaláztatást jelentettek Isten Fia számára születésének körülményei! Milyen megaláztatásokat szenvedett még el életében azáltal, hogy "magatartásában is embernek bizonyult"? Miért jelent ez vigasztalást, biztatást a mi számunkra? (lásd még a 209. lecke *** munkalapját)

Egyéb ötletek:

* Karácsonyi műsor, játék:

• Készítsünk a gyermekekkel karácsonyi műsort, melybe beépíthetjük a munkalap versét, akár dramatikus formában is! Válogassunk hozzá énekeket a felsorolt és közölt karácsonyi énekek közül! (Lásd még a 211., 212. leckét.)

• Feldolgozhatunk egy hagyományos betlehemes vagy pásztorjátékot is, különösen akkor, ha lakóhelyünkön is játszottak ilyet. Összegyűjthetjük a gyerekekkel, milyen énekes, dramatikus hagyományai voltak lakóhelyünkön a karácsony ünneplésének.

• Harmadik lehetőség, hogy a gyermekek alkotják meg a dramatikus játék szövegét is. Ebben az esetben bontsuk mozzanatokra a születéstörténetet (segít a kisiskolások ** munkalapján közölt vázlat), játsszák el a gyerekek spontán szövegalkotással, majd írjanak jelenetenként párbeszédeket, az elbeszélő (narrátor) szövegével együtt! Így tudjuk leghatékonyabban feldolgozni velük a bibliai szöveget, történetet.

* Kézművesmunka:

A nagyobb gyerekek is szívesen barkácsolnak, különösen karácsony előtt, ne hagyjuk őket feladatok nélkül! Elkészíthetik ők is a betlehemi istállót jászollal, ember- és állatalakokkal. Alapanyagként a vesszőt, szalmát, gyékényt vagy az agyagot javasoljuk. Ezek utalnak leginkább Jézus megalázott voltára, arra az emberi környezetre, amelybe megszületett. Szalmából és gyékényből nagyon szép karácsonyfadíszeket is készíthetünk. A megvalósításban segíthet a "Menjünk mi is Betlehembe" című könyv (Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp, 1990).

Jézus születése

210

**

2. Rongyos istállóban pislákol a mécs, A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz. Tekints le az égből, mert szeretlek én. Tartsd fölém kezecskéd védőn, könnyedén! Rongyos istállóban pislákol a mécs, A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz.

3. Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez. Az aprókat áldd meg itt és mindenütt, Élhessenek égben teveled együtt! Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez.

Feldolgozás 210

**

Munkalap:

Nem az istálló a történet középpontja, hanem a Gyermek Jézus. Ezt észrevehették a gyermekek a történetből. Mária és József Jézus születése fölötti öröme most láthatóvá lesz.

Aranymondás:

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Jézus jövetelének célja: Jézus földre jövetele a legelső üdvtény. De nem az egyetlen! Húsvét és pünkösd követi... Okos dolog minderre rámutatni a gyermekeknek. Ezért néhány kérdés több bepillantást enged abba, miért volt szükség rá, hogy Krisztus emberként jöjjön a földre, mi volt a célja. Ki az Úr Jézus Atyja? Az Úr Jézus is Isten? Miért jött az Úr Jézus a földre? Kikért jött az Úr Jézus a földre? Milyen munkához kezdett, amikor felnőtt? Mi történt azután, hogy az Úr Jézus meghalt a kereszten? Kikért halt meg? Hol van most az Úr Jézus? Mit csinál ott?

Egyéb ötletek:

* Dramatizálás:

• Hazánkban kedvelt karácsonyi népszokás volt a betlehemezés, a pásztorjáték. A fennmaradt első szövegek a 17. századból iskolai előadás céljára készültek. Mi is készülhetünk karácsony ünnepére dramatikus játékkal (lásd még: 211, 212. lecke), melynek első része lehet:

1. A császári rendelet kihirdetése

2. József és Mária készülődése és útja Betlehembe

3. Szálláskeresés

4. A gyermek születése A jeleneteket eljátszhatják a gyerekek többször, spontán szövegalkotással, de kötött szövegeket is kereshetünk hozzá gazdag népszokás-anyagunkból, vagy magunk is írhatunk párbeszédeket a Biblia és hagyományos szövegek segítségével. (Ne féljünk együtt játszani, együtt alkotni a gyerekekkel!)

• A játékot egészítsük ki a megfelelő énekekkel, melyhez bőven találunk választékot a felsorolt énekek között, de még közlünk néhány értékeset, melyek nem találhatók meg felhasznált énekeskönyveinkben. Az itt közölt dal az evangélikus énekeskönyvből való (169.) Weöres Sándor szövegével:

Jászol-ban a szal - mán se - hol sincsen ágy,

Itt fekszik kis Jé -zus, lás - sa a vi -lág!

Boldo - gan fi - gyel - nek é -gi fényje -lek

Szé-na - szalma á -gyat, al -vó kis-de -det.

Jászol-ban a szal-mán se - hol sincsen ágy,

Itt fekszik kis Jé - zus, lás - sa a vi -lág!

2. Rongyos istállóban pislákol a mécs, A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz. Tekints le az égből, mert szeretlek én. Tartsd fölém kezecskéd védőn, könnyedén! Rongyos istállóban pislákol a mécs, A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz.

3. Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez. Az aprókat áldd meg itt és mindenütt, Élhessenek égben teveled együtt! Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez.

Jézus születése

210

*

Mária megszülte elsőszülött fiát.Bepólyálta és a jászolba fektette.

Pistinek öcsikéje született. Keresd meg, mely ábrák az övék,azok mellett a köröket színezd kékre! Mely ábrák tartoznak azÚr Jézushoz? Azok mellett a köröket színezd pirosra!

Feldolgozás 210

*

Munkalap:

Induljunk ki a gyermek élményvilágából, és hasonlítsuk össze tapasztalatait az Úr Jézus születésével! A téma egészen jól kapcsolódik a gyermeknek azokhoz a tapasztalataihoz, amikor öccse vagy húga született, vagy a nagynénjének, esetleg a baráti körben valakinek kisbabája lett.

Aranymondás:

(Mária) megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta és a jászolba fektette. (Lukács 2,7)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A baba születése:

• Ehhez a tárgyhoz számos ajánlatot találhatunk a 19. leckében: "Izsák születése", és a 41. leckében: "Mózes születése".

• A témát szemléletessé lehet tenni azzal, ha valamelyik gyermeknek az édesanyja, akinek kisbabája van, meghívja a gyermekeket. Nagyon érdekes számukra, ha látják, hogyan fürdetik a kisbabát, vagy hogyan etetik a cumisüvegből. Ha erre nincs lehetőség, akkor a tanító vagy a gyerekek mindezt egy játék babával is eljátszhatják, pl. megfürdetik a babát, bepelenkázzák, cumisüvegből itatják stb. Bepólyázhatják a babát egy ma is használatos pólyába; majd bepólyálhatják úgy, ahogy Mária tehette és a rajzon is látható: egy puha vászonba vagy kendőbe. Kitalálós játékot is játszhatunk: egy gyermek mutatja, hogy mit csinál egy képzeletbeli babával, a többiek pedig megpróbálják kitalálni azt (különösen érdekes ez azok számára, akiknek otthon nincs kis testvére).

• Beszéljük meg a gyermekekkel, mi van most, amikor egy baba születik, és mi volt akkor, amikor az Úr Jézus született. Az összehasonlítás nagyon elgondolkoztathatja az óvodást azon, hogy az Úr Jézus milyen nyomorúságos körülmények közt jött a földre. Felhasználhatjuk ehhez a munkalap tárgyait. Beszéljük meg velük, mire valók, mire lehet használni ezeket.

* Altatódalok: Tegyenek a gyermekek úgy, mintha egy kis babát tartanának a karjukon, és ringassák! Énekeljenek ehhez bölcsődalt: "Tente baba, tente", "Csicsija babája"! Mondjuk meg nekik, hogy szépen és halkan énekeljenek! Énekeljük el hasonló módon, altatódalként a "Kirje, kirje…" kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk! 20), mintha Mária ringatná a gyermeket és énekelné hozzá a dalt! Énekelhetjük az alábbi, betlehemes népszokásaink között fennmaradt változatot is ugyanazzal a dallammal:

Szűz Mária várja, várja, Aludj, aludj én szentségem,

Aludjon el Jézuskája, Csillag villan széles égen,

Átöleli két karjával, Fényes útját bölcsen járja,

Melengeti szép ajkával. Áldásodat várja, várja.

Barkácsolás: 4–6 gyermekből álló csoport készítsen nagy ív (barna) papírból istállót! (Az istálló ne térben, hanem síkban készüljön el!) Adjunk nekik egy dobozban különféle színű papírt, valódi gyapjút vagy vattát, hogy abból juhokat készítsenek, szalmát, ruhaanyag darabokat József és Mária ruhái számára, és fehér vásznat, amibe az Úr Jézust pólyálják stb! A gyerekek beszéljék meg egymással, ki mit készít az istállóba!

Egy másik csoport gyerekszobát "rendezhet be" egy nagy ív papíron. Adjunk tapétát nekik a gyermekszobához, szép függönydarabokat, csipkéket a bölcsőhöz, talán egy szövetdarabot a padlót befedni, puha ruhaanyagot játékállatok készítésére stb! Az istálló és gyerekszoba lapját akasszuk a falra a teremben egymás mellé, és a gyerekek beszéljenek arról, hogy mi van azokon!

Ismét egy másik csoport vágjon ki olyan tárgyakat, melyekre a kis babáknak szükségük van! Illesszük egymáshoz a különböző darabokat!

211. A pásztorok, az angyal, és az angyalok éneke - Lukács 2,8–14

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 211

Üzenet – Téma:

* Az emberiség nagyon örülhet az Üdvözítőnek.

Aki hisz Őbenne, örök élete lesz.

Isten békességét ajándékozza az embereknek.

Előzmények:

Az Úr Jézus éjszaka megszületett Betlehemben. Az Üdvözítőt Mária bepólyálta, és a jászolba fektette. Józsefen és Márián kívül még senki sem tudta a földön, hogy az Üdvözítő világra jött.

Történet:

Az efrátai Betlehem körüli mezőkön pásztorok őrködtek a nyájuk mellett. "Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett." Erre szükség volt, mert vadállatok* lopózhattak a nyáj közé, elrabolhatták s megölhették a juhokat. A pásztorok valószínűleg tüzet rakhattak, hogy a vadállatokat elriasszák, ők pedig melegedhessenek.

A pásztorokat évszázadokon át lenézték (lásd 1Móz 46,34). Izráelben másként lehetett, mert az izráeliták eredetileg pásztornép voltak. A pásztorok mégsem tartoztak a nép felsőbb köreihez. Jó erre a történet elmondása közben ügyelni.

Váratlanul az Úr angyala állt meg a pásztorok mellett. Azt látták, hogy isteni fény veszi őket körül: "És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége." Ez az angyal a menny isteni dicsőségét kapta útravalóul, hogy ezzel jobban meggyőzze a pásztorokat arról, hogy ő Isten követe. Ugyanezt olvassuk a Bibliában azokról az angyalokról is, akik az ószövetségi korban jelentek meg a földön.

Nem csoda, ha az angyaltól nagyon féltek! "És nagy félelem vett erőt rajtuk." Az angyal nyugtatta a pásztorokat: "Ne féljetek!" Ezt mondta Gábriel angyal is Zakariásnak és Máriának. Érthető, hogy az emberek féltek, ha Isten követét meglátták.

Az angyal így szólt: "...mert íme, hirdetek nektek nagy örömet!" Az örömhöz nem illik a félelem. Az evangélium, az örömhír, melyet az angyal hirdetett, nem félelmet kellett hogy okozzon, hanem örömet.

"...mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész nép* öröme lesz." Ez a legnagyszerűbb evangélium! Nagy öröm Isten minden népe számára (lásd Mt 1,21)! Mindenki számára lehetséges lesz a szabadulás, a megváltás, aki Jézus Krisztustól várja az üdvösségét.

Mi ez a nagy öröm? Az angyal folytatta: "Üdvözítő született ma nektek." Az Úr tudta, hogy ezek a pásztorok várják az Üdvözítőt* , másként az angyal meg kellett volna magyarázza, hogy mi lesz a feladata. Ahogy Gábriel magyarázta meg Zakariásnak, mi lesz a fia feladata.

Az angyal tovább beszélt. Megmondta, ki az Üdvözítő: "aki az Úr Krisztus*". Népe felkent Ura, Királya és Papja most megjelent, hogy üdvözítse azt, aki elveszett. Mindenki, aki hisz benne, a világ Világosságában, nem marad sötétségben (Jn 12,46).

A pásztorok tudták, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. A betlehemiek kétségtelenül ismerték a Mik 5,1-et. Hogy a pásztorok biztosak legyenek abban, hogy a megígért Messiás megszületett, az angyal azt mondta: "a Dávid városában", azaz Betlehemben.

A pásztorok, anélkül, hogy kérték volna, még jelet is kaptak: "A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." Az egyszerű pásztoroknak ezzel azt mondta meg az angyal, hogy az Üdvözítő nem gazdag királyfi, hanem egyszerű kisgyermek, olyan, mint az ő gyermekeik. Be van pólyálva, mint az ő csecsemőik, és jobb híján, egy etetővályúban fekszik. Hogy ez a pásztoroknak nem adott okot a megvetésre, kitűnik abból, hogy sietve elmentek a Gyermeket imádni.

Az angyal befejezte a beszédét. Az újszülött Üdvözítő evangéliuma ismertté lett a földön. A mag el van vetve, nem egy fejedelem, Nagy Heródes, Augustus császár, Cirénius, Sziria helytartója udvarában, hanem ezeknek az egyszerű pásztoroknak a szívében. "Azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelőek, sőt lenézettek" (1Kor 1,28). És ezt azért teszi, hogy gondoskodjék arról, a világ hatalmasai ne dicsekedjenek magukkal (1Kor 1,29).

Mindjárt azután, hogy az angyal befejezte a beszédét, "mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!"

Milyen nagyszerű látvány volt ez, az angyalok ezreit látták a pásztorok a sötét égbolton! Érthetetlen, hogy nem futott ki egész Betlehem megnézni a látványosságot. Vagy csak a pásztorok látták ezt? Csak ők hallották a hatalmas énekkart? Erre kell gondolnunk, annak a ténynek a láttán, hogy mindenki, akinek elmondták, mit hallottak és láttak, elcsodálkozott azon. Az angyalok Istent dicsérték énekükben. Ő ezt a dicsőítést kegyelméért kapta, mert megemlékezett arról az ígéretéről, melyet Évának, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, Dávidnak és egész Izráelnek tett prófétái által, valamint Zakariásnak és Máriának is mondott!

Az angyalének így szólt: "a földön békesség". Nem földi békességről jövendölt, mert a földön addig sohasem lesz békesség, amíg Krisztus egyszer vissza nem jön az ég felhőin. Lesz ugyan békéje azoknak, akik hit által megigazultak. Békességük lesz Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, írja Pál a rómaiaknak a Róm 5,1-ben. Természetesen, minden embernek arra kell törekednie, hogy békességben éljen felebarátjával. Annak a békének, melyet az angyal hirdetett, érezhetően ki kell sugároznia a földre. Aki azonban csak földi békességre törekszik, csalódni fog. Pál a Fil 4,7-ben azt írja: "Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." Ez valóban meghaladja értelmünket. Erről a békességről szól az angyalok éneke.

"...az emberekhez jóakarat". Ennek a jelentését a 2Thessz 1,11-ben találjuk, ahol Pál azért imádkozik, hogy Istenünk a

Életkorok

gyülekezetet töltse meg "teljesen a jóban való gyönyörködéssel". A gyönyörködés eszerint tehát: minden, amit Isten jóságában * ** ** elhatározott, hogy azokat gyermekeinek adja.

Bibliai történetek feldolgozása

211

Az angyali éneknek ezt a részét olvashatjuk másként is: "a jóakarat embereinek." Az Ef 1,5 ad ehhez felvilágosítást: (Isten) "előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint." A jóakarat emberei azok, akiket Isten, kegyelemből fiaivá fogad Jézus Krisztus által. A békesség a földön Isten örökbefogadott gyermekeiben ölt testet!

Jegyzetek: Vadállatok – Az 1Sám 17,34–36-ban azt olvassuk, hogy Dávid elmondta Saul királynak, egyszer a nyáj legeltetése közben megölt egy oroszlánt és egy medvét. Dávid ugyancsak az efrátai Betlehem mezőin legeltette juhait. Az egész nép – Nem "minden nép" van itt. Krisztus által nem minden nép, és nem minden ember részesül általános megbékélésben. A megbékélés csak azoké lesz, "akik hisznek benne". Az az angyal, aki Józsefet álmában figyelmeztette, ezt a Mt 1,21-ben így mondta: "mert ő szabadítja meg népét bűneiből". A "népe" tehát itt nem Izráel népét jelenti, ahogy feltételezik, hanem Krisztus követőit, mind a zsidók, mind a pogányok közül valókat. Gondoljunk a Zsolt 2,7–8-ra: "Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget." Itt nemcsak a zsidókról van szó, hanem a földkerekség népeiről. Üdvözítő – Különféle szavak utalnak ugyanarra a fogalomra: Megtartó, többek közt ezt a szót találjuk a Károli Bibliában az Ézs 19,20-ban: "hogy küldjön nékik megtartót és fejedelmet, és őket megszabadítsa" (az új fordítás nem a megtartó szót használja, hanem "vezetőt" ír). Az Ószövetség többször is használja a "Szabadító" szót. Ez ugyanazt jelenti, mint a Megtartó. Az "Üdvözítő" szó csak az Újszövetségben fordul elő, az evangéliumokban: Lk 2,11 és Jn 4,42. Az Apostolok Cselekedeteiben és az apostolok leveleiben többször is. Az "üdvösség" a héberben ugyanazt jelenti, mint a "megváltás", mind az ideigvaló, mind az örökkévaló, vagy mind a kettő. Az Üdvözítő a Megváltó. (Lásd még a 209. leckét) Krisztus – Héberül: "Messiás" (Dán 9,25.26) "Felkent"-et jelent. Jézus Krisztus a Közbenjáró, a Közvetítő övéi érdekében úgy, ahogy a főpap állt Isten és a nép között, amikor a Szentek szentjében szolgált. Az Úr Jézus Melkisédek rendje szerint való Főpap (Zsid 5,10; 6,20). Azaz Ő is népe Királya és Főpapja, mint ahogy Melkisédek, Sálem királya király is és főpap is volt (lásd 1Móz 14,18). Mint Király, uralkodik, mint Főpap, önmagát áldozta fel övéi bűnéért való engesztelésül. (Lásd még a 204. leckét)

Énekek:

Református énekeskönyv: 98:1–4; 311:1–4; 315:1–5; 316:1–6; 317:1–2; 323:1–2; 326:1–3 Jertek, énekeljünk!: 5; 8; 10; 11; 14; 22:1–3; 32; 36 Harangszó: 4; 5; 6; 7 Dicsérjétek az Urat!: 104; 107; 108; 109; 112; 113; 114 Erőm és énekem az Úr: 20; 42; 43; 71; 103; 142

Megjegyzések: Egy nehéz bibliai rész – Első látásra az elbeszélés anyaga nem tűnik nehéznek. De amint a leírásából látható, sokat kell rajta gondolkodni, és sokat kell tanulmányozni. Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a pásztorok az örömhírt hallották. Sokkal inkább azt kell a gyermekeknek megmagyaráznunk, hogy amit az angyal a pásztoroknak hirdetett, az magának Istennek a proklamációja. Krisztus megváltói munkáját hirdették az angyal és az angyalsereg. Csak a betlehemi Gyermek által lehetséges ez a békesség a földön: Isten jóakarata csak azé, aki benne hisz; annak lesz örök élete (Jn 3,16). Egyszerű pásztorok – Egyszerű emberek hallják elsőként az evangéliumot az angyaltól. Nem szükséges tudósnak lenni, magas állást betölteni, hogy halljuk az evangéliumot. Jól mondják, hogy az Örömhír legjobb befogadói a gyermekek. Mondjuk el nekik, hogy az evangélium nekik is szól. Az Úr Jézus maga mondta ezt (Lk 18,16.17): "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."

Bibliai történetek feldolgozása

211

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• Jézus születéstörténete: az angyali üzenet. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Gyermek születése a családban. Értesítés a születésről. Születési, személyi adatok. (* **) Kinek küldtök értesítést, ha gyermek született a családban? Szegény rokonnak is? Kik kapnak meghívást, hogy jöjjenek megnézni egy újszülött herceget vagy hercegnőt? Meghívnának egy pásztort is?

• Születési értesítés (karácsonyi üdvözlőlap) készítése. Írás emlékezetből, másolás nyomtatott szövegről. (* **)

• Helyi hagyományok ápolása: betlehemes, ill. pásztorjáték vagy karácsonyi műsor készítése. (** ***)

• A megkezdett dramatikus játék, karácsonyi műsor, párbeszédírás folytatása. (** ***)

Ének-zene

• Karácsonyi dalok éneklése, válogatás népszokásdalainkból. (* ** ***)

• Zenehallgatás: klasszikus karácsonyi zene és népszokásdallamok (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Születési értesítés, karácsonyi üdvözlőlap készítése. (* **)

• A színek hangulata, kifejező ereje. Sötét-világos, hideg-meleg színkontraszt. (**)

• Modellkészítés papírból. Papírkivágás. Borítólap (*), keret (**), lámpás (***).

Vázlat:

Betlehem – pásztorok angyal: "Ne féljetek" öröm – Üdvözítő született jel – bepólyálva jászolban

Mennyei seregek: dicsőség – békesség – jóakarat

A pásztorok, az angyal, és az angyalok éneke

211

***

A vers a Lukács 2,8–15 alapján készült. Innen valók azok az igeversek is, melyek a keretben vannak elrejtve. Keresd meg a Bibliában (új fordítás!), melyek lehetnek ezek! Segít benne néhány betű és jel: a fenyőágak a mássalhangzókat, a tobozok a magánhangzókat jelölik.

Feldolgozás

211

***

Munkalap:

A rejtvény megfejtése így hangzik: És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." (Lk 2,13–14)

Legjobb, ha a gyerekek saját Bibliájukban, önállóan kereshetik meg az igeszakaszt. Így nem csak a bibliahasználatot gyakorolják, de megismerkednek a történet bibliai szövegével is. Ha nincs mindekinek újfordítású Bibliája, másoljuk ki ezt a részt!

Aranymondás:

A fenti igeszakaszból az aláhúzott részt javasoljuk megtanítani, de kiegészíthető az előtte álló igeverssel is.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Fontos hír:

• A gyermekek bámulni fognak a mennyei üzeneten, ha elmondjuk nekik, hogy az mit tartalmaz. Azon is csodálkozni fognak, hogy ilyen fontos hírt – amely minden korban és minden helyen minden embernek szól –, olyan egyszerű emberekkel közöltek, mint a pásztorok, és nem magas állásúakkal. De az nem is olyan csodálatos, mert a pásztorok mintaképek mindazok számára, akik a megígért Krisztust várták, és a jövőben várni fogják. Ők az egyszerűek, a szegények, az éhezők, akikről a Hegyi beszédben Jézus azt mondja, hogy ők a boldogok (lásd Mt 5). Ők a mennyek országának az örökösei. Beszéljük ezt meg a történet elmondása alatt vagy utána a csoporttal!

• Az angyal az üdvözítés, a szabadítás örömhírét az Atya Isten nevében hozta a pásztoroknak. "Isten igazsága" tulajdonképpen ugyanaz, mint "Isten ítélete" (ahogy a bíró ítéletet hirdet). A mennyei Bíró ítélete így hangzik: Krisztusért mindenkit, aki a Fiamban hisz, felmentek. Ezt a felmentést minden néppel meg kell ismertetni. A "földön békesség", melyről az angyal szólt, az az igazság, amelyre a Zsolt 98,2 utal.

* Az angyalok éneke: Beszéljük meg a gyerekekkel az angyalok énekének legfontosabb szavait! (A történet részletesen foglalkozik vele.)

"dicsőség": Kinek jár a dicsőség? Ma Isten helyett sokszor kit vagy mit dicsőítenek az emberek? (Róm 16,27; Fil 4,20; 1Pt 4,11; Jel 4,11)

"békesség": Kinek való a békesség? Kitől kapjuk? Elegendő-e az embernek az a békesség, amit maga meg tud szerezni? (Róm 5,1; Fil 4,7; Kol 3,15; 2Thessz 3,16) Milyen békessége lehet annak az embernek, aki magának tulajdonítja a dicsőséget?

"jóakarat": Ki az, akit a Biblia jónak mond? Kitől származik a jó? (Zsolt 25,8; Zsolt 100,5; Mk 10,18; 1Móz 1,31; 2Thessz 1,11)

Az ember az, aki rászorul Isten jóságára, jóakaratára, hiszen mi nélküle nem tudunk jók lenni. Nem a "jóakaratú embereknek" adja hát Isten a békességét, hanem Isten jóakaratából lehet békessége az embernek Jézus Krisztus által.

• Az aranymondás elmélyítésére tanuljuk meg és énekeljük el a Ref. ék. 326. dicséretének első két versszakát! ("Dicsőség mennyben az Istennek...")

Egyéb ötletek:

* Karácsonyi műsor: Folytassuk a 210. leckében elkezdett karácsonyi műsor vagy dramatikus játék készítését! A munkalap verse az ott található vers folytatása. Az énekekhez bő választékot találunk az ajánlásban, most közlünk még egy szép dalt, mely a Cantus Catholici (1651) katolikus énekeskönyvből származik és betlehemes szokásdalként is fennmaradt. Jelen változatot az evangélikus énekeskönyvből (164) közöljük:

A pásztorok, az angyal, és az angyalok éneke 211

**

Feldolgozás

211

**

Munkalap:

A munkalapon a pásztorok és az angyal képe látható, háttérben az angyalok seregével. Színezzék ezt ki a gyerekek! Hogy ne legyen unalmas, adjuk számukra a következő feladatot: A pásztorokhoz olyan színeket válasszanak, melyek földi mivoltukat, félelmüket fejezik ki! Az angyalokhoz pedig sugárzó, ragyogó színeket! Így színekben is megjelenhet az égi és földi világ ellentéte (sötét – világos ill. hideg – meleg színkontrasztra gondolhatunk), melyet a lobogó tűz lángjai kötnek össze.

Aranymondás:

Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lk 2,12)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Angyalok és emberek: Az egyik angyal a hírnök. A többi angyalnak az a feladata, hogy Istent dicsérje. A pásztorok egyszerű emberek. Ők az elsők, akiknek hírül adják az Üdvözítő eljövetelének evangéliumát. A gyerekek csodálkozni fognak azon, hogy annyi angyal jött le a mennyből ily kevés emberhez. Ki mondja el most az örömhírt nektek is? Mi az örömhír? Miért olyan szép, hogy az angyal megmondta, az Úr Jézus Betlehemben, a Dávid városában, a jászolban fekszik? (a próféciák alapján)

Egyéb ötletek:

* Karácsonyi játék:

• Folytassuk a 210. leckénél elkezdett dramatikus játékot! A második rész vázlata:

1. Pásztorok őrködnek nyájaik mellett

2. Az angyali üzenet

3. Az angyalok dicsérete

• 4. A pásztorok beszélgetése Most is bőséges énekajánlatot találhatunk, melyből közöljük talán legismertebb karácsonyi dalunk (Jertek, énekeljünk! 22) régiesebb, szokásdalként fennmaradt változatát:

Mennyből az angyal lejött hozzátok pásztorok, pásztorok, hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok!

Istennek fia, aki született jászolba, jászolba, Ő leszen néktek üdvözítőtök valóba, valóba.

Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária, barmok közt fekszik, jászolba nyugszik szent fia, szent fia.

* Barkácsolás:

• Kézműves munkának ajánljuk az óvodások (*) munkalapjáról a gyertyához készíthető keretet (leírását részletesen lásd ott).

• Készíthetünk a gyerekekkel karácsonyi üdvözlőlapot (Jézus születési értesítőjeként), úgy, ahogy az a legkisebbek (*) munkalapján le van írva.

Ezt a munkalapot különbözőképpen lehet felhasználni:

A. Borítólapként karácsonyi rajzokhoz, leporellóhoz. (A képet lehet nagyítani vagy kisebbíteni.)

B. Egy gyertya keretéül is felhasználhatjuk.

C. Lámpást is készíthetünk belőle.

Feldolgozás

211

*

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Angyalok: Beszéljünk a gyermekekkel az "angyal"-ról! Kik az "angyalok"? Hol laknak? Mit csinálnak? Ha Isten valamit mondani akart az embereknek, néha angyalt küldött a földre üzenetével. Az angyal Isten "követe". Tanítsuk meg a gyermekeknek a következő karácsonyi éneket! Ügyesebbekkel kánonban is énekelhetjük. Csengőszóval "kísérhetjük" a dalt a megfelelő helyen. (Jertek énekeljünk! 5)

212. A pásztorok imádják a Gyermeket - Lukács 2,15–20

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 212

Üzenet – Téma:

Az üzenet átadása – bizonyságtétel.

Imádás, magasztalás.

Előzmények:

Az efrátai mezőkön hallották a pásztorok az angyaltól az örömhírt: Krisztus megszületett! Az angyalok éneke megerősítette ezt számukra.

Történet:

Az angyalok visszatértek a mennybe. A pásztorok azt mondták egymásnak: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg, hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr."

A pásztorok egy pillanatig sem haboztak. Hitük csak meg akart győződni arról, amit az Úr az angyal és az angyalok kara által üzent. Mentek, hogy megnézzék, ami "történt". Fenntartás nélkül hittek. De látni is akarták, amit az angyal mondott.

Sok ember valami láthatóban és kézzel foghatóban akar hinni: "Először látnom kell..." Csak a szónak nem hisznek. Ezzel nem is jutnak el a hívő látásig, a dolgok létéről való meggyőződésig, és egyáltalán nem a meggyőződés öröméig (gondoljunk a Zsid 11,1-re).

A pásztorok elindultak, miután elhitték azt, amit az Úr üzent, hogy meglássák, hogy történt mindaz.

Otthagyták a juhokat. Nincs szó arról, hogy egyikük ott maradt volna, hogy vigyázzon a jószágra. Ebből arra következtethetünk, hogy mind elmentek Betlehembe.

"Elmentek tehát sietve..." Siettek Betlehembe. Gondoljunk csak a gyermekekre, akiknek valami szépet ígértek. Nem lassan, óvatosan, vigyázva mentek. Futottak... A hit ismertető jele ez: "olyannak lenni, mint a kisgyermek" (Mt 18,4).

"...és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket." Első pillanatra nem tűnik jónak a sorrend: először Mária és József, csak aztán a kisgyermek. De képzeljük el a helyzetet! Az istállóban először a felnőttek tűnnek föl; a kisgyermek a jászolban fekszik. Igen: Krisztus eljövetele egészen emberi módon történt. Ugyanaz a helyzet, mint amit a pásztorok bármelyik fiatal családnál találtak volna. Egy apa és anya, akik hálásak és boldogok, a kisgyermek a bölcsőben (bár az itt csak egy jászol). Krisztus hozzánk mindenben hasonlóvá lett, kivéve a bűnt.

"Amikor meglátták..." Most látjuk, hogy a pásztorok végeredményben csak a kisgyermekkel törődtek. Továbbá: Istennek magának kell hitet ébresztenie a szívben, hogy elhiggye, az a jászolban fekvő kisgyermek a megígért Krisztus. Ézsaiás tömören megjövendölte: "Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna" (Ézs 53,2).

"...elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak." A pásztorok távoztak az istállóból, de nem mentek vissza azonnal a nyájukhoz. Előbb másoknak is hallaniuk kellett az örvendetes újságot. Képzeletben látjuk, ahogy végigmennek a városon. Közben bizonyára megvirradt. A keleti nap* korán, reggel hatkor kezdődik. Az emberek kijönnek az utcára, hogy elkezdjék napi munkájukat. A pásztorok mindenkinek elhíresztelték, ami az éjszaka velük történt. Beszéltek az angyalról, a mennyei seregekről, a kisgyermekről, akit a jászolban fekve találtak. Ebben a textusban főleg arról az üzenetről van szó, "amelyet erről a kisgyermekről kaptak." Nem a külső dolog, a kétségtelen bizonyíték a fontos, hanem az üzenet, hogy az a kisgyermek a megígért Krisztus, az Írások Krisztusa. A kisgyermek eljövetele békét hoz mindenki számára, aki hisz benne, a kisgyermek eljövetele által lehetségessé válik Isten jótetszése a bűnös emberek számára. A pásztorok az üdvösség első hirdetői!

"És mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott* azon, amit a pásztorok mondtak nekik." A csodálkozás még nem hit. A "hogy is van az?" még nem jelenti, hogy "azt meg kell néznem." Nem olvasunk arról, hogy az emberek özönlöttek volna a kisgyermekhez. Pedig pont a népszámlálás miatt sokan voltak Betlehemben, akik onnan származtak, vagy ott laktak, eszükbe kellett volna, hogy jusson Mikeás (5,1) próféciája. Betlehemben, az ő városukban fog megszületni a Messiás! Dávid városából származik az Uralkodó! Krisztus eljövetele elérkezett, mindenki megláthatta. De erről semmit sem olvasunk... Maradt a "csodálkozás."

"Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte..." Hallotta, amint a pásztorok elbeszélték, hogy mi történt a mezőn az éjszaka... Most már tudott az üzenetről, melyet az angyal hirdetett, és az angyalok énekéről. Ezeket a szavakat Mária drága kincsként őrizte meg.

"...és forgatta szívében." Mária többet tudott Fiáról. Gábriel angyal beszélt neki róla. Már énekelt az Ő üdvösségéről énekében, amikor Erzsébethez érkezett. Az, amiről a pásztorok beszámoltak, számára nagyszerű bizonyítéka volt annak, amit már tudott: újszülött Fia az Üdvözítő, a Szabadító. Hiszen Jézus a neve!

"A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik." Sokkal később a pásztorok visszamentek nyájukhoz. Boldog, egyébként hivatásuknál fogva nyugodt és hallgatag embercsoport hagyta el a várost. "Ahol a szív csordultig tele van, ott nem tud hallgatni a száj." Ez szó szerint ráillett a pásztorokra. Minden, amit hallottak és láttak azon az éjszakán a mezőn és a jászol mellett, megegyezett. Ezáltal hitük erősödött. A hívő hálás Isten hűségének minden bizonyságáért. A pásztorok nem tudtak erről hallgatni!

Aki Jézus Krisztusban hit által Megváltóját látja, nem tud hallgatni erről. Nem hagyhat bennünket nyugodni. Meg kell nyilvánulnia szóban és tettben. Meg kell vallani a gyülekezetben (gondoljunk az úri szentvacsorára), és a gyülekezeten kívül is el kell mondani (gondoljunk az evangélizációra).

A pásztorok minden bizonnyal jó állapotban találták juhaikat.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

212

Jegyzetek: Keleti nap – Körülbelül hat órakor gyorsan világos lesz; este hat óra körül hirtelen alkonyodik. Fél órán belül besötétedik. Az emberek itt általában korán lefeküdnek, és korán kelnek, azért is, mivel délben nagyon meleg van. Csodálkozni – Inkább, mint "álmélkodni". Az ApCsel 2,7-ben azt olvassuk: "Megdöbbentek, és csodálkozva mondták". Ez egy bibliai- stilisztikai forma: (csaknem) ugyanannak a szónak kétszeri használata. A "csodálkozni"-ban tehát nagyrészt benne van a "megdöbbeni" jelentése is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 98:1–4; 326:3–5; 327:1–4; 329:1–2.5 Jertek, énekeljünk!: 11:2; 15:1; 16; 22:1.4.5; 33; 35:1–4 Harangszó: 4; 5; 6; 7 Dicsérjétek az Urat!: 104; 107; 109; 112; 114 Erőm és énekem az Úr: 39; 42; 49; 68; 143

Megjegyzések: Az üdvösség hirdetése – Lelkipásztornak kell ahhoz lenned, hogy bizonyságot tégy az üdvösségről, mely Krisztusban jött el hozzánk? Nem, minden hívőnek a feladata, hogy beszéljen Királyáról. A pásztorok példájából láthatjuk, hogy ők azt nem tudták meg nem tenni. Kényszer hajtotta őket, hogy mindenkinek, aki hallani akarta, hirdessék, amit hallottak és láttak. Beszélgessünk erről a gyermekekkel! Így jobban megértik, mit jelent keresztyénnek lenni. Elbeszélés – A leckében olyan témáról van szó, melyről inkább beszélgetni kell, mint elbeszélni. Lehet gondolatban a jászolhoz menni a gyermekekkel. Milyen lenne a reakciójuk? Ők is örülnének? Csodálkoznának, mint a pásztorok?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

Jézus születéstörténete: a pásztorok imádása. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

Karácsonyi előkészületek. Ajándékozás. Karácsonyi üdvözlet. (***)

Történetek a külmisszió történetéből – keresztyén és nem keresztyén kultúrák találkozása. (***) Szép példákat találhatunk a külmisszió történetében férfiakról és nőkről, akik az örömhír (evangélium) hirdetésének szentelték életüket. A pásztorok hírmondásához kapcsolódva elmondhatunk vagy felolvashatunk egy-egy lenyűgöző történetet.

Helyi hagyományok ápolása: betlehemes, ill. pásztorjáték vagy a karácsonyi műsor befejezése, előadása. (** ***) A játékot, műsort előadhatjuk a gyülekezetben, az iskolában, az osztályban szülők, családtagok előtt, vagy más helyi közösségek előtt, pl. az öregek otthonában, de elmehetünk vele egyegy család vagy magányos öreg ember otthonába is. Így lehetnek a gyermekek, mint a pásztorok, Jézus születésének hirdetői lakóhelyükön.

Dráma / Magyar irodalom

A megkezdett dramatikus játék, karácsonyi műsor, párbeszédírás befejezése. Világítás, mozgások, díszletek, jelmezek. Összpróba és előadás. (** ***)

Ének-zene

Karácsonyi dalok éneklése, válogatás népszokásdalainkból. (* ** ***)

A dramatikus játék, műsor kompozíciójának kialakítása énekes és zenei betétekkel. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz-Művészettörténet) / Technika

Modellkészítés papírból. Papírkivágás. A betlehemi istálló ember- és állatalakokkal. (* **)

A pásztorok hódolatát bemutató ábrázolások tanulmányozása. Rembrandt: A pásztorok imádása. Fény és árnyék ellentéte, sötét-világos színkontraszt. (***)

Karácsonyi képeslap készítése. Technikák: színes ceruza, filctoll, monotípia, papír- vagy linóleummetszet. (***)

Vázlat:

üzenet – csodálkozás

pásztorok: "menjünk el"

Mária

Mária, József – gyermek a jászolban

dicsőítés

b

A pásztorok imádják a Gyermeket

212

***

A keretbe írott igének csak a mássalhangzóit olvashatod. Próbáld meg megfejteni, milyen magánhangzók hiányoznak!A "a" nyílnál kezdődik, a "b" nyílnál folytatódik az igevers. Ha nem boldogulsz vagy ha ellenőrizni akarod, keresdmeg a Bibliában! (Hogy hol, azt is meg kell fejtened, illetve keresned.)

Feldolgozás

212

***

Munkalap: A rejtvény textusa: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" – ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Máté 1,23)

Ez a textus az Ézs 7,14-ből való idézet. Ézsaiás próféta azt kellett megmondja Júda istentelen királyának, Áháznak, hogy a szírek, akik felvonultak Jeruzsálem ellen, nem tudják elfoglalni a várost. Áház jelet kérhetett, de nem fogadta ezt el. Akkor azt a jelet kapta az Úrtól, hogy egy fiatal nő, aki teherben van, fiút fog szülni, Immánuelt (Velünk az Isten). A rejtvény megfejtésénél használhatják a gyerekek a Bibliát. Megkereshetik az ézsaiási próféciát is.

Aranymondás:

A fenti igevers: Mt 1,23

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Siess Betlehembe! Ennek a történetnek az lehet a központja, mennyire siettek a pásztorok, hogy meglátogassák a jászolban fekvő Gyermeket. Korunkban a karácsonyi előkészületek az anyák vállára nehezednek. Mi mindent kell bevásárolniuk! Élelmiszert, italt, különféle díszeket! Van ennek valami köze ahhoz, ahogyan a pásztorok siettek a gyermekhez? Nem feledkezünk meg a karácsonyi Gyermekről? Tanács a gyermekeknek: Siessenek ők is Betlehembe! A pásztorok otthagyták a nyájukat. Semmit sem vittek magukkal a jászolhoz. Elmondjuk mi is mindenkinek, hogy Jézus megszületett?

Evert Kuijt: A zarándok éneke

Gazdag voltam, amikor még Betlehembe elindultam. Zsákjaimat teleraktam mindennel, amit akartam. A Gyermeké legyen minden, amit magammal elvittem. Szerettem Őt és imádtam, De még útközben megálltam, lábaim csak roskadoztak, teher alatt elfáradtak, túl nehéz lett, amit vittem!

Erre átnéztem a kincsem, és az útfélre leraktam, amit könnyen otthagyhattam. Botladozva mentem tovább, láttam a város kapuját, de ott már csak földre rogytam, s mindent-mindent kipakoltam. Amint a terhemet letettem, tovább boldogan mehettem, könnyű volt a léptem, s lelkem, mikor a Kisdedre leltem. Benne önmagamat láttam, Ahogy Isten láthat engem!

Egyéb ötletek:

* Karácsonyi műsor: Befejezhetjük a 210. leckében elkezdett karácsonyi műsor vagy dramatikus játék készítését. A munkalap verse az előző két lecke versének befejező része. "A zarándok éneke" című költeményt is beépíthetjük műsorunkba. A dicsérő, magasztaló énekek sorát kiegészíthetjük az alábbi énekkel (Jertek, énekeljünk! 35):

Pász-to-rok, pász-to-rok örvendez - ve In-dulnak Jé-zushoz Bet-le-hem-be,

Bol - do-gan hó - dol-ni a Kisded-nek, Ő ho-zott váltsá-got az em-ber-nek.

Angyalok szózata minket is hív, Értse meg ezt ma itt minden hű szív. Istennek szent Fiát mi is áldjuk, Mint a hű pásztorok, magasztaljuk.

* A pásztorok hódolata:

• A pásztorok hódolatát bemutató képek, ábrázolások elemzése. Különösen ajánljuk Rembrandt: "A pásztorok imádása" című olajfestményét (Lásd Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai 14. old.). Beszéljük meg, hogyan fejezi ki a művész a született kisgyermek Istenfiúságát a fény és árnyék eszközeivel! Honnan sugárzik a fény? Mi világítja meg az emberalakokat? Mit fejeznek ki mozdulataik, arckifejezéseik?

• Készítsünk a gyerekekkel karácsonyi üdvözlőlapot, mely a pásztorok hódolatát, imádását ábrázolja! A lap méretei 2x10x15 cm, középen kettéhajtva. A lap külső oldalára készülhet a rajz filctollal vagy színes ceruzával (képzőművész szakkörben papír vagy linóleummetszettel, monotípiával is próbálkozhatunk), belső oldalára írhatjuk a karácsonyi evangéliumot, az üzenetet, amit a pásztorok átadtak: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lukács 2,11) Vagy az evangéliumok evangéliumát: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János 3,16) Esetleg mindkettőt.

A pásztorok imádják a Gyermeket

212

**

Rakd a szavakat helyes sorrendbe, és egészítsd ki az igeverseket!

Elmentek tehát sietve,

amelyet erről a kisgyermekről kaptak.Lukács 2,16-17

Feldolgozás

212

**

Munkalap: A feladat textusa:

Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak. (Lukács 2,16–17)

A munkalapot kartonpapírra ragasszák rá a gyerekek (esetleg arra is nyomtathatjuk)! A textust a csillag körül található szavakból egészítsék ki! Színezzék ki a csillagot, majd vágják ki! A textust rögzítsék vagy függesszék a csillag alsó csücskéhez! Ha a csillag felső csücskét kilyukasztják és fonalat fűznek bele, felakaszthatják.

Aranymondás:

(A pásztorok) elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak. (Lukács 2,17)

Kiegészíthető a Lukács 2,16–17 további részeivel.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Isten-dicséret: A pásztorok sietve (azonnal, rögtön – nem tétovázva) elindulnak, és megérkeznek az istállóba. Ott megtalálják Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. Elmondják az üzenetet, amit az angyaloktól kaptak. Továbbadják az evangéliumot. Vajon mi tudjuk-e ilyen készségesen, örömmel hirdetni, hogy Jézus Krisztus "nektek" is megszületett. S nem csak karácsonykor, hétköznapokon is. Hogyan hirdethetjük mi ezt? Beszélgessünk a gyermekek bizonyságtételéről! Segíthet ebben, ha elolvassuk Ady Endre: Kis, karácsonyi ének című versét. Beszéljük meg a gyermekekkel, mit jelentett az Isten-dicséret a költőnek gyermekkorában! Meg is taníthatjuk a verset és beépíthetjük karácsonyi műsorunkba.

Egyéb ötletek:

* Karácsonyi játék: Fejezzük be az előző két leckében elkezdett dramatikus játékot! A harmadik rész vázlata a következő:

1. A pásztorok elmennek és megtalálják a gyermeket

2. Elmondják az üzenetet

3. Visszatérnek és dicsőítik Istent A jeleneteket fűzzük egymáshoz! Ebben segíthet a világítás (éjszaka – sötét; angyal – "reflektorfény" pl. diavetítővel; istálló – gyertya, mécses stb.), a mozgás (hosszú út – körbe járás énekléssel), az énekek vagy néhány fontos tárgy (pl. a jászolbölcső) elhelyezése. A jelmezeket kialakíthatjuk betlehemes népszokásainknak megfelelően (kucsma, kabát stb.), de törekedhetünk korhűségre is (fejkendő a pásztoroknak). Az angyalokat hitelesebben megidézi egy egyszerű fehér ruha, és tiszta, csengő gyermekhangon megszólaló ének, mint az angyalszárnyak. Kiegészítésül most is közlünk egy egyébként jól ismert, hagyományos betlehemes éneket (Kerényi György: Jeles napok dalai 33)

1. < 1'> Pász -to - rok, kel -jünk fel, ha mar in -dul -junk el

2. Angyalok hirdetik, Messiás születik,

Bet - le -hem vá -ro -sá -ba, rongyos is -tál -lócs -ká -ba! Itt van jele fényének, helye születésének, pólyába, pajtába, be vagyon takarva posztócskájába,

Si -es -sünk,

áldott gyermek, szenved már kis korába.

ne kés -sünk,

hogy még e - zen éj -jel o -da ér -hes -sünk, mi u - runk-nak tisz -te - le -tet te -hes -sünk.

* Barkácsolás: Kézművesmunkaként elkészíthetjük a legkisebbeknek (*) ajánlott feladat második változatát, egy felülről megvilágított dobozt, benne az istállóval. Több állattal is kiegészíthetjük.

A pásztorok imádják a Gyermeket

212

*

Feldolgozás

212

*

Munkalap:

Ezt a munkalapot kétféleképpen lehet felhasználni: 1.: A lapot színezd ki, majd ragaszd kartonpapírra vagy rajzlapra! Vágd ki a pásztorok alakját az 1. ponttól kezdve a 2.pontig! A szaggatott vonalon hajtsd előre a pásztorok alakját, hogy álljanak! Vágd körül a képet, majd hajtsd előre a felső szaggatott vonal mentén a hátteret (lásd a lenti mintát)! A kisebbeknek az alakok kivágásánál adjunk feltétlenül segítséget! 2.: Ez a feladat önálló munkaként a kisiskolás (**) korosztálynak is ajánlható. Óvodásokkal csak állandó felnőtt segítséggel tudjuk elkészíteni. A lapot színezd ki, majd ragaszd fel egy rajzlapra! Vágd ki teljesen az alakokat! Végy egy cipődobozt, és vágj egy kis lesőablakot a doboz oldalára! Esetleg ragassz apró szalmát a doboz aljára! A szaggatott vonal mentén hajlítsd be az alakok talpazatát, kend be ragasztóval az alsó részeket, és ragaszd a dobozba! Ragaszd a gerendákat és az ablakot a doboz hátsó belső oldalára! Az ablakot esetleg ki is lehet vágni. Vágj ki egy négyszöget a dobozfedélből, majd ragassz selyempapírt a tető belsejébe! Helyezd a fedelet a dobozra, és... elkészültél.

Aranymondás:

(A pásztorok) Elmentek tehát sietve, és meglátták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. (Lk 2,16)

Memorizálásra javasoljuk az aláhúzott (kiemelt) részeket, de a nagyobbakkal, értelmesebbekkel az egész igevers megtanítható.

43. old.):

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Bevezetés a történethez:

A pásztor: Ki a pásztor? Mit csinál? Miért tartózkodik éjszaka a mezőn?

Mi az ígéret? Szüleid talán egy kerékpárt ígértek a születésnapodra. Még várnod kell egy ideig, de tudod, hogy a kerékpárt meg fogod kapni. Hagyjuk, hogy a gyerekek maguk is találjanak ki példákat. Aztán elmondhatjuk, Isten már nagyon régen megígérte, hogy az Úr Jézus eljön a földre. (Már Ádám és Éva megkapta ezt az ígéretet!) A pásztorok voltak az elsők, akik meghallották, hogy az ígéret beteljesedett.

Mai történet: Pista hallja az óvodában, hogy Marciéknál ezen a délutánon születésnapi buli lesz. Mindenki arról beszél. Mit tesz Pista, amikor hazamegy? Azonnal megkérdezi, hogy elmehet-e ő is a bulira. Te mit tennél a helyében? Amikor a pásztorok meghallották az angyaloktól a nagy újságot, hogy az Úr Jézus megszületett, otthagyták a juhaikat, azonnal meg akarták Őt nézni és imádni.

Gyermekágyas asszony meglátogatása: Mondassuk el a gyermekekkel, mit tudnak erről: Voltak-e már látogatóban olyan anyukánál, akinek gyermeke született? Vittek-e ajándékot a kisbabának? Stb.

Gyermekdal: Megtaníthatjuk a gyerekeknek az alábbi kedves népszokásdalt (Menjünk mi is Betlehembe

Kis Jé-zus, ki megszület-tél ma éj - jel ne -künk,

U-gye, Té-ged mi gyermekek megkérdez-he - tünk?

Fényes csillag ve-ze-tett, nincs mit adjunk Tene-ked,

De a szívünk mindö-rök-ké a Ti - ed le - gyen!

213. Jézus bemutatása a templomban Simeon és Anna - Lukács 2,21–39

Írta: Evert Kuijt

Fordította: Dr. Körpöly Kálmán

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 213

Üzenet – Téma:

Jézus Krisztus minden nép világossága.

Az ígéret beteljesedése feletti öröm.

Előzmények:

Az Úr Jézus megszületett. Az angyal elmondta ezt a pásztoroknak. Az angyalok énekeltek. A pásztorok elmentek Betlehembe, hogy megnézzék a Gyermeket. Elmondták mindenkinek, ami azon az éjszakán történt.

Történet:

A Gyermek nyolcnapos lett. Ezen a napon szokták a zsidó kisfiúkat körülmetélni. Jézust, az Isten Fiát is alávetették ennek a törvénynek (lásd Gal 4,4). Egészen emberré lett, kivéve a bűnt. Mégis végre kellett hajtani rajta a bűntől való megtisztulás, a körülmetélkedés jelét. Így Krisztus engedelmeskedett a törvénynek, mivel teljesen szenvedni akart Övéi bűnéért.

Aki körülmetéletlen volt, az idegen volt Isten számára. Jézusnak, az Isten Fiának meg kellett alázkodnia, ha nem akart idegen lenni Atyja számára. Azzal, hogy körülmetélték, fölvétetett az Isten és népe közti szövetségbe.

Nem történik említés arról, hogy ki metélte körül a Gyermeket. Betlehemben is lehetett egy férfi, egy rabbi, aki ezt a feladatot vállalta.

A körülmetélés napján kapta a Gyermek a Jézus nevet, ahogy azt az angyal Máriának (és Józsefnek is) megmondta.

A fia születése utáni negyvenedik napon jelenhetett meg a zsidó asszony megint a nyilvánosság előtt. Akkor nem volt már "tisztátalan" a szülés után (lásd 3Móz 12,2–4). A 3Móz 12,6–8 szerint: Ezen, a körülmetélés utáni harmincharmadik napon mehetett először a szent sátorhoz, később a templomba. Akkor áldozatot kellett vinnie a paphoz: egy esztendős bárányt és egy galambfiókát vagy gerlicét. Ha szegény embereknek nem telt bárányra, akkor az áldozat lehetett két gerlice vagy két galambfióka is. Az egyik galamb égőáldozat volt (hálából bemutatott), a másik pedig vétekáldozat (hogy kiengesztelést szerezzen). Az áldozat bemutatása után a pap az asszonyt tisztának nyilvánította.

Jézus édesanyjának is meg kellett tartania ezt a törvényt. Ő is tisztátalanná lett azzal, hogy szült, még ha az Üdvözítőt szülte is. Itt is újból Krisztus mély megalázottságát látjuk: Születése után az Ő anyjának is meg kellett tisztulnia*.

József és Mária az efrátai Betlehemből elmentek Jeruzsálembe. Ez kb. 7 km gyaloglást jelentett. Karjukon vihették az áldozatot: egy pár gerlicét vagy galambfiókát.

A gyermek Jézust "be kellett mutatni" az Úrnak. Izráelben minden elsőszülött fiút "meg kellett váltani", mivel az Úrnak volt szentelve*. Hogy őt, mint örököst, meg lehessen tartani, öt sékelt kellett fizetni érte (4Móz 18,16). Így mutatták be, bár Isten Fia volt, Krisztust is Istennek, az ő Atyjának, és fizették meg érte a váltságdíjat.

Mielőtt a gyermek Jézust az Úrnak bemutatták volna, a templom egyik udvarán különös találkozás történt. Azt olvassuk, hogy élt Jeruzsálemben egy Simeon* nevű "igaz és kegyes ember". "Várta Izráel vigasztalását", azaz várta a Messiás eljövetelét, aki Izráelt meg fogja vigasztalni. Ez volt minden igaz izráelita reménye.

A Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta tőle, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. Simeon tudta, hogy Krisztus eljövetelének ideje közel van.

A Szentlélek indítására a megfelelő időben ment a templomba: amikor József és Mária a gyermek Jézussal megérkezett az udvarba, ő is éppen ott tartózkodott.

Kétségtelen, hogy a Szentlélek által tudta meg Simeon, hogy a kisgyermek, akit bevittek, a megígért Messiás. Milyen csodálatos ugyanis az, hogy Simeon nem a szegényes körülményekre figyelt. Egy egyszerű, vagyontalan házaspár egy gyermekkel, a férj két galambot hoz, melyet lehet, hogy az imént vásárolt a galambárusoktól (lásd Jn 2,14; 222. lecke).

Simeon habozás nélkül Józsefhez és Máriához ment, s karjába vette a Gyermeket. Magasztalta és dicsőítette Istent.

Simeon énekének a magyarázata:

Simeon szavait, melyeket mondott, amikor karjában a gyermek Jézussal ott állt, joggal nevezhetjük éneknek. Éneke valójában csak egyetlen hosszú mondat, mellyel Simeon az Úrhoz fordult. Azt énekelte meg benne:

hogy az Úr őt most békességgel bocsáthatja el, hogy meghaljon, amint megígérte;

saját szemével látta Isten üdvösségét (az Üdvözítőt), a Gyermeket, akit karjában tartott;

ez olyan üdvösség, olyan megváltás, melyet Isten minden nép szeme láttára elkészített (tehát nemcsak Izráel számára); – olyan világosság abban a sötétségben, melyben a pogányok élnek, mely által kapcsolatba

kerülnek a világ Világosságával, Jézus Krisztussal. Üdvösség is, mely a Messiás eljövetelével elkezdődik, Isten népének Izráelnek dicsőségére, mert Izráelt tisztelik, mivel Krisztus ebből a népből származik.

Látjuk, hogy Simeon Krisztus eljövetelét "világraszóló"-nak találta. Más szóval: a Szentlélek tudtára adta, hogy az üdvösség, mely Krisztusban van, a föld minden népéé. Nemcsak Izráelt, hanem minden népet beragyog a világ Világossága, Jézus Krisztus. Ez a missziói parancsban teljesedik be, melyet az Úr Jézus később ad majd tanítványainak, és velük együtt mindazoknak, akik Őt szeretik.

József és Jézus anyja, Mária csodálkoztak azon, amit Simeon Életkorok Róla beszélt.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

213

Simeon megáldotta őket, és Máriának prófétai szavakat mondott: "Íme, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben." Az Üdvözítő eljövetele soha nem lesz eredmény nélkül. Izráelben lesznek, akik elutasítják Őt, azok számára Krisztus elesés és ítélet lesz. Mások Üdvözítőként ismerik el, és ezért az számukra felemelésül szolgál. Mint újjászületett emberek támadnak fel.

József és Mária számára ez a korlátok közé szorítás nehéz dolog volt, mert Simeon azt jövendölte, hogy a karjában tartott Gyermek által viszály és ellenségeskedés támad. Az Üdvözítő "jelül" lesz, "amelynek ellene mondanak". Az emberek Izráelben – és később más országokban is – teljesen másképpen nyilatkoznak majd Krisztusról. Az egyik ördögtől megszállottnak fogja tartani, a másik csak csodái miatt követi, ismét más elárulja, lesznek akik halálra ítélik, ütik és leköpik, gúnyolják és megkorbácsolják, míg mások azt kiáltják: "Feszítsd meg, vidd el!". De lesznek sokan olyanok is, akik szívből elfogadják Őt.

Simeon közben főként Máriához intéz prófétai szavakat: "A te lelkedet is éles kard járja majd át." Mária is részese lesz tehát annak, hogy Jézusnak "ellene mondanak". Az ezzel járó szomorúság éles kardként járja át a lelkét. Gondoljunk csak Máriára, amint ott áll a Golgotán, miközben Fia, aki akkor még csak 33 éves, mint egy gonosztevő a kereszten függ.

Miért így fog történni? "Hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata", azaz, Krisztus eljövetele által az emberek titkos gondolatai és véleményei ismertté legyenek: vagy vele vagy ellene (vö. Lk 9,49–50; 11,23).

Volt még valaki a templomban, akit nagyon érdekelt az a Gyermek, akit József és Mária be fog mutatni az Úrnak. Az öreg Anna, egy bizonyos Fánuel leánya, az Áser* törzséből, aki kb. nyolcvannégy éve élt özvegyen. Mindössze hét éve házasodtak össze, mikor a férje meghalt. Anna prófétanő volt. Több ilyennel is találkozunk a Bibliában. Gondoljunk Debórára és Huldára.

Annáról azt olvassuk, hogy éjjel és nappal a templomban tartózkodott, hogy Istent szolgálja böjtöléssel és imádkozással.

Anna látta, hogy Simeon ott áll a Gyermekkel a karjában. Azonnal megértette, hogy Ő a régóta várt Messiás! Akkor maga is odaállt, és megvallotta, hogy az a Gyermek az Üdvözítő. Anna ezt elmondta mindenkinek Jeruzsálemben, akik, éppen úgy mint ő és Simeon, a megváltást (mondhatjuk úgy is, hogy a Megváltót) várták.

József és Mária ezután a Jézussal és az áldozati galambokkal a paphoz mentek, aki bemutatta a Gyermeket az Úrnak, és elvégezte a kötelező égő- és vétekáldozatot.

Most Lukács időben egy óriási ugrást tesz: Visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. József és Mária azonban előbb Betlehembe mentek vissza (lásd Mt 2; 214. és 215. leckét).

Jegyzetek: Szülés után való megtisztulás – Az Úr Jézus nem bűnben fogant és született, mivel Ő "a Szentlélektől fogantatott". Mégis megtörtént a tisztulási és vétekáldozat. Az elsőszülötteket az Úrnak szentelték – Ezt annak az emlékére kellett cselekedni, hogy az Egyiptomban töltött utolsó éjszakán Izráel elsőszülöttjei életben maradtak, amikor az angyal mind az emberek, mind az állatok elsőszülöttjét megölte, ha nem volt ott az ajtófélfán a páskabárány vére (lásd 2Móz 12,12–13.23.29; 49. lecke). Attól kezdve minden első fiút és állatot Istennek szenteltek. Az elsőszülött fiút és a tisztátalan állatokat (pl. a szamarat) meg lehetett váltani; az elsőszülött tiszta állatot (pl. juhot, kecskét, marhát) azonban meg kellett áldozni (lásd 4Móz 18,15–19). Simeon – A zsidó tudósok könyveiben találkozunk egy Simeonnal, aki Nagy Heródes idejében nagy tekintélynek örvendett Jeruzsálemben. Hillélnek, a sanhedrin (zsidó nagytanács) alapítójának és elnökének a fia volt. Simeon apja utódaként szintén a nagytanács elnöke volt. Megkapta a rabban címet, melyet egyszerre csak hét tudós kaphatott meg. A zsidó tudósok azt mondták, hogy Simeonban prófétai lélek volt, és hogy megfosztották tisztségétől, mivel ellene mondott annak az uralkodó felfogásnak, hogy a Messiás országa csak időlegesen jön el. Úgy vélik, hogy Gamáliel rabbi, akit az ApCsel 5,34 és 22,3-ból ismerünk, az ő fia volt. Simeon, mint tudós, a próféciákat tanulmányozta. Amikor tanulmányai közben Dániel könyvéhez ért, abban bizonyára megtalálta azt az időt, amikor a Messiás el fog jönni. Áser törzse – Kis törzs, mely Izráel (a tíz törzs országa) fogságra vitele előtt az ország északnyugati részén a Földközi-tenger partján lakott. Anna ősei már I. Jeroboám vagy egy későbbi király idejében Júdába (a két törzs országába) költözhettek, hogy ott az Úrnak szolgálhassanak. Lehet az is, hogy elődei a Babilonból visszatérő zsidókkal együtt jöttek Júdába.

Énekek:

Református énekeskönyv: 134; 301; 318; 447; 500:1

Jertek, énekeljünk!: 2; 27; 32:1.3; 72; 85; 161

Harangszó: 2; 3; 4:1; 47

Dicsérjétek az Urat!: 18; 40; 102; 103; 104:1

Erőm és énekem az Úr: 21; 78; 108; 112; 123; 143:1.4

A bibliai történet feldolgozása

213

Megjegyzések: Jézus Krisztus világosság minden nép számára – Zakariás énekében szó van arról a szabadításról, melyet Isten népének, Izráelnek ajándékoz. Simeonnak ebben az énekében az öreg próféta világosan bevon minden népet a Jézus Krisztus által való szabadulásba: "világosságul a pogányoknak". A Zsolt 87-et ismétli más szavakkal. Az ígéret beteljesedése feletti öröm – Ahogy Simeon, úgy mi is várhatjuk Jézust a szívünkbe. Amint Anna, úgy mi is imádkozhatunk, hogy jöjjön el hozzánk. És ahogy Simeon, mi is kifejezhetjük és megénekelhetjük az üdvösség miatti örömünket és hálánkat, amely Jézus Krisztus eljövetelével érkezett el hozzánk. Karácsony az erre kiválasztott idő, de szívünkben minden nap lehet ünnep. Ő, a Békesség Fejedelme, eljött! Simeon énekéről a felsősöknek – Éppen úgy, ahogy Mária és Zakariás énekét, ezt az éneket is el lehet olvasni ebben a csoportban. A magyarázat segíthet annak a megértésében, hogy miről van itt szó.

Vázlat:

Jézus

8. nap – körülmetélés

40. nap – templom – "bemutatás"

égőáldozat és vétekáldozat szegények – 2 galamb

Simeon – ének – prófécia Anna – 84 év

Jézus a templomban Simeonnal és Annával

213

***

Mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet

elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék

világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek,

Izráelnek.

Lukács 2,30–32

szikláját < 1'> Az ige szavait összekeveredve találod meg a bal oldali oszlopban. Ha beírod amegfelelő helyre, el tudod olvasni. A "hegy" tetejéről indulj! Segít, ha

Íme

megfigyeled, hány betűből állnak a szavak.

SionbaamegütközésateszemkövétmegbotlásRóma

Feldolgozás

213

***

Munkalap: A rejtvény textusa:

"Íme, a megütközés kövét, a megbotlás szikláját teszem Sionba." (Róm 9,33)

Itt Simeonra gondolunk, aki azt mondta, hogy a karjában levő Gyermek "elesésre és felemelésre" rendeltetett. Sokan tudni sem akarnak róla, haragusznak rá és üdvösségére. "Elesésük" oka "a megütközés köve, a megbotlás sziklája", Jézus Krisztus. Hála Istennek, a Róma 9,33 még folytatódik: "és aki hisz őbenne, az nem szégyenül meg" – ez az a felemelés, melyről Simeon prófétált. Különösen erről szóljunk a gyermekeknek!

Aranymondás:

…mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek. (Lk 2,30–32)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A világ Világossága: Az Úr Jézus világosság minden nép számára. Itt a missziói parancsra gondolunk, melyet később adott: Mt 28,19: "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet..."; Mk 16,15: "Menjetek el szerte az egész világba..."; Lk 24,47: "...minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve." A Jn 17,18-ban ezt olvassuk: "Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba". Olvassuk el ezeket a textusokat a gyermekekkel! Beszélgessünk a csoporttal arról, mit jelent az a hír, hogy Jézus Világosság minden nép számára (lásd még a következő igéket: Jn 8,12; Jn 9,5; Jn 12,46)! Hálával mutassunk rá erre! Miért kell hálásnak lennünk azért, hogy az Úr Jézus Világosság minden nép számára? (A "minden nép" akkor még a pogányokat jelentette. Mi is pogány származásúak vagyunk! A misszió által, melyet az apostolok kezdtek el, és a misszionáriusok folytattak, ragyogott fel Krisztus világossága a többi országban is.) Itt lehet beszélni arról, támaszkodva a gyermekek történelmi ismereteire, hogyan terjedt el a keresztyénség Európában, hogyan vette fel a mi népünk a keresztyén hitet. Milyen feladata van még ma is az Úr Jézus Krisztus gyülekezetének? (Misszió, evangélizáció). Vannak vélemények, melyek szerint "új pogányság" korában élünk. Milyen jelei vannak ennek? Csak távoli országokban kell-e missziót végeznünk?

Egyéb ötletek:

* Ábrázolások:

• Készíttessünk rajzot vagy festményt a történetben előforduló négy egymást követő eseményről (a papírt osszuk fel négy részre):

József, Mária és a Gyermek megérkeznek a templomba

Áldozni mennek

Simeon karjába veszi a Gyermeket és énekel

• Anna odajön A feladatot megoldhatják a gyerekek képregényként is a kisiskolások (**) munkalapjához hasonlóan. Ebben az esetben a Bibliából keressenek rövid szövegeket az ábrázolás mellé! Ha nem rajzolnak, hanem festenek, a munkát 2–4 fős csoportban, csomagolópapíron is végezhetik, melyet aztán feltehetünk a falra.

* Anna ás Mária:

• Miután Anna elmegy, örömmel beszél mindenkinek a Megváltóról. Fogalmazzák meg a gyermekek írásban, mit mondhatott Anna az embereknek! A monológot és a párbeszédes formát is választhatjuk.

• Megtaníthatjuk a gyerekekkel a "Mária" című verset, és beépíthetjük a karácsonyi műsorba.

Enny IJskes-Kooger: Mária

Mikor a Gyermek megszületett, boldogan vetted karba őt, elsuttogtad a Jézus nevet, áldva az elrendelt időt.

Gondos kezekkel bepólyáltad, ahogy az akkor volt szokás. Jászolba tetted, úgy vigyáztad, mivel nem volt ott semmi más.

Angyali hangot nem hallottál, újabb "üdvözlégy" nem fakadt, ahogy minden kismama szolgál, hűséggel tetted dolgodat.

Jézus a templomban Simeonnal és Annával

213

**

József az öreg Simeon karjába teszi a gyermek Jézust....

Istenem,hálát adok Neked,hogy ezt mégmegérhettem,

Ő a Te Fiad! Ő fog minketmegszabadítani! Áldottakvagytok. Ezzel a gyermekkelIsten új korszakotkezdett!

Ó és új...

Láttam a világMegváltóját! Most márnyugodt vagyok!

Istenmegtartottaa szavát.Mostmindenkiszámára vanszabadulás.Hozsánna!

Mit mondott Simeon, amikor Jézust a karjába vette? Egészítsd ki szavait a Bibliából!Keresd meg, és írd le az üres vonalakra a Lukács 2,30–31-et!

Feldolgozás

213

**

Munkalap:

Simeon szavai, melyet a gyermekeknek kell kiegészíteni: …mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára… (Lk 2,30–31)

A feliratos rajzos történet jól ábrázolja a templomban történteket. A rajzokat a gyerekek ki is színezhetik. A zsidó "Hozsánna" kiáltás annyit jelent, hogy "Segíts!" "Ments meg!" "Üdvözíts!", de áldás is (lásd Mt 21,9). A feliratokban Jézus nevének mindhárom tanult (209. lecke) jelentése szerepel. Érdemes ezeket is ismétlésként megkerestetni a gyerekekkel:

Szabadító: megszabadítani, szabadulás

Üdvözítő: üdvösségedet

Megváltó: Megváltóját

Aranymondás:

A fenti igéből (Lk 2,30–31) az aláhúzott rész.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Körülmetélés – keresztség:

A keresztyéneknek már nem kell körülmetélkedniük. A keresztség lépett ennek helyébe. Az izráeliták a kisfiúkat metélték körül, a keresztyének mind a fiúkat, mind a lányokat megkeresztelik. Miért olyan nagyszerű, hogy a kisgyermekeket meg lehet keresztelni? Mit jelent megkereszteltnek lenni? Miért nem volt tulajdonképpen arra szükség, hogy az Úr Jézust körülmetéljék?

Várakozás – beteljesedés: Simeon és Anna felismerték, hogy Isten ígérete beteljesedett, érdemes volt arra várakozniuk. A Szabadító, a Megváltó meglátogatta népét, s egyben minden népet, minket is. Szívüket hála és öröm töltötte el, ezáltal tudtak Jézusról beszélni az embereknek. Beszélgessünk arról, hogy a keresztyének élete is Isten ígéreteire, igéjére épül! A mi örömünk, hálánk már abból táplálkozik, hogy az Úr velünk van (Mt 28,20), de egyben várakozunk is arra, hogy egyszer újra visszajön (ApCsel 1,11). Az Úrra való várakozás pedig megnyugvást ad, amelyhez megtanulhatjuk a "Várni jó" kezdetű éneket (Dicsérjétek az Urat! 19.). De a várakozás éneke mellett vagy arra válaszként énekelhetjük a beteljesedett öröm énekét is: Szívemben öröm dalol (Jertek, énekeljünk! 85) Refrénjében az alábbi szövegmódosítást javasoljuk: Jézust dicsérem. / Boldog a szívem, / Velem van a menny, / Az Ő kegyelme oly boldogító!

Egyéb ötletek:

* A képregény alapján próbáljuk meg a gyermekekkel dramatizálni a történetet! Segíthet benne az alábbi vázlat:

1. József és Mária gyermekükkel a templomba érkeznek

2. Simeon karjába veszi a Gyermeket, és áldást mond

3. Anna odamegy, és hálát ad a Gyermekért

4. Anna örömmel beszél mindenkinek a Megváltóról

* Fogalmazzanak meg a gyermekek egy rövid hírt a templomban történtekről!

sz: Vizi István D: A. Caldara

Vár -ni jó, vár -ni jó,

jó meg - a - dás -sal len -ni.

Vár -ni jó, vár -ni

jó, meg - a-dás -sal len -ni jó.

A-mi - kor jön az Úr, s te - ne-ked hoz az Úr

sza - ba-dí -tást és gyó - gyí -tást!

Jézus a templomban Simeonnal és Annával

213

*

Mi az, ami nemsokára megtörténik veled? Valami nagyon szép, amire várakozol. Rajzold le ide?

Isten egyszer azt mondtaSimeonnak: "nem hal megaddig, amíg meg nem látjaaz Úr Krisztusát" – agyermek Jézust. Simeonsokáig várt. Most az ÚrJézus ott van a karjában.Öreg szeme csillog azörömtől.Anna is nagyon boldog.Isten neki is megmondta,hogy az a kisgyermek azIsten Fia.

Színezd Anna ruháját pirosra, fejkendőjét sárgára!Simeon ruhája kék, fejkendője fehér.

Feldolgozás

213

*

Munkalap:

1. Egy bekövetkező szép esemény lerajzolása (lásd az üzenet elmélyítésénél)

2. A Simeonról és Annáról készült rajz kiszínezése

Aranymondás:

(Simeon) nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát (a gyermek Jézust). (Lk 2,26)

Megtaníthatjuk a zárójelbe tett kiegészítésekkel, de azok nélkül is az üzenetet.

Üzenet elmélyítése:

* Amit/akit nagyon vársz: Beszélgessünk a gyermekekkel egy várható eseményről, pl. egy születésnapról, kistestvér születéséről, ünnepről, ajándékról vagy háziállatról, amelyet majd kapnak. Még messze van, de tudod, hogy meg fog történni, és várod. Simeon már megöregedett. Isten megígérte neki, hogy még mielőtt meghal, meg fogja látni az Úr Jézust. Simeon ezt nagyon várta. Öröme annál nagyobb volt, mikor az ígéret beteljesedett. Mi is együtt örülhetünk Simeonnal, hiszen Istennek egy nagyon régi ígérete teljesedett be számunkra is Jézus születésével, melyet valamikor Ábrahámnak tett:

"Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége." (1Móz 12,3)

Egyéb ötletek:

* "Olyan örömöt": Tanuljuk meg a gyerekekkel az "Olyan örömöt" kezdetű dalt (Jertek, énekeljünk! 161), majd egészítsük ki a következő versszakkal:

Annyi testvért, mint a fűszál,

Annyi testvért, mint a fűszál,

Annyi testvért kaptam tőled, Istenem.

Krisztusnak minden nép között vannak követői. Ők a keresztyének, a mi testvéreink. Olyan sokan vannak, mint a földön a fűszál, az égen a csillag – és mindez Jézus Krisztusnak köszönhető.

214. A napkeleti bölcsek - Máté 2,1–12

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 214

Üzenet – Téma:

* Isten Fia szegénnyé lett értünk.

* Tegyünk meg mindent, hogy Jézushoz menjünk!

Előzmények:

Jézus születése után a negyvenedik napon megtörtént bemutatása a templomban. Simeon karjába vette a Gyermeket, és énekelt, miközben Anna, a prófétaasszony is bizonyságot tett Jézus eljöveteléről.

Történet:

Amikor Jézus Betlehemben megszületett, néhány bölcs* érkezett napkeletről Júdeába. Azért keltek útra, hogy az újszülöttet imádják. Megérkeztek Jeruzsálembe, a fővárosba, és jelentkeztek (Nagy) Heródes királynál. Amikor bebocsátást nyertek hozzá, megkérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát*, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." (Hogy ők a kis királyt imádni akarták, azt mutatja, hogy többet láttak benne földi királynál. Ez a király isteni Gyermek kell hogy legyen...)

A hír Heródes királyt felkavarta. Egyébként Jeruzsálemben mindenkit izgalomba hozott, aki meghallotta. De ez az izgalom nem örömöt, hanem nyugtalanságot jelentett. Heródes jól tudta, hogy miről van szó. Ugyanis összehívatta a főpapokat és írástudókat, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell megszületnie a Krisztusnak. Krisztusnak, a rég várt Messiásnak, akitől a zsidók szabadításukat várták. Ugyanis sokak véleménye szerint Ő lesz, aki Izráelt felszabadítja az idegen járom alól.

A tudósok azonnal készen voltak a válasszal: "A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai közül, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt." (Figyeljük meg, hogy itt szabadon idézik a Mik 5,1-et.)

Heródes titokban hívatta a bölcseket. Megkérdezte tőlük, mikor látták meg a csillagot. Amikor azok megmondták az időpontot, elküldte őket Betlehembe. Kérte őket, hogy visszafelé jövet megint keressék föl, és számoljanak be az ifjú királynál tett látogatásukról. Azt mondta, ő is el akar menni, hogy imádja a gyermeket. Miután a bölcsek, gyanakvás nélkül, meghallgatták Heródest, elindultak Betlehembe. Az út Jeruzsálemtől Betlehemig csak 7 km. Megtörtént a csoda, hogy az a csillag, melyet Keleten láttak, megint feltűnt, és előttük ment Betlehemig, ahol megállt a fölött a hely fölött, ahol Jézus volt. Milyen nagy örömöt jelentett ez a bölcsek számára!

Bementek a házba*, és megtalálták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborulva imádták Őt. Aztán kinyitották kincsesládáikat, és előszedték ajándékaikat: aranyat, tömjént és mirhát*. Odaadták azokat a gyermeknek. Valóban királyi ajándék volt.

Arról nincs szó, hogy József és Mária hogyan reagált erre.

Isten a bölcseket álmukban figyelmeztette, hogy ne menjenek vissza Heródeshez. Ezért más úton tértek vissza hazájukba.

Jegyzetek: Néhány bölcs – Nincs szó három emberről, de arról sem, hogy királyok lettek volna, vagy ismernénk a nevüket. Erről a római katolikus hagyomány beszél a három ajándék, az arany, a tömjén és a mirha alapján. Kik voltak ezek a férfiak? Napkeletről, vagy jobban mondva északkeleti irányból, nagy valószínűséggel Mezopotámiából jöttek, ahol a káldeusok laktak. A Dán 2,2 csillagjósoknak nevezi őket. Nagyon különös, hogy ők a csillag feltűnését kapcsolatba hozták egy királyról szóló régi történettel, aki majd Júdeában fog megszületni. Isten Lelke vezette rá őket e felismerésre. Csillag – Nem világos, miért gondolták ezek a bölcsek azt, hogy egy új csillag feltűnése az égbolton királyfi születését jelenti. Talán ismerték Bálám próféciáját, amely arról szólt, hogy csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből, amely bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak koponyáját (4Móz 24,17). A csillag később megmutatta nekik az utat a betlehemi házig, és ott megállt. Ez azt jelentheti, hogy a csillag egy meteor volt, mely alacsonyabb légrétegben lebegett. Ház – Jézus egy istállóban született. Máté pedig házról ír. Feltehető, hogy József és Mária Jézus születése után találtak egy lakást, ahova beköltözhettek. A gyermek Jézus már idősebb lehetett, mint ahogy mi gondoljuk. Amikor Heródes megkérdezte, mikor tűnt fel a csillag, 2 éves korig ölette meg a gyermekeket. Jézus már kisgyermek lett volna? Arany, tömjén és mirha – Az ajándékok jelképesek voltak: az arany a királynak járt, a tömjén Istennek, a mirha a halottnak. A Gyermek, aki Isten Fia, a világ Ura és Megváltója, mindhármat megérdemelte.

Énekek:

Református énekeskönyv: 251:1.4; 296:1; 329:1.5;

398:1.3.5 Jertek, énekeljünk!: 18:2; 20:2; 31:7.8.9; 33:3 Harangszó: 6; 7; 40:1.6; 43 Dicsérjétek az Urat!: 24:1–2; 109:1; 111; 119; 122 Erőm és énekem az Úr: 41; 68:1.5; 78:1; 103; 108

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

214

Kapcsolódás iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem

• A mezopotámiai többistenhit és asztrológia összehasonlítása a zsidó egyistenhittel. (***)

• Tájékozódás a térképen: útvonal Mezopotámiából Júdeába. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Kozmikus környezetünk (csillagászati ismeretek): csillagok, üstökösök és meteoritok. Tájékozódás a csillagos égen. (***)

Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Tudomány és hamis tudomány. A csillagászat (asztronómia) valódi tudomány, amelyet nem szabad összetéveszteni a csillagjóslással (asztrológia). Beszélgetés az asztrológiáról, mint okkult (titkos) tudományról. (***) Sok gyermeknaptárban és különféle hetilapokban találunk horoszkópokat. Mutassunk rá ennek veszélyére, és mondjuk el a gyerekeknek, hogy Isten ezt tiltja!

• A helyi hagyományok ápolása: karácsonyra készülő dramatikus játék vagy műsor kiegészítése. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Íráselőkészítő, írásfejlesztő gyakorlat: hullámvonal vázolása laza csuklómozgással. (*)

• Verstanulás, versmondás:

párbeszédes (felelgető) formában (*)

József Attila: Betlehemi királyok c. versének feldolgozása. A karácsonyi műsor kiegészítése a verssel. (***)

• Dramatikus játék: a hagyományos háromkirály-járás szokásanyagának feldolgozása vagy a bibliai történet feldolgozása dramatikus formában. (** ***)

• Párbeszéd írása a dramatikus játékhoz. (***)

Ének-zene

• Népszokásdal éneklése. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

• Csillagformák készítése papírból. Papírkivágás (festés), papírhajtogatás. Pozitív és negatív forma. (* ** ***)

• A napkeleti királyok hódolatát bemutató ábrázolások tanulmányozása. Rogier von der Weyden: A napkeleti bölcsek. (***)

• Karácsonyi üdvözlőlap készítése. Technikák: színes ceruza, filctoll, monotípia, papír- vagy linóleummetszet. (***)

214

Feldolgozás

214

***

Munkalap: A rejtvény textusai:

A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. (Ézs 49,6b) Amikor elmondod nekik mindezt, nem fognak hallgatni rád, és bár szólsz nekik, nem fognak válaszolni. Azért ezt mondd nekik: Ez az a nép, amely nem hallgatott Istenének, az Úrnak szavára. (Jer 7,27–28a)

Az Ézs 49,6b-t (mely Simeon énekéhez hasonlít) azzal kapcsolatban lehet idézni, hogy a napkeleti bölcsek pogányok voltak. Ezek az emberek a Világosságot csillag alakjában látták. Számukra Krisztus (a zsidók újszülött királya) örök áldássá lett. A szabadítás még most is hirdettetik a föld végső határáig! A Jer 7,27–28a arra szolgál magyarázatul, hogy az emberek maguktól nem hajlandók Isten szavára hallgatni. Az írástudókra és főpapokra semmi hatással nem volt a bölcsek híradása. Heródes pedig meg akarta ölni a Gyermeket...

Aranymondás:

A munkalapon lévő textusok közül most választhatunk a gyerekek igeismeretének figyelembe vételével:

Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. (Mt 2,2)

vagy: A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. (Ézs 49,6b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Kincskereső: A napkeleti bölcsek mondhatnak nekünk valamit: ők elindultak, hogy megkeressék a Gyermeket. Igaz, ők kaptak egy különleges jelet: a csillagot. Nekünk az a bizonyosságunk, hogy az Úr Jézus eljött a földre. Mindnyájan kereshetjük Őt. A szívünkben akar lakni. Erről a rendkívül fontos ajándékról beszéljünk a csoporttal! Vegyünk egy példát: keresünk egy kincset, melynek a lelőhelye egy térképen található, melyet valakitől kaptunk. Hinnünk kell a térképnek, de annak is, aki a térképet adta, és azt mondta, hogy a kincs ott található. Van Bibliánk, mely biztosít arról, hogy az Úr Jézus eljött. Az is benne van, hogyan találhatjuk meg Őt. Továbbá a Biblia tudtul adja azt is, hogy Ő a legnagyobb kincs, mely valaha is található. Induljunk a gyermekekkel a megkeresésére! A napkeleti bölcsek imádták Őt. Ezt mi is megtehetjük! Itt mondjuk el, hogy mi sokkal többet tudunk a zsidók újszülött királyáról, mint a bölcsek.

Egyéb ötletek:

Dramatikus játék:

A napkeleti bölcsek történetét is feldolgozhatjuk dramatikus formában, mint a 210. leckében elkezdett betlehemes, ill. pásztorjátékot.

• Egyik lehetőség a háromkirály-járás, mint népszokás megismerése, és eredeti szövegek segítségével dramatikus feldolgozása. Erre teszünk ajánlást a kisiskolások (**) munkalapján, mely felsőben is jól használható.

• Másik lehetőség magának a bibliai történetnek a dramatizálása, melyben improvizatív játékkal, spontán szóbeli szövegalkotással, de a párbeszédek írásbeli kidolgozásával is segíthetnek a gyerekek. (A történet vázlatát szintén lásd a kisiskolások munkalapján). Mindkét dramatikus játékot összeépíthetjük a karácsonyra készülő betlehemes, ill. pásztorjátékunkkal.

* Három királyok:

• Irodalomból kötelező tananyag József Attila: Betlehemi királyok c. verse. Feldolgozását jó lenne összekapcsolni ezzel a leckével, hogy a gyermekek megismerkedjenek a bibliai alapokkal. A vers művészi értékei mellett beszélhetünk az emberi hagyomány túlzásairól, mely a napkeleti bölcsek királyi méltóságán, számán és nevén túl még azt is tudni véli, hogy Boldizsár szerecsen (néger) volt. Ugyanezt a háromkirály-járás szokásával kapcsolatban is elmondhatjuk. A verset az eddigiekhez hasonlóan megtaníthatjuk a gyerekekkel, és beépíthetjük karácsonyi műsorunkba.

* Érdemes a gyerekeknek megmutatni néhány képet a művészettörténetből, mely a napkeleti bölcsek ("három királyok") imádását ábrázolja (pl. Rogier von der Weyden: A napkeleti bölcsek

– Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai 18. o.) Beszéljük meg, hogyan fejezi ki a művész a bölcsek hódolatát, imádatát! Miben fedezhetünk fel egyezést vagy eltérést a bibliai történet és az ábrázolás között?

* Üdvözlőlap, csillag:

• Ha karácsony előtt dolgozzuk fel a történetet, a napkeleti bölcsek imádása is nagyszerű témája lehet egy karácsonyi üdvözlőlapnak. Készítsünk ilyet is a gyerekekkel, akár a pásztorok imádásával együtt, választható témaként! Leírása megtalálható a 212. lecke felsős (***) munkalapján. Belső oldalára írhatjuk az aranymondás igéjét.

• A legnagyobb gyerekekkel is készíthetünk csillagot, ha ez megfelelően próbára teszi kézügyességüket, leköti figyelmüket. Erre nagyon alkalmas a papírhajtogatás, melyhez az utóbbi években sok jó könyv jelent meg, bennük többféle csillagformával.

A napkeleti bölcsek

214

**

1. Vágd ki a karácsonyi lapot + a borítékot a vastag vonal mentén, és vágd ki óvatosan a rést is!

2. Hajtsd össze a borítékot a szaggatott vonal mentén, hajtsd vissza a szegélyeket is, ragasztóval kend meg ezeket, majd segítségükkel ragaszd össze a borítékot!

3. Színezd ki szépen a karácsonyi lapot, és tedd a borítékba! Elküldheted esetleg valakinek, mint karácsonyi üdvözletet!

4. Az aranymondást is kivághatod, és ráragaszthatod a borítékra, vagy az üdvözlőlap hátuljára.

;

Máté 2,2

;;

Feldolgozás

214

**

Munkalap:

Ha megtehetjük, másoljuk le a munkalapot: az üdvözletet rajzlapra vagy vékony kartonpapírra (fénymásolóval lehetséges), a borítékot közönséges (lehetőleg világos színű) papírra. Kedves lenne, ha a gyermekek több példányt is készítenének belőlük, és elküldenék vagy átadnák szüleiknek vagy a környezetükben levő betegeknek.

Aranymondás:

* Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. (Mt 2,2)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Bölcs lépések: A bölcsek elindultak, hogy megkeressék a zsidók újszülött királyát. Minden ember számára örömhír, hogy az Úr Jézus megszületett. Mi most mindnyájan kereshetjük Őt. Honnan tudták a bölcsek, hogy Ő megszületett? Honnan tudjuk mi, hogy az Úr Jézus megszületett? Mit jelent számodra az Ő születése? Hogyan keresheted az Úr Jézust? Mit jelent Őt imádni, ahogy azt a bölcsek tették? Milyen ajándékot adhatunk mi az Úr Jézusnak?

* Dramatikus játék: A betlehemezésnek mintegy folytatása volt népszokásaink között a vízkeresztkor (jan 6-án) előadott háromkirály-járás, melynek középpontjában az áll, hogy a napkeleti királyok ill. mágusok köszönteni mennek az újszülött Jézust és házanépét. Karácsonyra készülő dramatikus játékunkat kiegészíthetjük a napkeleti bölcsek imádásával, melyhez felhasználhatunk hagyományos népszokásszövegeket, de a gyermekek játékára építve mi magunk is megírhatjuk a párbeszédeket a Biblia segítségével. A történet vázlata a következő lehet:

1. A napkeleti bölcsek útra kelnek

2. Megérkeznek Jeruzsálembe

3. Heródes és az írástudók

4. A bölcsek Heródes előtt

5. Megtalálják és imádják a Gyermeket

6. Álom és hazatérés

A bölcsek és a pásztorok imádását jól építi egybe a "Menjünk mi is Betlehembe" (Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1990.) c. könyv "Játsszunk Betlehemest!" (Erdősi Zsuzsa) c. játéka. Ebből közöljük az alábbi jellegzetes szokásdalt:

Ma-gam sem va -gyok gye -rek, még - sem lát - tam ily re -mek

tün - dök -lő szép csil - la -got, a - mely fe - let -tünk ra -gyog

Szép je -lek, szép csil -lag szép na-punk tá - mad, szép na - punk tá - mad.

Betlehemi csillag: A háromkirály-járás elengedhetetlen kelléke volt a csillag. Készíthetünk a gyerekekkel egyszerű csillagmodellt, mely az üstökös formáját és mozgását idézi. Ez nem más, mint egy papírforgó (lehetőleg arany vagy ezüst színű papírból), mely alá üstököscsóvát ragasztunk. A modell részletes leírását szintén a "Menjünk mi is Betlehembe"

könyvben találhatjuk meg (62–63. o.), itt most csak fázisrajzait közöljük.

Feldolgozás

214

**

* Csillag papírkivágással

Az óvodások munkalapján (*) rajzokkal is bemutatott feladat nagyon alkalmas a kisiskolások számára is, mivel ők már biztosan és ügyesen használják az ollót, képesek finomabb, mívesebb minták, alakzatok kivágására is. Készíthetünk a gyerekeknek néhány sablont, majd maguk is tervezhetnek önállóan mintákat (lásd a rajzot). Ügyeljünk arra, hogy inkább nagy felületű szép, íves formákat rajzoljanak s vágjanak ki, és próbáljanak figyelni a negatív formára is (a "hulladékként" kieső darabokat is felhasználhatjuk)! A kivágott csillagokat kis kerek, színes kartonlapokra is felragaszthatjuk, és díszként felakaszthatjuk a karácsonyfára.

A napkeleti bölcsek

214

*

Három bölcs jön messze napkeletről, Te megmutatod merre tartsanak, megtettek már sok napi utat, hogy az Úr Jézust megtalálják,az égen egy fényes csillag kelt föl, s átadva neki ajándékukat,amely nékik útirányt mutat. Őt földre borulva imádják?

Feldolgozás

214

*

Munkalap:

A bölcsek keresik a királyi gyermeket. A gyerekek keressék meg az utat, melyen az istállóhoz juthatnak, és húzzanak vonalat a helyes úton (íráselőkészítő gyakorlat)!

Aranymondás:

(A bölcsek) meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. (Mt 2,11)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Mikor Jézus a földre jött: A bölcsek arra számítottak, hogy az új király a jeruzsálemi palotában született. Mutassunk rá az ellenkezőre: Isten Fia egy istállóban jött a világra, és szegénnyé lett, ahelyett, hogy gazdaggá lett volna. Tanítsuk meg a túloldalt olvasható verset, amely ellentétekre épül! Ha a lapot megnagyítjuk, a gyermekek el tudják "olvasni", ami azon van, és versmondás közben mutathatják a megfelelő képeket: házat, palotát, istállót stb. Párbeszédként is felhasználhatjuk a verset: egyik gyermek fölteszi a kérdéseket, egy másik vagy az egész csoport mondja a választ. Megjegyzés: Ezt a verset és a munkalapot "Mijn Kerst Speel-boek"-ból vettük át, mely a St.Kinderwerk "Timotheus" kiadónál jelent meg.

A csillag: Ajánlat, hogyan készítsen a csoport csillagot:

• Kartonpapírra rajzoljanak csillagot, és vágják ki! Két minta keletkezik így, egy pozitív és egy negatív.

• Festés: A pozitív mintát ecsettel vagy festékbe mártott vattadarabbal fessék ki a gyerekek! Ugyanezt tehetik a negatív formával is. Akkor a papíron a csillag fehéren marad.

• Dörzsölés: Színezzük ki zsírkrétával a csillag szélet, aztán az ujjunkkal a mintáról dörzsöljük szét a krétát az alatta levő papíron! Ezt megtehetjük mind a negatív, mind a pozitív mintával. A dörzsöléssel a ragyogó csillag sugarait ábrázolhatjuk.

A csillag papírkivágással: Vegyünk egy négyzet alakú színes (ha lehet, aranyszínű) papírt, hajtogassuk össze háromszor, hogy abból fél négyzet legyen (lásd a rajzot)! A színes oldal belülre kerüljön! Rajzoljunk csillag mintát a külső fehér részre (lásd a rajzot)! Vágjuk ki a formát! Díszítsük az oldalait úgy, hogy kis mintákat vágunk bele! Bontsuk ki a csillagot és ragaszuk azt az ablaküvegre vagy sötét alapra!

Mozgó csillag: Vágjunk ki két csillagot! Vágjuk be mindkettőt a közepéig, aztán illesszük ferdén egymásba. Díszítsük a csillagokat arany és/vagy ezüst papírral, s akasszuk föl a teremben! A vékony fonálon függő csillagot a legkisebb légmozgás is megmozgatja.

Boldog ünnep van minálunk, öcsikém született. Mikor Jézus a földre jött, hogy is történhetett?

Volt-e akkor gyerekszoba, olyan szép, mint mostan?

Nem akadt egy üres helység sehol a városban.

De hát nem Ő a mindenség

legnagyobb királya?

Mégsem kastélyban született,

istálló a háza.

Mondd csak, volt e királyfinak aranybölcsőcskéje?

József jászolba fektette, szalma melegébe.

Volt-e puha ingecskéje? Vagy kötött ruhája? Mária csak pólyát hozott, abba bugyolálta.

Volt-e Jézusnak játéka, kicsi macikája?

és a szamár csodálkozott rája.

Szegény lett és kicsiny, pedig mennyben volt lakása. Értünk jött a földre, benne lelhetünk Barátra.

215. Menekülés Egyiptomba; a betlehemi gyermekek megölése; visszatérés - Máté 2,13–23

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 215

Üzenet – Téma:

Az Úr Jézus, mint menekült.

Vállalni valamit az Úr Jézusért.

Krisztust az ellenségei meg akarják ölni.

Előzmények:

Amikor a napkeleti bölcsek meglátták a zsidók újszülött királyának csillagát, Jeruzsálembe utaztak. A főpapok és írástudók megmondták Heródesnek, hogy Krisztusnak Betlehemben kell megszületnie. Heródes kérte a bölcseket, hogy amikor visszafelé jönnek, térjenek be hozzá, és számoljanak be neki. A csillag megmutatta a bölcseknek azt a helyet, ahol a gyermek volt. A bölcsek imádták Őt és megajándékozták. Isten figyelmeztetésére nem mentek vissza Heródeshez. Másik úton tértek vissza hazájukba.

Történet:

Mikor a napkeleti bölcsek eltávoztak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában. Azt mondta: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket!" József engedelmeskedett. Még azon az éjszakán elment Jézussal és Máriával Egyiptomba*. Ott maradtak Heródes haláláig. Ezzel beteljesedett Hóseás (11,1) próféciája: "Egyiptomból hívtam ki fiamat".

Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek becsapták, és nem jöttek vissza hozzá Betlehemből, nagyon dühös* lett. Parancsot adott egy szakasz katonának, hogy menjenek el Betlehembe és a környező falvakba, s öljenek meg minden kétesztendős és annál fiatalabb fiúgyermeket. Ezzel gondolta elérni, hogy Krisztust is megöleti, aki a bölcsek szerint Betlehemben született. A két évbe bőven belefért az az időpont, amit a bölcsektől megtudott a csillag megjelenésével kapcsolatban. De Heródes biztosra akart menni. Nem izgatta, hogy annyi ártatlan gyermek fog meghalni. Lelkiismeretlen gyilkos* volt.

Ezzel a borzalmas tettével Jeremiás próféciája teljesedett be (Jer 31,15*): "Hang hallatszott Rámában, nagy sírás és jajgatás. Ráhel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már nincsenek." Ezek a gyermekek voltak az Úr Jézus első vértanúi.

Amikor Heródes meghalt, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában. Azt mondta: "Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izráel földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek." József engedelmeskedett, Jézussal és anyjával visszament Izráelbe.

De amikor meghallotta, hogy Arkhelaosz lett a király Júdeában apja, Nagy Heródes után, félt oda visszatérni. Ebből látszik, hogy József azt tervezte, megint Júdeába, valószínűleg Betlehembe megy lakni.

József álmában azt a parancsot kapta, hogy Galileába* menjen. Amikor odaért, megint Názáretben telepedett le (ezt olvassuk a Lk 2,39-ben is). Ezzel az a prófécia teljesedett be, hogy Krisztust názáretinek fogják nevezni*.

Itt, Názáretben töltötte Jézus ifjúságát. Valószínűleg Józsefnek, mostohaapjának mesterségét, az ácsmesterséget tanulta meg.

Jegyzetek: Egyiptomba – Valószínűleg Beérsebán át utaztak, majd átkeltek Egyiptom folyóján és tovább a tengerparton, a régi karavánúton folytatták útjukat Egyiptomba. Ezen az úton mentek Ábrahám, József, Jákób fiai, és Jákób is, amikor Egyiptomba utaztak. Feltehető, hogy József azoknak az ajándékoknak (arany, tömjén és mirha), melyeket Jézus a bölcsektől kapott, egy részén szamarat vásárolt. Az Egyiptomba való menekülést ábrázoló festményeken mindig szamár látható. Egyiptomban József, Mária és a gyermek viszonylag jólétben élhetett a bölcsek ajándékainak árából. Isten így gondoskodott róluk. József feltehetőleg ott is gyakorolhatta mesterségét. De azért az Egyiptomban töltött idő nem lehetett könnyű József és Mária számára. Mindig nehéz menekültként lakni idegen országban. Az Úr Jézusért kellett vállalniuk ezt a nehéz időszakot. Nagyon dühös – Hogy Heródes gyakran nagyon (és ok nélkül) dühös tudott lenni, arról a zsidó történetíró, Flavius Josephus "Antiquitates Judaica" c. könyvében ír. Lelkiismeretlen gyilkos – Heródest úgy ismerik, mint gyilkost. Meggyilkoltatta feleségét, Mariamnet, fiát, Antipatert, és sok mást is. Augustus császárt idézhetjük ezzel kapcsolatban: "Jobb Heródes disznójának, mint fiának lenni." Jer 31,15 – Nem szó szerinti idézet. Ráma Efraim hegyvidékén volt; Sámuel származott onnan. A betlehemi jajgatás tehát Rámáig elhallatszott. Ráhel, Jákób felesége az efrátai Betlehem közelében halt meg, és ott temették el (lásd 1Móz 35,16–20). Ő először akkor sírt, amikor Benjámin születésekor meghalt. Benóninak nevezte őt, ami annyit jelent "szomorúságom fia". Jeremiás ezzel kapcsolatban arra céloz, hogy ő valójában sírjában siratta utódait. Ez a prófécia kétszer is beteljesedett: amikor a káldeus Nebuzaradán sok izráelitát fogságba vitt, hogy megöljék őket (lásd 2Kir 25,19–21), és a betlehemi gyermekgyilkosság idejében. Galilea – "A partvidék", Izráel északi része, melyet Jézus korában a samáriaiak földje (Samária) választott el Júdeától. "A pogányok Galileá"-jának is nevezték (Ézs 8,23; Károli Bibliában 9,1), mivel az évszázadok folyamán sok nem izráelita jött oda lakni. A galileaiak tájszólással beszéltek, melyről föl lehetett ismerni őket (lásd Mt 26,73). Galilea magasan terült el a Libánon egyik nyúlványán. Názáret így 350–400 méter magasan feküdt. A Galileai-tenger felé a vidék erősen lejtett. A tó szintje 208 méterrel volt lejjebb a Földközi-tenger szintjénél. (Lásd még a 227. lecke jegyzetét)

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

215

Názáretinek fogják őt nevezni – Olyan textus, mely közvetlenül erre utal, nem található. Gondolnak arra, hogy az Ézs 11,1-re vezethető vissza, amely a Messiást "vesszőszál"-nak, "hajtás"-nak nevezi, és az Ézs 60,21-re, ahol Ő "facsemete". Názáret a héber "Netzer" szóból származik, amelynek jelentése "hajtás, ág vagy gally". Izráelben a názáretieket (Názáret lakóit) nem sokra becsülték. Gondoljunk csak arra, amit Nátánaél mondott: "Származhat-e valami jó Názáretből?"(Jn 1,46). Vagy a Jn 7,52-re: "Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta".

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 80:3; 233:2–3; 311:1–2; 390:1.3

Jertek énekeljünk!: 163:2–3; 173

Harangszó: 42:1;43; 45; 53:5–6

Dicsérjétek az Urat!: 5; 8; 14:1; 75; 83:2

Erőm és énekem az Úr: 30; 131:2–4

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Nagy Heródes uralma, uralkodásának jellemzői. Halála, és az örökösök. (***)

• Tájékozódás a térképen: útvonal Júdeából Egyiptomba. (***)

• A gyermekek gyakran lesznek áldozatai a felnőttek gyűlöletének. Keressünk ilyen példákat, eseményeket, történeteket a történelemből és a jelenkorból! (***)

• Menekültek, menekültkérdés Magyarországon és a nagyvilágban. (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet)

• Papírmodell készítése. Jelalkotás: képi közlés. A színek jelentése. Sötét-világos, hideg-meleg színkontraszt. (***)

• Az Egyiptomba való menekülést bemutató ábrázolások tanulmányozása. Fra Angelico: Menekülés Egyiptomba. (***)

• Rajzolás vagy festés: az Egyiptomba való menekülés fázisai. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Kreatív írásbeli szövegalkotás:

József naplójegyzetei: A menekülés és visszatérés mozzanatai leíró és elbeszélő részletekkel.

• Levélírás egy mai menekült nevében. (***) Versolvasás és -elemzés. Arany János: Ráchel, Ráchel siralma. A balladai műfaj jellemzői a Ráchel siralma című versben. (***) Jó lehetőség a differenciálásra.

Megjegyzések: Az Úr Jézus, mint menekült – Menekülés ellenség elől, háború, természeti katasztrófák és éhínség idején, évszázadokon át szükséges volt, és láthatjuk ma is szomorú példáit. Az Úr Jézusnak is, bár még gyermek, menekülnie kellett. Tehát a menekültek is rábízhatják magukat, s az Ő nevében szabad értük imádkoznunk, és megpróbálnunk rajtuk segíteni. Krisztus ellenségei megpróbálják Őt megölni – Luther így énekelt: "E világ ura / Gyúljon bosszúra: / Nincs ereje már, / Reá ítélet vár: / Az Ige porba dönti." Heródes minden lehetőt megtett, hogy Krisztusnak, a zsidók királyának országát megdöntse. Krisztus ellenségei el akarták és akarják tenni Őt az útból. Az emberek gyakran meg akarták Jézust ölni, míg végül az a Golgotán meg is történt. A zsidók feltámadt királyáról (ez volt felírva a keresztre!) még most is sok országban hallgatni kell. Követőit évszázadokon át gyalázták, megalázóan megkülönböztették, fogságra vetették, meg is ölték. Krisztus legnagyobb ellenségének, a Sátánnak vezetésével mindent megtesznek, hogy Őt elveszítsék (lásd Jel 12,1–6). Itt nemcsak az erőszakra kell gondolnunk, hanem más fegyverekre is, mint a gúny, agyonhallgatás, rossz fénybe állítás, meghamisítás (hamis krisztusok most is vannak!), vagy "dédelgetés", amely mögött a fényűzés és az elvilágiasodás leselkedik. Ahogy Heródes nem tudott rá Betlehemben lesújtani, ugyanúgy nem fog sikerülni ellenségeinek sem most, sem a jövőben tőle megszabadulni. Vállalni valamit az Úr Jézusért – Aki az Úr Jézust szereti, és így Isten gyermeke lesz, ne gondolja, hogy ezzel könnyű élet vár rá. Józsefnek és Máriának már röviddel Jézus születése után menekülnie kellett, és idegenként éltek egy pogány országban. Nekünk is hasonló nehézségeket kell vállalnunk néha.

Vázlat:

József – Mária – Jézus Betlehem – álom – menekülés – Egyiptom Heródes király – félelem – ellenségeskedés 2 éves és annál fiatalabb fiúgyermekek Galilea – Názáret

Menekülés Egyiptomba; a betlehemi gyermekek megölése; visszatérés *** 215

Színezd ki a rajzot és mindkét csillagot! A csillaghoz válassz olyan színárnyalatokat, melyek ragyogást, de védelmet is kifejeznek! Majd vágd ki a kört és a csillagot is a rajzzal együtt! A különálló csillag ágainak hátoldalát is színezd ki, majd hajtsd ezeket előre (ahogy a magyarázó ábra mutatja)! Végül ragaszd a kör középpontjába a körben lévő nyolcszöghöz illesztve! Ha a csillag ágai enyhén felhajlanak, olyan, mint egy kinyílt virágkehely. Ha teljesen behajtod az ágakat, olyan lesz, mint amikor a virágkehely becsukódik.

Feldolgozás

215

***

Munkalap:

A feladat izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy az elkészült csillagot ne csak "díszként", hanem "jelként" fogjuk fel, amely beszél, üzenetet hordoz, mint az egyiptomi hieroglifek, képírásjelek. A jelentés "rétegei" a következők lehetnek:

1. Alapkör: fekete körben sötét, hideg színárnyalatú csillag – fenyegetettség.

2. Az alapkörre ragasztott csillag becsukva: a sötét tónusú csillagból kiemelkedik egy meleg színárnyalatú behajtott ágú csillag, mely zárt virágkehelyre emlékeztet – védelem.

3. Az alapkörre ragasztott csillag kinyitva: a sötét tónusú csillagból kiemelkedik egy világos, ragyogó színárnyalatú kihajtott ágú csillag, mely kinyílt virágkehelyre emlékeztet – kiteljesedés, győzelem. A Zsolt 18,18 és 20-ban Dávid ellenségei kezéből való megmentésről szól. Így menekült meg leszármazottja, Jézus is Heródes kezéből.

Aranymondás:

Megmentett engem erős ellenségemtől, …megmentett, mert gyönyörködik bennem. (Zsolt 18,18.20)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Menekültnek lenni:

• Hogy lesz valaki menekültté? Beszélgessünk a gyermekekkel a menekülés okairól: háború, ellenségeskedés (a hitért is), éhínség, természeti katasztrófák! Milyen kellemetlen következmények érhetik a menekülteket: szállásproblémák (táborok!), élelem, ruházat, munkához jutás, annak a kérdése, vajon mint menekültet szívesen látják-e más helyen vagy másik országban, honvágy. Ha tudunk, képeket is mutassunk be erről! Külön térjünk ki a hazánkban élő menekültekre, s arra, mit tehetünk mi értük! Építheti gyakorlati keresztyénségünket, ha részt veszünk egy menekültekért folyó akcióban, gyűjtésben vagy magunk is szervezünk ilyet. Miért olyan rossz a menekülés? Általában miért menekülnek az emberek? Hova kerülnek a menekültek? Hogyan éreznéd magad, mint menekült, egy idegen országban? Mit szeretne a legtöbb menekült? Miért nem történhet az meg mindig? Tudsz-e korunk menekültjeiről is történetet?

• Képzeld el, hogy családoddal együtt valamilyen okból menekülni kényszerülsz, menekült leszel egy idegen országban. Számolj be levélben legjobb barátodnak a benneteket ért megpróbáltatásokról, életkörülményeitekről és arról is, hogy mi ad reménységet ebben a helyzetben!

Jézus Krisztus ellenségei: Kik Jézusnak és követőinek az ellenségei? Az Úr Jézus és gyülekezete legfőbb ellensége a Sátán. Ő ösztönzi az embereket, hogy ellenségesen viselkedjenek Vele és követőivel szemben. Miben nyilvánul meg ez az ellenségeskedés? Gyűlölet, gúny, üldözés, öngyilkosság. Egy ilyen beszélgetés erről, jól megvilágítja az Úr Jézus követőinek helyzetét.

Menekülés Egyiptomba:

• Tekintsünk meg néhány képet a művészettörténetből, mely az Egyiptomba való menekülést ábrázolja (pl. Fra Angelico: Menekülés Egyiptomba c. képét – Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai 20. old.) A kép(ek) kapcsán beszélgessünk a menekülés, az utazás körülményeiről, a család lelkiállapotáról (törődés, fáradtság – bensőséges hangulat, békesség ellentéte).

• Készítsenek a gyerekek is rajzot vagy festményt az Egyiptomba való menekülésről! Ennek fázisai:

1. A betlehemi otthon (már nem istálló!)

2. József álma

3. Menekülés Egyiptomba

4. Az egyiptomi otthon A gyerekek lerajzolhatják mind a négy állapotot, de választhatnak is belőle. Szervezhetjük a munkát csoportmunkában is, amikor egy négytagú csoportból mindenki választ egy képet a négy közül, és azt elkészíti. Mielőtt hozzáfognának, érdemes néhány képet, ábrázolást megfigyelni arról, milyen lehetett egy korábbi betlehemi vagy egyiptomi házbelső, milyen földrajzi környezetben képzeljük el az utazást.

• Írásbeli szövegalkotás is kapcsolódhat az előző feladathoz: Képzeld el, hogy József titokban naplót vezet, melybe feljegyzi az őt és családját ért legfontosabb eseményeket, bemutatja lakóhelyét. Fogalmazd meg József naplójának részleteit a vázlat alapján!

1. A betlehemi otthon (leírás és elbeszélés)

2. József álma (hírszerű elbeszélés)

3. Menekülés Egyiptomba (elbeszélés és útirajz)

4. Az egyiptomi otthon (leírás és elbeszélés)

5. Hazatérés Egyiptomból (hírszerű elbeszélés)

6. A názáreti otthon az ácsműhellyel (leírás és elbeszélés) Természetesen nem fontos minden vázlatpontot kidolgozni, a feladat alkalmas a differenciálásra.

216. A tizenkét éves Jézus a templomban - Lukács 2,40–52

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 216

Üzenet – Téma:

Az Atya dolgaival való foglalatosság.

Engedelmesség a szülőknek.

Előzmények:

Lukács átsiklik a napkeleti bölcsek érkezése, József, Mária és a gyermek Jézus Egyiptomba menekülése és ott-tartózkodása fölött (Mt 2,13–23; 215. lecke). Ez látszik abból is, hogy ők Jézusnak a templomban való bemutatása, s ott Simeonnal és Annával való találkozásuk után egyenesen a galileai Názáretbe mentek. Ez azonban csak az Egyiptomból való visszatérés után történhetett (Mt 2,22–23).

Történet:

Lukács nagyon egyszerűen "szülei"-ről szól, holott József nem volt Jézus édesapja. Jézus szülei évenként felmentek Jeruzsálembe, hogy megünnepeljék a húsvétot. Sok zsidó tette ezt. A Földközi-tenger körüli országokból is sokan mentek a nagy ünnepeken az ősi templomvárosba.

A Galileából Jeruzsálembe való utazás különlegesen hosszú volt, mivel a zsidók nem akartak az ország közepén át utazni. Ott ugyanis a samáriaiak laktak, akiket ki nem állhattak a Babilonból való visszatérés óta. "A zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal", derül ki a samáriai asszony történetéből is (lásd Jn 4,9; 224. lecke). Az út a Jordánon-túl vezetett. Bét-Abaránál keltek át az utasok ismét a folyón. Ott találtak gázlót.

Amikor Jézus tizenkét éves* lett, József és Mária felment Vele Jeruzsálembe, hogy húsvétot ünnepeljen. (Ez nem jelenti egyébként azt, hogy először ment velük Jeruzsálembe, hanem tizenkét – tizenhárom éves korban az kötelező volt). Nagy sokasággal vonultak, köztük rokonokkal és ismerősökkel. Gondolhatjuk, hogy az ismerős zarándokokkal együtt énekelték a zarándokénekeket (Zsolt 120–134).

Lukács semmit sem mond a hét napos ott-tartózkodásról. A történtekből azonban feltételezhetjük, hogy Jézus nem mindig volt a szüleivel. A sok zsidónak a városban rokonoknál vagy ismerősöknél kellett megszállnia, ha pedig ez nem volt lehetséges, akkor egy vagy több szobát béreltek*, hogy az ünnepek alatt legyen szállásuk, s a páskát, a húsvéti bárányt megehessék. Az volt a szokás, hogy a húsvéti bárányt a kovásztalan kenyerek ünnepének* első napján ölték meg és fogyasztották el. A nyolcadik napon indultak haza ismét Jeruzsálemből. József és Mária is elindult. Nem tudták, hogy a gyermek Jézus Jeruzsálemben maradt, hanem azt hitték, hogy az úti társaságban van valahol. József és Jézus anyja egy napi út után kezdték keresni őt a rokonok és ismerősök közt. Megrémülve vették észre, hogy Jézus nem jött el Jeruzsálemből. Elhatározták, hogy visszamennek a városba. Amikor megérkeztek, keresték Jézust az egész városban, természetesen először annál a háznál, ahol az ünnepet töltötték, aztán az utcákon, valószínűleg ismerősöknél is. De nem találták.

A harmadik napon* elmentek a templomba*. Ott megtalálták Jézust, a tanítómesterek körében ült, akiket hallgatott és kérdezett. A tudósokon látszott, hogy nagyon hatott rájuk Jézus tudása és érdeklődése: "csodálkoztak értelmén és feleletein".

József és Mária megdöbbentek, amikor Jézust meglátták. Nem értették, hogy hogyan tud olyan nyugodtan ülni, miközben ők annyira aggódnak. Anyja meg is mondta neki: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme apád és én nagy bánattal kerestünk téged."

Jézus így válaszolt: "Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?" (A Károli Biblia szerint: "Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?"). Ők nem értették ezt a választ, ami nem szemtelenség volt, hanem Mária és József szeretetteljes figyelmeztetése. Nekik mindig tudniuk és hinniük kell, hogy Jézus Isten Fia. Ő és az Atya egy. Jézus, mint ember, Atyjának a dolgaival akar foglalkozni. Ez buzdítás számunkra is, hogy mélyedjünk el a Bibliában, Isten igéjében.

Ezután József, Mária és Jézus elmentek a templomból és Jeruzsálemből. Visszatértek Názáretbe, de most nem a sokasággal. A Názáret felé vezető úton Mária ezen az eseményen gondolkodott, és megőrizte szívében.

Jézus alázatosan engedelmeskedett Józsefnek és anyjának. Ezt Lukács azért jegyezte föl, hogy rámutasson, Jézus nem engedetlenség miatt maradt a templomban.

Egy pillanatra betekinthettünk Krisztus dicsőségébe.

Jézus ifjúkoráról a továbbiakban semmit sem tudunk. Csak ennyit: Amíg harminc éves korában nyilvánosság elé nem lépett, Názáretben lakott, és "gyarapodott bölcsességben, testben, Isten* és emberek előtt való kedvességben."

Ez azt jelenti, hogy Ő, mint ember, emberi természetében*, emberek közt nőtt fel, akik nagyon szerették bűntelen viselkedése miatt.

A bölcsesség, melyben gyarapodott, nemcsak földi bölcsesség volt, hanem mennyei is. De a bölcsességben való gyarapodás azt is jelenti, hogy Jézusnak, mint kisgyermeknek, nem isteni bölcsessége volt, hanem az évek folyamán lett egyre bölcsebb. Neki is mindent meg kellett tanulnia, tanítás és a Szentlélek által, bár kérdéseiből és feleleteiből az írástudók a templomban észrevették, hogy Ő, gyermek létére, rendkívül otthonos az Írásokban.

Végül azt olvassuk, hogy gyarapodott Isten és emberek előtt való kedvességben. Mint ember, kedves volt Isten előtt. Ez is bizonyítéka megalázkodásának, mert minden embernek, minden bűnös embernek szüksége van, hogy kedvességet találjon Isten előtt. Hogy Krisztus, aki bűntelen volt, kedvességet talált Isten előtt, övéi bűneiért való önkéntes áldozatának a jele volt! Az pedig, hogy Jézus gyarapodott emberek előtt való kedvességben, arra utal, hogy az emberek kedvelték Őt, kétségtelenül azért, mert bűntelenül élt köztük. Egész biztosan barátságos és szelíd volt (lásd Gal 5,22). Ezért találták szimpatikusnak. Később a názáretiek megharagudtak rá (lásd Lk 4,16–30; 226. lecke). Az üdvözítő ifjúkori éveit a bűn nélküli élet jellemezte. Ezzel is üdvözítőként Életkorok végezte munkáját. Ugyanis bűntelen, tiszta élete által Közbenjáró

* ** ***

lehetett a bűnös ember és Isten között.

A bibliai történet feldolgozása

216

Jegyzetek: Tizenkét év – A zsidó fiú tizenhárom éves koráig tanulta a Törvényt és a prófétákat. Majd "vizsgát" tett, amiután a "törvény fia" (Bar Mitsva = "kötelesség fia") lett. A "vizsga" a törvénytekercs egy részének felolvasása volt a zsinagógában. Ezután a fiút "felnőtt"-nek tekintették, azaz elérte azt a kort, amikor megengedték, hogy teljesítse vallási kötelességeit. Arra is gondolnak, hogy Jézus utolsó leckéit a templomban folytatta, sőt, hogy az írástudóknál lett a "törvény fia". Ez utóbbi valószínűtlennek látszik, mivel nem egyezik azzal a szokással, hogy egy fiú normális esetben tizenharmadik életévének a végén, tehát amikor tizennégy éves lett, vált Bar Mitsva-vá. Körülbelül a 14. század óta szokás a Bar Mitsva-t megünnepelni. Izráelben sok zsidó megy fiával a Siratófalhoz, ahol az a törvénytekercset (tórát) körbeviszi a családtagok kíséretében. Mindenki vele örül, és büszkék az új "törvény fiá"-ra. A kovásztalan kenyerek ünnepe – A szerint a parancs szerint, melyet az izráeliták közvetlenül az Egyiptomból való kivonulás előtt kaptak az Úrtól, kellett a páskabárányt (a páskát) leölni, és állva megenni. Ehhez tartozott még szükségszerűen a kovásztalan kenyér és a keserű mártás is. Hét napig kellett az izráelitáknak kovásztalan kenyeret enniük (keletlen, lapos és eléggé kemény, tehát nehéz enni; "macesz", "laska"). Látjuk, hogy az újtestamentumi korban az ünnepnek ezt a nevét és a parancsot megtartották. Lukács a Lk 22,1-ben írja: "Közeledett már a kovásztalan kenyerek ünnepe, melyet páskának neveztek", és "Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt" (Lk 22,7). Az ApCsel 12,4ben ír Lukács a "páskaünnep"-ről, ahogy azt a 2Móz 34,25 nevezi. Lásd továbbá többek közt 2Móz 12,8; 34,25; 5Móz 16,3; Mt 26,17; Mk 14,1.12-t. Bérelt – Ennek a szoba bérelésnek vagy használatnak, hogy ott egyék meg a páskát, példájával találkozunk abban a tudósításban, mely az Úr Jézusnak tanítványaival együtt ünnepelt utolsó vacsorájáról szól (lásd többek közt Mt 26,17–19; 302. lecke). A harmadik napon – Ez hosszúnak tűnik. De gondoljunk arra, hogy egy nap kellett a visszautazásra. A második napon valószínűleg a volt szálláshelyük környékén keresték, és így lehetséges, hogy csak a harmadik napon jutottak a templomhoz és annak környékére. A templomban – azaz az előcsarnokok egyikében, talán Salamon csarnokában, ahol az Úr Jézus később megnyilatkozott (lásd Jn 10,23). Az is lehet, hogy a templomhoz épített szobák egyikébe néztek be, ahol az írástudók jöttek össze az Írások tanulmányozására. Emberi természet – Nehéz elképzelnünk, hogyan volt Jézus egyúttal Isten és ember, Isten Fia és mégis mindennapi ember, akinek nehézségei voltak, megkísértetett, éppen úgy, mint mi. Mégis világosan beszél nekünk erről a Szentírás (Mt 26,38; Mk 6,1–6; Zsid 2,17–18; 4,15). Tartsuk szem előtt, hogy értelmének fejlődése nem korlátozódott gyermekkora éveire; az erről szóló tudósítás kifejezetten az első páskaünnep utáni időszakra szól, melyet Jeruzsálemben ünnepelt. Gyarapodott Isten előtti kedvességben – Természetesen Jézus mindig kedves volt az Atya előtt. Azt gondolják, ez arra vonatkozik, ahogyan Ő, mint Üdvözítő végezte a munkáját. Ebben gyarapodott valójában.

Énekek:

Református énekeskönyv: 119:7; 135:1.12; 162:1.4; 163:1–2 Jertek, énekeljünk!: 180; 184; 185; 208

Harangszó: 40,1.6; 41; 44; 55 Dícsérjétek az Urat!: 30; 47:1–2; 97

Erőm és énekem az Úr: 14:1; 126 Megjegyzések: Az Atya dolgaival való foglalkozás – A tizenkét éves Jézust nagyon érdekelték a vallásos dolgok. Ennek nála különleges oka volt: "Atyjának dolgai"-ról volt szó. A gyermekek mégis követhetik példáját. Az Istennel és az Ő szolgálatával kapcsolatos dolgok kell, hogy őket is érdekeljék. Hiszen az Úr Krisztus által az ő mennyei Atyjuk is. Mutassunk rá erre a gyermekeknek, s vele kapcsolatban arra is, hogy mennyire szükséges az érdeklődés a Biblia, a bibliai történetek, az istentiszteletek, a gyermekistentiszteletek, az ifjúsági bibliaórák, a vallásos olvasmányok, a konfirmáció, az igehirdetés és a templomi éneklés iránt! Engedelmesség a szülőknek – Az Úr Jézus példát mutatott minden gyermeknek a szülőknek való engedelmességben. Jézus, mint ember, valóban engedelmességgel tartozott Józsefnek és Máriának. Ha ő ezt emberként megtette, a "közönséges" gyermekeknek is kötelességük, hogy engedelmeskedjenek szüleiknek! (Lásd Kol 3,20; Ef 6,1)

Vázlat:

Páska – Jeruzsálem – a kovásztalan kenyerek hétnapos ünnepe József, Mária – Jézus – 12 év – Názáret visszatérés – Jézus elveszett a templomban ( 3 nap után) nagy bölcsesség

Názáret bűntelen 30 év

A bibliai történet feldolgozása

216

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Technika: Egészségtan

• Test és lélek: A testi, lelki és szellemi növekedés (fejlődés) egyensúlya. Heti- és napirend készítése. Szükséges és kevésbé fontos tevékenységeink. Az Isten dolgaival való foglalkozás helye élet- és értékrendünkben. (** ***) Hogyan foglalkozol, mint gyermek, a Bibliával? Olvasod-e minden nap?

• Az ünnep helye, szerepe az egyén és közösség életében. Legfontosabb ünnepeink. A zsidó nép ünnepei Jézus korában. (**)

• A szülők hatalma, a gyermekek engedelmessége a családon belül. Engedelmességünk belső mozgatói, indítékai. A vétek, a bűn és büntetése. Megbánás, megbocsátás, kegyelem. A szeretet légköre. (** ***) Mit jelent az, hogy a szülőnek hatalma van a gyermeke fölött? Mit kell tenniük ezzel a hatalommal? (És mit nem szabad?) Azért kell, hogy a gyermek szüleinek engedelmeskedjék, mert az Úr mondja ezt, vagy más oka is van ennek?

Magyar nyelv és irodalom

• Elbeszélő fogalmazás írása az engedelmesség / engedetlenség a szülőknek témában. Kiegészítés jellemzéssel: a tettek indítóokai. (** ***)

• Hangos és néma (válogató) olvasás. Másolás nyomtatottról. (*)

• Beszélgetés, szövegalkotás szóban a vakációra utazásról.

Dráma

• Mozgással kísért improvizatív bábjáték ujjbábokkal. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Sík- és ujjbábok készítése. (*)

• Természeti környezet, település modellje, makettje könnyen alakítható anyagokból: papír, papírdoboz, papírmasé, építőkockák, homok. (* **)

• Emberalakok formázása: papír, gyurma, só-liszt gyurma, agyag. (* **)

A tizenkét éves Jézus a templomban

*** 216

Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? Lukács 2,49b

A szalag ragasztó felülete

Színezd ki a rajzot, úgy, hogy korhű legyen, majd vágd ki a modellt a vastag vonalakon a fenti ige-szalaggal együtt! A szaggatott vonalak mentén hajtsd előre, a pontozott vonalak mentén pedig hátra a megfelelő részeket! Hogy melyik hová illeszkedik, abban segítenek a nyilak; a bevonalkázott részekre kell a füleket ragasztanod. Végül ragaszd a kivágott igeszalagot a nyilakkal jelölt helyre!

Azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Kolossé 3,1

Feldolgozás

*** 216

Munkalap:

Másoljuk a munkalapot kartonpapírra (fénymásolóval műszaki kartonra is másolhatunk)! A színezés iránt akkor keltjük fel a gyerekek érdeklődését, ha előtte a korabeli (főleg a papi) ruházatot, templomépületet bemutató képeket tudunk tanulmányozni. Idő vagy megfelelő munkakedv hiányában a színezés elhagyható.

Aranymondás:

Ismétlés: Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked! (2Móz 20,12)

Új: Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? (Lk 2,49b)

és/vagy: Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai? (Lk2,49b – Károli szerint)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Foglalkozni valamivel...

• Mivel foglalkozunk egész nap? Csak tanulással, játékkal és beszélgetéssel? A nap, a szabadnap, a vakáció, a vasárnap okos felhasználásáról szóló beszélgetés oda lyukadjon ki: kell, hogy Isten számára is maradjon idő. Ez "az Atya dolgaival való foglalatosság". Beszélgessünk arról, hogy miért fontos a Bibliával, imádkozással, zsoltárok és lelki énekek éneklésével foglalkozni!

• Készíttessünk a gyerekekkel napi és/vagy hetirendet legfontosabbnak tartott elfoglaltságaikról! Beszélgessünk arról, hogy melyek a legfontosabbak, melyeket lehet vagy kell elhagyni, jut-e közöttük hely az Isten dolgaival való foglalatosságnak (bibliaolvasás, imádkozás, ifjúsági bibliaóra, gyermekistentisztelet stb.)! Javítsuk ki a napi-és hetirendeket úgy, hogy Isten előtt kedves legyen!

* Engedelmesség a szülőknek:

• Ebből a történetből tanulság az is, hogy szüleinknek is engedelmeskedni kell. Ki mondta ezt egy parancsolatban? (Az ötödik parancsolat: Tiszteld apádat és anyádat...). Nehéz lehet az erről való beszélgetés, ha kitűnik, hogy a szülők nem becsületesek, vagy valami módon oktalanok is. Akkor is kell a szülőknek engedelmeskedni? ("Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek" ApCsel 5,29).

Nehéz engedelmeskedni. Gyakran megpróbáljuk, de sokszor nem sikerül. Mi ennek az oka? Mi rejtőzik tetteink mögött? Miért sikerült ez az Úr Jézusnak, amikor még fiatal volt? Miben volt Ő különb nálunk? Beszélgetés az "engedelmesség"-ről és az "engedetlenség"ről azzal kapcsolatban, hogy "bűnösök vagyunk". Soroljunk fel engedelmes és engedetlen cselekedeteket, melyeket szüleinkkel szemben követtünk el! Írjuk fel a táblára! Miből ered az engedelmesség és miből az engedetlenség? A válaszokat föl lehet írni a táblán lévő szavak után.

• Miután beszélgettünk az engedelmességről és az engedetlenségről, írjanak a gyerekek jellemzéssel kiegészített fogalmazást a következő címek közül választva: "Engedelmes voltam", "Engedetlen voltam", "Büntetést érdemlek", "Bánom, amit tettem", "Legközelebb szót fogadok", "Megbocsátottak nekem" stb. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ne csak az eseményeket írják le, hanem azok belső indítékait is.

* Mai írástudók:

• Használjuk ki a két fordítás közötti különbséget az üzenet elmélyítésére! Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen nehéz a fordítók munkája, hisz egy-egy bibliai kifejezésnek gyakran több jelentése van, melyeket szinte lehetetlen teljességgel magyar nyelvre átültetni. Így a mai "írástudók", a teológusok is megtanulják az eredeti bibliai nyelveket (főleg a hébert és a görögöt), hogy elmélyültebben tudjanak Isten dolgaival foglalkozni. A fordítási különbség tehát nem hiba vagy ellentmondás, hanem az eredeti kifejezés két jelentésrétege. Ha a fordítási különbségeket egybevetjük, mi is (ha nem is tudunk héberül, görögül) elmélyültebben tudunk Isten igéjével foglalkozni.

A tizenkét éves Jézus a templomban

** 216

Feldolgozás

** 216

Munkalap:

Az első két kérdést beszéljük meg a gyerekekkel, csak utána írják be a helyes válaszokat! A három ünnep a húsvét vagy páska, kovásztalan kenyerek ünnepe; pünkösd vagy hetek (aratás) ünnepe; és a lombsátrak ünnepe. A további kérdéseket jobb, ha a gyerekek önállóan oldják meg a Biblia segítségével. Inkább a keresésben segítsük őket, mint a válaszadásban. Aktivitásukkal az ige is jobban rögződik, beépül. Az utolsó feladat megfejtése: "engedelmeskedett nekik".

Aranymondás:

Ismétlés:

Tiszteld apádat és anyádat... (2Móz 20,12)

Új:

Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? (Lk 2,49b) – vagyis Atyám dolgaival kell foglalkoznom (Károli fordítása alapján)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Foglalkozás valamivel...

• Mivel foglalkozunk egész nap? Csak tanulással, játékkal és beszélgetéssel? A nap, a szabadnap, a vakáció, a vasárnap okos felhasználásáról való beszélgetés oda lyukadjon ki: kell, hogy maradjon időnk Isten számára is! Ez "az Atya dolgaival való foglalatosság". Beszélgessünk arról, hogy miért fontos a Bibliával, imádkozással, a zsoltárok és lelki énekek éneklésével való foglalkozás! Kérdezzük meg a gyermekeket, hogy mit csinálnak egész héten! Írjuk fel a táblára! Választassuk ki, hogy mely foglalatosságok a legfontosabbak, vagy melyeket kell elhagyni! Szerepel köztük a bibliaolvasás? Imádkozás? Templomba járás? Ifjúsági bibliaórára vagy gyermekistentiszteletre járás? Aztán már áttérhetünk a beszélgetésben erre a témára: "Az Atya dolgaival való foglalkozás".

• Előzetes, de ha van időnk, órai feladatként is leírathatjuk a gyerekekkel napi, illetve hetirendjüket. Fontos, hogy őszinte legyen, ne sugalljuk a gyerekeknek, hogy mit várunk el tőlük! Így valóban kiderülhet, hogy mennyi idő jut mindennapjaikban az Isten dolgaival való foglalkozásra. Ezekből a természetes, spontán válaszokból induljunk ki, amikor elfoglaltságukról kérdezősködünk.

* Engedelmesség a szülőknek: Ebből a történetből tanulság az is, hogy szüleinknek is engedelmeskedni kell. Ki mondta ezt egy parancsolatban? (Az ötödik parancsolat: Tiszteld apádat és anyádat...). Nehéz lehet az erről való beszélgetés, ha kitűnik, hogy a szülők nem becsületesek, vagy oktalanok is. Akkor is kell engedelmeskedni szüleinknek? ("Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek." ApCsel 5,29) Nehéz engedelmeskedni. Gyakran megpróbáljuk, de sokszor nem sikerül. Mi az oka? Miért sikerült ez az Úr Jézusnak, amikor még fiatal volt? Beszélgetés az "engedelmesség"-ről és az "engedetlenség"-ről azzal kapcsolatban, hogy "bűnösök vagyunk".

• Írjanak a gyerekek két rövid elbeszélő fogalmazást a szüleikkel való viszonyról: "Engedelmes voltam" ill. "Engedetlen voltam" címmel! Olvassák fel írásaikat, és beszéljünk meg néhány konkrét esetet: Miből eredt az engedelmesség és az engedetlenség? Mi volt az oka ezeknek?

* Ünnepek – zarándoklat:

• Beszélgethetünk a gyerekekkel az ünnepekről. Melyek a legfontosabb ünnepeink? Milyen helyet foglalnak el ezek az évben? Mi áll az ünnep középpontjában? Ünnepnek tekintik és élik-e meg a vasárnapot? Majd beszélgethetünk a zsidó ünnepekről, de legalább a páskáról, pünkösdről és a lombsátrak ünnepéről, e három zarándokünnepről, melyeken minden izraelita férfinak meg kellett jelennie az Úr színe előtt. Ha kiszámítjuk, mennyi időt tett ki ez egy évben, rájövünk, az ünnep és a hozzátartozó zarándoklat jelenthette számukra a "szabadságot", "kikapcsolódást" a mindennapi munkából, melynek középpontjában Isten dolga állt.

• Elkészíthetjük Jeruzsálem városának és környezetének makettjét is, úgy, ahogy az le van írva a legkisebbek (*) munkalapjának leckeajánlatában.

A tizenkét éves Jézus a templomban

* 216

Két végén hengerítsd be a szívószálat vagy hurkapálcát a papírral együtt a lap közepéig! Kész a "könyvtekercsed".

Feldolgozás

216

*

Munkalap:

Készítsünk ebből a munkalapból könyvtekercset! Erősítsük a végeit szívószálra, vagy hurkapálcára!

Előkészítő olvasás: Olvassa el a tanító a gyermekekkel együtt a könyvtekercsen levő történetet! A tanító olvassa a szavakat, a gyermekek "olvassák" a képeket! Ha ezt többször megismétlik, akkor a gyermekek már gyorsan megjegyzik a képek segítségével a történetet. Első osztályosok már maguk olvashatják az egész szöveget.

Bevezető a munkalap feladatához: Mutassunk a gyermekeknek egy könyvet, és kérdezzük meg, hogy mit lehet egy könyvvel csinálni; olvasni lehet a benne levő szavakat. Így hallhatjuk a könyvben levő üzenetet/történetet. A könyvbe a betűket nyomtatják. Régen nem volt könyvük az embereknek. Minden szót hosszú ívpapírra (papiruszra, pergamenre) írtak. Azokat a szavakat, melyeket Isten az embereknek mondott, nagy könyvtekercsekre írták. Ezeket a könyvtekercseket a templomban tudós férfiak, ún. írástudók olvasták. Az Úr Jézus ezekkel a férfiakkal beszélgetett mennyei Atyjáról.

Írásgyakorlat: Első osztályosok néma olvasással megkereshetik, majd leírhatják a szövegből a szereplők nevét. Lemásolhatják Mária kérdését és Jézus válaszát is.

Aranymondás:

Az én Atyám házában kell lennem. (Lk 2,49b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Vakációra utazás: Mondassuk el a gyermekekkel saját élményeiket az utazással kapcsolatban! Sok mindenre kiterjedő beszélgetés indulhat el a következő témákban:

Előkészület: mit viszel magaddal, ha elutazol?

Az úticél: belföld, külföld, erdő, strand, hegyek, meglátogatni a nagyapát és nagyanyát stb.

Menetidő, a vakáció hossza.

Tartózkodási hely: vendégség, sátor, lakókocsi, nyaraló, szálloda stb.

Milyen érzés a gyermekek számára az elutazás? Nem nehéz a gyermekeknek magukat a 12 éves Jézus életébe képzelni, aki először mehet Názáretből Jeruzsálembe, ahol Atyja háza, a templom áll.

* Csoportmunka – vakáció: Kedves a vakációra utazás témájáról csoportmunkát készíteni. Néhány ajánlat:

• Környezet: Fessünk be egy nagy ív papírt, tegyünk rá tengert, strandot, zöld erdőt, és/vagy készíthetünk rá papírmaséból dombokat vagy hegyeket. "Ingyen" anyag: papírtekercsek: fák; dobozok: szálloda, nyaraló, lakókocsik, autók. Dugóból készíthetnek kerekeket. Fogkrémes dobozok: vonatok. A mennyezetre lehet saját készítésű repülőgépeket függeszteni.

• Emberalakok: Rajzoljunk embereket kartonpapírra, az alakokat vágjuk ki alul egy behajtható résszel! Így egy alaplapra odaragaszthatjuk, és az alakok állnak. De csinálhatjuk az alakokat agyagból, gyurmából vagy só-liszt gyurmából is.

* Csoportmunka – zarándokút: A bibliai történethez kapcsolódóan is lehet csoportmunkát végezni. (Hasonló feladat leírása megtalálható a 69. óvodás munkalapon: "Jerikó falai leomlanak.")

• Jeruzsálem városa: A falat és a házakat lehet kockákból, legóból és/vagy más építőanyagból építeni. A várost fel lehet építeni dobozokból is. A dobozokat fessük fehérre, vagy ragasszuk be fehér papírral!

• A táj: Készítsünk barátságos környezetet (papírmaséból vagy homokasztalon homokból) fás dombokkal! Készítsünk Jeruzsálembe vivő utakat, melyeken minden irányból emberek mennek a városba!

• Egész nap lehet foglalkozni ezzel a témával. Sok ajánlatot találhatunk még a következő leckéknél. 9. óvodás munkalap: "Ábrahám elindul Kánaán földjére"; 27. óvodás munkalap: "Jákób visszaindul Kánaán földjére"; 49. óvodás munkalap: "Kivonulás Egyiptomból", 209. óvodás munkalap: "Utazás Betlehembe".

Feldolgozás

216

*

* Bábjáték: Mackó Muki elutazik (A 45. lecke óvodás munkalapján lehet példát találni a bábjátékra Medve mamával és Mackó

Mukival.)

• A munkalapon alább található alakokat nagyítsuk fel 2–3-szorosára! (Fénymásoló segítségével vastagabb rajzlapra is nagyíthatunk.) Az ábra és az utasítások segítségével készítsünk belőlük ujjbábokat! (Ha nem nagyítjuk fel az alakokat, akkor ceruzára tudjuk felhúzni a bábokat.)

• Ragasszuk a vonat másolatát erős kartonpapírra! Ragasszunk a közepére szívószálat vagy hurkapálcikát! Vágjuk ki az ablakot! Ha a vonatot Mackó Muki elé tartjuk, úgy látszik, mintha a vonatban ülne.

• Tanítsuk meg a következőket! A gyermekek saját Mackó Mukijukat és vonatukat mozgatják. (Tegyük Mackó mamát és Mackó Mukit két mutatóujjunkra!) Mackó Muki, akinek bőröndje van, megpuszilja anyját (hajlítsuk a két mackó fejét egymás felé). Aztán integet. Tudjátok mit csinál? Igen... elutazik, és ezt nagyszerűnek találja! Először jegyet kell váltania, aztán beszáll a vonatba. (Húzzuk le Mackó mamát az ujjunkról, és tartsuk most a vonatot Mackó Muki elé!) Jó utazást Mackó Muki! "Tűűű, Tűűűű, Tűűű", szól a síp. (Lassan mondani:) Sihuhuhu, sihuhuhu, sihuhuhu; a vonat lassan elindul (mozgassuk a vonatot Mackó Mukival jobbra-balra). (Gyorsabban mondani:) Sihu, sihu, sihu; lehet hallani, hogy a vonat már gyorsabban megy. (Mozgassuk a vonatot gyorsabban!) (Mondjuk még gyorsabban:) sh, sh, sh, sh (a vonat gyorsan mozog, majd ismét lassabban mondjuk:) sihuhu sihuhuhu, ssss, ssss, a vonat lassan megérkezik (a vonat egyre lassabban mozogjon, míg végül megáll). Mackó nagymama már ott várakozik. Kiszállás! A vonat áll. (Hozzuk

elő a vonat mögül Mackó Mukit!) (Ans de Boer) A gyerekek ezt a játékot nagyszerűnek találják. Ügyeljünk arra, hogy a hang és a mozgás egyforma ütemben legyenek! Ez izgalmassá teszi a játékot! A játék mellé érdemes megtanítanunk az "Indul már a vonat" kezdetű éneket (Jertek,

énekeljünk! 107.), melyet hasonlóan mozgással is kísérhetünk.

ide ragasszuk apálcikát

Mackó mama

217. Keresztelő János - Máté 3,1–12; Márk 1,2–8; Lukács 3,1–18

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 217

Üzenet – Téma:

* Fölhívás megtérésre, ami teljes megváltozást jelent.

* Minden hívőnek Krisztusra kell mutatnia.

Előzmények:

János Zakariás papnak, és feleségének, Erzsébetnek a fia, akik Júdea hegyvidékének egyik városában laktak. Mindketten előrehaladott korúak voltak már, amikor Zakariásnak a füstölőáldozati oltáron való áldozás közben Gábriel angyal hírül adta, hogy fiuk fog születni. Jánosnak kellett őt nevezniük. Fiuk názír lesz. Mint a Messiás előfutára, sok izráelitát meg fog téríteni az Úrhoz. Zakariás hitetlensége miatt megnémult egészen fia névadásáig, amikor hálaadással énekelt.

Történet:

Jánosról születése után csak annyit olvasunk, hogy felnőtt, és "a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izráelben" (Lk 1,80b).

János tehát Júdea pusztájában tartózkodott, egy rendkívül barátságtalan helyen, Zíf és Máón pusztájában, ahol Dávid is sokáig élt, amikor Saul elől menekült. János ott sáskát* evett és erdei mézet*. Prófétai öltözéket viselt: teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet.

János "erősödött lélekben". Ez azt jelenti, hogy a Szentlélek lakott és munkálkodott benne, ami által alkalmassá vált arra, hogy végezze azt a munkát, amire elhívatott.

Tibérius* római császár uralkodásának tizenötödik évében lépett föl először János. Poncius Pilátus* volt akkor Júdea helytartója, Heródes Antipás* Galilea* negyedes fejedelme*, testvére, Fülöp* Iturea* és Trakhónitisz* negyedes fejedelme, Lüszániász pedig Abiléné* negyedes fejedelme. Jeruzsálemben egymás után Annás és veje, Kajafás voltak a főpapok*.

Júdea pusztájában történt, hogy János először hirdette az embereknek, akik hozzá mentek, Isten igéjét, melyet a Szentlélek jelentett ki neki. Ő akkor harminc éves volt, kb. fél évvel idősebb Jézusnál (lásd Lk 1,36).

Prédikációja így hangzott: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!" Ézsaiás próféciáját idézte (Ézs 40,3), nem szó szerint: "Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!" A szakadékokat töltsék fel, a halmokat hordják el, és a görbe utak legyenek egyenessé.

János igehirdetése tehát három részből állt:

1. Az embereknek meg kell térniük, mert elközelített a mennyek országa. Ezt az mutatja, hogy az ország Királya hamarosan megjelenik. Ez a prófécia – János által, aki az utolsó próféta, Krisztus eljövetele előtt! – tehát annak a megjövendölése, hogy a Messiás hamarosan eljön. Ez sokaknak szólt.

2. János magáról beszél, amikor Ézsaiás szavait idézi: "Kiáltó hangja szól a pusztában". Ő az, akiről Ézsaiás jövendölt. Neki, mint a nagy Király hírnökének, előfutárának a feladata, hogy parancsot adjon a népnek (Mal 3,23; a Károli Bibliában Mal 4,5; Az ortodox zsidóknál ezért még mindig van az asztal mellett egy üres szék Illés számára).

3. A parancs az, hogy a nép készítse el az utat a Király számára. Ezt tették az emberek a régi időkben: az utak rosszak voltak, hepehupásak, tele gödrökkel. Ha a király látogatóba jött, a népnek a gödröket föl kellett tölteni, a hepehupás részeket el kellett egyengetni; a görbe utakat kiegyenesíteni. A király akkor kellemetlenség nélkül és gyorsan végigutazhatott az országon. Így kell a zsidóknak is elkészíteni a szívüket, hogy a Királyt akadálytalanul fogadhassák.

4. "Meglátja minden halandó az Isten szabadítását." Ez nagyszerű hír, mely azt tartalmazza, hogy a szabadításban nemcsak a zsidók részesülnek, hanem más népek is.

Ennek a prédikációnak nagy hatása volt. A nép özönlött hozzá. János elment a pusztából, és a Jordán melletti városokban és falvakban prédikált. Hamarosan csak a Jordán keleti partján működött, Betániában (Károli szerint: Béthabarában, ami azt jelenti: "gázló háza"; a gázló egy olyan hely, ahol a víz sekély, és ott át lehet lábalni a folyón. Jn 1,28).

János "a megtérés keresztségét"* hirdette "a bűnök bocsánatára". Azaz megtérésre szólította fel az embereket. Lemoshatták bűneiket. Ennek a jeléül keresztelte meg a megtérteket a Jordánban. Nem a törvény hagyományai, mint pl. a szombat megtartása, a kötelező áldozatok stb. munkálják az üdvösséget, hanem a bűn őszinte megvallása! Csak ez által lesz hely a szabadítás számára, melyet az eljövendő Üdvözítő fog hozni. (Jánost azért nevezték Keresztelő Jánosnak*, mivel keresztelt). A megtérés hozza napvilágra a titkos bűnöket. János nem kímélte azokat, akik hozzá jöttek, hogy megkeresztelkedjenek, hanem "viperák fajzatá"-nak nevezte őket. Ez a farizeusokra és írástudókra is vonatkozott, akik eljöttek, hogy hallgassák. Őket sem kímélte. A vipera fehér, lágy tojásokat rak le, és aztán elrejti a meleg homokba. A kikelt kis viperák eléggé ártatlannak látszanak, de idővel kis, mérges kígyókká fejlődnek.

Az emberek ne gondolják, a farizeusok és szadduceusok sem, hogy megmenekülnek "az eljövendő harag elől"! Ne gondolják, hogy, mint Ábrahám leszármazottai, nincsenek veszélyben, és mintegy "automatikusan" biztosak lehetnek Isten kegyelme felől! Istennek ez nem számít. Ő, mindenhatóságával, a lábuk előtt heverő kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. A személyes megtérés a fontos. "Megtéréshez illő gyümölcsöt" kell teremniük! Itt az idő, hogy megtérjenek; gyorsan kell ezt megtenni: "A fejsze ott van már a fák gyökerén!" Tudják ők is, hogy minden fa, mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. Ez a sors vár rájuk is, ha nem hoznak megtéréshez illő gyümölcsöt.

Az emberek döbbenten kérdezték Jánostól: "Akkor hát mit tegyünk?" János néhány egyszerű példát említett, hogy mik a megtérés gyümölcsei: Akinek két ruhája van, adjon egyet annak, akinek nincs. És akinek van elég

Életkor

ennivalója, egyék együtt azzal, aki éhezik.

***

A bibliai történet feldolgozása

217

János rámutatott a különféle embercsoportok bűneire, és megmondta, hogyan kell élniük.

A vámszedők, a rómaiak gyűlölt zsidó adószedői, akik hozzá jöttek, hogy megkeresztelkedjenek, azt a tanácsot kapták, hogy ne kérjenek többet az emberektől, mint amennyi meg van szabva. Az ő bűnük ugyanis az volt, hogy túlontúl sok adót fizettettek az emberekkel.

A kötelező részt odaadták a rómaiaknak, a többit megtartották maguknak. Ezt abba kell hagyniuk... megtérésük gyümölcseként.

A katonáknak, akik megkérdezték, hogy mit tegyenek, azt tanácsolta, hogy senkit ne bántalmazzanak, meg ne zsaroljanak, és elégedjenek meg a zsoldjukkal. Még most is előfordul a világ némely részén, hogy katonák, rendőrök, tisztviselők megvesztegethetők. Bizonyos szolgálatokért külön fizettetnek, megzsarolják az embereket, hogy fizetésüket kiegészítsék. Így tettek a katonák is János napjaiban.

Amikor a megtérőket János megkeresztelte, rámutatott az eljövendő Messiásra: "Én ugyan vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket...". János arra céloz, hogy Krisztus, aki utána jön, sokkal több, mint ő. Keresztelő János ezt azzal a szolgával példázza, aki gazdája saruját viszi. De ő még arra sem méltó, hogy ezt az alázatos szolgálatot elvégezze annak, aki utána jön. A vízkeresztség és a Szentlélekkel való megkeresztelés közt ez a különbség: János csak a megtérés keresztségének jelét adhatta. Krisztusnak isteni joga van arra, hogy követőit Szentlélekkel keresztelje meg. A Szentlélek elnyerése Isten különös ajándéka, és vigasztaló azoknak, akik megkapják. A Szentlélek vigasztalja és bátorítja, a veszélyben védi őket, a küzdelemben mellettük áll. A Szentlélek hatása olyan, mint a tűzé. A tűz tisztít, fertőtlenít, pusztít, világít, és minden támadót, még a Sátánt is, távol tart.

Keresztelő János még többet is mond az eljövendő Krisztusról: "kezében szórólapát* lesz, és megtisztítja* szérűjét: a gabonát csűrébe* takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel." Érthető képe ez Krisztus munkájának: Ő Lelkével tisztít. A gabona, az őszintén hívők, és a polyva, a képmutatók különválasztása szükséges.

János így tett bizonyságot róla: "Ő volt az..." (Jn 1,15).

Krisztus által ismerhetik meg az emberek az Atyát.

Kiegészítés:

János 1,1–31: A János 1. különleges módon mutatja be nekünk Keresztelő Jánost. János apostol és evangélista nagyon messze kezdi: Először, "kezdetben" volt az Ige, az Istennél volt, sőt Isten volt az Ige. Az Igével János senki másra nem céloz, csak Isten Fiára, az Úr Jézusra, mert: "Az Ige testté lett, közöttünk lakott". János, mint Jézus egyik tanítványa "látta az ő dicsőségét", és ez a dicsőség "az Atya egyszülöttjéé" volt.

János tudta, hogy a Szentháromság Isten – az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szentlélek Isten – teremtett mindent. Ezért írhatta azt is, hogy minden az Ige által lett.

János rámutat arra, hogy az Ige, tehát Jézus Krisztus, az élet, sőt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylett, amikor Jézus a földön volt, de sajnos, a sötétség nem fogadta be! Itt János arra a heves ellenállásra és a hitetlenségre céloz, amelyet az Úr Jézus földi vándorlása idején tapasztalt.

Ezután János Keresztelő János fellépéséről kezd el beszélni, aki "jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa." Nem Keresztelő János volt a világosság, mint ahogy sokan gondolták.

Keresztelő János így tett bizonyságot róla: "Ő volt az...!"

Krisztus által ismerhetik meg az emberek az Atyát.

Jánost Betániában (Károli: Béthabarában), a Jordánon túl, ahol keresztelt, meglátogatta néhány pap és lévita, akiket a jeruzsálemi "zsidók"* küldtek hozzá. A farizeusok közé tartoztak. A látogatás célja az volt, hogy Jánost kikérdezzék. Nem jöttek mindjárt azzal elő, hogy a jeruzsálemi zsidók azt akarják tudni, vajon ő-e Krisztus vagy sem!

Itt kihallgatás következik: "Ki vagy te?" János őszintén válaszolt: "Én nem a Krisztus vagyok." Erre megkérdezték tőle: "Hát akkor? Illés* vagy te?" János kijelentette: "Nem az vagyok." Ők: "A próféta vagy te?" (Valószínűleg arra a prófétára céloztak, akiről az 5Móz 18,15.18-ban olvashatunk.) János: "Nem." Ők: "Ki vagy? – hogy választ adhassunk megbízóinknak: mit mondasz magadról?" János: "Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta."

Akkor megkérdezték, miért keresztel, ha nem "a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta". János így válaszolt: "Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek, aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó." János ezekkel a szavaival arról tett bizonyságot, hogy a Messiás már a nyilvánosság előtt áll. A Jn 1,29–31-ben azt olvassuk, hogy János másnap látta Jézust, amint jön feléje. Akkor azt mondta róla: "Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét. Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én." Ez a kijelentés: "előbb volt, mint én", arra utal, hogy Isten Fia öröktől fogva van. Bár János és Jézus rokonok voltak (lásd Lk 1,36; Erzsébet Mária unokanővére volt), János nem ismerte Őt; lásd Jn 1,31a: "Én nem ismertem Őt".

Jegyzetek:

Sáska és erdei méz – A sáskát megszárították, és finoman belezúzták egy fajta lisztbe. Ebből a lisztből lepényt sütöttek. Ez a sáskalepény, mézbe mártva, volt János napi eledele.

Tibérius (Claudius Nero) – Római császár (Kr. u. 14–37); Augustus császár (Kr. e. 27 – Kr. u. 14) mostohafia. Tibériust Augustus kényszerítette, hogy vegye feleségül Juliát, Au

gustus leányát. Mogorva ember volt, tehetséges hadvezér, nagyon szeretett tervezni és pompás házakat építeni, de különben nagyon takarékos volt. Kidolgozott egy szigorú, de

igazságos központi kormányzatot az egész Római Birodalomban, melyben az ő uralkodása

alatt nyugalom volt, néhány kisebb lázadás után. Sokat tett az erkölcsök megjavítása érde

kében, amiért nem voltak nagyon hálásak neki. Csalódottan vonult vissza Capri szigetére,

ahol Kr. u. 41-ben, megkeseredve és magánosan meghalt.

Poncius Pilátus – Júdea és Samária helytartója (Kr. u. 26–36). Hajthatatlan jellemű, zsarnok,

megvesztegethető, erőszakos embernek ismerték. Többször is megsértette a zsidókat vallásos

érzelmeikben. Leváltották. Kegyetlenül megöletett sok samáriait.

A samáriaiak ezért bepanaszolták a császárnál, aki aztán leváltotta Pilátust.

A bibliai történet feldolgozása

217

Heródes Antipás – I. vagy Nagy Heródes fia; a rómaiak nevezték ki Galilea és Perea provinciák kormányzójává, a Galileai-tenger nyugati partján új várost épített, melyet Tibériásznak nevezett el, Tibérius császár tiszteletére. Jeruzsálemben is volt palotája. Első felesége az arab Aretász lánya volt, akit elűzött. Keresztelő János megfeddte őt a Heródiással, féltestvére, Fülöp feleségével való meg nem engedett házassága miatt. Lefejeztette Keresztelő Jánost. Heródiás lánya volt Salómé, aki táncolt mostohaapja előtt, és János fejét kérte. Heródest Kr. u. 39-ben Caligula császár elzavarta, apósával, Aretásszal folytatott háborúja miatt, melyet elvesztett. Heródiás kívánságára megtarthatta királyi címét. A mai Franciaország területén lévő Lyonba került; Heródiás vele ment. Negyedes fejedelem – Tetrarcha; egy tartomány vagy ország negyed részének uralkodója. Fülöp – I. vagy Nagy Heródes fia; gyenge alak. Galilea – A nyugatjordániai országrész hegylánca, mely a Libánon nyúlványa, két részre osztotta Jezréel síkságát. Pogányok Galileájának nevezték (Ézs 8,23), az ottmaradt kánaániak, az Izráel fogságba vitele után Babilonból "behozott" lakók stb. miatt (2Kir 17,24). Ezért a zsidók megvetették az ottani lakosságot. A galileaiaknak saját nyelvjárásuk volt. (Mt 26,73). Iturea – Táj a Libanonon. Fővárosa Kálkisz. A név Jetúrtól, Izmael fiától származik (1Móz 25,15). Trachónitisz – Tartomány Palesztina keleti részén, délkeletre Damaszkusztól; részben a régi Básán tartomány. Abiléné – A Libanon és Anti-libanon közti terület. Annás és Kajafás – Hogy két főpap legyen egyszerre, ez ellentétben állt Isten parancsával. Lehet, hogy más években szolgáltak. A főpap egyúttal a zsidó nagytanácsnak, a sanhedrinnek a feje ("Nasi") volt. Annás kb. Kr. u. 9-től 15-ig, Kajafás pedig Kr. u. 18-tól 36-ig volt főpap. Annás irányította Kajafást, talán azért, mert a zsidó előírás szerint a főpapi tiszt egy életre szólt. Keresztség – Az Ószövetségben nincs szó a keresztségről. De mégis előfordult, hogy a prozelitákat (pogányok, akik át akartak térni a zsidó vallásra, zsidósághoz csatlakozók) a körülmetélésük után megkeresztelték, hogy tudassák, most megtisztultak korábbi, pogány állapotuktól. A zsidók általánosan elfogadták, hogy Krisztus, Illés is, és a próféta, ha el(vissza)jön, keresztelni fog, hogy a tisztátalan világot megtisztítsa. Ezért a papok és léviták Keresztelő Jánoshoz intézett kérdése (Jn 1,19kk). A keresztség a vízbe való alámerítéssel történt, mely a meghalásnak egyetemesen használt jelképe, éppúgy, mint a vízből való felemelkedés az új életre kelésnek. Ilyen értelemben írja Pál apostol a rómabelieknek: "A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk." (Róm 6,4) Keresztelő János – János tanítványokat gyűjtött maga köré, akik tanításait terjesztették, gyakran, mielőtt még Jézust megismerték volna. Abban az időben, amikor János evangéliumát írta, nem volt hiábavaló rámutatni, hogy ki is volt Keresztelő János. Ezért van a Jn 1-ben az a világos nyilatkozat: "Én nem a Krisztus vagyok". Lásd még ApCsel 18,24kk.; 19,1kk.

Szórólapát, a szérű megtisztítása, a gabona csűrbe takarítása – Ezek a példák a keleti földműves munkájából valók. Mikor a gabonát learatták, először kévékbe kötve lerakták a mezőn, aztán a szérűn szétterítették. Majd elkezdődött a cséplés botokkal vagy cséphadarókkal, cséplőszánnal vagy cséplőszekérrel, melyek elé ökröket fogtak. A cséplés után a szalmát összegyűjtötték, a gabonaszemeket otthagyták. Ezt meg kellett tisztítani, mely úgy történt, hogy a magokat a magasba szórták, hogy a szél a polyvát és a port elvigye. Utána a gabonaszemeket egy nagy kerek rostában megrostálták, majd nagy kőkorsókban, a földbe ásott száraz gabonasilókban, vagy pedig csűrökben tartották. A polyvát elégették. A "zsidók" – Tudnunk kell, hogy a négy evangélium állandóan úgy szól a "zsidók"-ról, mint Krisztus ellenfeleiről. Mielőtt antiszemitizmussal vádolnának bennünket – azzal, amivel manapság gyakran találkozunk –, tudnunk kell, hogy a "zsidók" ezeken a szentírási helyeken nem az egész zsidó nép, hanem a jeruzsálemi felsőség, tehát a vezetőség, melyet a nagytanács tagjai és a papi kaszt alkottak. Olvasd csak el a Róm 11,28-at! Illés – Lásd az ő "visszajövetelé"-ről szóló próféciát a Mal 3,23-ban ( a Károli Bibliában Mal 4,5).

Énekek:

Református énekeskönyv: 217:1,5; 304:4.5; 312:1–2; 459:1 Jertek, énekeljünk!: 97; 108:1.2; 133:1.2 Harangszó: 41; 44; 47; 49 Dícsérjétek az Urat!: 8; 15; 60; 74; 85 Erőm és énekem az Úr: 52

Megjegyzések: Fölhívás megtérésre – A megtérésre felszólítás nemcsak a János korabeli embereknek szól. A megtérés az igazi keresztyén élet kezdete. Akkor történik, amikor valaki bűntudattal Istenhez fordul imádkozva, hogy bocsánatot kérjen, és megígéri, hogy hálából új életet kezd Isten iránti szeretettel. Korunkban sokan úgy vélik, hogy ha eleget tesznek vallási kötelességüknek, az elég ahhoz, hogy Isten kegyét elnyerjék, és örököljék az örök életet; mások a szövetségben hisznek; ismét mások azt gondolják, hogy ha jók másokkal szemben, akkor üdvösség lesz a jutalmuk. Ez azonban nem így van. A megtérés az egyetlen módja a megtartatásnak.

A bibliai történet feldolgozása

217

A megtérés teljes megváltozás – A megtérés nem elvont fogalom, hanem annak következménye az életben való magatartás teljes megváltozása. Az ilyen teljes átadásra való gondolás néha visszatartja az embereket a megtéréstől. Nem tetszik nekik, hogy sok szokással fel kell hagyniuk. Pedig azok helyett sok mindent kapunk: Isten szolgálata, az Üdvözítő iránti szeretet meglepő dimenziót ad életünknek, a szívbe pedig békét, mely minden értelmet meghalad! Minden hívőnek Krisztusra kell mutatnia – Keresztelő János természetesen rendkívüli módon hívattatott el arra, hogy hirdesse Krisztus eljövetelét. Az ő Krisztusra mutatása azonban minden igazi keresztyént arra ihlethet, hogy szóljon arról, és rámutasson az Üdvözítőre! Már a gyermekek is megtehetik ezt! Péter később ezt írja: "Ti azonban választott nemzetség (...) vagytok, (...) hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket" (1Pt 2,9).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Tiberius császár uralkodása a Római Birodalomban. Poncius Pilátus, Júdea és Samária helytartója. Nagy Heródes fiai, mint negyedes fejedelmek. (***)

• A keresztyénség elterjedése Európában. A pogány népek megkeresztelése (sokszor erőszakkal is). A keresztyénség felvétele Magyarországon. (***)

• Példák a protestantizmus történetéből: nyílt mezőn tartott igehirdetések, és az emberek folyókban, tavakban való megkeresztelése a protestánsok üldöztetése idején. Anabaptisták. (***)

• A felnőttkeresztséget, bemerítkezést gyakorló felekezetek (baptisták, adventisták stb.) (***) Mutassunk itt rá a gyermekkeresztség bibliai alapjaira és áldásaira is!

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az ember, mint erkölcsi lény: a vétek és a bűn; az ember bűnös természete; a bűnből való megtérés; döntés a jó és a rossz között; az erkölcsös cselekedet (jócselekedet). (***)

Dráma

• Bizalom-játék: kapcsolatfejlesztő gyakorlat. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Kreatív szövegalkotás: levélírás Keresztelő János korából. (***)

Vizuális kultúra ( Rajz- Művészettörténet)

• id. Pieter Bruegel: Keresztelő János prédikációja c. festményének tanulmányozása. (***)

• Bibliai történet megjelenítése festéssel: Keresztelő János a Jordán folyónál. (***)

Vázlat:

názír Jordán

János keresztelni

puszta

János keresztelése – víz

sáska + erdei méz

Jézus keresztelése – Szentlélek és tűz

teveszőr ruha "Térjetek meg..." farizeusok – viperák fajzatai vámszedők katonák

Keresztelő János

*** 217

Feldolgozás

*** 217

Munkalap:

A rejtvény textusa:

A lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (mértékletesség – Károli szerint). (Galata 5,22–23a)

Aranymondás / tanulnivaló:

Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt. (Mt 3,8)

Megtaníthatjuk az aláhúzott (kiemelt) Lélek gyümölcsöket is a Gal 5,22–23a-ból.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Megtérés: A megtérés megfordulást, teljes fordulatot jelent (180o). A bűn uralma alatt levő eddigi élettől Istenhez fordulni. Mondhatjuk úgy is, hogy a tévútról a jó útra lépni. A jó út pedig az Úrhoz vezet. A bűn felismerése, majd a nyomában járó bűnbánat az első lépés a megtérés útján. Ezt követi a bűnbocsánat őszinte kérése. A keresztség a bűnbocsánat jele. János a kor szokásának megfelelően, a folyóban állva víz alá merítette a megtérőt. Az alámerítkezés azt jelentette: meghalt a régi bűnös életének. A vízből való kikelés pedig a bűnöktől való megtisztulást, az új életet jelentette. Miért van szükség arra, hogy megtérjünk? Miből kell megtérnünk? Neked szükséged van-e a megtérésre? Miből kell megtérned? A gyermekek sokféle választ fognak ezekre adni. Törekedjünk bizalomteljes légkör kialalakítására, beszélgessünk őszintén problémáikról!

Krisztusra mutatás: A keresztyén ember feladata, hogy másoknak rámutasson az Úr Jézusra. Nem nehéz feladat ez még a gyermekeknek? Beszéljünk erről! Valószínűleg nehéznek fogják találni. Elmondhatjuk, hogy a gyerekek felkészíttetnek erre a feladatra. Még sokat kell tanulniuk a Bibliáról és az evangéliumról. Később sokkal könnyebb lesz. Most még éretlenek, mint a zöld gyümölcs. Milyen sok idő és türelem kell, mire édesre megérik. De megérik bizonyosan, ha gondozzuk és vigyázunk rá. Az Úr pedig ad hozzá jó időt. Milyen helyzetekben fordul elő most és majd később, hogy Krisztusról kell beszélnünk? Csak a szavainkkal mutathatunk-e Krisztusra? Gondoljunk csak a "Lélek gyümölcsére" (Gal 5,22.23a)! Beszélgessünk arról, hogyan, milyen konkrét esetekben valósulhat meg ez a gyümölcs az életünkben! "Akkor hát mit tegyünk?" – tehetjük fel mi is a kérdést, mint a sokaság Keresztelő Jánosnak.

Egyéb ötletek:

* Bizalom játék:

• Írjuk fel egy csomagolópapír közepére nagy betűkkel: BŰN! Gyűjtsenek és írjanak hozzá a gyerekek konkrét bűnöket, vétkeket! Lehet fogalmakkal: pl. hazugság; verekedés; de még jobb tömör mondatokkal: pl. Azt hazudtam anyukámnak, nincs házi feladat. Megvertem az öcsémet, mert árulkodott. stb. Ha nagy létszámú csoportunk van, kisebb csoportokban is végezhetik a gyerekek.

• Amikor elkészült a bűn-lajstrom, erősítsük a táblára, falra! Válasszunk ki egy gyermeket, s állítsuk arccal a papír felé, attól kicsit távolabb! Kössük be a szemét! Induljon el a papír felé! Néhány lépés után szóljunk rá: pl. Józsi fordulj meg, térjél vissza! Amikor visszatért, vegyük le a szeméről a kötést! Beszélhetünk itt a megtérésről, arról, hogy a bűn megvakít, s ha Istenhez térünk, újra látunk, mintha az Úr levenné a szemünkről a kötést. A játékot több pár is megismételheti.

Levélírás: Képzeld el, hogy te is elmentél Keresztelő Jánoshoz a Jordán folyó mellé, megtértél, megvallottad bűneidet az emberek előtt, és ő megkeresztelt (bemerített a vízbe) téged. Örömödben levelet írtál legjobb barátodnak vagy családodnak erről. Fogalmazd meg a levelet!

Festészet

• Nézzétek meg és tanulmányozzátok id. Pieter Bruegel: Keresztelő János prédikációja című festményét, melynek eredetije a budapesti Szépművészeti Múzeumban található! Figyeljétek meg János alakját, öltözetét! Mely alakok arca, testtartása fejez ki odafigyelést, bűnbánatot, melyeké inkább kételkedést? Figyeld meg a kép kompozícióját, mely szerint a sokaság (a fejek) vonala egy útban folytatódik, mely a világosság felé vezet. Kire mutathat ez a jelkép?

• Készítsetek magatok is festményt az alábbi két téma közül választva:

– Keresztelő János prédikál

– Keresztelő János keresztel (bemerít) Mielőtt hozzáfognátok, beszéljétek meg, mit ír a Biblia Keresztelő János életmódjáról, ruházatáról!

218. János megkereszteli Jézust - Máté 3,13–17; Márk 1,9–11; Lukács 3,21–22

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 218

Üzenet – Téma:

* Jézus Isten Fia.

* Az emberekben való gyönyörködés csak Jézus Krisztus által lehetséges.

* Jézus magára vette övéi bűneit.

Előzmények:

Keresztelő János elkezdte munkáját, mint Krisztus előfutára. Sokakat megkeresztelt "a megtérés keresztségével a bűnök bocsánatára." Néhány pap és lévita, kérdésükre válaszul, meghallhatta, hogy nem ő a Krisztus, aki már közöttük áll.

Történet:

Jézus Galileából Betániába (Károli: Béthabarába), a Jordán túlsó partjára ment. Keresztelő János ott prédikált, és megkeresztelte azokat, akik megtértek. Jézus azért jött Jánoshoz, hogy keresztelje meg Őt. János azonban vonakodott ezt megtenni, és azt mondta: "Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?" János tudta, hogy Jézus a Krisztus. Az Üdvözítő nem ismer bűnt. Jézusnak tehát nem volt szüksége, hogy alávesse magát a megtérés keresztségének a bűnök bocsánatára! János tudta, hogy ő viszont bűnös ember. Tehát inkább neki lett volna szüksége arra, hogy Jézus megkeresztelje.

De nem, Jézus azt válaszolja: "Engedj most, mert ez illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot." Jézus oly mélyen megalázta magát, hogy meg akart keresztelkedni, mintha bűnös ember volna.

Ő mindenben hasonló akart lenni hozzánk. Az Isten Fia azért akarta, hogy megkereszteljék, hogy így tartsa meg, "töltse be" a törvényt, az igazságot. Jézus ugyanis, mint minden zsidó férfi, "törvény alatt lett", hogy a "törvény fia" (Bar-Mitsva) legyen. Ez "illett" hozzá, azaz számára mind kötelesség, mind szükség volt, hogy János megkeresztelje.

Hogy kívánságát tudtul adta, Jézus megbecsülte János tisztségét. A Próféta megbecsülte a prófétát!

Azzal, hogy megkeresztelkedett, Krisztus a szent keresztséget szent sákramentummá tette, "mint a bűnök lemosásának jelét és pecsétjét".

János elfogadta Jézus válaszát: "Akkor engedett neki." Most János a szolga, és engedelmesen teszi, amit Mestere parancsol neki.

Azt olvassuk, hogy Jézus a megkeresztelkedés után "azonnal kijött a vízből". Jézusnak nem kellett a megkeresztelése után bűnt vallani, mint a többi megkereszteltnek, és kérdezni sem, hogy mit tegyen, ahogy azt a vámszedők és katonák tették. Neki nem kellett megtérnie! Ő tudta, mit tegyen, miért jött.

Jézus azzal, hogy megkeresztelkedett, megkezdte közbenjárói munkáját. Azzal, hogy az emberekhez hasonló lett, hogy magára vegye bűneiket, közbenjár övéiért az Atyjánál.

A bűnök lemosásának a szimbólumával, a keresztséggel kezdődik Jézus közbenjárói munkája. Megkeresztelkedésével vállalni akarta annak a látszatát, hogy ő is bűnös. Ezzel megmutatta, hogy magára akarja venni övéinek minden bűnét. Ilyen mélyen megalázta magát értünk az Isten Fia! Ő, Jézus, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét (Jn 1,29).

Közvetlenül azután, hogy kijött a partra, imádkozott Atyjához. Akkor megnyílt az ég, és János látta*, hogy "Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll". (Figyeljük meg, hogy "ő", János az, aki látta. Tehát a körülötte állók valószínűleg nem.) A Szentlélek testi alakban, mint galamb jött. Galamb hozta hírül az özönvíz után Nóénak és családjának, hogy a föld már megszikkadt, és ismét lehet rajta lakni. A galamb az olajfaággal még most is a béke szimbóluma. Ahogy Isten az özönvíz után új életet adott, úgy jött itt a Szentlélek, hogy bejelentse, Krisztus eljövetelével új korszak kezdődött: "Ó, békesség fejedelme, Te békét adhatsz a földön és szívemben." Emlékszünk, hogy János azt mondta, aki utána jön, az Szentlélekkel fog keresztelni (Mt 3,11). Most Jézus, a vízzel történt megkeresztelés után, elsőként nyeri el a Szentlélekkel való keresztséget. A Lélek tette Jézust alkalmassá, hogy végezze azt a munkát, amit az Atya rábízott. Krisztuson most beteljesedik az Ézs 11,2 próféciája: "Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke."

A mennyből hang hallatszott, Isten hangja: "Ez az* én szeretett Fiam*, akiben gyönyörködöm." Ezzel az Ézs 42,1 próféciája teljesedett be: "Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek." Ezek a szavak főleg a Fiú Messiássá való választására vonatkoznak. Isten tanácsvégzésére utalnak, mely visszanyúlik Krisztus születése előttre, sőt, a "világ teremtése előtt"-re (1Pt 1,20).

Ez a különleges mennyei híradás azért van feljegyezve, hogy Krisztus követőit hitükben erősítse. Ugyanis azt olvassuk: "Akiben gyönyörködöm." Aki hit által Krisztusban van, az részesül abban, hogy Isten benne is gyönyörködik! Isten "megajándékozott minket szeretett Fiában" kegyelmével, írja Pál az Ef 1,6-ban. A bűnök bocsánata lehetséges lett Krisztus által! Gondoljunk az angyalok énekére az Üdvözítő születése után (Lk 2,14): "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat."

Énekek:

Református énekeskönyv: 89:1; 167:3; 241:1–3; 336:4; 463:1 Jertek, énekeljünk!: 63; 66; 130:1; 132

Harangszó: 51:1.3; 52:1.5; 54:1.5

Dicsérjétek az Urat!: 33; 53:1.5

Erőm és énekem az Úr: 64:1; 80; 90:1

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

218

Jegyzetek: János látta – Így tesz erről bizonyságot Keresztelő János a János evangélium szerint (Jn 1,32–34): "Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta. Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel. Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia." Ez az én Fiam – Máté ezzel objektív folyamatot ír le: Isten kihirdeti Jézus Fiúságát. Márk és Lukács közlése szubjektívebb, személyesebb: "Te vagy az én szeretett Fiam". Egyben utal a Zsolt 2,7–re, melyben az Úr fiává fogadja a felkent uralkodót, bár itt nem Fiúvá fogadásról (adoptio), hanem annak bejelentéséről van szó. Szeretett Fiam – Károli szerint "szerelmes Fiam" (a szerelem, mint a szeretet felsőfoka). Augusztinus egyházatya a Szentháromságon belüli kapcsolatot a szeretet képével fejezte ki. Isten maga a tökéletes szeretet (1Jn 4,16). "Az Atya öröktől fogva szereti a fiút, a Fiú az, akit szeretnek, és a Szentlélek a kettejük közötti szeretetkapcsolat." (Szűcs Ferenc: Hitvallásismeret Bp, 1995) (lásd még ehhez: Mt 17,5; Mk 9,7)

Megjegyzések: Jézus az Isten Fia – Jézust sokszor tartják követésre méltó embernek. De, bár ő ember, itt Isten világosan megmutatja és meg is mondja, hogy az az ember az Ő egyszülött Fia, akiben gyönyörködik. Az emberekben való gyönyörködés csak Krisztus által lehetséges – Azzal, hogy vállalta a bűnök bocsánatára való megkeresztelést, az Úr Jézus megmutatta, hogy magára vette a "világ bűnét". A keresztség a bűnök lemosásának a jele. Ez a jel azt mutatja, hogy Ő gondoskodni fog arról, hogy azoknak a bűne, akik benne hisznek, lemosassék. Isten csak a bűneitől megtisztított, Jézus képére átformálódott (ez a reformáció), újjászületett emberben gyönyörködhet. Óvodás és alsós – Ezt a történetet kezdjük János első fellépésének egyszerű vázolásával, ahogy arról a 217. leckében szó van.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Vizuális kultúra (Rajz-Művészettörténet) / Technika

• Galambmodell készítése papírból. Papírkivágás, papírhajtogatás. (* ** ***)

• Galamb-szimbólum a művészetben: egyházművészet, népművészet, Pablo Picasso békegalambja. (** ***)

• A galamb, mint a szelídség és a Szentlélek jelképe. Jelalkotás forma- és színredukcióval, szöveg és kép összeállításával. Pecsét, jelvény, igés kártya vagy könyvjelző tervezése és készítése. (** ***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Bűn, bűnbocsánat. A keresztség, mint a bűnök "lemosásának" jele. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Szóbeli vagy írásbeli jellemzés (leírás): a legkedvesebb tárgy, állat, személy, illetve önmaga bemutatása tömören, a belső tulajdonságokra figyelve. (**)

Vázlat:

János Béthabara (Károli) Betánia (új fordítás) Jordán

Jézus keresztelni – emberekhez hasonló akart lenni keresztség – a bűnök lemosásának a jele

hang a mennyből galamb Szentlélek

János megkereszteli Jézust

218

***

És amikor kijött a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá aLélek mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: "Te vagy azén szeretett Fiam, benned gyönyörködöm!"

Márk 1,10–11

Jelmagyarázat:

A hullámok közé egy ószövetségi prófécia rejtőzött, mely itt a Jordánnálbeteljesedett. A szavakbancsak a mássalhangzókatláthatod, mint a héber írásban. A magánhangzókat neked kell beírnod a jelek segítségével. Előbb próbáldmegfejteni, hogy melyikmagánhangzópárt melyikjellel jelöltük! Ha kitöltötted a jelmagyarázatot,már könnyen boldogulsz.Vigyázz, a magánhangzópárok hosszú és rövidalakja között nem tettünkkülönbséget!

Feldolgozás

*** 218

Munkalap: A rejtvény textusa:

Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek... (Ézsaiás 61,1)

Ez a prófécia itt, a Jordánnál beteljesedett! Ezenkívül a textus rámutat az Úr Jézus munkájára is.

Aranymondás:

Te vagy az én szeretett fiam, benned gyönyörködöm (Mk 1,11) és/vagy: Te vagy az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm. (Mk 1,11 – Károli szerint) Megbeszélhetjük, hogy melyik fordítás fejezi ki jobban az Atya túláradó szeretetét. Utalhatunk ezzel kapcsolatban Augusztinus egyházatya képére a Szentháromságon belüli szeretetkapcsolatról (lásd Jegyzetek).

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus az Isten Fia: A gyermekek számára nagyon fontos, hogy jól meggyökerezzék bennük az a tény, hogy Jézus az Isten Fia. Akkor remélhetőleg mindig tisztelettel beszélnek róla. Később találkozhatnak olyanokkal, akik Krisztus istenségét gúnyolják. Adjuk kezükbe a Bibliából való "bizonyítékot"! Egyedül azzal fizethetett meg bűneinkért, hogy nem csak tökéletes ember volt, hanem Isten is. Miért olyan fontos, hogy Jézus az Isten Fia, és nem csak mint ember jött a Földre? Honnan tudjuk, hogy Ő Isten Fia?

A keresztség: A keresztség a bűntől való megtisztulásnak, a bűnök lemosásának külső jele. Ám a külső lemosatás még nem teszi tisztává a belsőt. Valójában az Úr Jézus vére mos le minket a bűntől. Ő mindannyiunk bűnéért szenvedett a kereszten, bár Őbenne nem volt semmi bűn. Így tette lehetővé a bűnbocsánatot, melyben hit által valamennyien részesülhetünk. Megtaníthatjuk ennek elmélyítésére az alább található ifjúsági éneket (Énekeljetek az Úrnak 1992, KIE, 239.). Beszélhetünk a gyermek- és felnőttkeresztség különbségéről, s arról is, hogy egyházunkban (mely a gyermekkeresztséget gyakorolja, de a felnőttkeresztséget is elfogadja) a kisgyermek megkeresztelésének mintegy "folytatása" a konfirmáció, melyben a fiatal már öntudatosan tehet vallomást a hitéről.

Egyéb ötletek:

* Galamb jelképek:

• A galamb sokszor megjelenik az egyházművészetben, mint a Szentlélek, a béke jelképe. Hasonlóképpen a népművészetben, de a modern művészetben is, gondoljunk csak Pablo Picasso spanyol festő békegalambjára. Keressünk és tanulmányozzunk a gyerekekkel különböző galamb ábrázolásokat! (lásd a kisiskolások (**) munkalapját is). A gyerekek maguk is elkészíthetik a galamb-forma felhasználásával a Szentlélek jelképét különböző grafikai eszközök segítségével. Kereshetnek hozzá igét és egy szép betűforma segítségével leírhatják azt. Készülhet így igéskártya, könyvjelző vagy jelvény is akár.

• Elkészíthetjük a galambot, mint a Szentlélek jelképét, papírhajtogatással is. A következő lapon megtalálható modellt Kricskovics Zsuzsanna: Keresztény ünnepeink című origami könyvéből közöljük (Kecskemét 1997, If-Good Kiadó és Desing Bt.)

Bá-rány vé - re megtisz-tít és mindent új-já tesz.

mindent új-já tesz. Új-já tesz, új - já tesz a

A ésvé - re meg-tisz-títBárányameg-tisz-tít, Bá-rány vé - reamegtisz-tít,Bá-rány vé - re

Feldolgozás

*** 218

Alapformaként egy négyzet alakú fehér papírt két átlóhajtás után elvágunk az átló mentén.

Áthajtjuk a másik oldalra úgy, hogy a felső éle vízszintes legyen.

Visszahajtjuk a középvonal mentén. Megismételjük a 2-es lépést a másik oldalon. Megismételjük a 3-as lépést a másik oldalon.

Megfordítjuk. A két szélét áthajtjuk egymáson. Megfordítjuk. Lehajtjuk, lapítjuk a sarkokat. Lépcsősen felhajtjuk az alsó sarkot.

Kétoldalt betűrjük, a sarkot visszahajtjuk, kialakítjuk a farkát.

Visszahajtunk a szárny alsó részéből. Megfordítjuk. Bordázzuk a szárnyát, visszahajtjuk a csőrét. Lehajtjuk a fejét.

Kerekítjük a fejét.

János megkereszteli Jézust

218

**

1. Vágd ki ezt a galambot, majd egy varrótű segítségével fűzzél keresztül a jelölt pontokon egy fonalat!

2. Színezd és vágd ki a többi formát is!

Isten hangja hallatszott Isten hangja hallatszott a mennyből: a mennyből: "Te vagy az én szeretett "Te vagy az én szeretett Fiam, benned Fiam, benned gyönyörködöm." gyönyörködöm." Lukács 3,22 Lukács 3,22

3. A fonal felső végére kössél hurkot, hogy föl lehessen akasztani, majd ragaszd a felhők közé úgy, hogy a hurok vége kilátszódjon! A fonal alsó végét pedig a két nagyobbik rajz közé ragaszd! Ha az elkészült munkát felakasztod, a galambot a fonálon le és fel tudod csúsztatni.

Jézus megkeresztelkedése

Jézus megkeresztelkedése

Feldolgozás ** 218

Munkalap:

A munkalapot másoljuk vagy ragasszuk vastag papírra! Amikor elkészült, segítségével elmondhatják a gyerekek a történetet, de mi is felhasználhatunk egy mintadarabot a történetmondásunkhoz.

Aranymondás:

Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm. (Lk 3,22b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus az Isten Fia: A gyerekek egész emberi módon tudnak gondolkodni az Úr Jézusról. Ez érthető. Mégis meg kell próbálni megmagyarázni, hogy nemcsak ember volt. Ő Isten és ember; Isten Fia, és Mária fia, egyszerre. Miből vehettük észre az elbeszélés folyamán, hogy Jézus ember? Az Úr Jézus bűnös ember is volt? Miért kellett mégis megkeresztelkednie? Miből vehettük észre, hogy Jézus Isten Fia?

A keresztség: Beszélgetés a kéz, fej és az egész test megmosásáról, a higiéniáról (főleg ha piszkos, egészségre ártalmas dolgokat érintettünk meg). A keresztség "lemosás". Külsőleg lemosatunk. De nem belsőleg. Tehát... a keresztség nem elég ahhoz, hogy belsőleg is tiszták legyünk. Az a "bűntől való lemosás"-nak a jele (példája)! Minket az Úr Jézus vére "mos le a bűntől". Ez megint nem szó szerint van így. Az Úr Jézus mindenki bűneiért szenvedett, aki benne hisz. Mutassunk rá még a gyermek- és felnőttkeresztség közti különbségre is; a homlokra víz öntése, bemerítés. Megtaníthatjuk ezzel kapcsolatban az alábbi gyermekéneket (Jertek, énekeljünk! 132.):

Rút volt szí - vem, sö - tét, de Jé-zus oda be -tért, Ott já-rok majd tu - dom, S mert megmo-sott a vér, már szívem hófe -hér. a szína - rany ú - ton,

Ó micsoda nagy szere -tet, le - mos - ta bűne-i -met.

* A Szentháromság Isten: Felnőtteknek is nehéz felfogni, nemhogy a gyermekeknek, hogy az egyetlen Isten három személy. Isten három személye érzékelhetően van jelen: az Atya Isten hallható, a Fiú Isten tapintható, a Szentlélek Isten látható. A hitünk alapja mégsem az érzékelés kell, hogy legyen. Gondoljunk Jézus szavaira: "Mivel látsz engem hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek." (Jn 20,29) Beszélgessünk erről a gyerekekkel!

Egyéb ötletek:

* Kedves nekem: Jézus megkeresztelkedése után az Atya tulajdonképpen bemutatja Fiát, mint aki kedves neki, akiben gyönyörködik. Bevezetésként, előkészítésként alkalmazhatjuk az alábbi feladatot: Mutasd be néhány mondattal szóban (esetleg írásban)

– ami számodra a legkedvesebb (egy állat, egy játék stb.)

– aki számodra a legkedvesebb (barát, családtag, de lehet Isten is)! Hasonlóan mutasd be magadat édesapád (vagy édesanyád) nevében, mintha egy ismeretlen emberrel akarna összeismertetni téged!

* A galamb jelképe: A galamb sokszor megjelenik az egyházművészetben, mint a Szentlélek, a béke jelképe. Hasonlóképpen a népművészetben, de a modern művészetben is, gondoljunk csak Pablo Picasso spanyol festő békegalambjára. A tákosi templom (berendezése 1766-ból való) első padsorának végéről való ez a galamb, fején tulipán alakú bóbitával (Takács Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben Bp, 1986, Magyar Ref. Egyh. Sajtóosztálya 79.o.): Figyeljük meg, hogyan lesz jel, jelkép a természeti formából! Alkossunk a gyerekekkel jeleket a galamb-forma felhasználásával! Feladat: Készítsetek pecsétnyomót (vonalas rajz) vagy jelvényt (színes rajz) az alábbi igéhez: "Legyetek... szelídek, mint a galambok" (Mt 10,16)! Az alapforma kör alakú legyen, melynek szélére kerüljön rá az ige is!

János megkereszteli Jézust

218

*

Galamb:

1. Másoljuk le a galamb körvonalait vastag papírra, vagy ragasszuk rá a rajzot kartonpapírra, és aztán a körvonal mentén vágjuk ki!

2. Hajtogassunk szárnyakat fehér papírból harmonikaszerűen (lásd a mintát), és ragaszszuk vagy iratszeggel kapcsoljuk a végét össze! Erősítsük a szárnyakat a *-gal jelölt helyre!

3. Hajtogassunk össze megint egy kisebb papírt harmonika módra! Ragasszuk farokként a galamb hátsó részére!

4. Erősítsünk fonalat a galamb felső részére, hogy "repülni" tudjon!

Feldolgozás * 218

Munkalap:

Mt 3,16: És íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. – Mozgassuk a galambot!

Aranymondás:

Látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és Jézusra száll. (a Mt 3,16 alapján)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Mosakodás: Illusztrációként elmondhatjuk a következő példát: "Ha bepiszkolódsz (pl. játék közben), mit csinálsz? Megmosdasz. Miért teszed azt? Tiszta kézzel ülsz asztalhoz enni. Először megmosdasz, aztán tiszta ruhát veszel fel stb. Keresztelő János elmondta az embereknek, hogy nemsokára eljön az Úr Jézus, és hogy hallgathatják Őt. Az emberek bánták, hogy rossz dolgokat cselekedtek, a rossz pedig belül piszkít be bennünket. Ez azt jelentheti: Ahogy a víz lemossa a test szennyét, úgy akar Isten titeket tisztává tenni, és lemosni rólatok minden bűnt, minden rosszaságot."

A legkedvesebb: Mt 3,17: És hang hallatszott a mennyből: "Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm." Beszélgessünk az alábbiakról: Mi nagyon értékes a gyermekek számára? "Vannak olyan emberek vagy dolgok, akiket vagy amiket nagyon szeretsz? Akit vagy amit sohasem akarsz elveszíteni?" Megemlíthetők: játék, pl. egy kedvenc baba, vagy maci, vagy egy házi állat, amelyhez a gyermek nagyon kötődik. De nélkülözhetetlen lehet a gyermek számára az apához, anyához, nagyapához, nagyanyához, egy kisbabához való viszony is. Mondjuk el az ilyen bevezető beszélgetés után, hogy Isten mennyire szereti az Úr Jézust! Isten gyönyörködik benne, Ő Isten számára a legszebb és legkedvesebb (olvassuk el összehasonlításként a Péld 8,30-at). Isten mégis elküldte a Földre az Úr Jézust, hogy ember is legyen. Mondjuk el egyszerű szavakkal, miért akarta az Úr Jézus az Atya mellett levő mennyei helyét elhagyni: a Földön az embereket munkájával Istenhez akarja vezetni! Ezért lett olyan, mint az emberek. A keresztség alkalmával is ugyanazt teszi az Úr Jézus, amit az emberek tesznek: azonosítja magát népével. Isten itt vele örül, és hangja elmondja, mennyire szereti a Fiát.

Isten bemutatkozik: Beszélhetünk a gyermekekkel arról, hogy mi Istent nem láthatjuk. Ebben a történetben Isten megmutatja az embereknek, hogy ki Ő. Látjuk, hogy az Atya Isten "hallható"-an, a Fiú Isten "tapintható"-an, és a Szentlélek Isten "látható"-an van jelen.

Egyéb ötletek:

* Dicsőítő ének: Isten minket embereket is nagyon szeret, azzal, hogy Fiát elküldte közénk és Szentlelkének erejét adja nekünk. Ezért nekünk is nagyon kell szeretnünk Őt! Kifejezhetjük ezt az alábbi énekkel (Jertek, énekeljünk! 63.) és a hozzá kapcsolódó mozgásokkal:

Atyám, én i-mád-lak, Lebo - rul-va áldlak, Úgy sze - ret - lek!

219. Jézus megkísértése a pusztában - Máté 4,1–11; Márk 1,12–13; Lukács 4,1–13

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 219

Üzenet – Téma:

Jézus, a győztes.

Az asszony utódja a kígyó utódja ellen.

Isten igéje a legjobb fegyver.

Előzmények:

Az Úr Jézust János megkeresztelte a Jordánban. A Szentlélek, mint egy galamb szállt rá, a mennyből pedig hang jelentette ki, hogy Ő Isten Fia, akiben gyönyörködik.

Történet:

Mindjárt azután, hogy János megkeresztelte Jézust, Ő "telve volt Szentlélekkel". Ez azt jelenti, hogy a Lélek irányította gondolatait és cselekedeteit. A Szentlélek kivitte Őt a Jordántól a pusztába. Miért tette ezt? Hogy "megkísértse" Őt az ördög*. A kísértés a "kísértésbe vinni" régi alakja. A Miatyánkból ismerjük: "Ne vígy minket kísértésbe". Ahogy Évát megkísértette a kígyó, a Sátán* az Éden kertben, úgy vitte most kísértésbe Jézust, hogy vétkezzék. Ha az sikerül, akkor nem lett volna szabadulás a bukott emberiség számára. Bűnös Közbenjáró semmit sem tehetett volna egy bűnösért.

Az ördög nem azonnal ment Jézushoz. Jézus előbb negyven nap és negyven éjjel* böjtölt, tehát anélkül, hogy evett vagy ivott volna, tartózkodott a forró pusztában, ahol vadállatokkal volt együtt. Végül megéhezett.

Akkor, amikor Jézus legyengült, ment hozzá a kísértő*. Ez figyelmeztetés a számunkra. Ha testileg nem vagyunk jó erőben, az ördög néha megragadja az alkalmat.

"Ha Isten Fia vagy", provokálja az ördög Jézust, "mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré." A "ha" szócska itt kételkedést jelent, és kihívást a bizonyításra. "Ha" igaz... így szólt a kígyó is Évához (1Móz 3,1): "Csakugyan..." Mindig ügyelnünk kell ezekre a "ha" kérdésekre. Aláaknázzák bizonyosságunkat, megbízhatóságunkat, vagy, és ez a legveszélyesebb, Istenben s az Ő szavahihetőségében való hitünket is. Éhségtől* gyötörve Jézus bebizonyíthatta az ördögnek isteni hatalmát. Ha egykor a sziklából víz fakadt... miért ne tudná ugyanaz a hatalom a köveket kenyérré változtatni? A Sátán úgy tett, mintha elhinné, hogy ha Jézus Isten Fia, akkor azokat a köveket kenyérré tudná változtatni. A kísértés nagy volt!

Jézus válasza elutasító: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik."

"Meg van írva", ez mindig a legjobb válasz. Mondhatjuk: Ez van Isten igéjében, a Bibliában. Az ilyen válasz mindig a teljes igazság, feltéve, ha a megfelelő textust jókor használjuk.

Nem a kenyér a legfontosabb, ez idézet az 5Móz 8,3-ból. Ahogy az Úr egykor az izráelitáknak megígérte a pusztában, hogy eltartja őket – negyven éven át adta nekik naponta a mannát –, úgy hatalma szavával tudott gondoskodni arról is, hogy Fia ne haljon éhen a pusztában. Isten szava, ígérete elég.

Szegénység, éhség, vagy bármi kellemetlenség nem szabad, hogy arra csábítson, hogy megszegjük Isten parancsait, és kételkedjünk az Ő hűségében.

Az ördög kicsit levert volt Jézus válasza után, de még nem adta föl. Magával vitte a jeruzsálemi templomhoz. Ott a templom párkányán ("ormán") a következőt ajánlotta Jézusnak: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe."

A Sátán megint azzal kezdte a támadást: "Ha Isten Fia vagy..." Most is olyan ravasz volt, hogy a Bibliából idézett egy textust, mégpedig a Zsolt 91,11 és 12-ből. Pár szót azonban kihagyott: "minden utadon". Bármit teszünk, vagy bármi történik velünk, akárhol vagyunk is, angyalok vigyáznak ránk. Ott vannak, amikor a halál közeledik, ha szívből tudjuk mondani, ami a Zsolt 91,9-ben van: "Az Úr az én oltalmam..."(Károli Biblia). De a "minden utadon" szavak még mást is tartalmaznak: azoknak olyan utaknak kell lenni, amelyek nincsenek ellentétben Isten akaratával. Akkor vezetnek bennünket kézen fogva az angyalok. Van még más hibás is abban, amit az ördög mondott. Úgy tüntette fel, mintha ez a textus csak Jézusra vonatkozott volna. De ez egy általánosan érvényes ígéret, minden szentre vonatkozik a földön. Az összefüggésükből kiragadott bibliai textusoknál jó, ha mindig megnézzük annak másik jelentését is, hogy ne essünk tévedésbe, vajon arra céloz-e valóban a Szentírás, amire gondolunk.

Ha Jézus leugrott volna a templomtetőről, és az angyalok valóban megoltalmazták volna, akkor Ő lett volna a nap hőse. Nagy lett volna a földi dicsősége, de mint minden dicsőség a földön, rövid ideig tartott volna. Ilyen események gyorsan feledésbe mennek... Jézus újból igével válaszol (5Móz 6,16), mivel egy bibliai textus megmagyarázhat egy másikat: "Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet."

Ebben az igében Mózes arra emlékeztette a népet, hogy az Urat Masszánál és Meribánál megkísértették, amikor általa felszólították, hogy vízről gondoskodjék, mikor az, emberileg szólva, lehetetlen volt. Nem jó az Urat felszólítani, hogy gondoskodjék rólunk. Azonnal az a veszély fenyeget, hogy a "saját utunkon" járunk, a kormányt a saját kezünkbe vesszük, de azzal a gondolattal, hogy Isten megoltalmaz bennünket. Ez vakmerőség!

Kellett volna, hogy az Atya Isten parancsot adjon angyalainak, védelmezzék a Fiát? Hiszen ezt tették addig is. Ők Krisztus szolgái voltak. Ezt nem kellett vakmerőséggel bizonyítani.

Az ördög megint veszített. De még nem adta föl. Fölvitte Jézust egy igen magas hegyre. Onnan megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét. Hogy az ördög ezt megtehette, azt bizonyítja, hogy nagy hatalmat kapott Istentől. Ezt arra használta fel, hogy megpróbálta Isten Fiát bűnre csábítani.

Egy bűn, mely sokszor előfordul, és amelyből sok másik bűn származik, a gőg, mely hatalomra vagy gazdagságra vágyik. Erre Életkor próbálta az ördög Jézust rávenni. Azt kínálta neki: "Mindezt neked

***

adom, ha leborulva imádsz engem."

A bibliai történet feldolgozása

219

Egyszóval... kicsit leborulni az ördög előtt! Akkor nem lenne szükség vállalni Jézusnak azt a harcát, hogy mint Király uralkodjék a földön. Akkor elmaradhatna mindaz a szenvedés, mely rá vár, és amellyel a Sátán tisztában van! De akkor mindig lenne egy sereg ember, aki nem szabadulna meg bűnadósságától. Az ország, melyet a Sátán Jézusnak megmutatott, a nyomorúság országa lenne a bűn miatt: háborúk, irigység, elnyomás, éhség. Az ország, melyet Jézus egy pillanat alatt "megszolgál"-hatna, földi ország volna. Szó sem lenne a mennyek országáról, még kevésbé arról, hogy az örökkévaló. Végül: istentelen ország lenne, melyben Jézus, mint a Sátán legelőkelőbb cinkostársa uralkodnék. De nem kell félni! Jézus ezt a csábító ajánlatot nem fogadhatta el. A Sátánt imádni bűn! Jézus sohasem vétkezett; legyőzte a legördögibb csábítást is.

Halljuk csak, milyen utálattal teli és jogos haraggal válaszolt: "Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva (5Móz 6,13): Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" Ez a válasz rendíthetetlenül szilárd volt, mint egy szikla a hullámokkal szemben. Nem volt vita vagy magyarázkodás. Jézus szigorúan tartotta magát a törvényhez, a legfőbb parancshoz, melyet az emberiség Istentől kapott: az Urat imádd, és csak neki szolgálj!

Ez ellen a Sátán nem tudott semmit sem felhozni. Vereséget szenvedett Isten engedelmes Fiától! Ezért olvassuk azt: "Ekkor elhagyta őt az ördög..." Jézus szavainak ereje visszavonulásra kényszerítette. A hatalom és a dicsőség csalétke, mellyel a Sátán tízezreket elcsábított, és elcsábít még most is, Isten Fiára semmi hatással nem volt.

Ne gondoljuk, hogy az ördög fölhagyott az Úr Jézus elleni támadással.

Az első nagy harcot Jézus megvívta. Ezt a küzdelmet egy számunkra láthatatlan ellenséggel, a Sátánnal vívta. Mennyit kell még küzdenie majd látható ellenségekkel, emberekkel, akik nem akarnak benne hinni...!

Amikor az ördög távozott, angyalok mentek oda Jézushoz, hogy szolgáljanak neki. "Angyalok mentek oda...", ez azt jelenti, hogy a Sátán kísértési kísérletei alatt egy bizonyos távolságban voltak. Ezt a harcot Jézusnak magának kellett megvívnia. Így vívta meg a nagy harcot egyedül a Golgotán is.

De most, a Sátán távozásával az angyalok odamentek az Úr Jézushoz, hogy szolgáljanak neki. Nem egy, hanem sok angyal volt ott. Ahogy egy fejedelmet körülvesz a szolgák serege, úgy vették körül Isten Fiát a szolgái, és gondoskodtak róla. Lehet, hogy élelmet hoztak neki. Nem tudjuk. Nem is számít. Arra kell gondolnunk, hogy ezt a történetet csak azért ismerjük, mert az Úr Jézus elmondta tanítványainak.

Jegyzetek: Sátán, ördög, kísértő – A Sátán név jelentése: ellenség, üldöző, vádoló. Ő Isten és az ember legfőbb ellensége, aki mindent megkísérel azért, hogy Istennek az emberrel kapcsolatos tervét meghiúsítsa. Eredetileg maga is jó angyal, aki Isten ellen lázadva elbukott. Történetünk további két nevet használ személyére (ördög, kísértő), de még további nevek, kifejezések is jellemzik őt a Bibliában. Pl. – az ősi kígyó (Jel 12,9)

az egész földkerekség megtévesztője, elhitetője (Jel 12,9)

a gonosz (Mt 13,19.38)

embergyilkos kezdettől fogva (Jn 8,44)

a hazugság atyja (Jn 8,44)

– e világ fejedelme (Jn 12,31) Negyven nap és negyven éjjel – Mózes negyven nap és negyven éjjel volt a Sínai hegyen. Föltételezhetjük, hogy ez alatt az idő alatt semmit sem evett. Isten közelsége erőt adott neki (lásd 2Móz 34,28). Illés is ennyi ideig volt a pusztában, úton a Hóreb hegyéhez. De ő előbb evett abból az ételből, és ivott abból a vízből, melyet az angyal adott neki (lásd 1Kir 19,5–8;

139. lecke). A negyvenes szám a teljességre utal. Éhség – Az éhség éles kard, szokták mondani. Aki valóban éhes, mindent föláldoz azért, hogy valami ennivalót találjon vagy kapjon. Amikor az embert éhség gyötri, olyan, mintha a gyomrában tátongó seb volna. Az ilyen emberek gyakran földet esznek, hogy megszabaduljanak az éhség kínjától. De könyörtelenül bekövetkezik a halál.

Énekek:

Református énekeskönyv: 119:67; 171; 231:1; 338:1–2; 390; 463:1–4; 471:1–4 Jertek, énekeljünk!: 226:1; 228:1–3 Harangszó: 48:1–2; 49:5–7 Dicsérjétek az Urat!: 8; 83:2; 154:1–2 Erőm és énekem az Úr: 100:1.3; 139

A bibliai történet feldolgozása

219

Megjegyzések: Jézus, a győztes – Ebben a történetben tanúi vagyunk egy olyan küzdelemnek, melyből Krisztus kerül ki győztesen. Az ördög ravaszságaira készek a válaszai. Így akar minket is védelmezni a sátáni hatalmak ellen, akik harcolnak velünk. Ebben a harcban nem a magunk erejével fogunk győzni, hanem mindig Ő lesz, aki győzni fog. Ádám és Éva elbukott a Paradicsomban; az Úr Jézus, a második Ádám ellene állt a kísértésnek, a pusztában is, sőt negyvennapi és negyven éjjeli böjt után is! Az asszony utódja a kígyó utódja ellen – A bibliai vonal visszavezet bennünket az 1Móz 3,15-höz, ahol a Úr harcot hirdet a Sátán, a kígyó utódja, és Éva leszármazottja, az asszony utódja között. Ennek a harcnak még nincs vége. Bár a Sátán feje szétmorzsoltatott, amikor Jézus a halált legyőzte. Amíg a föld fennáll, folyik a harc a kegyelem és a pusztulás, Krisztus és a Sátán között. Isten népének a szívében is tombol ez a harc, amíg ők örökre biztonságban nem lesznek Jézus karjában. A hívők számára a halál nem a bűn büntetése, hanem meghalás a bűn számára, és átmenet az örök életre! Isten igéje a legjobb fegyver – Csak úgy kiragadni textusokat összefüggésükből, és azokat "fegyver"-ként használni, annak semmi értelme, és nincs is hatása. Gondosan kell bánnunk Isten igéjével. Nagyon fontos az alapos bibliaismeret! Jézus tanultsága is láthatóan jó volt. Soha nem beszélhetünk eleget a gyermekeknek és az ifjúságnak a Bibliáról, és olvastassuk s tanulmányoztassuk azt velük! Ki tudja, milyen harcban lesz majd szükségük később erre az ismeretre! Az is fontos, hogy semmit ne kételkedjünk Isten igéjének igazságában. Az ellenfél esetleg szívesen felhasználja a kételkedést, hogy rábeszéljen arra. A Bibliát különféle szekták is használják fegyverül. Gondoljunk csak a jehovistákra. Bibliaismeretük valójában csekély, mert csak olyan textusokat ismernek, melyek tévtanuk bizonyítására szolgálnak. Az Úr Jézus számára egyetlen bibliai könyvből (5Móz) vett textusok elegendőek voltak arra, hogy legyőzze az ördögöt. Nekünk 66 bibliai könyvünk van: milyen hatalmas fegyver! Nagyon jó az, ha a Szentírást magával a Szentírással vetjük egybe, és az egész Bibliából indulunk ki. Az ördög gyakran keveri bele Isten igéjének igazságába a hazugság mérgét, hiszen ő a "hazugság atyja" (Jn 8,44).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bűn "természetrajza". Kívánság (vágyak, szükségletek) – kísértés – bűn, vétek. Önismeret: Kísértéseink. Hogyan fegyverkezhetünk fel és harcolhatunk a kísértések ellen? (***)

Vizuális kultúra (Rajz-Művészettörténet) / Történelem

• Építészettörténet: az Ókor kiemelkedő építészeti alkotásai. Egyiptomi, mezopotámiai, görög és római építészet. (***)

• Az ördög-ábrázolások antropomorfizmusa. (***)

• Vizuális kommunikáció: Gondolati tartalmak (tiltások, figyelmeztetések) képi sűrítése: KRESZ táblák készítése kísértéseinkhez. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Tipikus tájak: a puszta fajtái. A puszta és a sivatag különbsége. (***) Milyen fajta puszta Júdea pusztája? Lehet-e ott élet? Milyen állatfajok élnek meg ott? (Lásd a 217. leckében Keresztelő János táplálékát!) Milyen a növényzete? Mutassunk rá, hogy a palesztinai puszták egészen mások, mint pl. a Szahara. Mit jelenthet étel és ital nélkül eltölteni a pusztában akár csak egy napot?

Vázlat:

Jézus – puszta – 40 nap és éjjel – megkísértés – ördög (Sátán)

kövek – kenyerek – "nem csak kenyérrel"

leugrás a templomtetőről – angyalok – "Istent nem kísérteni"

az ördögöt imádni – országok – "csak Istent imádni" az ördög elmegy angyalok szolgálnak neki

Jézus megkísértése a pusztában

*** 219

Ekkor odament hozzá a kísértő, és eztmondta: "Ha Isten Fia vagy, mondd,hogy ezek a kövek változzanakkenyérré."

Máté 3,3

A Sátán, az "ősi kígyó" visszájára fordít mindent. Így fordítva olvashatod azt a két igét is,amely a kövek között tekeredő kígyókban van elrejtve. Kezdd a kígyó farkánál, daraboldszavakra a mondatokat, majd írd be a szavakat sorban a megfelelő kövekre (segítenek azüres betűhelyek, és a *-gal jelölt kezdőbetű)!

Feldolgozás

*** 219

Munkalap: A rejtvény textusai:

Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Mt 3,4) Az ördög... hazug, és a hazugság atyja. (Jn 8,44b)

A második textus rámutat, hogy az ördög bármit mond, mindig hazudik. Ha igével hozakodik elő, annak is megfordítja az értelmét.

Aranymondás:

A rejtvény aláhúzott textusát, Jézus első válaszát javasoljuk megtanítani (Mt 3,4).

és: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet! (Mt 4,7b)

és: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! (Mt 4,10b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Hogyan harcolhatunk legjobban az ördög ellen? A fegyver, mellyel az Úr Jézus az ördögöt legyőzte, az Isten igéje volt. Beszélgethetünk a csoporttal arról, hogy a Biblia miért olyan különleges fegyver. (Keressük ki a gyerekekkel az Ef 6,17-et: "a Lélek kardja, mely az Isten beszéde", és a Zsid 4,12-t is: "Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál..."! Egy másik fegyver az ördög ellen az imádság. Menekülnie kell a hívő imádsága elől.

Kísértéseink: Beszélgessünk arról, hogy milyen kísértések érhetnek minket, érhetik a gyerekeket! Itt jó előbb pontosan tisztázni a kísértés fogalmát: bűnre csábítás – valakit megpróbálni rávenni arra, hogy vétkezzen Isten, az embertársai ellen. A bűnről ne általánosságban, hanem konkrét bűnökről, vétkekről beszélgessünk, amelyek valóban előfordulhatnak a gyermekek életében! Beszéljünk arról, hogy a Sátán a "világosság angyala"-ként (2Kor 11,14) is fel tud lépni, mint ahogy itt is, látszólag jó dologra akarta rávenni Jézust! Ilyenkor biztosan az összefüggéseikből kiragadott igékkel próbál bennünket meggyőzni. Mutassunk rá, hogy a kísértés még nem bűn (kísértő gondolataink emberi természetünkből fakadnak, vágyaink, belső késztetéseink "termékei" – nem tehetünk róla, ha jelentkeznek)! Sőt! Jakab levelében olvashatjuk: "Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez." (Jak 1,2–3) A kísértés a hívő ember számára ezek szerint próbatétel, melyben bebizonyíthatja Isten iránti hűségét. A kísértő gondolatokat tehát határozottan el kell utasítani, mert a velük való játék rossz végre vezet: "Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz." (Jak 1,14–15)

* Miért olyan jó tudni azt, hogy az Úr Jézus legyőzte az ördögöt? Az Úr Jézus Isten. Ha mi Őt szolgáljuk és szeretjük, Ő is segíteni fog minket az ördög elleni harcban, aki mindig bűnös cselekedetekre akar csábítani bennünket. Beszéljük meg ezt a két dolgot alaposan a csoporttal! Ezek "létfontosságúak"!

Egyéb ötletek:

* Képek: A történetet illusztrálhatjuk képekkel, bemutatva a helyszíneket (szervezhetünk diavetítést, gyűjthetünk képeket az Internetről stb.):

1. Júdea pusztája: kopár, kietlen köves pusztaság. A Quarantana-hegy, a Kísértés hegye (Lásd Képes Újszövetség Bp, 1988)

2. A Jeruzsálemi templom, e templom külső fala, falmagasság.

3. Az ókori világ országai és nevezetességei. Pl.:

Római Birodalom – Róma: Colosseum, Pantheon, diadalívek

Görögország – Athén: Akropolisz, Parthenon, templomépítészet

Egyiptom – a gizehi piramisok és a szfinx, templomépítészet

Mezopotámia – a babiloni Istár kapu, zikkurat templom

* Ördögábrázolások: Beszélgethetünk arról, hogyan képzelték és ábrázolták elődeink (középkori képzetek nyomán) az ördögöt! Be is mutathatunk néhány ábrázolást. Gondoljunk a népmesék patával, szarvakkal, farokkal elképzelt ördög alakjaira is! Beszélgessünk arról, hogy ezek az ábrázolások a Sátán mely tulajdonságát emelik ki, hangsúlyozzák! Mutassunk rá, hogy ezek emberi elképzelések! A Sátán valójában szellemi hatalom (Ef 6,11–12).

* KRESZ-táblák: Készíthetnek a gyerekek (önismereti gyakorlatként) "kívánság"-listát saját kísértéseikről, melyekhez rajzoljanak különböző "KRESZ-táblákat", megfogalmazva azok jelentését is. Pl. – a bűn: torkosság

a kísértés: De jó lenne megint enni egy kis csokit!

a tábla jelentése: A csokoládéhoz nyúlni tilos! (Piros szegélyű, kerek tiltó táblában egy szelet csokoládé áthúzva.)

220. Jézus első tanítványai - János 1,35–51

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 220

Üzenet – Téma:

* Az Úr Jézus gondosan választja ki követőit.

* Jézust követni annyi, mint magunkat teljesen rábízni.

Előzmények:

Az Úr Jézust közvetlenül azután, hogy János Őt megkeresztelte, a Szentlélek elvitte a pusztába. Miután negyven napot és éjjelt böjtölve ott töltött, megkísértette Őt az ördög. Jézus legyőzte az ördögöt a Bibliából idézett válaszokkal.

Bevezetés:

Jézus nyilvános földi szolgálata megkeresztelése és a hosszú pusztai magány után kezdődött el. A Szentlélek és az ördög feletti győzelem megerősítette Őt. Hogy fogja most magát megismertetni az emberekkel? Fölmegy Jeruzsálembe, hogy közölje a zsidó főtanáccsal, hogy Ő a Messiás? Vagy beszédet intéz a sokasághoz, amelyik Jánosnál volt a Jordán mellett?

Egyiket sem teszi. Egyszer az Üdvözítő azt mondja majd a farizeusoknak: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá" (Lk 17,20). Gondosan építi fel gyülekezetét. Nincs szüksége szimpatizánsokra és csodálókra. A szénaboglyát nem fent, hanem alul kell meggyújtani. Kis tűzből óriási tűzvész támad. A folyó szivárgó forrással vagy kicsiny gleccser-csermellyel kezdődik.

Történet:

Az Úr Jézus a pusztából visszament a Jordánhoz, arra a helyre, ahol Keresztelő János prédikált és keresztelt.

János két tanítványával a Jordánnál állt. Meglátta Jézust, amint arra járt, és azt mondta a két tanítványnak: "Íme, az Isten Báránya!" Már előbb is rámutatott nekik Krisztusra ezekkel a szavakkal: "Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!", és akkor elmondta nekik, amit róla tudott (lásd 29–34. versek).

A tanítványok Keresztelő Jánosnak ezeket a szavait biztatásnak, majdnem parancsnak érezték. Nem nála, a Keresztelőnél található a szabadítás, hanem Jézusnál, akinek ő előfutára volt.

A tanítványok nem haboztak, hanem követték Jézust. Hogy hívták őket? Az egyik András* volt. A másiknak a nevéről nincs szó. De mindenki sejtheti, hogy Jánosról van szó. Evangéliumában János egyszer sem említi a saját nevét. Legföljebb így: "az a tanítvány, akit Jézus szeretett" (Jn 19,26; 21,7.20).

Az Úr Jézus gondosan választotta ki munkatársait. Ő azt nézte, ami a szívben van (vö. 1Sám 16,7).

Jézus megfordult, és megkérdezte a két férfit: "Mit kerestek?" Nem azt kérdezte, hogy "kit", hanem azt, hogy "mit" kerestek? Kérdése nem magára célzott, hanem arra a vágyra, amit ebben a két emberben felfedezett. Azt az üdvöt keresik, mely csak nála található? Akkor szívesen fogadja őket. De ha csak kíváncsiak rá, vagy csak új rabbit keresnek, akkor rossz helyen járnak. Ez számunkra is lecke: Mit keresünk Jézusnál? János és András egyszerűen és szerényen így válaszolnak: "Rabbi, hol van a lakásod?" Furcsa kérdés? Nem, hanem jó kérdés, mert ők nem csupán megismerkedni akarnak azzal az emberrel, akire János úgy mutatott rá, hogy Ő az Isten Báránya. Soká akarnak vele lenni. Ezért kérdezik, hogy hol a lakása. Többet akarnak róla tudni, azt akarják, hogy tanítsa őket. Ezért szólítják "rabbi"-nak (ami azt jelenti: Mester). Aki mindig Jézushoz akar tartozni, annak előbb az Ő tanítására van szüksége.

Jézus tudta, mi rejlik e mögött a kérdés mögött, ezért röviden és velősen így szólt: "Jöjjetek, és meglátjátok." Ezzel tudtukra adta az Üdvözítő, hogy elfogadja őket tanítványainak.

Elmentek vele, és meglátták, hol lakik. (Az természetesen nem Jézus háza volt, hanem csak az a hely, ahol tartózkodott, megszállt.)

Nála maradtak azon a napon. Feltűnő az időmeghatározás: "Körülbelül négy óra volt akkor" (Az új fordítás tehát a mai időszámítást használja, míg a Károli fordításban még a zsidó időszámítást találjuk: "vala pedig körülbelül tíz óra"). Az időpont meghatározása tekintetében megoszlik a magyarázók véleménye. Ha János a római napbeosztást használta, akkor az délelőtt tíz óra volt. Így egy egész nap állt rendelkezésükre. Ha pedig a zsidó beosztást, akkor – úgy ahogy az új fordításban is találjuk – négy óra volt (napkeltétől, körülbelül reggel hat órától, még tíz óra). Akkor a nap Palesztinában már elmúlt, mivel tizenkét óra körül (nálunk este hat óra) már besötétedik. Így meglehet, hogy János és András az éjszakát Jézusnál töltötte, és másnap is nála maradtak. Ugyanis feltehető, hogy a következő nap szombat volt. És az már pénteken, a zsidó tizenkét órakor elkezdődött. János és András ebben az esetben a szombatot Jézusnál töltötte. Ez a nap különösen alkalmas volt lelki dolgokról való beszélgetésekre... Akárhogy volt is, Jézus, János és András sokat beszélgettek azon a napon. (A történet folytatásából tudjuk, hogy János és András tökéletesen meggyőződtek arról, hogy Jézus a Krisztus).

Andrásnak volt egy testvére, Simon. (Az evangélium már itt Simon Péternek nevezi, de az Úr Jézus csak később nevezte Péternek; lásd Mt 16,18: "Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy..." Amikor majd András Simont Jézushoz vezeti, akkor mondja neki, hogy egyszer Péternek fogják hívni; lásd 42.v.). András megkereste testvérét. (Ebből arra lehet következtetni, hogy Simon is Keresztelő Jánossal volt. Ugyanis Simon a galileai Bétsaidából, egy a Galileai-tenger mellett fekvő városkából jött, és Jézus másnap velük ment Galileába.)

Amikor András találkozott testvérével, lelkesülten mondta neki: "Megtaláltuk a Messiást!" András még hozzáfűzi a Messiás szó görög jelentését is: Krisztus (Károli Biblia). Az új fordításban már a magyar jelentését találjuk: Felkent. Életkorok

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása 220

Ez a bizonyságtétel, hogy Jézus a Messiás, a Krisztus, a Felkent, azt mutatja, hogy András és János hit által meggyőződtek arról, hogy valóban megtalálták azt, akit a próféciák megígértek.

András azt tette, amit minden hívőnek tennie kell: "Odavitte Jézushoz". Valakit egyenesen odavezetni Jézushoz, jobb, mint szavakkal próbálni meggyőzni arról az üdvösségről, melyet Krisztusban lehet megtalálni. András a szó valódi értelmében Jézushoz vihette testvérét. Ezt mi már nem tudjuk megtenni. Mi csak imádságban vihetünk valakit Jézushoz, és azzal, hogy mindent megteszünk, hogy Isten igéje megszólítsa.

Amikor Simon odament Jézushoz, az Üdvözítő rátekintett, és azt mondta: "Te Simon vagy, Jóna fia*; téged Kéfásnak fognak hívni; ami azt jelenti: Kőszikla." Jézus azonnal tudta, ki ez az ember. Az Isten Fia mindentudó. Így ismer az Úr minket is szívünk legmélyéig. Az Úr Jézus megmondta, hogy Simont később "Kéfásnak" vagy "Péternek" fogják hívni, ami annyit jelent: Kőszikla. Ez is azt mutatja, hogy Ő mindentudó. Ezzel már megjövendölte Simon feladatát Krisztus gyülekezetében. Így csatlakozott Simon is Jézus tanítványi köréhez.

Másnap Jézus Galileába akart indulni. Ha elolvassuk a Jn 2-t, akkor megértjük, miért akart odamenni: a kánai menyegzőre, melyre meghívták. Amikor a Galileai-tengerhez érkezett, találkozott Fülöppel*, aki Bétsaidában* lakott, ahonnan András és Péter is származott. Fülöpöt egy egyszerű felszólítással tette tanítványává: "Kövess engem!" Jézus követéséhez ez elég!

Fülöp még nem sokat tudott a Mesterről, de eleget ahhoz, hogy boldogságát mással is megossza. Találkozott Nátánaéllel*, és azt mondta neki: "Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik." Teljesen igaz volt, amit Fülöp mondott. De jobb lett volna, ha ez utóbbit nem mondja Nátánaélnek. Ugyanis ez az izráelita sokkal jobban tudta, mit jövendöltek a próféták! A próféta, akiről Mózes írt, a Messiás, akiről a próféták írtak, nem a pogányok Galileájából, pláne nem Názáretből származik. Az ács fia – ez az ember tehát ismerte Józsefet – hogy lehetne az, akiről az ígéretek szólnak?

"Származhat-e valami jó Názáretből?" – kérdezte Nátánaél cinikusan. Onnan semmit sem remélt. Ő nem olyan valaki, aki mindent csak úgy meggondolatlanul elhisz. A józan észre hallgat.

Fülöp az egyetlen valamit tette, ami meggyőzheti a barátját, azt mondta neki: "Jöjj, és lásd meg!" Rövid prédikáció gazdag tartalommal! Aki a hit szemével nézte Jézust, annak a szívében örökre megmaradt.

Nátánaél elment Fülöppel Jézushoz. "Íme egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság", mondta Jézus üdvözletképpen. Tehát Nátánaél a nép őszinte fia. Ez nagyszerű bizonyítvány, mert sok izráelita van ugyan, de az ember csak kevés olyan őszinte izráelitával, Izráel hitének őszinte megvallójával találkozik, aki átviszi a gyakorlatba is, amit hisz.

"Honnan ismersz engem?" – kérdezte Nátánaél csodálkozva.

"Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál" – mondta az Úr Jézus.

Ez elég volt Nátánaél számára. Valóban, ott ült a fügefa lehajló ágai alatt, kedvenc helyén, hogy imádkozzék és elmélkedjék. Közép-Keleten sokan keresték fel ezt a rejtekhelyet, árnyékban, mások szeme elől elrejtőzve.

Hogy Jézus ismerte ezt a titkot, ez Nátánaélnek elég bizonyíték volt arra, hogy Ő több, mint egy közönséges ember. Az Úr Jézus ezzel megmutatta istenségét Nátánaélnek. Erre nem következhetett más, mint elismerni, hogy Krisztus Isten Fia.

Nátánaél tudta az Írásokból és szívből megvallotta, kicsoda Jézus. Teljes tisztelettel és csodálattal kiáltotta. "Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel királya!" Fülöp még József fiának nevezte Őt, de Nátánaél tudta, hit által, hogy Jézus Isten Fia, és azt is, hogy Ő Izráel megígért királya, akit minden őszinte izráelita várt. Ő lesz ezután Nátánaél tanítómestere.

"Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni." – válaszolta neki az Úr Jézus. Ezt nem enyhe gúnnyal mondta (így is magyarázták már), hanem csodálkozással. Isteni mindenhatóságának ilyen kevés bizonyítékát mutatta csak meg Jézus, és az mégis elég volt, hogy Nátánaél szívből megmutassa, hogy hisz benne. Krisztus hatalmának és fenségének sokkal nagyobb példáit fogja még látni ezután!

Jézus még folytatta, és most odafordult a többi tanítványhoz: "Bizony, bizony*, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára."

Krisztus biztosan tudta, hogy mostantól fogva a megnyílt égből Isten angyalai állandóan felszállnak és leszállnak, mint Jákób álmában történt Bételben (1Móz 28,12; 25. lecke). Az Üdvözítő lesz mindig a kiinduló- és a célpontjuk: föl és le. Ők tartják fönn valójában az Isten Fia és az Atya Isten közti kapcsolatot. Ők állnak majd Krisztus mellett megváltói munkája végzése közben. Ott vannak csodáinál, amikor a Gecsemáné kertben szenved, a sírból való feltámadásánál, mennybemenetelénél. De visszajövetelekor is fontos szerepet töltenek be az angyalok (lásd 2Thessz 1,7kk). Jézus "Emberfiá"-nak nevezte magát (lásd még Dán 7,13–14). Ez nem olyan előkelő "cím", mint amilyennel Nátánaél illette: "Isten Fia", és "Izráel királya." Az "Emberfia" névvel, melyet Krisztus nagyon gyakran használt, azt adta tudtul, hogy földi vándorlása idején alázatosan lép föl. Mint Emberfia, nem pedig mint Izráel királya, viselkedik Nátánaéllel és a többi tanítvánnyal szemben.

Jegyzetek:

András – A "férfias", az "erős". Apostoli munkájáról keveset tudunk. A régi történetírók szerint a szittyák (szkíták) közt prédikált. Azt gondolják, hogy az úgynevezett andráskereszten

vagy ferde kereszten halt meg az akhájai Patraszban.

Simon, a Jóna fia – Simon annyit jelent, mint "meghallgatás", Jóna pedig "galamb". Mind

a héber "Kéfás", mind a görög "Petros" (magyarul "Péter") egyaránt azt jelenti, hogy "kő"

vagy "szikla". (Vö. a "Petrus"-t a "petróleum"-mal, mely szószerint "kőolaj"-at jelent.)

Simon, "a meghallgatás" később "Péter", "kőszikla" lesz. Ne haszontalan szójátékot lássunk

ebben. Mindennek, amit Jézus mondott, mélyebb jelentése van, mint mi gondoljuk. A zsidó

háttér szerepet játszik ebben.

Bétsaida – Jelentése: "halház" Két helységnek is ez volt a neve. Az itt említett halászfalu

a Galileai-tenger nyugati partján volt, a másik pedig a Gaulantisz tartományban, a Jordán

keleti partján, nem messze onnan, ahol a folyó a tóba ömlik, egy előrenyúló hegyen.

A bibliai történet feldolgozása

220

Fülöp – A görög "Philippos" név "lovat szerető"-t jelent; abban az időben gyakori név volt. Nagy Heródes egyik fiát is így hívták. Fülöp neve az apostolok névsorában szerepel a Mt 10,3; Mk 3,18; Lk 6,14; ApCsel 1,13-ban. Kevés szó van róla. Kivétel a Jn 1,43kk.; Jn 6,5–7 (Jézus kérdése a kenyér vásárlásról); Jn 12,20kk. (a görögök, akik Jézust látni akarták, hozzá fordultak); Jn 14,8 (amikor kérte Jézust, hogy mutassa meg nekik az Atyát). Ne tévesszük össze az ApCsel 8-ban említett Fülöp evangélistával! Nátánaél – "Isten ajándéka". Neve nem szerepel az apostolok névsorában (lásd "Fülöp"nél). Jelenleg úgy vélik, hogy Bertalannal azonos, akinek a neve annyit jelent: "Thalmai fia". Lehet, hogy a szép Nátánaél név függeléknév volt, egy fajta megtisztelő név, mely nagy tudása vagy adottsága miatt megkülönböztette másoktól. A hagyomány szerint Bertalan, mint apostol, Indiában, Mezopotámiában, Likaóniában és Arméniában működött, és vértanú halált halt (élve megnyúzták). Egy kés és a bőre az apostol róm. kat. szimbóluma. Bizony, bizony – Ezeket a szavakat az Úr Jézus sokszor használta. Annyit jelent: "az biztos lesz, tehát jó arra figyelni." Voltaképpen ugyanaz a jelentése, mint az "ámen, ámen"-nek, mellyel a zsidók az imádságot, vagy a nyilatkozatot befejezték. Jézus gyakran ezekkel a szavakkal kezdett valami fontos mondanivalót. Ez azt akarta jelenteni, hogy Ő, mint a "hű és igaz tanú", az "Ámen" beszélt (Jel 3,14).

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:6–7; 299:1–3;397:1–4; 434:1–2; 512:1–2

Jertek, énekeljünk: 103; 109; 114; 134:1; 169; 170; 235

Harangszó: 34; 35; 41; 43; 45; 47

Dicsérjétek az Urat!: 5; 59; 61; 66:3; 75

Erőm és énekem az Úr: 53:1; 120; 128; 129; 131

Vázlat:

Fülöp

Jézus Keresztelő János: "Íme, az Isten Báránya" Nátánaél (fügefa) – "egy igazi izráelita,

akiben nincsen álnokság"

András – János Simon

Megjegyzések: Az Úr Jézus gondosan választja ki követőit – Láttuk, hogy Jézus Krisztus felépítette országát. És milyen gondosan tette azt! Nem elhamarkodottan, nem toborozva, mindenféle külsőséges látványossággal, nagy összejövetelekkel, és gyakran üres ígéretekkel, ahogy azt most látjuk például sok országban választási kampányokon. Az első, amit tennie kellett, hogy megkeresse jövendő apostolait. Nekik kell majd közkinccsé tenni az Ő munkáját, mint országának követei. Jézust követni azt jelenti, hogy teljesen rábízzuk magunkat – Ez az első öt tanítvány kezdettől fogva önként és teljesen rábízta magát Mesterére. Nem mérlegeltek, szó sem volt próbaidőről. Nátánaél is azonnal kész volt Jézust teljesen elfogadni. Aki habozik a hitben, az hamar elpártol megint. Hogy Krisztushoz tartozzunk, tudni kell búcsút mondani mindennek, amivel addig foglalkoztunk. Vigyázzunk arra, hogy a "tanítványok" szó tágabb értelemben "követők"-et is jelent, azokat, akik Jézus után mennek!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi imeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés a barátságról, barátokról. (*)

• Választás és döntés az ember életében. Társak választása. Döntés az Úr Jézus mellett. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Versolvasás, versmondás. Hiányos rímek kiegészítése. (*)

• Válogató olvasás. Nevek kiegészítése, írása emlékezetből. (*)

• Fülbe súgó játék, bővülő mondatok: memorizáló, beszédművelő gyakorlat. (**)

• Hiányos vázlat kiegészítése. (**)

• Levélírás: Az örömhír továbbadása. Mit jelent az Úr Jézussal való találkozás, közösség? (***)

Matematika

• Számok olvasása, számlálás 12-ig. (*)

Tánc és dráma / Ének-zene

• Népi gyermekjátékok: énekes párválasztó körjátékok. (*)

• Bizalomjáték: kapcsolatteremtő játék hallás és tapintás segítségével. (**)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Vizuális kommunikáció: A színek jelentése, kifejező ereje. Hogyan segítenek a színek egy személy jellemzésében, egy karakter kialakításában? (***)

220

***

Először színezd ki a képeket, aztán vágd ki az egészet a vastag vonal mentén úgy, hogyegyben maradjon a három kép! Vágd ki a hat szalagot, és hajtsd össze, ahogy fönt látható,majd ragaszd a lapra a számoknak megfelelően a vonalkázott helyekre!

Feldolgozás 220

***

Munkalap:

A színezés csak akkor köti le a tizenéves gyerek figyelmét, ha valamivel felkeltjük az érdeklődését, motiváljuk azt. Pl.: Minden tanítvány és Jézus nevének jelentését is beszéljük meg a gyerekekkel, de fel is írhatjuk a táblára (lásd a jegyzeteket). Válasszanak olyan színeket a ruházathoz, melyek leginkább kifejezik az adott személy nevének jelentését! A név és a karakter azonosításáról van itt szó. A szalag hajtását először mutassuk be a gyerekeknek, mert a magyarázó ábrát nem biztos, hogy megértik!

Aranymondás:

Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (Jn 8,12b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Hogy választasz társat a csoportból? Két csapat választására gondolunk, amelyik egymással játszik. Ez gyakran úgy történik, hogy a két legjobb játékos választ. Mindig a legjobbakat választják először, a legrosszabbak a végére maradnak. Ugye, ez nem a legszebb módja a választásnak? Hogyan látott munkához az Úr Jézus, amikor munkatársakat, tanítványokat választott? Ő is először a legjobbakat választotta, és a végén a legrosszabbakat? Nála ilyesmiről szó sem lehetett. Neki minden barátja kedves volt. Sokat tanulhatunk erről a mindennapi életből. Előnyben részesítés és különbségtevés ("személyválogatás") nem illik a keresztyén emberhez. Mondhatja valaki azt, hogy ő jobb, mint a másik? Az erről való beszélgetés tisztázhatja ezt a kérdést olyan csoporthelyzetben is, melyben "a legerősebb joga" van érvényben.

Teljesen az Úr Jézusra bízni magunkat: Ha egy égő ház tetejéről kell leugranunk, először megnézzük, hogy a tűzoltók kifeszítették-e már a mentőponyvát. Akkor bíznunk kell ezekben az emberekben és a mentőponyvában, és nem habozni, hogy leugorjunk-e. Ha habozunk, akkor az ugrásunk bizonytalanná válik, és esetleg mellé ugrunk, vagy... egyáltalán nem ugrunk és elégünk. Ezzel a komoly példával meg lehet magyarázni, hogy nekünk teljesen a Megmentőre, az Úr Jézus Krisztusra kell és szabad bízni magunkat. Akkor biztos a megmenekülésünk! Beszéljük ezt meg alaposan a gyerekekkel! Beszéljünk először a mentőmunkáról: a mentők, mentőeszközeik, és az emberek, akiket meg kell menteni. Magától jut el a beszélgetés a Mentőig, Jézus Krisztusig, akire teljesen rábízhatjuk és szabad is rábízni magunkat. Beszélgethetünk arról is, hogy mi hogyan segíthetünk a mentésben: Figyelmeztethetjük társainkat a veszélyre, és elmondhatjuk ki a Megmentő, ki a Messiás.

Egyéb ötletek:

Párválasztás: Ezzel a játékkal előkészíthetjük a munkalap feladatát: Vágjuk ketté a munkalap igéit, és így másoljuk le ezeket külön lapokra! Osszuk szét a lapokat a csoportban (a gyerekek létszámától függően az igék számát növelhetjük vagy csökkenthetjük)! A gyerekeknek az a feladata, hogy mindenki találja meg a párját a félbevágott ige alapján. Annak elmélyítésére is jó ez a játék, hogy társaink kiválasztásában Isten rendelésére, akaratára figyeljünk, és ne felszínes szimpátiára vagy előítéletekre.

Az örömhír továbbadása: A tanítványok nem tartották meg maguknak a Jézussal való találkozás örömét, hanem továbbadták azt. Ezt te is megteheted! Fogalmazz meg egy levelet barátodnak (barátnődnek) vagy testvérednek, melyben elmondod, mit jelent számodra, és mit jelenthet számára az Úr Jézus! (A levelet meg lehet fogalmazni Nátánaél nevében is, aki szintén továbbadja valakinek a Jézussal való találkozás örömhírét.)

Jézus első tanítványai

220

**

Megtaláltuk a Messiást! (Jn 1,41)

Mindegyik körben néhány betűt találsz, melyek együtt Jézus

Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya! egyik tanítványa nevét adják. De mindig hiányzik egy betű.

Egészítsd ki, majd írd le a nevet a kör mellett található vonalra!

(Jn 1,49)

Mindig az óramutató járásával egyező irányban haladj!

Feldolgozás 220

**

Munkalap:

A névrejtvény célja, hogy a tanítványok nevét megjegyeztessük. Megfejtések: Nátánaél, Fülöp, András, János, Péter

Aranymondás:

Megtaláltuk a Messiást! (Jn 1,41b)

és / vagy: Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya! (Jn 1,49b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Bízzuk rá magunkat teljesen az Úr Jézusra: A tanítványok önként mentek az Úr Jézussal. Megtennéd ezt te is olyan valakivel, akit nem ismersz? Ugye nem? Az veszélyes! Sokan nem is bíznak az Úr Jézusban. Idegen a számukra. Ő azonban hívhat bennünket, hogy ezentúl tartozzunk hozzá! És akkor mi is pont azt tesszük, mint a tanítványok: követjük Őt, és mindig vele akarunk maradni. Itt van a helye annak, hogy az Úr Jézus követéséről beszélgessünk. Beszéljünk arról is, hogy az Úr Jézus követése felelősséget kell hogy ébresszen bennünk barátaink, családtagjaink iránt! Mi kinek adjuk tovább az örömhírt: "Megtaláltuk a Messiást"?

Egyéb ötletek:

* Az örömhír átadása: Alakítsunk öt fős csoportokat, csoportonként nevezzük el a gyerekeket a történetben szereplő tanítványok nevéről! Minden csoportban súgjuk "János" fülébe az örömhírt, úgy, hogy a többiek ne hallják! Ő továbbítja "Andrásnak", "András" "Péternek" stb. A végén Nátánáel hangosan is kimondja az örömhírt. Ha pontos a hír, rátermettek, ügyesek a tanítványok. Ha nagy az eltérés, akkor még tanulniuk kell, ismételjük meg! Fülbe súghatjuk az aranymondásokat, de azokon kívül még az alábbi igéket is (előbb rövid, aztán bővített változatban):

"Íme, az Isten Báránya!" (Jn 1,36b)

"Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit!" (Jn 1,29b)

"Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben."

"Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak."

"Megtaláltuk, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát."

"Megtaláltuk, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a

József fiát, aki Názáretből származik." (Jn 1,45b) A játék végén hangosan is elmondhatjuk az egyre bővülő igéket.

*A történet vázlata: Folytathatjuk a csoportmunkát: A csoport tagjai fogalmazzák meg a történet vázlatát úgy, hogy minden tanuló saját "nevével" kezdi a rá jutó vázlatpontot (mindenki egy mondatot mond vagy ír le)! Kövessék az alábbi sorrendet:

1. János ...

2. András ...

3. Simon ...

4. Fülöp ...

5. Nátánaél ... A feladatot (vázlatalkotást mondat-kiegészítéssel) egyszerűbben is megoldhatjuk egyéni vagy közös, írásbeli vagy szóbeli munkával. Összefoglalásnak is alkalmas.

* Bizalomjáték: A gyerekek szétszórtan elhelyezkednek, később viszont nem hagyják el a helyüket. Egy gyermek szemét bekötjük, ő lesz a "tanítvány". A tanító Jézus, a "Mester" (később lehet egy rátermett gyerek is). A "Mester" többször ismétli: "Kövess engem!", hívogatva a "tanítvány"-t. A "tanítvány" figyel a "Mester" hangjára, és az alapján próbál menni utána, miközben kezével tapogatózva tájékozódhat. A "Mester" vezesse "tanítvány"-át a gyerekek között különböző utakon, váratlan irányváltásokkal, végül pedig engedje őt magához! Ezután "tanítvány"-csere következhet.

Jézus első tanítványai

220

*

Kövess

Máté Péter Bertalan

engem!

János 1,43

János Jakab Tengerparton két halász, Fülöp

nevük: Péter és András.

Kérdi Jézus: "Jöttök velem?" s a halászok mind a ket _ _ _ elindulnak hirte _ _ _ .

András

Nevük: Péter és András.

Tamás

A tó mellett távolabb

dolgozik János, Jakab.

Taddeus

Jézus barátai lesznek, hálót, s minden mást letesz _ _ _ , halászattól búcsút vesz _ _ _ . Követi János, Jakab. Barátai egyre többen, mikor lesznek tizenketten? Így szól az Úr: "Kövess engem, ne félj, hanem bízzál ben _ _ _

, Simon,

társad vagyok, légy ve _ _ _

, Iskáriótes

a zélóta

tizenkét tanítványom legyen!

Júdás

Hány tanítványa volt az Úrnak? Meg tudod nekem mondani? Először színezz ki minden számot,aztán számold meg őket!

Meg tudod mutatni Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost?*

Kérj meg valakit, hogy párszor olvassa el az összes nevet! Vagy te is el tudod már olvasni?*Hány nevet tudsz megjegyezni, és fejből felsorolni?

Feldolgozás 220

*

Munkalap:

• Olvassuk el a verset többször! A gyermekek mondják maguktól a rímekből hiányzó szótagokat (ketten, hirtelen, letesznek, vesznek, bennem, velem)!

• A számokat és a tanítványok arcát színezzék ki a gyerekek!

• Az emlékezőképesség gyakorlása:

Olvassuk el többször a neveket, azután mondják fel a gyermekek azokat, melyeket megjegyeztek!

Mondjuk ki valamelyik név első szótagját, a gyerekek válaszoljanak erre a teljes névvel!

• Olvasógyakorlat és névmemorizálás 1. osztályosoknak:

Mutassunk fel egy számot, a gyermek olvassa fel a hozzá tartozó nevet!

Fordítva: Mondjunk ki egy nevet, a gyermek keresse meg és mutassa fel a megfelelő számot!

Mutassunk fel egy szókártyát a név kezdő- és záró betűjével, pontokkal jelölve a többi hang nevét! (pl. P...r, J...s stb.) A gyerekek keressék meg, és olvassák el a megtalált nevet! Ezt le is írhatják emlékezetből, vagy a szókártya segítségével.

Aranymondás:

Kövess engem! (Jn 1, 43b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Barátság: A Jn 1,35–52-ben az Úr Jézus elhívja első tanítványait. Összesen 12 tanítványt választott. Később barátainak nevezi őket: "Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek" (Jn 15,14). A "barátság" téma nagyon ismerős a gyerekeknek.

• Keressünk olyan gyermekeknek szóló könyveket, melyekben jó barátok szerepelnek! Olvassunk nekik belőlük! Beszéljenek a gyermekek a barátaikról! Mondják el, miért olyan jó, hogy vannak barátaik!

• Játszunk olyan körjátékokat, melyekben a gyerekek körtáncot járnak, egyikük pedig a kör közepén áll, és ő a körből párt választ magának! (Pl. "Körben áll egy kislányka", "A pünkösdi rózsa" stb.) Táncolhatnak a gyerekek páros táncot is. Ők válasszanak párt maguknak!

• Olvassuk el többször a munkalap végén levő verset! Arról szól, hogy az Úr Jézus barátokat választ magának, akikkel járja az országot. Ma is Barátunk akar lenni!

Rajzfeladat-számgyakorlat: Rajzolják le a gyerekek az Úr Jézust 12 tanítványával!

Bevezető bibliai történet: (Válasszunk a három feltétel közül!)

Flanellapok az Úr Jézusról és a 12 tanítványról.

Vágjuk a gyerekek egyik rajzát darabokra: egyik darabon az Úr Jézus, a tanítványok 12 másik darabon! Mágnessel, gyurmaragasztóval (Blutack) erősítsük a táblára!

Folytassuk, míg meglesz mind a 12 tanítvány!

Ismered-e az Úr Jézust? Engem Ő nagyon szeret. Réges-régen jött a földre, de Ő is volt kisgyerek.

Biztosan volt sok barátja, s játszani is szeretett. Nemhogy bántott, de boldoggá tett Ő minden gyermeket.

C. Készítsük el kartonpapírból félbevágott parafadugóra erősítve a 12 tanítvány alakját! Tegyük bele őket egy dobozba! Hogy biztosan megálljanak, gombostűvel szúrjuk a doboz aljába őket!

* Az elbeszélés: A Jn 1,35–52-t kombináljuk össze a 227. lecke (Mt 4,18–22 és Mk 1,16–20) óvodás részével! Amikor arról szólunk, hogy az Úr Jézus azt mondja Simonnak és Andrásnak: "Kövess engem!", tegyük a két tanítványt a flaneltáblára, vagy a doboz aljára! Jakab és János elhívásánál tegyük ugyanezt! A gyermekek számolják meg, hány tanítvány van már!

Mikor felnőtt lett, tanított, városról-városra járt, tizenkét hű tanítvánnyal osztotta meg otthonát.

Most a mennyben lakik, mégis itt van egészen közel. Barátom, kivel beszélek, meghallgat engem, s figyel.

Van sok földi jóbarátom, mennyei csak egy lehet. Mondd, Ő neked is barátod? Szeret minden gyermeket.

(Ans de Boer)

221. A kánai menyegző - János 2,1–11

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 221

Üzenet – Téma:

Hinni Jézusban, mint aki Ura mindennek.

Istennek az egyszerű dolog is fontos.

Az Úr Jézus is szereti az ünnepélyt.

Előzmények:

János evangélista naplót vezetett az első napokról. A Jn 1,29-el kezdi: "Másnap", az a nap, amikor Keresztelő János megmutatta az Isten Bárányát tanítványainak. A Jn 1,35-ben megint így kezdi:

"Másnap". Ezen a napon ment el János és András Jézussal, és nála maradtak. A Jn 1,43-ban ismét azt olvassuk: "Másnap". Ezen a napon indult az Úr Jézus első tanítványaival, Jánossal, Andrással és Simon Péterrel Galileába. Még két tanítványt hívott el: Fülöpöt és Nátánaélt. És most a Jn 2,1-ben ez áll: "A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában." Ezt a napot úgy kell tekintenünk: "két nappal azután", hogy Fülöp és Nátánaél a tanítványai lettek.

Történet:

A harmadik napon menyegző* volt a galileai Kánában*. Jézus anyja*, Mária is ott volt. Ez arra utal, hogy a menyegző a rokonságban lehetett. Jézust és tanítványait is meghívták* erre a menyegzőre. Alig két hónapja ment el Názáretből Keresztelő Jánoshoz. Most ismét találkozott anyjával a menyegzőn. Milyen boldog lehetett Mária, hogy viszontlátta!

A menyegző, szokás szerint, hét napig tartott. Ezeken a napokon a vendégeket elegendő étellel és itallal kellett ellátni. Ez a násznagy* gondjaira volt bízva. Ő irányította az egész ünnepséget. Sok szolga állt a násznagy rendelkezésére, akik kiszolgálták a vendégeket.

Mária észrevette, hogy elfogyott a bor. Ez bizony nagy baj volt. A szolgák nem tudták többé a vendégek poharait megtölteni. Nagy szégyen volt a vőlegény számára, ha nem jutott elegendő étel és bor. A menyegzőt az a veszély fenyegette, hogy botrányba fullad.

Úgy látszik, Mária gondos asszony volt, aki mások javát kereste. Tudott egy megoldást! Odament a fiához, és azt mondta: "Nincs boruk."

Jézus is éppen olyan gondosnak tűnt, mint az anyja. Tudtára adta, hogy ő is tud a problémáról. Máriának még meg kellett tanulnia, hogy Ő, az Isten Fia, mindent tud. Válasza nyersnek tűnik, de mégsem az: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony?* Nem jött még el az én órám." Ez megnyugtatás volt. Ő mindenről tudott, ezért nyugtathatta meg anyját. Időben fog beavatkozni.

Mária megértette ezt; megnyugodott szívvel ment a szolgákhoz, és azt mondta: "Bármit mond nektek, tegyétek meg."

Volt ott hat kőveder. Az hozzá tartozott minden zsidó ház berendezéséhez. Ugyanis, ha vendégek jöttek, először meg kellett mosni a lábukat*. Ehhez a vizet ezekben a vedrekben tartották. Mindegyikbe két vagy három métréta fért. Egy métréta 39,5 liter. Ha 2,5 métrétát veszünk alapul, akkor egy vederben 100, a hat vederben így 600 liter volt! Jézus odament a szolgákhoz, és egyszerűen így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel."

A szolgák megtöltötték azokat színültig. (Nincs szó arról, hogy honnan hozták a vizet. Valószínűleg a falu kútjából.)

Akkor Jézus azt mondta nekik, hogy merítsenek valamennyit abból, és vigyék a násznagynak. Látjuk, hogy Jézus úgy beszélt, mint akinek hatalma van. Az emberek teljesítették a parancsot.

A násznagy megízlelte a vizet, mely borrá lett. Semmit sem tudott arról, ami történt, és a szolgák sem mondták el neki. Amikor megízlelte a bort, a násznagy odahívta a vőlegényt, és csodálkozva, de méltatlankodva is azt mondta: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort!" Ez egyáltalán nem tetszett a násznagynak, mivel azt a látszatot keltette, hogy nem jól látta el a feladatát. Neki kellett volna kiválasztani, melyik a legjobb bor, és először azt felszolgálni. És most kitűnt, hogy volt olyan bor, amiről ő nem tudott. A vőlegény tehát azt visszatartotta. Ez az ember csak később tudta meg, hogy itt csoda történt.

Ezt tette az Úr Jézus első csodajelként, így jelentette ki dicsőségét, mint Isten Fia. Tanítványai hittek benne.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

221

Jegyzetek: Menyegző (lakodalom) – Keleten a házasságkötés egészen másként zajlott, mint nálunk. Nem volt házasságkötő terem, nem mentek el a templomba. A vőlegény apja kötötte meg a házasságot: egymásba tette a fiatalok kezét, és megáldotta őket. Legelőször is a lányos háznál a menyasszonyt szépen felékesítették, fátylat, fejéket, ékszereket kapott. A vőlegény barátaival este jött a menyasszonyért, akit zeneszóval, énekelve vittek az apai házhoz. Ott az apa megáldotta őket, és elkezdődött az ünnepség, mely hét napig tartott. Az utolsó nap estéjén vonultak az új lakáshoz. Kána – A Józs 19,28-ban azt olvassuk, hogy Áser törzsének a területén volt, valószínűleg Názárettől északra vagy északkeletre. Nem biztos, hogy az attól 14 km-nyire északra fekvő "Kirbet Káná"-ról vagy az 5 km-nyire északkeletre fekvő "Kéfe Kenná"-ról van-e szó. Gondolnak a mai "Ain Kána" forrásra, mely kb. félóra járásnyira Názárettől északra van. Jézus anyja – János evangéliuma sehol sem nevezi néven Jézus anyját, Máriát, pedig Jézus keresztre feszítésekor éppen Jánosra bízta, hogy fiúként gondoskodjék róla. János mindig az Úr Jézust akarta a középpontba állítani. Milyen ellentét ez a római katolikus egyház Mária-kultuszával szemben! Meghívták Jézust és tanítványait is – Ez csak az utolsó pillanatban történhetett, mivel még csak néhány napja volt Ő Galileában. Nátánaél Kánából származott (lásd Jn 21,2), tehát a család ismerőse volt. Násznagy – A görögöknél és rómaiaknál is voltak szertartásmesterek az ünnepélyeiken. A násznagy többnyire a vőlegény egyik barátja volt. Sorsolással jelölték ki. Ezt a szokást még ismerjük mi is. Az Úr Jézus is szólt a vőlegény barátjáról a Jn 3,29-ben: "a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának." A vőlegénynek tehát állandóan rendelkezésére állt valaki, aki őt szerette. Az ő feladata volt, hogy rendet tartson, és kiválassza a borokat. Ezért ízlelte meg a bort, melyet a szolgák odavittek neki. Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? – Jézus ugyan mint egyszerű rokon volt ott, de most, hogy mint Krisztus, elkezdte munkáját, anyja nem bánhatott vele már úgy, mint egyszerű fiúval. Máriának ezt meg kellett tanulnia. Ebből már láttunk valamit a Lk 2,49ben (216. lecke), amikor a tizenkét éves Jézus azt mondta anyjának: "Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?" Később is, a Mt 12,46–50 (Mk 3,31–35 és Lk 8,19–21)ben találkozunk ezzel a mindennapi földi életétől a messiási feladata kedvéért való búcsúvétellel: "Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." Az Úr Jézus itt hivatalos munkáját végzi, és Mária is csak egy bűnös nő; az ő bűneiért is szenvedni fog az Úr Jézus a kereszten. Közbenjárói munkája közben elutasítja Mária minden közvetítését. Milyen ellentéte ez annak a közbenjárói szerepnek, amit a római katolikus egyház Máriának tulajdonít! A lábmosás – A zsidóknál sok rituális mosakodás fordult (és fordul) elő (lásd Mt 6,17; 15,2; 23,25; 27,24; Mk 7,1–4; Lk 11,38; Jn 13,5–14).

Énekek:

Református énekeskönyv: 36:2; 81:1–3; 105:1; 136:1–4; 146:1–4; 200:1–6; 434:1–4 Jertek, énekeljünk!: 80; 171; 210 Harangszó: 37; 43; 51 Dicsérjétek az Urat!: 11; 76; 158:1; 168 Erőm és énekem az Úr: 3; 74:1

Megjegyzések: Hinni Jézusban, mint aki Ura mindennek – Mesterüknek ez az első fellépése, és ez az első csoda, melyet tett, nagy meglepetés kellett hogy legyen a tanítványok számára. Különösen János és András számára, akik Keresztelő János köréből valók voltak. János ugyanis a mindennapi élettől távol, a pusztában tartózkodott. Jézus azonban résztvett a mindennapi életben. János nem tett csodát. Jézus ezzel a csodával bebizonyította, hogy legalább olyan magas színvonalon állt, mint Illés és Elizeus. A tanítványoknak és Máriának még meg kell tanulniuk, hogy Ő több, mint próféta, hogy az Úr Krisztus minden fölött rendelkezik. Ezt az alatt a három év alatt kell megtanulniuk, amíg vele vannak. Számunkra, akik már ezeken a tényeken túl vagyunk, éppen olyan fontos, hogy úgy ismerjük meg Őt, mint aki Ura mindennek. Ez a hit dolga. Az egyszerű dolog is fontos Istennek – A víz borrá lesz. Ebben is van gyakorlati tanulság. Amit látunk, amit teszünk, mind fontos Istennek. Amikor Jézus borról gondoskodik, arra egyszerű vizet használ fel. Isten áldása által válik a közönséges víz borrá. Az Úr Jézus, valahányszor csak csodát tett, "Atyjának dolgaival foglalkozott". Így foglalkozhatunk mi is a mennyei Atya dolgaival munkánk, hobbink által is, egyszóval mindennel, amit teszünk. Ennek a tudata örömre és hálára indít! Az Úr Jézus is szereti az ünnepélyt – Néha úgy képzelik, hogy keresztyénnek lenni annyi, mint parancsokkal és kötelességekkel teli komor életet élni. Feltűnő, hogy az Úr Jézus első nyilvános fellépése egy ünnepségen történik. Kitűnik, hogy a menyegzőn hiányosság van, és gondoskodik arról, hogy az megszűnjék. Ez azt mutatja, hogy Isten jónak találja, ha az Ő dicsőségére együtt ünnepelünk. Házasság – Az Úr Jézus számára a házasság megbecsült dolog, ez kitűnik abból, hogy résztvett a kánai menyegzőn. A Bibliában is úgy szerepel gyakran a házasság, mint Krisztus és menyasszonya, az egyház bensőséges egységének a példája. (Lásd Ef 5,21–33)

A bibliai történet feldolgozása

221

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Férfi és nő kapcsolata. Szerelem, családalapítás, házasságkötés. A házasság bibliai alapjai. (***) Beszélhetünk a mai együttélés olyan formáiról is, melyek ellentétben állnak a Biblia tanításával: élettársi kapcsolat, "hasonló neműek házassága" stb.

• Ünnep a családban, a helyi közösség életében: esküvő, lakodalom. Lakodalmi szokások lakóhelyünkön és a magyar néphagyományban. Összehasonlítás más népek szokásaival, a zsidó szokásokkal. A Biblia és az örömünnep. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Versmondás, rímek kiegészítése. (*)

• Hiányos szöveg kiegészítése: a történet tömörített változata. (**)

• A történet feldolgozása: helyszín, idő, szereplők, eseményvázlat, párbeszéd, dramatizálás, írásbeli szövegalkotás (elbeszélés, riport). (** ***)

Tánc és dráma

• Lakodalmas játék: spontán szerepjáték jelmezekkel, kellékekkel, tánccal és énekléssel. (*)

• Népi gyermekjátékok: párválasztó, párcserélő és egyéb táncos játékok, várkörjárás (leánykérő játék). (* **)

• Egyszerű táncos mozgáselemek (lépés, dobbantás, taps). A magyar párostánc egyszerű fogásmódjai. Körtánc. (* **)

• Bábjáték improvizatív jelleggel. Népi gyermekjáték feldolgozása és kiegészítése. (**)

• A bibliai történet dramatikus feldolgozása improvizatív jelleggel. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Papírdíszek készítése. Papírkivágás, ragasztás, hajtogatás. (*)

• Emberalakok (jegyespár) "felöltöztetése": textilanyagok nyírása, ragasztása. (*)

• Formázás: "vedrek" készítése gyurmából, agyagból. (*)

• Bábkészítés: sík- vagy fakanálbábok készítése textilanyagok segítségével. (**)

• Helyi színek alkalmazása, a színek hangulata. Forma- és színritmus. (***)

Ének-zene

• Gyermekjátékok dalai, népdalok, lakodalmi énekek. (* ** ***)

• Lakodalmas zene: népzenei felvételek és feldolgozások. (* ** ***)

Természetismeret / Biológia / Kémia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A bor készítése. Szőlőtermesztés. Történelmi borvidékek. (***)

A kánai menyegző

***

Aztán így szólt

hozzájuk: "Most merítsetek és vigyétek a násznagynak." Jn 2,8a

Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vizzel." Jn 2,7a

És megtöltötték színültig. Jn 2,7b

Bármit mond nektek, tegyétek meg. Jn 2,5b

Benned bíztak, és nem szégyenültek meg. Zsolt 22,6b

Ők vittek. Jn 2,8b

Színezzétek ki a rajzot, és ragasszátok az igéket megfelelő sorrendben a vedrekre!

Feldolgozás

*** 221

Munkalap:

Ismét egy színezési feladat, melyben a gyerekek a helyi színeken túl kifejezhetik a történet hangulatát. A kőedények ismétlődő dekoratív formaritmusán valamilyen színritmust is kialakíthatunk (nemcsak színezéssel, hanem színespapír-kivágással is). Nagyszerű lenne, ha a szépen kiszínezett rajzot a felragasztott textusokkal együtt kivágnák a gyermekek, és felragasztanák egy színes lapra. Ragasszák akkor rá a címet is: "A kánai menyegző"! Ha a munkalapot meg akarjuk tartani, a hat kört a textusokkal külön is lemásolhatjuk (egy fél A4-es papírra). A munkalap másolásánál a hat kört és az utasítást letakarhatjuk, így szép lapot kapunk.

Aranymondás:

Bármit mond nektek, tegyétek meg. (Jn 2,5b)

és / vagy: Benned bíztak, és nem szégyenültek meg. (Zsolt 22,6b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A hit: A hit olyan fogalom, melyet könnyű kimondani. Itt elsősorban nem az üdvözítő hitről van szó, hanem hinni az Úr Jézusban, mint aki Ura mindennek. Hasznára lesz a gyermekeknek, ha ezt a fogalmat megmagyarázzuk. Használjunk fel ehhez mai példákat! Mi a hit? Honnan tudod, hogy valamit elhihetsz? Minek/kinek hihetsz minden további nélkül? (Annak, amit az emberek mondanak és tesznek; maguknak az embereknek mindig hihetsz?). Mi az első akkor, ha hiszel? (bizalom vagy bizonyosság) Kinek hiszel mindig? Miért?

Egyszerű dolgok: Mi azt gondoljuk, hogy az Úr nem tart fontosnak olyan egyszerű dolgokat, amelyek számunkra fontosak. A víz borrá változtatása azonban azt mutatja, hogy fontosak neki az egyszerű, mindennapi dolgok is. Mit jelent ez az imádságunk számára? Szabad mindenért imádkoznunk? (Mondjunk példákat!) Szabad hinnünk, hogy az Úr egyszerű, mindennapi dolgainkban is segít bennünket? Miért?

Ünnepek: Ünnepelni jó. Beszélgessünk az ünneplésről, a különféle ünnepekről, és arról, hogy hogyan ünnepelünk. A kérdés most az, hogy hogyan ünnepelnek a keresztyének, van-e különbség a nem keresztyének (hitetlenek) és a keresztyének ünneplése közt? Vagy nem látunk már különbséget?

Egyéb ötletek:

* A menyegző (lakodalom): Érdemes részletesebben foglalkoznunk a menyegző (lakodalom) szokásaival, hiszen érdekli a gyerekeket, s valószínűleg közvetlen élményekkel is rendelkeznek. Másrészt láthatjuk, hogy az Úr Jézus nem utasítja el a menyegzőt, az örömünnepet, sőt jelenlétével megtiszteli, megszenteli azt. Akár egy egész órát (pl. Osztályfőnöki) is rászánhatunk erre egy iskolai csoporttal.

• Beszélgessünk először arról, ki volt már esküvőn, lakodalomban, s ott mit tapasztalt? Polgári vagy egyházi volt az esküvő? Hogyan zajlott, milyen elemei voltak? Volt-e benne szerepe a hitnek, Isten tiszteletének, vagy attól egészen eltért, elrugaszkodott?

• Ezután beszélhetünk és bemutathatunk néhány képet lakodalmi szokásainkról, a hozzá fűződő néphagyományokról, melyhez gazdag szakirodalmat találhatunk. Megemlíthetjük a magyar lakodalom főszereplőit: menyasszony, vőlegény, násznagy, vőfélyek, koszorúslányok. Köztük a násznagy a lakodalom "gazdája", aki felelős volt az egész lakoma és ünnepség lebonyolításáért. Majd szólhatunk a lakodalom mozzanatairól: A menyasszony kikérése, nászmenet, házasságkötés az anyakönyvvezető előtt, egyházi esketés, lakodalmi ebéd, majd vacsora, tánc, a menyasszony felkontyolása. Példákat hozhatunk különböző vőfélyrigmusokból, melyekkel a menyasszonyt kikérik, vagy az ételeket, italokat kínálják.

• Miután a magyar lakodalmat alaposan "megtárgyaltuk", beszéljünk arról, hogy Jézus honfitársai hogyan ülték meg a lakodalmat! Milyen volt egy izraelita mennyegző? (lásd a jegyzeteket, de a gyermekmunkához külön ajánljuk Rie és Ad Wardenburg: Ismerd meg a Biblia országát c. könyvét) Hasonlítsuk össze a magyar és izraelita szokásokat! Mik a közös, és mik az eltérő elemek? Milyen szerepe van benne az örömnek, áldásnak, Isten dicséretének; az ételnek, italnak, mulatozásnak?

• Hozhatunk még példákat más népek, nemzetiségek, esetleg távoli nemzetek életéből is (bemutathatjuk pl. id. Pieter Bruegel németalföldi festő Parasztlakodalom c. képét), eljutva addig az általános észrevételig, milyen fontos az ünnep, az ünnepség, az öröm kifejezése az emberi közösség életében.

• Erről tanít a Biblia is. Szabad tehát ünnepelni, de nem mindegy, hogyan tesszük azt! (Úgy, hogy az Úr Jézus is ott lehetne rajta?) Hogyan szolgáljon a mi ünneplésünk is Isten dicsőségére? Gondoljunk a sok ellenpéldára: a divatos lakodalmas zenére és szövegeire, sokszor trágár viccekre, a rengeteg italra, melytől gyakran megrészegednek. Vajon mi van a mi ünneplésünk középpontjában? Legyen ott a tiszta öröm! Érdemes és tanulságos erről beszélgetni a gyerekekkel, bezárva azzal a kérdések sorát, hogy ők hogyan képzelik el a saját menyegzőjüket (lakodalmukat).

Feldolgozás

*** 221

* A történet feldolgozása: Ez a novellaszerű történet alkalmas arra, hogy irodalmi eszközökkel is feldolgozzuk:

• Készítsenek a gyerekek vázlatot egyéni vagy közös munkával az alábbi tagolás szerint,

melyhez olvassák el újra a bibliai szöveget: Bevezetés: (1–2. vers) Tárgyalás: 1. (3–5. vers)

2. (6–8. vers)

3. (9–10. vers) Befejezés: (11. vers)

• A vázlat segítségével bontsuk jelenetekre a történetet, és játsszák el a gyerekek dramatikus formában! Inkább a párbeszédekre, beszélgetésekre tegyük a hangsúlyt, mint a jelmezekre vagy díszletekre! Felsős gyerekek már átélhetik a történet drámai mélységeit, túl a lakodalmi külsőségeken.

• Készítsenek a gyerekek riportot, képzeletbeli beszélgetést a történet szereplői közül valakivel! Ügyeljenek arra, hogy az illető hogyan élhette meg az eseményeket, mit gondolhatott róluk! Válasszanak a gyerekek az alábbi szereplők közül: Mária, szolgák, násznagy, vőlegény, tanítványok!

* A bor: A történethez kapcsolódva taníthatunk a borról is: Miből és hogyan készül? Hol terem a legjobb szőlő? Mik ennek a feltételei? Említsünk híres borvidékeket hazánkban, de Európában máshol is! Utaljunk Izrael szőlőkultúrájára is! A Bibliában hol fordul elő példaként a szőlő, a bor? Az Úrvacsorában is szerepel a bor. Miért? Mit jelképez? Mikor iszik majd az Úr Jézus megint bort? (Lásd Mt 26,26–29; Mk 14,22–25; Lk 22,17–20; 1Kor 11,23–26)

A kánai menyegző

** 221

Tudjátok meg, hogy az Úr csodákat tesz hívével!

Zsoltárok 4,4

násznagyvizet

Ha a szétszóródott szavakat beilleszted a hiányos mondatokba, a megfelelőhelyre, te is átélhetsz egy parányi csodát: az érthetetlen szöveg érthetővéváltozik, és megtudhatod belőle a kánai menyegző rövid történetét. Amikorelkészültél, színezd ki a rajzot!

Feldolgozás ** 221

Munkalap:

A szöveg kiegészítését a történet figyelmes végighallgatása után önállóan oldják meg a gyerekek. Ha ezt előre tudják, a történetmondásra is jobban fognak figyelni.

Aranymondás:

Tudjátok meg, hogy az Úr csodákat tesz hívével! (Zsolt 4,4)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Csodák: Az Ószövetségben is sok csodáról esik szó. A különlegesség most az, hogy a legtöbb csodát, melyet az Újszövetség említ, az Úr Jézus cselekedte. Jó itt most (újra) figyelmet szentelni ennek. A csodák valóban megtörtént események, de nem érthetők és magyarázhatók meg. Ne is próbálkozzunk azzal! A csodákat így lehet osztályozni:

– valami megváltozik

– valami új keletkezik. A csoda mindig olyan valami, ami nem lehet normális és mégis megtörténik. Csodák csak Isten Lelke által lehetségesek. Ha emberek tesznek "csodát", az is csak a Szentlélek által történik. Hit kell hozzá. Az Úr Jézus Isten; ezért tud csodákat cselekedni. A következő kérdések megszabhatják a beszélgetés irányát: Mi volt a csoda ebben a történetben? Meg tudod mondani, hogy mi az a csoda? Történhetnek még most is csodák? Tehetnek emberek is csodákat? Hogy történhetnek csodák emberek által? Miért tudott az Úr Jézus csodákat tenni? Mi a legnagyobb csoda? (Megtérés – újjászületés: a régi emberből új ember lesz, mint ahogy a vízből bor.)

* A történet feldolgozása: A történetet érdemes irodalmi szempontok szerint, irodalmi eszközökkel is feldolgozni, úgy, hogy Jézus csodája álljon a középpontban.

• Helyszín: A "galileai Kána" – egy lakodalmas háznál

• Idő: "A harmadik napon" (két nappal azután, hogy Fülöp és Nátánaél tanítványok lettek); "amikor elfogyott a bor" (tehát a lagzi közepén)

• Szereplők: Jézus és tanítványai, Mária, szolgák, násznagy, vőlegény

• Vázlat: Bevezetés: (1–2. vers) Menyegző Kánában Tárgyalás: 1. (3–5. vers) A csoda előkészítése

2. (6–8. vers) Jézus csodatétele

3. (9–10. vers) A násznagy és a bor

Befejezés: (11. vers) A dicsőség jele Megfogalmazhatjuk a vázlatot közösen is, vagy hiányos vázlatként kiegészíthetik a gyerekek.

• Párbeszéd: Olvassák el a gyerekek a párbeszédes részeket, beleélve magukat a szereplők helyzetébe, megfelelő hangszínnel! Lehet szereposztás után.

• Drámajáték: Játsszák el a történetet jelenetenként, az eseményeket jelzésszerű mozgásokkal kísérve, a párbeszédet kiegészítve saját szavaikkal!

• Fogalmazás: Készítsenek írásbeli beszámolót a kánai menyegzőről valamelyik szereplő nevében, mintha ők is jelen lettek volna! Adjanak új címet a fogalmazásnak! Legjobb, ha a gyerekek választják ki azt a szereplőt, akivel leginkább azonosulni tudnak.

• Gyermekének: Tanítsuk meg a "Lakodalom készül" kezdetű kedves éneket ("Jertek, énekeljünk!": 210 – lásd az ovisok *Feldolgozás-lapján)!

* A menyegző (lakodalom):

• Beszélgethetünk a gyerekekkel arról, ki volt már lakodalomban, hogyan zajlik nálunk egy lakodalom. Milyen lakodalomhoz kapcsolódó szokásaink, hagyományaink vannak (részletesebben lásd a felsős (***) munkalapon)? Mi jellemezte Jézus korában az izraelita menyegzőt (lásd a jegyzetek között)?

• Népi gyermekjátékaink közül a várkörjárás őrzött meg sokat lakodalmi szokásainkból. Középpontjában a leánykérés áll. Régen az Alföldön a lakodalmas ház neve királyi ház, vár volt – innen ered a játék neve. A násznagy segítőit tréfásan kapitánynak vagy hadnagynak nevezték. A játéknak több változata maradt fenn, tanítsuk meg és játsszuk el valamelyiket (pl. Fehérvári kapitány, Szeredán viszik a lányokat; Járom az új váramat; Most viszik, most viszik Danikáné lányát stb.)! Segítséget adhat az alábbi irodalom:

Bújj, bújj zöld ág / Népi gyermekjátékok Bp, 1976, Móra

Magyar népi gyermekjátékok Bp, 1983, Tankönyvkiadó

* Bábkészítés:

• Elkészíthetnek a gyerekek egy menyasszonyt és egy vőlegényt sík- vagy fakanálbábként, melyeket különböző textilanyagokkal öltöztessenek fel.

• Elkészíthetik valamelyik gyermekjáték pl. a "Most viszik, most viszik Danikáné lányát" kezdetű leánykérő játék szereplőit hasonló módon. Eljátszhatják a játékot bábokkal, kiegészítve további improvizatív elemekkel.

A kánai menyegző

* 221

Éljen! Ünnep van Kánában, Az Úr így szól: "Töltsétek meg pompás, nagy lakodalom.

vízzel a kővedreket, Érkezik a sok-sok vendég,

azokból a poharakat, s Jézus is részt vesz az _ _. nincs itt baj, s nem is le _ _ _."

A menyasszony s a vőlegény Megteszik a szolgák mindezt, egymást nagyon szeretik. s a víz borrá változik. Indulnak az esküvőre,

Jobb, amit az Úrtól kaptak, életük egybekö _ _ _.

csodálkozva ízle _ _ _.

Éljen! Soká lesz még vége, és a bor is ízletes.

A nagyterem feldíszítve,

ez ám a lakodalom!

Az emberek jól mulatnak,

Elrendezett az Úr mindent, hű, de remek lagzi _ _!

a násznép boldog na ____.

De jaj... a bor elfogyóban, nincs a népnek itala. "Mi lesz most a menyegzővel?" Színezd ki a menyasszony és vőlegény

ruháján levő díszítéseket:

– kérdi Jézust Má _ _ _.

=narancssárga

=kék

=piros

=lila

=szürke =rózsaszín

=sárga

=zöld

Feldolgozás * 221

Munkalap:

• A vers a kánai menyegző történetét beszéli el. A gyermekek mondják a rímelő szavak hiányzó betűit (azon, egybekötik, ez, Mária, lehet, ízlelik, nagyon).

• Színezési feladat: Először a lenti mintákat kell kiszínezni. Aztán ezeket a mintákat keressék meg a jegyespár ruháján, és színezzék ki a gyerekek!

Aranymondás:

A víz borrá lett. (nem szó szerint – a Jn 2,9 alapján)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A menyegző:

• Gyűjtsünk esküvői meghívókat és lakodalmi fényképeket! Függesszük ezeket ki, és beszélgessünk: "Mikor és miért kötünk házasságot? Mi történik egy lakodalmon? Milyen a menyasszony és a vőlegény? stb."

• Készítsünk lakodalmi díszeket: virágfüzéreket, kis zászlókat, papírvirágokat stb! díszíttessük fel a gyermekekkel a termet!

• Vágjunk és ragasszunk jegyespárt! Használjunk fel ehhez maradék ruhaanyagokat, függönyanyagot, csipkét stb. a menyasszony és vőlegény ruhájához!

• Zene: lakodalmas énekek. (Értékes népzenei hagyományunkból vagy feldolgozásaikból válogassunk, és ne a mai "lakodalmas zene" ízlésromboló választékából!)

• Ezen előkészületek után játszhatunk lakodalmast: Öltöztessünk fel két gyermeket menyasszonynak és vőlegénynek! Menyasszony: fehér ruha vagy fehér csipkés kombiné, készítsünk fátylat függönydarabból, csináljunk annak 1 cm-es szegélyt, abba fűzzünk gumiszalagot, hogy a fátyol simuljon a gyermek fejéhez (lásd pl a 26. óvodás munkalapot)! Vőlegény: tűrjük fel egy zakó ujjait néhányszor!

• Csináljunk a gyermekekkel egy díszkaput, énekeljünk lakodalmas énekeket és táncoljunk! Sok népdalt és gyermekjátékot találhatunk, melyek alkalmasak ehhez a játékhoz. Pl. – párválasztó, párcserélő és egyéb táncos játékok: "Hajlik a meggyfa", "Körtéfa,

körtéfa", "Kis kece lányom", "A pünkösdi rózsa", "Csillag Boris" stb.

– a várkörjárás leánykérő játékai (részletesen lásd a kisdiákok munkalapját: **)

– párosító énekek: "Este van már, nyolc óra", "Gyertek lányok ligetre" stb. Tanuljuk meg és énekeljük el az alább található "Lakodalom készül Kána városában" kezdetű gyermekdalt, mely szintén magyar dallamra íródott (Jertek, énekeljünk! 210.)!

• Vendégkönyv: egy szép albumba minden gyermek beleírhatja a nevét. Segítsünk azoknak a gyermekeknek, akik még nem tudnak írni!

• Készíthetnek saját maguk ajándékokat, melyeket nászajándékként átadhatnak a jegyespárnak.

• Lakodalom: üdítőket ihatnak díszes poharakból. Gondoskodjunk szendvicsekről, süteményekről!

Az elbeszélés: "A lakodalmi élmény" után mondjuk el nekik a történetet! Tegyünk egy kancsó fenekére piros itatóspapírt (ha ilyet nem tudunk szerezni, jó piros krepp-papír is)! Elbeszélés közben töltsük meg vízzel a kancsót, aztán töltsünk belőle üvegpoharakba! Az itatóspapírtól (krepppapírtól) a víz veresre színeződik.

Formázás: "Vedrek" készítése agyagból vagy gyurmából.

La-ko - dalom készül Ká-na vá-ro-sá-ban, Sütnek-főznek, forgo-lódnak mind a házban,

Hi-va - ta-los Jézus is a la - komá-ra, El-ki - sé-ri ti-zenkét hű tanít-vá - nya.

2. Sok a vendég, s lám, a bornak hamar vége! Vizet hozat Jézus hat nagy kőedénybe. Csuda folytán a víz rögtön borrá válik, Sokkal több is, sokkal jobb is, mint a másik.

3. Hatalmáról így tett Jézus bizonyságot. Hittek benne, látva ezt, a tanítványok. Higgyed te is: nincs az Úrnál lehetetlen, Bizalommal fordulj hozzá szükségedben!

222. Jézus először tisztítja meg a templomot - János 2,12–22

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 222

Üzenet – Téma:

Jézus a nagy reformátor.

Jézus megtisztítja a szívet.

Előzmények:

Kánában Jézus egy menyegzőn a vizet borrá változtatta. Így jelentette ki dicsőségét tanítványainak.

Történet:

A kánai menyegző befejeződött. Jézus lement Kapernaumba*, egy abban az időben jómódú, a Galileai-tenger mellett levő halászfaluba. (A "lement" azt jelenti, hogy az út lefelé vitt. Kána ugyanis sokkal magasabban feküdt, mint Kapernaum). Anyja, testvérei* és tanítványai vele mentek.

Kapernaumban Jézus nem sokáig maradt, mert itt volt az ideje, hogy Ő és övéi felmenjenek Jeruzsálembe. Ugyanis közel volt a húsvét ünnepe. Ebből látjuk, hogy az Úr Jézus alkalmazkodott a törvényhez.

Jézus útitársaságával ment fel Jeruzsálembe. Talán szokás szerint a galileai zsidókkal utazott együtt. (Figyeljük meg, hogy itt az a szó van: "felment", ami valóban "felkapaszkodni"-t is jelent. Ugyanis Jeruzsálem dombokra épült.) Amikor megérkezett a városba, ahol a templom állt, legelőször is a templomba ment. Ott, a pogányok udvarában* az ismert kép fogadhatta: kereskedők ökröket, juhokat és galambokat árultak a templomba jövőknek, akik ezeket az áldozati állatokat megvásárolták. Sokan nem a saját áldozati állataikkal jöttek a templomba, hanem ott vették meg azokat*. A probléma nem az volt, hogy "vásár"-t tartottak, hanem, hogy arra a szent templomterületet használták fel. Elgondolható, hogy az árusítóhelyeket a főpapok bérelték, és az eladó jószágért és galambokért uzsoraárakat kértek. Az is elképzelhető, hogy nemcsak áldozati állatokat vásároltak ott, hanem közönséges kereskedést is űztek.

Emellett ezen a vásáron a pénzváltók a használatos pénzeket átváltották a templomadóhoz kötelező pénznemre. Ahogy elő volt írva, minden zsidónak fél sekelt kellett fizetnie évente a templom számára. Ezt nem lehetett "pogány" római pénzzel teljesíteni. Kétségtelen, hogy ez a pénzkereskedelem busás hasznot hozott.

Az Úr Jézus az előcsarnokba ment be, ahol az árusítás folyt. Fölvett néhány kötelet, és azokból korbácsot font. Ezzel űzte ki az állatokat a templomból. Meglepő, hogy egyetlen személy meg tudta ezt tenni. Ugyanis tudjuk, hogy milyen nehéz a szarvasmarhákat, különösen pedig a juhokat jó irányba terelni. Jézus ezt isteni hatalmával cselekedte. Az állatok engedelmeskedtek neki. Továbbá az is feltűnik, hogy az állatok gazdái nem állták útját. Fölöttük is volt Jézusnak hatalma. Amikor az ökröket és juhokat, melyeket csodálkozó gazdáik követtek, már kiűzte, Jézus a pénzváltókhoz ment, akik az asztalaiknál ültek. Lesöpörte a pénzt az asztalokról, úgy, hogy azok szétgurultak a földön, aztán pedig felborította az asztalokat. Ezzel megmutatta, mennyire megveti a foglalkozásukat. A pénzváltóknak a porból kellett összeszedniük a pénzüket.

Végül a galambárusok kerültek sorra. Nem nyitotta ki a kalitkákat, mert tudta, hogy akkor a galambok elrepülnek, és nem lehet őket megfogni. Jézus megparancsolta az árusoknak, hogy távozzanak a kalitkáikkal: "Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!" Tiltakozás nélkül engedelmeskedtek parancsának.

A templom megtisztítása az Úr Jézus első jeruzsálemi fellépése. Ezzel Malakiás egyik próféciáját teljesítette be: "úgy tisztítja meg az Úr Lévi fiait" (Mal 3,3). Ahogy egykor régen Jósiás király uralkodása kezdetén megtisztította a templomot, Jeruzsálemet és az egész országot a bálványimádástól, úgy lépett fel itt az Úr Jézus nagy reformátorként. Nemsokára le kellett vágni a páskabárányt. Akkorra mindennek tisztává kellett lennie!

A tanítványok Jézus fellépését növekvő csodálkozással figyelték. Az ismert textus jutott az eszükbe: "A házad iránti féltő szeretet emészt." (Zsolt 69,10)

A zsidók – a farizeusokról, írástudókról, a főpapokról, talán a zsidó nagytanács minden tagjáról van itt szó – odamentek Jézushoz. Méltatlankodva, de nagyon csodálkozva is megkérdezték Tőle: "Milyen jelt mutatsz nekünk, amelynek alapján ezeket teszed?" Valamiféle személyazonossági bizonyítványt akartak ettől az idegentől, mellyel bizonyítani tudja, hogy egy magasállású személy megbízásából lépett fel. Ez a kérdés valójában fenyegetés. Ha nem tudja magát igazolni, akkor tovább puhatolódznak nála. (Sok alkalommal, amikor Jézus földi vándorlása idején valamit tett, szerették volna tudni a zsidó főemberek, kitől kapta Ő ezt a hatalmat, vagy miért tett valamit. Ilyenkor mindig a saját érdeküket tartották szemük előtt.) Az Úr Jézus azt felelte nekik: "Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem."*

A zsidók szó szerint vették Jézus szavait, azt hitték, hogy a templomról beszélt. Gúnyosan mondták: "Negyvenhat esztendeig* épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?"

Jézus azonban teste templomáról beszélt. Ahogy az Úr a templomban lakik, úgy lakik Krisztus istensége emberi testében (lásd Kol 2,9). A templom az Ő testének árnyéka, és a templomi szolgálat áldozatának példája, melyet Ő a kereszten fog hozni (lásd Kol 2,17 és Zsid 9,9–14). Az Újszövetség Közbenjárójával van dolguk (lásd Zsid 9,15), és fogalmuk sincs róla. Arról viszont nem olvasunk, hogy tovább faggatták volna. A tanítványok azonban megőrizték Mesterük válaszát, és visszaemlékeztek rá, amikor feltámadt a halálból. Akkor értették meg kijelentését, és hittek benne.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

222

Jegyzetek: Kapernaum – A név azt jelenti "Náhum faluja". Zsidó lakosságú település a Galileai tenger nyugati partján, mely a Mt 9,1 szerint polisz, vagyis városias település. Jézus galileai tartózkodása idején itt lakott. Testvérei – Vitatott kérdés, hogy Jézus vérrokonairól van-e szó, vagy féltestvéreiről. Az itt használt görög szó "testvérek"-et jelent. Pogányok udvara – A pogányok udvarán, ahol a nem zsidók is imádkozhattak az Úrhoz, folyt a kereskedés. Ezzel a hívők akadályozták, hogy a pogányok Istenhez jussanak. Ugyanígy akadályozhatják a keresztyének is viselkedésükkel, életmódjukkal, hogy a hitetlenek az Úrhoz eljussanak! Áldozati állatok vásárlása a templomnál – Ezt a törvény megengedte (lásd 5Móz 14,24–26). Ha az út az áldozati állattal túl hosszú volt, akkor az áldozati állatot el kellett adni. A kapott pénzen aztán a szent sátornál, később a templomnál lehetett vásárolni másikat. Ez érvényes volt az aratás zsengéjére nézve is, melyet meg kellett áldozni. Korábban mindez az Olajfák hegyén történt, Kajafás főpapsága idején vitték be az árusítást a pogányok udvarába. Három nap alatt – Kajafás házában a kihallgatás alkalmával két hamis tanú fog előállni, akik emlékeznek e szavakra, és emiatt istenkáromlással vádolják (lásd Mt 26,61); Jézus szavait ezek a tanúk elferdítve idézik: "Le tudom rombolni az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni." A nagytanács tagjai közben nagyon jól tudják, hogy Jézus mire célzott, mert halála és sírba tétele után hirtelen emlékeznek rá, hogy azt mondta: "Három nap múlva feltámadok" (Mt 27,63). A kérdés az, hogy Jézus szavait rögtön így fogták-e föl. Elképzelhetjük, hogy Ő magára mutatott, mikor ezt mondta. Ha igen, annál rosszabb, hogy a tanács a hamis tanúk vádját komolyan vette. Negyvenhat esztendő – Itt a második templomról van szó, melynek építését Zerubbábel és Jósua főpap idejében kezdték el. Az igaz, hogy 46 esztendő telt el az építés elkezdése (Círus király uralkodásának második esztendejében) és befejezése (Artahsasztá / I. Artaxerxész király uralkodásának 32. évében) között, de nem folyt az építkezés ezek alatt az évek alatt állandóan. Viszont az is lehet, hogy a 46 év arra utal, hogy Nagy Heródes annyi évvel azelőtt (uralkodásának 18. évében) kezdte el a templom felújítását és szépítését. Ez éppen akkortájt fejeződhetett be.

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:2–3; 84:1; 135:1.12; 162:1–4; 163:1–2; 165:6

Jertek, énekeljünk!: 138; 228

Harangszó: 40:5–6; 41

Dicsérjétek az Urat!: 70; 72; 74:1–2

Erőm és énekem az Úr: 74; 97; 130

Megjegyzések: Jézus a nagy reformátor – Jézus első tette Jeruzsálemben mutatja, hogy Jézus nem elégszik meg juhai számára egy "piszkos istállóval". Népét országa alattvalóivá akarja tenni, feltéve, hogy tudatában vannak bűneiknek. Így van ez még most is. Elvégre olyan keresztyén gyülekezetben, családban, iskolában stb., melyben nem történik minden Isten parancsa szerint, Ő nem lakhat. Nincs vagy kevés áldás van azon, amit az ilyen csoport tesz. Ő a helytelen szokások és rossz gyakorlatok megreformálását kívánja. Jézust néhány csoportosulás forradalmárnak tartja. Ő azonban egyáltalán nem az volt, hanem nagy reformátor. Jézus megtisztítja a szívet – A személyes megtérésnél is így van ez. Az Úr Jézus Szentlélekkel és tűzzel keresztel, mondta Keresztelő János. Munkája tehát tisztítás. Ki kell nyitni előtte a szívünket, hogy elvégezhesse tisztító munkáját! Vásár, kereskedelem a templomban, templom körül – Innen ered a vasárnap ("vásárnap") elnevezése is, mivel Magyarországon a templommal rendelkező helységek e napon vásárt tartottak. Vagy figyeljünk a régi templomok körül épült üzletekre. Ezek is a kultusz és kereskedelem szoros kapcsolatát mutatják. A középkorban rossz idő esetén a templom széles hajójában folyt a kereskedés. De gondolhatunk a középkori búcsúcédula árusokra, akik az üdvösséget bocsátották áruba, s amely elleni tiltakozásul Luther fellépett, és a reformáció elindult. A "búcsú"-hoz, ehhez a róm. kat. ünnephez, sok helyen ma is egész kirakodóvásár kapcsolódik. Ma is folyik a templomokban "kereskedelem". Gondolkodjunk el azon, hogy a templom megfelelő hely-e arra, hogy ott mindenféle dolgot árusítsanak, ha annak célja nem teljesen Isten szolgálata, mint a misszió ügye (pl. könyvmisszió).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem / Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Vásár, kereskedés a templomban és a templom körül. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Tetteink erkölcsi értékelése. Az erkölcsös cselekedet, a vétek, a bűn felismerése. Önismeret: mi helyes, mi helytelen, min kell változtatnom Istenhez való viszonyomban? (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz-Művészettörténet)

• A történet helyszínének képi megjelenítése. Térkifejező ábrázolás: a formák lejjebb, feljebb helyezése; takarás; térrétegek: előtér-középtér-háttér. (**)

• Építészettörténet: A Jézus korabeli jeruzsálemi templom tanulmányozása. Az épület szerkezete és rendeltetése közötti viszony felismerése. Épületmaradványok, rekonstrukciós ábrázolás, alaprajz, tömegvázlat: formázás gyurmából vagy agyagból, egy részlet kidolgozása formázással vagy grafikával, képeslapterv készítése. (***)

• Képek gyűjtése, rendszerezése: templomok különböző korokból, ill. kultúrákból. Gyűjtemény, album vagy tabló készítése. (** ***)

A bibliai történet feldolgozása

Heródes templomának alaprajza

Vázlat:

Jézus Kapernaum – halászfalu – Galileai-tenger

Jeruzsálem – húsvét templom jószággal kerekedők – pénzváltók korbács "Az én Atyám házát..." Farizeusok, írástudók, főpapok

jel "Romboljátok le ezt a templomot és három nap alatt felépítem." 46 év Az Ő teste

Jézus először tisztítja meg a templomot

***

Irattekercseket találtak a régészek, melyeknek egy része sajnos csak töredékesen olvasható. Az írásokat sikerült megfejteniük, a megoldás kulcsát számítógépen rögzítették. Csakhogy programhiba miatt a szavak, szótöredékek összekeveredtek. Így azt, hogy melyik hova való, neked kell megtalálnod! Segítenek ebben a pontokkal jelölt betűhelyek, a szavakat csillag választja el egymástól.

Feldolgozás

*** 222

Munkalap: A munkalap textusai:

Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. (Zsolt 65,5) ...És megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá. Benne volt az Isten dicsősége... Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. (Jel 21,10.11.22)

A Zsolt 65,5 még egyszer tudtul adja, hogy milyen fontos volt Izráelben a templomi istentisztelet. A Jelenések könyvéből való textus a jövőbe, Krisztus visszajövetele utánra mutat.

Aranymondás:

Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem ...Ő azonban testének templomáról beszélt. Jn 2,19.21

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Reformálás, reformátor: A reformálás tulajdonképpen megújítást, felújítást jelent. Ezzel kapcsolatban olyan konkrét helyzetből indulhatunk ki, mint egy lakás kitakarítása és rendbehozatala. Mikor gondolnak az emberek arra, hogy lakásukat rendbe hozzák? Gyakran nem csinos már, ki kell festetni, újra kell tapétáztatni, vagy a bútorok mentek tönkre. Tehát mindig van valami, ami felújításra szorul. Vigyázat: a felújítás nem átépítés: a lakás ugyanaz marad, csak megújul. Természetesen rátérhetünk Luther Mártonra és az egyház megújítására (reformáció). Elérkezünk a "reformáció"-ig, melyet az Úr Jézus vitt véghez, amikor a templomot megtisztította a kereskedőktől és áruiktól. Szót lehet keríteni most a "megtisztítani"-ról is. A megtisztítás fontos része a "reformáció"nak. Keressünk a csoporttal megragadó példákat. A tanulság az lesz, hogy a "reformáció"nak nem sok értelme van "megtisztítás" nélkül. Szükség van arra, hogy az Úr Jézus megtisztítsa a szívünket, hogy megszabadítson minket a bűnöktől, hiszen a mi testünk, a mi életünk is templom, a Szentlélek temploma (1Kor 3,16–17; 6,19; 2Kor 6,16)

Leltározás: Az üzletekben egy – egy nagy átrendezés előtt leltárt készítenek, felmérik, milyen áruból mennyi található. Egy nagytakarítás vagy a lakás felújítása előtt mi is felmérjük, mi az, ami a helyén van, mi az, ami felújításra szorul, vagy máshová való, és mit kell kidobnunk. Ez is egyfajta leltár-készítés. Végezzük most el ezt saját életünkben! Lehet ez egy őszinte beszélgetés, de írásban is elvégezhetik a gyerekek. Tegyük ezt a csoport érettségétől függővé! Négy csoportba rendezhetjük "dolgainkat", melyek a mi Isten-tiszteletünket jellemzik.

Pl. – helyén van: Minden este olvasok egy részt a Bibliából, és ezt nagyon szeretem, szívesen szánok rá időt (még a TV sem zavar).

fel kell újítani: Év elején lelkesen jártam hittan órára, de mióta egyre több a házi feladatom, tehernek érzem.

helyére kell tenni: Nagyon szeretek regényeket olvasni, vasárnap ezért nem mentem el a gyermekistentiszteletre.

ki kell dobni: Ha templomban a barátnőm mellé ülök, mindig beszélgetünk és

nevetgélünk az igehirdetés alatt. A templom megtisztításának története egyben arra is figyelmeztet minket, hogy Jézus nem volt elnéző a bűnnel szemben. Vannak bűnök, melyektől mindenestől meg kell szabadulnunk, nem tűrhetjük meg az életünkben. *A jeruzsálemi templom: Segít a történet megértésében, ha a Jézus korabeli templom szerkezetét, építészeti jellegzetességeit tanulmányozzuk. Iskolai osztállyal egy egész rajzórát felépíthetünk a következő feladatokkal. Cél: felismertetni a gyerekekkel, hogy az épület szerkezete, formája miként felel meg a rendeltetésének, miként szolgálja az Isten-tiszteletet.

• Mutassunk be képeket a jeruzsálemi templom maradványairól, rekonstrukciós ábrázolásáról vagy makettjéről!

• Tanulmányozzuk a templom alaprajzát! Figyeljék meg a gyerekek a templom belső elrendezését, fő részeit! Le is másolhatják az alaprajzot.

• Készítsék el a gyerekek az épületegyüttes tömegvázlatát gyurmából vagy agyagból az alaprajz és egy rekonstrukciós ábrázolás segítségével (lásd még a kisiskolások munkalapját: **)! Csak az épületek fő tömbjeit formázzák meg, ügyelve a méretarányokra, a részletekkel (pl. az oszlopsorokkal) ne foglalkozzanak!

• Válasszanak ki egy jellemző részletet (pl. az oltár vagy az oszlopcsarnok részlete, az egyik kapu stb.) az épületből, és azt most már részletekbe menő pontossággal dolgozzák ki

formázással: gyurmából vagy agyagból;

• és / vagy rajzzal: a rendelkezésükre álló grafikai eszközökkel! Alkalmazott grafikai feladat: Képeslap-terv Jeruzsálemből Jézus idejéből a Templom képével.

* Templomépítészet:

• Gyűjtsenek a gyerekek templomokat bemutató ábrázolásokat, képeket különböző korokból és kultúrákból! Összehasonlíthatjuk a keresztyén és nem keresztyén templomokat. Készíthetnek belőle gyűjteményt, albumot vagy tablót.

• Szervezhetünk templomlátogatást a gyülekezet templomába vagy egy műemlék templomba. Figyeljék meg e gyerekek, hogy az épület belső tere, építészeti megoldásai hogyan irányítják Istenre a figyelmünket! Nekünk hogyan kell itt viselkednünk ahhoz, hogy a szívünk az Úrra figyeljen?

Jézus először tisztítja meg a templomot

** 222

"Nem * . . . . . . . ., *hogy *ti *. . . . . *. . . . . . . . *vagytok,

Rajzoljátok le az oszlopcsarnok elé, hogy mit láthatott Jézus, amikor a templomtérre

és *az *. . . . . *. . . . . *bennetek *. . . . . ? érkezett! Írjátok be a megfelelő szavakat a hiányos igeszakaszba! Vigyázzatok, a szavak

Ha *valaki *az *. . . . . *. . . . . . . . . *megrontja, *azt *. . . . . . . . .

összekeveredtek! Segítenek a pontokkal jelölt betűhelyek, a szavakat csillag választja el egymástól.

Isten, *mert *az *. . . . . *. . . . . . . . *szent, *. . *. . *a *templom . . * vagytok." tudjátok

1Korinthus * 3,16–17

temploma Isten Lelke Isten lakik megrontja templomát Isten temploma Isten ez ti és

A templom udvarai:

Közvetlenül a templom körül volt a papok udvara, ahol az áldozati állatokat leölték. Körülötte helyezkedett el az izráelita férfiak udvara. Ha a kapun át lement a lépcsőkön az ember, akkor az asszonyok udvarára jutott. Ezen a két zárt udvaron kívül volt még egy udvar, ahova a nem zsidók is bemehettek, ez volt a pogányok udvara. Itt tartózkodtak az árusok és a pénzváltók. Az egészet magas fal vette körül és zárt helyiségek, ahol az emberek a zsidó tanítókat hallgathatták. A nem zsidók számára tilos volt a belső templomudvarokba belépni. Azt halállal büntették. Az ünnepeken a világ minden tájáról özönlöttek a zsidók Jeruzsálembe. Hozták magukkal az áldozati adományokat, pl. egy bárányt a páskavacsorára. Minden felnőtt férfi évente fél sekelt hozott a templom fenntartására.

Feldolgozás ** 222

Munkalap: A textus:

Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok. (1Kor 3,16–17)

Ahogy Isten az Ő jeruzsálemi templomában lakott, úgy lakik most Isten Lelke minden igaz hívőben. Ezért a hívő ember szent, mint ahogy szent volt a templom is. A gyermekek rajzolhatnak jószágot, galambokat, árusokat és asztalokat, rajtuk pénzt. (Hogy jobban el tudják képzelni, bemutathatjuk Rie és Ad Wardenburg: Ismerd meg a Biblia országát c. könyvének templomtérről készült ábrázolását.) Természetesen nem az a cél, hogy távlatilag jó rajzok készüljenek, a térábrázolás maradhat szubjektív fokon.

Aranymondás:

A fenti igeszakasz aláhúzott része: 1Kor 3,16

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Tisztelet az Úr dolgai iránt: Az elbeszélésben az Isten háza iránti tisztelet hiányáról, és az Úr Jézusnak arra való reagálásáról van szó. Jó beszédtéma tehát: tisztelet minden iránt, ami az Úrral van kapcsolatban. A következő kérdések segítségével lehet erről beszélgetni. Ki tudja, miért tisztította meg az Úr Jézus a templomot? Mi volt félreérthetetlenül rossz a templomban? Miért nevezte az Úr Jézus a templomot az Ő Atyja házának? Mikor van nálunk is az Úr? Mikor van jelen életünkben? Hogy viselkedünk akkor? Miért tesszük azt? Mi az, ami zavarja a mi Isten-tiszteletünket? Mitől kell megszabadulnunk? Szoktuk-e kérni az Úr Jézustól, hogy tisztítson meg valamilyen felismert bűnünktől? Ha nem, ezentúl tegyük meg ezt!

Egyéb ötletek:

* A templomtér rajza: A munkalapon eléggé szűk a hely a rajzoláshoz, ezért ha az időnek bőviben vagyunk, megoldhatjuk a következőképpen is a feladatot:

• Vágjuk ki az oszlopcsarnokot és ragasszuk fel egy rajzlap felső részére. Attól függően, hogy álló vagy fekvő helyzetet választunk, megnő a terünk az oszlopcsarnok előtt. Oldalirányban folytassuk az oszlopsor rajzát a lap széléig. Az igét külön felragaszthatjuk a rajz megfelelő helyére (akár alulra is).

• De megrajzolhatják a gyerekek egyénileg is az egész oszlopcsarnokot, melyhez a munkalap csak mintául szolgál.

• A helyes térábrázolás érdekében beszéljük meg, hogy a hozzánk közelebb álló alakok a lapon lejjebb helyezkednek el és nagyobbnak látszanak, míg a távolabbiak feljebb kerülnek és kisebbek! Be is mutathatunk néhány szemléltető ábrázolást. Utalhatunk a térrétegekre is (háttér: oszlopcsarnok; középtér: alakok; előtér: hangsúlyos alak, pl. Jézus vagy egy árus).

Templomlátogatás: Elmehetünk a gyülekezetünk templomába, vagy akár egy másik, közeli, netán műemlék templomba, s megfigyelhetjük azt. Beszélgessünk arról, mi az, ami Istenre, Isten tiszteletére irányítja a figyelmet! Hogyan kell a templomban viselkedni, hogy a szívünk is az Úrra figyeljen?

Gyűjtemény: Gyűjthetnek a gyerekek képeket, képeslapokat különböző templomokról, melyeket beragaszthatunk a füzetükbe, vagy készíthetünk velük együtt tablót, albumot.

223. Beszélgetés Nikodémussal - János 2,23–3,21

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 223

Üzenet – Téma:

* "Újonnan kell születnetek."

* Csak a Jézus Krisztusban való hit szabadíthat meg bennünket.

* Örök élet hit által.

Előzmények:

Az Úr Jézus, miután húsvét előtt megérkezett Jeruzsálembe, megtisztította a templomot az állatés galambkereskedőktől, valamint a pénzváltóktól. A méltatlankodó zsidóknak ezt válaszolta: "Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem." Ezzel magára célzott.

Történet:

A templom megtisztítása után az Úr Jézus Jeruzsálemben maradt, hogy megünnepelje a húsvétot. Azon a héten csodákat cselekedett. Nincs említés arról, hogy miket. Tettei olyan nagy hatással voltak, hogy sokan hittek az Ő nevében. Ez azt jelenti, hogy az emberek elismerték "Istentől jött tanító"-nak (ahogy Nikodémus mondja majd). De az emberek csak a csodákra figyeltek, melyeket tett. A szenzáció volt a fontos számukra az örök üdvük helyett. Olyan embernek tekintették, aki Istentől kapott hatalmat arra, hogy ezeket a csodákat megtegye, prófétának (mint amilyen Mózes, Illés, Elizeus volt). Ezért nem bízta magát rájuk, mert tudta, mi lakik az emberben. Nem akarta, hogy úgy tiszteljék, mint valami különleges embert.

Azt is jól tudta, milyen az emberi lélek: bűnös, hajlandó a rosszra, idegenkedik Istentől, de gyönge, félénk és fegyelmezetlen is. Jézus feladata az volt, hogy az embereket benne, mint Messiásban, az elveszettek Üdvözítőjében való hitre vezesse.

Volt valaki Jeruzsálemben, aki személyesen meg akart ismerkedni Jézussal. Nikodémus*, egy farizeus*, a zsidók vezető embere, tehát a sanhedrinnek, a zsidó nagytanácsnak a tagja. Nikodémus éjjel* ment Jézushoz. Nappal nem merte Őt felkeresni vezető pozíciója miatt. Tekintélyes ember volt. Kollégái, a templom megtisztítása után, Jézus ellenségeivé lettek. Ezért kellett Nikodémusnak óvatosnak lenni, és a sötétség oltalmát keresni. (De azért is kereste fel éjszaka, mert a zsidó írástudók szívesen tanítottak és beszélgettek a késő éjszakába nyúló órákban.)

Nikodémus így szólt Jézushoz: "Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, melyeket te teszel, hacsak nincs vele az Isten." Ez szép bizonyságtételnek tűnik. Nikodémus, maga is tanító, elismerte Jézust rabbinak, mesternek. Valóban, ember magától, saját erejével, nem tud ilyen csodákat cselekedni, hanem ha Isten segíti őt. De Jézus nemcsak valóságos ember, hanem valóságos Isten is volt!

Jézus nem válaszolt azonnal arra, amit Nikodémus mondott. Nikodémusnak, mint a nagy Mester tanítványának még tanulnia kell.

1. Az embernek újonnan kell születnie*, másképpen nem láthatja meg Isten országát, mondta neki Jézus.

Nikodémus nem értette, mit jelent "újonnan születni". Bemehet-e az ember anyja méhébe, és megszülethetik ismét? Lehetséges az?

2. "Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába" – válaszolta Jézus. Majd megmagyarázta, mire célzott. "Ami testtől született, test az": az ember emberből születik, tehát maga is ember. Ezért Nikodémus ne csodálkozzék azon, amit Jézus mondott, hogy neki is és mindenkinek újonnan kell születnie. Bűnös ember nem tudja magát megtisztítani a bűneitől. A farizeusok azt gondolják, képesek arra, hogy elnyerjék bűntelen élet által az örök életet az Isten országában. Ez sohasem sikerül, mert az ember bűnös, és az is marad. Teljes megújuláson kell átmennie. Újonnan kell születnie. Ez a születés víztől és Lélektől történik. A víz megtisztít, Isten Lelke pedig úgy tisztít, mint ahogy a tűz. (A gyermekeknek is "újonnan" kell születniük!)

Senki sem tudja, honnan jön majd a szél*, és hova megy. A zúgását halljuk, de a szél arra fúj, amerre akar. Így van mindenki, aki a Lélektől ("felülről") született.

3. Nikodémus nem értette, hogyan történhet meg mindez.

"Te Izráel tanítója vagy, és ezt nem tudod?" – kérdezte tőle Jézus. Hiszen ismerte az ószövetségi próféciákat. Azokban is erről van szó (Ézs 59,21; Jer 31,33–34; Ez 11,19–20; 36,26–27; Jóel 3,1). Nikodémusnak nem érteni kell megtanulnia, hanem hinni. Összes megszerzett bölcsessége nem ér semmit, ha az által akar bejutni az Isten országába. Akkor kiben kellett Nikodémusnak hinni megtanulni? Abban, amit Keresztelő János hirdetett, és az Úr Jézus szavaiban, sőt, magában Jézusban! Jézus ezt meg is magyarázta: "Amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el (a jeruzsálemiek, és köztük Nikodémus) a mi bizonyságtételünket." Sőt, amikor mindennapi földi dolgaikat magyarázta nekik, akkor sem akartak a zsidók (a farizeusok, írástudók, főpapok, nem pedig az "egyszerű nép") Jézusnak hinni. Hogyan hinnének akkor a mennyei dolgoknak?

4. Most kezd el Jézus magáról mondani valamit. "Mert nem ment fel (vagy nem fog felmenni) a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia." Nemcsak Ő megy vissza a mennybe, hanem Istensége szerint van a menyben. Jézus szólt szenvedéséről és haláláról is. Ahogyan Mózes felemelte a kígyót* a pusztában (egy póznára tűzve; lásd 4Móz 21,8; 63. lecke), úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie! (A felemeltetés nem csak Jézus kereszthalálára, hanem felmagasztaltatására, megdicsőülésére is utal.)

5. Nikodémus ne gondolja, hogy az Emberfia, a Messiás azért jön, hogy Izráelben új világi birodalmat alapítson. Az Emberfia azért jött, hogy szenvedjen. Kikért? "Hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne." Aztán azok a szavak következtek, amelyek az egész beszélgetés központját képezik: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Életkor őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

***

A bibliai történet feldolgozása

223

6. Az Úr Jézus aztán az ítéletről beszélt. Isten nem azért küldte el Fiát a világba, hogy elítélje azt, hanem hogy üdvözüljön a világ általa! De... aki nem hisz benne, már ítélet alatt van, mert Isten bűn elleni haragja már rajta van, és rajta is marad.

Éppen az a világ ítélete, hogy jobban szeret a hitetlenség sötétségében élni, mint a világosságban, mely eljött a világba, azaz az Isten Fiában! Aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, mert fél, hogy elítéltetik, mivel rosszat cselekedett. Aki az igazságot cselekszi, a világosságra megy; azt akarja, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.

Kiegészítés:

Még kétszer olvasunk Nikodémusról, de csak János evangéliumában: a Jn 7,50–52-ben Nikodémus, mint a zsidó nagytanács tagja, azt tanácsolja társainak, hogy, amint a törvény előírja, a vádlottat előbb hallgassák ki, mielőtt elítélnék. Ezt Jézus érdekében mondta, akit a zsidó vezetők gyűlöltek, és valójában már halálra ítéltek. Akkor azok gúnyosan azt kérdezték Nikodémustól, hogy talán ő is galileai, mint Jézus? Hát nem tudja, hogy Galileából sohasem támadt próféta?

A Jn 19,38–42 arról tudósít, hogy Nikodémus, arimátiai Józseffel együtt gondoskodott az Úr Jézus holttestéről, és egy sírba helyezték. Akkor ő nyíltan meg merte mutatni, hogy szerette Jézust. Bár az Úr Jézus már halott volt, hitből, gondoskodott róla. Nikodémus, a "nép legyőzője", hittel legyőzte a néptől való félelmét!

Jegyzetek: Nikodémus – Görög név, mely azt jelenti: "a nép legyőzője". Valószínűleg modern zsidó volt. Úgy képzeljük el, mint "teológiai professzor"-t! Farizeusok – Kiemelkedően kegyes férfiak elkülönülő, zárt csoportja, egyfajta vallási párt Jézus idejében. Erőteljes nemzeti érzés és a törvényhez való feltétlen ragaszkodás jellemezte őket, mely sokszor szőrszálhasogatássá, a törvény betűjének merev betartásává torzult. Szembefordultak Jézussal és tanításával, s Ő is többször élesen bírálta őket, de ez nem akadályozta meg abban, hogy Nikodémust, mint a többi embert is, szeresse. Éjjel – Tanulhatunk abból, ahogyan az Úr Jézus Nikodémussal bánt. Bár az éjszaka kellős közepe volt, az Úrnak volt ideje számára. Azonfelül kedvesen beszélgetett vele. Nikodémusnak ez alatt a beszélgetés alatt sokat kellett megértenie, de az Úr Jézus azt fáradhatatlanul és barátságosan magyarázta meg neki. Soha ne lépjünk fel senkivel szemben, aki habozva és kételkedve teszi az első lépéseket az Isten országába vezető úton, azzal, hogy: úgy sem lesz belőle semmi!

Újjászületés – Az eredeti görög kifejezés felülről való születést és újonnan való születést jelent egyszerre. A felülről szó jobban kifejezi, hogy Isten munkájáról van szó, melyet Ő Lelke erejével végez el az emberben, amely ezért valóságos csoda. Nikodémus félreérti Jézus szavait. Nem a "felülről" születésre, hanem a testi, természeti folyamatra gondol. Szél – Izráelben gyakran támadt éjszaka hűsítő szél. Lehet, hogy beszélgetés közben hallható volt ilyen szél. A szél áramló levegő, dinamikus, szélmalmokat, vitorlás hajókat hajt, fölkorbácsolja a tengert, fákat csavarhat ki, házakat dönthet romba stb. Így hozza mozgásba az embereket is a Szentlélek. Ennek görög kifejezése, a pneuma egyszerre jelent lelket (szellemet) és szelet. Felemelt kígyó – Mindazok, akik hittel tekintettek az érckígyóra, meggyógyultak a mérges kígyók halálos marásából. Mindazok, akik hittel néznek Krisztusra, meggyógyulnak az "ősi kígyó", a Sátán "marásá"-ból, és örökké élnek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 139:14; 209:5; 304:8; 323:6; 373:1 Jertek, énekeljünk!: 42 ; 96; 115; 133:1; 245

Harangszó: 35; 42 Dicsérjétek az Urat!: 20:1; 57; 59; 66; 69; 74:1; 89:1–2

Erőm és énekem az Úr: 18:1; 21; 25:4; 50; 65; 130; 133

Megjegyzések: Újjászületés – Az újjászületés azt jelenti, hogy az ember Isten segítségével mindent újra kezdhet. Szinte semmi sem nehezebb, mint elismerni, hogy valahol valamit elrontottunk, és teljesen újra kell kezdenünk. Ezt a leckét kell Nikodémusnak és vele együtt minden embernek megtanulnia. Sajnos, sokan élnek tovább a maguk módján, és egyre messzebb kerülnek az Isten országától. A Bibliában gyakran szólíttatnak fel az emberek megtérésre. A Jn 3-ban olvasunk az újjászületésről. Hogy élhessünk, előbb meg kell születnünk. Hogy Isten országához tartozzunk, újonnan kell születnünk, azaz víztől és Lélektől, és többé nem emberből. A születés történik az emberrel, az újjászületés sem az ember tette, hanem Isten műve, a Szentlélek által. Az újjászületés tehát nem ugyanaz, mint a megtérés. A megtérés ugyanannak a lelkifolyamatnak emberi, az újjászületés isteni oldala.

A bibliai történet feldolgozása

223

Csak a Jézus Krisztusban való hit szabadíthat meg bennünket – Olyan könnyűnek tűnik, amit Pál és Szilász mondott a filippi börtönőrnek: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (ApCsel 16,31; 338.lecke). A hitet a Szentlélek munkálja szívünkben. Ezért kell szívünket kitárnunk. Aki inkább a sötétben marad, nem látja a világosságot. Az újjászületés – megtérés – titok, mint a szél, melyről nem tudjuk honnan jön és hová megy. Örök élet hit által – Az aranymondás, melyet a gyermekekkel tanítsunk meg, egyike a Biblia legismertebb textusainak. Luther így nevezte: evangélium az evangéliumban. Nagyszerű ígéret az, amit az Úr Jézus ebben nyújt. Mindenki, aki Őbenne hisz, örökké élhet. Ezt nem lehet elégszer a gyermekeknek elmondani. Istennek milyen nagy szeretete szólal meg itt!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján) Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Testi születés – lelki születés ("újjászületés"). A bűn és a bűnből való szabadulás hit által. (***)

• A hit és vállalása. (***) Ne szégyelld a hitedet! Ne szégyelld, hogy "Jézussal látnak"!

Magyar nyelv és irodalom

• Jellemzés: tulajdonságok gyűjtése szóban és írásban. Jellemzés írása különböző nézőpontból. (***)

• Párbeszéd és monológ. Párbeszéd kifejező olvasása, a szereplők szándékának érzékeltetése hangszínváltással. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• A színek kifejező ereje, jelentése. Sötét-világos, fény-árnyék kontraszt alkalmazása. (***)

• Könyvmodell készítése papírból. Kép és szöveg összeállítása. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A szél, mint légköri jelenség, és keletkezése. (***) Hogyan keletkezik a szél? Mit tudhatunk róla? Miért mondhatta róla Jézus: "nem tudod honnan jön, és hová megy"? Lehet-e százszázalékosan biztos egy meteorológiai jelentés? Elénekelhetjük ehhez a "Tudod-e, hogy kel föl a szél?" kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk! 96.)

Vázlat:

Jézus – Jeruzsálem "Újjászületés" Nikodémus – farizeus

Mózes – kígyó Zsidó nagytanács = sanhedrin Messiás – szenvedés – örök élet

Beszélgetés Nikodémussal

223

***

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülöttFiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen,hanem örök élete legyen.

János 3,16

Színezd ki a képet, aztán vágd ki a vastag vonal mentén; hajtsd össze a szaggatott vonalon úgy, hogynyitott könyv legyen! Ha most a könyvtekercset a Jn 3,16-ból való igével az ábrán látható módon a képalá ragasztod, szépen nyitva marad.

Feldolgozás

***223

Munkalap:

A munkalapot érdemes vastagabb papírra másolni vagy ragasztani, hogy meghajlítva jobban megtartsa a könyvformát. A színezéssel kifejezhetjük e történet üzenetét: A történet, de az egész János evangélium egyik alapgondolata a világosság – sötétség ellentéte. Az aranymondás (Jn 3,16) azt a mentő szeretetet tárja elénk, mellyel Isten lenyúl a sötétségben lévő emberhez, hogy őt a maga világosságába emelje. Képzeljük el ezt színekben megelevenedni:

Jézus fehér, ill. világos színű ruhában, egész lényéből világosság sugárzik. Mögötte az égbolt csillagai ragyognak (éjszaka van), előtte a padkán mécses világít, a legfőbb fényforrás mégis Jézus arca, Jézus maga.

Nikodémus a sötétségből (a sötét ajtónyílásból) érkezik. Ő még a sötét, bűnös világ embere. Csak testiekben gondolkodik. Ruházata is sötét, mély tónusokkal, árnyékokkal teli, ezzel is alkalmazkodik az éjszakához (már csak azért is, hogy ne legyen feltűnő Jézushoz érkezése). De szívében nyitott, világosságra vágyik, különben nem lenne itt. Ruházatán, arcán megvillannak a mécses és Jézus arcának fényei: Isten mentő szeretete.

A világos és sötét oldalt összekötő ige is ezt a szeretetet hirdeti, mellyel Isten meg akarja menteni a bűnös embert. Ennek emberi feltétele a hit, isteni feltétele viszont az újjászületés, vagyis az új teremtés a Lélek által. Kiegészíthetjük a munkát másik ajánlott aranymondásunkkal (Jn 3,3). Készítsenek a gyerekek hasonló könyvtekercs formájú igeszalagot, és ragasszák azt fölülre!

Aranymondás:

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3,16)

és/vagy: Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. (Jn 3,3)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Az újjászületésről: Az újjászületés nehéz fogalom, de az erről való beszélgetés megmagyarázhatja. Kezdhetjük azzal, hogy beszélünk/kérdezünk arról, hogyan születik az ember. Talán nem minden gyermek tud már erről velünk elbeszélgetni, de nem szükséges azt részletesen tárgyalni. Maradjunk ennél: a születés tökéletes csoda, melyről tisztelettel kell gondolkodnunk és beszélnünk. Az újjászületés még nagyobb csoda. Nikodémus azt lehetetlennek tartotta, ami a természetben az is. De lelkileg nézve az újjászületést lehetségessé tette Isten, aki elküldte Fiát a földre, hogy szenvedjen és meghaljon az emberért. Mi lesz az újjászületés után? Egy teljesen más ember. Vigyázzunk, hogy a beszélgetésünk érthető legyen!

* A szabadításról: Mikor van szükség a szabadításra? Hogy történik a szabadítás? Hogy érzi magát a megszabadított? Hogy érzi magát a megszabadító, ha sikerült a szabadítás? Ki a nagy Szabadító? Kiket szabadít meg? Miért teszi ezt? Ki és kik örülnek, ha egy bűnös megszabadul? Emberi létünk a bűn uralma alatt, a bűn rabságában az ige szerint elveszett állapot. Ebből akar minket Isten, Fia által kiszabadítani, megmenteni. Ő segítő kezét nyújtja felénk, de nekünk kell megfogni azt, amit hitünkkel tehetünk meg. Enélkül bűneinkben maradunk, elveszünk az örök élet számára – Isten ítélete van rajtunk.

Egyéb ötletek:

* Nikodémus: Megismerkedhetünk Nikodémussal, aki egyenlőre az éjszaka árnyai közül lép Jézus elé, hogy majd egyszer nyíltan is vállalja Őt.

• Jellemezzük ezt az embert! Gyűjtsük össze külső tulajdonságait (társadalmi helyzet és rang, foglalkozás, életkor stb.), pozitív és negatív belső tulajdonságait (gondoljunk a róla szóló későbbi híradásokra is – lásd Extra)! A gyerekek le is jegyezhetik ezeket.

• Fogalmazzanak meg jellemzést írásban Nikodémusról! Többféle nézőpontot választhatunk:

A gyermek saját meglátása szerint mutassa be Nikodémust!

Nikodémus mutatkozzon be saját nevében!

Hogyan láthatta Nikodémust Jézus? Mi volt a véleménye róla? Fogalmazzanak Jézus nevében!

* Beszédformák: A történet tartalmilag is, formailag is két nagy részre bontható. Figyeljünk most a formán keresztül a tartalomra!

• Az első rész párbeszéd. Olvassák el a gyerekek csak a párbeszédet a 2–10. versekből, ügyelve a beszélők szándékára, melyet megfelelő hangszínnel érzékeltessenek!

• A második rész monológ, mely nemcsak Nikodémusnak, hanem minden embernek szól. Legfontosabb üzenete aranymondásunk, az evangélium "szíve" (Jn 3,16), melyet mondjunk el együtt a gyerekekkel!

224. A samáriai asszony - János 4,1–42(43)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 224

Üzenet – Téma:

* Az üdvösség után ugyanúgy lehet szomjazni, mint a víz után.

* Hinni az Úr Jézus szavának.

* Mindenhol és minden körülmények közt imádkozhatunk.

* Jézus szereti a diszkrimináltakat is.

Előzmények:

Az Úr Jézust éjszaka kereste föl Nikodémus, a zsidó Nagytanács tagja. Az újjászületésről és Jézusnak, az Isten Fiának munkájáról beszélgettek.

Bevezetés:

János 3,22–36.

A templom megtisztítása miatt Jézus a zsidó Nagytanács számára nemkívánatos lett. Ahogy a húsvét ünnepe elmúlt, az Úr Jézus bejárta Júdeát, és prédikált. Jézus tanítványai (lásd Jn 4,2) meg is keresztelték azokat, akik megbánták bűneiket. Közben Keresztelő János Ainonban*, Szálim közelében tartózkodott, ahol sok víz volt, melyben sokan megkeresztelkedtek.

János tanítványai nem értették, miért van az, hogy Jézus is keresztel, és sokan Őhozzá mennek Jánostól.

János akkor azt válaszolta, hogy a vőlegény barátja örül a vőlegény hangjának. Ezt teszi ő is: örül annak, hogy Jézus, a Krisztus elkezdte földi munkáját. "Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem" – mondta János. Megmagyarázta, hogy Krisztus lejött a mennyből, és emberként jelent meg a földön. Ezért Jézus sokkal jelentősebb, mint ő. De János most már tudta, hogy senki sem fogadja el az Úr Jézus bizonyságtételét. Akik azonban ezt mégis megteszik, tudják, hogy Isten igaz (hogy amit Jézus mond, igaz). János így szólt: "Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mert annak ő nem mértékkel mérve adja a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent." (A "mértékkel", itt nem meghatározott mennyiséget jelent, hanem állandó folyamatosságot.)

Nagyon fontos a Keresztelő következő kijelentése is: "Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta." Csak megtérés és hit kell ahhoz, hogy megkapjuk azt az üdvösséget, mely Krisztusban van. Egyedül csak Ő segíthet és menthet meg bennünket az örök életre!

Történet:

Az Úr Jézus húsvét után körülbelül kilenc hónapig* Júdeában maradt. Erről az időről kevés szó esik, csupán csak annyi, hogy sokan követték őt, és sokan megkeresztelkedtek. Jézus tudta, a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt (követőt) szerez, mint János. Jézus maga nem keresztelt, azt a tanítványaira hagyta*. Hogy Jézus több tanítványt szerzett, mint János, annak az oka kétségtelenül az volt, hogy csodákat cselekedett. Ezek különösen odavonzották az embereket.

Látjuk, hogy a farizeusok Jézus cselekedeteit szemmel tartották. Sokszor olvassuk, hogy kémekkel figyeltették.

Közben Keresztelő Jánost Heródes Antipás börtönbe vettette (lásd Lk 3,19–20; 250. lecke). A farizeusok örültek, hogy Jánostól megszabadultak. És most itt van Jézus. Sokkal jobban haragudtak rá, mint Jánosra, különösen azért, mert annyi követője volt.

Az Úr Jézus elhatározta, hogy kitér a farizeusok elől. Visszaindult Galileiába. Azonban nem a szokott utat választotta, a Jordánon túl, hanem úgy döntött, hogy az általánosan gyűlölt Samárián át megy. "Samárián kellett pedig átmennie." Ennek a mondatnak mély értelme van: Jézusnak Samáriában valami fontosat kellett elvégeznie; ezért kellett arra mennie. Az Úr Jézus tanítványaival ahhoz a régi kis városhoz, Sikárhoz érkezett, mely Sikem* közelében volt, ahol Jákób nagyon régen egy ideig lakott (lásd 1Móz 33,18–20). Jézus leült a forrásnál, melyet még Jákób ásott, és még mindig "Jákób forrásá"-nak neveztek. Elfáradt az úttól. Hat óra volt, tehát dél, amikor a nap legforróbban sütött. Az emberek akkor tartották déli pihenőjüket.

A tanítványok elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.

Amikor az Úr Jézus egyedül ült ott a forrásnál, egy asszony jött Sikárból vizet meríteni. (A továbbiakban samáriai asszonynak fogjuk őt nevezni). Szokatlan valami volt az, amit ez az asszony cselekedett. Ki az, aki vízért járt a tűző napon? Ezt kora reggel vagy estefelé szokták tenni, amikor nem volt olyan meleg. Jézus kérte az asszonyt: "Adj innom!" (Figyeljünk csak! Az Isten Fia az, aki alázatosan vizet kér ettől az asszonytól.)

A samáriai asszony csodálkozva felelte: "Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok?" Ugyanis a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal! (A gyűlölet kölcsönös volt). Ezért is feltűnő, hogy Jézus Samárián át akart átmenni.

Jézus nem válaszolt az asszonynak a zsidók és a samáriaiak közti ellentétre vonatkozó megjegyzésére. Hogy Ő ezt az ellentétet nem élezte ki, tanítás a számunkra. A különbözőségekről beszélni rossz szokás. Nem az Istenhez való személyes viszonyunk a legfontosabb? Jézus így válaszolt: "Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet." Jézus önmagáról mondja, hogy Ő Isten ajándéka (Gondoljunk itt a Jn 3,16-ra "Úgy szerette..:" – Isten a Fiát adta!). "Az élő víz" az asszony számára a folyóvíz* volt, mely mindig friss, egészen más, mint a kútvíz.

Az asszony hódolattal és tisztelettel így szólt: "Uram, merítő edényed nincs, a kút is mély, honnan vennéd az élő vizet? Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál*, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?"

Jézus folytatta a "leckét", anélkül hogy reagált volna az asszony utóbbi megjegyzésére: "Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha töb-Életkor bé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó (állandóan folyó,

***

felszökő) víz forrásává lesz benne."

A bibliai történet feldolgozása 224

Az Úr Jézus itt kétségtelenül a Szentlélek különleges munkájára utal. A "közönséges víz", amely a földi, bűnös élet, és az itt említett "élő víz" közti ellentét mérhetetlen. Aki földi, bűnös marad, az soha nem lesz "szomjazás" nélkül. Az az élet nem ad maradandó kielégülést. Az élő víz, a Szentlélek munkája gondoskodik arról, hogy aki abból "iszik", a Krisztusban való hit által örökre megelégszik, és már most megismeri a szívében az örök békét. Krisztus tehát ebben "az élő víz forrása". Ez a forrás sohasem szárad ki, hanem az örök életre buzgó marad.

Az asszony szerette volna a zsidó idegentől azt a vizet megkapni: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni!"

Bár egyáltalán nem értette Jézus szavainak mély jelentését, de legalább nem idegenkedett tőle, és kívánság ébredt benne. Ez egy új élet, egy teljesen új lét kezdete volt benne, más szóval, megtérésének a kezdete. Előbb azonban még valaminek történnie kellett: az asszonynak rá kellett ébrednie, hogy ő bűnös Isten előtt!

Az Úr Jézus azt mondta neki: "Menj el, hívd a férjedet, és jöjj vissza!"

Az asszony leverten állt. "Nincs férjem...", válaszolta. Pontosabban, nem volt férje, csak együtt lakott egy férfival.

"Jól mondtad, hogy nincs férjed, mondta Jézus, mert öt férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed: ebben igazat mondtál."

Az asszony még nem hagyta magát legyőzni. Megpróbálta a beszélgetést más útra terelni. "Uram, látom, hogy próféta vagy", mondta. Természetesen, egy idegen, aki csak úgy meg tudta mondani, hogy mi játszódott le az életében, annak prófétának kell lennie. Így folytatta: "A mi atyáink ezen a hegyen – a Garizim-hegyre célzott – imádták az Istent, ti pedig – zsidók – azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell." Az asszony megpróbálta a figyelmet elterelni azzal, hogy vallási vitába bocsátkozik Jézussal (milyen sokszor elterelő taktika ez ma is). Abból indult ki, hogy a samáriaiaknak éppen úgy "joguk van Istenhez", mint a zsidóknak. Ennek az a pogány elgondolás az alapja: az ország istene egy meghatározott helyről kormányozza a népet, és ott kell őt imádni. Továbbá ez: a jeruzsálemi templom régi dicsőségéből már nem sok maradt, ezért a samáriaiak a Garizim-hegyen is nyugodtan imádkozhattak.

Az Úr Jézus komolyan így válaszolt: "Higgy nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor nem is ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát." Arra célzott, hogy nem lesz többé szükség egyik istentiszteletre sem. Ugyanis föltámadása után a "régi korszak" teljesen lezárul.

Jézus még jobban kiélezte: "Ti azt imádjátok, akit nem ismertek." Azaz a samáriaiak nem igazságban imádták Istent. Nemzeti Istent láttak benne, nem ismerték igazán. A zsidókról pedig azt mondta: "Mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad." Valóban, a Messiás, az Üdvözítő Izráelből származott!

Jön azonban egy kor, magyarázta az Úr Jézus, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Az Atya ugyanis azokat keresi, akik így imádják Őt. "Isten Lélek", mondta az Úr Jézus, "és akik imádják Őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk." Nem az a fontos, hogy melyik helyen, hanem az, hogy hogyan imádják.

Az asszony Jézusnak azokra a szavaira felelt, hogy az üdvösség a zsidók közül támad. Azt mondta: "Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent." Ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy ő is és népe is várták a Messiást. Egyszeriben kitűnt, hogy ez az asszony tájékozottabb, s jobban hisz a jövőben és Krisztus munkájában, mint sok jeruzsálemi írástudó.

Aztán a beszélgetés elérkezett a csúcspontra! Jézus azt mondta az asszonynak: "Én vagyok az, aki veled beszélek."

Közben a tanítványok visszaérkeztek a városból. Csodálkoztak azon, hogy Mesterük asszonnyal beszél. (Abban az időben férfiak nem beszélgettek asszonnyal, különösen nem, hogy tanítsák őt!) De egyikük sem kérdezte meg tőle, hogy miről beszélt vele.

Az asszony eleget tudott! Elragadtatva sietett a városba. Még a korsóját is elfelejtette magával vinni. A városba érve izgatottan mondta a délutáni álmukból éppen felébredt embereknek, (akik eddig lenézték erkölcstelen élete miatt): "Jöjjetek, lássátok azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem, vajon nem ez-e a Krisztus?" Így minden további nélkül nyíltan elismerte, milyen rossz életet élt. És levonta a következtetést: Az az ember ott a forrásnál, aki tudta, hogyan éltem, nem lehet más, csak Krisztus!

Közben az Úr Jézus és a tanítványok egészen másról beszélgettek. A tanítványok élelmet hoztak a városból, és unszolták a Mesterüket: "Mester, egyél!"

Az Úr Jézus erre azt mondta: "Nekem van eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok."

A tanítványok csodálkozva kérdezték egymást: "Valaki talán hozott neki enni?"

Az Úr Jézus azonban más eledelre célzott: "Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját." Anélkül a munka nélkül, amit az Úr Jézus a földön végez és még végezni fog, senki sem "lakik jól". Ugyanúgy, ahogy az asszonynak az élő vízről mondta: "Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik." Más szóval: Aki benne hisz, annak örök élete van!

Az Úr Jézus most más tárgyra tért. A tanítványok tudják, hogy négy hónap múlva kezdődik az aratás. Nézzenek hát körül: a mezők már fehérek az aratásra. Ez célzás a világra, ahol annyi ember lakik, akiknek még hallaniuk kell Jézus Krisztus evangéliumát. Azok, akik hinni fognak benne, lesznek az aratás, nemcsak most, amikor Jézus azt mondja, hanem az utolsó napig!

Akkor Jézus rámutatott a tanítványok feladatára: azt fogják aratni, amit nem ők vetettek. Mesterük fog prédikálni, Ő fog szenvedni és meghalni; a tanítványok, mint apostolok ("küldöttek") fogják a termést begyűjteni.

Sikárból nagy embersereg jött sietve a forráshoz. Hittek az asszony szavainak, és most mind meggyőződhettek, hogy Ő a Krisztus. Milyen nagyszerű nap volt ez számukra... és az Úr Jézus számára!

Amikor Jézushoz értek, alázatosan kérték Őt (könyörögtek neki), hogy maradjon náluk. Jézus beleegyezett, és elment a samáriaiakkal a városba. Ott hirdette nekik evangéliumát.

A samáriaiak ezáltal még jobban hittek benne, és azt mondták az asszonynak: "Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője."

Két nap múlva eltávozott Jézus Sikárból, és elment Galileába.

A bibliai történet feldolgozása

224

Jegyzetek: Ainon, Szálim közelében – Ez a helység Dekapolisz, egy római tartomány területén volt, mely részben a Jordán nyugati partján feküdt, de nagy része a Jordánon túlra nyúlt. Tíz római város (deca = tíz; polis = város) volt ott: Tibériász, Abila, Hipposz, Gadara, Szkitopolisz, Pella, Dion, Geresa, Filadelfia és Canatha. Kilenc hónap – A Jn 4,35-ben az áll, hogy ez még négy hónappal az aratás előtt volt. Jézus maga nem keresztelt, azt a tanítványaira hagyta – Nem tudjuk, hogy Ő miért nem keresztelt. Jézus talán csak prédikálni akart, vagy azt akarta megmutatni, hogy Ő hatalmazta fel arra tanítványait. Vagy meg akarta előzni, hogy az emberek azzal dicsekedjenek, hogy Ő keresztelte meg őket. Pál is ezért nem keresztelt (lásd 1Kor 1,13–14). Fontos megjegyzés, hogy Jézus, amint Keresztelő János mondta, azért jött, hogy Szentlélekkel és tűzzel kereszteljen (Mt 3,11; Mk 1,8; Lk 3,16; Jn 1,33). A sákramentumok kiszolgáltatása nem függ attól, aki azt végzi, ha az Jézus igazi szolgáinak egyike. Sikem – Ez a helység a nagy karavánutak kereszteződésében feküdt. Ábrahám is (1Móz 12,6) és Jákób is (1Móz 33,18) a közelében lakott. A sikemiek családi kapcsolatba akartak kerülni Jákóbbal, de megölték őket (1Móz 34). Józsué ott gyűjtötte össze a népet, hogy megújítsa a szövetséget (Józs 24). Később Abimélek, Gedeon fia volt a királya (Bír 9). Jeroboámnak Sikem volt a székhelye (1Kir 12,25). Mai neve Nabluz (Neapolisról elnevezve). Ebben a városban még mindig van egy samáriai városrész. A samáriaiak húsvétjukat a közelben fekvő Garizim-hegyen ünneplik. A város a Garizim-hegy és az Ébál hegye között fekszik. Folyóvíz – Ez a víz forrásból bugyog fel, vagy egy patakban folyik. Az ilyen víz sok sót, oxigént tartalmaz, és ízletes. Az állóvízben betegségek csírái fejlődhetnek ki, bűzlők lehetnek. Izráelben kétféle kutat ismertek: kutakat, melyekben az esővizet gyűjtötték össze, tehát állóvíz volt; és olyanokat, melyeket források fölé építettek. Atyánk, Jákób – Figyeljük meg, hogy ez a samáriai asszony is "atyánk, Jákób"-nak nevezi Izráel ősatyját! A samáriaiak Ábrahám, Izsák és Jákób valódi utódainak tekintették – és tekintik – magukat. A samáriaiak azonban azoknak a babiloni és más helyekről való telepeseknek az utódai, akiket Észar-Haddón küldött Palesztina e részébe, hogy a földet megműveljék (lásd 2Kir 17,24.29; Ezsd 4,10). A samáriaiaknak valóban nem kellett büszkélkedniük állítólagos származásukkal, legalábbis Josephus zsidó történész szerint. Amikor a hírhedt szír IV. Antiochus Epiphanes a zsidókat üldözte, a samaritánusok, attól való félelmükben, hogy osztozniuk kell a zsidók szenvedéseiben, minden rokonságot megtagadtak velük. Templomukat átadták Antiochusnak azzal a kéréssel, hogy azt Jupiternek szenteljék. Az arabok is Ábrahám törvényes leszármazottainak tekintik magukat, Izmael révén. Azt állítják, hogy Isten Ábrahámnak tett ígéretei ezért Izmael révén minden mohamedán arabra érvényesek. Az arabok valóban Ábrahámtól származnak, de az Ábrahámnak tett ígéretek Izsák és Jákób leszármazottainak szólnak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:1; 162:3; 165:5; 379:1–3; 396:1–3; 465:1; 479:1–3 Jertek, énekeljünk: 113; 198; 224

Harangszó: 35; 36; 43; 47; 50:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 20; 27:1; 59; 60; 62:1.3; 64; 73; 85; 163

Erőm és énekem az Úr: 53:1; 74:1–3; 101; 128:1–3

Megjegyzések: A víz jelentősége – Az emberi test 90 %-a víz. Létfontosságú testünk számára. Hiányában megsűrűsödne a vérünk, és kevés oxigén jutna el az agyba. A víz által áramlik a vérünk, és a vesénk kiválaszt sok hasznavehetetlen anyagot. Az igazi szomjúságot nem ismerjük. Ha egy napot víz nélkül töltenénk a sivatagban, szomjan halhatnánk. (A teve egy hétig is kibírja a sivatagban víz nélkül.) Szomjúság az üdvösség után, mely Krisztusban van – Aki nagyon szomjazik, eped a víz után, mely szomját olthatja. Így vágyakozhatunk mi is az Úr Jézus után, aki az élő vizet Lelke által odaajándékozza azoknak, akik hisznek benne, úgy, ahogy a sikárbeli samáriai asszonynak. Rajta kívül más források nem adnak üdítő vizet. Az a víz, melyet azok adnak, inkább felkeltik a szomjúságot, mintsem eloltják. Más szóval, amit a világ és más "istenek" vagy "messiások" nyújthatnak, teljesen értéktelen, sőt veszélyes az ember számára. Lelki vonatkozásban nem kapunk többé "oxigént" (lásd a "Folyóvíz" jegyzetet). Az egyetlen helyes kívánság, megtalálni a szomjúságot az üdvösség után, mely Krisztusban van! (Lásd az Ézs 55,1-et is, ahol vízárusról van szó, mint példáról.) Hinni az Úr Jézus szavának – A samáriai asszony és később városának lakói is példák számunkra. Hittek az Úr Jézus szavának. Nem volt szükségük közelebbi magyarázatra, szőrszálhasogató dogmatikai szakkifejezésekre. Elég volt a szava. Mutassunk rá mi is a gyermekeknek arra, hogy az ilyen "gyermeki hit" az egyetlen módja annak, hogy üdvözüljünk! Mindenhol és minden körülmények között imádkozhatunk – Egy kislány szüleivel Kanadába emigrált. Megkérdezte, hogy ott is imádkozhat-e az Úr Jézushoz. Az Úr Jézushoz mindenütt lehet imádkozni, volt a válasz, egy bányában is 2000 méternyire a föld alatt, vagy egy űrállomáson is, mely a Föld körül kering. Jézus szereti a diszkrimináltakat is – Feltűnő ebben a történetben, hogy hangsúlyozza, az Úr Jézus Samárián ment át. Fölkereste azt a népet, bár a zsidók megvetették. A nép közül kiválasztott egy asszonyt, ami már magában véve is különös volt, mivel abban az időben a nőket kevesebbre értékelték a férfiaknál. És végül egy rossznak ismert nőt választott ki. Ez a háromszorosan diszkriminált asszony abban a kiváltságban részesült, hogy népe közül legelsőként ismerkedhetett meg az Úr Jézus szeretetével.

A bibliai történet feldolgozása 224

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem / Társadalmi ismeretek

• Epizódok a külmisszió történetéből. (***)

Olvassunk vagy mondjunk el jellemző történeteket, hogy a gyerekek megértsék, a hit minden népé!

Természetismeret (Környezetismeret) / Földrajz / Biológia

• A víz fontossága. Kutak a meleg égövi országokban. A vízellátás és különböző eljárásai hazánkban és más országokban. (***)

• A vízburok elhelyezkedése, tagolódása, víztípusai. A felszíni és felszín alatti vizek típusai.

Képek, képeslapok gyűjtése. (***)

• A víz felhasználása hazánkban és más országokban. Földművelés, kertészet, állattenyésztés.

Öntözéses gazdálkodás. (***)

A Jordánt Izráel öntözőberendezései működtetésére használja. A Jordán vize miatt háború fenyeget Szíria és Jordánia között.

• Környezetszennyezés. Az édesvízkészletek veszélyeztetettsége és védelme. A víztisztaság vizsgálata. (***)

A jövőben drága lesz a tiszta víz!

• A víz életfontosságú szerepe az emberi szervezetben. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Képes irattartó készítése. A színek kifejező ereje. "Hűvös" színek, hideg-meleg, sötét-világos színkontraszt. Hiányos rajz kiegészítése. Rajzsorozat készítése különböző felszíni vizekről. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• A történet párbeszédének kifejező olvasása. (***)

• A történet dramatizálása. (***)

• Kreatív szövegalkotás: párbeszéd írása. Az asszony és a sikáriak beszélgetése. (***)

Földközi-tenger Sikár •

Jordán•

Jákób-forássa

Jeruzsálem

Vázlat:

Keresztelő János – Jézus

keresztelés

Samária

Jákób forrása

Samáriai asszony – beszélgetés Jézussal

közönséges víz – újból megszomjazás

"élő víz" – soha többé nem szomjazni –

Krisztus = élő víz forrása

imádkozás – Jeruzsálem vagy Garizim-hegy?

imádkozás lélekben és igazságban

"Én vagyok az, aki veled beszélek"

eledel

A samáriai asszony

*** 224

Feldolgozás

*** 224

Munkalap:

Az ábrát érdemes rajzlapra vagy műszaki kartonra másolni, úgy adni a gyerekeknek. Színezéskor gondoljunk a következőkre: Jézus az örök élet vizét, az "élő vizet" (Jn 7,37–38) forrásvízhez hasonlítja, mely tiszta, friss, hűvös és felüdíti a szomjazót. Keressenek a gyerekek olyan színeket, teremtsenek olyan színharmóniát, mellyel megpróbálják ezt kifejezni ("hűvös" színek, hideg – meleg színkontraszt)! A boltív alatti és feletti rész színkontrasztja (ez lehet sötét – világos ellentét) is segíthet ebben. A hátulsó rajzot folytassák a gyerekek! Milyen gazdag növényvilág vehet körül egy tiszta vizű forrást vagy patakot, nem beszélve a szomjas állatokról (lásd Zsolt 1,1–3; 42,2–3; Ézs 44,3–4)! A szaggatott vonalak mentén karcolják meg és hátrafelé hajtsák a lapot! Az iratgyűjtő képeslap méretű, tehát alkalmas lehet levelek, képeslapok, rajzok, képek tárolására.

Aranymondás:

Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. (Jel 21,6)

és / vagy: …de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik… (Jn 4, 14a)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A szomjúságról:

• Bontsunk ki és szedjünk szét gerezdekre a gyerekek előtt egy citromot vagy narancsot, majd tegyük el, ne adjunk nekik belőle (megígérhetjük, hogy óra végén megkapják, ha nagyon figyelnek)! Ugye összefutott a szátokban a nyál! Szeretnétek megízlelni, enni belőle vagy inni a levéből? Képzeljétek el, hogy már egy napja gyalogoltok a pusztában, forróságban, tikkasztó hőségben. Elfogyott a vizetek. Szomjaztok. Előbb összegyűlik a nyál a szátokban, úgy, mint most. Aztán az is eltűnik. Szátok kiszárad. Mindent megtennétek, csak egy kortynyi vizet ihassatok.

• Szomjazni nem kellemes. A vizet / folyadékot nem nélkülözhetjük. Biológiai leckével kapcsolatban beszélhetünk erről. Föltehetjük a kérdést, vajon tudjuk-e, mit jelent valóban szomjazni. Amit tudhat pl. egy sivatagban eltévedt utas. Az élő víz forrása, az Úr Jézus, a legfontosabb lelki létszükség minden ember számára. Sokan úgy tesznek, mintha nem volna rá szükségük. Tévednek, mert "szomjan fognak halni". Az "élő vizet" még mindig ingyen és kegyelemből kínálja nekünk Isten.

* Hinni Jézus szavának: Hogy mit jelent "hinni", azzal már a 221. leckében is foglalkoztunk. Most ezt a témát bővítjük tovább. Az újszövetségi elbeszélésekben még fogunk találkozni a "hinni" több alkotóelemével is.

Miért merünk hinni valaki szavának? Mikor nem merünk? Miért hihetünk az Úr Jézusnak, ha valamit ígér? Hogyan ismerjük az Ő ígéreteit? Milyen nagyszerű, hogy sohasem kell és szabad benne kételkednünk!

Jézus szereti a diszkrimináltakat is: Mi könnyen azt gondoljuk, hogy az Úr csak a keresztyéneket, és ezen belül talán csak a mi gyülekezetünkből valókat szereti. Meg kell magyaráznunk a gyermekeknek, hogy az Úr Jézus a samáriai asszonnyal szemben valósággá tette a Jn 3,16-ot ("...úgy szerette Isten a világot..."). Beszélgessünk el erről! Gondoljunk arra, mennyire jellemzi a mi korunkat, társadalmunkat is a hátrányos megkülönböztetés, egy-egy népcsoport vagy társadalmi réteg lenézése, megvetése (pl. cigányok, nemzetiségi ellentétek, szegények-gazdagok stb.). Mai környezetben elképzelhetjük mondjuk úgy a történetet, hogy egy hívő ember egy cigánynegyedben szóba áll egy cigánylánnyal, vagy mondjuk az aluljáróban egy hajléktalan nővel. Vajon el tudja-e őt fogadni, tud-e neki úgy bizonyságot tenni, hogy az megtérjen, vagy legalábbis odafigyeljen rá. Jézus képes volt erre – az Ő szeretete jóval több, mint a miénk. Vele, általa tudhatunk mi is így szeretni.

Kirándulás: Ha van rá módunk, érdemes sétát vagy gyalogtúrát tenni egy közeli kúthoz, forráshoz vagy tóhoz, patakhoz. Megfigyeléseket végezhetünk a helyszínen, vízmintát is vehetünk, és megvizsgálhatjuk, összehasonlíthatjuk a különböző vizek tisztaságát (forrásvíz, patakvíz – kútvíz, állóvíz – szennyezett víz stb.).

Képek, képeslapok gyűjtése:

• Ha már egyszer iratgyűjtőt készítenek, gyűjtsenek belevalót is a gyerekek! Kapcsolhatjuk a feladatot környezetismeret- vagy földrajz-órához, amikor a különböző felszíni vagy felszín alatti vizekről tanulnak. Gyűjtsenek olyan képeslapokat, képeket folyóiratokból, melyek különböző vizeket ábrázolnak! Képek hiányában rajzsorozatot is készíthetnek.

• Az iratgyűjtőben igés képeslapokat is gyűjthetnek. Annál is inkább, mert az "élő víz" a Lélek által megelevenített igét is jelentheti.

* Párbeszéd:

• A történet nagyobbrészt Jézus és a samáriai asszony beszélgetése. Keressék meg a Bibliában, és olvassák el a gyerekek párbeszédesen, kifejező olvasással csak a beszélgetést!

• Vállalkozó kedvű, fogékony csoporttal el is játszhatjuk a történetet. Jó, ha van egy pad, egy zsámoly, amire le lehet ülni, esetleg egy korsó vagy kancsó az asszony számára.

• Az asszony bizonyságtételére sokan hittek Jézusban, és hozzá mentek. Vajon milyen beszélgetés zajlott le az asszony és az emberek között, mikor a korsóját otthagyva hazatért? Képzeld el, és fogalmazd meg írásban a párbeszédet!

225. Jézus meggyógyítja a királyi tisztviselő fiát - János 4,43–54

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 225

Üzenet – Téma:

* Jézus hatalma számára nem léteznek távolságok.

* Hinni az Úr Jézus szavának.

Előzmények:

Az Úr Jézus Samárián ment át. Sikár mellett a forrásnál a samáriai asszonnyal beszélgetett. Jézus két napig maradt Sikárban, ahol sokan hittek benne.

Történet:

Az Úr Jézus elment a samáriai Sikár városkából. Sok hívőt hagyott ott. Galilea határához érve Kána felé vette az útját, ahol első csodáját tette: borrá változtatta a vizet. Miért ment az Üdvözítő Galileába, arra a vidékre, ahol felnőtt? Az ok: Egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában* (lásd a jegyzetet).

Most, hogy megérkezett Galileába, sok galileai szívből üdvözölte, akik Júdeában látták, mit cselekedett húsvét ünnepén: megtisztította a templomot.

Kánába érkezésekor az Úr Jézust megszólította egy előkelő úr, egy kaperneumi királyi tisztviselő. Ez az ember Heródes Antipás király szolgálatában állt, aki tetrarchaként a rómaiak nevében Galileát és a Jordán túlsó partján levő Pereát kormányozta. (Ilyen urak többnyire nagyon gazdagok voltak, és sok birtokkal rendelkeztek. A királyi tisztviselőség tiszteletbeli állás volt számukra.)

Csodálatos, hogy ez a királyi tisztviselő Kapernaumból elment a jelentéktelen Kánába, hogy Jézussal találkozzék! Heródes Antipás könnyelmű királyi udvarának legtöbb tagját nem nagyon érdekelte a názáreti Mester. (Ne felejtsük el, hogy akkor már Keresztelő János Heródes Antipás börtönében ült.)

Ez a királyi tisztviselő mégis eljött Kánába, amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett. Nagyon különleges oka volt rá: súlyosan megbetegedett a fia. Most minden reményét Jézusba vetette. Hallott a csodákról, melyeket Jézus Júdeában tett. Könyörgött Jézusnak, hogy jöjjön vele Kapernaumba, és gyógyítsa meg a fiát. Még nem tudta, hogy az Úr Jézus hatalma számára nem létezik távolság. Azt gondolta, hogy Jézusnak is el kell mennie a beteghez, úgy, ahogy az orvos teszi. Ez az ember hitt ugyan Jézus hatalmában, de nem isteni mindenhatóságában.

Az Úr Jézus szelíden megfeddte a királyi tisztviselőt: "Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek." Úgy látszik, a legtöbb ember csak akkor tud hinni Jézusban, ha csodákat lát. Hitük csodahit, és így időleges. Az Úr Jézusnak ez nem elég!

A királyi tisztviselő minden további nélkül elfogadta a dorgálást. Sokkal jobban aggódott a fiáért, mintsem, hogy megsértődött volna. "Uram", kérte, "jöjj, mielőtt meghal a gyermekem!"

Jézus ezúttal nem folytatta feddő szavait. Ennek az embernek az aggodalma nem szabad, hogy tovább tartson. Figyeljük csak meg, hogy az Úr Jézus sohasem engedett senkit tovább szenvedni vagy bizonytalanságban vergődni, mint ahogy szükséges volt. "Menj el, a te fiad él", mondta az apának.

A királyi tisztviselő elhitte ezt? El! Jézus hatalmi szava elég volt számára. Most nem a csodában hitt, hanem annak a szavában, aki csodákat cselekedett! Ez a helyes. A királyi tisztviselő azonnal elindult. A visszaút sokkal könnyebb volt, mint az ide vezető: a Galileai-tenger felé lejtett, és a Jézus szavába vetett hit könnyűvé tette lépteit. Útközben szembejöttek vele a szolgái. "A gyermeked él!", hozták neki a hírt. A királyi tisztviselő megkérdezte, mikor lett jobban a fia. A szolgák azt mondták: "Tegnap egy órakor (a Károli fordításban a régi időszámítás szerint: "hét órakor") hagyta el a láz." Az apa megállapította, hogy éppen abban az órában, amelyben Jézus azt mondta neki: "A te fiad él."

A fiú tehát nem lassanként lett jobban, hanem egyszerre! Az Úr Jézus sohasem végzett fél munkát!* Ez hatalmi szavára történt! A királyi tisztviselő egész háza népével együtt hitt Jézusban, mint Üdvözítőben.

Ez a második jel volt, melyet az Úr Jézus Galileában (és valójában Kánában is) tett.

Jegyzetek:

Nem kedves a maga hazájában – Ezt mondta Jézus is később lakóhelyének, Názáretnek a zsinagógájában (lásd Lk 4,16–30; 226. lecke). Jelentéséről sokféleképpen vélekednek:

A "hazája" Názáret városára utalna, ahol ifjúságát töltötte? Akkor jogosan gondolhatnánk, hogy többé nem ment volna Galileába.

Egy másik magyarázat: Igaz, hogy Jézust azelőtt nem tisztelték hazájában, Galileában, de júdeai fellépése után ez megváltozott. Ezért ment Galileába.

Harmadik vélemény az, hogy "hazájá"-val Júdeára célzott, ahol Betlehem, valódi szülővárosa

volt. Júdeában nem kedvelték a zsidó vezető emberek. Nem választunk ezek közül a vélemények közül, mivel mind a háromban van valami igazság. Az Úr Jézus sohasem végzett fél munkát – Ez a megjegyzés arra késztet, hogy néhány olyan összejövetelre gondoljunk, ahol imádkozással gyógyítanak. Ott előfordul, hogy egy béna néhány ingadozó lépést tesz. Gondoljunk a róm. kat. búcsújárásokra, különösen Lourdesra, amikben az emberek annyira bíznak, de amik olyan keserű csalódást is okoznak. Isten hatalma nem így működik. A Bibliában a teljes gyógyulások sok példája bizonyítja ezt. Természetesen egy lassú gyógyulás is, pl. egy műtét után, Isten műve.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

225

bizodalmatok / Földi fejedelmekben, / Egy emberben se bízzatok, / Kiben segítség nincsen!"?

(146. dics. 2. v.) Az emberi szavaknak sokszor nem sok értéke van, de Isten szava sziklaszilárdan megáll! Fáj, ha nem hisznek a szavadnak.

Vázlat:

tette (Zsid 11,1). Próbáljuk meg ezt példákkal megmagyarázni a gyermekeknek! Hogy értjük azt, hogy "bízni valaki szavában"? Bízhatunk egymás szavában? Vagy egyáltalán nem? Kinek a szavában bízhatunk? Melyik zsoltárfeldolgozásunkban áll joggal: "Ne légyen

Kapcsolódás iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján) Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az emberi szó megbízhatósága. A bizalom szerepe emberi kapcsolatainkban. Az igaz beszéd jelentősége. Füllentések, hazugságok. (* ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Földrajz / Technika

• Milyen félelmetes betegségek pusztították régen az emberiséget? Hogyan győzték le azokat? (***)

• Gyermekhalálozás az egész világon. Okai: fertőző betegségek, a higiénia hiánya, utcagyerekek, éghajlat, alultápláltság, gyermekmunka, háborúk, menekülések. (***) Mit teszünk a szegény gyerekekért? Folyik-e köztük misszió?

• Közlekedési és hírközlési eszközök, lehetőségek a Biblia korában és napjainkban. (**)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Bábjáték ujjbábokkal. Improvizatív szövegalkotás: egyszerű élethelyzet. Verses párbeszéd. (*)

• Szóbeli szövegalkotás: a bibliai történet elmondása vázlat segítségével. Írásbeli szövegalkotás: hír, beszámoló fogalmazása a bibliai történet alapján. (**)

• "Telefonálás": párbeszédek improvizatív módon, különböző élethelyzetekben. (**)

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:1; 107:10; 139:1; 172; 238:4–7; 479:3; 512:1.4.6

Jertek, énekeljünk: 79; 127:1; 149:1

Harangszó: 37; 53:1.5.7; 54

Dicsérjétek az Urat!: 50:1.5–6; 55:1–2; 62; 68; 76

Erőm és énekem az Úr: 53:3; 54; 111

Megjegyzések: Jézus hatalma számára nem léteznek távolságok – Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának hatalmáról nagyon gyakran emberi módon gondolkodnak. Mit, hogyan, mivel tehet? – ezt kérdezik gyakran. Itt Krisztus Istenképéről van szó. Ha hiszünk Isten mindenhatóságában, és abban, hogy Lelke által mindenütt jelen van, akkor hit által sokkal jobban rá tudjuk bízni magunkat. Akkor nem követjük el azt a hibát, hogy elő akarjuk neki írni, hogyan, hol és mikor tegyen értünk valamit. Akkor a "Legyen meg a te akaratod", ebben a tekintetben is érvényes; más szóval, hogy hogyan, hol és mikor teszi meg az Úr azt, amit hit által kérünk tőle, az nem a mi dolgunk, hanem az Övé. Ő bölcsen és szeretettel tudja, hogy adott esetben mi a legjobb számunkra. Hinni az Úr Jézus szavának – Bízni az Úr szavában, valami más, mint tetteire várni. Biztosak szeretnénk lenni, hogy meglátjuk azt, amit tőle kívánunk. Bízni a szavában, a hit

Kapernaum – Kána Jézus nem megy el az apával "Menj el, a te fiad él!"

királyi tisztviselő – Heródes Antipás hit

beteg fiú < 1'> szolgák: a gyermek meggyógyult tegnap – ugyanabban az órában

Jézus erre így válaszolt: "Menj el, a te fiad él!" Hittaz ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki,és elindult.

János 4,50

Megállapította tehát az apa, hogy éppen abbanaz órában (lett jobban), melyben ezt mondta nekiJézus: "A te fiad él." És hitt ő, valamint egészháza népe.

János 4,53

Először színezd ki az egész rajzot, majd vágd ki a vastag vonal mentén, és ragaszd egyív szép színes papírra vagy vékony kartonra! Felteheted a szobád falára.

Jézus meggyógyítja a királyi tisztviselő fiát

225

***

Feldolgozás 225

***

Munkalap:

Ha tehetjük, nagyítsuk fel a munkalapot A/3-as méretűre! Így egy kisebb plakát vagy poszter méretű képet kaphatunk. Ez a gyerekeket jobban fogja motiválni. A színezéshez, hogy ne legyen unalmas, feladatul adhatjuk: A választott színek fejezzék ki az alakok lelkiállapotát, az igék üzenetét! Előkészítésül beszéljük meg a gyerekekkel, hogy milyen színekkel fejeznék ki a következő lelkiállapotokat: hit, kételkedés, bizalom, bizalmatlanság, segítőkészség, elutasítás, szeretet, önzés, öröm, kétségbeesés, hálaadás, gyász stb.!

Aranymondás:

Jézus erre így válaszolt: "Menj el, a te fiad él:" Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki és elindult. (Jn 4,50)

Az aláhúzott részt javasoljuk megtanítani.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézusnak a távolság nem akadály: Ma gyorsan eljutunk a legtávolabbi helyekre is. Jézus korában azonban még nem így volt. Az emberek gyalog, szamárháton ülve vagy kocsiban utaztak. Jó ezt megemlíteni ennek a történetnek az elmondásakor azzal kapcsolatban, hogy az Úr Jézust nem akadályozta a távolság abban, hogy valakit meggyógyítson. Egy másik példa erre a kánaáni asszony lányának a "távolból" való meggyógyítása (lásd Mt 15,28; Mk 7,30; 255. lecke). Beszélgethetünk a modern közlekedési és hírközlési eszközökről, összehasonlítva azokat a megfelelő ókori eszközökkel és lehetőségekkel. Aztán rátérhetünk az Úr Jézus hatalmára: A távolság számára nem akadály. Miért olyan fontos ez még ma is a számunkra?

Hinni Jézus szavának: Újból sorra kerül ez a téma. Most azonban kiegészítjük azzal, hogy mit jelent "hinni abban, amit jövendöl", és "hinni, hogy Ő meg tudja tenni, amit mond". A királyi tisztviselő mindkettőt megtette. Gondoljunk még itt a Zsid 11,1-re: "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." Valóban hisszük, amit Ő a Bibliában vagy a Bibliából nekünk ígér? Próbáljunk meg beszélgetni erről! Hála Istennek, hogy vannak olyan gyerekek, akik szó szerint "hívők". Bárcsak minél többen lennének! Az órára készülve imádkozzunk ezért!

Egyéb ötletek:

"Isten ígéreteinek tárháza"

H. Spurgeon, a múlt században élt nagy angol igehirdető szavaival így is nevezhetjük a Bibliát. Szoktunk-e Isten ígéreteire figyelni, mikor a Bibliát olvassuk? Most tegyük meg! Keressünk a gyerekekkel olyan igéket, melyek ígéretet tartalmaznak!

• Megtehetjük ezt ismétlésként, válogatva az eddig megismert vagy megtanult igék, aranymondások közül.

• Kijelölhetünk a gyerekeknek egy részt, pl. egy zsoltárt a Bibliából (34., 62., 65., 154. stb.), hogy keressenek ígéreteket benne.

• Adhatunk a gyerekeknek, akár mindenkinek más-más igét, melyben meg kell keresniük az ígéretet, s arról beszélni. (Példaként egy válogatás a Zsoltárok könyvéből: 23,6; 32,10; 34,18; 50,15; 55,23; 62,6; 65,10; 72,12; 115,13; 119,165; 127,2; 138,7; 145,19 stb.)

* Isten szavában, ígéreteiben bízni lehet és érdemes. De vajon lehet-e bízni a tiedben? Te mennyire vagy szavahihető? Így szól a magyar közmondás: "Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó." A te ígéreteid csak szépek, vagy megbízhatóak is? Beszélgessünk el ezekről, arról, hogy milyen fontos az emberi szó értéke kapcsolatainkban! Különösen ma, amikor a kimondott szó egyre inkább értékét veszti.

• Gyűjtsünk szólásokat, közmondásokat, melyek az emberi szó fontosságára mutatnak rá! (Pl: Szavát adja, Állja a szavát, Szót ért valakivel; Legnehezebb az igaz szó, Szava adja el az embert, Szóból ért az ember stb.)

• Tartsál önvizsgálatot! Próbáld meg összegyűjteni írásban az utóbbi időben tett ígéreteidet! Mindegyik mellé írd oda, hogy kinek tetted, s tegyél + vagy – jelet aszerint, hogy teljesítetted-e! Legyél nagyon őszinte, legalább magadhoz, s ha nem elég megbízható a szavad, próbálj meg rajta változtatni!

• Igaz vagy nem igaz, amit a társunk mond? Mi alapján lehet ezt eldönteni? Bíztok-e, bízhattok-e egymás szavában? Kinek a szavában lehet megbízni? Beszélgetés után eljátszhatjuk a következő játékot: Valaki kiáll a többiek elé, mondani kezd egy hétköznapi történetet ( pl. elmeséli mi történt vele aznap). Az igaz történetbe néha szőjön bele olyan eseményeket, melyek valójában nem történtek meg! Ezt a többieknek észre kell venni, és kézfelnyújtással vagy "Nem igaz!" kiáltással jelezni. A játék végén beszéljük meg a tanulságot: Sikerült-e észrevenni minden lódítást? Miből lehet észrevenni? Könnyű-e becsapni a másikat? Érdemes-e becsapni a másikat?

• Egy tartalmas beszélgetés, foglalkozás végén elmondhatjuk vagy megkereshetjük Jézus tanítását a Hegyi beszédből az emberi szó értékéről: "…a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van." (Mt 5,37)

Jézus meggyógyítja a királyi tisztviselő fiát

225

**

Feldolgozás ** 225

Munkalap:

A munkadarab elkészítése egyszerű. Jó, ha kartonpapírra tudjuk másolni vagy ragasztani a köröket. Kána rajzához mutassunk be néhány jellegzetes palesztinai települést ábrázoló képet!

Aranymondás:

"Menj el, a te fiad él!" Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult. (Jn 4,50)

Csak az aláhúzott részt is megtaníthatjuk!

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Isten számára nincs távolság: Ebben a történetben egy új dolgot fedezünk fel: az Úr Jézus hatalma számára nincs távolság. Kánában van, és azt mondja, hogy az a fiú, aki 25–30 km-rel arrébb, Kapernaumban fekszik, meggyógyult. Ez nem olyan különös, hiszen Isten egyik tulajdonsága, hogy Ő "mindenüttjelenvaló". Ezt a fogalmat valamennyire érthetővé lehet tenni azzal, ha rámutatunk, milyen lehetőségei vannak a modern hírközlő eszközöknek. De vigyázat: Isten hatalma felülmúl minden emberi lehetőséget a távolságok áthidalására! Sok kérdéssel, beszélgetéssel próbáljuk meg hihetővé tenni a gyerekek számára azt, hogy "Isten mindenütt-jelenvaló" – más szóval: "Isten számára nincs távolság". Hogy tudunk ma beszélni valakivel, aki külföldön van? Ismerünk még több olyan lehetőséget, amik által megtudhatjuk, mi történik a távolban? Az orvos tud valakit távolról kezelni? Hogy lehet az, hogy az Úr Jézus meggyógyította Kapernaumban a királyi tisztviselő fiát, miközben Ő Kánában volt?

A történet újrafogalmazása:

• Ha a munkalap modelljét elkészítették, olvassák el róla a gyerekek a történetet! Majd a képek segítségével, saját szavaikkal próbálják meg felidézni azt! Végül elmondhatják segítség nélkül is.

• Írásbeli feladatot is adhatunk a történethez:

Írj egy rövid (újság) hírt arról, hogyan gyógyította meg Jézus a kapernaumi királyi tisztviselő fiát!

Fogalmazd meg, mit mondhatott a tisztviselő "háza népének", miután hazaérkezett!

Hogyan számolt be az eseményekről? Egyik esetben objektív, másik esetben szubjektív nézőpontból kell újrafogalmazni a történetet. Akkor járunk el helyesen, ha a gyerekek választhatnak a két lehetőség között.

* Telefon és imádság:

• Beszélhetünk és képeket mutathatunk vagy gyűjthetünk arról, milyen lehetőségek voltak az ókorban és vannak ma a távolságok áthidalására. A hírközlő eszközök és lehetőségek mellett térjünk ki a közlekedési eszközökre is!

• Beszélgethetünk a gyerekekkel arról is, hogy Jézushoz mi is odamehetünk problémáinkkal, beszélhetünk vele és segítségét kérhetjük. Ennek eszköze az imádság. Ezt az alábbi kis dal telefonhoz hasonlítja. Tanítsuk meg és énekeljük együtt a gyerekekkel! (Megtalálható a "Kicsi vagyok én... 2" c. kazettán – Hárfa)

Kis te -le-fo-nom van nekem: két összetett ke - zem. Mit

lenn a föl - dön mondok el, Megvál-tóm hall - ja fenn. Ha

hí - vom Őt, ba-rá - to - mat, Ő min-dig vá - la - szol. Fel

hangzik már: hal-ló, hal-ló, s a szí-vem hall - ja jól.

Csin - gi - lin - gi, csin - gi - ling, szólj kis te -le-fon!

Ösz-sze kul-cso-lom ke-zem, s felhí-vom Jé - zu - som.

• A fenti dalhoz kapcsolódva "telefonáljunk" mi is!

– Baleset történt vagy valaki megbetegedett a családból. Felhívjuk a mentőket vagy a körzeti orvost, és a segítségét kérjük, jöjjön ki a beteghez!

– A beteg bekerül a kórházba: Hívjuk fel ott és érdeklődjünk a hogyléte felől! Mindkét esetben improvizatív módon alakítsák a gyerekek a beszélgetéseket!

• Gyűjtsünk imatémákat: kinek szorul segítségre, gyógyításra valamelyik hozzátartozója! Ha a csoport érett rá, imádkozhatunk az imatémák segítségével.

Mi igaz és mi nem? Csak azt színezd ki a képek közül, ami igaz!

Rajzold meg ceruzával a jó utat, majd színezd ki! Ha kész vagy, láthatod egy név betűit. Ha tudsz már olvasni, el is olvashatod.

Feldolgozás * 225

Munkalap:

Menj el, a te fiad él." Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult. (Jn 4,50)

Amit Jézus mond, igaz.

A gyermekek válasszák ki, mi igaz és mi nem! Az első és a harmadik részből színezzék ki azokat a képeket, melyek az igazságot ábrázolják! A középső részben válasszák ki, a királyi tisztviselő kihez megy megkérni, hogy gyógyítsa meg a fiát! Ha az utat helyesen rajzolták meg, és ki is színezték, az útvonalon a "Jézus" név olvasható.

Aranymondás:

A te fiad él. (Jn 4,53b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Igaz vagy nem igaz?

• Mondjunk különféle mondatokat! A gyerekek reagáljanak arra, hogy igaz-e, vagy nem,

amit mondunk! Pl.: Ennek az osztálynak az ajtaja piros. Ebben az osztályban csak lányok vannak. Minden lány szoknyában van. Pistinek barna a szeme.

A visszajelzés történhet mozgásos némajátékkal. Pl.:

fejmozgással: igent vagy nemet bólint

kézmozgással: igennél felemeli a kezét, vagy nemet int

testmozgással: igennél feláll és "elindul", helyben jár vagy ülő helyzetben egész testével int nemet, jobbra-balra ingatja

• Olvassunk fel egy ismert történetet, melyben az eseményeket helyenként megváltoztatjuk úgy, hogy a történet megváltozik! A gyermekek figyeljenek, mikor nem igaz, amit elbeszélünk! Hasonlóan néma mozgással regálhatnak, mint az előző esetben.

• Játsszunk bábszínházat! Ha nincsenek bábjaink, két kis egyszerű ujjbábot kell készítenünk hozzá, és eljátszhatjuk vele a következő élethelyzetet: Kiss Józsi olyat tett, amit nem lett volna szabad. Nem meri Katinak elmondani. Józsi füllent, olyanokat mond, amik nem igazak. Becsületes dolog ez? A gyermekek és Kati reagáljanak erre!

• Ilyen bábjátékot Bob Maci s Mackó mama bábukkal is játszhatunk (lásd 216. lecke), miközben verset mondunk. Igaz-e, amit Bob maci mond?

Bob maci:

1. Én vagyok a legügyesebb és a legjobb rajzoló. Macik közt nincs nálam különb maciésszel számoló.

2. Szélsebesen tudok futni, Bob, a híres gyorsfutó. Szép bundám van, s én vagyok a legeslegjobb tanuló.

3. Szorgalmamnak nincsen párja, s igazi súlyemelő lesz belőlem! Ugye tetszik neked e macierő?

Mackó mama:

4. Sokmindent kell még tanulnod ehhez, kis dicsekedő. De egy biztos, te vagy a leg… nagyobb macifecsegő.

* Beszélgetés:

• Ha apa vagy anya valamit megígér, biztos vagy abban, hogy az úgy is lesz? Miért hiszed, hogy az igaz? Mondjunk példákat: Ha az iskola vagy az óvoda kirándul, tudod, hogy anya hazavár. Biztos vagy benne, hogy születésnapodon ajándékot kapsz, vagy szünidőben kirándulsz. Édesanyád megígéri, hogy új kabátot kapsz, stb.

• Ha más ígér valamit, arról is elhiszed, hogy igaz. De azért mégsem vagy benne teljesen biztos. (Jöhet valami közbe.) Hogy meggyőződj róla, először látnod kell, hogy valóban igaz.

• A bibliai történetben: A királyi tisztviselő még nem látta, hogy gyermeke meggyógyult, mégis elhitte, hogy az Úr Jézus igazat mondott. Hinni annyi, mint biztosan tudni, hogy amit Isten mond, az igaz (Zsid 11,1–2).

wwww

226. Jézust megvetik Názáretben - Máté 4,13–17; Márk 1,14–15; Lukács 4,14–30

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 226

Üzenet – Téma:

Ne utasítsuk el az üdvösségről szóló hírt!

Jézus Úr!

Előzmények:

Azután, hogy az Úr Jézus Samáriából eltávozott, Galileába érkezett. Kánában a kapernaumi királyi tisztviselővel találkozott, akinek súlyos beteg volt a fia. Jézus nem ment el vele, hanem azt mondta, hogy a fiú meggyógyult. Kitűnt, hogy ez valóban igaz.

Történet:

Az Úr Jézus elment Kánából, és bejárta Galileát. Keresztelő Jánost akkor már börtönbe záratta Heródes Antipás. Jézus Galileában "az Isten országának evangéliumát" hirdette. "Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!" (Mk 1,15).

Ezen az útján az Úr Jézus elment Názáretbe* is, ahol felnevelkedett. Szombaton, szokása szerint, bement a zsinagógába*. A názáretiek természetesen jól ismerték Jézust, akit az ács fiának neveztek.

Jézus felállt, hogy az Írásból olvasson. A szolga Ézsaiás könyvét nyújtotta neki. Ő pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a helyet (Ézs 61,1–2*), ahol ez van megírva: "Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.* " Azon a szombaton ez volt a soros textus, melyet fel kellett olvasni, és meg kellett magyarázni.

Ezek a szavak, amint tudjuk, világosan magára az Úr Jézusra utaltak. Ő a Krisztus (Felkent), akit Isten küldött, aki mindezeket a dolgokat megteszi! Erről fogalmuk sem volt a zsinagógában levő zsidóknak.

Amikor Jézus összegöngyölítette a könyvet, és visszaadta a szolgának, mindenkinek a szeme rajta függött. Mit mond az Úr Jézus erről a szép igéről?

Ő így szólt: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára!" A zsidók "egyetértettek vele", azaz nagyszerűnek találták, hogy ez a prófécia most végre beteljesedni látszik. Amikor Jézus még több kedves szót mondott, nagyon elcsodálkoztak. "Nemde a József fia ez?" – mondták egymásnak, ami már magában is sértés vagy kétségbe vonás, ilyen értelemben: hogy tud egy ilyen tanulatlan valaki, az ács fia, ilyen szép szavakat mondani?

Jézus ezekkel a szavakkal: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára", nem azt mondta, hogy Ő az, akiről a Szentírásnak ezen a helyén szó van. A zsidóknak maguknak kell eljutni erre a meggyőződésre... Az írásnak őket is meg kell győzni! (A samáriai asszonynak valóban azt mondta az Úr Jézus: "Én vagyok az, aki veled beszélek"; Jn 4,26; 224. lecke). Jézus aztán arról beszélt, hogy a názáretiek kétségtelenül azt akarják, tegyen náluk is olyan csodákat, amilyeneket Kapernaumban tett. Ez a mondás: "Orvos, gyógyítsd meg magadat!", körülbelül azt akarta jelenteni: Orvos, most ne máshol gyógyíts, hanem itt a tieid között! "Tedd meg itt is, a saját hazádban!"

Jézus így folytatta: "Bizony mondom néktek, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában." Néhány példával magyarázta meg itt az Úr Jézus, hogy Isten nemcsak a saját népét, Izráelt akarja "előnyben részesíteni".

Izráelben (a tíz törzs országában) sok özvegyasszony élt Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra – tehát nem esett eső –, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken. Illés mégsem egy izráeli özvegyhez küldetett, hanem a Szidónhoz tartozó sareptai özvegyhez (lásd 1Kir 17,9kk; 137. lecke)

Sok leprás volt Izráelben Elizeus idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán (2Kir 5).

A zsinagógában levő zsidók most már megértették, mire célzott Jézus ezekkel a példákkal. Megteltek haraggal iránta. Fölkeltek, megragadták Jézust, és kivitték a városból a hegy szakadékáig. (Názáret egy domboldalon épült. Jézus bizonyára még gyermekkorából tudta, hogy milyen veszélyes hely ez.) A názáretiek le akarták taszítani a szakadékba. De Jézus most megmutatta, hogy semmit sem tehetnek az Ő isteni akarata ellenére: átment a dühöngő tömegen, anélkül, hogy bárki is rátehette volna a kezét.

Názáretből Jézus Kapernaumba* ment, ahol letelepedett (Mt 4,13), vagy ahol már előbb is lakott (lásd Jn 2,12).

Megjegyzés: Ebben a részben nem olvasunk arról, hogy Jézus tanítványai is ott lettek volna.

Kiegészítés:

(Lásd "Az Úr Jézus elment Názáretbe is" jegyzetet is.) A Mt 13,53–58-ban ás a Mk 6,1–6ban azt olvassuk, hogy az Úr Jézus még egyszer fölkereste hazáját. Tanított a zsinagógában, az emberek álmélkodtak szavain, és azt mondták egymásnak: "Honnan van ebben ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Hát nem az ács fia ez? Nem Máriának hívják-e az anyját, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak? Nem köztünk élnek-e a nővérei is mind? Ugyan honnan van benne mindez?" És megbotránkoztak benne. De Jézus azt mondta nekik: "Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában". Nem sok csodát tett Názáretben hitetlenségük miatt.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

226

Jegyzetek: "Az Úr Jézus elment Názáretbe is" – Két názáreti látogatásról olvasunk. Az első látogatást a Lk 4,14–30 beszéli el; a második látogatásról a Mt 13,53–58 és a Mk 6,1–6 szól (lásd "Kiegészítések"). Ott olvasunk néhány csodáról, melyet Jézus tett (Mk 6,5). Ebben az elbeszélésben egyetlen csoda sincs, ezért néhány magyarázónak az a véleménye, hogy két látogatásról van szó. Másrészt az is lehet, hogy Máté is és Márk is az említett részben az első (és akkor így egyetlen) látogatásra céloz. Ugyanis mégis csak különös, hogy Jézust az a veszély fenyegette, hogy letaszítják egy szikláról, aztán mégis elmehetett Názáretbe, sőt a zsinagógába másodszor is. Hiszen nyilvánosan kiűzték a zsinagógából, ami a zsidóknak azt jelentette, hogy többé nem ismerték el vallásos zsidónak. Az ilyen kiközösített nem mehetett soha többé a zsinagógába. Zsinagóga – "összegyülekezés"-t jelent; azt az épületet, ahol a zsidó vallásos összejöveteleket tartották. A zsinagógák használata valószínűleg a babiloni fogság utáni időre vezethető vissza. A Zsolt 74,8-ban van utalás arra, hogy ilyen összejöveteli helyiségek már korábban is voltak: "és fölperzselték az országban Isten minden hajlékát." Berendezése rendkívül egyszerű volt (Lásd az alaprajzot a következő lapon W. Bhülmann: Hogyan élt Jézus c. könyve nyomán!): A Jeruzsálem felé tájolt hátsó falnál állt a Tóraszekrény (1), melyben a Tóra-(törvény-)tekercseket őrizték. A belső üres tér közepén helyezkedett el a faemelvény, melyen a Szentírás felolvasásához a Tóra-tekercsek elhelyezésére szolgáló olvasópult (szószék) állt (2). A Tóra-szekrény előtt tiszteleti helyül karosszékek lehettek félkörívben felállítva a tekintélyes vagy hivatalos személyek számára (3), melyek közül az egyiket "Mózes székének" nevezték (Mt 23,2). A belső központi teret ülőpadok vették körül. A nők a férfiaktól elkülönítve, rendszerint a karzaton ültek. A zsinagógai istentisztelet így zajlott: Hitvallás, imádság és áldás után a tanító rész következett. Ezen először felolvastak egy részt a Tórából (Mózes öt könyvét háromévenként folytatólagosan végigolvasták a szombati istentiszteleteken). Ezután a prófétai iratokból olvastak, melyhez írásmagyarázat, tanító, vigasztaló beszéd kapcsolódott. Erre az istentiszteleten résztvevő valamennyi férfi vállalkozhatott, a zsinagóga előljárója jelölte ki a személyét. Beszédét ülve mondta el. Gyakran az előljáró, a rabbi maga tartott beszédet. Befejezésül a gyülekezet felállt, és a tekercseket visszavitték a Tóra-szekrényhez. Az istentisztelethez zsoltárok, himnuszok éneklése is hozzátartozott. Péntek este mentek először a zsinagógába. Aztán otthon megtartották a szombat kezdetekori étkezést. Szombaton is volt néhány istentisztelet. Ézsaiás 61,1–2 – Ez nem az Ézs 61 szavainak szó szerinti idézete. Hasonlíttassuk össze a kettőt a gyermekekkel. Így pl. az "örömhír" helyett "evangélium" van (ami ugyanazt jelenti), az "ÚR kegyelmének esztendeje" helyett pedig "az Úr kedves esztendeje". (Figyeljük meg, hogy az Újszövetségben sohasem "ÚR" áll, hanem mindig "Úr"!)

Az Úr kedves esztendeje – Ez az örömünnep évére (jubileumi év) utal, melyet az Úr rendelt el, minden ötvenedik év ez. Ennek a kezdetét kürtök megfújásával jelezték (innen az "örömünnep éve" elnevezés). Mindenkit és mindent, aki vagy ami a szabadságát elvesztette, szabadon kellett engedni: zsidó rabszolgákat, földeket és más vagyontárgyakat, mint pl. házakat. Krisztusban jött el a legnagyobb szabadság! Minden hetedik év szombatév (szombat = nyugalom), amikor a földet parlagon kellett hagyni, és mindent, amit akkor a szántóföldek teremtek, összegyűjthettek a szegények. Az örömünnep éve volt a tetőpont, és az új 7 x 7 szombatév kezdete. Kapernaumba – Názáretben az Úr Jézus megkeresztelkedéséig lakott. Azután a Jn 2,12 szerint édesanyjával és testvéreivel Kapernaumba költözött (nevelő apja, József, már valószínűleg nem élt). Itt, Kapernaumban volt, azt lehet mondani, az otthona, ahova, miután bejárta az országot, mindig visszatért.

Énekek:

Református énekeskönyv: 64:1–3; 164:1–2; 233:2–3; 469 Jertek, énekeljünk: 128:1; 198:1–2; 241

Harangszó: 37; 46; 47; 49:1–2.6–7 Dicsérjétek az Urat!: 62; 69; 70; 74:1

Erőm és énekem az Úr: 18; 117

Megjegyzések: Ne utasítsuk el az üdvösségről szóló hírt! – Az, ahogy ezek a názáretiek megvetették Jézust, azt a gyűlöletet ábrázolja, amelyet sokan táplálnak Jézussal szemben. Hallani sem akartak róla, amikor magát a megígért Üdvözítőként ajánlotta. A legrosszabb az volt, hogy a názáreti zsinagógában vallásos emberek vetették meg Őt! Mi a helyzet velünk? Megkereszteltek, egyháziasak vagyunk... és mégis elutasítjuk az üdvösségről szóló hírt?... Jézus Úr! – Az Úr Jézus ismét megmutatta fenségét. A dühöngő tömegnek hagynia kellett, hogy elmenjen. Ilyen esetekkel még többször találkozunk az evengéliumokban. Megjegyzés: Az, hogy a Gecsemáné kertben Jézus engedte magát elfogni, a saját elhatározása volt. Ha nem akarta volna, az nem sikerült volna Júdásnak és a katonáknak. Ebből a történetből jól bebizonyíthatjuk a gyermekeknek azt, hogy Jézus Úr. (Jézus leghelyesebb Istenképét "rajzolhatjuk meg"!)

A bibliai történet feldolgozása

226

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Emberi kapcsolataink, viselkedésünk embertársainkkal szemben. Előítélet, megkülönböztetés, mások lenézése. A tolerancia és annak határai. (***) Lenézni, megvetni valakit azért, mert "más", mint mi vagyunk vagy mivel egyszerű származású,

• helytelen dolog. Mindnyájan Ádám és Éva leszármazottai vagyunk, és így bűnösök Isten előtt. Bőrszín, vallási meggyőződés és más különbségek nem szabad, hogy befolyásolják magatartásunkat másokkal szemben. Véleményünk, értékeink vállalása embertársaink előtt. Az igazság, mint fontos érték. (***) Jézus meg merte mondani az igazat az embereknek. Ha mi azt tesszük, kockáztatjuk, hogy nem tisztelnek bennünket. Akkor hát hallgassunk? Vagy vállaljuk a konfliktusokat?

Társadalmi ismeretek / Történelem

• A zsinagóga belső tere, berendezése; a zsinagógai istentisztelet rendje Jézus korában (és ma). (***)

Vizuális kultúra (Rajz-Művészettörténet)

• Építészettörténet: Zsinagóga belső terének megfigyelése képeken, rekonstrukciós ábrázolásokon. Összehasonlítás egy keresztyén templom belső terével. A zsinagóga alaprajza. (***)

• Térrendezés: A terem átrendezése a zsinagóga belső teréhez hasonlóan (székek, asztalok stb.). (***)

Irodalom / Dráma

• Felolvasás a Bibliából, szóbeli magyarázat a felolvasott igeszakaszhoz a zsinagógai istentiszteleti rendnek megfelelően. (***)

Vázlat:

Jézus Kána

Galilea – Názáret zsinagóga könyv – Ézsaiás Kapernaum "Ma teljesedett be ez az írás" harag ki a városból hegy – szakadék Jézus elmegy Kapernaum

Jézust megvetik Názáretben

*** 226

Az Úr lelke van énrajtam,

mivel felkent engem,

hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek;

azért küldött el,

hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak,

és a vakoknak szemük megnyílását;

hogy szabadon bocsássam a

megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves

Lk 4,21

esztendejét.

Lukács 4,18–19

Lk 4,24

Ma hogy

Hasonlítsd össze az igeszakaszt az Ézsaiás könyve megfelelő részével (Ézsaiás 61,1–2

Hogyan tanított tovább Jézus? Két ige szavai összekeveredtek a könyvtekercseken. Próbáld meg helyesen összerakni és leírni azokat! Figyelj a helyes sorrendre!

Feldolgozás

*** 226

Munkalap: A munkalap textusai:

Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára. (Lk 4,21) Bizony mondom néktek, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában. (Lk 4,24)

Ahogy az Úr Jézust megvetették Názáretben, úgy nézték le az ószövetségi időkben az Úr prófétáit is, mellyel valójában az Úr igéjét vetették meg. Szolgáljon erre egyetlen textus bizonyságul: Az Úr szánta népét és lakóhelyét. De ők kigúnyolták az Isten követeit, megvetették kijelentését, és gúnyt űztek prófétáiból… (2Krón 36,15–16)

Aranymondás:

Az előbb idézett és aláhúzott ige a Lk 4,24-ből.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Miért kételkedünk? Mindig megvan a hajlandóság arra, hogy az emberek kételkedjenek egy jó és szép hírben. "Az nem lehet igaz", halljuk sokszor. Tudnak erre a gyerekek példákat mondani? Próbáljuk meg! Sokan nem hisznek az örömhírben, az evangéliumban sem. Elutasítják. Kérdezzük meg, hogy miért! Egy másik kérdés, amelyre a gyerekek talán már válaszoltak: Vajon azért utasítják el, mert emberek intézményesen tanítják, és kételkedni kell abban, hogy Isten "jót akar az emberekkel"? Végül ez a kérdés: Talán azért kételkednek az emberek, mert nem értik, mit jelent számukra az evangélium? Miért ostobaság elutasítani az üdvösség hírét? Valóban, ez az örömhír csak kegyelemből lesz a mienk. A beszélgetésnek tulajdonképpen oda kell eljutnia: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (ApCsel 16,31).

Jézus Úr: Aki még kételkedik az Úr Jézus hatalmában, ebben az elbeszélésben megszégyenül. Ki tud egy nagy tömeg gonosz embertől megmenekülni? Csak Ő. Ez nagyszerű tanulság a gyermekek számára. Az Úr Jézus hatalmából ad azoknak is, akik bíznak benne. Beszélgessünk arról, mit is jelent a "hatalom". A gyermekek bizonyára tudnak erre példákat mondani, személyeket is ismernek, akik ezt a hatalmat gyakorolják. Azt különösen kérdezzük meg, vajon tudják-e, hogy lehet a hatalmat jól is és rosszul is gyakorolni! Miért jó nekünk rábízni magunkat az Úr Jézus hatalmára?

Egyéb ötletek:

* Térrendezés: Próbáljuk meg kialakítani a rendelkezésünkre álló helyiség berendezési tárgyaiból egy zsinagóga belső terét! (Lásd a Jegyzetekben!)

Középen üres tér – asztalok, székek körben elhelyezve.

Az üres tér közepén egy asztal a Szentírás számára – letakarhatjuk egy fehér vászonnal.

A hátsó fal legyen üres – jó, ha éppen ott van egy szekrény, amely a Tóra-szekrényt jelképezi.

Előtte néhány szék, mint kiemelt főhelyek – jó, ha van köztük legalább egy karosszék.

Ülésrend: A zsinagógában a nők számukra elkülönített helyen, rendszerint a karzaton tartózkodhattak. Itt most elég, ha a fiúkat és a lányokat külön csoportban ültetjük le.

* Írásmagyarázat: Beszéljünk a zsinagógai istentisztelet rendjéről (lásd Jegyzetek)! A berendezett térben a gyerekek vállalkozhatnak arra, hogy a középső asztalnál felolvasnak egy igeverset, és rövid magyarázatot fűznek hozzá. Bár a zsinagógában ezt nők nem tehették meg, most mégis tegyünk engedményt a lányoknak, hogy ők is szólhassanak. Az igeverset választhatják:

a megismert történetből (Így alkalmas lehet összefoglalásnak is a feladat. A hitoktató a "Mózes székéből" kérdésekkel segíthet.)

az egész Bibliából (A gyerekek valamelyik számukra különösen fontos igét választhatják és fűzhetnek hozzá magyarázatot.)

valamelyik prófétai könyvből (Ebben az esetben jó, ha a hitoktató ajánl egy-egy korábban megismert igét, aranymondást – így ez a feladat ismétlő jellegű is lehet.)

* Programkészítés: Jézus szájából úgy hangzik az ézsaiási prófécia, mint egy programbeszéd: küldetésének, munkájának ünnepélyes bejelentése. Készítsünk mi is programtervet akár egy évre, akár rövidebb időszakra közösen a gyerekekkel a csoport számára! Különösen idősebb gyerekekkel, érettebb csoporttal érdemes ezt megtennünk. Gondoljunk az evangélium hirdetésének alkalmaira: Tanításra, evangelizációra, csendes-napra, táborra stb.; de a diakóniai munkára is: beteglátogatás, gyenge tanulók segítése stb. Milyen lelkülettel kell egymás felé fordulnunk, egymásról gondoskodnunk, hogy "az Úr kedves esztendejé"ben élhessünk?

wwww

227. A csodálatos halfogás - Máté 4,18–22; Márk 1,16–20; Lukács 5,1–11

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 227

Üzenet – Téma:

* Hittel hallgatni Isten szavára és engedelmeskedni annak.

* Az evangéliummal "embereket halászni".

Előzmények:

Názáretben az Úr Jézus szombaton beszélt a zsinagógában. A názáretiek először egyetértőleg hallgatták, de később megharagudtak rá. Le akarták Jézust taszítani a hegyről, Ő azonban elment, anélkül, hogy tehettek volna vele valamit. Kapernaumba ment, ahol lakott.

Bevezetés: A tanítványok második elhívása:

Figyeljünk először a Mt 4,13–17-re! A Názáretből Kapernaumba vezető útja során az Úr Jézus sok helyen prédikált. Mindig ugyanazt hirdette: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa." Jézus fellépésével betöltötte Galileában Ézsaiás próféciáját. Az Ézs 8,23-ban találjuk azt a próféciát, amit itt Máté idézett: "De nem marad sötétség ott, ahol elnyomás van." Ezzel a "pogányok Galileájá"-ra célzott. Az Üdvözítő odamenetele és ott-tartózkodása nagy jelentőségű volt annak a területnek a számára, amely valamikor Zebulon és Naftáli törzséé volt. A lakosság éveken át lelki sötétségben élt, távol Jeruzsálemtől, és megvetve a júdeaiaktól. Jézus idejében sokan voltak ördögöktől megszállottak. Rettentő sok volt a beteg: vakokat, bénákat, süketeket említenek később az evangéliumok. Krisztus éppen ezeket az embereket kereste föl, hogy az üdvösséget hirdesse nekik, és közülük sokat meggyógyítson.

Názáretből való elűzetése után az Üdvözítő Kapernaumot választotta lakhelyéül, vagy (a Jn 2,12 szerint) már ott is lakott.

Kapernaumban egy napon az Úr Jézus a Galileai-tenger partján járt. Látta, amint ott foglalatoskodnak tanítványai, Simon Péter, és testvére, András, akik halászok voltak. Ők, valamint Jakab és János, Zebedeus fiai, egész éjszaka halásztak. Most Simon és András hálójukat a tengerbe vetették, hogy megmossák. Jakab és János édesapjuk szolgáival a hálóikat javították.

Az Úr Jézus először Simonhoz és Andráshoz ment. Azt mondta nekik: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket." Ezzel tanítványai első elhívását szélesítette ki Jézus.

Most feladatot kaptak: emberhalászatot. Ahogy hálóikkal a halat próbálták a tengerből kifogni, úgy kell később az evangélium "háló"-jával az embereket megfogni, és az Isten országa "hajó"-jába "begyűjteni".

Simon és András azonnal engedelmeskedtek neki, és követték Őt. Kissé távolabb az Úr Jézus megállt a két másik testvér, Jakab és János mellett. Őket is elhívta, nagyon valószínűleg ugyanazokkal a szavakkal. Ők is otthagyták munkájukat és édesapjuk szolgáit, s követték Jézust. János számára ez a második elhívás volt; Jakab számára az első.

Történet:

Az Úr Jézus egyszer a Genezáret-tó* (vagy Galileai-tenger) partján állt. Nagy sokaság vette körül. Hozzá tódultak, hogy Isten igéjét hallgassák.

Az Úr Jézus meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt. A halászok* a parton a hálóikat* mosták. Beszállt az egyik hajóba*. Az tanítványáé, Simoné volt. Jézus megkérte Simont, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól. Ez meg is történt.

Ebből a hajóból tanította az odasereglett sokaságot. Amikor Jézus befejezte a beszédet, azt mondta Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!"

Simon csodálkozva felelte: "Mester, egész éjszaka* fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat."

Amikor ők (valószínűleg Simon és András) ezt megtették, nagyon sok hal nyüzsgött a hálóban (nagy tömeg halat* kerítettek be), úgy, hogy az majdnem elszakadt. Gyorsan intettek társaiknak (üzlettársaiknak?), Jakabnak és Jánosnak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Amikor hajójukkal Simon hajója mellé álltak, együttesen be tudták vonni a teli hálót. (Két férfi számára az túl nehéz és lehetetlen lett volna.) Mindkét hajó a pereméig megtelt hallal úgy, hogy majdnem elsüllyedtek. A tanítványok megtanulták ebből, hogy az Úr Jézus létfenntartásukról is tud és akar gondoskodni. Amikor Simon Péter ezt a csodát látta, leborult Jézus elé, és így szólt: "Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!" Arra célzott: Uram, nem vagyok méltó, hogy Veled legyek, mert bűnös ember vagyok. Nem tudjuk, vajon ezzel már azt ismerte-e fel, hogy az Úr Jézus Isten Fia.

A többiek, András, Jakab és János is nagyon csodálkoztak ezen a nagy fogáson. Mély tiszteletet éreztek Mesterük iránt.

Az Úr Jézus megnyugtatta őket: "Ne féljetek, ezentúl emberhalászok lesztek." Ezzel a néhány nappal azelőtti elhívásukat ismételte meg. Ez a csodálatos halfogás ennek az elhívásnak különleges jele. Ha engedelmeskednek parancsának, az evangélium hirdetése által sokakat behoznak majd Isten országának "hajó"-jába.

A hajókat kivonták a partra. A tanítványok otthagytak mindent – tehát a gazdag halfogást is –, és követték Mesterüket. (A halakat nyilván Zebedeus, az apa és szolgái hordták partra, s dolgozták fel. A gazdag fogás egyelőre elég volt családjaik eltartására.)

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

227

Jegyzetek: Genezáret-tava – Ótestamentumi neve Kinneret-tó volt (lásd 4Móz 34,11; 5Móz 3,17; Józs 13,27). A név az északnyugati termékeny földhöz kapcsolódik, vagy a tó szalagformájához (kinnor). Többi nevei: Galileai-tenger és Tibériász-tava. A tó egy meleg, termékeny völgyben, a hegyvidék lankái között terül el. 20 km hosszú és 10 km széles, s mintegy 50–250 m mély. (Lásd még a 215. lecke jegyzetét!) Halászok – Az ókori Palesztina néhány folyója és a Genezáret-tó gazdag halállománnyal rendelkezett. Ez sok embert vonzott, akik részben halászattal, részben a hallal való kereskedéssel foglalkoztak. A tó nyugati oldalán egymáshoz közel fekvő városok (Kapernaum, Magdala, Tibériász) lakói főleg halászatból éltek. Hálóikat mosták – A halászok egyik legfontosabb munkaeszköze a háló volt, melyet halászat után gondosan meg kellett tisztítani. Legegyszerűbb fajtája a kerek hajítóháló (Mk 1,16; Mt 4,18), peremén kőnehezékekkel. A part menti halászatban használták. Ügyes mozdulattal vetették a vízre, ott a kövek a háló szélét lehúzták a fenékre, majd kötéllel összevonva kiemelték a zsákmányt. A vontató-vagy kerítőhálóval kinn, a tó mély vizén halásztak. 200 m hosszú és 5 m széles is lehetett. Két hajó között feszítették ki és a partra vontatták, ahol kiválogatták a halakat (Mt 13,47–48). Mélyvízi halászatra használták a kivetőhálót is, mely kb. 15 m hosszú több részből álló hálóegyüttes volt. Alsó részét kövek húzták a mélybe. A halak beleakadtak az ív alakú hálóba, melyet a halászok a hajóba vontak, és ott válogatták ki a zsákmányt. Ilyennel fogták ki Péter és társai ezt a csodálatos zsákmányt. Ismeretes volt ezenkívül a horoggal (Mt 17,27), és a szigonnyal való halászat is. Hajó – Másik fontos munkaeszköze a halászoknak a hajó vagy bárka. Ezek formájáról nem rendelkezünk pontos ismeretekkel. 1986-ban a tóparti iszapban felfedeztek egy feltehetően Jézus korabeli bárkát, mely 8x3 m-es volt, négy evezős, egy kormányos irányította, és 15–20 személyt vihetett. Egész éjszaka – A tó körüli halászok főként éjszaka halásznak. Nappal a víz gyakran túl meleg; a halak egészen mélyen úsznak – a hideg vízben több az oxigén – így egyáltalán nem lehet kifogni őket. Annál nagyobb volt a csoda, hogy Simon és András nappal, az engedelmességnek e nagy iskolájában halakba ütköztek. Nagy tömeg halat – Nemcsak mennyiségre, fajtára is szép számú hal élt a Genezáretitóban. Ma kb. 25 különböző faj létezik. Ezek között van, amit mi is ismerünk: pl. dévérkeszeg, ponty, sügér. Legnevezetesebb a fésűshal (Chromis niloticus), melyet Péter-halnak is neveznek (Mt 17,27 alapján). Jellegzetessége, hogy kicsinyei a ragadozó halak elől az apa szájában keresnek menedéket.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:1; 67:1; 165:1; 299:1–5 Jertek, énekeljünk: 103; 109; 118:1–3; 134:1–3; 170; 235 Harangszó: 34; 35; 43; 45; 47; 50:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 5; 56; 60; 64; 75; 146; 163 Erőm és énekem az Úr: 26:3; 81; 82; 83; 131:1–2 Megjegyzések: Hittel hallgatni Isten szavára és engedelmeskedni annak – Amit Simon és a többiek az Úr Jézustól tanultak, számunkra is jó lecke. Ha hallgatunk arra a tanácsra, melyet Ő ad, áldottak leszünk. A tanítványok elhívásához hozzátartozott ez a hívő meghallgatás és azonnali engedelmesség. Csak amikor ezt megtanulták, akkor lettek készek az evangélista feladatának betöltésére. Ez a helyzet velünk is. Ne gondoljuk, hogy mi jobban tudjuk, mint Ő (nappal egyáltalán nem halásztak!), mert másképp nem kapjuk meg áldását. Az evangéliummal "embereket halászni" – Nagyszerű képet használt itt az Úr Jézus az evangélium hirdetésére. A tanítványok (az evangélium) hálóját szakszerűen kivetik, aztán megvárják, vagy jobban mondva, elvárják, hogy Isten akarata által a halak beleússzanak és így meg lehessen őket fogni. Az Úr Jézus maga gondoskodik arról – a Szentlélek által –, hogy az emberek megtérjenek "halászai" prédikálására. Az "emberhalász" feladata ránk is vonatkozik? Hogy tudjuk azt megtenni?

Vázlat:

Kapernaum Galileai-tenger/Genezáret-tava (Kinneret-tó)

Péter és András János és Jakab (Zebedeus fiai) halászat – nappal nagy fogás "Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!"

a tanítványok követik Jézust

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Viselkedésünk mozgatói. Megfogadjuk-e a felnőttek, társaink jó tanácsait, vagy pedig önfejűek vagyunk? Odafigyelünk-e, hallgatunk-e Isten szavára, igéjére, vagy a magunk feje után megyünk? Mit jelent az, hogy Jézust követni, szavának engedelmeskedni? (** ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• A halászat és munkaeszközei az ókori Izráelben és ma. A halászat módjai, halászhajók. A hal felhasználása táplálkozásunkban. (***)

Megjegyzés: A halhús jelenleg egészségtelen a környezetszennyezés miatt.

Természetismeret / Földrajz / Biológia

• A Genezáreti-tó természeti adottságai, halállománya, jellegzetes halfajtái. Modellezés terepasztalon. (** ***)

• A vízpart, az édesvíz élővilága. Édesvízi halfajok. A hal testfelépítése, élete.

Környezetszennyezés: halfajok pusztulása. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Verstanulás, versmondás. Rímpárok hiányzó betűinek kiegészítése szóban és írásban. (*)

• Összetett mondatok kiegészítése az utolsó tagmondattal. Összetett mondatok alkotása a "mégis" kötőszóval. (**)

• Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Élménybeszámoló. Elbeszélő fogalmazás vagy újsághír átélt vagy elképzelt élmény alapján. (** ***)

Matematika

• Számlálás húszon is túl. (*)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Tanulmányrajz készítése: A hal testfelépítése, belső arányai. Különböző halfajokra jellemző forma és színvilág. (** ***)

• Ókori és mai hajóformák tanulmányozása. Jellemző forma, szerkezet, belső arányok. (***)

• Festés (rajzolás zsírkrétával: *): Halak természetes környezetükben és halászat közben.

Halászat a tavon. Képalkotás elképzelés alapján. Érzelmek kifejezése a színek segítségével. (** ***)

• Modellezés: Hajómodell készítése papírdobozból, hajtogatással, fa- és textilmunkával.

Halformák hajtogatása. Akvárium modellje papírdobozból. (* ** ***)

• Térrendezés: Halak a halászhálóban, hajók a tavon. Élőlények, tárgyak és környezetük viszonya. (* **)

Testnevelés

• Fogójátékok: Halászfogó (Halászháló), Halacskák. (* ** ***)

227 A bibliai történet feldolgozása

Kapernaum

Jeruzsálem

Földközi-tenger

A csodálatos halfogás

*** 227

Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!

Lukács 5,10

kerítettek be...

Írd be a számok helyére az ABC megfelelő számértékű betűit (A=1, Á=2, B=3, C=4, D=5, E=6 stb.)! Csak az egyjegyű betűket sorszámoztuk a q,w és x nélkül. A kétjegyű betűk jegyeit külön négyzetbe írd!

Feldolgozás

*** 227

Munkalap: A rejtvény textusa:

Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. (Mk 16,15)

Jézus az "emberhalászatot" missziós parancsában teszi a tanítványok feladatává. Vessék ki az evangélium hálóját az egész világra, hogy az emberek bele térhessenek, megtérhessenek az örök életre.

Aranymondás:

Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! (Lk 5,10b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Fura jó tanácsok: A jó tanácsokat ne engedd el a füled mellett, különösen akkor, ha az Úrtól származnak! Még akkor se, ha első hallásra furcsának, értelmetlennek, vagy fáradtságosnak tűnnek, mint Péter esetében a nappali halászat. Példaképpen mondjunk néhány jó tanácsot a gyerekeknek, melyet akkor is érdemes megfogadni, ha kényelmetlen, vagy nem értjük, miért van rá szükség! (Pl. Jó időben is vigyél magaddal esőkabátot a kirándulásra! Mindig tanuld meg az aranymondást, szükséged lehet még rá! stb.)

Különös mesterség: Beszélgessünk az "emberhalászatról"! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy ez az evangélium hirdetését, és nem az emberek összefogdosását, lelki kényszerítését jelenti. Tehát nem "fejvadászatot" – gondoljunk a Jehova tanúi házaló gyakorlatára. Ez inkább válthat ki visszatetszést, és a halak elbújnak az iszapban.

1. Hogy nevezzük az embereknek az Úr Jézus számára történő "megfogás"-át?

2. Ki segíthet ebben? Ő akar segíteni?

3. Lehetünk mi is "emberhalászok"? Hogyan?

4. Kell ahhoz megbízást kapni? Elhívást?

Egyéb ötletek:

* A halászat: Tartsunk egy foglalkozást (órát) a halászatról, melyet beszélgetés, egyéni és csoportmunka, képek és könyvek tanulmányozása, beszámolók, esetleg dia vagy videovetítés tehet színesebbé! Könyvtárban is szervezhetjük. Kiegészíthetjük tanulmányi kirándulással egy közeli vízpartra, ha ott meg tudjuk figyelni horgászok vagy halászok felszerelését, tevékenységét. Egyben tisztázhatjuk a horgászat és halászat közötti különbséget. A témát kisebb témákra bontva, csoportmunkában, különböző könyvek tanulmányozásával érdemes feldolgozni.

Témajavaslatok: – Halászmesterség régen és ma

A halászat eszközei

Hálófajták, halfogási módok

Halászhajók, hajóformák

Édesvízi halfajták

– A Genezáret-tava bemutatása Mindegyik témánál figyeljünk a Bibliai kor és a mai kor jellemzőire is!

* Fogalmazás:

• Beszéljenek a gyerekek horgászélményeikről! Minden bizonnyal nehéz lesz őket leállítani.

• Írjanak elbeszélő fogalmazást vagy újsághírt egy nagy halfogásról! Szempontjai különfélék lehetnek:

Személyes élményen alapul.

Elképzelt történet – akár ma, akár a régmúltban.

Szubjektív nézőpontból (saját nevében) vagy objektív nézőpontból (kívülállóként) mondja el a történetet.

A szöveghez illusztrációt is készíthetnek.

* Rajzolás – festés:

• Készítsenek a gyerekek tanulmányrajzot különböző halfajtákról képek, esetleg élő állatok (akváriumban) megfigyelésével! Figyeljenek a test felépítésére, arányaira, a fajtára jellemző formára és színekre! Készíthetnek tanulmányrajzokat képek, modell vagy játék alapján különböző ókori és mai hajóformákról is. Figyeljenek a hajó szerkezetére, arányaira, jellemző formájára!

• Készítsenek festményt (tempera- vagy vízfestékkel) a bibliai történetről, vagy egy elképzelt ókori halászatról, melyben ők is résztvettek. A kép címe lehet a következő: Kivetik a hálót, A nagy fogás, Halak a hálóban stb.

* Modellezés:

• Az alsóban készült papírmodellek után, most készítsenek a gyerekek vitorlásmodellt fából! A magyarázó rajz alapján tervezzék meg a hajótest, vitorla, árboc méreteit, s azt, hogy milyen anyagból készüljön! Tervezzék meg a munkamenetet és az eszközszükségletet is! Ezután készítsék el a modellt egyéni vagy csoportmunkában.! A végén próbálják ki a hajót, még vitorlásversenyt is rendezhetnek. (Az 5. osztályos Technika tankönyv alapján – Műszaki

Feldolgozás

*** 227

• Felsősök számára egy nehezebben meghajtogatható hal fázisrajzait közöljük Fábián Zsolt: Origami c. könyve alapján (Dél-Kelet Kft., Békéscsaba, 1991)

• Az elkészült halak segítségével készítsünk "akváriumot"! Egy nagyobb papírdoboz egyik oldalát kivágjuk. Belsejét színes (kék) csomagolópapírral béleljük ki. Aljára vízinövényeket, köveket stb. vághatunk és ragaszthatunk színes papírból. A halakat a doboz tetejéről fonálon lógathatjuk a belsejébe, így azok "úszni" fognak. Néhányat az "akvárium" aljára is tehetünk. Sokféle színes halat használjunk fel! "Üvegfalat" is készíthetünk, ha átlátszó celofán, nylon vagy folpack anyaggal takarjuk le a doboz nyitott oldalát.

* Halászfogó (halászháló): A legkisebbek (*) munkalapján közölt fogójáték nehezebb változatához, jó koordinációs készség és igazi csapatmunka, egymásra figyelés szükséges, mint a halászok munkájához. Két gyerek megfogja egymás kezét, ők a háló, a fogók. Együtt szaladnak, és igyekeznek megfogni a többieket, a halakat. Mikor megfogtak valakit, az csatlakozik a hálóhoz. A háló egyre hosszabb lesz, egyre nehezebb mozgású, viszont egymásra figyeléssel nagyon alkalmas "kerítőhálónak", a halak bekerítésére. Ha ügyelünk arra, hogy a játéktér ne legyen túl nagy, és a határai egyértelműek legyenek, ez jól is fog sikerülni. Ha a háló elszakad, azt meg kell "foltozni", a gyerekek újra fogják meg erősen egymás kezét!

A csodálatos halfogás ** 227

Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk,de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.

Lukács 5,5

1. Színezd ki a rajzot, és rajzolj a hálóba halakat, majd vágd ki a hajókat és a hálót!

2. Vágd körbe az egész ábrát (az alsó üres részekkel együtt) a vastag vonal mentén!Vágd be az ollóval jelzett nyílást is!

3. Hajtsd előre a lapot a szaggatott vonalnál, a pontozott vonalnál pedig hátra! Ragaszdegymáshoz a satírozott oldalrészeket!

4. Ragaszd a hálót a hajó satírozott részéhez! Csúsztasd a hajót az előbbkeletkezett nyílásba, a hálót pedig az alattakivágott részbe!

5. Végül ragaszd a hátrahajtott alsó szelvényt a rajz hátsó részéhez!

Feldolgozás ** 227

Munkalap:

Másoljuk a munkalap ábráját rajzlapra vagy vékony kartonra! Mielőtt ollóhoz nyúlnának a gyerekek, színezzék ki a rajzokat! Jó, ha bemutatunk előtte néhány (lehetőleg színes) fotót a Genezáret-taváról.

Aranymondás:

Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. (Lk 5,5)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Jézus új csodája: Megint csodának voltunk tanúi. Először egyetlen hal sincs a hálóban... Jézus parancsára megtelik halakkal a háló. Egészen más történet, mint a víz borrá változtatása, és a királyi tisztviselő fiának a meggyógyítása. Ez Istennek a teremtett világ feletti hatalmát mutatja meg. A kérdés most az, hogy csodáról van-e szó. Arról, hisz minden, amit az ember nem tud megtenni, Isten azonban igen, az csoda. Gondoljunk arra, hogy Jézus egyik neve "Csodálatos".

1. Mi volt a csodálatos ebben az elbeszélésben?

2. Miért volt az csoda?

3. Miért volt ez más csoda, mint a víz borrá változtatása?

4. Miért volt ez más csoda, mint a királyi tisztviselő fiának a meggyógyítása?

5. Mégis, mi a három csodatételben a közös vonás, azonosság?

* Jézus különös kérése: A csoda nem megelőzi, hanem követi Péter engedelmes tettét: hallgat Jézus szavára és kiveti a hálót. Enélkül be sem következne a csoda. Mint ahogy a királyi tisztviselő is előbb hisz Jézus szavának és hazaindul, s csak utána tapasztalja meg a gyógyítás csodáját. Te hallgatsz-e az Úrra, az Ő szavára, a Bibliában naponta olvasott igére akkor is, ha valami egészen különöset kér tőled? Beszélgessünk arról, mi lehet ilyen különös kérés a gyerekek életében (mint Péter számára a háló újbóli kivetése egy sikertelen éjszakai halászat után)! Emeljük ki, hogy a hitnek milyen fontos eleme az engedelmesség! Csak akkor teljes a hitem, ha meg is teszem, amit az Úr mond nekem (Jak 2,22). Akkor is, ha az látszólag értelmetlen vagy felfoghatatlan. "Mégis". Ez lehet a kulcsszava a hit kockázatvállalásának.

Egyéb ötletek:

* "Mégis":

• Szóban vagy írásban egészítsék ki a gyerekek az alábbi összetett mondatokat! Magunk is kitalálhatunk még ilyeneket, sőt, a gyerekek is alkothatnak önállóan néhány hasonló mondatot.

Fárasztó volt a mai nap az iskolában, mégis…

Mindenki kinevette Petit, amikor megijedt az orvosi vizsgálattól, én mégis…

Mindenki ülve maradt a buszon, amikor felszállt egy öreg néni a csomagjaival, én mégis…

Olyan jó lenne vasárnap egész délelőtt TV-t nézni, mégis…

• Sokszor nincs már kedvem este elővenni a Bibliámat, mégis… Miután beszélgetéssel és mondatkiegészítéssel előkészítettük, s a gyerekek jól ismerik a "mégis" logikáját, írassunk velük elbeszélő fogalmazást azzal a címmel, hogy: Mégis! Írjanak le egy történetet a saját életükből, amikor mégis megtettek valami fontosat, valami jót a látszat, a körülmények ellenére!

Élővilág: Beszélgessünk, mutassunk be könyveket, gyűjtsünk képeket az édesvíz élővilágáról! Foglalkozzunk külön a halakkal, a különböző halfajtákkal, a hal életmódjával! A gyerekeket ez nagyon izgatja, biztosan többeknek van saját horgászélménye, amit szeretnének elmondani. Sétát, kirándulást is szervezhetünk egy közeli vízpartra.

Rajzolás – festés:

• Készítsenek a gyerekek tanulmányrajzokat különböző halfajtákról képek, esetleg élő állatok (akváriumban) megfigyelésével! Ügyeljenek a testfelépítésre, a test formáira és színeire!

• Fessenek halakat tempera- vagy vízfestékkel:

természetes környezetükben a víz mélyén,

egy halászhálóban,

egy akváriumban!

* Hajtogatás:

• Hajtogassanak a gyerekek csónakot, bárkát! Sokféle csónakhajtás létezik, a hajtogatós könyvekben, alsós technika könyvekben bőségesen találhatunk hozzá anyagot. Próbáljuk ki, hogy úszik a vízen! A legkisebbek (*) munkalapján, a halászhajónál leírt módon kiegészíthetjük halászó tanítványokkal, hálóval és halakkal is.

• Többféle halat is lehet hajtogatni, ezek közül egy egyszerűbb változatnak közöljük a fázisrajzait H. Vass Ildikó: Papírvarázslat c. könyvéből (Könyvesház Kiadó, Bp, 1993). A könyvben további jó ötleteket kaphatunk a halforma felhasználásához (akvárium, halból kialakított képek).

Feldolgozás ** 227

* Térrendezés:

• Vágjunk ki egy tó-formát kék csomagolópapírból! Ha van rá lehetőségünk, homokasztalon vagy homokgödörben lankás hegyeket, dombokat is formázhatunk köré. Helyezzük el rajta az elkészült csónak- vagy hajómodelleket!

• Szerezzünk egy halászhálót vagy ritka szövésű függönydarabot! Rakjuk tele hajtogatott halakkal, majd függesszük fel a teremben!

Mozgásos játék: Halacskák Feketenyéken gyűjtötte Gágyor József az alábbi népi játékot (Megy a gyűrű vándorútra Gondolat, Bp, 1982): A játékhoz az ábrán látható két térfélre osztott téglalapot kell rajzolni, mérete 4–5x12–15

Kijelölünk egy halászt, a többiek halacskák lesznek. A halász az egyik, a halak a másik térfélen állnak. A halak a felezővonalon keresztül megpróbálnak átfutni a túlsó térfél záróvonala mögé. Akinek sikerül, az ott marad egy darabig. A halász megpróbálja elfogni a halakat. Akit elfogott, azt a felezővonalra állítja. Akik ide kerülnek, hálót alkotnak kézfogással (egymástól kartávolságnyira felsorakozva). Aki még nem futott át, az ő kezük alatt, vagyis a hálón keresztül is futhat. A hálót alkotó játékosok kezük föl- és leengedésével akadályozhatják a halak mozgását. Sok játékos esetén a háló két, esetleg három sorból is állhat. A háló szemben áll az átfutó halakkal. Ha minden hal a túlsó térfél mögé vagy a felezővonalra került, a halász átmegy a túlsó oldalra, a háló megfordul és a halak újra futnak. Ez ismétlődik addig, míg egy kivételével minden hal a hálóba nem kerül. Az utolsónak maradt hal lesz az új halász.

A csodálatos halfogás * 227

Péter, te a tóban halásztál, ugye sok-sok halat hoz _ _ _?

Próbáld meg kiegészíteni a rímelő szavakat!

Egész éjszaka halásztam, pedig semmit sem talál _ _ _, csak az üres hálót hoztam, egyetlen halat sem f _ _ _ _ _.

Akkor Jézus lépett hozzám, szólt és szelíden nézett _ _ _: "Vigyed beljebb a hajódat, vesd ki újra a há _ ____!"

Hallgattam az Úr szavára, sok halam lett nemso ____. Két hajót is megtöltöttek, A hajók majd elsü ________.

A te szavadra mégis kivetem a hálókat. Lukács 5,5

Mennyi halat fognak ezek a halászok a tóból? Meg tudod-e számolni? Színezd ki a hálóban levő halakat, akkor majd jobban láthatod őket! Próbáld megszámolni valamennyit!

Ugye sok? A halászok ennyi halat fogtak:_____ Én ennyit tudtam belőle megszámolni: _____

Feldolgozás * 227

Munkalap:

A munkalap két részből áll. A két részt külön lemásolhatjuk A4-es lapokra. Ennek az az előnye, hogy a halak nagyobbak lesznek, és így a kisebb gyerekek is könnyen kiszínezhetik.

A-rész:

• Amikor a tanító a verset olvassa, a gyermekek mondják a kipontozott helyhez tartozó rímeket! Első osztályosok be is írhatják a pontok helyére a hiányzó betűket. A rímelő szavak sorban a következők: hoztál, találtam, fogtam, rám, hálókat, nemsokára, elsüllyedtek. Segíthetünk a rímek kitalálásában, ha mímes mozgással kísérjük a verssorokat (pl. az elsüllyedtek szó helyén a kezünkkel mutatjuk a mélybe süllyedést).

• Tanulják meg a verset, és mondják el párbeszédként; egyik gyermek kérdez, Péter válaszol.

B-rész:

• Alakháttér és számolási feladat: Felismerni a hálóban elrejtett sok halat, azokat kiszínezni és megszámolni. Az összes halat

(36) még első osztályban sem fogja tudni mindenki megszámolni. Azért csak hagyjuk, hadd számoljanak a gyerekek lelkesen, biztosan lesz, aki mindet megszámolja. Az elsősök leírhatják, mennyi halat számoltak meg, s közösen beírhatjuk, mennyi van összesen.

Aranymondás:

A te szavadra mégis kivetem a hálókat. (Lk 5,5)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A tanítványok elhívása:

• Játék hallás után: A gyermekek lehunyt szemmel körben ülnek. A tanító suttog egy nevet, a gyermek, aki meghallja a nevét, odamegy hozzá, és leül melléje. Beszélgetés: Ahogy ti hozzám jöttetek, amikor titeket hívtalak, úgy mondta az Úr Jézus barátai nevét, akiket kiválasztott. Azok odamentek hozzá, hogy vele menjenek.

• Az Úr Jézus téged is hív: Rajzolj egy képet magadról és ragaszd fel! Ügyelj arra, hogy milyen színű a szemed, a hajad, a ruhád stb.! Írd alá a nevedet, és pl. azt a mondatot, hogy "Az Úr Jézus hív engem.", vagy "Az Úr Jézus a barátom." (első osztályosoknak)

• Csoportmunka: Minden megrajzolt "fénykép"-et vágjanak ki a gyermekek, és ragasszuk fel azokat egy nagy ív papírra!

• A 220 * munkalapnál több ajánlatot találhat még a tanító, melyet felhasználhat ennél a történetnél.

* A halászhajó:

• Készítsünk egy hajót dobozból (lásd az 1. ábrát):

Ragasszunk egy doboz hosszabbik oldalára két hajóformát!

Erősítsünk vitorlát egy szívószálra, és szúrjuk azt egy kisebb dobozba vagy félbevágott parafadugóba, melyet a hajó aljára ragasztottunk!

Rajzoljuk le kartonpapírra a tanítványokat, vágjuk ki azokat, és ragasszuk a hajóba (pl. a belső oldalára)!

Készítsünk hálót gézből vagy egy függönydarabkából! Ragasszunk halakat a hálóra vagy a hálóba!

• Hajtogassunk hajót papírból (lásd a 2. ábrát): Sokféleképpen lehet hajót hajtogatni. A rajz ennek egyik egyszerű példáját mutatja. A gyermekek vágják ki, és ragasszák a csónakba a tanítványokat, oldalára pedig a halakkal teli hálót!

* A halfogás:

• Függesszünk fel egy halászhálót a teremben! Készítsünk halakat, és tegyük bele a hálóba! A 3. ábrát kartonpapírra másolva kivágva sablonként használhatjuk, de jobb ha a gyerekek maguktól rajzolnak különböző halformákat. A halakat különféleképpen lehet "diszíteni":

Tépjünk színes papírdarabkákat, és ragasszuk a halra!

Rajzoljunk pikkelyeket a halra (lásd a 3. ábrát)!

Vágjunk ki kis félkör alakot krumpliból, radírból, vagy szeget használjunk bélyeg

zőként! Bárhogyan készüljenek a pikkelyek, kialakíthatunk belőlük különböző sormintákat, motívumokat. Pl. piros-sárga-piros-sárga stb.

• Rajzfeladat: Rajzoljanak a gyermekek zsírkrétával halakkal teli hálót!

• Hal hajtogatása (lásd 4. ábrát): Hajtsunk be az átlója mentén egy nagyobb és egy kisebb négyzet alakú papírt, majd ragasszuk a halformára összehajtott papírokat színes háttérpapírra!

• Mozgástanítás: Halászfogó (Halászháló): Két gyermek megfogja egymás kezét, és így alakítanak hálót. Anélkül, hogy elengednék egymás kezét, próbáljanak más gyermekeket (halakat) megfogni. Az egyszerűbb változatban akit megfogtak, az a "partra kerül", kiáll a játékból. Bonyolíthatjuk a játékot úgy, hogy a megfogott hal csatlakozik a hálóhoz: hárman lesznek. Mikor négyen lennének, kettéválik a háló, és most már két pár kergeti a halakat. Ez így megy mindaddig, míg el nem fogynak a halak.

Feldolgozás * 227

3. ábra

1. ábra

4. ábra

2. ábra

wwww

228. Egy megszállottnak és Péter anyósának a meggyógyítása - Máté 8,14–17(18); Márk 1,21–34; Lukács 4,31–41

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 228

Üzenet – Téma:

Az Úr Jézus elleni gyűlöletet a Sátán kelti.

Az Úr Jézusnak hatalma van a betegségeken.

Előzmények:

Az Úr Jézus Kapernaumban három tanítványát, Pétert, Andrást és Jánost újból, Jakabot pedig először hívta el. "Emberhalászokká" fogja őket tenni. Ezt a csodálatos halfogás követte.

1. történet:

Amikor az Úr Jézus Kapernaumban volt, szombaton a zsinagógában tanított. Az emberekre mindig erősen hatott a tanítása, mert szavának hatalma volt.

Egy szombaton ott tartózkodott a zsinagógában egy tisztátalan, ördögi lélektől* megszállott ember is. Amikor meglátta Jézust, és hallotta, hogy beszél, így kiáltott fel: "Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom rólad, ki vagy: az Isten Szentje."

Világos, hogy nem maga az ember beszélt, hanem a benne levő ördög. A tisztátalan lélek többes számban szólt: "Mi közünk..." Ezzel azt adta tudtul, hogy ő egy a sok ördög közül.

A tisztátalan lélek először még meg akarta próbálni Jézust lekicsinyelni azzal, hogy Ő csak a megvetett Názáretből való valaki. Kételkedést akart elhinteni Jézus hallgatói között, mivel minden zsidó tudta ott is, hogy a Messiás Betlehemből fog származni. Hogy lehetne akkor ez a Názáreti a Messiás?

De mennyire félt ez az ördög Jézustól! A tisztátalan lélek Jézustól való félelme már a szavaiból is azonnal kitűnt: "Mi közünk hozzád...!" Nagyon jól tudta, hogy Jézus őt kiűzheti és elpusztíthatja! Az az ördögök nyomorúsága, hogy megmaradnak Isten elleni lázadásukban, de tudják, hogy végül ők maradnak alul. Tudják ezt, s ez teszi gyűlöletüket és ellenállásukat egyre nagyobbá.

Kénytelen-kelletlen be kellett ezeknek az ördögöknek vallani, hogy Jézus Isten Szentje. Ez az elismerés azonban egyáltalán nem jelent tiszteletet. Az ördögök csak gyűlölni tudnak!

Az Úr Jézus most megmutatta isteni hatalmát. A megszállotton segíteni kellett. Azt mondta az ördögnek: "Némulj el, menj ki belőle!"

Most meg kellett történnie annak, amitől a tisztátalan lélek annyira félt! Nem akarta elhagyni áldozatát! De engedelmeskednie kellett Jézus akaratának. Akkor "megrázta" azt az embert, aki vonaglott. Odavetette a zsinagóga közepére. A Sátán és csatlósai sohasem bánnak gyengéden az áldozataikkal. Gyűlölik Istent, és ezért gyűlölik az Ő teremtett világát, teremtményeit, különösen pedig az embereket.

"Hangosan kiáltott", és kiment belőle, de semmi "kárt" nem tett benne. Ez a hatalomfitogtatás azonban nem sokat jelentett már. Ő a legyőzött!

A zsinagógában levők nagyon megdöbbentek. Ennek az embernek a viselkedéséből és szavaiból rájöttek arra, hogy tisztátalan lélek volt benne. Most azonban megtudták, hogy ennek az ördögnek meg kellett hátrálnia Jézus hatalma elől. Tisztelettel eltelve kérdezték egymástól, milyen "új tanítás"-t hozott Jézus, mivel hatalma van a tisztátalan lelkek fölött úgy, hogy azok engedelmeskednek neki.

Azt azonban nem olvassuk, hogy ezek az emberek megtértek volna. De Jézus hatalmának a híre elterjedt mindenfelé, Galilea egész környékén.

2. történet:

Amikor az Úr Jézus eltávozott a zsinagógából, Simonnal és Andrással, Jakabbal és Jánossal együtt elment Simon és András* házába. Jézus tudta, hogy ott segítségére van szükség... A házba belépve látta, hogy Simon anyósa lázasan fekszik az ágyban. Simon és a felesége szóltak az érdekében Jézusnak.

Az Úr Jézus odaállt az ágy végébe, és "ráparancsolt" a lázra*. Majd megfogta az asszony kezét, és talpra állította. Az asszonyt elhagyta a láz.

Az idős asszony azonnal felkelt az ágyból. Teljesen meggyógyult. Az bizonyította ezt, hogy rögtön ételről és italról gondoskodott Jézus és a többiek számára, s szolgált nekik.

Amikor a szombat elmúlt – naplementekor, este hat óra körül a zsidók megint tevékenykedni kezdtek –, sokan hozták beteg családtagjaikat vagy barátaikat az Úr Jézushoz. A gyógyítás ünnepe lett az a nap, mert sok beteg meggyógyult, amikor Jézus rájuk tette a kezét.

Sok ördögtől megszállott is volt ott. Az Úr Jézus minden tisztátalan lelket arra kényszerített, hogy hagyja el áldozatát. Az ördögök akkor dühöngve azt kiáltották: "Te vagy az Isten Fia!" Ez egy kínpadon való beismeréshez hasonlított. Az Úr Jézus nem akarta, hogy így beszéljenek róla. Nem kívánta, hogy ilyen istentelen módon ismertessék, hogy Ő az Isten Fia. Róla csak szeretetből és tisztelettel szabad beszélni. És ezt az ördögök természetesen nem tudják, és nem is akarják tenni.

Máté azt írja, hogy Jézus gyógyításai Ézsaiás próféciájának a beteljesedését jelentik (Ézs 53,4): "Erőtlenségünket ő vette el, és betegségeinket ő hordozta."

Mt 8,18: Amikor Jézus meglátta maga körül a sokaságot, kérte a tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és keljenek át a túlsó partra.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

228

Jegyzetek: Tisztátalan lélek – Az Újszövetség különféle elbeszéléseiben gyakran találkozunk "megszállottak" meggyógyításával. Ezért ezt az anyagot itt bővebben ismertetjük. A Sátán, görögül "diabolos", az ördög, egy angyal, aki fellázadt Isten ellen, és letaszíttatott. Bukásába sok angyalt magával sodort (lásd Júd 6). Nem gonosz erő, hanem személy, "e világ fejedelme" (lásd Jn 12,31; 14,30). Az Ószövetség azt írja az "ördögök"-ről (3Móz 17,7): "Ne áldozzák (az izráeliták) ezután véres áldozataikat a gonosz szellemeknek (Károli: az ördögöknek), akikkel paráználkodnak"; 2Krón 11,15: "Az (Jeroboám) pedig a saját papjait rendelte az áldozóhalmokra, a gonosz szellemek (Károli: bakok) szolgálatára, meg a borjakéra, amelyeket csináltatott"; Ézs 13,21: "És démonok (Károli: bakok) szökdelnek ott". A pogányok bálványokként tisztelték őket. Az izráeliták is elkövették ezt a vétket. A 3Móz 17,7-ből kitűnik, hogy ők ezt már Egyiptomban megtették. Az "ördög" a héberben azt jelenti: "szőrös bak". A Sátánnak sok ördög áll a "szolgálatára". Az Újszövetség "tisztátalan lelkek"-nek vagy "gonosz lelkek"-nek nevezi őket. Mi "démonok"-nak nevezzük őket, a görög "daimon" vagy "daimónion" szóból kölcsönözve. A démonok az embereket teljesen hatalmukba tudják keríteni. Valóban áldozataikban "laknak", és azt tetetik velük, ami nekik tetszik (lásd többek közt Lk 8,30). Az ördögtől "megszállott" néha azt mondja, amit a tisztátalan lelkek mondatnak vele. A megszállottat nem mindig lehet felismerni, gyakran csak akkor, ha sarokba szorítják, különösen Isten igéje. Az ördögök félnek Jézus Krisztusnak, Isten Bárányának a nevétől (Jak 2,19). Ők is hiszik, hogy "egy az Isten", és "rettegnek". Ez nem üdvözítő hit, hanem fogcsikorgatva való elismerése Isten hatalmának. A hívő számára lehetséges, hogy Jézus nevében a megszállottban levő ördög(ök)nek megparancsolja, hogy menjen(ek) ki belőle. Jézus tanítványai és követői közül mások is űztek ki ördögöket az Ő nevében (lásd többek közt Mk 6,13; 9,38; Lk 9,1). És "azok, akik hisznek" Krisztus feltámadása után mostanig meg tudják tenni (lásd Mk 16,17). A Sátán mint a "világosság angyala": Lucifer is megjelenhet (lásd 2Kor 11,14), de ő "embergyilkos kezdettől fogva" (Jn 8,44), és az is marad, aki "mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8). Különösen mint a "világosság angyala", veszélyes a Sátán! (2Kor 11,14) Azt is állítják, hogy éppen Jézus földre jövetelekor voltak különösen aktívak az ördögök Izráelben. Így lesznek majd azok akkor is, mielőtt Krisztus visszajön az ég felhőin. Simon és András háza – A Jn 1,44 szerint Péter és András Bétsaidából származtak, de nyilván átköltöztek Kapernaumba. Ráparancsolt a lázra – Az Úr Jézus "ráparancsolt" a lázra. Neki tehát hatalma van a láz és a betegségek fölött is. A lázat gyakran gyulladás okozza. Ha ennél az asszonynál is az volt az eset, akkor a gyulladásnak azonnal meg kellett szűnnie. Tapasztalatból tudjuk, hogy normális esetben a gyulladás csak lassan múlik el. Régebben a gyulladás gyakran halállal végződött. Antibiotikumokkal ma a gyulladást hamarabb meg lehet gyógyítani. Ha erre gondolunk, akkor Péter anyósának a gyógyulása számunkra még nagyobb csoda.

Énekek:

Református énekeskönyv: 30:1–2; 146:5.8; 226; 330:1; 238:5–7 Jertek, énekeljünk: 74; 127:1.2; 153

Harangszó: 24; 37; 48; 50 Dicsérjétek az Urat!: 20; 55:1–2; 62

Erőm és énekem az Úr: 74; 76; 77:1.4

Megjegyzések: Az Úr Jézus elleni gyűlöletet a Sátán kelti – Azok, akik csak eszükkel és nem a szívükkel ismerik el, hogy Krisztus Isten Fia, és így valójában nem hisznek benne, tulajdonképpen csupán addig jutottak, mint az ördögök, akik csak gyűlölni tudják Jézust. Ha ezt jól meggondoljuk, az rémesebb, mint amikor az emberek élesen nyilatkoznak Jézus Krisztusról. Azt bizonyítják ezzel, hogy a Sátán hatalmában vannak. A világ lázadó fejedelmét szolgálják, és nem a világ Királyát és Szabadítóját. A gyermekeknek ezt tudni kell, hogy ne a Sátánnak, hanem az Úr Jézusnak adják a szívüket. Az Úr Jézusnak hatalma van a betegségeken – Péter anyósa meggyógyításának a történetét úgy tekintik, mint valami kivételeset. Hajlandók vagyunk a betegséget, lázat, fertőzést stb., orvosi esetnek tartani, amely ellen valamit tennünk kell, például gyógyszert bevenni. Az Úr Jézus ráparancsolt ennek az asszonynak a lázára, és ezzel bebizonyította, hogy a betegség több, mint egy biológiai eset. A betegség tehát a büntetésnek, az átoknak egy része, amelynek az emberiség a bűneset miatt alá van vetve. A Biblia a halált is úgy mutatja be, hogy az önálló, majdnem, mint egy személy. Gondoljunk csak pl. az 1Kor 15,55-re: "Halál, hol a te fullánkod?" Az Úr Jézus gyógyításai az új kor előhírnökei, amikor a romlandóság "feltámasztatik romolhatatlanságban" (1Kor 15,42). Ha betegek vagyunk, mi is imádkozhatunk gyógyulásért. Az Úr Jézusnak ugyanis most is van hatalma a betegségeken. Nem abból indulunk-e ki sokszor, hogy a béke, szerencse, egészség stb. normális dolog? De hiszen még mindig egy átok alatt levő világban élünk. Akkor a háború, éhség és nyomorúság is "normális dolog". Ha mi azoktól (mégis) védve vagyunk, az Isten kegyelme, melyért naponta hálát adhatunk neki!

A bibliai történet feldolgozása

228

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Természetismeret / Biológia és egészségtan / Háztartástan / Technika / Emberismeret

• A gyerekek életében előforduló legfontosabb betegségek. Ezek keletkezése és gyógyítása. (** ***)

• Az egészség értéke. Egészségvédelem. A betegségek megelőzése. Személyi higiénia, környezeti tisztaság, helyes életmód és táplálkozás. (** ***)

• A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Lelki eredetű betegségek, és ezek megelőzése. A helyes életrend, jó emberi kapcsolatok szerepe. (***)

• Isten hatalma a betegségek felett. Jézus, mint egészségünk alapja. (** ***)

• Az orvos munkája. Lehetőségei és korlátai a gyógyításban. (** ***)

• Okkult szellemi hatások napjainkban. Ezek veszélye, romboló hatása a lelki egészségre. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés, szóbeli beszámolók a betegségekről. (** ***)

• Elbeszélő fogalmazás írása személyes élmény alapján. (**)

• Levélírás elképzelt vagy személyesen átélt élmény alapján. (***)

• Kreatív szövegalkotás: "Orvosi recept" megfogalmazása valamilyen lelki bajra. Humor és szimbolikus jelentés a szövegben. (***)

Vázlat:

Kapernaum zsinagóga az ember, akiben tisztátalan lélek volt Jézus meggyógyította – megparancsolta a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki abból az emberből

Simon, András, Jakab, János

Péter anyósa – láz gyógyulás

este sok beteg meggyógyult

Egy megszállottnak és Péter anyósának a meggyógyítása

*** 228

"...Tudom rólad, ki vagy: az Isten Szentje." Jézus ráparancsolt: "Némulj el, és menj ki belőle!" A tisztátalan lélek pedig megrázta azt az embert, hangosan kiáltott, és kiment belőle.

Feldolgozás

*** 228

Munkalap: A munkalap textusa:

Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. ...az ő sebei árán gyógyultunk meg. (Ézs 53,4a.5c)

Ézsaiás próféciája ("receptje"), melyre Máté is hivatkozik, utal a mi beteg állapotunkra; az "orvosra", Krisztusra, aki meggyógyít; és az "orvosságra", az ő helyettes áldozatára is. Sőt betegségünk pontos "diagnózisát" adja: "Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. " (Ézs 53,5a) Ezt, vagyis a betegség helyét kerestessük meg a gyerekekkel a Bibliában, mint "orvosi szakkönyvben"!

Aranymondás:

A munkalap idézett textusa: Ézs 53,4a.5c

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Gyűlölet Jézus ellen: Az Úr Jézus elleni gyűlölet sajnos általános jelenség a világban. Beszélgessünk a csoporttal arról, hogy hol és kiknél találkozunk ezzel a gyűlölettel! Él ez a gyűlölet bennünk is? Reméljük, hogy nem, és imádkozzunk azért, hogy ne is éljen! Mi jöhet ennek a gyűlöletnek a helyére? Ez a gyűlölet a Sátántól van. Mikor olvasunk a Bibliában először a Sátán gyűlöletéről? Miből vesszük észre ebben a történetben, hogy Jézust gyűlöli? Hogyan nyilvánította ki a megszállott emberben levő ördög ezt a gyűlöletét? Hozzájárult ehhez az Úr Jézustól való félelem is? Miből vesszük ezt észre? Miért viselkedik a Sátán mindig így az Úr Jézussal szemben?

Hatalom a betegségek felett: Az orvosoknak nincs igazi hatalmuk a betegségek felett. Küzdhetnek a betegségek ellen, de nem mindig maradandó eredménnyel. Egyedül Istené ez a hatalom. Az Úr Jézus gyakran megmutatta ezt a hatalmat földi munkássága idején, Ő az igazi "orvos". Kihez mégy, vagy ki jön hozzád, ha nagyon beteg vagy? Mit tesz a háziorvos akkor? Sorolj fel néhány szakorvost, akik kórházakban dolgoznak! Mi ott a feladatuk? Mit tudnak tenni az orvosok, és mit nem? Ki gyógyítja meg teljesen az embereket? Miért nem gyógyul meg minden beteg? Miért szabad imádkozni, ha betegek vagyunk, vagy más beteg?

Feldolgozás

*** 228

Isten országa vénye

Orvos aláírása:

J. Kr. Dr.

* Okkult hatások: Beszélgessünk a gyerekekkel a "megszállottság" másik veszélyforrásáról, az okkultizmusról, melynek minden formája a Sátán hatalma által történik! Összegyűjthetjük azokat, melyeket a gyerekek is ismernek vagy hallottak már róluk (jóslás, horoszkóp, szellemidézés, asztaltáncoltatás stb.). Hívjuk fel figyelmüket a veszélyre az 1Pt 5,8 alapján! Az ördög, mint "ordító oroszlán" legszívesebben minden fiatalt "elnyelne". Külön kitérhetünk a rockzenére, rock-koncertekre, a lázadó magatartásformákra.

Egy megszállottnak és Péter anyósának a meggyógyítása

** 228

Jézus egyik csodája azvolt, hogy megfogta egyidős asszony kezét, éstalpra állította. Akkorazonnal megszűnt a láza.Péter anyósa teljesenmeggyógyult!

**

*

**

*

Ézsaiás 53,4a

Hogy Jézus a mi gyógyítónk, orvosunk, aztmár Ézsaiás prófétamegírta. Írd be az igét ahőmérő higanyszálábaalulról felfelé!

Feldolgozás ** 228

Munkalap:

A munkalapot szépen ki kell színezni. Nem baj, ha nagy felületeket (pl. takaró, háttér) fehéren hagynak a gyerekek. A fehér szín a tisztaságot jelenti, hozzátartozik a beteg környezetéhez, akkor is, ha Péter anyósa nem kórházi ágyban feküdt. Az Ézsaiás 53,4a így hangzik: "Pedig a mi betegségeinket viselte". Ha arra gondolunk, hogy az emberiség betegsége, láza a bűn, s hogy ebből Jézus helyettes áldozata révén gyógyulhatunk ki, a kereszt és a hőmérő jelképe érthetővé válik. (Olvasd ehhez tovább az igét: Ézs 53,4–5!)

Aranymondás:

Az idézett ige Ézs 53,4a.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Megszállottság: A "Tisztátalan lélek" jegyzet elegendő információt nyújt a beszélgetéshez. Nem lehet viszont mindent elmondani a gyermekeknek. Ezért beszéljünk dióhéjban arról, hogy a megszállott pontosan azt teszi és azt mondja, amit az ördög akar. Ez elegendő.

Jézus gyógyító hatalma: Az Úr Jézusnak a betegségek feletti hatalma nagyon fontos beszédtéma. Erre már röviden sor került, amikor a királyi tisztviselő fiának a meggyógyításáról szóltunk. De most ennek több figyelmet szentelünk. Különösen azért, mert a gyermekek a bibliai gyógyulásokat hallva megkérdezhetik, miért vannak akkor még beteg emberek. Érthető, de meg kell magyaráznunk, hogy a betegség a bűn egyik következménye. Ha gyógyulás történik, az Isten kegyelme. Azt is meg kell azonban mondani, hogy szabad a gyógyulásért imádkozni. Egy ilyen beszélgetés magyarázatot adhat minderre. A gyermekeknek gyakran bőséges véleményük lehet erről a tárgyról. Logikus, mert környezetükben sok beteggel találkoznak, és maguk is voltak már betegek.

Betegség és gyógyulás:

• Mondják el néhányan saját betegségük és gyógyulásuk történetét! Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást a következő címek közül választva: Beteg voltam, Meggyógyultam!

• Beszélgessünk a betegségekről! Milyen betegségeket ismernek a gyerekek? Melyik az, amelyik magas lázzal jár? Magas láz esetén mi a teendő? Itt beszélhetünk arról, hogy a magas láz régen gyakran vezetett halálhoz, mivel nem voltak megfelelő gyógyszerek. Ha erre gondolnak a gyerekek, jóval nagyobb jelentőségű lesz számukra, hogy Péter anyósát "elhagyta a láz". Beszélgessünk a betegségek megelőzéséről, az ellenük való védekezésről is! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy milyen "drága" ajándék Istentől az egészségünk. Ezért nagyon kell rá vigyázni, és hálát adni érte Istennek.

• Beszélgessünk az orvos munkájáról is! Hogyan zajlik le egy orvosi vizsgálat vagy kezelés? Milyen eszközökkel végzi ezt az orvos? Külön kitérhetünk a kórházak felszerelésére, a műtétekre, kórházi ápolásra is. Hozzanak a gyerekek játék orvosi eszközöket! Kiegészíthetjük néhány üres orvosságos üveggel, injekciós fecskendővel, vagy mull-pólyával. Játsszanak el a gyerekek különböző orvosi vizsgálattal, kezeléssel kapcsolatos élethelyzeteket! (Helyszín: otthon, orvosi rendelőben, kórházi szobában, műtőben stb.) Végül beszélhetünk arról, van-e teljes hatalma az orvosnak a betegségek felett! Hogyan gyógyított Jézus? Miben más az Ő gyógyítása, mint egy mai orvosé?

* Betegápolás:

• Jézus meglátogatta Péter beteg anyósát és a gyógyulást vitte neki. Akkor is fontos a beteglátogatás, ha nem gyógyulást, csak vigasztalást, buzdítást jelent. A betegnek szüksége van arra, hogy érezze, tudja, egészséges társai gondolnak rá, törődnek vele. Különben erőt vehet rajta a csüggedés, különösen súlyos betegség esetén. Beszéljenek a gyerekek arról, ki látogatta meg őket betegségük idején, illetve ők kit látogattak meg, amikor beteg volt! Mit jelentett számukra, illetve a beteg számára a látogatás?

• Ha van beteg a csoportban, szervezzünk meg a számára egy beteglátogatást! Azt is megszervezhetjük előre, hogy betegség estén ki kinek segít, viszi el a házi feladatot vagy számol be az órai munkáról. De ha csak a tanult aranymondást viszi el egy kis cédulán, az is milyen sokat jelent! S ami a legfontosabb, ne feledkezzünk meg a betegeinkért való imádkozásról! Az olyan, mintha Jézust hívnánk hozzájuk látogatóba. Ahogy Péter tette. Hogy hozza el a gyógyulás ajándékát.

* "Jézus míg a földön járt" (Harangszó. TeZeM, Bp, 1994, 24. é.)

Jé -zus, míg a föl -dön járt,

Gyó -gyí -tott és pré -di -kált. – Jé -zus kö -nyö -rülj!

wwww

229. Körút Galileában; Egy leprás és egy béna meggyógyítása - Máté 4,23–25; 8,2–4; 9,1–8; Márk 1,35 – 2,12; Lukács 4,42–44; 5,12–26; 8,1–3

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 229

Üzenet – Téma:

Az Úr Jézus megbocsátja a bűnöket.

Hit Jézusban, mint Isten Fiában.

Előzmények:

Kapernaumban a zsinagógában az Úr Jézus szombaton kiűzött egy tisztátalan lelket, aztán meggyógyította Péter anyósát. A szombatot követő estén sok beteget meggyógyított, és sok tisztátalan lelket kiűzött.

1. történet:

Az Úr Jézus egy lakatlan helyen imádkozva egyedül töltötte az éjszakát. Másnap reggel Simon Péter és a többi tanítvány utána mentek. Megmondták neki, hogy mindenki Őt keresi. Jézus azt felelte, hogy most elmennek, és bejárják Galileát, hogy ott is hirdesse az igét. Ugyanis az a feladata, hogy másoknak is hirdesse az Isten országának evangéliumát. "Mert azért jöttem (küldettem)", mondta.

Jézus egész Galileában prédikált a falusi zsinagógákban. Tanítványai vele voltak. Sok beteget meggyógyított. Holdkórosokat* és bénákat. Ördögöket is űzött ki.

Több nőt is meggyógyított. Lukács Magadalai Márián kívül megemlíti Johannát, Kuzának, Heródes (Antipás) egyik főemberének a feleségét, Zsuzsannát és még sok más asszonyt is. Ezek az asszonyok, akik nyilván gazdagok voltak, gyógyulásuk után vállalták, hogy Jézusról és tanítványairól gondoskodnak: "szolgáltak neki vagyonukból" (Lk 8,3).

Az egyik városban* volt egy leprával* teljesen beborított ember. A beteg arcra borult az Úr Jézus előtt, és könyörgött neki: "Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem." Ez a helyes módja az imádkozásnak: csak ha az Úr akarja. Az imádság meghallgatása az Ő kegyelmétől függ, és nem az imádkozó valamiféle érdemétől.

Az Úr Jézus meghallgatta ezt a kérést. Megérintette a leprást (amit senki sem tett, mert félt, hogy megkapja a leprát), és azt mondta: "Akarom, tisztulj meg!"

Azonnal letisztult róla a lepra. Egész teste ismét egészséges lett!

Jézus azt mondta neki, hogy senkinek se beszéljen a gyógyulásáról. Az embernek el kellett mennie, hogy megmutassa magát a papnak. Az fogja őt tisztának nyilvánítani. Aztán a megtisztultnak fel kell ajánlani a kötelező áldozatot* a megtisztulásáért, ahogyan azt Mózes a törvényben megparancsolta (3Móz 14,1–32). Bár az embernek nem volt szabad a gyógyulásáról beszélnie senkinek, mégis megtette. Nem tudott hallgatni arról a csodáról, mely vele történt. Ezáltal Jézus csodatevő hatalmának a híre még jobban elterjedt a környéken, és sokan jöttek hozzá mindenfelől, még Szíriából is*, hogy hallgassák, és meggyógyuljanak. Emiatt lehetetlenné vált az Úr Jézus számára, hogy tovább is ott maradjon. Elment hát a pusztába, hogy imádkozzék.

2. történet:

Néhány nap múlva az Úr Jézus megint Kaperneumba hajózott. Bement egy házba (lehet, hogy Simon és András házába). Amikor az emberek ezt megtudták, sokan jöttek oda a házba. Még az ajtó előtt is álltak. Voltak ott farizeusok és írástudók (törvénytudók) is Galileából, továbbá Jeruzsálemből. Jézus hirdette nekik az igét. Az Úr ereje gyógyításra is indította Őt.

Négy férfi ágyon egy gutaütött, béna embert hozott a házhoz. Igyekeztek bevinni, hogy letegyék Jézus elé. De a sokaság miatt nem tudtak bemenni a házba. Tanácskoztak, hogy mit tegyenek. (Az embereknek eszébe se jutott, hogy utat engedjenek ennek a bénának). Aztán a négy férfi fölvitte a külső lépcsőn a bénát a ház lapos tetejére*. Megbontották a tetőt. Az így keletkezett nyíláson át leeresztették (kötélen?) a bénát az Úr Jézus lába elé.

Jézus látta, milyen nagy a hitük (mind a négy baráté, mind a bénáé). Azt mondta a bénának: "Ember, megbocsáttattak a te bűneid." (Mt 9,2: "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid.")

A bénát nem azért hozták Jézushoz, hogy a bűneit bocsássa meg. Számára azonban sokkal fontosabb volt, hogy a bűnei bocsánatot nyerjenek, mint a teste gyógyulása.

Az írástudók és farizeusok azon tanakodtak: "Kicsoda ez, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?" Tehát nem hitték, hogy a Názáreti Jézus az Isten Fia. Másként nem így reagáltak volna.

Jézus tudta, mit gondoltak. Ezért megkérdezte tőlük. "Miről tanakodtok szívetekben? Mi könnyebb (egyszerűbb): ezt mondani: Megbocsáttattak a te bűneid, – vagy pedig ezt mondani: Kelj fel, fogd az ágyadat és járj?! Azért pedig, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!"

A béna azonnal felállt, felvette az ágyát, és kiment a házból mindenki szeme láttára. (Most utat engedtek neki az emberek.) Dicsőítette Istent.

Mindenki csodálta azt, ami történt. Ők is dicsőítették Istent, aki ilyen nagy hatalmat adott az embereknek(!). Félelem fogta el őket, és azt mondták egymásnak: "Hihetetlen dolgokat láttunk ma!". Sajnos nem hittek Jézusban, mint Isten Fiában, hanem csak olyan embert láttak benne, aki Istentől rendkívüli ajándékokat kapott.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

229

Jegyzetek: Holdkóros – Ez egy időnként, a holdfázisokkal visszatérő betegség, vagy a teleholdkor fellépő szenvedés. Ez még nem bizonyítja, hogy kapcsolatban van ez a betegség a holdváltozásokkal. A Mt 17-ben a holdkóros fiú betegsége epilepsziaként nyilvánul meg, és oka, hogy ördög szállta meg. Az egyik városban – Nagyon valószínű, hogy ez a csoda is Kapernaumban történt. A Mk 2,1-ből következtethetünk erre: "Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba..." Teljesen beborította a lepra – A lepra ázsiai és afrikai országokban ma is előforduló gyógyíthatatlan betegség. Tünetei: kisebbedő daganatok lépnek fel, és terjednek tovább a testen vagy a végtagok sorvadnak el ízenként. A törvény szerint azt a leprást, akinek egész testét beborította a betegség, úgy, hogy a bőre teljesen fehér volt, a pap tisztának mondta ki (lásd 3Móz 13,12–13). De ha "vadhúst" talált rajta, akkor még tisztátalan volt (3Móz 13,14). Mivel ez a leprás gyógyulása után meg kellett, hogy mutassa magát a papnak, és áldozatot kellett felajánlania (lásd 3Móz 14), nagyon könnyen lehet, hogy a betegség továbbterjedésének a nyomait ("vadhús") hordozta magán, amikor Jézussal találkozott. Ezért tehát tisztátalan volt, és nem maradhatott a városban. A város elöljáróságának ki kellett őt tiltania a városból. A lepra kifejlődését ma már jobban kézben tartják az orvosok, de nem mindig tudják meggyógyítani teljesen. Különféle külmissziói és segélyszervezetek sok gondot fordítanak a lepra-betegek gondozására. Áldozat – 3Móz 14,10: a jómódúaké: két hibátlan bárány meg egy egyesztendős hibátlan nőstény bárány, finomliszt és olaj; 3Móz 14,21–22: a szegényeké: egy bárány és két gerlice vagy két galambfióka, finomliszt és olaj. Szíriából – Szíria itt azt a területet jelenti, mely régebben a Seleukidák országához tartozott. Gondoljunk csak a hírhedt IV. Antiochus Epiphanesre, aki kegyetlenül elnyomta a zsidókat. Közép-Keletnek ez a része később a rómaiaké lett. A Lk 2,1 is Szíría néven említi: "...Szíriában Cirénius volt a helytartó." Lapos tető – A keleti házak lapos tetőit különféle célokra használták: társalgásra, komoly ügyek megtárgyalására (1Sám 9,25: a háztetőn beszélgetett Sámuel Saullal), komoly helyzetekben (Ézs 15,3; 22,1), ünnepeken (többek közt a lombsátor ünnepén), imádkozásra (ApCsel 10,9: Péter Simon tímár házának a tetején imádkozott). Az is megtörtént, hogy az esős időszak után néhány kecskét tartottak ott. Ugyanis a tető vályogból volt. Ha sokáig esett, a vályog átnedvesedett és megpuhult úgy, hogy a magok, melyeket a szél odasodort, ki tudtak kelni. Az állatok a füvet stb. lelegelték. Nem volt nehéz a tetőre feljutni, mivel minden keleti háznak volt külső lépcsője. Tehát a négy férfinak a bénával nem kellett "falmászó"vá lenni!

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 51:1; 217:1–2; 220:1; 226:1; 460:1–5; 465:1–3; 469:1–2; 470:1–2 Jertek, énekeljünk: 127:1–2; 174; 175:2; 241:1–3 Harangszó: 24:1.4–6; 36; 37; 50; 53:1.7 Dicsérjétek az Urat!: 35:1.5; 38; 48:1–2; 51:1–2; 55:1–3; 62; 159:1–2 Erőm és énekem az Úr: 29; 82:1–3; 121:1–2; 130

Megjegyzések: Az Úr Jézus megbocsátja a bűnöket – Az Úr Jézus a béna embert először bűnbocsánattal ajándékozta meg, és csak aztán a gyógyulással. Ezzel minden betegség gyökerére mutatott rá. Jól tesszük, ha itt ezt alaposabban megtárgyaljuk az 1Móz 3 útmutatása alapján, ahol ugyan nincs közvetlenül szó arról, hogy a betegség a bűn következménye, de arról igen, hogy a halál a bűn büntetése. Továbbá látjuk azt is, hogy következményeként sok nyomorúságról van itt szó. Ezért fontosabb sokkal a bűnök megbocsátása, mint a test meggyógyulása. Ha veszélyben, betegségben és más nyomorúságban segítségért imádkozunk, sohasem szabad imádságunkból kifelejteni ezt a kérést: "bocsásd meg vétkeinket". Hit Jézusban, mint Isten Fiában – Az emberek ott, abban a kapernaumi házban, beleértve az írástudókat és a farizeusokat is, nem tudtak eljutni annak a hittel való felismerésére, hogy a Názáreti Jézus az Isten Fia. Ezért helytelenítették, hogy Jézus megbocsátotta a bűnöket. Ez istenkáromlás, mondták a tudósok. Akik nem hiszik, hogy Jézus Isten Fia – Vannak napjainkban is sokan, akik ezt tagadják, soha nem jutnak el az igazi, üdvözítő hitre. Akkor ugyanis azt is tagadják, hogy Jézus bűnből Szabadító. Ezzel valójában megszakítják az Isten igéjében oly fontos "vörös fonal"-at. Ezért óvjunk komolyan minden olyan felfogástól, melyben nincs helye Krisztusnak, mint Üdvözítőnek.

A bibliai történet feldolgozása

229

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A vétek és a bűn. A bocsánatkérés és a megbocsátás szerepe, jelentősége az emberi közösségekben. Az emberi megbocsátás és az isteni bűnbocsánat közötti különbség. (** ***)

• Mit tehetnek a barátok egymásért? Segítségnyújtás baj, betegség idején. (** ***)

• A testi fogyatékosság. Előzékenység, tapintat, segítőkészség a fogyatékosokkal szemben. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Szituációs játékok: bocsánatkérés, megbocsátás különböző élethelyzetekben. (** ***)

• Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: elbeszélés személyes tapasztalat vagy elképzelt élethelyzet alapján. (** ***)

• Beszélgetés Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön c. regényéhez kapcsolódva (A kis bicebóca). Elbeszélő fogalmazás írása az olvasmányélmény alapján. (**)

Természetismeret / Földrajz / Társadalmi ismeretek / Történelem

• Gyógyíthatatlan fertőző betegségek a múltban és napjainkban. A lepra és elterjedése. Keletkezésének okai, védekezés ellene. (***)

• Lakásviszonyok Palesztinában az ókorban és napjainkban. A természeti környezet, éghajlat, az emberek életmódja, és a lakóház, otthon összefüggései. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet) / Technika

• Építészettörténet: Jellegzetes keleti épületek, a palesztinai lakóház. A környezet, életmód és a ház szerkezete, formája közötti kapcsolat felismerése. (***)

• Az építők, a kőműves munkája. Építőanyagok, építési technikák. Téglák, kövek egymáshoz kötése. (** ***)

• Lakóház térbeli modelljének elkészítése. Alaprajz tervezése. Építés természetes (agyag, kő, fa, nád) és feldolgozott anyagokkal (gyurma, gipsz, papír). (** ***)

Vázlat:

Galilea – betegek meggyógyulnak többek közt Mária Magdaléna, Johanna, Zsuzsanna

lepra "Akarom, tisztulj meg!"

Kapernaum farizeusok és írástudók béna a barátok nyílás a lapos tetőn "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid." A farizeusok mérgesek: Ki bocsáthatja meg a bűnöket? "Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!" Az emberek álmélkodnak

Körút Galileában; Egy leprás és egy béna meggyógyítása

***229

Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal eltávozott róla a lepra, és megtisztult.

Márk 1,41–42

Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: "Bízzál fiam, megbocsáttattak bűneid."

Máté 9,2

A rejtvény különböző alakú és helyzetű építőkövekből épül fel, némelyikben betűkkel. Írd be ezeket a betűket a még üres és hasonló kövekbe, s egészítsétek ki a többit!

Feldolgozás

*** 229

Munkalap: A munkalap textusai:

Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem és én tibennetek... mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni... (János 15,3–4a.5b) Róla tesznek bizonyságot a próféták mind, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer. (ApCsel 10,43)

Aranymondás:

Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid. (Mt 9,2b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Hit Isten Fiában: A "hit" témája újból előkerül. Itt, "Jézusban, mint Isten Fiában" való hitről van szó. Nagyon fontos ez, mert évszázadokon át sokat kételkedtek benne, és valójában sok ember szándékosan tagadta és tagadja ma is. Az Istenképről van szó. Az Úr Jézusról szóló elbeszéléseinkben mindig világosan ki kell tűnnie annak, hogy Ő Isten Fia, Isten Egyszülöttje. Ezért is olyan fontos, hogy tisztelettel beszélnek, írnak és énekelnek róla. Mutassunk rá erre a gyerekeknek csoportbeszélgetésben! Ne mondjuk ki az Ő nevét hiába, még "kedves szóként" sem!

Bűnbocsánat:

Viselkedésünkkel, szavainkkal, tetteinkkel gyakran megbántjuk társainkat. Néha szándékosan, néha úgy, hogy észre sem vesszük. Tapasztalataik alapján mondjanak erre példákat a gyerekek! Beszéljük meg, hogy melyik esetben mi okozott sértést a másiknak, s mi a feltétele a kibékülésnek! Könnyű-e bocsánatot kérni a másiktól?

Ha elég érett rá a csoport, néhány élethelyzetet el is játszhatnak a gyerekek, mely minden esetben bocsánatkéréssel fejeződjön be. Írásban is megfogalmazhatnak egy ilyen történetet, melynek címe: Bocsánatot kérek!

Most gondoljanak arra, hogy egyetlen esetben is milyen nehéz sokszor bocsánatot kérni és megbocsátani úgy őszintén, szívünk mélyéből. Márpedig Istent minden egyes vétkünkkel megsértjük, még azokkal is, amelyeket nem veszünk észre. Így az ellene elkövetett vétkeinket meg sem tudjuk számolni, s azt sem tudjuk, hányszor kellene tőle bocsánatot kérni. Ha erre gondolnak, talán könnyebben megértik, milyen nagy dolog kimondani és megtenni: "megbocsáttattak bűneid" – mind, az összes, amiről tudsz és amiről nem is sejtesz. Erre valóban csak Isten – Isten Fia képes. Csak Jézus vére által történhet meg.

A lakóház: A 2. történet jobb megértése érdekében érdemes beszélni a palesztinai ember lakóházáról, s lehetőség szerint képeken, rajzokon is bemutatni azt. Az otthon kialakítását elsősorban az éghajlat, a szerény anyagi lehetőségek és építőanyag-kínálat határozta meg. Szinte egész évben száraz és meleg az időjárás. Ezért úgy épültek a házak, hogy elsősorban a hőség ellen nyújtsanak védelmet. Az egyszerű ház egyetlen helységből állott. Falai általában kőlapra rakott vályogtéglából vagy mészkőből épültek. De Kapernaumban pl. faragatlan bazaltkövekből készült házakat találtak a régészek. A köveket habarcs nélkül, földdel, homokkal, kaviccsal, agyaggal tapasztották össze. A ház lapos teteje egymás mellé rakott vékony fatörzsekből készült, melyekre még ágakat tettek, s azt agyaggal megerősítve ledöngölték. A tetőre az egyik külső fal oldalához simuló lépcsőn lehetett feljutni. Ablaknak csak egy kis nyílást hagytak, így a szoba sötét, hűvös helyiség volt.

Modellezés: Készítsük el a gyerekekkel egy egyszerű palesztinai lakóház modelljét! (Lásd még a kisiskolások (**) munkalapját!)

Építőanyagként használható az útépítők által használt, utak mentén is gyűjthető zúzott kő, esetleg lapos kavics. Kötőanyagnak agyagot vagy gipszet használhatunk. (Ez utóbbi nem "korhű", viszont erősebb, stabilabb épületet kapunk.)

Alaplapnak érdemes egy deszkalapot ("farostlemezt") felhasználni, ami nem hajlékony. Munka előtt tervezzék meg, rajzolják rá az alaplapra az épület alaprajzát!

Az első sort az alaplapra simított agyagba nyomkodják vagy gipsszel kössék az alaplaphoz! A fal felépítése jól leolvasható az ábráról. (Miklya Zsolt – Miklya Luzsányi Mónika: Milyen vagy Istenem? c. munkáltató füzetéből – Parakletos, Kiskunfélegyháza, 1996.) Az ajtó és ablaknyílásokat hagyják ki, s mikor a tetejükhöz ért a fal, tegyenek rá egy kis lécet vagy botot áthidalógerendának!

A tető egyenes botokból vagy nádszálakból készülhet a rajzon látható módon kötözéssel, de be is lehet tapasztani agyaggal, vagy lesimítani gipsszel.

Próbáljanak meg a gyerekek az épület hosszabbik, ablak nélküli fala mellé egy "falhoz simuló" lépcsőt építeni a tetőig!

Körút Galileában; Egy leprás és egy béna meggyógyítása

** 229

Feldolgozás ** 229

Munkalap:

A munkalap magáért beszél. Ha fel tudjuk nagyítani (A/3-as méretre), a gyerekek plakátként, poszterként is kitehetik szobájuk falára.

Aranymondás:

Fiam, megbocsáttattak bűneid. (Mk 2,5b)

és/vagy: Neked mondom, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza! (Mk 2,11)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Bűnbocsánat és gyógyítás: Ez a történet megint egy csodálatos gyógyításról szól. Erről eleget beszéltünk már. A bűnbocsánat most megelőzi a gyógyítást. Ez nagyon fontos. Az Úr Jézus ezt nem mindig így tette. Mi a fontosabb: meggyógyulni, vagy hogy a bűnök megbocsáttatnak? A bűnök megbocsátása is gyógyítás? Mit látott az Úr Jézus a bénánál és a négy barátnál, akik őt odavitték? (a hitüket) Miért olyan fontos a hit? (hit nélkül nincs bűnbocsánat!)

Bocsánatkérés:

• Biztosan éreztél már lelkiismeretfurdalást azért, mert valakit megbántottál. Ilyenkor nem hagy nyugton ez a szorongató érzés addig, míg bocsánatot nem kérsz, s az illető meg nem bocsát neked. Mesélj el egy ilyen esetet az életedből! Többen is elmondhatunk egy-egy személyes történetet, és megbeszélhetjük azok tanulságait.

• Ha érett rá a csoport, el is játszhatunk néhány élethelyzetet, mely bocsánatkéréssel és megbocsátással végződik. (A gyerekek mai szituációban is szerepeket játsszanak, ne saját magukat! Így védve lehetnek a szerepben.)

• Írjanak elbeszélő fogalmazást a gyerekek személyes élményeik alapján, melynek címe lehet: Bocsánatot kérek! vagy Bocsánatot kértem.

• A béna ember és barátai nem bűnbocsánatért mentek Jézushoz, Ő mégis úgy tekintett hitükre, mintha bocsánatot kértek volna. Az őszinte hitben benne van annak elismerése is, hogy "bűnös ember vagyok, Uram". (lásd Lk 5,8; 227. lecke)

* A barátok:

• Most figyelj a négy férfira, akik Jézus elé vitték a béna embert! Mit meg nem tettek érte! Nem törődtek a következményekkel, a házigazda estleges rosszallásával, Jézusban bíztak, aki meggyógyítja majd barátjukat. Te mit tennél meg a barátodért? Mit tennél érte, ha egészséges, és mit, ha beteg? (Lásd az előző, 228. lecke Feldolgozásának beteglátogatásról szóló részét!)

• Képzeld el, hogy a barátod balesetet szenvedett, eltört a lába. Hogyan segítesz neki? Eljátszhatják ezt a gyerekek különböző helyzetekben. A beteg lábát még sínbe is kötözhetjük, hogy élethűbb legyen.

• Élnek közöttünk "bénák", testi fogyatékosok, akik előzékenységünkre, megértésünkre szorulnak. Gondoljunk csak Móra Ferenc történetére a kis bice-bócáról a Kincskereső kisködmönből. Beszélgessünk a történet kapcsán a következőkről: Hogyan fogadták a gyerekek a kis bice-bócát az iskolában? Milyen érzéseket váltott ki a bénasága, származása, szegénysége? Majd hogyan próbáltak segíteni rajta? Élnek-e közöttünk is fogyatékosok? Válhatunk-e mi is azzá? (Baleset, betegség mindenkit érhet.) Milyen tapintattal, segítőkészséggel kell feléjük fordulnunk?

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást olvasmányélményük vagy saját tapasztalataik alapján, választva a következő címek közül: Barátom, a kis bice-bóca; Az én beteg barátom!

* Modellezés: Mutassuk be a gyerekeknek képekkel és magyarázattal, milyen volt egy palesztinai lakóház (lásd a felsősök (***) Feldolgozásában a lakóházról szóló részt)! Ezután készítsük el egy ilyen ház modelljét gyurmából vagy agyagból! (A felsősök (***) Feldolgozásában található házmodell is adhat ötleteket.)

Lapítsák ki a gyurmát vagy agyagot egy fahenger segítségével egyenletesre és simára, mintha tésztát nyújtanának. Késsel vágjanak ki belőle kis téglaformákat!

Tervezzék meg a gyerekek az épületet: Készítsék el az alaprajzát, és rajzolják rá az alaplapra, ami lehet egy vastagabb karton (hullámpapír) vagy "farostlemez". Jelöljék az ajtó és ablaknyílást, a lépcső helyét!

A téglák egymáshoz illesztésével építsék fel a falakat, úgy, ahogy a kőműves szokta. Vigyázzanak a téglák kötésére (lásd a rajzot)! Ha agyaggal dolgoznak, kötőanyagként híg agyagpépet használhatnak.

Az ajtó- és ablaknyílásokat hagyják ki, s amikor a tetejükhöz ért a fal, tegyenek rá egy kis lécet vagy botot áthidaló gerendának! A tető készülhet egyszerűen egy méretre vágott kartonpapírból, melyre akár nyílást is vághatnak ott, ahol megbontották a tetőt a béna ember barátai. De készülhet botokból, nádszálakból is, a felsősöknél (***) leírt módon.

Végül építsenek egy lépcsőt a tetőig, szorosan a ház hosszabbik, ablak nélküli fala mellé!

230. Lévi elhívása - Máté 9,9–13; Márk 2,13–17; Lukács 5,27–32

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 230

Üzenet – Téma:

Jézus megkeresi a bűnösöket.

Előzmények:

Galileai körútja során az Úr Jézus többek között egy leprást is meggyógyított. Amikor visszatért Kapernaumba, egy ház megbontott tetején át egy bénát engedtek le eléje. Jézus először azt mondta, hogy megbocsáttattak a bűnei, és csak azután gyógyította meg.

Történet:

Kapernaumban lakott és dolgozott Lévi vámszedő*. A vámházban ült. Vámot kellett szednie minden után, amit a Galileai-tengeren át az országba hoztak, így a halak után is. Biztos, hogy nem nagyon szerették őt. Simon és András, Zebedeus és fiai, Jakab és János halászok sem.

Ezt a Lévit az Úr Jézus fel akarta venni tanítványai közé. Jézus a tengerpartra ment, hogy ott tanítsa azokat, akik hozzá jöttek. Amikor befejezte a tanítást, elhaladt a vámház mellett. Látta, hogy ott benn ül Lévi, az Alfeus fia*.

Az Úr Jézus parancsolólag azt mondta neki: "Kövess engem!"

Lévi habozás nélkül engedelmeskedett. Fölállt, és követte Jézust, hogy tanítványa legyen. Az Úr Jézus hívása egész életét megváltoztatta. Nemcsak tanítványa lett Jézusnak, hanem Jézus mennybemenetele után a Szentlélek Lévi írói tehetségét arra használta fel, hogy leírja mindazt, ami Jézus életében történt. Ez a későbbi Máté írása szerinti evangélium, mely az Újszövetség első könyve lett.

Elhívása után Lévi nagy lakomát készített házánál az Úr Jézus számára. A lakomán, melyen Jézus tanítványaival együtt részt vett, ott volt Lévi sok kollégája is.

Az írástudók és farizeusok – talán ugyanazok, akik tanúi voltak a gutaütött meggyógyításának? – zúgolódtak, és ezt mondták Jézus tanítványainak: "Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel együtt?"

A tanítványok helyett az Úr Jézus válaszolt: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek." Meg is magyarázta ezeket a szavakat: "Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket (megtérésre)." Itt némi magyarázatra van szükség: Egészséges embereknek nincs szükségük orvosra, de a betegeknek igen. Az írástudók és farizeusok azt gondolták, hogy jó cselekedeteik által üdvözülnek. Nagyon jó embereknek tartották magukat. Úgy vélték, nincs szükségük arra, hogy Jézus, az áldott Orvos megbocsássa bűneiket. A vámszedőkkel más volt a helyzet. Azok bűnösnek érezték magukat, és ez már nagy lépés Jézus, a Krisztus felé.

Az Úr Jézus Hóseás próféta könyvéből idézett egy verset: "Mert szeretetet kívánok, és nem áldozatot." (Hós 6,6) Gondolkodjanak el ezen az írástudók és farizeusok. Ugyanis Jézus nem olyanokért jött, akik azt gondolják magukról, hogy igazak, hanem a bűnösökért, hogy megtérjenek. És a vámszedők, akikkel Jézus egy asztalnál ült, tudták, hogy bűnösök. Az írástudók nem ismertek irgalmat. Jézus azonban igen. Azoknak a zsidóknak, akik Őt támadták, törvény szerinti áldozatai Isten előtt értéktelenek.

Lévi görög neve Máté*. Máté evangélista csak ezt a nevet használta.

Jegyzetek: Vámszedő – Ma vámosnak vagy vámőrnek nevezik őket. Vámos az, aki vámhivatali alkalmazottként vám beszedésével foglalkozik. Az adó beszedésével, adóügyek intézésével ma az adóhatóság hivatalnokai foglalkoznak. A rómaiak a vámot vagy adót bérbe adták a vámszedőknek, vagy előkelő személyeknek, akiknél a vámszedők alkalmazottak voltak. A bérletet a vámok és adók behajtásából kellett összeszedni. Ehhez járultak még különféle zsarolások is. Rómának csak az állt érdekében, hogy a kialkudott összeget megkapja, míg a bérlő a rendelkezésére álló idő alatt minél nagyobb haszonra igyekezett szert tenni. Keresztelő János azt mondta azoknak a vámszedőknek, akik hozzá mentek, hogy keresztelje meg őket: semmi többet ne követeljenek, mint amit kérniük szabad (Lk 3,13). Zákeus, a vámszedő (lásd Lk 19,1–10; 288. munkalap), megtérése után megígérte, hogy mindennek, amit csalással vett el az emberektől, négyszeresét adja vissza. Az, hogy a vámszedők a gyűlölt római uralkodók szolgálatában álltak, rossz vért szült a zsidók között Jézus idejében. Együtt emlegették őket más bűnösökkel és rossz nőkkel. Jézus elismerte, hogy romlottak (lásd Mt 9,12), de mégis mindig megkereste őket, hogy hirdesse nekik is az evangéliumot. A farizeusok fölé helyezte őket, mivel fogékonyabbak voltak a bűnbánatra, mint a farizeusok (lásd Lk 18,9 kk.). Az adó nem bibliaellenes. Izráelben is ismerték az adókat, pl. a tizedszedést, a templomadót. Mégis istentelennek tekintették a rómaiaknak fizetett vámot és adót, a vámszedőket pedig, akik azt behajtották, tisztátalanoknak, mivel a pogány elnyomó hatalom szolgálatában álltak.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

230

Alfeus – Alfeus Lévi édesapja volt. Még egy tanítvány van, akinek Alfeus az apja: Jakab (lásd Mt 10,3). Némelyek ebből arra következtetnek, hogy Lévi (Máté) és Jakab testvérek voltak. De az is lehet, hogy Jakab egy másik Alfeus fia volt. Az is feltűnő, hogy Máté a Mt 10,3-ban Jakab, az Alfeus fia előtt említi Mátét. Máté – "Isten ajándéka"; elképzelhető, hogy Lévi ezt az (új) nevet később kapta. Feltűnő, hogy Máté nem Lévinek nevezi magát. Az is meglepő, hogy amikor a tanítványok neveit felsorolja, magát így említi: "Máté, a vámszedő" (lásd Mt 10,3). Ezzel Krisztusnak arra a különös kegyelmére akart rámutatni, hogy még egy vámszedő is lehetett az Ő tanítványa?

Énekek:

Református énekeskönyv: 147:2; 467:1–2.4–5; 495:4 Jertek, énekeljünk: 97; 127; 134; 246 Harangszó: 35; 42:2–3; 43; 45 Dicsérjétek az Urat!: 5; 57; 59; 67; 75; 146 Erőm és énekem az Úr: 81:1–3; 82:1–4; 83

Megjegyzés: Jézus megkeresi a bűnösöket – Szóvá tették, hogy Jézus szívesebben van együtt a bűnösökkel, mint azokkal, akik magukat jónak tartják. Ezt bizonyítják az evangéliumok különböző helyei. Ebből természetesen nem szabad azt a következtetést levonni, hogy Ő helyesli a bűnt: egyáltalán nem. Azt szeretné, ha a bűnösök felismernék, hogy milyen állapotban élnek, és elismerjék, hogy Jézus nélkül örökre elvesznek. Már az maga evangélium, hogy Jézus pont egy vámszedőt választ tanítványának. Máté nem ok nélkül írta neve mögé azt, hogy "vámszedő" (Mt 10,3). Nem az volt a cél, hogy magát állítsa előtérbe, hanem hogy az Úr Jézust dicsőítse. A farizeusok bűnösök voltak, de ezt nem ismerték el. Csak az tart meg valakit, ha a kegyelem által ráébred arra, hogy menthetetlenül elveszett, ha nem menekül Krisztushoz. Csak a betegek keresnek gyógyulást orvosnál! Ha Jézus keresi a bűnösöket, meg is találja őket. Ő ugyanis az elveszettet keresi! Ezt a bibliai részt ebből a szempontból kell tárgyalni. Különösen azt véssük jól a gyermekek eszébe, hogy az Úr Jézus éppen a bűnösöket keresi. Ez később nagy segítségükre lehet!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Történelem / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

• A Római Birodalom vám- és adórendszere. Adóbérlők, adócsalások. Összehasonlítás különböző történelmi korok vám- és adórendszerével (beleértve a mait is). (***)

• Hazánk adórendszerének tanulmányozása. A személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó fogalma, szerepe. Adócsalások. Számítások az éves jövedelemadó bevallásához. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Önismeret, önvizsgálat: "egészséges" és "beteg" tulajdonságaink és viselkedésformáink felismerése, összegyűjtése. A "gyógyulás" lehetősége. (***)

• Az adócsalás, mint bűnös cselekedet. Jelenléte és ennek okai a mai magyar társadalomban. (***)

Matematika

• Mennyiségek különböző törtrészének, százalékának kiszámítása. (***)

• Mértékváltások. A Biblia korában használt űrmértékek. (***)

Vázlat:

Jézus Kapernaum Lévi (az Alfeus fia), a vámszedő (Máté – Lévi görög neve) Jézus azt mondja Lévinek: "Kövess engem!" ebéd – vámszedők A farizeusok és írástudók mérgesek Jézus: nem az igazakért, hanem a bűnösökért jött

Lévi elhívása

*** 230

Amint a farizeusok közül való írástudók látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, szóltak tanítványainak, hogy a vámszedőkkel és bűnösökkel eszik.

A vámszedő asztalán rend van, hogy könnyen meg tudja számolni a beszedett pénzösszeget. De különös ez a rend. Az asztalon található pénzoszlopokban rejtőznek az irattekercsen látható ige hiányzó betűi. Az első pénzoszlop számjegyei mutatják, milyen sorrendben kell egy oszlop betűit elolvasnod. Ha oszlopról oszlopra követed ezt a sorrendet, és beírod a betűket az üres helyekre, megkapod Jézus farizeusoknak adott válaszát.

Feldolgozás

*** 230

Munkalap: A munkalap textusa:

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. (Mt 9,12–13)

A farizeusok magukat igazaknak, "egészségeseknek" tartották, akiknek nincs szüksége "orvosra", megtérésre. Igyekeztek gondosan megtartani a törvény minden rendelkezését, köztük az áldozatokra vonatkozókat is. Vallásosságuk mégis üres formalizmussá vált, mert a legfontosabbról, az irgalmasságról, a felebaráti szeretetről feledkeztek meg. Jézus ezt az ellentétet élezi ki tanításában.

Aranymondás:

A Mt 9,12–13-ból az aláhúzott igeszakasz.

Vagy ugyanez, de tartalmilag kibővítve a Lk 5,31–32-ből:

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Jézus megkeresi a bűnösöket: Megkérdezhetjük: A bűnösök keresik meg Jézust? Lévi kereste a kapcsolatot Jézussal? A válasz: "nem". Ugyanígy a többi vámszedő: ők sem keresték Jézust. Az Úr Jézus kereste meg őket; Ő hívta Lévit, hogy kövesse Őt, együtt evett a bűnösökkel. Így van ez még mindig. Az Úr Jézus keres, Ő talál meg, Ő nyitja ki a szív ajtaját, Ő lép be azon. Ezek szerint az Úr Jézus a bűnösök barátja? Nem, hiszen gyűlöli a bűnt. Viszont szereti az embert, aki a bűn szolgaságában él, és törődik vele. Hála Istennek! Mindenkit, aki felismeri, hogy bűnös, megkeres és megtalál az Úr Jézus. Értük jött a földre, értük szenvedett, halt meg, temettetett el és támadt fel. Ezek számára helyet készített a mennyben. Figyelmeztessük a csoportot, hogy hajlandók vagyunk magunkat a rendes emberek/gyermekek közé sorolni. Ez logikus és önmagában véve természetes. Önmagát az ember mindig menteni igyekszik. De jó hatást tesz az a rossz, kellemetlen emberekre/gyermekre, ha levegőnek nézzük őket? Ugye nem? Olyanok maradnak, amilyenek. Az Úr Jézus példát adott: nem az egészségesekért jött, hanem a betegekért! Egy konkrét helyzetből mindezt meg lehet magyarázni. Biztosan van olyan esemény a gyermekek mindennapi életében, amely ehhez példát szolgáltathat. De megkérdezhetjük erről magukat a gyermekeket is.

Egyéb ötletek:

Önvizsgálat: A farizeusok viselkedése mindannyiunk számára figyelmeztető példa lehet: Hajlamosak vagyunk másokat elítélni, hogy önmagunkat, saját igazságunkat felemeljük. Keressük inkább magunkban a hibát először, hogy aztán másoknak is tudjunk segíteni (Mt 7,1–5)! Tartsunk önvizsgálatot! Figyeljük meg lelki tulajdonságainkat, viselkedésünket! Mit tartunk ezekből "egészségeseknek", és mit "betegnek"? Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Egy előkészítő beszélgetés után írhatnak magukról "kórlapot": A lap egyik oldalán az "egészséges", a másik oldalán a "beteg" tulajdonságokat, viselkedésmódokat felsorolva. Saját "kórlapjukból" kiindulva megfogalmazhatják azt is, milyen "gyógymódot" javasol betegségükre Jézus.

Vámszedés: Vámot kellett fizetni minden átmeneti forgalmú áruért, a kivitt és behozott árucikkekért (akárcsak ma az országhatárokon). Kapernaum határváros volt. Valószínűleg a tóból kifogott halakra, valamint a görög Dekapolisz és Galilea közötti áruforgalomra vethettek ki vámot. (Hogy ez mekkora lehetett, pontosan nem tudjuk.) Egy vámszedőnek nagyon jól kellett tudni számolni. Végezzünk mi is számításokat a vámszedő nevében! Pl.: – Egy hajórakomány hal: 385 db

Mennyit kell "fizetni" belőle, ha a vám a rakomány 1/5, 1/6, 1/10, 1/12, 1/20 része?

(Kerekíts!) Ha 20, 12, 10, 6, 5 %-a? Készíts táblázatot! Készíthetünk ehhez hasonló feladatokat különböző, korra jellemző árukkal. Nehezíthetjük a feladatot, ha a mennyiséget korabeli mértékegységgel adjuk meg, s így azt még át kell váltani ma is használatos mértékegységekre. Pl.: – 6 hómer vagy kór búza (1 hómer/kór: 369 liter)

18 bat olaj (1 bat: 36,9 liter)

25 mérce liszt (1 mérce: 12 liter) stb.

* Adószedés

• A történettel kapcsolatban beszéljünk adórendszerünkről, illetve tanulmányozzuk azt! Ismerjék meg a gyerekek a személyi jövedelemadó (SZJA) és az általános forgalmi adó (ÁFA) fogalmát és szerepét! Beszélgessünk a gyerekekkel az adó szükségességéről és hasznosságáról! Az adócsalás ma is előfordul. Hogyan? Mit jelent ez? Miből áll egy mai adóhivatalnok, adóellenőr munkája? Van-e ma lehetősége visszaélésekre?

• Végezhetünk számításokat az éves jövedelemadó összegére különböző alapjövedelmek esetén. Szerezzük be ehhez az éppen aktuális adókulcsokat és adósávokat tartalmazó táblázatot! Jó gyakorlása lehet ez a százalékszámításnak.

231. A béna meggyógyítása a Betesda tavánál - János 5,1–47

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 231

Üzenet – Téma:

A betegség, mint a bűn következménye.

A Biblia olvasása által ismerjük meg Jézust.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus hívta Lévit, a vámszedőt, hogy kövesse Őt.

Első történet:

Zsidó ünnep volt Jeruzsálemben. Az Úr Jézus

engedelmeskedett annak a parancsnak, hogy a nagy ünnepeken részt kell venni, és ezért fölment a fővárosba, ahol a templom volt. Melyik ünnepet ülték? Valószínűleg a húsvétot, mivel leginkább ezt szokták megünnepelni.

A tanítványokról nem történik említés, de feltehető, hogy Mesterükkel együtt utaztak.

Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az Úr Jézus a medencéhez ment, melyet héberül Betesdának* ("Irgalmasság háza") neveztek. A Juh-kapunál volt, a templomtértől nem messze. Ennek a medencének öt oszlopcsarnoka volt. Gyógyfürdőnek nevezhetnénk. Betesdában akkor nagyon sok beteg tartózkodott. A Biblia három csoportot említ: vakok, sánták, sorvadásosak (a Károli fordítás szerint: aszkórosok), tehát olyanok, akik nehezen tudtak gyorsan helyet változtatni. Mindnyájan a víz megmozdulását várták.

Miért? Egy meghatározott pillanatban (vagy: időnként) egy angyal jött Betesdába. Felkavarta a vizet. Aki a betegek közül elsőnek lépett a vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben is szenvedett. Arra is gondolnak, hogy az angyalt pont az ünnepnapokon küldte Isten, hogy ezt a munkát elvégezze. Ez persze csak feltevés. Erről a jelenségről különfélék a vélemények: Időszakosan felbuzgó gyógyforrásról van szó; gyógyító erejűvé vált a víz, miután az angyal felkavarta; vagy abban a pillanatban isteni erő volt ott jelen? Mindenesetre a víz gyógyított, miután az angyal felkavarta. De mindig csak egy valaki gyógyult meg, éspedig az, aki elsőnek lépett a vízbe. Az angyalok, Isten megbízásából, állandóan tevékenykednek az emberek között. Nem sokat tudunk a munkájukról. Talán többet tesznek a betegek gyógyulása érdekében, mint ahogy mi gyanítjuk? Mindenesetre tudnunk kell, hogy Krisztus visszajövetele után nem lesz többé semmiféle betegség.

Megjegyzés: Látták a betegek az angyalt? Hiszen, akik Istent igazán félik, nem tudnák elviselni, ha megpillantanának egy angyalt. Vagy csak a víz megmozdulását látták?

Szombat volt. Jézus egy a sok közül, akik ott jártak a Betesda csarnokaiban. A látogatók, nyilván a betegek hozzátartozói vagy barátai azok, akik arra használták fel a nyugalom napját, hogy betegeiket meglátogassák.

Jézus odalépett egy emberhez, aki, amint megtudta, már harmincnyolc éve beteg. Valószínűleg csaknem teljesen béna volt, amint a következőkből kitűnik.

Jézus megkérdezte tőle: "Akarsz-e meggyógyulni?"

Az Úr Jézus kérdése első pillanatra sablonosnak látszik. Úgy is mondhatnánk, hogy nem valami tapintatos. De akkor megfeledkezünk arról, kicsoda Jézus: Isten Fia! Isteni célja volt ezzel a kérdéssel. Hiszen szíve mindig tele volt irgalommal és szeretettel a bűnösök iránt: "Abban telik kedve, hogy kegyelmet ad" (Mik 7,18).

Így vonta a figyelmet a gyógyító eszközről (az angyal által felkavart vízről) az Orvosra, saját magára! A beteg azt felelte: "Uram, nincs emberem, hogy amint felzavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem." Ennek az embernek tehát segítségre volt szüksége, bár láthatólag még tudott, ha lassan is, mozogni. Ez mutatja, hogy béna volt. (Ezért adtuk ennek történetnek ezt a címet: "A béna meggyógyítása a Betesda tavánál".)

Meglepő, hogy a beteg nem beszélt csúnyán az emberekről. Szelíden jelentette ki, hogy senki sem segített rajta az elmúlt évek folyamán. De az is kitűnik, már föladta a reményt, hogy ez valaha is még megtörténik. Vagy talán ez az idegen tenni akar érte valamit?

Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!"

Azonnal fel tudott állni. Fölvette az ágyát, és elment vele. Nincs szó arról, hogy köszönetet mondott-e jótevőjének. Viszont az kitűnik, hogy Jézus ennek az embernek a meggyógyítása után gyorsan elment, és eltűnt a tömegben. Így nyílván nem is volt alkalma köszönetet mondani.

De... szombat volt azon a napon. És a frissen meggyógyult ember az ágyát viszi! Ebből baj lesz...

A zsidók (gondoljunk itt a főtanács tagjaira) látták, hogy ez az ember az ágyát viszi. Nem tudjuk, vajon felismerték-e, hogy ő az, aki annyi éve feküdt már a Betesdában. Szigorúan rendreutasították: "Szombat van, nem szabad felvenned az ágyadat." Azok szerint a szabályok szerint, melyeket a szombattörvényekre hivatkozva a népre ráróttak, teljesen igazuk volt (vö. Jer 17,21).

A meggyógyult ember azt felelte: "Aki meggyógyított, az mondta nekem: Vedd az ágyadat, és járj!" Ezzel nem arra akarta hárítani a felelősséget, aki őt meggyógyította, hanem azt akarta bizonyítani, hogy jótevője iránti tiszteletből engedelmeskedett a parancsának.

Furcsa, hogy a zsidók nem is csodálkoztak azon, hogy ez az ember meggyógyult. Csak az érdekelte őket, hogy ki az, aki szombaton gyógyított, mert azt kérdezték tőle: "Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd fel, és járj?" Számukra a szombat parancsának megszegése fontosabb volt, mint a gyógyulás.

Az embernek be kellett vallania, hogy nem tudja, ki gyógyította meg. Jézus ugyanis rögtön azután elment, és eltűnt a tömegben.

A meggyógyult ember a templomba ment. Lehet, hogy az ágyát valahol letette. Érthető, hogy első útja a templomba vezetett. Oly sok évig nem tehette! Most a megfelelő helyen adott hálát Életkorok Istennek a gyógyulásáért. (Így kell nekünk is legelőször Istennek

* ** ***

hálát adni a gyógyulásunkért.)

A bibliai történet feldolgozása

231

Jézus is elment a templomba. Ott találta a meggyógyult embert. Azt mondta neki: "Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled!" Mit jelent ez? Ennek az embernek a betegsége valami bűn büntetése volt? És most vigyáznia kellett, hogy ne vétkezzék, nehogy újból még betegebb legyen, vagy egy másik sokkal nagyobb baj ne érje?

Az Úr Jézus már kétszer említette beteg embernek a bűnt: itt és annak a bénának, akit négy barátja vitt Jézushoz. Annak azt mondta: "Fiam, megbocsáttattak a bűneid" (lásd többek között Márk 2,5; 229. lecke), de ebből nem lehet azt feltételezni, hogy a bénaság valami bűn következménye volt. Itt azonban világosan összekapcsolta Jézus a betegséget és a bűnt. (Lásd a megjegyzésben: "A betegség, mint a bűn büntetése".)

Jézus rá akart mutatni ennek az embernek arra, hogy valami módon vétkezett. Ismerte a szívét. Tudta, hogy hamar hajlandó a bűnre. Az a figyelmeztetés, hogy "valami rosszabb ne történjék veled", a bűn örök büntetésére: az örök halálra céloz. Az ember most megtudta – honnan, arról nincs szó –, hogy Jézus gyógyította meg őt. Elsietett, hogy megmondja ezt a zsidóknak.

Ezzel kapcsolatban sokfélére lehet gondolni. Így akarta a zsidók vádját, hogy megszegte a szombatnapi parancsot, magáról Jézusra hárítani. Természetesen az is lehet, hogy Jézust akarta dicsérni, de arra nem gondolt, hogy ez jótevője számára veszélyes lehet. Mi ez utóbbit fogadjuk el inkább. Itt ügyelnünk kell arra, hogy természetesen jó az az igyekezet, hogy Jézust dicsőítsük, de néha óvatosan kell ezt tenni. Buzgóságunkkal rosszat is tehetünk.

Ennek a híradásnak a következményét könnyű kitalálni. A zsidók most Jézusra haragszanak. Ő, a rabbi vétett a szombatnapi törvények ellen azzal, hogy valakit szombaton gyógyított meg, és ezt még azzal is tetézte, hogy más valakivel is azt tetette, amikor azt mondta neki, hogy vigye a nyoszolyáját. Azt tervezték, hogy ezért megölik!

Amikor a zsidók megtalálták Jézust, kérdőre vonták bűnéért. Lehet, hogy a főtanács elé vitték, hogy ott nyilvánosan bevádolják, de ezt nem tudjuk biztosan.

Jézus arra a vádra, hogy megszentségtelenítette a szombatot, azt felelte: "Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom." Jézus nyíltan kijelentette, hogy Ő Isten Fia, Istent most Atyjának nevezte. (Ezt a kijelentését később Kajafás és a főtanács előtt még szemére vetik

– lásd többek közt Lk 22,70; 307. lecke).

Hiszen: ha Isten szombaton a teremtett világról és teremtményeiről nem gondoskodnék, nem lehetne élet. Ezért munkálkodott a Fiú is. Az Ő munkássága ebben az esetben az, hogy meggyógyította azt az embert, aki már harmincnyolc éve beteg volt. Ez a munka Isten dicsőségére történt. Ilyen tevékenységet minden időben lehet a nyugalom napján végezni. Mivel Jézus maga is Isten, Ő is mindig munkálkodik. Azt is meg kell tehát említenünk, hogy Isten a világot Fia által teremtette (lásd Zsid 1,1–2).

A zsidók Jézus szavait súlyos istenkáromlásnak tekintették. Nemcsak a szombatot gyalázta meg, hanem azt is mondta, hogy Isten az Atyja, ezzel magát Istennel egyenlővé tette! Ezért még szilárdabb az elhatározásuk, hogy meg kell Őt ölni.

Második történet: (felsősöknek)

Jn 5,19–47: Ez Jézus tanításának egyik részlete. A gyermekek számára nagyon fontos rész, mivel ezáltal megismerik, milyen viszony van az Atya és a Fiú között.

Ezt a részt úgy próbálhatjuk meg legjobban tolmácsolni, ha olvassuk és magyarázzuk az igét.

19. v. Jézus az Atyához való viszonyáról beszél. A Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya. Mert amit az Atya tesz, azt teszi a Fiú is. Azt is mondhatnánk, hogy az Atya és a Fiú egyformán cselekszik.

20–21. v. Hogy történik ez? Az Atya szereti a Fiút. Ez meglátszik abból, hogy az Atya mindent megmutat neki, amit Ő tesz. A Fiú mindent az Atya útmutatása szerint cselekszik. Az Atya a Fiúra még sokkal nagyobb dolgokat is rábíz, mint egy béna meggyógyítása. Az emberek csodálkozni fognak majd ezeken. Jézus egy példát mond: ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.

22–23. v. Az Atya nem ítél senkit; az ítéletet a Fiúnak adta át. (Jól ismerjük ezt a mondást: "Krisztus ítélőszéke előtt" 2Kor 5,10.) Ezért mindenki, aki megjelenik a Fiú ítélőszéke előtt, úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem. Ez egyenesen a zsidóknak szóló figyelmeztetés! Óvakodjanak attól, hogy Jézust elítéljék, mert ha Őt nem tisztelik, az Atya Istent nem tisztelik. Az Atya és a Fiú egyek, azaz két személy, de egy Isten; a Szentlélekkel együtt Ők a Szentháromság Isten.

24. v. Ez a vers az evangélium lényegét foglalja magában. "Bizony, bizony, (azaz kétségbevonhatatlanul) mondom néktek, hogy aki hallja az én igémet, és hisz abban , aki elküldött engem, annak örök élete van...!" "Hallani" itt nemcsak "meghallgatni". Ez alázatos tanítványként való hallás; ez engedelmesség, hittel és olyan szívvel való hallás, mely kész Krisztus akaratát cselekedni. Ezért nemcsak az a fontos, hogy meghallgassuk, amit a Biblia mond, hanem mindenekelőtt az is, hogy az Úr Jézusnak engedelmeskedjünk.

Ez sürgető felszólítás tehát, különösen, mivel így folytatódik: "...sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." Ezt az ellentétet el kell fogadnunk. Senki számára sincs vége mindennek a halállal, mert utána vagy az örök élet, vagy az örök halál várja.

25–29. v. Az Úr Jézus most arról a hatalomról beszél, melyet az Atya azért adott neki, hogy a feltámadáskor a halottaknak visszaadja az életet, és ítéljen. Ő nemcsak Isten Fia, hanem "Emberfia" is. Ez arra utal, hogy Ő Közbenjáró Isten és az emberek között. Különválasztja azokat, akik a jót cselekedték, akik számára a feltámadás az élet lesz, és azokat, akik a rosszat cselekedték, akik számára a feltámadás a kárhozatot jelenti.

30–32. v. Jézus rámutat arra, hogy amikor ítél, mindig az Atya akaratára figyel, aki elküldte Őt. Továbbá rávilágít arra, hogy az Atya tesz róla bizonyságot, és nem Ő maga.

33–38. v. Keresztelő János is Jézusról tett bizonyságot a zsidóknak. Jézusnak ugyan nincs szüksége János bizonyságtételére, de azért említi ezt a zsidóknak, hogy üdvözüljenek. Ha olyan tiszteletre méltó ember, mint János, Krisztusnak nevezte Őt, azt nyugodtan elhihetik. És ez a hit meg fogja őket tartani. Az Atya bizonyságtétele sokkal értékesebb, mint Jánosé. Ezek a zsidók azonban nem hallgattak hittel Isten szavára, ezért nem hittek Jánosnak, sőt Jézus saját szavainak sem.

A bibliai történet feldolgozása

231

39. v. "Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot." Ez az ismert vers arra mutat rá, hogy a zsidók, akikhez Jézus szól, hiszik, és joggal, hogy a szent Írásokban megtalálhatják az örök élet "titkát". Ezért tanulmányozzák. De a bibliai iratok tanulmányozása ellenére sem akarnak ezek a zsidó vezetők Jézusban hinni. Pedig azok a szent iratok róla, a Messiásról, mint Isten Fiáról tesznek bizonyságot.

Ez a jó szándékú tanács minden embernek szól! Tanulmányozzuk mi is az Írásokat, tehát az Ószövetséget is, mivel azok az Úr Jézusról tesznek bizonyságot!

40. v. Sajnos, az Írások tanulmányozása ellenére sem akarnak Jézushoz jönni a zsidók, hogy általa elnyerjék az örök életet. Ezzel Ő a hitetlenségüket ítéli el.

41–42. v. Az emberek dicsőítésére az Úr Jézusnak nincs szüksége. Azért nem dicsőítik Őt, mert nincs bennük az Isten szeretete. Nem akarnak megtérni, ezért a saját bűnük, hogy elkárhoznak. Aki azonban hitért imádkozva Krisztushoz menekül, biztosan megkapja a hitet (lásd Mt 7,7; Lk 11,9).

43. v. Az Úr Jézus panaszkodik, hogy ők inkább befogadnának olyat, aki a saját nevében jön Messiásként, mint Őt, aki az Atya nevében jött a földre.

44. v. De ez érthető: ezek a zsidó vezetők egymással is harcolnak földi, múló dicsőségért. Nincs se idejük, se kedvük arra, hogy azt a dicsőséget keressék, mely egyedül Istentől van.

45–47. v. Nincs szükség arra, hogy az Úr Jézus vádolja őket az Atyánál. Mózes, akit tisztelnek, megteszi azt, mivel nem hisznek igazán abban, amit ő az eljövendő Krisztusról írt. (Gondoljunk itt Mózes öt könyvének azokra a részeire, amelyek Ádám és Ábrahám, Izsák és Jákób nagy leszármazottjára, és azokra a róla szóló különféle ígéretekre vonatkoznak, melyeket Mózes feljegyzett. Továbbá a szent sátorban való minden ceremoniális cselekedetre, melyeket Mózes, az Úr utasítására, előírt.)

Ha a zsidó vezetők már Mózesnek sem hisznek, hogyan hinnének Jézus szavainak?

Jegyzet:

Betesda – "Az irgalmasság háza" jelentés arra utal, hogy az épületben levő betegekről

irgalmas emberek, köztük természetesen családtagok és barátok gondoskodtak.

Sok keresztyén kórházat, gondozó-intézetet neveznek Betesdának. A magyar fővárosban is

van Betesda nevű gyermekkórház a régi diakonissza-kórház épületében, melyet 1992-ben

kapott vissza a református egyház.

Énekek:

Református énekeskönyv: 130:1–3; 172; 272:1–6; 301:1–2.5–6 Jertek, énekeljünk: 68:1.5; 127; 197; 198

Harangszó: 24:1.4–5; 37:1.3; 46; 50; 51 Dicsérjétek az Urat!: 35: 1.5–6; 45:1–2; 50:1.6; 51:1–2; 55:1–3; 64; 145:2

Erőm és énekem az Úr: 6:1; 18:1–2; 29

Megjegyzések: A betegség, mint a bűn következménye – A betegség mindig az emberiség, tehát a beteg bűnének is a következménye. Azok közé a büntetések közé tartozik, melyet az ember kapott édenkertbeli bukásáért. Bűnös állapotunk természetes velejárója tehát. De a betegség lehet kimutathatóan is egy bizonyos bűn következménye. Gondoljunk a szenvedélybetegségekre! Továbbá: gyakran megtörténik, hogy a gyógyulásért való hála hamar elmúlik. Az ember újra felveszi régi, rossz, bűnös szokásait. Figyelnünk kell tehát, hogy újból ne essünk bűnbe! A betegség idején gyakran teszünk ígéreteket, melyeket a gyógyulás után gyorsan elfelejtünk. Az is előfordul, hogy az emberek egy betegség után azt hiszik, oly sok mindent kell még pótolniuk az életben, hogy kicsapongásba esnek. Ennek az eredménye sokkal rosszabb lehet, mint az a betegség, melyből meggyógyultak. Úgy ismerjük meg az Úr Jézust, ha olvassuk a Bibliát – A Biblia tanulmányozásának eredménye Krisztus megismerése. A bibliatanulmányozás szükségessége és értéke fontos lecke volt, melyet az Úr Jézus a zsidó vezetőknek adott. Nem az ismeret vezet üdvösségre, de a Biblia ismerete, és az Evangéliumnak azon keresztülhúzódó "vörös fonal"-a nélkül sem történik meg. Aki megtér, "szomjazik" arra, hogy Jézus Krisztust egyre jobban megismerje. Ez a textus elegendő indítékot ad arra, hogy a gyermekekkel a bibliatanulmányozás óriási fontosságáról beszélgessünk. Gyakran mondják, hogy nehéz megérteni a Bibliát. Ez csak kifogás, hogy ne sokat olvassák és tanulmányozzák. "Ti azért kutatjátok az Írásokat..." ösztönzés lehet arra, hogy mégis megtegyük. Kálvin mondta egyszer: "A Biblia papírruha, melyben Krisztus hozzánk jön." Úgy olvassuk a Bibliát, mint ahogy egy madár issza a vizet! Csőrébe mindig csak egy kortynyit vesz, és aztán fölfelé tartja a fejét. Mi is gondolkodjunk el jól textusról textusra a Biblián, és a madárhoz hasonlóan, mindig emeljük fel a fejünket az ég felé, hogy kérjük, szívünkkel érthessük meg az igét.

A bibliai történet feldolgozása

231

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A testi-lelki egészség összefüggései. A bűn és a betegségek kapcsolata. (***)

• Hit, megismerés és tudás. A Biblia tanulmányozásának szükségessége. Az értelmes, gondolkozó, elmélyülő olvasási készség fontossága. (***)

Természetismeret / Biológia és egészségtan / Háztartástan / Technika / Emberismeret

• Az emberi test felépítése, a testrészek. A végtagok szerepe a mozgásban. Papírmodell készítése: emberalak mozgatható végtagokkal. (*)

• A testi fogyatékosság, és kialakulásának okai. Helyes viselkedés a fogyatékosokkal szemben. Segítségnyújtás a beteg embernek. (** ***)

• Balesetek megelőzése, balesetvédelem. (**)

• Egészségvédelem. Felelősség saját testünkkel szemben. (** ***)

• Korunk jellegzetes betegségei. A betegségek oka, tünetei, elterjedése, gyógymódja. (***)

• Egészségügyi intézmények. (***)

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Magyarország (különösen lakóhelyünk környékének) jellegzetes gyógyvizei, gyógyfürdői. (***)

Dráma

• Utánozó mozgások: gyermekjátékok jellegzetes mozgásformái. (*)

Testnevelés

• Különböző, lábbal végezhető mozgásformák gyakorlása. Járások és futások versengéssel, játékos feladatokkal. (* **)

• Gimnasztikai gyakorlatok a különböző testrészek mozgásának megfigyelésével. (**)

Vázlat:

Jézus – Jeruzsálem – ünnep "Akarsz-e meggyógyulni?" szombat "Kelj fel... és járj!"

gyógyulás Betesda – "Irgalmasság háza" Zsidók – szombat – meg nem engedett 5 oszlopcsarnok "Többé ne vétkezz" vakok – sánták – sorvadásosak medence – angyal "Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, elsőnek meggyógyulni én is munkálkodom." béna – 38 éve beteg

Jeruzsálem Jézus korában

Damaszkuszi KÜLSŐVÁROS

kapu Betesda

Antónia Fürdőmedence Szöglet-kapu

Erőd Golgota

Juh-kapu OLAJFÁK HEGYE

TEMPLOM Aranykapu

Jaffa-kapu Fellegvár Vízi-kapu

Heródes Antipász

palotája Heródes Ókapu palotája

FELSŐVÁROS

Gihón-forrásALSÓVÁROS

Kajafás Dávid városa háza KIDRON-VÖLGY

Siloám tava Esszénus-kapu

Forrás-kapu

HINNÓM-VÖLGY Akeldama Szemét-kapu

A béna meggyógyítása a Betesda tavánál

*** 231

"Akarsz-e meggyógyulni?" "Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem." "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!" "Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled."

János 5,6–8.14

A béna ember ágya egy egyszerű gyékény szőttes lehetett, amit könnyű volt összecsavarni. A fenti szövetdarabba egy igét kell beírnod, melynek betűit a lépcsőfokokba rejtettük el. Balról – jobbra, majd fölfelé haladva olvasd a betűket, a lépcső mellett látható nagyobb négyzet útmutatása szerint. Hogy türelemjáték? Gondold csak el, milyen türelemre volt szüksége a béna embernek, ha 38 évig várakozott a gyógyulásra!

Feldolgozás

*** 231

Munkalap: A rejtvény textusa:

Maga Mózes mondta: Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én: Őt hallgassátok mindenben, amit csak mond nektek. (ApCsel 3,22)

Mózes halála előtt igaz prófétáról jövendölt, akit majd helyette ad népének az Úr (5Móz 18,18). Az Újszövetség bizonyságtétele szerint ez maga a Messiás, Jézus Krisztus (lásd még Jn 6,14; 7,40). Valóban, az ószövetségi prófétaság Jézus Krisztusban teljesedett be, akiben az Atya kijelentette magát.

Aranymondás:

Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled. (Jn 5,14b)

Vagy a rejtvény idézett textusa: ApCsel 3,22.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Betegség és gyógyulás: Betegnek lenni nagyon kellemetlen. A kórházak mindig tele vannak betegekkel. Otthon is sok a beteg. Gyakori eset a betegszabadság is. Sok munkavállalót leszázalékolnak. A betegség miatt sok a baj az üzemekben, az iskolában, a családban. Minek tartjuk a betegségeket? Biológiai esetnek, különféle körülmények következményének? Vagy a betegség a bűn következménye, annak büntetése? Az ember maga is tehet arról, hogy megbetegszik? Ismerjük eléggé a betegségek okait? Hogyan gyógyulhat meg gyakran a beteg? A gyógyulás az orvos(ok)nak, a gyógyszereknek, vagy magának a betegnek köszönhető? Van-e valaki más is, akinek a gyógyulásért hálával tartozunk? Miért? Vajon mindegy, hogy gyógyulása után hogyan él a beteg? Beszélgessünk még arról, hogy a mi igazi gyógyulásunk bűneink bocsánata (lásd Mk 2,5;

229. lecke), s hogy az ember felelős azért, hogyan él meggyógyított életével (lásd még Mt 12,45; 2Pt 2,20)!

* Bibliatanulmányozás: Az ortodox zsidó gyerekeknek már kora ifjúságuktól kezdve tanítják a Tórát (Mózes öt könyvét), és más vallásos iratokat, mint pl. a Talmudot. A keresztyén családokban, egyházakban és iskolákban is vallásoktatás folyik. Miért olyan fontos ez már gyermekkortól kezdve? Mi a Biblia tulajdonképpen? Hogyan keletkezett a Biblia? Ki beszél a Bibliában? Honnan tudjuk ezt? Miért olyan fontos a bibliaolvasás és -tanulmányozás?

Egyéb ötletek:

* Betegségek és gyógyításuk:

• Gyűjtsenek a gyerekek adatokat, és készítsenek beszámolót korunk egy-egy jellegzetes népbetegségéről (rák, AIDS, szívinfarktus stb.)! Gondolhatunk a különféle szenvedélybetegségekre, neurózisokra is (lásd még a 228. leckét). A beszámoló szempontjai lehetnek: a betegség oka, tünetei, elterjedése, gyógymódja.

• Beszélgessünk arról, milyen intézmények szolgálják a különböző betegségek gyógyítását (körzeti orvos; szakorvosi rendelő; kórház; szanatórium; tüdőgondozó; gyógyfürdő stb.)! Ezek közül mi található lakóhelyünkön és környékén? Milyen panasszal, hova kell fordulnunk?

• A történethez kapcsolódva külön beszélgethetünk hazánk gyógyvizeiről és gyógyfürdőiről, a gyógyvizek hatásáról, összetételéről, szerepükről a gyógyításban ill. a megelőzésben.

* Igetanulmányozás:

• A Biblia tanulmányozásához kapcsolódva beszéljünk a gyerekeknek az ige hármas alakjáról:

A hirdetett ige, mely akár prófétálásként, akár prédikációként, megelőzi az írásba foglalást.

Az írott ige, mely évezredeken keresztül is megőrizte nekünk Isten kijelentését a Bibliában.

A kijelentett Ige, mely Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában testesült meg.

• Elemezzük az aranymondásnak javasolt igét (ApCsel 3,22), összehasonlítva az eredetijével (5Móz 18,18): Az ige mely alakjára találunk utalásokat bennük?

hirdetett ige: "Mózes mondta", "őt hallgassátok", Péter bizonyságtétele

írott ige: Az apostolok cselekedetei, Mózes 5. könyve

– kijelentett ige: a Próféta, a Messiás, akit hallgatni kell Egybevethetjük mindezt a történetünkben szereplő igével is: Jn 5,39.

A béna meggyógyítása a Betesda tavánál

** 231

Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!

János 5,8

1. Vágjátok ki külön a kisebb, és külön a nagyobb rajzot!

2. A kisebbiket hajtsátok ketté a hosszanti szaggatott vonal mentén, és ragasszátok össze a két részt!

3. A rövidebb szaggatott vonal mentén hajtsátok be a háromszöget, majd ragasszátok a D részt az A részre!

4. Hajtsátok fekvő helyzetbe, majd álló helyzetbe az alakot! Most, miután látjátok, hogyan illeszkedik a háttérrel, színezzétek ki a rajzokat!

Feldolgozás ** 231

Munkalap:

A cél világos: az a rész, melyet fölragasztunk, a bénát mutatja gyógyulása előtt és után. A kivitelezésnél fontos, hogy a gyermek lássa, a mozgatható rész hogyan illeszkedik a háttérhez, különben nem érti meg, a rajzokon mi tartozik össze, s eltérő színeket fog használni. Persze már az összeragasztott részen nehezebb színezni. Megoldhatjuk úgy is a feladatot, hogy ragasztás nélkül, csak összehajtva próbáljuk ki, hova fog az alak kerülni fekvő és álló helyzetben. Ezután színeznek, végül ragasztanak a gyerekek.

Aranymondás:

Kelj fel, vedd az ágyadat és járj! (Jn 5,8b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Betegség és bűn:

1. Miért volt beteg már 38 éve ez az ember? Vajon a betegség büntetés? Az Úr Jézus azt mondja a meggyógyult embernek, többé ne vétkezzék, különben valami rosszabb történik vele. A betegség tehát valamiféle kapcsolatban van a bűnnel.

2. Szomorúság, különféle kellemetlen dolgok, a betegség és a halál is a bűn következményei. A gyermekek még jól emlékeznek, hogyan figyelmeztette Isten Ádámot: Ha eszik a jó és rossz tudásának a fájáról, meg fog halni. A betegség gyakran a vég kezdete. Ezért tartozik a büntetések közé, melyekre a bűnök miatt szolgálunk rá.

3. Hála Istennek, Ő azt akarja, hogy a beteg emberek mégiscsak meggyógyuljanak. Ő kegyelmes hozzájuk. Szabad tehát gyógyulásért imádkozni, akár mi vagyunk betegek, akár mások.

4. A betegségekről való beszélgetéssel eljutunk a gyerekekkel a tárgyhoz. Nehezebb lesz meg is magyarázni, hogy a betegség a bűn büntetése.

5. Hogy lehet akkor, hogy egészen kis gyermekek is megbetegszenek? Azért lesznek betegek, mivel szüleik, és minden ember, akik előttük éltek, vétkeztek.

6. Vigyázat! A betegség nem egy bizonyos bűnnek (amelyet éppen elkövettek) a büntetése. Értessük meg ezt jól a gyermekekkel, mivel másként a betegségnél egyenesen erre következtethetnek! A kisiskolások gondolkodása még konkrét, számukra a bűn egyes elkövetett vétkeket jelent, nem az általános bűnt, amelyben az egész emberiség szenved. Még Jézus tanítványai is félreértik ezt, amikor megkérdezik a vakon születettet meglátva, hogy ki vétkezett, ő vagy a szülei (lásd Jn 9,1–3). Jézus válaszából nyilvánvaló, hogy betegsége nem konkrét, egyedi vétkek következménye, de az is, hogy ő nem az okra, hanem a megoldásra irányítja figyelmünket. Fontos, hogy mi is ezt tegyük: a gyerekeknek tudniuk kell, hogy bűnösök Isten előtt, de Jézus őket is megtisztítja bűneiktől, ha hisznek benne.

Egyéb ötletek:

* Beszélgetés a testi fogyatékosságról (lásd még a 229. leckét): Számunkra természetes, hogy minden testrészünk, szervünk ép és egészséges. Annyira az, hogy többnyire elfelejtünk hálát adni érte, és sokszor felelőtlen módon nem vigyázunk eléggé egészségünkre. Csak akkor jövünk zavarba, ha találkozunk egy fogyatékos emberrel, aki sántít, vagy tolókocsiban ül, esetleg hiányzik keze, lába. Gyűjtsük össze, milyen testi fogyatékosságokat ismerünk! Milyen okai lehetnek e betegségek kialakulásának? Mi lehetünk-e testi fogyatékosak? Hogyan? Hogy kell vigyáznunk magunk és mások testi épségére? (Itt beszélhetünk a balesetekről, balesetvédelemről.) Mit jelent a történetben az a kifejezés: "Uram, nincs emberem"? Mi a helyes magatartás egy testi fogyatékossal szemben? Hogyan tudunk neki segíteni? Utalhatunk a bénára, akit négy barátja vitt Jézus elé, hogy gyógyítsa meg (lásd Mk 2,1–12;

229. lecke). Kapcsolhatjuk itt is gondolatmenetünket Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

c. művéhez: Ki és hogyan tudott segíteni a kis bice bócának? Kik voltak az ő "emberei"?

* Testnevelés: Egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében fontos a rendszeres mozgás, testedzés. Egy játékos tornaóra, gyakorlatsor segítségével is felhívhatjuk erre a gyerekek figyelmét. Egyben kipróbálhatjuk testrészeink fontosságát.

• Egyszerű tornagyakorlatokkal mozgassuk meg minden testrészünket (fej, váll, kar, törzs, láb, kéz- és lábfej)!

• Sorverseny:

sántikálás (járás külső, majd belső lábélen, sarkon)

szökdelés fél lábon

sánta róka (futás négykézláb, egyik láb a levegőben)

járás térden

• betegszállítás (társ cipelése háton, esetleg ölben; két gyermek összekulcsolt kezére ültetve viszi a harmadikat) Fogójáték: Egyszerű fogó, melyben az a "ház", ha valaki fél lábon megáll. Addig kell így állnia, míg valaki "kiváltja", megérinti. Akkor szaladhat tovább.

MINTA!

Kelj fel

és járj!János 5,8

A béna meggyógyítása a Betesda tavánál

* 231

* Színezzétek ki először a béna ember fejét,törzsét és végtagjait!

* Vágjátok ki a részeket!

* Erősítsétek cérnával a karokat és a lábakat atörzshöz (segítenek a jelölt pontok)! A cérnáthátul kössétek meg de ne húzzátok megerősen; hogy a testrészek könnyen mozogjanak!

* Kössetek cérnát a fejre, hogy az alakotfölemelhessétek!

* Az aranymondást vágjátok ki külön, ésragasszátok az emberalak hátára!

Feldolgozás * 231

Munkalap:

A béna törzsét és tagjait vágassuk ki, és cérnával erősíttessük egymáshoz! A történet elbeszélésekor mutassuk a béna alakját! Ruhaanyagból vágjunk ki egy téglalap alakú darabot, és erre az "ágy"-ra fektessük rá a bénát! Amikor arról beszélünk, hogy a bénának erőtlenek voltak a lábai ahhoz, hogy fölálljon, fogjuk a fejéhez erősített cérnát, és mutassuk, hogyan rogyott le! Annál a résznél, amikor az Úr Jézus azt mondja: "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!", emeljük fel az embert, és tartsuk úgy, hogy egyenesen álljon! Az aranymondás tanításakor is megismételhetjük néhányszor ezt a mozgást, hangosan mondva a gyerekekkel:

Kelj fel, és járj!.

Aranymondás:

Kelj fel, ... és járj! (Jn 5,8b alapján)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Bénaság:

• Mozgáslecke: Gondoljanak ki, és végezzenek a gyermekek különféle mozgásokat, melyeket a lábukkal hajtanak végre! Pl.: járás, ugrálás, futás, sántikálás, ugrás, vágtázás, tánclépések, kerékpározás stb.

• Énekeljenek játékverseket, és közben improvizálják a mozgásokat! Pl.: "Megy a gőzös megy a gőzös Kanizsára", "Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére", "Nyuszi ül a fűben" stb.

• Beszélgetés: Képzeljétek el, mi lenne, ha nem volna elég erős a lábatok, hogy járjatok, ugorjatok, kerékpározzatok stb. Mutassuk meg a gyermekeknek egy tolókocsi képét! Képzeltessük el a gyermekekkel, milyen lehet annak a gyermeknek az élete, aki csak tolókocsival tud közlekedni!

A béna már 38 éve volt beteg: Képzeltessük el a gyermekekkel, milyen hosszú idő 38 év; a gyermeknek még 1 év is milyen nagy idő. Osszuk az évet szakaszokra: évszakok (Mi van most? Ki tudja, mi következik a tél után? stb.), jelentős események (születésnapok, névnapok, vakáció, Mikulás-nap, karácsony). Beszélgessünk a gyermekek és a szüleik életkoráról; szüleiteknek már sokszor volt születésés névnapja, ők már ... évesek. Milyen sok éve volt már a béna beteg!

"Uram, nincs emberem, hogy beemeljen a medencébe": Beszélgetés: Sokan szeretnek téged, és gondoskodnak rólad: családtagok, óvó nénik, tanító nénik és tanító bácsik, barátok stb. A béna egyedül volt, nem segített neki senki. Az Úr Jézus éppen őt kereste meg. A tanító elmondhatja: ha nagyon egyedül érzed magad, az Úr Jézus mindig veled van. Ő soha nem hagy magadra.

232. Jézus és a szombat - Máté 12,1–8; Márk 2,23–28; Lukács 6,1–5

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 232

Üzenet – Téma:

A nyugalom napja Isten dicsőségére szolgál.

Az emberért van és nem az ember ellen.

Előzmények:

Jeruzsálemben Jézus látogatást tett a Betesda tavánál. Ott szombaton meggyógyított egy béna embert. A zsidóknak aztán a maga és Atyja munkájáról beszélt.

Történet:

Jézus egy szombaton tanítványaival vetések közt átvezető ösvényen haladt. A gabona aratásra érett. A tanítványok éhesek voltak, és tépdesték a kalászokat. Kimorzsolták belőlük a szemeket, és megették. Ez megszokott dolog volt Izráelben. Ha éhes volt valaki, nyugodtan tépdeshetett kalászokat más földjén. Ezt az 5Móz 23,25–26 is így rendelte. Csakhogy... természetesen nem arathatta le valaki más gabonáját, hogy elvigye. Ugyanígy nyugodtan ehetett valaki más szőlőjéből, amíg jól nem lakott, de nem szedhetett szőlőt kosárba, hogy magával vigye.

Miért voltak éhesek a tanítványok? Jézus úton volt velük a zsinagógába (lásd Mt 12,9: "Onnan eltávozva bement a zsinagógába"; 233. lecke). Valószínűleg nem ettek, mielőtt elindultak. Nem tettek rosszat azzal, hogy kalászokat tépdestek. A farizeusok mégis kérdőre vonták Jézust. Szombat van, a nyugalom napja! "Íme, tanítványaid olyat tesznek, amit nem szabad tenni szombaton", mondják a farizeusok szemrehányóan. Feltűnő, hogy a farizeusok nem a tanítványokat, hanem Mesterüket vonták ezért kérdőre. Úgy vélték, hogy figyelnie kellett volna erre, és meg kellett volna tiltania. Az volt a céljuk, hogy viszálykodást támasszanak Jézus csapatában? Ezt a szombatnapi kalásztépést* nagy bűnnek tartották e zsidó tanítók. Hiszen, aki szombatnapon munkát végzett, azt meg kellett ölni, olvasható a 2Móz 31,14–15-ben.

A kérdés most az, munka-e, ha útközben kalászt tép valaki, hogy az éhségét csillapítsa. Szombaton is kell enni. De az ételt már szombat előtt el kellett készíteni. A gabona viszont készen állt, hogy megegyék, csak le kellett szakítani. Isten így gondoskodott az éhes tanítványokról.

Az Úr Jézus nagyon különös választ adott a farizeusoknak. Be akarta bizonyítani nekik, hogy tévesen alkalmazzák a törvényt. A nyugalom napja megtartásának szép parancsát kínos kötelességgé tették. Egész nap ügyelniük kellett arra, hogy ők maguk vagy mások ne tegyenek valamit. Így nem élvezték a nyugalmat úgy, ahogy az Úr "a hetedik napon pedig megnyugodott és megpihent" (2Móz 31,17). Pedig a szombatnak pont az a célja, hogy az Úr ünnepe legyen! Jézus egy ószövetségi eseményre emlékeztette a farizeusokat (lásd 1Sám 21; 102. lecke). Nem olvastak Dávidról? Saul elől menekült, és nem volt nála kenyér. Akkor a szent hajlékhoz ment Nóbban, és öt kenyeret kért a főpaptól*. Csak szent kenyerek voltak ott. Közönséges ember nem ehetett belőlük. Minden szombaton tizenkét friss kenyeret tettek a szent kenyerek asztalára. A régiek a papokéi voltak (lásd 3Móz 24,8–9). Dávid a szent kenyerekből kért a maga és szolgái számára, akiket magával hozott (és valahol vártak rá; lásd 1Sám 21,2–3).

Ezzel a példával az Úr Jézus arra akart rávilágítani, hogy bizonyos körülmények között nem szükséges a törvényt megtartani. Aztán még ezt is mondta: "A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért." Nem szabad, hogy a szombat teher és iga legyen. Ezt a napot jótéteményként kaptuk. Akkor megpihenhetünk a hatnapi munka után. Isten célja nem az volt, hogy teher legyen számunkra a szombat; ezért mi se tegyük azt teherré. Isten az embert egy nappal azelőtt teremtette, mint ahogy a szombatot elrendelte, a szombatot tehát Isten ajándékaként kapta. Nyugodtan gondoskodhatunk akkor is a testünk fenntartásáról, mint ahogy a tanítványok tették, amikor kalászokat tépdestek, és a gabonaszemeket megették.

Jézus még példát is hozott fel. A papok dolgoznak szombaton a templomban, amikor áldoznak. Ezt Isten parancsára teszik, és ezért ártatlanok. Tehát nem vétkeznek a törvény ellen.

"De mondom nektek, hogy még a templomnál is nagyobb van itt", mondta az Úr Jézus a farizeusoknak. Ez azt jelenti, hogy Jézus tanítványai most ugyan nem a templomban vannak, de vele, Jézussal, aki nagyobb a templomnál.

Aztán egy szigorú rendreutasítás következik. Hóseás prófétától idéz (lásd Hós 6,6). Ha a farizeusok jobban megértenék Hóseás szavait, nem kárhoztatnák olyan csúnyán a tanítványokat. Ugyanis az Úr azt mondatja Hóseással, hogy Ő többre értékeli az irgalmasságot ("szeretetet"), mint az áldozatot. Természetesen jó, ha szigorúan megtartja valaki a törvényt azzal, hogy áldozik, és minden más rendelkezést hűségesen teljesít, de sokkal fontosabb ennél az, hogy felebarát iránti szeretet legyen a szívében. Ha a farizeusok ismerték volna az irgalmasságot, nem ítélték volna el "azokat, akik nem vétkeztek" (Jézus tanítványait), mondta Jézus. Végül így szólt: "Mert az Emberfia ura a szombatnak." Ezzel azt akarta kinyilvánítani, hogy az Ő eljövetele által minden megváltozik. Általa a régi törvényeknek a tartalma teljesen újjá lesz. Így itt a szombaté is. Isten a nyugalom napját a bűneset előtt rendelte el. Ádám és Éva ezzel a nappal kapcsolatban nem ismertek semmiféle szabályt, de kétségtelenül tiszteletben tartották, hogy Teremtőjüket dicsérjék ekkor. Énós napjaiban kezdték először segítségül hívni az Úr nevét (1Móz 4,26). Az Emberfia, Jézus Krisztus, Isten és Teremtő, ezért Ő is Ura a szombatnak. Az szó szerint az Ő nyugalomnapja! Az, ahogy Ő ezt a napot felhasználta, jó. És ha nem dorgálta meg tanítványait azért, mert kalászokat tépdestek, ahhoz a farizeusoknak egyáltalán semmi közük.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

232

Jegyzetek: Szombatnapi kalásztépés – A szombati tilalmat a zsidóság különös tiszteletben tartotta: A farizeusok szerint az ember szombat-törvényhez való viszonya mutatja meg kegyességének belső igazságát. A rabbinátus írástudomány 38 különféle munkát sorol fel, amit szombatnapon tilos volt végezni. Főleg mezőgazdasági munkákról van szó, köztük az aratás munkálatairól. A kalásztépés is aratásnak számított. Főpap – A Márk 2,26-ban azt olvassuk: "Abjátár főpap idején". Viszont az 1Sám 21,2 Ahimelek papot említ. Ő Abjátár édesapja volt, és őt ölte meg Dóég Saul parancsára (lásd 1Sám 22,18; 102. lecke). Jézus nem tévedett, amikor azt mondta, hogy ez Abjátár főpapsága idejében történt, aki Ahimelek fiai közül egyedül menekült meg Dóég vérengzéséből, és az efóddal Dávidhoz menekült (lásd 1Sám 22,20–23; 23,6). Édesapja halála után mindjárt ő lett tehát a főpap, mint annak utóda.

Énekek:

Református énekeskönyv: 122:1.3; 163:1–5; 255:1–3.7–8; 378:1

Jertek, énekeljünk: 67; 89; 181

Harangszó: 37:1–2; 44; 53:1.7

Dicsérjétek az Urat!: 10:1; 12; 50:1.6; 95:1

Erőm és énekem az Úr: 39; 97

Megjegyzések: A nyugalom napja Isten tiszteletére rendelt nap – A zsidó szombat helyett a keresztyének a vasárnapot ünneplik. A szombat a hét hetedik napja, a vasárnap az első. Ezzel a történettel kapcsolatban meg lehet magyarázni, hogy miért történt ez a változás. A keresztyének a nyugalom napját Krisztus feltámadása emléknapjának tekintik. "Úr napjá"-nak is szokták nevezni, tehát annak a napnak, melyen az Úr Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A vasárnap ezért a hét első napja.

Kálvin János reformátor Institutio-jában (II. kötet, VIII. fejezet 28–34. paragrafus) bő magyarázatot ad a negyedik parancsolatról: a zsidó szombatról és a keresztyén vasárnapról. Ennek rövid összefoglalása: Izráel számára, de a keresztyének számára is a nyugalom napjának megtartása azt jelenti, hogy az ember ezen a napon nem munkájával foglalkozik, hanem azzal a nyugalommal, melyet csak Istenben találhat meg. A szombat előképe az örök nyugalomnak, melyet akkor találunk meg, ha hiszünk Jézus Krisztusban és az Ő feltámadásában. Ezért a keresztyének többé nem a hetedik napot tartják a nyugalom napjaként, hanem az első napot, mely arra emlékeztet, hogy az Üdvözítő a hét első napján támadt fel. Ez a nap tehát többé nem azt jelenti, mint a szombat, de, Kálvin szerint, mégis ugyanaz a tartalma: ezen a napon Istent tiszteljük. Emellett Krisztus feltámadásának napjára is emlékeztet (gondoljunk az "Úr napja" elnevezésre). Gyakorlatilag, Kálvin rendkívül fontosnak tartja, hogy a keresztyén gyülekezet számára van a hétnek egy külön napja, mely nyugalom napjául szolgál. Ezen a napon a gyülekezet összejön, hogy imádkozzék, énekeljen, Isten igéjét hallgassa, és adakozzék szűkölködő embertársai számára. A vasárnapnak, mint a nyugalom napjának megtartása tekintetében a keresztyén egyházakban és gyülekezetekben még sincs egység. Néhányan törvényeskedően tartják meg a vasárnapot, mások kirándulási napnak használják, melyen a kikapcsolódást magasabbra értékelik az Isten dolgaival való foglalkozásnál. Ez a nap azonban világosan az Úr tiszteletére rendelt nap, és hol találhatunk többet róla, mint igéjében? A nyugalom napja ünnepnap kell hogy legyen a gyermekek számára is. Ehhez mi keresztyének általában nem nagyon értünk. A hetednapos-adventisták a hetedik napot tartják meg, mint nyugalom napját, bár ők is keresztyének. Megtartják azt a zsidó tilalmat is, hogy nem esznek sertéshúst. A messiáshívő zsidók is a hetedik napot tartják meg, mint a nyugalom napját. A nyugalom napja az emberért van – Isten törvénye az ember létérdekét szolgálja, életét védi, amikor a hetedik napra a munkától való megnyugvást és Isten felé fordulást rendel. Ha megnézzük egy átlagos magyar család vasárnapját, nem egészen ezt a nyugalmat találjuk. Sokkal inkább a pénz utáni hajsza, a még többet akarás vagy a szórakozás uralja a hétvégéket, legyen ez szombat vagy vasárnap. Talán ennek is köszönhető, hogy a szívinfarktus vagy az idegi alapú neurózis népbetegségnek tekinthető, mint a rendetlen életmód, a túlhajszoltság következménye. Pedig az az ige, hogy "a szombat lett az emberért", védelmet jelent, nem csak a farizeusok és farizeus lelkületű emberek túlbuzgó törvényeskedésével, hanem korunk emberének önmagát és környezetét kizsigerelő életmódjával szemben is. Aki a nyugalom napját nem használja fel testi, de különösen lelki nyugalomra, az hét közben kevesebbet tud teljesíteni. A nyugalom napja amellett, hogy Isten tiszteletét szolgálja, az Úr szolgálata által az ember lelki és testi egészségét is rend-ben tartja.

A bibliai történet feldolgozása

232

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Háztartástan

• A magyar családok hétvégi hajszoltsága és ennek következményei. A vasárnap, mint ünnep a család és a helyi közösség életében. (***)

• A testi-lelki egészség és a helyes életrend, életmód összefüggései. (***)

• A család egészsége: helyes hetirend, a vasárnap rendje. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Elbeszélő fogalmazás írása egy vasárnapról személyes élmény vagy elképzelés alapján. (***)

Történelem / Társadalmi ismeretek

• A szombatnapot megtartó zsidó/keresztyén vallási közösségek a történelemben és a jelenkorban: szombatosok, hetednapos adventisták, messiáshívő zsidók stb. (***)

• A reformátorok (főleg Kálvin) állásfoglalása a vasárnappal kapcsolatban. (***)

Vázlat:

szombat Jézus a tanítványok éhesek kalászokat tépnek

farizeusok: a szombat nyugalomnap

Dávid – a szent kenyerek papok – áldoznak szombaton szombat: Isten ajándéka Jézus: Ura a szombatnak is

Jézus és a szombat

*** 232

De mondom nektek, hogy még a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, – nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek.

Máté 12,6–7

Az egyik tanítvány kinyitott tenyerén gabonaszemek sorakoznak. Egy ige rejtőzött el bennük. Könnyen megtalálod a megfejtést, ha beírod a számoknak megfelelő betűket. A számok a kalászok legfölső szemében elhelyezett betűk sorszámai. Jó szemezgetést!

Feldolgozás

*** 232

Munkalap: A rejtvény textusa:

A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is. (Mk 2,27–28)

Nem véletlen, hogy az ige a gabonaszemekben jelenik meg. Maga Jézus hasonlítja maghoz az igét a magvető példázatában (lásd többek között Mt 13,19–23).

Aranymondás:

Irgalmasságot akarok, nem áldozatot... (Mt 12,7b)

és/vagy a rejtvény előbb idézett textusa: (Mk 2,27–28)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A nyugalom napja: A zsidó nyugalomnap a szombat, a hét hetedik napja. Isten rendelte el. Törvények vannak arra, hogyan kell megtartani a szombatot. A mi vasárnapunk a hét első napja. Jézus a hét első napján támadt fel. Mi miért nem tartjuk meg többé a szombatot (a hetedik napot) nyugalomnapnak? Melyik nap lett a keresztyének nyugalomnapja, és miért? Mire való a vasárnap? Mit kell tennünk ezen a napon? Mire nem való a vasárnap? Mit nem szabad tennünk ezen a napon? Miért ünnep a vasárnap? Hogyan lehet azt méltóképpen megünnepelni? Már a kérdések is sejtetik, az őszinte válaszokból pedig minden bizonnyal kiderül, hogy a magyar családok nagy részére nem jellemző a nyugalomnap megtartása. Talán ennek is köszönhető, hogy a szívinfarktus vagy az idegi alapú neurózis népbetegségnek tekinthető, mint a rend-etlen életmód, a túlhajszoltság következménye. Próbáljunk a gyerekekkel együtt megoldásokat találni erre a problémára!

Egyéb ötletek:

* Nyugalom – nyugtalanság: Megközelíthetjük a témát a nyugalom – nyugtalanság ellentéte felől:

Sorolj fel olyan élethelyzeteket, amikor nyugtalan/nyugodt voltál!

Mi volt a nyugtalanságod/nyugalmad oka?

Tudtál-e tenni valamit azért, hogy a nyugtalanságod megszűnjön?

* A vasárnap rendje:

• Írják le a gyerekek vázlatosan, hogyan telik egy vasárnapjuk, mit szoktak tenni ezen a napon?

Csoportosítsák a tevékenységeket a következő szempontok szerint: munka, pihenés, Isten tisztelete, szórakozás! (Választhatunk még hasonló szempontokat.)

Figyeljék meg, egyezik-e Isten akaratával a vasárnapjuk rendje? Amit tesznek, Isten tiszteletére, nyugalmukra szolgál-e, a másik ember felé való szeretetből fakade vagy sem? Mit kellene elhagyni vagy átrendezni ahhoz, hogy igazi nyugalomnappá váljon a vasárnap?

Most írják le újra egy vasárnapjuk rendjét, úgy, ahogy azt Isten szeretné látni!

* Készíthetnek a gyerekek elbeszélő fogalmazást egy vasárnapjukról

előzetes feladatként, mielőtt még beszélgetnénk a témáról;

a megbeszélés után, az alkalmazás feladataként: Hogyan képzeli el a jövő vasárnapot? vagy: Hogyan képzel el egy olyan vasárnapot, amikor már saját családja lesz?

233. A sorvadt kezű ember meggyógyítása - Máté 12,9–21; Márk 3,1–6; Lukács 6,6–11

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 233

Üzenet – Téma:

Egyedül Jézus a Szabadító.

A jó cselekedet Istentől van.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványaival szombaton gabonaföldeken ment át. A tanítványok tépdesték és ették a kalászokat. A farizeusok emiatt elítélőleg szóltak Jézusnak. Jézus két példát mondott el nekik válaszul.

Történet:

Jézus azon a szombaton (a Mt 12,9 szerint; Lukácsnál "egy másik szombaton"), a tanítványok kalásztépéséről folytatott beszélgetés után, bement a zsinagógába. Ebbe a zsinagógába jöttek a farizeusok is, akikkel beszélt.

Volt ott egy sorvadt kezű ember. A farizeusok, akiket Jézus megfeddett, mert hiányzott belőlük a felebaráti szeretet, és akik dühösek voltak a Jézustól kapott válasz miatt, azzal a céllal, hogy vádat emeljenek ellene, egy fogas kérdést tettek fel neki: szabad-e szombatnapon is gyógyítani? Természetesen erre a részben béna emberre gondoltak. Nem mintha részvétet éreztek volna iránta, hanem csak föl akarták használni, hogy Jézust zavarba hozzák.

Jézus egy kérdéssel válaszolt: "Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az a verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!" A szombati nyugalom nem akadály, hogy felebarátunkkal jót cselekedjünk. Ekkor így szólt ahhoz az elszáradt kezű emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!" Ő megtette, amit Jézus mondott, és azonnal meggyógyult a keze: ugyanolyan ép lett, mint a másik.

Ez egyáltalán nem tetszett a farizeusoknak és az írástudóknak. Dühösek voltak Jézusra, és azon tanakodtak, hogy mi módon tudnák Őt megölni. (A zsidó törvény szerint a szombatrontót meg kellett ölni.)

Jézus tudta, mit terveznek ellene ellenségei. Még nem jött el az ideje, hogy meghaljon. Ezért eltávozott a zsinagógából.

Sok beteg követte Jézust, és Ő meggyógyította mindnyájukat azon a szombaton.

Szigorúan meghagyta nekik, hogy semmit se mondjanak róla, mert egyáltalán nem akarta ellenségeit felingerelni. Ezzel Ézsaiás próféciája teljesedett be, amelyik arról szól, hogy Isten szolgája, akit az Úr kiválasztott, Isten szerelmese, akiben lelke kedvét leli, meg fogja kapni Istentől az Ő Lelkét. Ezáltal tudja majd mindezeket a csodákat cselekedni.

Ez a prófécia természetesen az Úr Jézusról szólt. Őt nevezték Isten szolgájának, mivel megbízását az Úrtól kapta. Nagyon különös textus: "És igaz ítéletet hirdet a népeknek". Az "ítélet"* itt az evangéliumot jelenti, és nem Jézus ítéletét az ítélet napján. Az evangélium, az örömhír, nemcsak a zsidóknak, hanem más népeknek is hirdettetik. Az evangélium ugyanis a jó és rossz közti különbséget is tartalmazza.

Bár az Üdvözítő oly nagy hatalmat fog kapni, mégis alázatos marad. Nem szít viszályt, és nem kiáltoz, senki sem hallja hangját az utcákon. Tehát azt akarja, hogy munkája lehetőleg titokban történjék.

Könyörül majd azokon, akik nyomorúságban vannak, és azokon, akiknek kicsi a hite: "Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest (a nádszál belét) nem olt ki." (A nád gyönge, bizonyára törött, és mégis meggyújtható. Nem lángol fel hirtelen, hanem csak parázslik, és úgy áraszt valami meleget.)

Addig nem fejeződik be Jézus alázatos szolgálata, míg diadalra nem viszi az ítéletet.

"És az ő nevében reménykednek majd a népek", ez azt jelenti, hogy a népek vágyakoznak Jézus Krisztus neve után. Megtanulják hinni, hogy csak benne nyerik el a megváltást.

Kiegészítés (csak felsősök számára):

Máté 12,22–37: Ezt a részt nem mint különálló elbeszélést tárgyaljuk, hanem az előző rész folytatásaként beszélhetünk róla. Ugyanazon a szombaton egy ördögtől megszállott embert hoztak Jézushoz (a farizeusok, hogy Jézust próbára tegyék?). Az Úr Jézus meggyógyította őt, aki a megszállottság következtében vak és néma volt. Azokra, akik látták, ez nagy hatással volt, de a farizeusok azzal rágalmazták meg Jézust, hogy csak Belzebubnak*, az ördögök fejedelmének segítségével űzhette ki az ördögöt.

Jézus erre azt felelte, hogy ez nem lehetséges, mivel az az ország, amely önmagával meghasonlik (gondoljunk csak egy polgárháborúra), elpusztul. Ha pedig a Sátán a Sátánt űzné ki, nem maradhatna fenn az országa.

Ezt a témát Jézus még tovább folytatta. A rágalmazó farizeusokat komolyan elítélte (31. és

32. v.). Minden bűnt és káromlást meg lehet bocsátani az embereknek, még azt is, amit káromolva mondanak az ember Fia ellen, de azt nem, ha valaki a Szentlélek ellen (aki által Jézus ebből az emberből az ördögöt kiűzte) szól. Ez a bűn sohasem bocsáttatik meg.

Jézus csípősen jellemezte ezeket a farizeusokat. Viperák fajzatai ők, azaz kívülről simának és ártalmatlannak látszanak, mint a vipera tojásai, de belülről mérges kígyók. Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, de ha rossz a fa, akkor csak rossz gyümölcsöt teremhet. Ilyenek ők is, és mindenki, aki gonosz: "A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat" (Károli fordítás).

Az Isten országa és a Sátáné tehát szemben állnak egymással. Az Úr Jézus figyelmeztetett, hogy minden haszontalan szóról számot kell adni az ítélet napján. Ügyelni kell minden szóra, amit Életkorok kimondunk: "Mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján

** ***

marasztalnak el téged."

A bibliai történet feldolgozása

233

Jegyzetek: "Ítélet" – Jézus nem szószerint idézi az Ézs 42,1–4 textusát, hanem lényege szerint. Az eredeti szövegben ez áll: "törvényt hirdet a népeknek". Majd később: "igazán hirdeti a törvényt". Az igaz ítélet tehát az igazán hirdetett törvény, a megújított törvény, az evangélium. Belzebub – "Bel" vagy "Baál" annyit jelent, hogy "úr". "Zebub" "légy", tehát Belzebub, a "légyisten" vagy a "legyek ura", a filiszteus Ekron város istene (lásd 2Kir 1,2 kk.). A Mt 10,25-ben említett "a ház ura" ugyanaz. Az Újszövetség szerint tehát ő az ördögök fejedelme.

Énekek:

Református énekeskönyv: 89:1; 146:2–5; 200:1–6

Jertek, énekeljünk: 153; 166:1–3; 197

Harangszó: 37; 44; 53:1.5; 54

Dicsérjétek az Urat!: 35:1–2.5; 50:1.5; 51:1–2; 87

Erőm és énekem az Úr: 18; 29; 34

Megjegyzések: Egyedül Jézus a Szabadító – A történet és a kiegészítés is arra mutatnak rá, hogy egyedül az Úr Jézusnál találjuk meg a betegségből és a bűnből való szabadulást. Ez mindig ellenkezést támaszt, itt a farizeusokban és az írástudókban, majd évszázadokon át mostanig számtalan tévtanítóban vallásos téren. Érthetetlen? Nem, mert az ember állandóan maga próbálja magát megtartani, és a trónra ültetni. Üdvözítő, Szabadító számára szívünkben természetünknél fogva nincs hely. Csak a Szentlélek nyithatja meg szívünket az Úr Jézus előtt. A farizeusok és írástudók ellenséges viselkedése valójában az emberiség Isten és Krisztus elleni általános magatartása. Vigyázzunk hát ezeknek az embereknek a megítélésével. Jó a saját szívünk mélyébe alászállni, hogy felfedezzük, mi is olyanok vagyunk. Ennél sokkal gazdagítóbb, ha, a Szentlélek által, az Úr Jézust Szabadítónkként elfogadhatjuk. A kiskiskolásoknak csak a sorvadt kezű ember gyógyulásának történetét mondhatjuk el, de rámutathatunk még a farizeusoknak és írástudóknak az Úr Jézus elleni gyűlöletére is. A jó cselekedet Istentől van – Jézus úgy lép fel, mint akinek hatalma van a szombat fölött. Új tartalmat ad a törvénynek, az irgalmasságot, a szeretetet helyezve a középpontba. Ahogy Pál apostol is mondja: "A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése." (Róm 13,10) A szeretetből tehát jócselekedetek fakadnak, melyek világítanak (Mt 5,16); gyümölcsként ékesítik az embert (Mt 7,17kk), melyeket Isten előre elkészített az övéinek, hogy azok szerint éljenek (Ef 2,10).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (A NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A vasárnap, mint ünnep a család és a helyi közösség életében. (**)

• A szeretet, mint legfőbb érték. A szeretet parancsa fontosabb a vallási törvények, formák külső megtartásánál. (** ***)

• Segítségnyújtás a bajban. Kiindulás konkrét élethelyzetekből. (***)

• A jó és a rossz cselekedet. A szándék, mint cselekedeteink mozgatója. Rejtett szándékok, indulatok. Önvizsgálat. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Egyháztörténet: Keresztyén- és eretneküldözések. (***) Keressünk példákat az egyháztörténelemben, kik voltak azok, akik hevesen szembefordultak az Úr Jézussal és követőivel, a keresztyénekkel, az evangéliummal. Találunk ilyeneket a római katolikus egyházban, de a reformáció egyházaiban is.

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Párbeszéd kifejező olvasása a beszélő szándékának érzékeltetésével. (**)

• Bibliai történet dramatizálása írott párbeszéd felhasználásával, ill. spontán szövegalkotással. (**)

• Szólásmagyarázat. (***)

• Írásbeli szövegalkotás:

Élménybeszámoló valamelyik szereplő nevében. (**)

Elbeszélő fogalmazás a példabeszéd konkrét jelentéséhez kapcsolódva. (**)

Elbeszélő fogalmazás a példabeszéd (szólás) átvitt jelentéséhez kapcsolódva. (***)

Vázlat: Kiegészítés:

Jézus

ugyanaz a szombat

zsinagóga

vak és néma megszállott

sorvadt kéz

az ördög kiűzése

farizeusok és írástudók fogas kérdés

káromlás: Belzebub

szombat: juh a veremben – abból való

ez a bűn nem bocsáttatik meg

kihúzás "Nyújtsd ki a kezedet!"

a jó és rossz fa gyümölcse

Jézus csendben cselekszik

farizeusok: viperák fajzatai

Ézsaiás

A sorvadt kezű ember meggyógyítása

*** 233

"Szabad-e szombaton gyógyítani?" "Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!" Máté 12,10–12

A könyvtekercsről két ige hiányzik, melyeknek szavait igencsak összekeveredve találod meg a fenti rácsozatban. Ilyen zűrzavar lehetett Jézus körül a zsinagógában, amikor a beteget meggyógyította. Ilyen rendetlenség van a mi szívünkben is az Ő szabadítása nélkül. Segíts most rendet rakni! A számok sorrendjében írd be a szavakat a tekercs megfelelő helyére! A szavakat fekvő vagy álló helyzetben olvashatod.

Feldolgozás

*** 233

Munkalap: A rejtvény textusai:

Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát... (1Pt 2,15) Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent. (3Jn 11b)

Az előző két leckére is építve fontos megmagyaráznunk a gyerekeknek, miért volt főbenjáró bűn a szombatnapi gyógyítás a farizeusok szemében (az is tiltott munkának számított). Így megérthetik a farizeusok kérdésének provokatív szándékát, majd azt az "esztelen indulatot", mely megszállta őket a gyógyítást látva.

Aranymondás:

Szabad... jót tenni szombaton! (Mt 12,12b)

és/vagy a rejtvény második textusa: 3Jn 11b

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus, mint Szabadító: Az Úr Jézust legtöbbször úgy látjuk, mint a bűnökből Szabadítót. Ő azonban a betegségekből is meg akar szabadítani, ahogy azt akkor is tette, amikor a földön köztünk járt. (A 231. lecke folytatása.) Miért hasonlítja az Úr Jézus maga is magát "orvos"-hoz? (Lásd többek közt Mt 9,12). Lehetséges-e, hogy az Úr Jézus még most is gyógyítson, ha nincs is már itt a földön? (Keressünk és mondjunk példákat az apostolok és vének kézrátétellel, imádsággal stb. való gyógyítására: pl. ApCsel 3,6–7; 5,12–16; 9,12; 9,33–34, lásd még Jak 5,14!) Mindig lehet gyógyulásért imádkozni? (Ha tudunk, mondjunk konkrét példát a gyerekeknek imameghallgatásra, betegségből való gyógyulásra.)

Jézus, mint Törvényadó: A zsidóság hitéletének középpontjában a törvény, benne a szombatnap törvényének megtartása állott. Jézus maga mondja, hogy nem eltörölni jött a törvényt, hanem betölteni (Mt 5,17). A törvény betöltése pedig a szeretet (Róm 13,10). A törvény igazi megtartása tehát nem külsődleges cselekvésekben (és tilalmak betartásában), hanem a szeretet parancsának való szív szerinti engedelmességben áll. Próbáljuk azt megértetni a gyermekek életéből vett konkrét példákon keresztül! (Pl. Pista ma buzgón igyekezett a gyermekistentiszteletre, de előtte nem segített kistestvérének összepakolni a játékait, pedig megtehette volna, sőt még össze is veszett vele.)

Egyéb ötletek:

Ráhangoló beszélgetés: Kerültél-e már hirtelen bajba, veszélybe, amikor rászorultál valakinek a segítségére? Tudsz -e ehhez hasonló történetet, ami mással történt meg? Mit szólsz ahhoz, ha valaki tudna segíteni egy ilyen helyzetben, mégsem tenné meg? Tetszik-e Istennek az ilyen viselkedés? (lásd még Jak 4,17)

Szólásmagyarázat: Jézus példabeszéde szólásként él a magyar nyelvben: "kútba esett bárány". Szó szerinti értelmét Jézus elmondja "kút" helyett "verem"-mel. Átvitt értelemben jelent minden olyan hirtelen jött bajt, veszélyhelyzetet, melyben gyors segítségre van szükség, félretéve minden más fontosat.

• Gyűjtsünk ilyen helyzeteket a gyerekek személyes élményeiből, irodalmi, történelmi olvasmányaikból!

• Írjanak elbeszélő fogalmazást "Kútba esett bárány" címmel a szólás átvitt jelentéséhez kapcsolódva személyes élményeik vagy elképzelt események alapján!

* Önvizsgálat: Jézus tanítása a jó és a rossz fáról (Mt 12,33–35; de lásd még Mt 7,15–20), valamint az aranymondásnak ajánlott 3Jn 11b önvizsgálatra kell, hogy késztessen minket. Vajon a mi életünkben milyen gyümölcsök teremnek? Kialakulhat erről a gyermekekkel egy őszinte beszélgetés. Leleplezhetjük azokat a belső indulatainkat, melyek sokszor Jézus ellen, e szeretet parancsának követése ellen fordítanak. No nem nyíltan, formálisan, hanem ott legbelül. Ha eddig eljutunk, vigyük ezt imádságban Jézus elé, és kérjük ebben is a szabadítását!

A sorvadt kezű ember meggyógyítása

** 233

"Szabad-e szombaton ________?" "Ki az az __________ közületek, akinek ha egy ________ van, és az _________ esik szombaton, nem ragadja meg, és nem_________?

Írjátok be a megfelelő helyre:

ember verembe többet ér gyógyítani juha húzza ki jót tenni

Az ember pedig mennyivel ___________ a juhnál. Szabad tehát __________ szombaton!"

Máté 12,10–12

Feldolgozás ** 233

Munkalap: A munkalap textusa:

"Szabad-e szombaton gyógyítani?" "Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!" (Mt 12,10b.11b–12)

A megfelelő szavakat a gyermekek minden nehézség nélkül be tudják írni a szövegbe. Hogy megértsék a szavak mögött feszülő ellentétet, alaposabb tanítást kell nekik adnunk a szombatnapról.

Aranymondás:

Szabad ... jót tenni szombaton! (Mt 12,12b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A nyugalom napja: Hogy a gyermekeknek fogalmuk legyen, milyen szigorúan megtartják a zsidók a szombatot, beszéljünk nekik erről! A 231. leckében már szó volt erről a kérdésről, de akkor nem beszéltek erről Jézus és a zsidó vezetők. Most azonban igen. A kellemetlen az volt, hogy a zsidók ezt a beszélgetést azért kezdeményezték, mert tudni akarták, vajon meggyógyítja-e Jézus a sorvadt kezű embert szombaton. Először arról beszélgessünk a csoporttal, hogy Isten melyik napot rendelte nyugalom napjául! Hol van szó erről a Bibliában? A teremtés után: 1Móz 2,2–3 (Olvassuk fel!) Miért tették a keresztyének a hetedik nap helyett a hét első napját a nyugalom napjává? (Lásd még erről a 232. lecke magyarázatát!) Az első nap Jézus Krisztus feltámadásának az emléknapja. Milyen példát használt az Úr Jézus, hogy megmagyarázza, szabad szombaton jót cselekedni? Azt a juhot, amelyik a verembe esett, szabad volt szombaton kihúzni. A szükség törvényt bont! Megjegyzés: Az ortodox zsidók ma is így gondolkodnak erről. Ha valaki súlyos betegsége miatt veszélybe kerül, szabad orvost hívni, és el szabad vinni a kórházba. De jaj, ha nem komoly a baj! Akkor nagyon szigorúan elítélik őket. Hogyan ünnepeljük mi a vasárnapot? Fontos erről beszélni. Csakhamar kitűnik, hogy gyakran különbözőképpen gondolkodnak a vasárnap megszenteléséről. A csoportban ez nagyon kényelmetlen lehet.

Egyéb ötletek:

* Párbeszéd, dramatizálás:

• Olvassák el a gyerekek többször is Jézus és a farizeusok párbeszédét! Próbálják meg érzékeltetni a beszélők szándékát:

A farizeusok kérdése nem őszinte. Haragszanak Jézusra és csapdát állítanak neki. Vajon megszegi-e a törvényt vagy nem?

Jézus itt is úgy lép fel, mint aki ura a szombatnak, és átlát az emberi fondorlatokon. Tanításával megújítja a törvényt.

• Játsszák el a történetet, részben a párbeszéd felhasználásával, részben spontán szövegalkotással! A következő jelenetekre oszthatjuk:

A farizeusok kérdése (és Jézus válasza)

Jézus meggyógyítja a beteget

– A farizeusok tanácskozása Érdemes odafigyelni Márk és Lukács tudósítására is. Márktól megtudhatjuk, hogy a farizeusok Jézus válaszára nem tudtak mit mondani, mire Jézus haragosan nézett végig rajtuk, mégis sajnálta őket keményszívűségük miatt. Lukács pedig a farizeusok esztelen indulatáról számol be, amellyel Jézust el akarták veszejteni. Játék közben a gyerekek próbálják meg átélni ezeket az emberi érzéseket (csak ne vigyék túlzásba)!

* Fogalmazás:

• Fogalmazzanak meg egy rövid élménybeszámolót írásban az egyik farizeus, Jézus egy tanítványa (aki jelen volt) vagy a meggyógyult beteg nevében!

• Írjanak elbeszélő fogalmazást a verembe esett bárányról, és a kihúzásáról! A történetet elhelyezhetjük Jézus korában, de megtörténhet ez ma is. Előkészítésként beszéljünk arról a környezetről, ahová e történetet elképzeljük! Képeket is vihetünk hozzá. A verem lehet egy vízgyűjtő ciszterna (talán innen ered a magyar nyelvben meghonosodott "kútba esett bárány kifejezés") vagy egy mély gödör. Készíthetnek a fogalmazáshoz illusztrációkat is a gyerekek.

234. A tizenkét apostol elhívása; Hegyi Beszéd - Máté 5,1–17.37 – 6,5; Márk 3,13–19; Lukács 6,12–46

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 234

Üzenet – Téma:

* Jézust követni annyi, mint Isten akarata szerint élni;

ellenségeidet szeretni;

jót cselekedni mindenkivel.

Előzmények:

Egy szombaton a tanítványok kalászt tépdestek, és a farizeusok emiatt vitatkoztak Jézussal. Aztán Jézus a zsinagógájukban meggyógyított egy sorvadt kezű embert, ami szintén nem tetszett a zsidó vezetőknek. Végül sok beteget meggyógyított.

Első történet:

Márk 3,7–12: Az Úr Jézus tanítványaival a Galileai-tenger mellett tartózkodott. Sokan jöttek hozzá, hogy hallgassák. Nemcsak Galileából, hanem Júdeából, Idumeából, a Jordánon túlról, sőt Tírusz és Szidón környékéről is.

Jézus sok beteget meggyógyított. Voltak olyan betegek, akik igyekeztek Őt megérinteni, mert gyógyító erő áradt belőle. Emberek, akikben tisztátalan lelkek voltak, leborultak Jézus elé, és a lelkek azt kiálttatták velük: "Te vagy az Istennek a Fia!" Jézus megtiltotta nekik, hogy a nyilvánosság előtt ezt mondják róla. A Sátán ne reklámozza Őt! (vö. ApCsel 16,16–18)

Jézus megparancsolta tanítványainak, hogy a hajóval a közelben maradjanak, hogy annak fedélzetére mehessen, ha túl sokan veszik szorosan körül.

Később Jézus felment a közeli hegyre, hogy imádkozzék. Ott maradt egész éjszaka. Aztán magához hívott tizenkét* férfit. Már előbb kiválasztott hét tanítványt, és még másik ötöt. Azok a tanítványok, akiket már ismerünk: Simon Péter és testvére, András, a két testvér: Jakab és János, a Zebedeus fiai; Jézus a Boanerges nevet adta nekik, ami azt jelent: a "a mennydörgés fiai"* . Majd a két barát: Fülöp és Bertalan, akit inkább Nátánaél néven ismerünk, és természetesen Lévi, akinek később Máté a neve.

A többi öt: Tamás*, Jakab az Alfeus fia és Taddeus*, akit Lebbeusnak vagy Júdásnak is hívnak, a Kananeus* vagy a zélóta* Simon, és végül Iskáriótés* Júdás, aki később elárulta Jézust.

Ők lesznek az apostolok, a "küldöttek". Az Úr Jézus később elküldi majd őket, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtésnek (lásd Mk 16,15kk).

Tizenkét tanítványával az Úr Jézus lejjebb jött a hegyen, míg egy sík helyet nem talált. Ott nagy sokaság várta. Ismét sok beteg volt velük, akiket Jézus meggyógyított. Néhány emberből gonosz lelkeket űzött ki. Miután a betegeket meggyógyította, az Úr Jézus leült, és főként a tanítványokhoz szólt, hogy tanítsa őket. De a sokaság is jól hallhatta, amit mondott. Ezt a tanítást úgy ismerjük, hogy a "Hegyi Beszéd", melynek első részét így nevezik: a "boldogmondások". Mind a kilenc boldogmondás a "boldog" szóval kezdődik. Ez a szó azt is jelenti, hogy "szerencsés", de inkább azt, hogy "áldott", a teljes lelki boldogság (vagy üdv) értelmében, mint annak az áldásnak a következménye, melyet Isten mindenkinek személy szerint ajándékoz. (Gondoljunk a mi "szívélyes üdvözlettel"-ünkre). Kiket nevez Jézus boldogoknak? (Ezt a Mt 5,3–12 szerint mondjuk el.)

1. "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa". Ezek mindenek előtt azok, akiknek nincs nagy földi vagyonuk, mely teher a számukra, és akadályozza őket abban, hogy Istent szolgálják. (Lukács csak szegényeket említ: Lk 6,20) De lehetnek a gazdag emberek közt is olyanok, akik tudják, hogy vagyonuk nem teszi őket boldoggá. Gondoljunk csak Jóbra, aki földi javaiból enni adott a szegényeknek, és nem panaszkodott, amikor mindenét elvesztette.

Lelki szegények azok is, akik rájönnek arra, hogy szegények, mivel még nem övék Krisztus. Éppen őket tanítja meg Isten Lelke, hogy Jézus Krisztus evangéliuma teszi őket gazdaggá, és teljesen boldoggá. Elfogadhatják Őt, mint Üdvözítőjüket. Ezért övék a mennyeknek országa.

2. "Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." Azok, akik őszintén sírnak bűneik miatt, bűnbocsánatot kapnak, és ezzel a mennyei Atya megvigasztalja őket.

3. "Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet." A történelem tele van szigorú, gyakran kegyetlen uralkodókkal, akik erőszakkal próbálják hatalmuk alá hajtani a földet. Igyekezetük azonban végül mégis kudarcba fullad. Az Úr Jézus pedig a szelídeket nevezi a föld örököseinek. A szelídség nem gyengeséget jelent. Szelídek azok, akiknek a szíve tele van szeretettel mások iránt, azok, akik nem erőszakkal és ravaszsággal próbálnak helyet kiverekedni maguknak; ők mások hibáit is eltűrik. Nyugodtan alárendelik magukat Istennek, és tanácsait követik. Végül majd ők uralkodnak Krisztussal együtt a földön, nem ebben a földi életben, hanem az örök életben (lásd Jel 5,10: "És uralkodni fognak a földön").

4. "Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek." Az éhség és szomjúság erős vágyat ébreszt az étel és a víz után. Így vágyakoznak erősen ezek az emberek az igazság után. Az igazság mindaz, ami Krisztus által, Istentől származik: Áldásai, melyeket az Úr Jézus szerzett meg övéinek. (Lásd Zsolt 24,5: "Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.") Lelki eledellel elégíttetnek meg.

5. "Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek." A mindennapi életben azok, akik irgalmasok, akik a nyomorúságban segítik, vigasztalják, bátorítják az embereket, nem tartoznak a legravaszabbak közé. Keménynek, erőszakosnak kell lenned, hogy valamit elérj az életben! Igen, de Jézus itt arra tanít, hogy pont ezek az irgalmasok kedvesek Istennek. Majd ők is teljes irgalmasságot nyernek: Jézus Krisztus által megigazulnak, az Atya irgalmába fogadja őket.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

234

6. "Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent." Ha a szív tiszta, ha a bűn le van győzve, a boldogok megláthatják majd Istent. Amíg értékesnek tartunk mindent, ami tisztátalan, nem vagyunk nyitottak Isten előtt. Ezért olyan fontos, hogy naponta imádsággal, bibliaolvasással tisztítsuk meg a szívünket, egyszóval Isten dolgaival foglalkozzunk.

7. "Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek." Ritka az olyan ember, aki mindenkivel békességben él. Az Úr Jézus mégis azt akarja, hogy Isten gyermekei békések legyenek. Ne legyen gyűlölet, irigység, és féltékenység a szívünkben, hanem, mint Krisztus követői, békességben éljünk Istennel és felebarátunkkal..., így leszünk valóban Isten gyermekei. A "békét teremtő" sem jelenti azt, hogy "gyenge", hogy tehetnek velünk, amit akarnak.

8. "Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa." Isten gyermekeinek vágyakozniuk kell arra, hogy üldözzék őket? Azt nem, de ha üldözik őket az igazságért, ami az Istennel és Krisztussal való élet tartalma, boldogok. Óriási jövőjük van: itt egy ideig nehéz lehet nekik az üldözés miatt, de egyszer majd a mennyek országában zavartalanul dicsérhetik és magasztalhatják Istent.

9. "Boldogok vagytok..." itt az Úr Jézus személy szerint az apostolokhoz szól. Boldogok, ha az emberek gyalázzák, megvetik, üldözik őket, ha rosszat hazudnak róluk, mivel Krisztus követői.

Az apostolok azt a tanácsot kapják, hogy örüljenek, ha üldözik őket, hiszen így üldözték a prófétákat is. Mindenki meg fogja "kapni" a jutalmát a mennyben, akit Krisztusért üldöznek. A Lukács 6,26-ban azt olvassuk, hogy az Úr Jézus arra mutat rá a az apostoloknak, nem jó, ha minden ember jót mond róluk. Ezt tették régen a hamis prófétákkal is.

Mt 5,13–16: Az Úr Jézus tovább tanította apostolait. Azt mondta, hogy Ők a föld sója. A só átjárja az ételt, ízesíti, tartósítja azt. Így kell a tanítványoknak is szavaikkal, cselekedeteikkel átjárni az életet, óvni a világot a romlástól. Ők a világ világossága. Tehát Krisztust képviselhetik, aki azt mondta magáról, hogy Ő a "világ világossága" (Jn 8,12;9,5.). Az a munkájuk, hogy elvigyék mindenhova az evangélium világosságát. Néhány példával magyarázta meg ezt Jézus. Nem rejtethetik el a hegyen épített város, messzire kell látszódnia. Lámpást sem azért gyújtanak (Károli szerint gyertyát), hogy a véka (egy nagy edény, mellyel a gabonát mérik) alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék. Így a lámpás mindazoknak világít, akik a házban vannak. Így kell hogy fényljék az apostolok világossága is az emberek előtt. Hogy meglássák jó cselekedeteiket, az apostolok munkáját, és dicsőítsék mennyei Atyjukat.

Mt 5,17–19: Az apostolok ne gondolják, az Úr Jézus azért jött, hogy eltörölje a törvényt vagy a prófétákat. Azaz Ő nem számolja fel Mózes és a próféták régi könyveit. Inkább azért jött, hogy azokat betöltse. Ugyanis minden, a Messiás eljövetelével kapcsolatos törvény és prófécia beteljesedik az Ő eljövetelével és közbenjárói munkájával! A törvény ereje azonban megmarad mindaddig, amíg az ég és föld létezik. Ez is jutalma a törvény megtartásának! Aki a törvényt megtartja, nagy lesz a mennyeknek országában.

(Megjegyzés: a Mt 5,20–36 még nehéz a gyermekeknek, ezért kihagyjuk.)

Második történet:

Máté 5,37–48: Ebben a részben a tanítványok, és velük együtt minden keresztyén gyakorlati tanítást kap. (Azokat a részeket, melyeket a Lk 6 alapján dolgozunk fel, külön jelezzük. Ezek részben megvannak a Mt 7,1–12-ben is. Innen veszünk még néhány részletet "a kősziklára és a homokra épített ház"-ról szóló elbeszélés bevezetéséül; 236. lecke)

1. Krisztus követőinek mindig őszintének kell lenniük: az igenjük legyen igen, és a nemjük nem.

2. A régi "szemet szemért, fogat fogért" törvény Krisztus eljövetelével megváltozott. A gonosznak (annak, aki rosszul bánik veled) ne állj ellen! Ha az arcul üt jobb felől, fordítsd feléje a másik arcodat is! Ha valaki törvénykezni akar veled, és el akarja venni alsó ruhádat, engedd oda neki a felsőt is! S ha valaki téged egy mérföld útra (kb. 2/3 km) kényszerít, menj el vele kettőre!

3. Ha valaki valamit kér tőled, add azt neki, és ha valaki kölcsön akar tőled kérni, kölcsönözz neki, anélkül hogy azt visszavárnád!

4. Megmondatott, hogy szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Jézus azt tanítja: "Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket." Ezért jutalomra van kilátás: ha így bánsz ellenségeiddel, akkor mennyei Atyád gyermeke leszel.

Isten gyermekeinek mindig arra kell gondolniuk, hogy Isten felhozza az Ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Ha tehát Ő nem tesz különbséget, akkor ne tegyünk mi sem. Ő kegyelmes a hálátlanok és a gonoszok iránt is.

Lk 6,36: "Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas." A szeretetet általános emberi tulajdonságnak kell tekinteni. Ha csak azokat szeretjük, akik minket szeretnek, azt tesszük, amit a vámszedők (és bűnösök). Nekünk tehát ellenségeinket is szeretni kell. Ha csak atyánkfiait köszöntjük, ugyanazt tesszük, mint a vámszedők (és bűnösök) A keresztyéneknek azokat is köszönteni kell, akiket nem nevezhetünk atyánkfiainak.

5. Lk 6,37.41–42: "Ne ítéljetek és nem ítéltettek." Ez jó lecke, mert még a keresztyének is könnyen elítélik felebarátjukat. Árgus szemekkel figyelik a másik felekezetből valót, sőt még a saját felekezet másik kegyességi irányzatához tartozót is.

Ezzel kapcsolatban Jézus a gerenda és szálka példáját említi. Ha azt mondod a testvérednek, hogy ki akarod venni a szálkát, mely a szemében van, ez nagyon kedvesnek tűnik. Te tehát figyelsz a másik apró bűneire. De gondolj arra is, hogy a te szemedben meg gerenda van! A saját bűneid számodra sokkal nagyobbak. Nincs jogod felróni a szálkát a másiknál, míg ki nem vetted saját szemedből a gerendát.

6. Lk 6,38: Jó adni valakinek valamit. A jutalma az, hogy sokat kapsz vissza. Jól, bőségesen megmérve (gondoljunk a gabonamérőre). Amilyen mértékkel mérsz, azzal a mértékkel mérve kapod azt vissza.

7. Lk 6,43–46: A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jót. Gyümölcséről ismered meg a fát. A tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról szőlőt. Tehát mindig figyelnünk kell arra, hogy valaki mit tesz. Ha rosszat cselekszik, rossz ő is; ha pedig jót, akkor ő is az. Így tanulsz meg különbséget tenni azok között az emberek között, akik Jézust követik és Istent szolgálják, s azok között, akik nem ezt teszik. Ami nem azt jelenti, hogy a keresztyének bűntelenek. (Lásd még Mt 12,33kk; 233. lecke!)

A bibliai történet feldolgozása

234

8. Az apostoloknak, és velük együtt Krisztus minden követőjének az a feladata, hogy tökéletes legyen, miként mennyei Atyjuk tökéletes. Nehéz feladat, melyre életünk minden napján törekedni kell, amely csak Jézus Krisztus által sikerülhet.

Még két fontos dologgal foglalkozunk a Hegyi Beszédből.

1. Mt 6,1–4: Ha alamizsnát adunk a szegényeknek, ne azért tegyük, hogy az emberek dicsérjenek bennünket! A mennyei Atya akkor nem jutalmazza azt meg.

Jézus idejében a tekintélyes adakozó előtt trombitáltak az utcán és a zsinagógában. Nem így kell, mondja az Úr Jézus. Ha alamizsnát adunk, ne tudja a bal kezünk, mit cselekszik a jobb, azaz ne azért tegyük, hogy dicsérjenek érte. A szegényeknek titokban kell adni adományunkat, feltűnés nélkül. Ez nemcsak azért fontos, nehogy büszkék legyünk jó cselekedetünkre, hanem a szegény számára is jobb, mert akkor nem kell szégyellnie szegénységét.

2. Mt 6,5: Amikor imádkozunk, ne legyünk olyanok, mint a képmutatók, akik a zsinagógákban és az utcasarkokon állva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek! Biztos, hogy ezért nem kapnak jutalmat. Már megkapták azt, t.i. az emberek dicséretét. (Hogy a keresztyén embernek hogyan kell imádkoznia, arról a "Miatyánk"-kal kapcsolatban a 235. leckében lesz szó.)

Jegyzetek: Tizenkettő – Ez a szám megegyezik Izráel tizenkét törzsének számával; a tizenkét apostol a lelki Izráelt képviseli (lásd Mt 19,28 és Jel 21,14). Mennydörgés fiai – Nem tudjuk pontosan, miért kapta János és Jakab a "Boanerges" melléknevet. Feltehető, hogy hatásos igehirdetők voltak, vagy feltűnően tüzes lelkűek. És mégis éppen János a szeretet apostola. Olvassuk csak el három levelét! Ennek a melléknévnek a magyarázatául gondolhatunk a Lk 9,51–56-ra is: Jakab és János javasolták, hogy tűz (villám?) szálljon alá az égből, hogy elpusztítson egy samáriai falut, amelynek lakói nem akarták Jézust befogadni. Tamás – Ennek a tanítványnak a mellékneve "didymus", ami azt jelenti: "iker" (lásd Jn 11,16; 20,24; 21,2). A Tamás név arám eredetű és szintén azt jelenti: "iker". Taddeus – A Lk 6,16 szerint ő Júdás, Jakab fia. "Thaddai" (a "bátor") szírül van, héberül "Júdás". Simon, a Kananeus vagy zélóta – A kananeus annyit jelent, hogy "vakbuzgó", ami megegyezik azzal, hogy "zelotes", zélóta. A zélóták szigorú zsidók voltak, akik féltették a vallást, és egyúttal, politikailag, arra törekedtek, hogy a zsidó nép szabaduljon meg a római uralom alól. Gondoljunk arra, hogy Júda(s) "Istent dicsérő"-t jelent. Iskáriótes Júdás – Valószínűleg a júdeai Kérioth helységből való volt. Ő volt (Is-kariotes = Karioti férfi) az egyetlen nem galileai az apostolok között.

Énekek:

Református énekeskönyv: 133; 204:1–10; 299:1–5; 434:1–2 Jertek, énekeljünk: 103:1–3; 108:1–4; 169; 170 Harangszó: 35; 41; 44; 52:1.3 Dicsérjétek az Urat!: 27:1; 53:1.3; 73:3; 94; 146 Erőm és énekem az Úr: 126:1–3; 127; 128:1–3; 130

Megjegyzések: Jézust követni annyi, mint Isten akarata szerint élni – Ebben a történetben arról van szó: Csak akkor tudjuk Jézust követni, ha Isten akarata szerint próbálunk élni. Buzdítsuk erre a gyermekeket! Tanítsuk őket arra, hogy csak akkor lesznek teljesen boldogok, ha minden igyekezetükkel követik az Úr Jézust. Mit jelent ez? Nem görcsösen próbálkozni azzal, hogy jót cselekedjünk, hanem valóban kegyelemből élni: Krisztus által tenni a jót. Nélküle nem tudunk úgy élni, ahogy Ő akarja. Szőlővesszőknek kell lennünk Krisztuson, a szőlőtőn (Jn 15,1–10): "Maradjatok énbennem és én tibennetek" (4a). Az ellenségedet szeretni – Az ellenséget szeretni egyike a legnehezebb feladatoknak a keresztyének számára. Ugyanis sokkal könnyebb jó viszonyban lenni a hasonló gondolkodásúakkal! Az Úr Jézus arra akar megtanítani bennünket, hogy a boldogság egyik bizonyítéka, ha szeretjük azokat, akik gyűlölik a hitünket. Jót cselekedni mindenkivel – Annyi minden visszatart bennünket attól, hogy mindenkivel jót cselekedjünk. Gyakran szégyelljük, hogy hitünket tettekkel bizonyítsuk. A példák, amelyeket az Úr Jézus ad, találóak: adni vagy kölcsönözni valakinek valamit úgy, hogy nem várjuk vissza, barátságosnak lenni ahhoz, aki fájdalmat okoz nekünk. Mind olyan feladat, amely egyáltalán nincs ínyünkre. Gondoljunk arra, hogy ezt csak a Szentlélek segítségével tudjuk teljesíteni. Ő akarja irányítani életünket és cselekedeteinket. Ha magunk akarjuk Jézus parancsát teljesíteni, reménytelenül kudarcot vallunk. Imádkozzunk komolyan az ehhez való fölülről jövő segítségért! A feldolgozáshoz: A leckében tárgyalt anyag túlságosan terjedelmes és nehéz ahhoz, hogy egyetlen órán sikerrel fel tudjuk dolgozni. Javasoljuk hát, hogy két vagy három órán foglalkozzunk a lecke anyagával. Ehhez bőven találhat választási lehetőségeket a tanító az Aranymondások között és az Egyéb ötletekben. A feladat-tár eredeti szerkezetét, leckére osztását megváltoztatni nem akartuk. (A szerkesztő)

A bibliai történet feldolgozása

234

üzenet formálása. (***)

• Alkalmazott grafikai feladat: könyvjelző készítése kép és szöveg egybeépítésével. (***)

Vázlat:

1. történet: barátok: Galileai-tenger Fülöp – Bertalan (= Nátánaél) Jézus – betegek gyógyítása Máté (= Lévi) – vámszedő

Tamás (Dydimus: "iker")

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Keresztyénség a gyakorlatban: magatartás és viselkedés konkrét élethelyzetekben. Szeretni a felebarátot, még az ellenséget is. Előítéletek leküzdése. Jót cselekedni mindenkivel. (***)

• Önvizsgálat, önismeret: vétkek, rossz tulajdonságok összegyűjtése. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Példák különböző népcsoportok negatív diszkriminációjára: zsidóüldözések, cigánykérdés, nemzetiségi problémák stb. (***)

• Hogyan valósulhat meg háborús helyzetben, megszállás idején az ellenség szeretete? Mit tehet ilyenkor a keresztyén ember? (***) A téma okot adhat egy történelmi leckére, melyben konkrét történelmi példákon keresztül vizsgálhatjuk a kérdést, lehetőséget adva a vélemények ütköztetésére, a vitára is.

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A boldogmondások kifejező olvasása, felelgető olvasás. Feldolgozása szavalókórussal. (***)

• Mondatelemzés: alárendelt összetett mondat okhatározói mellékmondattal (boldogmondások). (***)

• Metafora jellegű képek, példázatok Jézus tanításában. Jelentés elsődleges és átvitt értelemben. (***)

• Spontán szerepjátékok a gyermekek életéből vett helyzetekre. Életproblémák, konfliktusok,

Hegyi Beszéd

Boldogmondások: Boldogok:

lelki szegények

akik sírnak

szelídek

akik éheznek és szomjaznak az igazságra

irgalmasok

tiszta szívűek

akik békét teremtenek

akiket üldöznek – Krisztus követői (apostolok + keresztyének)

2. történet:

A keresztyének kötelessége:

becsületesnek lenni

jót tenni

adni viszonzást nem várva

felebarátját szeretni

ellenségét szeretni

nem ítélni és nem ítéltetni (szálka és gerenda)

jó cselekedeteket cselekedni

tökéletesnek lenni

és azok megoldása. (***)

• Párbeszéd írása megtörtént vagy elképzelt élethelyzetekre. A jelenetek dramatizálása. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Vizuális kommunikáció: Példázat elsődleges és átvitt, gondolati jelentése alapján képi

apostolok (apostol = küldött) testvérek: testvérek: Jakab, az Alfeus fia Simon Péter – András Taddeus (= Lebbeus vagy Júdás) "Mennydörgés fiai" testvérek: Simon a Zélóta Jakab – János Júdás Iskáriótes (Jézus elárulója)

A tizenkét apostol elhívása; Hegyi Beszéd

*** 234

Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt

mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; _____, _ _ _ _ _______, áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak

Legyetek irgalmasok, amint Atyátok

is irgalmas.

Az irattekercseken megtalálod az igazi szeretet titkát, de mindegyikről hiányzik egy-egy ige, ezeket még meg kell fejtened. A magyar rovásírással már találkozhattál, most is ezzel jegyeztük le neked a hiányzó két igét. A szöveget so

*

ronként jobbról balra haladva olvasd (csillaggal jelöltük a

kezdetét), mint az igazi rovásírást! Az irattekercseken már balról jobbra jegyezd le a betűket, úgy, ahogy mi írunk! A kétjegyű mássalhangzókat a rovásírás egyetlen jellel jelöli, mi viszont két betűhelyet adtunk nekik. A rovásírás nem jelöli külön a hosszú és rövid magánhangzókat, ezeket neked kell megkülönböztetned és helyesírásunknak megfelelően használnod.

Feldolgozás

*** 234

Munkalap: A rejtvények textusai:

Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved. (Péld 24,17) Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet. (Péld 25,21)

A rejtvény megfejtésénél ügyeljünk arra, hogy a rovásírást jobbról balra kell olvasni, de balról jobbra kell lejegyezni, tehát tükrözni kell a sorokat. A sorváltás felülről lefelé halad.

Aranymondás / tanulnivaló: Első történet:

A 12 tanítvány neve (ha már tanulták, akkor csak ismétlés): Péter (Simon), András, János, Jakab, Fülöp, Bertalan (Nátánaél), Máté (Lévi), Tamás, Jakab (Alfeus fia), Taddeus, (Júdás), Simon (a zélóta), Júdás (Iskáriótes).

Egy vagy több boldogmondás: a Mt 5,3–10-ből.

Vagy: Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)

Második történet:

Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket... (Lk 6,27b)

és/vagy: Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. (Lk 6,36)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézust követni: Felnőtteknek, gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy ne mindent saját belátásuk szerint cselekedjenek. Követniük kell az Úr Jézust! Hogyan tegyük? A Hegyi Beszéd adja ehhez a legjobb útmutatást. Jó hozzá igazítani a keresztyének mindennapi életét. Ezt tegyék a gyermekek is! Beszélgessünk a gyermekekkel a boldogmondások mindegyikéről és a Hegyi Beszéd többi részéről is gyakorlatiasan! Kérdezzük meg mindig, hogy tudnak-e példákat mondani ezekre a mindennapi (gyermek)életből!

Az ellenséget szeretni: A gyerekeknél gyakran előfordul a "szemet szemért, fogat fogért". Ő is ezt tette, tehát... Erről a témáról nagy vita keletkezhet a csoporttal. Értessük meg velük, hogy az ellenséget mindig szeretni kell, de tetteit nem kell helyeselni! Ki az ellenséged? Te is mindig ellensége vagy az ellenségednek? Tudod-e valóban szeretni ellenségedet? Ha megpróbálod szeretni ellenségedet, hogyan teszed azt? Helyeselned kell-e tetteit is? Mit gondol rólad ellenséged, ha észreveteted vele, hogy szereted?

* Jót cselekedni mindenkivel: Még egy nehéz téma felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Olyan könnyen különbséget teszünk az emberek közt: az egyikkel szemben szívélyesek vagyunk és segítünk rajta, a másikat legszívesebben kutyába sem vennénk, és nem nyújtanánk neki segítséget. Mi legyen hát akkor? Nehéz erről a témáról beszélgetni a csoporttal, de felvilágosító hatása lehet. Gondoljunk csak a "fajok" megkülönböztetésére a történelemben és napjainkban! A zsidóüldözésekre vagy a cigányság problémájára. Sokszor magának a szónak is pejoratív értelme van: "zsidó", "cigány", vagy ilyen jelentésben használjuk. Isten azonban nem tesz különbséget sem személyek, sem népcsoportok között, nekünk is meg kell hát szabadulnunk előítéleteinktől.

Egyéb ötletek: Első történet:

* Tizenkét tanítvány:

A tizenkét tanítvány nevét segít megjegyezni a következő versike (ha már tudják, ismételjük át): Péter volt az első, kit követett András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás, Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás, így nevezi őket sorban a Szentírás.

* Boldogmondások: Osszuk a gyerekeket két csoportra, egymásnak felelgetve olvassák kórusban a boldogmondásokat (értelemszerűen a "mert" előtt lehet egy boldogmondást kettévágni)! Ugyanezt megtehetik szóló és kórus felelgetésével.

• Megtanulhatják, mint egy verset, és szavalókórusként (felelgetősen) előadhatják valamilyen alkalmon (pl. egy szeretetvendégségen).

• Ugyanezt a felelgető játékot alkalmazhatjuk a 204. dicséret tanításánál és előadásánál.

• A boldogmondások tipikus alárendelt összetett mondatok okhatározói mellékmondattal. Jó lehetőséget nyújtanak a mondatelemzésre. Egyben elgondolkoztató, hogy a második tagmondat vajon ok vagy következmény. (Lásd erről Karácsony Sándor: A Hegyi beszéd c. könyvét.)

* Keresd a párját! A boldogmondások memorizálását segítik a következő játékok. Írjuk le az első nyolc boldogmondást 2–2 cédulára a "mert" előtt elvágva azokat.

• Kiosztjuk az összes lapot, minden gyereknek egyet-egyet. Elengedjük őket, hogy mindenki keresse meg a maga párját. Ha sikerült, páronként felolvassák a boldogmondást, majd sorba rendezzük a párokat.

• Ugyanaz, mint az előbb, de a gyerekek nem mennek el a helyükről. Valaki hangosan felolvassa boldogmondása első felét, s felel rá a társa.

Feldolgozás

*** 234

• Csak a boldogmondások első vagy második felét osztjuk ki a gyerekeknek, a többi a játékvezetőnél (tanítónál) marad. Ő hangosan felolvas egy fél igét, mire az a gyermek válaszol a másik fél felolvasásával, akinek az van.

• Semmit sem osztunk ki előre a gyerekeknek, a lapok összekeverve fekszenek az asztalon. A játékvezető felemel (vagy a gyerek húz) egyet, felolvassa a fél igét. Aki leghamarabb ki tudja szóban egészíteni, az megkapja a lapot. A játék végére ki gyűjt össze többet?

* A tanítványság: Hogy mi a tanítvány, azt Jézus képeken keresztül magyarázza meg követőinek.

• Gyűjtsék össze a gyerekek ezeket a képeket a Mt 5,13–16-ból! (a föld sója, a világ világossága, a hegyen épült város, a lámpás)

• Beszéljük meg velük e képek elsődleges jelentését! (Bemutathatunk néhány képet is hegyen épült városról, pl. Jeruzsálemről vagy egy korabeli mécsesről, esetleg lámpatartóról.) Majd fejtsük meg a képek átvitt értelmét, üzenetét a tanítványok számára! Maga Jézus is segít ebben, amikor a világosságot a jó cselekedetekkel azonosítja (Mt 5,16).

• Készítsenek a gyerekek könyvjelzőt valamelyik kép ábrázolásával (színes ceruza vagy filctoll segítségével), melyre kerüljön rá egy ige is a megvizsgált igeszakaszból. Jó, ha a képet és a hozzá tartozó igét maguk a gyerekek választhatják ki. A könyvjelző, bibliájukba téve, figyelmeztetheti őket a tanítvány feladatára.

Második történet:

* Gyakorlati keresztyénség:

• Gyűjtsünk olyan élethelyzeteket a gyermekek életéből, melyek jó példát szolgáltatnak a

2. történet valamelyik pontjához. Játsszanak el egy-egy jellemző szituációt spontán szerepjátékkal!

pl. Zolit unszolják a barátai, hogy nézzen meg velük egy akciófilmet a moziban. Zoli nem szereti az erőszakos filmeket. Megmondja-e nekik? Őszinte lesz-e vagy sem?

Karesz megint kölcsönkér tőled uzsonnára, de még a múltkor kért pénzt sem adta vissza. Adsz-e neki vagy sem?

– Évi csúnyán megsértette Zsókát a barátnői füle hallatára. Mit tesz most Zsóka? Figyeljék meg a gyerekek a szereplők viselkedését, reakcióit, majd beszéljük meg, helyesnek tartják-e, amit láttak, ők hogyan viselkedtek volna ebben a helyzetben!

• Válasszon ki a gyermek egy jellemző élethelyzetet (megtörtént vagy elképzelt események alapján), és írjon hozzá párbeszédet! A jól sikerült jeleneteket szintén dramatizálhatjuk, sőt egymáshoz kapcsolva másoknak is előadhatjuk.

• Osszunk a gyerekeknek hosszúkás papírcsíkokat! Feladat: Gyűjtsd össze a "gerendáidat", azokat a tulajdonságaidat, melyektől szeretnél megszabadulni! Vidd ezt az Úr Jézus elé őszinte imádságban!

235. A MIATYÁNK - Máté 6,6–15 (Lukács 11,1–4)

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 235

Üzenet – Téma:

* Imádkozás az Atyához.

Előzmények:

A hegyen ülve az Úr Jézus tanította a tizenkét apostolt. A tanítást Hegyi Beszédnek nevezték el.

Bevezetés:

A Hegyi Beszéd egyik legfontosabb része az, amely az imádkozásról szól. Az Úr Jézus már beszélt arról, hogy nem szabad képmutató módon imádkozni, úgy, ahogyan az Ő idejében tették némelyek, akik feltűnően a zsinagógákban vagy az utcasarkokon állva imádkoztak (lásd Mt 6,5; 234. lecke).

A Példabeszédek könyve 28,9-ben azt olvassuk: "Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos." A képmutatás az imádkozásban utálatos Isten előtt.

Megjegyzés: A "Miatyánk" tárgyalásánál okos dolog a nagyok számára egyúttal a Heidelbergi Káté 45. úrnapi kérdéseit is megbeszélni. Ennek a leckének a magyarázata is többek között azon alapszik.

Történet:

Az Úr Jézus arra tanította az apostolokat, hogy belső szobájukban imádkozzanak. Ez a ház egyik ablaktalan helyisége. Biztonság okáért csukd be még az ajtót is, mert nincs arra szükség, hogy bárki is tudja, te imádkozol.

Imádkozz tehát titkon az Atya Istenhez, aki lát téged még akkor is, ha titkon imádkozol, és megfizet neked.

Szükség van itt némi magyarázatra. Természetesen nem mindig a "belső szobánkban" kell imádkozni. Minden hely jó erre. A legjobb, ha van egy hely, ahol semmi sem zavar. A magányos imádkozáskor nem tüntetsz az imádkozásoddal, mint ahogy azt a képmutatók tették Jézus idejében.

Néhány példa a Bibliából: Izsák a mezőre ment ki imádkozni (lásd 1Móz 24,63; 22. lecke). Az Úr Jézus gyakran keresett egy csendes helyet valamelyik hegyen, hogy ott imádkozzék (lásd többek között Lk 6,12; 234. lecke). Péter Joppéban Simon tímár házának tetején imádkozott (lásd ApCsel 10,9; 330. lecke).

Persze szükség van arra is, hogy olyan helyen imádkozzunk, ahol sokan vannak. De azt ne tegyük feltűnően és hosszan, hogy azzal másoknak bosszúságot okozzunk, vagy ezzel mutogassuk, milyen jók is vagyunk. Semmi esetre se mulasszuk el az étkezés előtti és utáni imádkozást, még ha az a hely nem is látszik alkalmasnak rá. Azzal ugyanis, hogy áldást kérünk ételünkre, arról teszünk bizonyságot, hogy elismerjük a Teremtőtől való függőségünket! Nem nélkülözhetjük áldását, még az egyszerű kenyérrel kapcsolatban sem.

A mennyei Atya is titkon van, olvassuk a Károli fordításban, azaz mindenütt ott van, csak az ember számára láthatatlanul. Tehát ott van még a legtitkosabb helyen is, ahol imádkozunk. Tudja mindig, hogy hol vagyunk, és mit imádkozunk.

Hogy a titkon mondott imádságot az Atya Isten nyilván fizeti meg (Károli szerint), az azt jelenti, hogy a legtitkosabb imádságainkat is meghallgatja úgy, hogy a körülöttünk levők azt észre sem veszik.

Amikor imádkozunk, ne legyünk "bőbeszédűek". Ezt a pogányok teszik, amikor isteneikhez imádkoznak. Állandóan ugyanazokat a szavakat ismétlik, és hosszúra nyújtják az imádságukat, így megpróbálják magukra vonni istenük figyelmét, hogy hallgassa meg őket. Az Úr Istennél erre nincs szükség. Ő azonnal és tökéletesen meghallja az imádságot. Az kételkedés az Ő mindenhatóságában, ha túl bőbeszédűek vagyunk az imádságunkban, és ez azt bizonyítja, hogy nem tiszteljük eléggé az Ő isteni fenségét. Mi nem is kényszeríthetjük az Atya Istent nyomorúságos imádsággal valamire. Ő nem az imádságunkért hallgat meg.

Az Úr Jézus azt mondja, hogy ne úgy imádkozzunk, mint a pogányok, mert mennyei Atyánk tudja, mire van szükségünk, mielőtt kérnénk tőle. Ezt gyakran tapasztaljuk is: Imádkozunk valamiért, mondjuk egy levélért, melyben fontos hír lesz a számunkra. Egy óra múlva megkapjuk a levelet. Ez azt jelenti, hogy azt a levelet már előbb elküldték, mint ahogy mi azért imádkoztunk. (Ézs 65,24: "Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom.")

A zsidók imádsága általában nem volt őszintének mondható. Ezért tanítja az Úr Jézus tanítványainak és nekünk is a "Miatyánk"-ot, melyet a "legeslegtökéletesebb imádságnak" és "Úri imának" is neveznek. Jézus azt mondja, hogy a tanítványok így imádkozzanak, és aztán a "Miatyánk" következik, az az imádság, melyet minden igazi keresztyén elmondhat.

Először arról szólunk, hogyan kezdődik az imádság, aztán külön a hat kérésről.

Az első három kérés különösen Istenre és az Ő dicsőségére vonatkozik; a három utolsó a mi lelki és mulandó dolgainkról szól. Az imádság dicsőítéssel és "ámen"-nel végződik.

Az imádság így kezdődik: "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy". Isten az Ő gyermekeinek Atyja. Az Úr Jézus Krisztus, az Isten Fia által nevezhetjük Istent Atyánknak. Ez egyúttal az igazi keresztyént megtanítja, hogy Istent, mint Atyát gyermekként félje. Úgy kell tisztelnie, mint gyermeknek az apját, de még nagyobb hódolattal is, mivel Isten nem követhet el hibát, sem bűnt. Ő szent és tiszta.

Végül az igazi keresztyén ezáltal megtanulja, hogy Isten olyan szeretettel gondoskodik gyermekeiről, mint ahogy egy földi apának kell gyermekeiről gondoskodnia, de még annál is tökéletesebben.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása 235

Az "aki a mennyekben vagy" szavak nagy jelentőségűek az imádságban, mert ez az imádkozót mindig arra figyelmezteti, hogy Isten mennyei Felség. Tehát soha sem szabad Istenről földi módon gondolkodni és beszélni. Az is kitűnik ezekből a szavakból, hogy Ő mindenható, aki a test és lélek minden szükségéről tud gondoskodni.

1. Az első kérés: "Szenteltessék meg a te neved." Ez azt jelenti, hogy az Atya Istent az imádságban szent módon kell segítségül hívni. De nemcsak az imádságunkban kell tisztelettel említeni a nevét, hanem annak, aki hozzá jön, mindig. Minden tulajdonsága – mindenhatósága, bölcsessége, jósága, igazságossága és irgalmassága – arra kell, hogy emlékeztesse a keresztyéneket, amikor hozzá imádkoznak, róla beszélnek, és olvassák vagy hallgatják, ami róla szól.

Gondolatai, szavai, és minden, amit a keresztyén tesz, Őt dicsérje és magasztalja. Ha nem így van, akkor szégyen éri az Ő szent nevét. Azok, akik azt hallják, hogy a keresztyén ember rosszul szól róla, ezen megbotránkoznak, vagy szavai és tettei által egyre jobban megvetik Őt.

A keresztyén ember gondolatainak is szentnek kell lennie, mert azokkal is meggyalázhatja Isten nevét. Ez az első kérés tehát nagyon fontos, és jó éppen erre nagy gondot fordítani, ha hozzá imádkozunk.

2. A második kérés így hangzik: "Jöjjön el a te országod." Először is a keresztyén ember ezzel aláveti magát Isten uralmának, aki országának Királya. Azt kéri, hogy Isten igéje és Lelke uralkodjék. Akkor egyre inkább alárendeli magát neki szeretettel.

Másodszor Isten országának a megőrzését és terjedését kéri vele. Ez a kérés is világosan jelzi, hogy az Úrnak nagy jövője van.

Továbbá az is benne foglaltatik ebben a kérésben, hogy az Atya Isten mindent, ami az Ő országát feldúlni akarja, semmisítsen meg. Különösen az ördög munkáját kell megakadályozni.

Itt ezzel a keresztyén ember Isten egyházának, az Ő országának a tisztaságáért is imádkozik. Vagyis azért, hogy az Atya védje meg gyermekeit minden rossz, külső és belső befolyástól. Gondolunk itt a tévtanokra, a Biblia helytelen magyarázatára, s Istennek és igéjének a kigúnyolására.

Ez a kérés a földi életre vonatkozólag azt kívánja, hogy ez a földi kor legyen rövid, és a mennyek országa jöjjön el minél előbb. Végül azt kéri a keresztyén ember ebben a kérésben, hogy megérhesse Isten országának a megvalósulását, melyben Istent, mint Atyát tiszteli mindenki mindenben.

3. A harmadik kérés: "Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is." Ez a kérés azt jelenti, hogy csak Isten akaratának, amely szent és jó, kell ellentmondás nélkül engedelmeskedni. Minden embernek meg kell az Ő akarata előtt hajolni.

Mi már nagyon jól tudjuk, hogy még a jó keresztyének sem engedelmeskednek mindig Isten akaratának. Mennyivel inkább ellenszegülnek hát annak azok, akik Őt nem ismerik. Ez a kérés tehát könyörgés az emberek megtéréséért, s magának a keresztyén embernek és keresztyén társainak naponkénti megtéréséért is. Jó példa ennek a kérésnek az illusztrálására "Ábrahám áldozata a Mória hegyén" (1Móz 22,1–19; 20. lecke). Ennek az első három kérésnek eszkatológikus jellege van, azaz meghallgatása akkor lesz teljes, ha Isten országa eljön majd a maga dicsőségében.

4. A negyedik kérés: "A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma." Ebben azt kérjük, hogy az Atya Isten adja meg övéinek mindazt, amire a testnek szüksége van. A "kenyér" minden élelmet jelent, de minden mást is, ami szükséges ahhoz, hogy testünkről gondoskodjunk, és azt fenntartsuk. Ez a kérés egyúttal a munka megáldásáért való esedezés is.

Továbbá ebben a kérésben nem bőséget kérünk, hanem Ágúrral szólva: "Adj annyi eledelt, amennyi szükséges" (Péld 30,8). Így értelmezhetjük Lukács evangéliumának eltérését is, ahol a "ma" helyett ez áll: "naponként". Naponként, tehát minden napra annyit adj, amennyi elegendő.

Végül, a keresztyén ember nemcsak a maga számára kér, hanem Isten minden gyermeke, tehát távoli testvérei számára is, mindent, ami a test fenntartásához kell.

5. Az ötödik kérés: "És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Olvassuk el ehhez a Mt 18,21–35-öt: "Példázat az adós szolgáról".

Istennel szemben végtelen nagy az adósságunk a bűn miatt. Mindennap növekszik az adósságunk. Azért olyan szükséges, hogy állandóan kérjük bűneink bocsánatát. A keresztyén ezt azért kérheti, mert az Úr Jézus szenvedett, meghalt és eltemettetett Övéi bűneiért! Másként sohasem közeledhetne egy keresztyén sem ezzel a kéréssel Istenhez.

"Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek", azt jelenti, hogy a keresztyén is meg kell hogy tudjon és akarjon bocsátani felebarátjának.

6. A hatodik kérés: "És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól." Magától az ember olyan gyönge, hogy egy pillanatig sem tudna megállni a bűnre való kísértés (csábítás) elleni harcban. Ez a csábítás ős ellenségeinktől ér bennünket. Ezek: az ördög, a világ és a saját énünk. Ezek a csábítások szüntelenül támadják a keresztyént.

Most e kérésben azért könyörgünk az Atyához, hogy Szentlelke által védelmezze és erősítse övéit ezen halálos ellenségek elleni küzdelemben. Kérjük azt is, hogy ebben a lelki küzdelemben ne maradjunk alul, tehát ne veszítsük azt el. Erőt is kérünk ahhoz, hogy a küzdelemben ellene tudjunk állni a kísértők nagy hatalmának. Ez a harc addig folyik, amíg a keresztyén élete végén Krisztusban győzelmet nem arat.

Az imádság befejezése így hangzik: "Mert tied az ország, a hatalom, és a dicsőség mindörökké. Ámen." Ez azt jelenti, hogy egyedül Istené a dicsőség. Mindazt, amit ebben az imádságban kérünk, csak a mennyei Atya ajándékozhatja nekünk. Ő a Király az országában, ezért csak Ő adhat kegyelmet. Egyedül neki van hatalma arra, hogy mindazt a jót, amit az imádságban kérünk, nekünk ajándékozza. Tehát nem emberé a dicsőség, hanem Istené, akinek nevét örökké dicsőítjük.

Az "ámen" szó azt jelenti: "ez igazán és bizonyosan meglesz." Amikor a keresztyén ember imádkozik, bizonyos lehet abban, hogy a mennyei Atya meghallotta. Ezzel az "ámen"-nel még egyszer az Atyának adja a dicsőséget, ami Őt megilleti, mert Isten azt akarja, hogy Őt imádják. Az Úr Jézus az egyik kérést, az ötödiket külön is megmagyarázta. Bizonyára azért, mert ismerte az embert; nem könnyen bocsátja meg a vétkeket, amiket a másik ellene elkövet.

Ha megbocsátjátok – ez elsősorban a tanítványoknak szól – az embereknek a vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátjátok meg az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a tiéteket. Ez keményen hangzik, de milyen egyszerű! Később az Úr Jézus ezt még egyszer megmagyarázta az adós szolgáról szóló példázatában (Mt 18,21–35; 263. lecke).

A bibliai történet feldolgozása

235

Kiegészítés:

A "Miatyánk" a Lk 11-ben.

Amikor az Úr Jézus egy helyen imádkozott, és azt befejezte, egyik tanítványa azt kérte tőle: "Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította a tanítványait." Ő pedig mondta nékik: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok..." Majd az "Úri imá"-val folytatta. Ez a változat több helyen eltér a Máté evangéliumában olvasható "Miatyánk"-tól:

A megszólítás csak így hangzik: Atyánk.

A harmadik kérés: "legyen meg a te akaratod", hiányzik. Ez benne van a második kérésben: "jöjjön el a te országod".

A negyedik kérésben (Máté szerint) a "ma" szó helyett "naponként" áll, így egyértelmű, hogy egy napi táplálékról van szó.

Az ötödik kérésben "vétkeink" helyett "bűneink" áll először.

Az utolsó kérés második fele: "de szabadíts meg a gonosztól", szintén hiányzik. Ez is benne foglaltatik ebben: "ne vígy minket kísértésbe".

A záró dicsőítés (doxológia) és az Ámen is hiányzik. Ez egy évszázados liturgikus forma (lásd 1Krón 29,11), melyet a gyülekezet mondott válaszképpen az imádságra. A legősibb kéziratok fel se jegyezték. A róm. kat. egyház ma is külön használja liturgiájában.

Amint láthatjuk, a "Miatyánk" két változata között csak formai eltérések vannak, tartalmában teljesen azonos a két imádság. Az Úr Jézus tehát nem liturgiai formát adott, hanem példát a helyes imádságra. Ezen a mintán érthetjük meg, hogy mit és hogyan kell kérnünk.

Utána az Úr Jézus két példázatot mondott el az imádkozásról, melyekről a 270. leckében szólunk.

Megjegyzés: Imádkozás az Atyához – Nem mindenki mer Istenhez, mint "Mi Atyánk"-hoz szólni. Az igazi keresztyének ezt mégis megtehetik az Úr Jézus Krisztus, a Közbenjáró, az Isten Fia által. Más szóval: Az igazi hívő mondhatja, van menetelünk az Atyához, mivel Jézus Krisztus szószólónk az Atyánál. Ő imádkozik értünk. Ha bűnbánattal járulunk Istenhez, úgy tekinthetünk rá, mint Atyánkra, ahogy a tékozló fiú tette a róla szóló példázatban. Szabad és lehet kegyelmet kérni az Atyától, mivel Jézus Krisztus gondoskodott arról, hogy legyen megbékélés köztünk és az Ő Atyja között. De nem ez a "legeslegtökéletesebb imádság" az egyetlen, amit imádkozni szabad. Ez egy "mintaimádság", mely példa arra, hogyan kell imádkoznunk.

Feltűnő, hogy ebben az "Úri imá"-ban nem Jézus nevében imádkozunk. Pedig a Jn 16,23–24 azt tanítja a tanítványoknak és nekünk: "Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen." A Jézus nevében való imádkozás "szabadon mondott imádság"-ot jelent, azt az imádságot, amit minden keresztyén rendkívüli nyomorúságában magáért mond, és olyan valakinek az imádságát, aki egy csoportért (családért, osztályért, összejövetelen stb.) imádkozik, és természetesen az egész gyülekezet imádságát, az úgynevezett liturgikus imádságot. A "Miatyánk"-ot, ezt a "mintaimádság"-ot kívülről is mondhatjuk. Ezért vigyáznunk kell, hogy ez a különleges imádság ne legyen "megszokott imádság", melyet ráfigyelés nélkül mondunk.

Énekek:

Református énekeskönyv: 141:1–2; 482:1–10; 483:1–18; 484:1–3 Jertek, énekeljünk: 55; 57; 64; 80 Harangszó: 18; 40:1.5–6; 41; 42; 52:1.5 Dicsérjétek az Urat!: 12; 30; 31:1–4; 33; 53:1.5; 71; 72; 76; 156 Erőm és énekem az Úr: 27:1; 38; 46; 48:1–3; 80:1; 111

A bibliai történet feldolgozása

235

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Imádkozási szokások a helyi közösség, gyülekezet, család, egyén, különösen a gyermekek életében. Gyermekimádságok gyűjtése. (***)

• Az imádság kapcsolattartás Istennel. Lelki egyensúlyunk, egészségünk feltétele. (***)

• A megbocsátás szükségessége. Konfliktusok, problémák a gyerekek életéből. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Írásbeli szövegalkotás: elbeszélő fogalmazás a megbocsátásról megtörtént vagy elképzelt esemény alapján. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• A "Miatyánk" története. Jelentősége a keresztyén egyházban, szerepe a különböző felekezetek életében, liturgiájában. (***) A "Miatyánk"-ot a keresztyén egyházban évszázadokon át imádkozzák, hivatalosan többé -kevésbé a harmadik század óta.

Élő idegen nyelv

• A "Miatyánk" teljes szövegének vagy egy részletének olvasása. (***) Idegen nyelvet tanuló 11-12 éves gyerekek számára hasznos lehet, ha ismerős bibliai részeket a tanult nyelven olvasnak.

Vázlat:

Imádkozás a belső szobában A "Miatyánk":

"Úri ima"

"legtökéletesebb ima"

• Mi Atyánk

• szenteltessék meg a te neved

• jöjjön el a te országod

• legyen meg a te akaratod

• mindennapi kenyerünk

• a bűnök bocsánata

• Ne vígy minket kísértésbe / szabadíts meg a gonosztól

• tied az ország, a hatalom, a dicsőség

• Ámen

A MIATYÁNK

*** 235

Nem mindegy, hogy mit és hogyan imádkozunk. Az őszinte imádság minden szava, minden betűje

Te pedig amikor imádkozol, menj be a értékes Isten előtt. Mint az igazgyöngy. Az irattekercs hiányos igéjének szavai gyöngy

sorokban rejtőztek el. Egy-egy szó kezdőbetűjétimádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád kis ponttal jelöltük, hogy könnyebben tájékozódj,

pedig, aki látja, amit titokban teszel, de a kezdőbetűket az irattekercsen is megtalálhatod. A vonalkák megmutatják, hány betűből áll

megfizet neked.

a szó. Mindezek segítségével próbáld meg meg-Máté 6,6 keresni és beírni az ige hiányzó szavait. Pipáld

ki vagy húzd át a megtalált szavak gyöngy-szemeit, így egyre könnyebb lesz a keresésed!

Feldolgozás

*** 235

Munkalap: A rejtvény textusa:

Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; és amit kérünk, megkapjuk tőle... (1Jn 3,21.22a)

Aranymondás / tanulnivaló:

A "Miatyánk" teljes szövege (ha már tudják, ismétlés szintjén): Mt 6,9–13.

vagy: Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked. (Mt 6,6)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Imádkozás az Atyához: Tanulságos téma ez a gyermekek számára, akik lelki életük kezdetén vannak. Sokan talán már otthon megtanultak imádkozni, de foglalkozzunk ezzel az iskolában is. Imádkozzanak a gyermekek maguk is a csoport előtt, adhatunk témákat is hozzá. Ne csak magunkért imádkozzunk, hanem egymásért, másokért is. Dicsőítsük Istent imádságunkban! A "Miatyánk"-ot természetesen meg kell tanulni. Azt tisztelettel tegyük; írassuk le! Beszéljünk az imádság fontosságáról! Miért az Atyához imádkozunk? Tárgyalhatjuk a "Miatyánk"-ot egy sorozatban is.

Az imádkozásról:

• Induljunk ki a gyermekek imádkozási szokásaiból. Ki-ki számoljon be róla, mikor, milyen rendszerességgel, hol, milyen módon imádkozik! Beszélgessünk ezekről, eljutva Jézus tanításáig! Szempontok:

az imádság alkalmai: reggel, este, étkezés előtt és után, hittanóra, gyülekezeti alkalmak stb.

az imádság "helye": egyedül vagy közösségben, otthon vagy a gyülekezetben, "belső szobában" vagy mások előtt stb.

az imádság módja: röviden vagy hosszan, kötött vagy szabad imádság stb.

• az imádság tartalma: mit mondasz, mit kérsz, miért adsz hálát stb. Összegyűjthetjük azokat a különböző alkalmakra való (kötött) gyermekimádságokat, melyeket a csoport ismer és használ. Kérjük meg a gyermekeket, hogy írják le ezeket, és állítsunk össze belőle egy gyűjteményt!

* A "Miatyánk" feldolgozása:

• Osszuk fel annyi részre a "Miatyánk" szövegét, ahányan vannak a csoportban, és írjuk mindet külön papírcsíkra! (Egy csíkra egy kérésnél több ne nagyon kerüljön, viszont a kéréseket nyugodtan felezhetjük.) Adjunk belőle minden gyereknek, ily módon mindenkihez kerül egy ima-töredék.

• Gondolkodjanak el a gyerekek azon a részleten, amit kezükbe kaptak! Mi jut róla az eszükbe? Adjunk ehhez egy kis gondolkodási időt!

• Állítsuk helyre ("rekonstruáljuk") e szétdarabolt "Miatyánkot"! Jelentkezzen, akinél az első (majd a második, harmadik stb.) részlet van, olvassa fel, (ha van rá módunk, helyezze el a táblán), s mondja el róla gondolatait! Részletről-részletre le is írhatják a füzetükbe.

• Közben fűzzön a tanító magyarázatot az adott részlethez, kiegészítve, helyreigazítva amit a gyerekek mondtak. Ezen a módon aktivizálhatjuk a gyerekeket, felkelthetjük érdeklődésüket az esetleg már "megszokott" imádsággal szemben. Ha több foglalkozáson dolgozzuk fel a témát, akkor is alkalmazhatjuk ezt a módszert. Ha nincs elegendő részlet, vagy ha így helyesebbnek látjuk, dolgozhatunk csoportmunkában: 2–3 gyermek is kaphat egy-egy imádság-töredéket. Ebben az esetben először maguk között beszélik meg gondolataikat.

* Imatémák:

• Miután végigtekintettük a "Miatyánk"-ot, gyűjtsenek a gyerekek konkrét imatémákat saját életükből! A "Miatyánk" kérései adják a vezérfonalat, de a kéréseket ne általánosságban fogalmazzák meg! Pl. "bocsásd meg a mi vétkeinket" helyett: Bocsásd meg, hogy tegnap visszafeleseltem anyunak! Adjunk rá időt, hogy le is tudják írni ezeket!

• Elolvashatnak a gyerekek egy-egy imatémát, amit fontosnak tartanak a többiek előtt is megbeszélni, ami az egész csoportra tartozik. Legyünk tapintatosak, ne legyen ebben semmiféle kényszer!

* Imádság: Az óra végi imádságot szervezhetjük a következőképpen:

• Imádkozzon mindenki csendben, visszahúzódva "belső szobájába", elmondva Istennek, ami csak rá tartozik. Biztosítsunk erre néhány percet!

• Imádkozhatnak a gyerekek hangosan is, megfogalmazva egy-egy imatémát. "Ne szaporítsák a szót", mindenki röviden imádkozzon!

• Végül mondjuk el együtt a "Miatyánk"-ot!

* Megbocsátás: Nem véletlen, hogy Jézus külön is kiemeli a megbocsátás szükségességét. Érdemes nekünk is külön foglalkozni a témával:

• Gyűjtsünk helyzeteket a gyerekek életéből, amikor sérelem, bántás érte őket valaki részéről! Mit éreztek az illetővel szemben? Meg tudtak-e bocsátani? Van-e, aki most is haragban áll valakivel? Miért szükséges megbocsátani? Mivel indokolja ezt Jézus? Sok olyan probléma felbukkanhat, amivel nem könnyű szembenézni. Nyilván vitára is számíthatunk. Jézus nagyon jól tudja, hogy ez milyen kényes téma, ezért próbálja megértetni külön egy példázattal is ("az adós szolgáról"). Utalhatunk a Hegyi Beszéd előző leckében tárgyalt tanításaira is: "szeressétek ellenségeiteket", "szálka" és "gerenda" stb.

• Írjanak a gyerekek elbeszélő fogalmazást a megbocsátásról egy megtörtént vagy elképzelt konkrét helyzet alapján! Címe lehet: "Megbocsátottam", "De nehéz megbocsátani!", "Bocsánatot kérek!" stb.

236. A kősziklára és a homokra épített ház - Máté 7,24–27; Lukács 6,47–49

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 236

Üzenet – Téma:

Szilárd alapra építés.

Előzmények:

A Hegyi Beszédben az Úr Jézus sok mindenről tanított, melyet egy példázattal fejezett be.

Bevezetés:

Rövid összefoglalása a Hegyi Beszéd "Miatyánk" után következő részeinek, melyekről még nem volt szó:

A böjtölés

A "Miatyánk" után az Úr Jézus a böjtölésről* beszélt (Mt 6,16–18). Böjtölni jó dolog, de vidám arccal kell azt végezni. Nem úgy, ahogy a képmutatók teszik. Mindenkinek mutatják, hogy éheznek. Ha te böjtölsz, vigyázz, hogy ne lássák azt az emberek. A mennyei Atya úgyis tud róla.

Senki sem szolgálhat két úrnak!

A Mt 6,19–24-ben arról van szó, hogy ne igyekezz földi kincseket gyűjteni. Inkább mennyei kincseket gyűjts! Ugyanis nem szolgálhatsz két úrnak: Istennek és a mammonnak (a pénzistennek) egyszerre. A "mammon" a vagyont, a nyereséget, a pénzt jelenti itt, amelyben, mint valami istenben, bíznak az emberek (vö. Péld 10,15; 18,11).

Ne aggódjatok!

Mt 6,25–34: A keresztyéneknek nem kell aggódniuk eledelük, ruhájuk stb. miatt. Nézzétek meg az égi madarakat*, azok is gondtalanok! Figyeljétek meg a mezei liliomokat; nem fáradoznak, és mégis sokkal szebbek, mint a gazdag Salamon!

A mennyei Atya gondoskodni fog rólatok. "De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek", mondja az Úr Jézus.

Ne ítéljetek!

Mt 7,1–5: A szálkáról és gerendáról szóló példázattal azt mondta el az Úr Jézus, hogy ne siessük el mások elítélését. "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" Ahogy te gondolkodsz és beszélsz másról, úgy fog ő – és mások is úgy fognak – rólad beszélni! Vigyázz hát az ítélkezéssel! Először inkább a magad hibáit nézd! Valaki másnak a szemében a szálka egyáltalán nem olyan rossz, mint a gerenda a te szemedben. Vedd ki először azt a saját szemedből! (lásd még Lk 6,37.41–42; 234. lecke)

Szabad ítélni, pl. hamis tanítást, de itt az Úr Jézus embertársaink elítéléséről beszél, amikor valójában jobbnak tartjuk magunkat a másiknál. "Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ." (Jn 8,7b) (Lásd különösen az 1Kor 13-at!)

Az imádkozásról

Mt 7,7–12: "Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek." Ezekkel a szavakkal szólítja fel az Úr Jézus az embereket arra, hogy imádkozzanak. Példát is mond: Ha egy fiú az apjától kenyeret kér, az apa követ ad neki? És ha halat kér, kígyót ad neki? Az emberek általában jól gondoskodnak gyermekeikről. A mennyei Atya még jobban gondoskodik gyermekeiről! Amit azok kérnek tőle, biztosan megadja nekik!

A széles út és a szoros kapu

A Mt 7,13–14-ben egy sokatmondó felszólítás van. A mennyek országába a szoros, a szűk kapun kell bemennünk. Ez vezet az életre. A tágas kapu és a széles út a kárhozatba, a pusztulásba visz. Sajnos sokan a tágas kapun próbálnak majd bemenni. Ez arra utal, ne gondoljuk, hogy ebben az életben minden örömet megízlelhetünk, és aztán mégis bejutunk a mennybe. Meg kell gyűlölnünk a bűnt, és meg kell próbálnunk Isten akarata szerint élni. Ez csak a keskeny úton lehetséges. Az Úr Jézus is azt mondja: "Menjetek be!" A keskeny úton csak a Szentlélek ereje, imádság és bibliaolvasás által maradhatunk meg. A kapu ráadásul olyan szoros, hogy semmit sem vihetünk azon át magunkkal. A keskeny úton nem könnyű a keresztyén ember élete, de a vége az örök üdvösség!

Óvakodás a hamis prófétáktól

A Mt 7,15–23-ban az Úr Jézus a hamis prófétáktól óv. Ezzel azokra céloz, akik megpróbálják az embereket mindenféle téves koholmánnyal eltéríteni az igazságtól. Juhoknak tettetik magukat, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismerhetitek meg őket. A tüskebokor nem terem szőlőt, és a bogáncs fügét (lásd még Lk 6,43–46; 234. lecke; és Mt 12,33–35; 233. lecke). Ez az eset a hamis tanítókkal is. De nem kerülhetik el a büntetésüket: amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Az Úr Jézus mindenkinek, aki azt mondja, hogy az Ő nevében prófétált (beszélt) és ördögöket űzött ki, de nem cselekedte Atyja akaratát, azt fogja mondani: "Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!"

A hamis próféták első látásra a kegyes, őszinte emberekre hasonlítanak. Juhoknak látszanak, de belül farkasok. A hamis próféta egyáltalán nem beszél a keskeny útról és a szoros kapuról. Azt állítja, hogy az emberek elégedettek, és a bűnös szíve szerint beszél. Azt hirdeti, hogy "béke, béke és nincs veszély", minden jól végződik mindenki számára.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

236

Példázat:

Az emberek kétféleképpen hallgathatják azt, amit az Úr Jézus a Hegyi Beszédben tanítványainak mondott: vagy cselekszik azokat, vagy nem. Az Úr Jézus a végén egy példázattal szemléltette ezt. Aki hallgatja az Úr Jézus szavait, beszédét, és cselekszi azokat, azt ahhoz az emberhez hasonlítja, aki a kősziklára építette a házát. Azt pedig, aki hallja az Ő beszédét, de nem cselekszi azokat, ahhoz az emberhez, aki homokra építette a házát. Külsőleg nem látod, melyik ház épült kősziklára és melyik homokra. Látszólag pontosan egyformák. A különbség majd akkor derül ki, amikor nehézségek támadnak...

A kőszikla Krisztus. Egyik neve "Erős Isten" (Ézs 9,5). Ő a szilárd alap, melyre házunk fundamentumát el kell helyeznünk. Csodálatos kegyelem az, hogy Isten a Fiát adta, "hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16). Kősziklára építeni gondot és fáradságot jelent. Időt, energiát, megfontolást igényel, hogy megfelelő helyet keressünk az építéshez. Először le kell ásni a kőszikláig. Csak aztán lehet ráhelyezni arra a ház alapját. (Palesztinában a sziklás talajt sok helyen vékony rétegben tengerparti föveny lepte.)

Ha aztán záporeső esik, a víz árvízzé duzzad, és nekiütközik a háznak, ha heves zivatar dől neki, a bölcs építő háza szilárdan és biztosan áll. Az örvénylő víz nem tudja összedönteni, és a ház dacol a zivatarral. Nem omlik össze, mert kősziklára van alapozva.

Krisztusra, a kősziklára építés eredménye, hogy sem záporeső, sem zivatar nem tudja a bölcs építő házát összedönteni. A hívőt az életben sok baj érheti, sok próbát kell kiállnia, de azok nem árthatnak neki. A szikla, Jézus Krisztus örökké szilárdan tartja! Egészen más a helyzet a bolond embernél. Ő homokra építi a házát, csak úgy a talajra, anélkül, hogy szilárd alapot keresne. Azt gondolja, nem szükséges először leásni a biztos alapig a háza számára. Ő sokkal hamarabb kész, mint az, akinek először fárasztó munkával kőszikláig kell lejutnia. Amikor a ház kész, egész tartósnak látszik.

Ilyen az, aki nem értékeli a kősziklát, Jézus Krisztust, és nem hisz benne, akit az Atya azért küldött, hogy megtartsa azt, ami nélküle elvesznék. Életének háza egészen jónak tűnik, de az csak látszat. Mert ha záporeső ömlik, árvíz ostromolja a bolond ember házát, széllökések érik, kártyavárként omlik össze. A laza homok, melyre a ház épült, nem tud ellenállni a természeti erőknek.

A bolond építő, az az ember, aki azt gondolja, hogy lehet felületes keresztyén életet élni, most megtapasztalja, hogy alapja nem megbízható. Az ilyen bolond építő képmutató, olyan valaki, aki hamis reményeket táplál. Látszólag keresztyén, de nem tért meg őszintén Istenhez, nem született újjá. Nem tud megküzdeni a nehézségekkel és próbákkal, amelyek érik. És amikor végre meghal, kitűnik, hogy a bolond építőnek nincs semmi oltalma.

"És teljesen elpusztult." Azt jelenti ez, hogy az esztelen építő házából semmi használható sem maradt. Nem nyújt már védelmet a háza a bolond, meggondolatlan lakónak. Védtelenül áll a próbákkal és bajokkal szemben. Nagy a csalódása, kára és szégyene. Reménye összetört.

Az Úr Jézus azt kéri, hogy térjünk meg hozzá, mert az ember csak így építhet igéjére, és hihet abban, s így élhet azután.

Az Úr Jézus beszéde végén a hallgatói álmélkodtak tanításán. Teljesen másként beszélt, mint az írástudók. Úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, azaz tekintélyt parancsoló módon. Tanításai törvények voltak, szavai parancsok. Szíven találták az embereket.

Jegyzetek: Böjtölés – Eledeltől, különösen a hústól való tartózkodás a bűnbánat jeleként vagy lelkigyakorlatként. Izráelben a böjt csak a nagy engesztelési napon volt kötelező (lásd 3Móz 16,29; 23,27; 4Móz 29,7). Önkéntes böjt is előfordult (lásd 1Sám 1,7; 31,13), rendkívüli esetekben, mint amikor Mózes az Úrral volt a hegyen (2Móz 34,28); ínséges napokon, mint Jósáfát (2Krón 20,3kk) vagy Súsán várában Eszter és a zsidók (Eszter 4,16kk) tették; hogy Isten kegyelmét kérjék, mint Nehémiás a perzsa király udvarában (Neh 1,4). A fogság idején és azután évente négy böjtnapot tartottak (lásd Zak 7,3.5; 8,19). A zsidók a böjtöt egyre inkább érdemszerző cselekedetnek kezdték tekinteni. A farizeusok a hét második és ötödik napján sok külső formasággal böjtöltek (lásd Mt 6,16; 9,14; Lk 18,12). Az Úr Jézus elítélte a helytelen gyakorlatot, de a helyeset akarta. (Lásd még Mt 4,2; ApCsel 9,9; 13,2–3; 14,23; 2Kor 6,5!) A böjtöléssel az ember nem szerez érdemeket, azért teszi, hogy jobban tudjon koncentrálni Isten szolgálatára, vagy hogy jobban megérthesse az Ő parancsát egy speciális helyzetben. A böjtölés sohasem cél, hanem mindig csak eszköz. A Kr. u. 3. század óta ismét törvényes érdemszerző cselekedetként kezdték gyakorolni a keresztyén egyházban a böjtöt. A róm. kat. egyházban böjti nap a péntek, negyven nap húsvét előtt (melyet a farsang előz meg, végén a húshagyókeddel) és még egyéb alkalmak. Akkor naponta csak egyszer étkeznek teljes étrenddel, amikor bizonyos ételek, különösen hús, nem kerülnek az asztalra. (Péntek halnap!) A reformáció ismét helyesen értelmezte a böjtöt, amikor azt mondta, hogy az eszköz a test megfékezésére, előkészület az imádkozásra, megalázkodás Isten előtt. Jelenleg a keresztyén egyház megint majdnem teljesen megfeledkezett a böjtről, bár bizonyos körökben újra gyakorolják. Madarak – A madarak gondtalan életével kapcsolatban gondoljunk azért arra, hogy egész nap táplálékot keresnek. Maguk is tevékenyek, és Isten ezt azzal jutalmazza, hogy megtalálják élelmüket. Tehát nekünk sem szabad tétlenül várnunk, hanem szorgalmasan kell munkálkodnunk, teljesen rábízva magunkat Isten nélkülözhetetlen áldására. Mindig "ora et labora": imádkozzál és dolgozzál! (Lásd Fil 4,6–7-t is!)

Énekek:

Református énekeskönyv: 90:1; 127:1; 270:6; 274:1; 278:5–6 Jertek, énekeljünk: 126; 171; 176:1–2; 177; 192; 201:1–3 Harangszó: 25; 29; 44; 49 Dicsérjétek az Urat!: 29:2; 76; 97:1; 156 Erőm és énekem az Úr: 61; 119:1–2; 126:1–3

A bibliai történet feldolgozása

236

Megjegyzések: Szilárd alapra építés – Mindig jó gondoskodni arról, hogy biztonságban éljünk. Azoknak az élete, akik máról holnapra élnek, bizonytalan. Különösen a lelki életben fontos nagyon, hogy életünket az egyetlen szilárd alapra, az Erős Kősziklára, Jézus Krisztusra építsük. Beszélgessünk erről részletesen a gyermekekkel! Ugyanis ők még csak most kezdik az életet. Nagyon fontos, hogy tudják, életük csak akkor lehet biztos, ha azt Krisztusra, a Kősziklára építik. Magyarázzuk meg a gyermekeknek, hogy külsőleg a két ház nem különbözik egymástól. Mind a kettő nagyon szép. Ugyanígy kétféle keresztyén van: hívő építők, akik Krisztusra, a Kősziklára építették életüket, és olyan "keresztyének", akik rendes életet élnek, templomba is járnak, de mindig csak felületesek maradnak, nem tértek meg. Nem kértek új szívet. A "házak" közti különbség majd a "viharban" és "árvíz" alkalmával mutatkozik meg, pl. nagy bajok között, üldöztetés idején, betegségben, halál alkalmával, az utolsó ítéletkor. A Bevezetés tanításai – Ne akarjuk ezt a hét tanítást bezsúfolni egyetlen hittanórára, ráadásul együtt a feldolgozandó példázattal. Nehogy sokat markoljunk, és keveset fogjunk! Viszont, ha egyet kiemelünk a hét közül, az alkalmas lehet egy ráhangoló beszélgetés témájául. A választott tanításon keresztül szemléltethetjük, hogyan lehet azt kétféleképpen hallgatni: cselekvő engedelmességgel vagy passzív közömbösséggel, netán ellenségesen.

Vázlat:

Jézus Hegyi Beszéd:

böjt

nem lehet két úrnak szolgálni

ne aggodalmaskodjunk

imádkozás

széles út, szoros kapu

hamis próféták

Példázat: 2 építő

– kősziklára – az Úr Jézusra – megmarad

– homokra – az Úr jézus nélkül – összeomlik bajok:

szélvihar

árvíz

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Lakóházak régen és ma, lakóhelyünkön, hazánkban és különböző országokban. A lakóházak alakja, rendeltetése, és az éghajlat, talaj, természeti környezet közötti kapcsolat. (** ***)

• Árvizek, természeti katasztrófák. Szemléltetés modellezéssel, képekkel. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

A bolond-okos ellentétes fogalompár elmélyítése különböző nyelvi feladatokkal, játékokkal:

• Bábjáték improvizatív elemekkel: párbeszéd a tanító, a "bábu" és a gyerekek között. (*)

• Mesetípusok: a "bolondmese". "Bolondmese" alkotása lánc-meséléssel. "Bolondmese" átalakítása "okos-mesévé" szóban, írásban. (**)

• A "bolond" és az "okos" szinonimái. Szólások, közmondások a magyar nyelvben a "bolond" és az "okos" fogalmakkal. (***)

• A gondolatritmus egyik fajtája, az ellentétes gondolatpárhuzam. A bolond-okos ellentétére épülő gondolatpárhuzamok gyűjtése a Példabeszédek könyvéből. A példázat tanulságának megfogalmazása ellentétes gondolatritmussal. (***)

• A példázat bővítése elbeszélő fogalmazássá. (***)

Technika / Vizuális kultúra (Rajz)

• A házépítés munkafolyamata: kiemelten a tervezés, alapozás. Építőanyagok, építési technikák régen és ma, hazánkban és más népek körében. (* ** ***)

• A lakóházak alakja, rendeltetése, és az éghajlat, talaj, természeti környezet közötti kapcsolat. (** ***)

• Szemléltetés könyvek, képek segítségével. Lakóházakról, építkezésről képek gyűjtése; tablókészítés. (** ***)

• Tanulmányi séta, kirándulás egy építkezéshez. (* **)

• Építés, konstruálás:

Modellépítés játékkockákból, építőelemekből. (* **)

Lakóház készítése papírdobozokból. (* **)

Lakóház belső terei: rajzzal (*), beépítéssel (**).

Papírhajtogatás: lakóház modellje. (*)

• Házmodell építése agyag vagy kő, gipsz segítségével. (** ***) Lakóház terveinek elkészítése rajzzal (alaprajz, nézeti rajzok, látszati rajz) és formázással (tömegvázlat). (***)

Matematika

• Számlálás, számolás tízes számkörben. (*)

• Egyszerű geometriai alakzatok: négyzet, téglalap felismerése. (*)

A kősziklára és a homokra épített ház

***

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. Máté 7,24

Írd le a Máté 7 elkezdett két versének hiányzó részeit a vonalakra!

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, _______ Máté 7,25

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, __________ Máté 7,27

Feldolgozás

*** 236

Munkalap: A textusok:

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. (Mt 7,25) És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. (Mt 7,27)

Aranymondás:

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. (Mt 7,24)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Életalap:

• Gyakran csak a dolgok külsejét nézzük, de kevésbé, túl kevéssé azt, ami nem látható. Ezért csalódunk aztán később. Egy példával próbáljuk ezt megmagyarázni: Valaki vesz egy autót, amelyik tükörfényesen ragyog. De elfelejti megnézni az alját. Ott lyukak vannak. Az autó selejtes. Ez a helyzet sokszor az emberekkel is. Erre akar Jézus rávilágítani. De hasonlatában többről van szó: a szép ház össze fog omlani, ha jön a vihar és a zápor.

• Miért építik olyan helyeken, ahol gyakori az árvíz, cölöpökre a házakat? Másképp összedőlnének. Repedések támadnának rajtuk. Kérdezzük meg a gyermekektől, mi az életük alapja? Gondolkodtak már ezen? Fontos, hogy életüknek biztos alapja legyen? Ez a példázat mindig sokat mond a gyermekeknek. Megértik, hogy kősziklára kell építeni. Mutassunk rá Jézus Krisztusra, a Kősziklára! Benne hinni annyi, mint kősziklára építeni.

• Mondjuk el, hogy sok mindennel meg kell küzdeni, míg eljutunk a kőszikláig. A kősziklát szó szerint úgy kell megkeresni, és a rajta levő földet el kell távolítani. De ... kőszikla van, arról biztosak lehetünk. Nincs rosszabb, mint egyszer rájönni arra, hogy életünk homokra épült, és összeomlik, ha bajok jönnek. Akkor ugyanis mindennek vége! Mikor jönnek rá erre azok, akik így élnek? Ha meghalnak. Akkor nincs senki, akiben bízhatnának. Ilyenek akarunk lenni? Csak nem? Imádkozzunk – ez a kőszikláig való leásás! –, hogy életünket hit által az Úr Jézusra építhessük!

* Bolond – okos

• Gyűjtsük össze szóban vagy írásban a "bolond" és az "okos" szinonimáit!

• Gyűjtsünk magyar szólásokat, közmondásokat, a "bolond" és az "okos" szavakkal!

** 236 A kősziklára és a homokra épített ház

Ide ragaszd az alsó részét!

Feldolgozás ** 236

Munkalap: A feladat textusai:

Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. (Mt 7,26) Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. (Mt 7,24).

l. A hiányos igéket egészítsék ki a gyerekek! (Jó ha ezt önállóan, egyéni vagy csoportmunkában tudják megtenni, megkeresve a példázatot a Bibliában.)

2. A vastag vonalak mentén vágják ki a képet az alatta lévő üres négyzetekkel, és a jobb oldali két csíkot!

3. A csíkokat hajtsák meg: a pontozott vonal mentén hátra, a szaggatott vonal mentén előre!

4. A hátrahajtott fél igéket ragasszák oda a kis rajzok hátuljához, majd a jobb oldali A és B részeket a bal oldali A és B részekre.

5. Ha a szabadon mozgó részt lehajtják, két ige első felét olvashatják. Ha felhajtják, láthatóvá válik, mi történt a házakkal, és elolvashatják az igék második felét.

6. A rajzokat ki is színezhetik a gyerekek.

Aranymondás:

A feladat második textusa: Mt 7,24

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

Életünk háza: Az építés nehéz munka. Hosszú ideig tart. Jól át kell gondolni. Ha egyszer elkezdjük, be is kell fejezni. Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogyan építkeznek hazánkban! Vannak olyan országok, ahol, mint Hollandiában is, cölöpöket kell verni a földbe, és arra építeni az alapot, de Izráelben is, nálunk is, és a legtöbb országban elegendő, ha elég mély és szilárd alapot készítenek. Életünket is: "házunk"-at szilárd talajra kell építenünk. A szikla, melyre építhetünk, az Úr Jézus. Rá építeni azt jelenti: szilárdan bízunk benne, hallgatunk igéjére, és tesszük is, amit kér tőlünk: vagyis hiszünk benne! Aki nem ezt teszi, rossz talajra építi házát. Ha aztán valami baj történik (gondoljunk a példázatból a szélviharra és árvízre), "életháza" összeomlik. Nem marad belőle semmi! Építsd házadat Jézusra, a Kősziklára! Akkor mindig biztonságban leszel.

Bolond – okos:

• Ismerős műfaj népmeséink közt a bolondmese, ahol a "hős" mindenféle képtelenséget mível. Keressünk egy ilyen mesét, és olvassunk fel belőle egy jellemző részletet. Próbálják meg a gyerekek kijavítani a bolondságait, alakítsák át okos-mesévé!

• Mi is alkothatunk bolond mesét a gyerekekkel közösen. A tanító kezdje a mesét, lehetőleg a házépítés témájában pl. így: "Pali bácsi elhatározta, hogy házat épít magának. Fogta hát a merőkanalat, a piszkafát és a harapófogót, s kiballagott velük a folyópartra." Folytassák a gyerekek, mindenki valamilyen ostobasággal, egymásnak adva a szót (ezt lánc-mesélésnek is nevezik). Ha úgy érezzük, hogy elég már a bolondságból, javítsuk ki a mesét, alakítsuk át okos-mesévé! Kezdje el Pali bácsi újra a házépítést!

• Ha jól sikerült a szóbeli szövegalkotás, írásban is megfogalmazhatják a gyerekek az okosmesét. Írják le egy képzeletbeli házépítés történetét!

* Az építkezés:

• Beszélgessünk az épületekről, az építkezés módjáról: Milyen építőanyagokat használnak nálunk az építkezéshez? Milyen technikával építkeznek? Mik a munkafolyamat lépései? (Ne feledkezzünk meg a tervezésről és az alapozásról!) Milyen anyagokkal és hogyan építkeztek nálunk régen?

• Keressünk könyveket az építkezéstől, gyűjtsünk képeket régi és mai épületekről! A gyűjtött képanyag segítségével készítsünk a gyerekekkel egy tablót!

• Ha van rá módunk, lehetőségünk, tegyünk sétát, tanulmányi kirándulást egy építkezéshez, ahol megfigyelhetjük mindazt, amiről beszélgettünk.

• Mutassuk be képekkel, beszéljünk róla, milyen volt, hogyan épült egy palesztinai lakóház Jézus korában (és gyakran ma is)! Milyen szerepe volt az alapnak?

• Kitérhetünk más természeti környezetben élő népek építkezésére, épületeire is, pl. egy gyermekenciklopédia segítségével.

* Modellezés:

• Készítsenek a gyerekek agyag, agyagtéglák vagy zúzott kő, gipsz segítségével egyszerű házmodellt egy palesztinai lakóház mintájára! (Részletes leírás és magyarázó rajz a 229. lecke ** és *** Feldolgozásában.) Ha a 229. leckénél már elvégezték a feladatot, most tovább építhetik, kiegészíthetik, bővíthetik az épületet.

• Készítsenek a gyerekek papírdobozok segítségével egy mai lakóházat! Az ajtó- és ablaknyílásokat vágják ki, a tetőt, a falakat fessék be vagy vonják be színes papírral! Ha a tető leemelhető, a ház belső falait, berendezését is elkészíthetik.

* Az árvíz:

• Ha van rá módunk, homokasztalon vagy homokgödörben érdemes bemutatni a két ház közötti különbséget. Helyezzünk a homokba egy téglát vagy lapos követ, úgy, hogy csak a teteje látszódjon ki! Építsünk a homokra és a téglára/kőre is egy-egy (egyforma) kis épületet játékkockákból! Csináljunk "árvizet" locsolókanna vagy locsolócső segítségével úgy, hogy közvetlen vízsugár egyik épületet se érje, csak a homokot mossa ki.

• Beszélgessünk a gyerekekkel az árvizek és egyéb természeti katasztrófák okozta csapásokról! Ennek párhuzamaként beszéljünk olyan csapásokról, melyek az életünket érhetik. Mi őrizhet meg minket, ha valamilyen pusztító áradat el akar sodorni?

Feldolgozás ** 236

A kősziklára és a homokra épített ház

* 236

Számoljunk és rajzoljunk…

Ennek a háznak négyzet alakúablakai vannak. Számold meg:hány ablakot látsz rajta?A legkisebb ablakkeretet színezd sárgára! A legnagyobb ablakkeretek zöldek.Hány ablakkeret maradt még?Ezek legyenek kékek!Az ajtó téglalap alakú. Ezt pirosra színezd!

A bolond ember homokraépítette a házát. Máté 7,26

Rajzolj ide tetőcserepeket!

Rajzolj 4 ablakoterre a házra!

Rajzolj rá 1ajtót is.

Az okos ember kőszikláraépítette a házát.Máté 7,24

Számold meg: hány házat látsz ezen a lapon?Hány ajtót látsz a házakon?Hány ablak van rajtuk?Melyik házban laknál szívesebben? Miért?Ha tudsz már olvasni, olvasd el, mi van a házak alá írva!Le tudod rajzolni azt a házat, melyben te laksz?

Feldolgozás * 236

Munkalap:

• A homokra épített ház. Számolási feladat: felismerni és megszámolni a négyzeteket/ablakokat és a téglalapot/ajtót. Az ajtót és az ablakkereteket a megadott színre kiszínezni. Mely ablakok a legnagyobbak, és melyik a legkisebb?

• A kősziklára épített ház. Írás-előkészítő gyakorlat: tetőcserepeket rajzolni sorban. Számolási feladat: megadott számú ablakot és ajtót rajzolni a házra.

• Számold meg: hány házat, ajtót és ablakot látsz összesen? Olvasási feladat: Első osztályosokkal elolvasni az igéket.

Aranymondás:

Az okos ember kősziklára építette a házát. (Mt 7,24 alapján)

Magyarázat:

Mint történetet, jól el lehet mondani a kisgyerekeknek. A mélyebb jelentését azonban nem értik. Az a magyarázat: "okos dolog, ha életed házát a kősziklára, Jézus Krisztusra építed", elméleti igazság számukra. A kisgyermeknek valóságos, konkrét elképzelése van, amikor ezeket a szavakat hallja: "ház" és "kőszikla". A lelki alkalmazást ezért ő nem tudja felfogni. Összehasonlításul elmondhatjuk, mennyire értelmes dolog volt attól az embertől, hogy kősziklára építette a házát. Jöhet már eső, vihar és szél, háza nem omlik össze. Képzeltessünk el a gyermekekkel példákat ostoba elhatározásokról, és azok következményeiről, valamint bölcs elhatározásokról. Azután kérdezzük meg, vajon okos dolog-e, ha azt választod, hogy az Úr Jézushoz tartozol? Mondjuk el a gyermekek számára érthető szavakkal, milyen nagyszerű következményei vannak ennek a döntésnek, és milyen biztonságot ad!

Üzenet elmélyítése / Egyéb ötletek:

* Bolond - okos: Bábszínház: Ha nincs a bábozáshoz alkalmas kesztyűbábunk, készíthetünk egy egyszerű ujjbábot Paprikajancsi figurájával, vagy kereshetünk egy asztalra állítható játékfigurát (Duplo vagy Lego játékokból). Úgy játsszunk a bábuval, hogy Paprikajancsi beszélgetni tudjon velünk is, de a gyerekekkel is, bevonva őket a játékba! Paprikajancsinak sok pénze van a perselyében. Elhatározza, hogy elmegy a boltba, nagy zacskó édességet vesz, és az egészet egy nap alatt elfogyasztja. A gyerekek kapjanak lehetőséget, hogy erre reagáljanak (sok édesség nem egészséges, almát enni jobb, értelmesebb a pénzt megtakarítani, és később valami szépet venni rajta stb.) Paprikajancsi hagyja magát meggyőzni, és elhatározza, hogy tovább takarékoskodik, de azért vesz egy kis ajándékot Katinak. Soroltassunk fel vele egy csomó ostoba dolgot, végül elhatározza, hogy virágot vásárol Katinak. Kinn zord és hideg az idő, de Paprikajancsi nem köt sálat a nyakára. Az eredmény az, hogy már köhögve érkezik a virágokkal stb.

* Házépítés:

• Keressünk olyan könyvet, könyveket, mely bemutatja, hogyan épül föl egy ház! Mondjuk el, mi a szerepe az alapnak! Gondolkoztassuk el a gyermekeket azon, hogy miért állt szilárdan a jól megalapozott ház, és miért omlott össze a homokra épített!

• Ha van rá módunk, nagyon érdekes lesz a gyermekek számára, ha elvisszük őket egy építkezéshez, és saját szemükkel látják, hogy épül egy ház.

• Építsünk házakat (földszintes családi házakat, toronyházakat, sorházakat) kockákból és más építőelemekből! Fa, legó, vagy más műanyag építőjátékok lapos elemeiből készítsünk talajt, és arra építsünk az építőjátékok elemeiből házakat. Állíthatunk közéjük játék fákat, embereket, állatokat stb. Jó, ha homokos terepasztalon vagy homokozógödörben tudjuk felépíteni a házakat.

• Készítsünk házakat papírdobozokból! A dobozokat vonjuk be színes papírral, vagy fessük be! Az ajtót úgy vágjuk ki, hogy nyitni és csukni is lehessen!

* Ház rajzolása: Hajtsunk ketté egy rajzlapot, és vágjunk ki belőle egy ház alakú darabot (lásd az ábrát)! Többféle házformát is megpróbálhatunk. Az elejére és hátuljára kívül rajzoljanak a gyerekek: ablakot, ajtót, névtáblát, csengőt, tetőcserepet, téglákat stb.! A lap belsejét háznak rendezzék be! Vonalakkal a házat feloszthatjuk szobákra, földszintre, emeletre . Minden bútort és berendezési tárgyat a megfelelő helyre rajzoljanak!

Feldolgozás * 236

* Ház hajtogatása:

• Hajtogassunk házat! A modellt Pataki Tibor: Papírcsodák c. könyvéből közöljük (Ságvári Endre Könyvszerkesztőség 1983.). Az elkészült házra rajzolhatnak a gyerekek ajtót, ablakot és felállíthatják.

• Hajtogassunk két házat és ragasszuk egymás mellé kemény papírra! Az egyik ház alá kenjünk ragasztót, és szórjunk rá homokot, hogy ráragadjon! A másik ház alá kicsi köveket ragasszunk erős ragasztóval! A két igét is ráírhatjuk a munkalapról. Ha elkészült, erősítsük a lapot a falra!

Rajzolhatunk rá ajtót, ablakot.

237. Jézus meggyógyítja a százados szolgáját - Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 237

Üzenet – Téma:

Jézus megdicsérte a százados nagy hitét.

Előzmények:

Az Úr Jézus tizenkét apostolt választott, és elmondta a Hegyi Beszédet.

Bevezetés:

Mt 8,1–4: Jézus lejött a hegyről, hallgatói pedig követték. A Kapernaumba vezető úton egy leprás ment hozzá. Leborult előtte, és ezt mondta: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz." Jézus kinyújtotta a kezét, s – a körülötte állók csodálkozására – megérintette őt, és ezt mondta: "Akarom. Tisztulj meg!" A beteg azonnal meggyógyult. Ekkor így szólt hozzá Jézus: "Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes elrendelt, bizonyságul nekik."

Lehet, hogy a leprás távolról hallgatta az Úr Jézus beszédét, és hitte, hogy meg tudja gyógyítani őt. Hiszen úgy beszélt, mint akinek hatalma van! Hatalma volt a betegség felett, nem kellett félnie, hogy megfertőződik. Ezzel egyúttal azt is megmutatta, hogy senkit sem becsül le. Beszélgetett Ő a vámszedőkkel és a bűnösökkel is. Milyen vigasztalást és bátorítást jelent ez minden bűnösnek.

A gyógyulás nem fokozatosan történt, hanem azonnal és teljesen. Ha azokra a szörnyű eltorzulásokra gondolunk, melyeket a lepra előrehaladott állapotában okoz, akkor ez érthetetlen.

A meggyógyult embernek hallgatnia kellett a csodáról, és előbb el kellett mennie a paphoz, hogy az jelentse ki egészségesnek, és néhány galambot kellett vinnie, mint köteles áldozatot. A csodának azonban ki kellett tudódnia, hogy az emberek csodálkozzanak azon, és ismerjék el, van Valaki, aki tudja azt, amit a főpap sem tud, tudniillik gyógyítani a leprát.

Történet:

Az Úr Jézus Kapernaumba ("Náhum faluja") ment, abba a városkába, ahol lakott.

Egy római százados* elküldte a zsidók véneit Jézushoz azzal az üzenettel: "Uram, a szolgám Jézus elindult a zsidók véneivel a római százados házához. Amikor már nem volt messze onnan, a százados néhány barátját küldte hozzá, hogy mondják meg neki: "Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra*, hogy a hajlékomba jöjj. De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok ennek: Menj el, elmegy; és a másiknak: Jöjj ide, idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt, megteszi." A százados ezzel arra célzott, hogy Jézusnak volt hatalma megparancsolni a betegségnek, távozzon a szolgából. Amikor Jézus ezt hallotta, az Őt követő sokasághoz fordult, és csodálkozva mondta: "Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában; akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."

A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És a szolga meggyógyult még abban az órában. Amikor a százados barátai visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták.

Énekek:

Református énekeskönyv: 72:1.10; 226:1;

238:5–7; 479:3 Jertek, énekeljünk: 79:1.3; 127:1; 146:1.4

Harangszó: 24:1.4–6; 37:1.3; 52:1–3

Dicsérjétek az Urat!: 32:1–2.5; 53:1–3; 62

Erőm és énekem az Úr: 18:2–3; 29:1; 53:3; 54

bénán fekszik otthon, és szörnyű kínjai vannak." (Máté szerint a százados ment oda hozzá.) Meglepő, hogy a százados semmit sem kért Jézustól, hanem csak közölte vele, hogy mi a helyzet. A százados nagyon szerette volna, ha szolgája meggyógyul, mivel nagyon becsülte és szerette hűségéért, szorgalmáért.

Csodálkozásra késztet bennünket, hogy a zsidók vénei vállalkoztak arra, hogy átadják ezt az üzenetet. Ők maguk magyarázták meg az okát. Könyörögtek, hogy Jézus gyorsan jöjjön a szolgát meggyógyítani. "Mert szereti (a százados) a népünket, ő építtette a zsinagógát* is nekünk!" Ez arra enged következtetni, hogy a római tiszt felvette a zsidó vallást, vagy legalábbis nagyon

tisztelte azt.

Életkorok

Meglepő, hogy (Lukács szerint) nem maga a százados ment Jézushoz. Háttérben maradt, bár előkelő ember volt. Tudta, hogy pogány származású.

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

237

Jegyzetek: Százados – A rómaiak hadseregüket kis részlegekre, ún. "cohors"-okra osztották. Erre főleg azért volt szükség, hogy a sok leigázott országban levő helyőrségeket legénységgel lássák el. Minden száz emberből álló cohors élén egy "centurio", "százados" állt ("Cent" 1/100ad rész), akit a legénységi állományból emeltek ki. Egy olyan tiszt, mint a kapernaumi helyőrség századosa, nem sok katonának parancsolt ugyan, de egyúttal a rómaiak ügyvivője volt a városban, és annak környékén (vö. a "helyőrségparancsnok" ranggal). Befolyása tehát nagyon nagy volt. Bőségesen lehetett pénze, hogy a zsidóknak zsinagógát építsen a városban. Zsinagóga – Az egyik kapernaumi zsinagóga homlokzatán találtak egy követ, melybe a következő szavak voltak bevésve (szabadon fordítva): "Egy római tiszt Izráel Istene iránti hálából!" Arra gondolnak, hogy ezt a követ vagy a királyi tisztviselő (lásd Jn 4,46–54; 225. lecke) vagy a százados helyezte oda. Az utóbbi a legvalószínűbb, mivel ő építtetett zsinagógát Kapernaumban. Nem méltó – A római százados tudta, a kegyes zsidó vonakodik attól, hogy bemenjen egy pogány házába. Ezzel el akarták kerülni, hogy rituálisan tisztátalanok legyenek.

Megjegyzés: Az Úr dicsérte a százados nagy hitét – A legmeglepőbb ebben a történetben az, ahogy az Úr Jézus a százados nagy hitét dicsérte. Csodálkozott rajta. Jézus dicsérte a vérfolyásos asszony hitét is (Mt 9,22; 247. lecke). Vannak a hitnek fokozatai (lásd Róm 12,3). Az Úr Jézus beszélt olyan hitről is, amely "akkora ... mint egy mustármag" (Mt 17,20 és Lk 17,6). A kis hit elegendő, de nem elég. A tanítványok azt kérték Jézustól: "Növeld a hitünket!" (Lk 17,5). A hit sebezhető, ahogy azt az Úr Jézus Péternek mondta, imádkozott Péterért, hogy el ne fogyatkozzék a hite (Lk 22,32). A keresztyénnek növekednie kell a hitben (2Thessz 1,3). A hitet lehet erősíteni (lásd Róm 4,19–20). Nagyon fontos, hogy a keresztyén mindig tegye magát próbára, igazán hisz-e (lásd 2Kor 13,5). A "hit" fogalmánál az "üdvözítő hitből" és "az ész-hitből" kell kiindulni. Az első meggyengülhet, de el nem múlhat, a második igen (lásd többek közt 1Tim 4,1). Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csoda, hogy az Úr Jézus dicsérte ennek a római századosnak a hitét, és csodálkozott azon. Beszélhetünk a gyermekeknek arról is, hogy harcolják meg "a hit nemes harcát" (1Tim 6,12). Az imádság, a Biblia olvasása és tanulmányozása, a hittanórákra, konfirmációi előkészítőre és az istentiszteletekre való hűséges járás ehhez a legfontosabb "fegyverek". Megjegyzés: Az Úr Jézus egyszer a názáretiek hitetlenségén is csodálkozott (lásd Mk 6,6).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Történelem

• Térképhasználat: A Római Birodalom kiterjedése, határai, provinciái. (***)

• A római hadsereg felépítése. A római katonák fegyverzete és öltözéke. Katonai élet. Összehasonlítás a mai katonasággal. (** ***)

• Élet a provinciákban. A görög kultúra hatása. A görög, mint "világnyelv"; szerepe a keresztyénség elterjedésében. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Vers olvasása, verstanulás, versmondás. Rímpárok hiányzó betűinek kiegészítése szóban és írásban. (*)

• Bábjáték improvizatív elemekkel: párbeszéd a "bábu" és a gyerekek között. (*)

• Játék bábukkal és tárgyakkal: maci orvosi vizsgálata és ápolása. (*)

• Összetett mondatból az utolsó tagmondat leválasztása. Igék (mint szófaj) megfigyelése idő és mód szerint. Mondattranszformáció: jövő időből múlt időbe. (**)

• Jellemzés:

A kapernaumi százados tulajdonságainak megfigyelése, összegyűjtése. (** ***)

• Jellemzés írásban, a százados egyik barátja nevében. (***) Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: újsághír; élménybeszámoló, levél, elbeszélő fogalmazás a bibliai történet alapján, valamelyik szereplő nevében. (**)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Értékes emberi tulajdonságok, jellemvonások megfigyelése és követése. A kapernaumi százados, mint példakép. (** ***)

Rajz / Technika

• Papírmunka: kirakójáték készítése színezéssel, ragasztással, papírkivágással. (*)

• Rész és egész viszonya: részleteiből az egész kép összeállítása. (*)

• Képalkotás grafikai eszközökkel: Emberalak ábrázolása korhű öltözetben és fegyverzettel. Belső tulajdonságok kifejezése. (***)

Vázlat: Kapernaum

római százados lepra (bélpoklosság) szeretett szolga – szörnyű kínok "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz." "Akarom. Tisztulj meg!" "Elmegyek, és meggyógyítom." pap – áldozati ajándék nem méltó – csak egy szót szólj

a megdicsért nagy hit a szolga meggyógyult

Jézus meggyógyítja a százados szolgáját

*** 237

"Bizony mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben." …A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj el, és legyen a te hited szerint." És meggyógyult a szolga abban az órában.

Feldolgozás

*** 237

Munkalap: A rejtvény textusa:

Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. (Ézs 65,24)

Az ige hiányzó betűi és számai egy római katona fegyverzetéhez, öltözetéhez tartozó tárgyakban vannak elrejtve. (Lásd még ehhez "Isten fegyverzetének" a leírását: Ef 6,14–17!) Ez az ige arról beszél, amit a római százados is tudott: az emberi erő és hatalom mit sem ér Isten ereje és hatalma, megelőző szeretete nélkül (lásd 2Kor 12,9).

Aranymondás:

Bizony, mondom néktek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izráelben. (Mt 8,10)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Hit-lépések:

1. Figyeljünk először a különbségre: A százados római volt – a rómaiak pogányok. Az Úr Jézus zsidó volt – a zsidók Isten népe. Fontos különbség, mert valójában a zsidóknak nem volt szabad a pogányokkal érintkezni. (Közbevetőleg említsük meg, hogy mi is pogány származásúak vagyunk!)

2. A százados tulajdonképpen nem fordulhatott "szolgálati úton" Jézushoz. Mégis segítségül hívta Őt. Ez a tette hitből fakadt.

3. A bűnös és Jézus Krisztus közt is "föl van szedve" az út. Ha aztán mégis segítségül hívjuk Őt, az hitből fakadó tett. Mi akkor azt tesszük, ami tulajdonképpen nem lehetséges.

4. A római százados, tekintélyes ember a városban, nem tartotta magát méltónak arra, hogy Jézus a hajlékába menjen. Mi sem vagyunk méltók, hogy az Úr Jézus a szívünkbe jöjjön.

5. Az Úr Jézusnak egyetlen szava elég, tanuljuk a századostól. Ez a Krisztusban való nagy hit megnyilvánulása. Szabad hinnünk, hogy az Ő egyetlen szava elég.

6. Figyeljük meg, hogy az Úr Jézus el akart menni a százados hajlékába! Az Ő útja a századoshoz nyitva állt. Ugyanígy akar az Úr Jézus hozzánk is jönni, bár nem vagyunk méltók rá.

7. Az Úr Jézus örül a hit minden tanújelének. Biztos, hogy megdicsér olyan nagy hitet, amilyen a századosé volt.

Egyéb ötletek:

* Történelmi lecke:

• Keressék és mutassák meg a gyerekek térképen a Római Birodalom kiterjedését, határait! Mutassák meg Rómát, majd néhány provinciát, köztük Júdeát is!

• Beszélgessünk a következő témákról, amit lehet, képekkel, rajzokkal is szemléltessünk:

A római hadsereg és felépítése: légiók, ezredek, századok és tíz katonából álló egységek. (Ugyanilyen összetételű volt az izráeli hadsereg is.)

A római katonák fegyverzete és öltözéke (lásd Ef 6,14–17).

A rabszolgák helyzete és élete a Római Birodalomban. A rómaiak a rabszolgákat "beszélő szerszámnak" tekintették. Ezt tudva különösen figyelemreméltó a százados embersége rabszolgájával szemben (ő embernek tekintette).

Élet a provinciákban: közigazgatás, művelődés, vallás. Júdea különleges helyzete: vallásának, hagyományainak tiszteletben tartása.

A görög kultúra (hellénizmus) hatása a római kultúrára. Hogyan beszélhettek egymással a zsidók és a rómaiak? A görög, mint korabeli "világnyelv". Miért volt ez fontos a keresztyénség elterjedése szempontjából?

* A százados jelleme: Több olyan jellemvonását ismerjük meg a római századosnak, amelyeket érdemes megfigyelni és példának tekinteni. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból alaposabban a történetet:

• Gyűjtsenek a gyerekek olyan belső tulajdonságokat, melyek a századost jellemzik (szóban vagy írásban, nevelői segítség nélkül)!

• Keressék meg a történetben, miből tudjuk meg, hogy a százados

feltétel nélkül hisz,

szereti a zsidókat,

adakozó, bőkezű,

emberséges,

fegyelmezett,

alázatos.

• Jellemezzék, mutassák be a századost írásban, valamelyik zsidó barátja nevében, aki maga is részt vett a történetben!

• Beszélgessünk arról, milyen példát jelent a százados a gyerekek számára! Értékes tulajdonságai, jellemvonásai hogyan valósulhatnak meg a gyerekek életében?

* Rajz: Rajzolják le a gyerekek a római századost jellegzetes öltözetében és fegyverzetével! Próbálják meg kifejezni belső tulajdonságait is (testtartás, arckifejezés stb.)!

Jézus meggyógyítja a százados szolgáját

** 237

Feldolgozás ** 237

Munkalap: A feladat megoldása: Meggyógyult a szolgám! A munkalap rajzát kiszínezhetik a gyerekek. Egy kis nyelvtanóra a feladathoz (4. osztályosoknak):

Húzd alá az igeszakasz utolsó tagmondatát! ("és meggyógyul a szolgám")

Keretezd be az "igét" (mint szófajt)! ("meggyógyul") Milyen igeidőben áll? (jelen i.) Milyen igeidőt fejez ki a jelen idejű igealak? (jövő i.)

Alakítsd át az "igét" múlt időbe, és úgy írd le újra a tagmondatot, most már egyszerű mondatként! (Meggyógyult a szolgám!)

Milyen módban áll az eredeti és az átalakított igealak? ( kijelentő m.) Húzd alá az utolsó tagmondat előtti "igét" is! ("szólj") Ez milyen módban áll? (felszólító m.)

Már csak egy szócskára van szükség az aláhúzott részhez, és megvan az aranymondásunk. Melyik ez a szócska? ("csak") Ez az egyszerű kis szó (módosítószó) sokat fejez ki: A százados feltétel nélküli hitét, bizonyosságát Jézus szavában.

Aranymondás:

... csak szólj, és meggyógyul a szolgám. (Lk 7,7b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Egy hitpélda: Hinni az Úr Jézusban nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Sokan semmit sem akarnak tudni róla. A római százados valóban hitt benne. Jézus megdicsérte hitéért. Nem szörnyű, hogy nem hiszünk, noha tudjuk, hogy Jézus az Üdvözítő? A százados talán még ezt nem tudta, mégis hitt benne. Együtt elgondolkodhatunk, milyen csoda is a hit. Isten ajándéka az. Pál apostol a gyógyítás ajándéka mellett említi (lásd 1Kor 12,9). Ha még nem ismerjük az Úr Jézusban való hitet, szabad érte imádkoznunk.

Egyéb ötletek:

* A százados jellemzése:

• Mutassunk be a gyerekeknek egy rajzot arról, hogy milyen lehetett a római százados öltözete, fegyverzete! Összehasonlíthatjuk egy mai katonatiszt képével is. Beszélgessünk a kép (képek) alapján a katonák életéről!

• Válasszák ki a gyerekek, az alábbi tulajdonságok közül melyek jellemzőek a századosra! emberséges, kételkedő, könyörtelen, alázatos, erős hitű, fegyelmezetlen, bőkezű, zsugori, gőgös, fegyelmezett

• Az alábbiak közül melyik bibliai részlethez illenek a kiválasztott tulajdonságok?

"volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt"

"ő építtette a zsinagógát is nekünk"

"nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj"

"csak szólj, és meggyógyul a szolgám"

• "én is hatalom alá rendelt ember vagyok" Beszélgessünk arról, hogyan valósulhatnak meg a gyerekek életében ezek az értékes tulajdonságok!

* A történet: Feladatlehetőségek a történet újrafogalmazására:

• Írj egy rövid, tömör hírt a történet alapján! (Mintha egy korabeli újságba készülne a híradás, bár tudjuk, hogy akkor még újság nem volt.)

• Számolj be szóban vagy levélben a történtekről feljebbvalódnak, mintha te lennél a kapernaumi százados!

• Képzeld el, hogy egyike vagy azoknak a zsidó férfiaknak (a "vének", a gyülekezet vezetői közül), akiket a százados Jézus elé küldött kérésével. Visszatérve a zsinagógába, hogyan mondod el a történteket az embereknek? Fogalmazd meg szóban vagy írásban!

Színezzétek ki a rajzokat! Milyen rímeket kell mondani a vonalkák helyén?

Egy szolga fekszik az ágyban, Gazdája kéri az Urat: nem tud már dolgozni. "Gyógyítsd meg szolgámat!"Nagyon rosszul érzi magát, Jézus szavára elmúlik nem is bír felk _ _ _ _. baj, betegség, bá _ _ _.

Pisti beteg, ágyban fekszik, Pisti újra egészséges, jókedve elhagyta. betegsége elmúlt.Gyógyszert kapott az orvostól, Vidáman focizik újra, enyhüljön fájdal _ _. éppen most rúg egy g _ _ _.

Jézus meggyógyítja a százados szolgáját

* 237

Feldolgozás * 237

Munkalap:

Kirakójáték két munkalapon, ami két részből áll: a mintalapból (négy kép versekkel), és az összerakandó részekből. Hagyjunk elég időt ennek a kidolgozására! Minden gyermek számára másoljuk le a munkalapot, amelyiken a négy minta van! Olvassuk el nekik többször a verset, beszélgessünk a szolga és Pisti betegségének különbözőségéről és hasonlóságáról! A gyerekek maguk mondják a hiányzó rímeket (felkelni, bánat, fájdalma, gólt)! Első osztályosok maguk olvashatják a verset, és beírhatják a hiányzó betűket.

A gyermekek színezzék ki először a 4 képet!

A kirakó részeket vágják ki, rakják össze a négy képet a darabokból, és ragasszák fel egy lapra. Ezután színezzék ki a kirakott részeket, pontosan úgy, mint a mintát!

A feladatot megnehezíthetjük azzal, hogy először színezzék ki a kirakó darabjait, ugyanolyan színűre, mint a mintát. Csak utána vágják ki, és rakják össze, ragasszák fel a részeket! A színezéshez nagy figyelem és állandó összehasonlítás szükséges.

Másik lehetőség: ragasszák a kirakó munkalapját kartonpapírra, majd színezzék és vágják ki! Így annyiszor rakhatják össze a képeket, ahányszor csak akarják. Tegyék a kirakó részeket egy színespapírral bevont vagy szépen kiszínezett dobozba! A 4 mintát ragasszák a doboz fedelére!

Aranymondás:

* Szólj, és meggyógyul a szolgám. (Lk 7,7b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Betegség és gyógyulás:

• Sok könyv és leporelló van erről a témáról. Segítségükkel beszélgethetünk a következőkről: "megbetegedés", "gyermekorvos", "kórházba vitel", "tolószékben", "fogorvosnál" stb.

• Bábjáték: Paprikajancsi (vagy más bábu) beteg. Gondolkoztassuk el a gyermekeket, hogy gyógyulhatna meg minél hamarabb! Bővíthetjük a játékot azzal, hogy Paprikajancsi engedetlen, nem akar az ágyban maradni, a kanalas orvosságot undorítónak találja, és nem veszi be, a lázmérőt eldugja a párnák alá stb. A gyermekek magyarázzák meg, hogy ha meg akar gyógyulni, meg kell fogadnia az orvos utasításait!

• Tanítsuk meg a túloldalon mellékelt verset: "Mackó beteg" címmel!

• Rendezzük be a babasarkot betegszobának! Barkácsoltassunk ehhez a gyerekekkel különböző dolgokat! Javaslatokat találhatunk ehhez a 146* és 152* leckék munkalapjain. Játsszák el a vers segítségével Mackó vizsgálatát és ápolását!

* A százados hite: A gyermek hite feltétel nélküli: "Az Úr Jézus meggyógyította a szolgát, minket is azonnal meg tud gyógyítani." Itt néhány gondolat következik, melyeket felhasználhatunk a beszélgetés során:

Az Ószövetségben olvassuk azt az ígéretet, hogy az eljövendő Messiás meg fogja gyógyítani a betegeket. Ez az ígéret az Úr Jézus Krisztus eljövetelekor beteljesedett. A gyógyítások jelül szolgáltak az emberek számára, hogy felismerjék, Ő a Messiás. (vö. Mt 8,16–17)

Ez az ígéret ránk is érvényes a jövőre nézve: a mennyben tökéletes, új testet kapunk, mely nem ismer betegséget.

Isten az orvostudományt, az orvosokat és a gyógyszereket felhasználja a gyógyításunkra. Sok betegségből való gyógyuláshoz időre van szükség.

A betegség idején nagy vigasztalás lehet tudni azt, hogy senki más nem ismeri jobban a fájdalmainkat, mint Ő. Az Ő jelenléte a betegségünkben elmélyítheti hitéletünket.

Mackó beteg

Mackó miért köhögsz? Mutasd csak a torkod! Lázad is van? Lássuk! Forró a homlokod.

Bújj gyorsan az ágyba, hozok orvosságot, amit egy üvegben előbb jól felrázok.

Borogatást teszek nyakadra, csuklódra, becsavarlak meleg gyapjútakaróba.

Aludjál jó mélyen, szemedre az álom, akár az orvosság, gyógyítóan szálljon!

238. Jézus feltámasztja a naini ifjút - Lukács 7,11–17

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 238

Üzenet – Téma:

Az Úrnak hatalma van a halálon is.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus meggyógyította a római százados szolgáját.

Történet:

Másnap a Úr Jézus elhagyta Kapernaumot, és

a galileai Nain* nevű városba ment, amelyik a Samárián át Jeruzsálembe vivő kereskedelmi út mellett feküdt. Vele mentek tanítványai is nagy sokasággal együtt.

Amikor közeledett a város kapujához, egy másik menet jött kifelé a városból. Egy nagy gyászmenet. A halottat, egy özvegyasszony egyetlen fiát, koporsóban hozták. A szomorú édesanyával együtt nagy sokaság követte a koporsót.

Amikor az Úr Jézus meglátta a gyászoló anyát, "megszánta". "Ne sírj!" mondta neki.

Jézus odalépett a koporsóhoz, és megérintette. Akik vitték, megálltak. Ő pedig így szólt: "Ifjú, neked mondom, kelj fel!"

Erre a halott felült, és elkezdett beszélni.

Az Úr Jézus pedig átadta az ifjút az anyjának.

Az, ami történt, nagy hatással volt az emberekre: "Félelem fogta el mindnyájukat." Dicsőítették az Istent, és ezt mondták: "Nagy próféta támadt közöttünk; és meglátogatta Isten az ő népét!"

Ez a hír elterjedt róla az egész Júdeában és az egész környéken. Mindezt hírül vitték Jánosnak a tanítványai.

Magyarázat:

Az esetnek sok szemtanúja volt. Meglepő, hogy a négy evangélista közül csak Lukács ír erről, aki nem is volt ott. Igaz, Máté írja, hogy Jézus János két tanítványának azt mondta: "halottak támadnak fel" (Mt 11,5). Ez egyúttal arra is utal, hogy ez után a feltámadás után legalább még egy valaki feltámadt, nevezetesen Jairus leánya (Mt 9,18–26; 247. lecke).

Az elhunyt még fiatal volt, Lukács azt írta, hogy ifjú. Tehát még nőtlen. Izráelben abban az időben korán nősültek, tehát az ifjú feltehetően nem volt több tizenöt évesnél.

Mindig rendkívüli eset, ha valaki nagyon fiatalon hal meg. Ez megrázóbb, nagyobb részvétet kelt a közvetlen környezetben, mint ha egy idősebb valaki hal meg. Látjuk, hogy Nainból is sokan vettek részt a temetésen*. Lehet, hogy az egész falu népe ott volt. Ez így helyes. Mindenki vigasztalni akarta a szegény özvegyet, és vele akart gyászolni.

Hiszen szörnyű, hogy ez az asszony nemcsak a fiát vesztette el, hanem fia halálával teljesen egyedül maradt, és öregségében nem lesz majd senki támasza.

Hogy Jézus "megszánta", az azt jelenti, hogy nemcsak mély részvétet érzett iránta, hanem segíteni is akart rajta. Ha Isten megszán valakit, az sohasem eredménytelen. Ő mindig segít, még ha nem is kérik. Itt is ez az eset. Jézus szavai: "Ne sírj!", csak hiábavaló tanács lett volna, ha nem követi azt egy csodatett. Soha ne tanácsoljuk annak, aki nagyon szomorú, hogy ne sírjon! Azt csak az Úr Jézus mondhatta, mert tudta, hogy föltámasztja az ifjút, és visszaadja az anyjának. Nem kell siratnia halott fiát, mert élő fiút fog visszakapni! Ez azt juttatja eszünkbe: A keresztyén embernek Isten egy gyermeke elvesztése miatti szomorúsága egészen más, mint annak a halála miatti szomorúsága, aki nem Jézusban aludt el. Szabad szomorkodnunk Isten gyermekének elhunyta miatt, de nem úgy, mint azok, akiknek nincs reménységük. Az ifjú meghalt, és Jézus mégis azt mondta, hogy keljen fel. Hogyan teljesíthet a halott parancsot? Az lehetetlen. De az Úr Jézus számára ebben nem volt semmi különös. Lelke ereje által az ifjú teljesíthette a parancsot. Gondoljunk itt erre az igére: "Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus" (Ef 5,14), ez lelki halálos álomról szól; a meg nem tért embert szólítja fel a megtérésre. Élő emberek tehát lehetnek "halottak" a bűnben s nyomorúságban, viszont, akik Krisztusban hisznek, ha meghalnak is, "élnek" általa (lásd Jn 11,25).

A halott ifjú magától felült. Isten ereje feltámasztotta. Elkezdett beszélni is. Ennél nincs jobb bizonysága annak, hogy valaki él. Hogy mit mondott, nem tudjuk. Isten dicsőítése volt az? Vagy édesanyját hívta?

Jézus átadta az anyjának. Az ifjúnak nem Jézussal kellett maradnia, hanem az édesanyjához kellett mennie, akinek szüksége volt rá, és aki szerette. Együtt lehettek, amíg éltek, és mélységes hálával gondolhattak vissza erre a csodára.

Az, hogy "félelem fogta el mindnyájukat", érthető. Lenyűgöző kellett, hogy legyen, amikor egy halott visszatért az életbe, de egyúttal arra is késztetett, hogy Istent dicsőítsék. Ezt meg is tették, akik ott voltak. De csak annyit tudtak mondani, hogy nagy próféta támadt köztük, és meglátogatta Isten az Ő népét. Természetesen dicséretes az bennük, hogy hálásak voltak Istennek, és elismerték azt, hogy a csodák, melyeket Jézus tett, Isten munkája. De azt nem tették meg, hogy Jézust Üdvözítőjüknek ismerjék el.

Ez a hír elterjedt egész Júdeában és az egész környéken. De arról nem olvasunk, hogy ez a halottak közül való feltámasztás az embereket a lelki halál állapotából is feltámasztotta.

Ezzel a halálból való feltámasztással az Úr Jézus földi munkájának külön "fejezete" kezdődött el. Le fogja győzni a halált. Már most ízelítőt lehetett látni belőle. Nem közönséges próféta, hanem a megígért legnagyobb Próféta jelent meg! Róla prófétálta Ézsaiás (Ézs 25,8): "Véget vet a halálnak örökre!" (Lásd 1Kor 15,55–57-et is!)

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

238

Kiegészítés:

Lukács 7,18–23: Ennek a feltámasztásnak a híre eljutott a Heródes Antipás börtönében levő Keresztelő Jánoshoz is. Tanítványai mondták el neki. A 250. leckében majd szólunk arról, hogyan került Keresztelő János börtönbe.

János elküldte két tanítványát Jézushoz, kérdezzék meg tőle, hogy Ő-e az Eljövendő, vagy mást várjanak. Amikor a két tanítvány odaérkezett Jézushoz, Ő éppen betegeket gyógyított. Gonosz lelkeket űzött ki, és vakoknak adta vissza a látását. Jézus azt válaszolta a két tanítványnak, menjenek vissza Jánoshoz, és mondják el neki, amit látnak. Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek az evangélium hirdettetik. "És boldog, aki nem botránkozik meg énbennem", mondja az Úr Jézus. Ez figyelmeztetés Jánosnak, hogy ne kételkedjék Jézusban, a Messiásban.

Jegyzetek: Nain – "Kedves". A mai szegényes kis falu, Nain, kétségtelenül az egykori Nain. A még ma is látható romok azt bizonyítják, hogy valamikor fallal kerített, kapukkal zárható város volt. A helység csak 4–5 km-re feküdt Názárettől. Így bizonyosan ismerték ott Jézust. A mai Nain határában az egykori város keleti kapuja előtt még sok barlangsír látható. Meglepő, hogy régebben Elizeus próféta a súnemi asszony fiát támasztotta fel. Súnem ugyanis csak pár kilométerre van Naintól délre. Temetés – A meleg éghajlat miatt keleten szokás volt (és sok helyen ma is), hogy a halottat lehetőleg még aznap, naplemente előtt eltemették. A holttestet megmosták, a család anyagi erejéhez mérten illatos kenőccsel kenték be, lepelbe takarták, arcát kendővel bekötötték, és "szentmihálylován" (halottszállító hordágy), menetben vitték a barlangsírhoz, hogy ott egy a sziklából kifaragott padra helyezzék.

Énekek:

Református énekeskönyv: 30:1–2; 400:1–7; 404:1–8; 415:1–4 Jertek, énekeljünk: 127; 174 Harangszó: 26; 37:1.3; 51:1–2; 52:1–2; 53:1.5.7 Dicsérjétek az Urat!: 35; 50:1.5–6; 51; 53:1–2; 55:1–2; 62 Erőm és énekem az Úr: 6; 18:2–3; 106

Megjegyzés: Az Úrnak hatalma van még a halálon is – A halál az ember számára félelmetes és megváltoztathatatlan. Hogy Isten hatalma a halottakat megelevenítheti, nagyon vigasztaló. Vigyázzunk azonban arra, hogy a gyerekek ne gondolják, minden elhunyt azonnal megelevenedhet. Arra mutassunk inkább rá, hogy a halottak egyszer majd feltámadnak, és hogy Krisztus legyőzte a halált. Ez mindenki számára, aki hisz, óriási vigasztalás és bátorítás. Így a gyermekek nem gondolnak olyan félve a halálra, hanem inkább kívánnak Krisztussal lenni.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Történelem / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Élet és halál. Visszatérés a halálból. Élet a halál után. Jézus, mint élet és halál Ura. (** ***)

• Gyász a családban, a helyi közösség életében. Temetkezési szokások lakóhelyünkön és a magyar néphagyomány szerint. (** ***) Összehasonlíthatjuk ezt más népek, nemzetiségek szokásaival, hagyományaival.

• Temetkezési szokások és a gyász formái az ókori Izraelben, más ókori népeknél, valamint a honfoglaló magyaroknál. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Versrészlet feldolgozása: Túrmezei Erzsébet: "Egy igécske". Élet és halál ellentéte költői képeken keresztül. Illusztráció készítése valamelyik kép alapján. A vers kifejező olvasása, verstanulás, versmondás. (**)

• Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet alapján, valamelyik szereplő nevében. (**)

• Hálaadó zsoltár feldolgozása kérdések segítségével: 30. zsoltár. A zsoltár hangos, kifejező olvasása. (***)

• Kreatív írásbeli szövegalkotás: hálaadás, magasztalás a naini ifjú nevében, imádság- vagy zsoltárformában. (***)

Vázlat:

Jézus "Ifjú, neked mondom, kelj fel!" Nain – gyászmenet "Nagy próféta" "Ne sírj!" Keresztelő János

Jézus feltámasztja a naini ifjút

*** 238

Fent a halotti lepel szövedékének két darabját láthatod, melyekbe egy-egy igét kell beírnod. A két ige betűi a jobb oldali szőttesmintában vannak elrejtve. Az első ige betűit karikákban, a másodikét négyzetekben találod meg. A betűket sorról-sorra, balról jobbra haladva olvasd!

Feldolgozás

*** 238

Munkalap: A rejtvény textusai:

Az Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. (Lk 20,38) Uram, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba. (Zsolt 30,4)

Aranymondás:

A rejtvény előbb idézett textusa: Zsolt 30,4

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Hatalom a halál felett: Mindig nehéz beszédtéma a meghalás. A halál ijesztő. A gyermekek tapasztalják ezt. Találkoznak vele környezetükben vagy egyebütt. Nem kerülhetjük el az erről való beszélgetést, amikor ezt a történetet tárgyaljuk.

1. Az a vigasztalás, amelyet ez a történet nyújt számunkra, nem a naini ifjú halála, hanem az Úr Jézus hatalma a halál fölött is.

2. Emlékeztethetjük a gyermekeket Jézusnak azokra a hatalmas tetteire, melyekről eddig szóltunk. Különösen a gyógyításokban mutatkozott ez meg.

3. Most hatalmának a megnyilvánulása: hatalom a halál felett. Ő meg tud eleveníteni. Gondoljunk itt a teremtésre is!

4. De ... mégis minden ember meghal egyszer. A naini ifjú is meghalt később megint.

5. A kérdés most az: Imádkozhatunk-e a halálból való feltámadásért? Meghallgatást nyer ez az imádság? Még most is vannak példák a halálból való feltámasztásra. Mégse biztosítsuk erről a gyermekeket!

6. Az Úr Jézusnak a halál feletti győzelme a hívő számára azt jelenti: az Ő halála által a halál örökre legyőzetett. Van ugyanis élet a halál után, és ... örök élet Istennel.

7. Ez a remény, ez a jövővárás azt eredményezi, hogy a halál a hívő számára átmenet az örök életre.

Egyéb ötletek:

* Temetkezési szokások:

• Beszélgessünk arról, milyen temetkezési szokások voltak, hogyan gyászolták a halottakat az ókori Izraelben és más ókori népeknél. Összehasonlításképpen beszélhetünk arról is, hogy temetkeztek honfoglaló őseink. Mutassunk be a témához képeket is: Miről tanúskodnak a sírleletek?

• Beszélgessünk arról is, milyen hagyományai vannak (voltak) népünk körében a temetésnek, gyásznak! Kiindulhatunk lakóhelyünk szokásaiból, majd beszélhetünk más (főleg a református) vidékek szokásairól. Gyűjtést is végezhetünk lakóhelyünkön e témában: Beszélgessünk idős emberekkel, hogy fiatalkorukban hogyan gyászoltak, hogyan zajlott egy temetés! Néhány szempont:

szokások: harangozás, ravatalozás, virrasztás, siratás, gyászmenet, halotti tor

tárgyak: koporsó, ravatal, szentmihálylova (halottszállító saroglya), fejfa

a gyász színe: fehér, fekete. Néhány vidéken ismert a fehér gyász, pl. a református Ormánságban néhány évtizede még általános volt a fehér női gyászöltözet.

Végül beszélgessünk arról, hogy zajlik le ma egy temetés, hogyan gyászoljuk ma a halottainkat. Beszélhetünk még az eutanáziáról, hamvasztásról, gyászzenéről stb.

* "Hálaadás az életért":

• Ez a címe az új fordítású Bibliában a 30. Zsoltárnak, amelyből az aranymondást is választottuk. Érdemes vele alaposabban megismerkedni. Javaslat: Olvassuk el előbb mi, hangosan a zsoltárt a gyerekeknek! Figyeljék meg: Miért ad hálát a zsoltáros? Miben kapcsolódik ez a naini ifjú történetéhez?

Majd keressék meg a gyerekek a zsoltár szövegében a választ a következő kérdésekre!

Mi történt a zsoltárköltővel? (3–4.v.)

Milyen képpel ábrázolja a halálos betegségből való gyógyulását? (4.v.)

Mi jellemzi az Úr haragját és kegyelmét? (6.v.)

Betegsége előtt miben vétkezett a zsoltáros? (7.v.)

Mit tett, amikor a halál közelébe került? (9–10 v.)

Milyen képpel fejezi ki gyógyulása feletti örömét? (12.v.)

Mire indítja őt a hála? (13.v.)

Végül olvassák el a gyerekek is hangosan, kifejezően a zsoltárt!

• Nem tudjuk, a naini ifjú mit mondott, miután feltámadt a halálból. De az biztos, hogy mindnyájan "dicsőítették az Istent", amikor megtapasztalták hatalmát (akár az előbbi zsoltárral).

Feladat: Képzeld el, hogy te vagy a naini ifjú! Feltámadsz a halálból, mintha valami súlyos, nehéz álomból ébrednél. Szíved megtelik hálával, szád pedig dicsérettel, magasztalással. Írd le, milyen szavakkal köszönöd meg az Úrnak, amit veled tett! Formája lehet imádság vagy hálaadó zsoltár (kötetlen versformában, lásd a 207–208. lecke ötleteit).

Jézus feltámasztja a naini ifjút ** 238

Ifjú, neked mondom, kelj fel!

Lukács 7,14

Jézus látta, hogy milyen szomorú az asszony. Megszánta, és odament hozzá. Mi történt akkor?

Feldolgozás ** 238

Munkalap:

Ezt a munkalapot ki kell színezni! A kérdésre a választ írassuk külön lapra vagy a gyerekek füzetébe! Válaszuk lehet egy tömörebb vagy terjedelmesebb elbeszélő fogalmazás. Úgy beszéljék el a történetet, mintha maguk is jelen lettek volna: valamelyik szereplő nevében. Így lehetnek egy bámészkodó járókelő, Jézus egyik tanítványa, egy ember a gyászolók közül vagy maga az özvegyasszony. Az elbeszélésben használhatnak párbeszédet is.

Aranymondás:

Ifjú, neked mondom, kelj fel! (Lk 7,14)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Kérdések a feltámasztásról: A halálból való feltámasztás csodája a gyermekekre nagy hatással lesz. Kérdéseket is vet fel: Miért nem támaszt fel az Úr Jézus minden embert, mint ahogy ezt az ifjút feltámasztotta? Miért tenné meg az Úr Jézus ezt most is? Minden halott fel fog támadni. Mikor? Mi történik akkor? A csoport tagjai különféleképpen vélekednek majd erről. Jó, ha a Biblia útmutatásához ragaszkodunk.

Egyéb ötletek:

Temetkezési szokások: A *** korcsoporthoz hasonlóan beszélgethetünk a témáról, csak nyilván a gyerekek életkorához, kevesebb történelmi ismeretéhez alkalmazkodva: Milyen temetkezési szokások voltak, hogyan gyászolták a halottat Izraelben Jézus korában? Hogyan zajlik le ma egy temetés? Hogyan gyászoljuk halottainkat? Milyen hagyományai vannak (és voltak) lakóhelyünkön és környékén a temetésnek, gyásznak? (Részletesebben lásd a *** Feldolgozását!)

"Egy igécske": Ez a címe Túrmezei Erzsébet versének (megjelent a költő "Emberré lettél, hogy ember legyek" c. kötetében Bp., 1991, FÉBÉ Evangélikus Diakonissza Egyesület), melyből itt egy részletet közlünk. A vers éppúgy az ige hatalmáról szól, mint ahogy Jézus is életet adó szavával, igéjével gyógyította meg a naini ifjút. Halál és élet ellentétét bontja ki a költő a gyermekeknek is érthető, szemléletes képekben.

Javaslat a feldolgozásra:

– Olvassuk el előbb mi, hangosan a versrészletet a gyerekeknek! Figyeljék meg, mi az az ellentét, amire a részlet felépül! Melyik két szót lehetne ellentétbe állítva kiemelni? (halál

– élet) A szavakat írjuk vagy szóképként erősítsük a táblára!

– Adjuk a gyerekek kezébe a vers szövegét! Húzzák alá feketével azokat a képeket, melyekkel a költő a halált mutatja be, pirossal pedig az életet ábrázoló képeket!

– A képek segítségével beszélgessünk arról, mi jellemzi az életet és a halált! Mit gondolnak, a versben testi vagy lelki értelemben beszél róluk inkább a költő? Melyik költői kép utal leginkább erre? Mi az, ami életet teremt a halálból. Mit tesz ezért a költő?

– Olvassák el a gyerekek is hangosan, kifejezően a versrészletet!

– Készítsenek illusztrációt a vershez: Válasszák ki valamelyik képet, és rajzolják le úgy, hogy kifejezze élet és halál ellentétét!

– Megtanulhatják a versrészletet, sőt az egész verset, és elő is adhatják valamilyen ünnepi, hálaadó alkalmon.

Túrmezei Erzsébet: Egy igécske (részlet)

Halott voltam, s egy igécske életre keltett. Téli fagyban egy igécske tavaszt teremtett. Hideg voltam, és egy igécske lángra szított. Sötét voltam, s egy igécske fénybe borított. Koldus szívem egy igécske gazdaggá tette, néma húrját egy igécske megzendítette. Börtönajtóm, egy igécske szélesre tárta, szegény rabot, kivezetett a szabadságra. Tél volt bennem, de most nyílik ezer virágom, s énekemben egy igécske hatalmát áldom.

239. A bűnös nő megkeni Jézus lábát - Lukács 7,36–50

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 239

Üzenet – Téma:

* Jézus szeretetének megvetése megkeményedést eredményez.

* Az őszinte hit Jézus szolgálatára késztet.

Előzmények:

A naini ifjú feltámasztása még ismertebbé tette Jézust, mind Galileában, mind Júdeában. A nép nagy része elismerte, hogy Ő nagy próféta, akit Isten küldött. Mások kételkedtek küldetésében. Még Keresztelő János is elküldte két tanítványát, hogy kérdezzék meg, Ő-e az Eljövendő, vagy mást várjanak?

Bevezetés:

Lk 7,24–34: Miután Jézus elmondta válaszát Keresztelő János két tanítványának, azok távozása után a sokaságnak még arról szólt, hogy milyen fontos szerepet játszott Keresztelő János, mint Krisztus előfutára.

Megkérdezte az emberektől: Miért mentek ki a pusztába? Szél ingatta nádszálat látni? (Olyan valakit, aki nem biztos a dolgában?) Vagy puha ruhákba öltözött embert látni? Hiszen, akik pompás öltözetben és bőségben élnek, azok a királyi palotában vannak. (János nem úgy nézett ki, mint aki előkelően él, hanem csak hivatásához illő módon.) Akkor miért mentek ki? Prófétát látni? "Sőt – mondom nektek – prófétánál is nagyobbat", mondta az Úr Jézus. Meg is magyarázta: János az, akiről Malakiás próféta ezt mondta (Mal 3,1): "Én majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat." Itt világosan Krisztus előfutáráról van szó.

Aztán Jézus azt is mondta, hogy Keresztelő Jánosnál nagyobb, jelentősebb próféta nem született. De aki legkisebb az Isten országában, nagyobb nála. Mire célzott ezzel Jézus? János meg fog halni, mielőtt kezdetét venné Krisztus királysága (az Ő feltámadása és mennybemenetele után). Krisztus legkisebb szolgája, aki akkor prédikálni fog majd, ezért nagyobb lesz, mint János.

Mindazok, még a vámszedők is, akiket János megkeresztelt, és meghallgatták Jézusnak e szavait, igazat adtak Istennek, aki olyan prófétát küldött, mint János.

De – a most következő történetből majd kitűnik – a jelen levő farizeusok és törvénytudók "elvetették Isten akaratát", mivel akkor nem akartak megkeresztelkedni János által. Ezzel azt bizonyították, hogy nem bánták meg bűneiket. Úgy gondolták, hogy nincs szükségük Messiásra, aki megszabadítja őket bűneikből. Így Isten jótettét, akaratát nélkülözték. Valójában kizárták magukat Isten kegyelméből.

Jézus piacon játszó gyermekekhez hasonlítja őket, akik az ismert "éneket" kiáltják egymásnak: "Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok; siratót énekeltünk, és nem sírtatok." (Ahogy a mai gyerekek, úgy játszottak az akkori izráelita gyerekek is ilyen fajta játékokat. Játékukkal a felnőtteket utánozták.) Így szólította fel János is ezeket a zsidó rabbikat, hogy örüljenek Krisztus eljövetelének, és szomorkodjanak bűneik miatt, de ezek a farizeusok és törvénytudók nem akartak rá hallgatni. Úgy tettek, mintha János hálára és megtérésre való felszólítása csak tréfa, játék volna.

Még az is megtörtént, mondta Jézus, hogy Keresztelő Jánosról azt mondták, ördög van benne, mert nem eszik kenyeret, és nem iszik bort, ugyanis nagyon egyszerűen sáskán és vadmézen élt. János számukra túlságosan komor volt; ezért nem kellett nekik. Az Emberfiáról, azaz Jézusról, aki eszik és iszik, – tehát úgy él, mint bárki más, – meg azt mondták, falánk és részeges ember. Azon is bosszankodtak, hogy a vámszedők és bűnösök barátja. Tehát mindig volt mit bíráljanak. A következő esemény megmutatja, hogyan bánt egy farizeus Jézussal, és azt is, hogy méltóságán alulinak tartotta, hogy egy bűnöst felebarátjának elfogadjon.

Történet:

Egy Simon nevű farizeus, aki hallgatta Jézus szavait, arra kérte Őt, hogy egyék vele. Lukács nem szól arról, hogy melyik városban. Jézus beleegyezett. Simon nem fogadta vendégét kellő tisztelettel*. Nem üdvözölte csókkal, nem mosatta meg lábát, és nem kente meg fejét olajjal.

Amikor Simon házánál asztalhoz telepedett, (egy kereveten, fekvő helyzetben, ahogy az szokás volt), egy asszony jött be. A városban úgy ismerték, hogy bűnös. Megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van. Merőben szokatlan, hogy egy nő csak úgy belépjen egy helyiségbe, ahol férfiak vannak. Tisztességes nő ezt sohasem tette volna. Ezt az asszonyt azonban feslettnek tartották. Ezen kívül meg nem is volt más lehetősége, hogy Jézussal találkozzék.

Az asszony egy alabástromtartóban mirhát* hozott magával. Célja volt ezzel. Mint valami alázatos rabnő, megállt az Úr Jézus mögött. Tehát nem nézett rá. Sírva kezdte könnyeivel öntözni a lábát. Aztán hosszú hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül a magával hozott kenettel megkente.

Az asszony, talán egy prostituált*, ezzel azt mutatta, hogy megtért bűnös életéből. Bizonyára Jézus prédikációjának hatására. Jézus valóban a vámszedők és bűnösök barátja volt, anélkül, hogy helyeselte volna tetteiket. Ez az asszony azonban többet is tett. Elismerte Jézust Mesterének, és szeretetből mindent megtett érte. Simon, a farizeus azt mondta magában: "Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér: bűnös." Simon tehát kételkedett abban, hogy Jézus próféta, akit Isten küldött. Valójában akkor abban is kételkedett, hogy Jézus Isten erejével gyógyított, és azzal támasztotta fel a naini ifjút is. Ez azt jelenti, hogy azt hitte, Jézus ezt a hatalmat a Sátántól, a Belzebubtól kapta, ahogy azt már előbb a jeruzsálemi írástudók állították (lásd Márk 3,22).

Másképp hogy tűrné, hogy ez a bűnös asszony hozzáérjen? Ő, Simon, még a közelébe sem engedné ezt az asszonyt! Az Úr Jézus tudta, mit gondol Simon. Azt mondta neki: "Simon, van valami Életkorok mondanivalóm neked". Simon így szólt: "Mester, mondd!"

** ***

A bibliai történet feldolgozása

239

Erre azt mondta Jézus: "Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?" A farizeus így válaszolt: "Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el." Ezzel Simon magát ítélte el, de vajon tudta-e? Jézus pedig ezt mondta neki: "Helyesen ítéltél." És az asszony felé fordulva, aki még mindig mögötte állt, beszélt tovább Simonhoz: "Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, vizet lábamra nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig kenettel kente meg a lábamat. Ezért mondom neked: Neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret." Az asszonynak pedig azt mondta az Úr Jézus: "Megbocsáttattak a te bűneid."

Megjegyzés: Vigyázzunk! Nem az Úr Jézus iránti szeretete tartotta meg ezt az asszonyt, hanem a hite. A Jézus iránti szeretet és a szeretetből származó cselekedet a hitből ered!

A többi vendég ezt mondta magában: "Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja?" Nem jutott eszükbe, hogy akkor Jézus a Messiás, az Isten Fia, hanem nyakasan kitartottak amellett, hogy Ő közönséges ember, akinek nem szabad ilyet mondani.

Jézus azonban azt mondta az asszonynak: "A te hited megtartott téged, menj el békességgel!". Tehát tudta, hogy az asszony hitt benne. Nem fog többé vétkezni, és Krisztusnak fogja szentelni az életét. Így nyugodtan és békességgel elmehet.

Megjegyzés: Hasonlítsd össze ezt a megkenést azzal, amit Mária tett a Jn 12,3-ban.

Megjegyzések: Jézus szeretetének megvetése megkeményedést eredményez – Simon, a farizeus azoknak az embereknek a példája, akik közelről ismerik ugyan Jézust, de nem akarják hittel átölelni. Az Üdvözítőnek egy bűnbánó bűnös iránti szeretete bosszantja ezeket az embereket. Így szívük megkeményedik, és emberileg szólva, magukra vannak hagyatva. Kizárták magukat Krisztus szeretetéből. Jól jegyezzük meg, hogy Simon vallásos ember volt. A külső vallásosság nem garancia arra, hogy valakinek őszinte hite van! Gondoljunk csak arra az emberre, aki házát saját kegyessége homokjára építette! Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy sohase vessék meg Jézus szeretetét! Az őszinte hit Jézus szolgálatára késztet – Hogy megváltozott ez a bűnös nő! Hitből jött Jézushoz. Miért szerette meg Őt? Mert hitte, hogy meg tud neki bocsátani! Annyira szerette és tisztelte Őt, hogy könnyeivel öntözte és hajával törölte meg a lábát, s aztán a magával hozott kenettel megkente. Az, hogy kenetet vitt magával, azt mutatja, nem véletlenül jutott Jézus közelébe, és ment oda hozzá. A kenetet készakarva hozta, hogy így mutassa meg tiszteletét. Ez hitből fakadó cselekedet volt, melyet Jézus is annak tartott és ismert el. Az ilyen alabástromtartó egy vagyonba került. Tehát nagyon sokat adott az Úr Jézusnak, talán mindenét, amije volt.

Jegyzetek: A vendég tisztelettel fogadása – A vendéget Keleten még mindig szertartásosan fogadják. Ez volt a szokás Izráelben is. A vendéget érkezéskor megcsókolták, hagyták, hogy megmossa a lábát, vagy egy szolgával mosatták meg. Illatos olajat adtak neki, hogy azzal dörzsölje be a fejét. Aztán a főhelyre vezették, és először mindig őt szolgálták ki. Természetesen a vendégnek alázatosan kellett viselkednie, és a vendéglátójának is meg kellett adnia minden tiszteletet. Simon szándékosan mulasztotta el vendéglátói kötelességét, hogy ezzel megmutassa, lenézi Jézust. Talán azért is hívta meg, hogy ezzel megsérthesse? Mirha alabástromtartóban – Elképzelhetjük, hogy az asszony nem volt szegény, ha egy alabástromtartónyi mirhával jött Jézushoz. Az ilyen kenet drága volt. Gondoljunk csak arra a nárdus kenetre, mellyel Mária, Márta és Lázár nővére kente meg Jézust (lásd többek közt Mt 26,6–13; 290. lecke). Bűnös élete tehát jól jövedelmezett. Ezért mondhatjuk, hogy ez egy bűnért bemutatott olyan áldozat volt, mint amilyet a vámszedő Zákeus is hozott, amikor megígérte, hogy mindent, amit lopott, négyszeresen fog visszafizetni (lásd Lk 19,1–10; 288. lecke). Prostituált – A nagyobb gyerekekkel talán lehet beszélni arról, mi az, hogy "prostituált" és "kurva". Legtöbbjük bizonyára már tisztában van ezzel. (A "kurva" eléggé "kedvelt" szitkozódás!) Arra is rá lehet mutatni, hogy azok a férfiak, akik ilyen nőkkel érintkeznek, éppen olyan rosszak, mint azok a nők. És arra is, hogy az Úr férfit és nőt teremtett, s hogy csak a házasságban megengedett az, amit sokan lelkiismeretfurdalás nélkül tesznek. Nők és férfiak váltogatják a partnereiket, és így nem sokkal jobbak, mint a prostituáltak. Jó szólni ezzel kapcsolatban az ilyen élet higiéniai veszélyeiről is: nemibetegségek, aids! Főleg arra mutassunk rá, hogy az Úr Jézus éppen ezzel az asszonnyal beszélt nagy szeretettel és komolyan, de arra is, hogy aztán megbocsátotta a bűneit!

Énekek:

Református énekeskönyv: 51:1–2.4; 130:1–3; 460:1–6; 469:1–5 Jertek, énekeljünk: 132; 160; 174; 198:1–3 Harangszó: 36; 40:1.5–6; 47; 50:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 38; 55:1.3; 60; 63; 64; 67; 85; 159:1–3; 161; 163 Erőm és énekem az Úr: 8:1–3; 23; 98; 110; 130; 133

A bibliai történet feldolgozása

239

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Kicsi és nagy bűnök. A bűn, mint visszafizethetetlen tartozás. A bűnbocsánat szerepe és jelentősége. (**)

• Illemszabályok, konvencionális viselkedésformák szerepe az életünkben. Viselkedésünk, és belső mozgatói. (***)

• Szerelem és szexualitás. A szeretet (szerelem) kifejezésének árnyalt formái. Ismerkedés, barátkozás, udvarlás, együtt járás. A párválasztás bibliai alapjai. (***)

• Házasságon kívüli szerelem és prostitúció. Szexuális úton szerezhető betegségek (nemibetegségek, AIDS). Egyetlen hatékony védekezés a monogám házasság. (***)

Matematika

• A negatív szám fogalmának szemléleti alapozása: adósság-vagyon. Negatív számokkal végzett műveletek előkészítése tevékenységen keresztül. (**)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Bibliai példázat feldolgozása dramatizálással. Élethelyzet a Biblia korába és a mai korba helyezve. (**)

• Bibliai példázat kibővítése elbeszélő fogalmazássá vázlat segítségével. (**)

• Bibliai példázat átvitt jelentése. Beszélgetés konkrét példákon keresztül. (**)

• Élethelyzetek némajátékkal. Jellemábrázolás mozgással, viselkedéssel, metakommunikatív eszközökkel. (***)

• Írásbeli szövegalkotás: elbeszélő fogalmazás jellemzéssel. A szereplők viselkedése, mint a jellemábrázolás eszköze. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Viselkedésformák az emberi közösségekben. A vendéglátás és vendégfogadás szokásai, illemszabályai régen és ma; különböző társadalmi rétegeknél; különböző országokban és népeknél. (***)

Vázlat:

Jézus – Keresztelő János Simon, a farizeus étkezés

egy asszony Jézus megkenetése

két adós: sok adósság, kevés adósság

"Megbocsáttattak a te bűneid."

A bűnös nő megkeni Jézus lábát

**

*

239

Amikor pedig látta ezt az a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában: "Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér: bűnös." Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki: "Simon, ... neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret." Lukács 7,39–40.47

Az irattekercsről hiányzó ige betűi most a bűnös nő gyöngysorában rejtőztek el. Könnyen megfejtheted, ha a gyöngyszemekbe írt betűket a számok rendje szerint olvasod. Indulj a csillagtól, haladj végig a soron, majd folytasd a vonalkákkal jelzett gyöngyöknél az olvasást!

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Máté 22,37

Feldolgozás

*** 239

Munkalap: A rejtvény textusa:

Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?! Én, az ÚR vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli. (Jer 17,9–10)

Aranymondás:

...neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. (Lk 7,47a)

és/vagy: Szeresd az Urat, a te Istened teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (Mt 22,37)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Jézus szeretetének megvetése megkeményedést eredményez – Miért?

1. Próbáljuk a napi életből vett példák segítségével megértetni, hogy milyen kellemetlen, ha a szeretetet (barátságot, segítséget, figyelmet, elismerést stb.) nem értékelik. Ez rosszul esik annak, aki a szeretetet nyújtja, de rossz annak is, aki megveti.

2. Ha elzárkózol mások szeretetétől, te sem szeretsz másokat. Próbáljuk ezt példákkal megmagyarázni! Gondoljunk némelyek szigorú tekintetére! Talán hallani sem akarnak barátságról, segítségről, figyelmességről, elismerésről, melyet nekik kínálnak. Talán nem hisznek a szeretet eme megnyilvánulásainak. Szívesebben maradnak magukban, túl büszkék, hogy elfogadják mások feléjük fordulását. Az is lehet, hogy egyszer nagyon csalódtak valaki szeretetében, és örökre becsapva érzik magukat. Íme, egy példa: Egy fiú szeretett egy lányt. Becsülte és egy alkalommal segíteni akart neki, hogy kerékpárja elferdült kormányát helyre igazítsa. A lány durván visszautasította. Ez a fiúnak olyan rosszul esett, hogy évekig minden lányt gyűlölt.

3. Ha az Úr Jézus szeretetét nem fogadjuk el, megkeményedünk. Ilyesmivel olyan embereknél is találkozunk, akik teljesen vallástalanok, de olyan embereknél is, akik nagyon is vallásosak (mint Simon farizeus), de csak formálisan, nem szívük szerint.

* Az őszinte hit Jézus szolgálatára késztet – Miért?

1. Ha valakinek hiszünk, például szüleinknek vagy barátainknak, barátnőinknek, az az Úr Jézusban való hithez hasonlítható. Amikor neki adjuk egész szívünket, rábízzuk magunkat. Ha hiszünk benne, akkor akarunk is tenni érte valamit. Bármi legyen az, azt az iránta való szeretetből és hálából tesszük, mivel Ő a Kősziklája az életünknek.

2. Nagyon fontos ezzel kapcsolatban, hogy mi is tudjuk, hogyan szolgálhatjuk Őt. Pl. imádkozunk hozzá, teljesítjük vallási kötelességeinket, szeretjük az embereket, segítünk másokon stb. Ne csak általánosságban beszélgessünk erről! Vegyük sorra, milyen konkrét szolgálatokban fejezhetik ki a gyerekek hálájukat, szeretetüket az Úr Jézus iránt.

4. Nemcsak az a fontos, hogy mit, hanem az is, hogyan. A bűnös nő példája megmutatja nekünk is, hogyan kell az Úr Jézust szeretni:

bűnbánó, alázatos, átadott szívvel;

nem törődve azzal, mit szólnak hozzá az emberek;

őszintén kimutatva érzéseinket;

nem sajnálva időt, fáradságot, anyagi áldozatot.

Vendéget fogadni – Hogyan? Gyűjtsük össze a vendégfogadás és vendéglátás szokásait, illemszabályait! Milyen volt ez régen és ma? A különböző társadalmi rétegeknél? (Gondoljunk a szegények és gazdagok között ma is egyre nagyobb távolságra!) A különböző országokban, a különböző népeknél? Az ókori keleten, különösen Izraelben? A gyűjtött adatokat hasonlítsuk össze egymással! Figyeljünk arra, hogy a különböző viselkedésformák milyen fontosak egy közösség életében! Jelentéssel bírnak. A viselkedésünk is egyfajta nyelv. Kifejezhetjük vele embertársainkhoz való viszonyunkat. Nem mindegy tehát, hogy társaságban, kisebb vagy nagyobb emberi közösségben mit és hogyan teszünk.

Viselkedésünk is beszél – Miről? Viselkedésünk tehát akarva-akaratlanul is elárulhatja a belsőt – ami a szívünkben lakik. Jézus elől még Simon farizeus sem tudta ezt elleplezni.

• Játsszanak el a gyerekek különböző élethelyzeteket, ahol a szereplők jellemét, belső tulajdonságait beszéd nélkül, csak mozgásukkal, viselkedésükkel próbálják ábrázolni! Kéthárom gyermeknek adhatunk egy-egy, a történetre is jellemző tulajdonságpárt (elutasító – elfogadó, barátságtalan – barátságos, rideg – szívélyes, udvariatlan – udvarias, hálátlan – hálás, szeretetlen – szeretettel teljes stb.). Előbb a negatív tulajdonságra találjanak ki egy élethelyzetet, majd alakítsák át úgy, hogy a pozitív tulajdonság jellemezze! Ha a mozgásos játék jól sikerült, egy-egy szituációt párbeszédekkel is kibővíthetnek.

• Fogalmazzanak meg a gyerekek írásban egy életükből merített történetet, melyben nagy jelentősége volt a résztvevők viselkedésének! Törekedjenek rá, hogy a szereplőket viselkedésükkel jellemezzék! (Gondolhatunk éppen egy vendégségre, vagy bármilyen más helyzetre, ahol az illemszabályoknak jelentősége van.)

* Szabad a szerelem – Meddig? Korunk egyik problémája az ún. "szabad szerelem", erkölcsi lazaság a szerelem, a szexualitás terén. A bűnös nő "foglalkozásával" kapcsolatban beszélgessünk hát a nagyobbakkal erről a témáról! Hogyan kell keresztyén fiúknak és lányoknak ebből a szempontból viselkedniük? A szeretet (szerelem) kifejezésének milyen árnyalt formáit kell megtanulniuk a jegyességig, majd a házasságig, ahol a szexualitást Istentől rendelt helyén élhetik majd meg. Így beszélgethetünk az ismerkedés, barátkozás, udvarlás, együtt járás elfogadható normáiról. (Hol van a határ? Mit szabad és mit nem? Mit szólna ehhez Jézus?)

A bűnös nő megkeni Jézus lábát ** 239

Mit nem tett meg Simon, mikor Jézus a vendége volt?

Melyik adóshoz hasonlít Simon farizeus?

Akinek pedig ______ bocsáttatik meg, ____________ szeret. Lukács 7,47b

Mit tett a bűnös asszony, amikor Jézushoz lépett?

Melyik adóshoz hasonlít a bűnös asszony?

Neki _____ bűne bocsáttatott meg, hiszen ________ szeretett. Lukács 7,47a

Válaszolj a kérdésekre, majd egészítsd ki az igét az alábbi szavak segítségével:

kevésbé, sok, kevés, nagyon

Feldolgozás ** 239

Munkalap: A feladat textusa:

... neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret. (Lk 7,47)

A kérdések és a feleletek célja a történet ismétlése. A képet természetesen szépen ki kell színezni.

Aranymondás:

A feljebb aláhúzott Lk 7,47a

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus szeretetének megvetése... Ha valaki kedves hozzád, és nem viszonzod, annak az rosszul esik. Megsérted vele! Jézus szeretetét szándékosan elutasítani, nagyon rossz dolog. Éppen nekünk akarja megmutatni szeretetét! Tehát ne utasítsuk azt vissza, ne mondjunk rá nemet! Az sértés számára. Tudod, mi a következménye? Ha valaki megveti Jézus szeretetét, annak megkeményedik a szíve. Már nem tudja elfogadni ezt a szeretetet. Ügyeljünk tehát arra, hogy Jézus szeretetét becsüljük meg, ne utasítsuk vissza! (Természetesen ez csak emberi szemszögből igaz. Isten Lelke a legkeményebb szívet is "megtörheti" és "birtokába veheti".) A gyermekek legnagyobb valószínűséggel mind azt fogják mondani, hogy nagyon szeretik az Úr Jézust! Nagyszerű ezt hallani! Imádkozzunk velük és értük, hogy ilyenek is maradjanak! Mutassunk rá a megtérés szükségességére!

Őszinte hit... Jézus szolgálata:

1. Jó fa jó gyümölcsöt terem.

2. Az őszinte hit egyik gyümölcse, hogy szeretettel akarjuk az Úr Jézust szolgálni.

3. Ha valakiben teljesen megbízol, biztosan szereted is őt. És ha valakit szeretsz, bizonyára szívesen teszel érte valamit.

4. Ez a helyzet az Úr Jézusban való hittel is: ez a hit egyben a belé vetett teljes bizalmat is jelenti!

5. Mi ennek a következménye? Azért akarod az Úr Jézust szolgálni, hogy megmutasd, milyen hálás vagy, hogy Ő érted is jött. Gondoskodni akar rólad, örökre boldoggá akar tenni, neki mindent elmondhatsz! Ezért te is sokat akarsz tenni érte.

6. Mit tehetsz? Tisztelheted imádságoddal, hálaadásoddal, azzal, ha róla énekelsz, igéjét hallgatod, másoknak beszélsz róla, megmutatod, mennyire szereted Őt. Azt is mondhatjuk, megpróbálsz mindig érte élni!

Egyéb ötletek:

* Adósság-vagyon: A példázat jobb megértését előkészíthetjük egy játékos matematika feladattal (vagy matematika órával a pozitív-negatív számok köréből):

Készítsenek a gyerekek vagy osszunk ki nekik néhány papírkorongot! (Mindegyik egy "dénárt" ér.) Ki-ki számolja össze, hogy mennyi a "vagyona"! (Senkinek se legyen több 10–15 "dénárnál".)

Most mi vagyunk a "hitelezők". Osszunk ki minden gyereknek egy adósságcédulát (téglalap alakú papírlapocskát), rajta 50 vagy 500 dénár a tartozással.

Kérdezzük meg, ki az, aki ki tudja fizetni a tartozását! Kinek hány "dénár" hiányzik még hozzá? (művelet negatív és pozitív számokkal)

Most nyugtassuk meg a gyerekeket, hogy mindenkinek elengedjük a tartozását, nem kell visszafizetni. Ki járt jobban? Ki fog jobban örülni?

* A két adós példázata: A példázatot, mely mindössze három mondat, érdemes kibővíteni szóban és írásban egyaránt:

• Játsszák el a gyerekek a történetet Jézus korában, beleképzelve, beleélve magunkat az akkori emberek életébe! Hogyan kerülhettek adósságba? Mit jelentett számukra, hogy nem tudták visszafizetni? (Súlyosabb esetekben adósok börtönébe is kerülhetett az adós, vagy saját munkaerejét kellett eladnia.) Mit éreztek, amikor a hitelező elengedte adósságukat? A történet mozzanatai a következők lehetnek:

Két ember kölcsönt kér (vesz fel)

Határidőre nem tudják visszafizetni

Segítséget kérnek a hitelezőtől

Ő elengedi adósságukat

Az adósok kifejezik hálájukat, köszönetüket

• Eljátszhatják ugyanezt a történetet a mai korba helyezve is, akár gyerek szereplőkkel, (és nyilván kisebb pénzösszegekkel), akár felnőtt szereplőkkel (és nagyobb összegekkel).

• Írjanak a fenti vázlat segítségével elbeszélő fogalmazást, a történetet Jézus korába vagy a mai korba helyezve!

* Az adósság: Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mindannyian tisztelettel, engedelmességgel, egész életünkkel "tartozunk" Istennek. De mindannyiunknak vannak kisebb vagy nagyobb vétkeink, ami miatt tartozásunkat nem tudjuk visszafizetni. Ebből a szempontból mindegy, hogy a bűn kicsi vagy nagy: adósok maradunk. Gyűjtsünk nagy és kicsi vétkeket (olyanokat is, amit egy jól nevelt gyermek is el szokott követni)! Ezzel is tegyük nyilvánvalóvá a gyerekek előtt, hogy Istennek való tartozásunkat nem tudjuk visszafizetni. Ezért kell Jézus Krisztusnak nagyon örülnünk és hálásnak lennünk, mert Ő az, aki összetépi a mi adósságunkat (adóslevelünket: lásd Kol 2,13–14), Őérte Isten megbocsátja minden vétkünket – elengedi tartozásunkat.

240. A magvető - Máté 13,3–9.18–23; Márk 4,3–9.14–20; Lukács 8,5–8.11–15

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 240

Üzenet – Téma:

Hittel hallgassuk Isten igéjét!

Előzmények:

Az Úr Jézust meghívta a farizeus Simon, hogy egyék vele. Egy bűnös nő ment be, könnyeivel öntözte, hajával törölte meg Jézus lábát, aztán megkente kenettel. Jézus beszélt Simonnal, és megfeddte, mivel nem fogadta Őt illően.

Bevezetés:

Az Úr Jézus kiment a házból (Kapernaumban) a tengerpartra (a Galileai-tó partjára). Amikor ott leült, nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy hajóba, hogy szóljon azokhoz, akik a parton álltak. Azután példázatokkal* sok mindenre tanította őket az Isten országáról. Öt leckében foglalkozunk ezekkel (240–244. lecke).

A magvetőről szóló példázattal és annak magyarázatával kezdjük. A szántóföldek * Izráelben a domboldalakon voltak. Néhol köves volt a talaj a vékony termőföld alatt. Keskeny út is vezetett a szántóföldeken át vagy azok mellett. Főleg a tövises gyomnövények akadályozhatták a növények növekedését.

Példázat és magyarázat:

Kiment a magvető vetni.*

Vetés közben néhány mag az útfélre esett. Madarak jöttek oda, és fölkapkodták azokat.

Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld. Azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben. Amikor azonban a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

Megint mások tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit, tehát sokkal többet, mint amennyi mag a termőföldbe esett.

A tanítványok szerették volna tudni, mit jelent ez a példázat. Az Úr Jézus megmagyarázta nekik. Ezt a magyarázatot most az Ő saját szavaival mondjuk el.

A magvető az igét veti. Most Jézus a Magvető, de később majd a szolgái munkálkodnak az Ő országában, és vetik prédikálva az Ő igéjét.

A mag Isten igéje, a Biblia, melyben a termés a csírában van elrejtve. A Mt 13,19 azt mondja, hogy a mag "a mennyek országának igéje".

A szántóföld, amelyről Jézus szól, a mennyek országa, nem pedig a világ, mint a Mt 13,38ban. Mondhatjuk úgy is: az emberek szíve az, melyre az ige hull. Ez a szántóföld nagyon különböző lehet: kemény út, sziklás helyek, fölnövő tövisek és végül szerencsére jó föld is. Külsőleg nem sok különbség látszik azokon, akik az igét hallgatják, de az aratás majd megmutatja azt végül.

Az útfélre esett mag: az út, az ösvény, mely a szántóföld mellett vagy azon át visz, kemény. A mag rajta marad. Nem tud meggyökerezni. Föl tudják kapkodni a madarak. Az ige hallgatóira vonatkoztatva ez azt jelenti: ha az emberek a mennyek országának igéjét – Isten igéjét, az evangéliumot, a Biblia szavait hallják, és szívükkel nem értik, jön a gonosz (a Sátán), és elragadja azt, ami a szívükbe van vetve. Természetesen ők is felelősek a hitetlenségükért, de a Sátán az, aki kiragadja az igét. Ne becsüljük le a hatalmát! Főleg a közömbös hallgatókkal foglalkozik. Szinte az orruk elől ragadja el az ige magját. Gyámoltalanul hagyják, hogy elvegye az igét, mely egy életen át előttük van.

A sziklás talajra hullott mag: vékony termőföld takarja a sziklatalajt. A mag ugyan ki tud csírázni, de a gyönge palánták nem tudnak gyökeret verni. Ez azt jelenti: vannak emberek, akik hallják az igét, és azonnal örömmel fogadják. De hitüknek nincs mélysége, ezért nem "gyökerezik meg". Hitük csak ideig való (ún. "időleges hit"). Ha üldözés vagy nyomorúság támad az ige miatt, azonnal eltántorodnak, az ige magja elszárad. Nem küzdenek többé azért, hogy bemenjenek Isten országába. Talán továbbra is az igazi hívőkre hasonlítanak, de szívükben hitetlenség lakik. (Gondolj a homokra épített házra!)

A tövisek közé hullott mag: a tövisek még nem bújtak elő, amikor a magvető vet. Tehát még nem láthatók. A szántóföldnek ez a része is jónak tűnik. De ez csak látszat. Az ige hallgatói közé tartoznak, ami azt jelenti: hallgatják némelyek az igét, de hagyják, hogy az élet gondjai, a gazdagság csábítása és más kívánatos dolgok – a tövisek, amelyek a magnál nagyobbra nőnek, az ige magját megfojtsák. Számukra tehát az ige meghal. Kihajt, de aztán elsorvad. Így nem termi a hit gyümölcsét. A földi dolgok jobban vonzzák őket, mint a mennyeiek.

Végül a jó földbe hullott mag: a jó föld befogadja a magot. Az kicsírázik, felnő és termést hoz. Ez azokat az igehallgatókat jelenti, akik, amikor az ige a szívükig jut, készek azt hittel befogadni. Ott az a hit gyümölcseit termi ("az üdvözítő hit"). A Szentlélek vezetésével fejlődik. A hit mértéke az igazi hívőknél különböző lehet, azért van a százannyi, hatvanannyi és harmincannyi termés. Tehát nemcsak az a fontos, hogy az ige gyümölcsöt termett-e, hanem az is, hogy mennyi a hit gyümölcse. Ezeket a gyümölcsöket a Gal 5,22–23 sorolja föl: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Természetesen minden hívőnek arra kell törekednie, hogy a hit gyümölcseit teljes mértékben megteremje (százannyit).

Mégis vannak, akik kevesebb gyümölcsöt teremnek (hatvanannyit, harmincannyit). De ők nem kevesebbek Isten számára, szintén az Övéi közé tartoznak, még ha hitükkel nem is tudnak többet tenni Isten országában és az Ő Uruk, Jézus Krisztus dicsőségéért.

Nem mindenki fog tehát bemenni az Isten országába, aki hallgatja az igét. De mindig lesznek őszinte hívők, amíg az igét hirdetik, akiknek élete megtermi a hit gyümölcseit.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

240

Jegyzetek: Példázatok – A példázat tulajdonképpen elbeszéléssé bővített hasonlat, melyben egy hétköznapi esemény vagy kép valamilyen tanítást világosít meg. Jézus nagyon szerette ezt az elbeszélő, oktató formát, legtöbb tanítását példázatokban mondta el. Szántóföldek – Palesztinában a sivatag és a Judeai-hegyvidék közötti dombok, valamint a Galileai-hegyvidék dombhátai szántóföldek, illetve szőlők voltak. Laza szerkezetű, vulkanikus eredetű talaj tette ezeket termékennyé. Jellegzetes talajtípusa a terra rossa (vörös föld). Ha lehet, mutassunk a gyerekeknek képeket a közel-keleti országok, nevezetesen Izráel szántóföldjeiről! Vetés – A föld megművelése a vetéshez csak az őszi vagy a tavaszi esőzések idején történhetett, amikor az eső feláztatta a kemény, kiégett talajt. A munka szántással kezdődött, melyet kezdetleges, kerék nélküli, vasheggyel ellátott faekével végeztek, mely elé legtöbbször két ökröt fogtak. A szántó fél kézzel az eke szarvát fogta, és teljes súlyával ránehezedett. A vetőmagot kézzel szórták szét, amit boronálás követett. Előfordult, hogy először vetettek, szétszórták a magot a földre, utána szántották alá azt. A kenyérnek való búzán és árpán kívül vetettek még babot, lencsét, kölest, különböző fűszernövényeket is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:6–7; 67:3; 164:1; 165:1.4; 172; 174; 377:3 Jertek, énekeljünk: 178; 183:1–2; 184; 209 Harangszó: 40:4; 50:1–2; 52:1–3 Dicsérjétek az Urat!: 76; 88; 94; 97 Erőm és énekem az Úr: 56:1–2; 66:1; 128:1

Megjegyzések: Hittel hallgassuk az igét – Láttuk a mennyek országa igéjének különféle hallgatói közti különbséget. Vegyük sorra, hogyan hallgassuk az igét! Hallgassuk szívvel, és értsük is! Hallgassuk engedelmesen: tegyük, amit mond! Gondoljunk a kősziklára épített házra (Mt 7,24–25; 236 lecke): okos ember az, aki hallja Jézus beszédeit, és cselekszi is azokat. Lehet hallgatni úgy, hogy az válasz egy kérdésre, az Úr Jézus kérdésére, vajon szeretjük-e Őt, és őszintén akarjuk-e követni. Az ige magvetésére mindig szükség van. Ha eleresztjük a fülünk mellett, nem mondhatjuk, hogy az ige nem jó, vagy nem jól vetették, hanem a szívünk nem volt elkészítve, hogy befogadja, és termést hozzon.

Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen fontos a jó hallgatás! Ha figyelmesen hallgatjuk az igét, érdeklődéssel olvassuk és tanulmányozzuk, emberileg szólva már sokat elértünk. Mutassunk rá ezzel kapcsolatban, hogyan figyeljünk a hittanórán, az istentiszteleten, a konfirmáció előkészítőn, az ifjúsági bibliaórán, otthoni bibliaolvasáskor stb.! Lehet szólni arról is, milyen fontos imádkozni azért, hogy nyíljék meg előttünk az ige, és azért is, hogy táruljon fel a szívünk az ige előtt. A szívet a Szentlélek teszi késszé.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Viselkedésünk, magatartásunk belső mozgatói. A magatartás értékelése. ("példás", "jó") Az Isten igéjével való helyes viszony is ide tartozik. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• A példázat műfaji sajátosságai. A példázat, mint elbeszéléssé bővített hasonlat. (***)

• Versolvasás, verstanulás, versmondás. A példázat képi szintjének és jelentésének kibontása verseken, dalszövegen keresztül. (* **)

• Szóbeli szövegalkotás: A példázat szóbeli elbeszélése képsorról, illetve emlékezetből, a hozzá fűződő magyarázattal együtt. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

• A talajművelés, vetés eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

• Az éghajlat és a mezőgazdaság viszonya. (***)

• Talajtípusok hazánkban és Palesztina szubtrópusi, mediterrán vidékén. (***)

• Szántóföldi és egyéb termesztett növények. A gabonafélék jellemzői. (** ***)

• Maggyűjtemény készítése és rendszerezése különböző szempontok szerint. (** ***)

• Magok csíráztatása, ültetése. A csírázás, növekedés, fejlődés megfigyelése, összehasonlítása különböző esetekben. (* ** ***)

• A csírázás, a növekedés és a fejlődés feltételei, és ezek vizsgálata. (** ***)

• A növény élete, fejlődése a csírázástól a termés érleléséig. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) – Művészettörténet

• A példázat helyszínének modellezése a természetből vett anyagok segítségével. (*)

• Képalakítás, képalkotás magok és egyéb természeti anyagok felhasználásával. (*)

• A csírázó, fejlődő növény növekedésének fázisrajzai. (** ***)

• Tanulmányrajzok egy kifejlődött, gyökeres növényről, ill. gabonakalászról. (** ***)

• A példázat helyszíneinek ábrázolása rajzolással, festéssel. (** ***)

• Van Gogh: Magvető c. képének összehasonlítása a példázattal. (***)

A bibliai történet feldolgozása

240

Vázlat:

Jézus – Galileai-tenger – Kapernaum

Példázat: a magvető: Jézus szántóföld: a mennyek országa

mag (az ige)

1. útfél (a madarak felkapkodták)

2. sziklás helyek (kihajt, de megperzselődik)

3. tövisek közt (megfojtották)

4. jó föld (termés: 100–, 60–, 30-annyi)

Jelentés:

1. Az igét elragadja a gonosz (a Sátán)

2. Az igét örömmel fogadják – nincs mélyen – eltántorodnak

3. Az igét a csábítások megfojtják

4. Az ige terem

Ének a magvetőről

Magvető a szántóföldjén magocskáit hinti széjjel, szórja erre, szórja arra, néhány mag útfélre hullik. Jaj, az útra, út szélére égi madarak röpülnek, kemény földről felkapkodják a magot, mi odahullott.

Magvető a szántóföldjén magocskáit hinti széjjel, szórja maga köré egyre, azok köves helyre esnek. Jaj, azon a köves földön kihajt a mag, szárba szökken, ám hiába, gyökér nélkül, napsütésben majd elszárad.

Magvető a szántóföldjén magocskáit hinti széjjel, telt marokkal szórja-szórja, tövises talajra hullnak. Jaj, a tövis felnövekszik, gabonánál is nagyobb lesz, elvesz napfényt, táplálékot, a kis növény mind elpusztul.

Magvető a szántóföldjén magocskáit hinti széjjel, szórja egyre, hinti-szórja, és azok jó földbe esnek. Kihajtanak, nyújtózkodnak, száraikon telt kalász nő, napsütésben érlelődnek, bő termést hoz valamennyi.

A mag az Isten igéje. Vajon milyen földbe hullik? Ha a szívedet bezárod, nem hallgatsz az intő szóra, akkor a mag nem hajthat ki, vagy ha kihajt, nem fejlődik. De ha szíved befogadja, s megőrzi az ige magvát, ha figyelsz Jézus szavára, akkor bő terméssel áld meg

(Ans de Boer nyomán)

A magvető

*** 240

Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.

Máté 13,23

Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.

János 15,8

Máté 13, ________ Máté 13, ________ Máté 13, ________ Máté 13, ________

Keresd meg a magvető példázatának "talajtípusait"! Írd le ezeket a megfelelő rajzok alá az ige szavaival, és egészítsd ki a hiányos igehelyeket!

Feldolgozás

*** 240

Munkalap: Textusok és megoldások:

útfél (Mt 13,4); sziklás hely (Mt 13,5); tövisek között vagy tövises föld (Mt 13,7); jó föld (Mt 13,8) A feladatot lehetőleg önálló bibliahasználattal végezzék el a gyerekek!

Aranymondás:

Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. (Mt 13,23)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Halló fül, látó szem:

• Hogyan hallgassuk az igét? Fontos kérdés az, melyet a gyermekekkel meg kell beszélni. Keressük velük együtt a választ "talajtípusonként":

1. Sok ragad rátok a tanításból, ha közben valami mást csináltok? Vagy ha semmi kedvetek sincs odafigyelni, és unjátok már, elegetek van az egészből?

2. Ha eleinte örömmel, lelkesen fogadjátok a tanítást és jártok is rendesen hittanórára, van -e bennetek kitartás ahhoz, hogy nehézségek esetén (megfáradás, sok tanulnivaló, társak "cikizése" stb.) is higgyetek? Vagy elmaradoztok év közben?

3. Az élet gondja számotokra a sok feladat, tanulnivaló, s az ezzel járó fáradtság, kimerültség, vagy egy betegség lehet. Gazdagsága, élvezetei pedig már a ti életetekben is egyre erősebben csábítanak arra, hogy ne az Úrra figyeljetek. Gondoljatok csak a népszerű slágerszövegekre, a TV- és mozifilmek izgalmaira, a reklámok kínálatára!

4. Hogyan lehet hát jól hallgatni az igét? Úgy: ha nem törődtök semmi mással, ami figyelmeteket a tanításról, az ige üzenetéről elterelné. Úgy is lehet Isten igéjét hallgatni, ha a Bibliát olvassátok, bibliai történeteket, prédikációt hallgattok, a hittanórán vagy az ifjúsági bibliaórán Isten igéjével foglalkoztok stb. De a legfontosabb, hogy a szívetek nyitva legyen az ige számára. Imádkozzatok hát "nyitott szívért" és "halló fülért", hogy az ige "termővé", élő üzenetté válhasson számotokra!

• A példázat végén Jézus hozzáteszi a rejtélyes mondatot: "Akinek van füle, hallja!" Tanítványai meg is kérdezik tőle: "Miért beszélsz nekik példázatokban!" Jézus válaszából kiderül, hogy van, aki megérti Isten országának titkait, és van, aki nem. Az előbbiek boldogok, mert látnak és hallanak, az utóbbiak viszont "látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek". Csak a hívő szem és a hívő fül képes meglátni és meghallani a lényeget. A példázat olyan, mint egy rejtjeles üzenet: egy hétköznapi képben vagy eseményben van elrejtve a tanítás, az üzenet.

Próbáld meg magad, hogy te hová tartozol! Csak a képet érted, vagy az üzenetet is? "Talajtípusonként" mondjátok el a példázatot (ez a képanyag, a "hasonló"), és adjatok hozzá magyarázatot (ez a tartalom, a jelentés, a "hasonlított dolog")! A feladat alkalmas az óra, foglalkozás összefoglalásának, de egy irodalom órához is kapcsolhatjuk, amikor bemutatjuk a példázatot, mint elbeszélő, tanító műfajt, és hasonlatként elemezzük.

• Keressétek meg a könyvtárban Van Gogh: Magvető c. képét (színesben mutat igazán)! Érdemes összehasonlítani Jézus példázatával: Felfedezed-e a példázat elemeit? Milyen elemekből építkezik a kép (apró festéknyomok, ecsetvonások, mint magok)? A fényés színmagokból hogyan lesz "termés" (jelentéssel bíró kép)?

* Földművelés:

Hasonlítsuk össze hazánk, és a szubtrópusi mediterrán éghajlatú Palesztina földművelését! A gyerekek felkészülhetnek erre önállóan is, egy-egy előre kiadott szempont alapján. Ilyen szempontok lehetnek:

Az uralkodó éghajlat jellegzetességei és hatása a mezőgazdaságra.

Jellegzetes talajtípusok.

A talajművelés, vetés eszközei, módszerei régen és ma.

Termesztett növények, különösen a szántóföldi növények.

* Maggyűjtés, csíráztatás:

• Készítsenek a gyerekek maggyűjteményt! Különböző szempontok szerint rendszerezhetik a magokat. Pl.:

szántóföldi növények – zöldségfélék – gyümölcsök – gyomnövények

gabonafélék – hüvelyesek – fűszernövények

• hazánkban – meleg éghajlaton termesztett növények stb. Csíráztassanak különböző magokat (lehet köztük néhány gyomnövény is)! Figyeljék meg és hasonlítsák össze csírázásuk, növekedésük, fejlődésük eltérő ütemét és határát! (Meddig elegendő pl. egy tejfölöspohárnyi föld nyújtotta táplálék?) Vizsgálhatják a csírázás és fejlődés különböző feltételeit is (Részletesen lásd a ** munkalap Feldolgozását!).

* Rajzolás, festés:

• Készítsenek tanulmányrajzokat a búza (vagy más gabonaféle) csírázásának és fejlődésének különböző fázisairól! (Jó, ha ehhez már nyáron gondoskodunk néhány érett kalászú gabonanövényről, amit szárazon sokáig tárolhatunk.)

• Rajzolják le a köves helyen vagy gyomok között csírázó növény fejlődésének fázisait is!

• Rajzoljanak vagy fessenek búzamezőt, melyen gyalogút vezet keresztül, köves és tövises helyek is vannak rajta, s egy részén érett gabona áll!

A magvető ** 240

1. Egészítsd ki a rajzokat aszerint, hogy melyik helyen mi történik a maggal! Színezhetsz is.

2. Vágd ki a képet a vastag vonal mentén, majd óvatosan vágd ki a rést is!

3. Hajtsd össze a képet a szaggatott vonalak mentén, a nyomtatott oldallal mindig befelé, és fűzd át a nyelvecskét a résen!

4. A rajzok segítségével mondd el magad a példázatot, majd olvasd el hozzá a magyarázatot!

Feldolgozás ** 240

Munkalap:

Mi hiányzik a képekről? Fedezzék fel ezt a gyerekek!

1. – magokat csipegető madarak

2. – kövek között elszáradt növények

3. – tövisek között satnya kis növények

4. – érett kalászú búzatábla Az elkészült munkadarabot, mint egy borítékot, ki lehet nyitni, és le lehet zárni. A példázat képsora alatt annak jelentéstartalma olvasható. A képek segítségével mondják el saját szavaikkal a példázatot, majd olvassák el, mit jelent ez a képes beszéd!

Aranymondás:

Akiknél pedig a jó földbe esett, azok igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak... (Lk 8,15)

Üzenet elmélyítése/beszélgetés:

* Kép és jelentés:

• A példázat képanyagának megértéséhez szükséges, hogy a gyerekeknek elmagyarázzuk, hogyan munkálták meg a szántóföldet, miként vetettek a régi Izráelben. (Lásd a Jegyzeteket!) Magyarázatunk akkor lesz teljes, ha képeken is be tudjuk mutatni, hogyan néz ki egy palesztinai szántóföld, milyen volt egy korabeli eke, hogyan vetettek stb.

• A példázat jelentésének magyarázata már sokkal nehezebb. Használjuk fel ehhez a munkalapon lévő négy képet és a hozzájuk tartozó szövegeket! Beszélgessünk róla e kérdések segítségével, a gyerekek életéhez közel hozva a példázat jelentéstartalmát!

1. – Törődsz-e eleget Isten igéjével? (bibliaolvasás, hittanóra, gyermekistentisztelet stb.) Mi az, ami elvonhatja róla a figyelmedet?

2. – Lehet-e kellemetlenséged a hited miatt? Mi lehet az? (Pl. hitetlen társak csúfolódása, kiközösítés) Van-e elég bátorságod, kitartásod ilyen helyzetben?

3. – Neked milyen gondjaid, problémáid lehetnek? (sok és nehéz tanulnivaló, elfoglaltság,

súlyos betegség, családi konfliktusok stb.) Hogyan csábíthat a világ gazdagsága? (játékok, TV- és videonézés, divatos holmik stb.) Mivel győzheted le ezeket a gondokat és csábításokat a szívedben?

4. – Ha hittel fogadod Isten szavát, és meg is teszed, amit mond, az meg kell, hogy látszódjon az életedben. Hogyan? (Ez a termés. Gondoljunk a Lélek gyümölcsére (Gal 5,22–23). A gyerekektől ne általánosságokat várjunk és fogadjunk el, hanem konkrétumokat!)

A példázaton keresztül a gyerekek megérthetik, hogy az elvetett igét, Isten meghallott szavát nem mindenki "fogadja be" és hoz termést. Az ő feladatuk mégis az, hogy "igaz és jó szívvel" hallgassák az igét, hogy termőre fordulhasson az életük. Az üzenet elmélyítésében segíthet még a "Kimegy a magvető" című gyermekének (lásd a legkisebbek *Feldolgozás-lapján). Tanuljuk meg és énekeljük együtt!

Egyéb ötletek:

* Maggyűjtemény: Gyűjtessünk a gyerekekkel különböző magokat, majd készítsünk közösen maggyűjteményt! Csoportosíthatjuk a magokat a következő szempontok szerint:

gabonafélék – zöldségfélék – gyümölcsök – fűszernövények – gyomnövények

hazánkban – Palesztinában – mindkét területen élő növények

* A csírázás, növekedés feltételei: Válasszunk ki néhány közismert és könnyen csírázó magvat (bab, búza, kukorica stb.), és végezzük el velük a következő kísérleteket:

Csíráztassuk a kiválasztott magokat egy tálkában, nedves vattán, és figyeljük meg, melyik csírázik gyorsabban, melyik lassabban. Egy idő után mi történik a kicsírázott növénnyel? Mi hiányzik a további fejlődéshez?

Ültessünk babot úgy, hogy biztosítsunk számára minden szükséges életfeltételt: termőtalaj, nedvesség, megfelelő hőmérséklet, fény, levegő! Majd ültessünk babszemeket egy-egy életfeltétel elhagyásával! Figyeljük meg, hogy mi történik!

Beszéljük meg, melyek a csírázás és a növény további fejlődésének feltételei! Ezek közül melyek voltak meg, és melyek hiányoztak a példázat négy esetében? Beszélgessünk arról, hogy fejlődik, növekszik a növény az elvetett magtól, a termés érleléséig! (Lásd ehhez még a magától növekvő vetés példázatát: Mk 4,26–29!)

* Rajzolás, festés:

• Rajzolják le a gyerekek egy csírázó mag változásait!

• Készítsenek tanulmányrajzokat egy kifejlődött növényről (gyökérrel együtt is), illetve kalászról!

• Egyéni vagy csoportmunkában fessék meg a példázat négy esetét: Mi történt a különböző helyeken az elvetett magokkal? (Kapcsolhatjuk a feladatot az "Ének a magvetőről" c. vershez is. Lásd tanári lap!)

* "Ének a magvetőről": A magvetőről szóló vers alkalmas a történet ismétlésére, de elmélyítésére is. Elmondhatjuk a munkalap rajzainak vagy a festett képeknek a felhasználásával. Meg is tanulhatják a gyerekek, és előadhatják valamilyen alkalmon (pl. egy szeretetvendégségen, az új kenyér ünnepén stb.)

A magvető * 240

Feldolgozás * 240

A példázat képanyagát, a különböző helyekre hullott magok sorsát a legkisebbek is bizonnyal megértik majd, sőt, át is élik. Számukra ez a legfontosabb. Nem lehet az a célunk, hogy a jelentést is teljesen megértsék (ez még az iskolásoknak is nehéz). Inkább az, hogy nyitogassuk a szívüket a példázat igazságai felé. Ebben sokkal többet segít az előbbi kedves gyermekdal Túrmezei Erzsébet énekszövegével, mint a prózai magyarázat vagy beszélgetés. Az üzenet elmélyítésére az énektanulást és a közös éneklést javasoljuk tehát. Az ötödik és a hatodik versszaknál pedig beszélhetünk arról, hogy Isten szava, igéje olyan, mint a földre hullott mag; hogy milyen lehet a kemény vagy gyomos szív; és mi kell ahhoz, hogy a mi szívünk jó föld legyen.

* Mímes játék: Játsszuk el a példázat mozgásait, változásait! (Mutassuk be előbb!)

A magvető vet (jó, ha tudunk hozzá mutatni egy képet): a gyerek a derekához nyúl, belemarkol a képzeletbeli vetőzsákba, karját széles, szóró mozdulattal kitárja. Lassan lépeget, ezt a mozdulatot ismétli minden lépésnél.

A madarak felkapkodják a magot: a gyerekek kitárt karokkal "repkednek", majd "leszállnak", leguggolnak a földre és csipegető mozdulatokat tesznek.

A mag kihajt, de elszárad: lekuporodnak a földre, a lehető legkisebbre húzzák össze magukat, úgy lesznek "magok". Majd a kezüket lassan felemelve, felállva növekedni kezdenek. Forróság van, kezüket leejtik, összeroskadnak.

Tövisek fojtják el a magot: két gyerek egymással szemben áll kezüket megfogva vagy egymás vállára téve – ők a "tövisek". A harmadik gyermek a "mag", ő a két "tövis" között kuporog, majd az előbb leírt módon növekedni kezd, de a "tövisek"-be beleakad, nem tud tovább nőni.

A többi termést hoz: a már leírt módon kihajt és felnövekszik a "mag", de most nem szárad el – a gyerekek felemelt kezekkel ringanak, mint egy hullámzó búzatábla.

* A négyféle talaj:

• Rendezzünk be egy kis terepasztalt vagy kinn az udvaron modellezzük (virágágyás szélén, homokgödörben stb.) a példázat helyszíneit! Felhasználhatunk hozzá földet, homokot, köveket, kavicsokat, tövises ágakat, különféle magvakat stb.

• A példázat helyszíneinek képét kialakíthatjuk ragasztással is: Vastagabb kartont ragasztózzunk be! Vékony sávban szórjunk rá homokot, ez lesz az út. A köves helyet kialakíthatjuk kukoricavagy babszemekből. A tövisek lehetnek igazi tövisek, tüskék, ágdarabok. A jó föld apró, sötét mag, pl. mák vagy köménymag. Ha a helyszínek elkészültek, mindegyikre ragasszunk gabonamagvakat is!

* Csíráztatás: Ültessünk babot, búzát vagy kukoricát termőföldbe, locsoljuk és tartsuk meleg helyen! Csíráztassunk magokat termőföld nélkül is! Figyeljük meg és hasonlítsuk össze fejlődésüket, növekedésüket!

241. Konkoly a búza között - Máté 13,24–30.36–43

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 241

Üzenet – Téma:

Az ördög cselfogásai.

Isten gyermekeinek nagyszerű jövője.

Előzmények:

Jézus példázatokkal tanított. Elmondta és megmagyarázta tanítványainak a magvetőről szóló példázatot.

Példázat:

Egy másik példázatot is mondott az Úr Jézus. Ez ismét a mennyek országáról szólt, Isten országáról, melynek Királya Krisztus. Az ország alattvalója mindenki, aki hisz Őbenne, és akit Isten kegyelmébe fogadott. Az ország tehát már létezik.

A Sátán a mennyek országában is tevékenykedik, ne becsüljük hát le a hatalmát. Erről szól ez a példázat.

Az Úr Jézus a mennyek országát ahhoz az emberhez – egy földműveshez – hasonlította, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. Aztán, mikor az emberek aludtak, tehát éjszaka, eljött az ellensége, és konkolyt* vetett a búza közé, majd elment. Senki sem vette észre.

Később, amikor a mag kicsírázott, és a zöld vetés szárba szökött, s már magot hozott, a gazda és szolgái észrevették a búza között a konkolyt. Az tehát sokáig a búzára hasonlított (lásd a jegyzetben a "konkoly"-t).

A tulajdonos szolgái megkérdezték gazdájuktól: "Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly?"

"Ellenség tette ezt!" – felelte nekik.

A szolgák megkérdezték tőle, hogy összeszedjék-e a konkolyt.

A gazda azonban így válaszolt: "Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. (A különbséget lehetett látni, de a növények gyökere és szára összefonódott egymással.) Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe."

A példázat magyarázata:

Miután az Úr Jézus a sokaságot elbocsátotta, hazament. Ott a tanítványok kérték Őt, hogy magyarázza meg nekik a szántóföld konkolyáról szóló példázatot.

Figyeljünk erre a magyarázatra!

Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, az Úr Jézus. A szántóföld a világ. Tehát nem a mennyek országa, mint a magvetőről szóló példázatban.

Az Úr Jézus, a nagy Magvető, ebben a világban vet.

A jó mag a mennyek országának a fiai*. Azok, akik az Úr Jézust elfogadják és hisznek benne. Ők a gabona, ők az "igazak", akik a hit és megtérés jó gyümölcseit termik.

A konkoly a Sátán fiai. Őket azért veti az ördög ebben a világba, hogy ott kárt okozzanak. Ők a "nem igazak". Megvetik az Úr Jézust, és nem hisznek benne. Megpróbálnak másokat is hitetlenné tenni.

Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Ő az, aki állandóan károsan befolyásolja az embereket. Ezt Isten és az Ő Fia elleni gyűlöletből teszi. Mindent megtesz azért, hogy kárt okozzon a mennyek országának és fiainak.

Az aratás a világ vége, az ítélet (vö. Jel 14,14–16). Amíg a világ fennáll, lesz konkoly a búza között. De ha eljön a világ vége, végük lesz azonnal a gonosz fiainak is.

Az aratók az angyalok. Nekik, Isten szolgáinak lesz a feladatuk a világ végén, hogy összegyűjtsék, kévébe kössék, és a tüzes kemencébe dobják a konkolyt, a hitetleneket, a nem igazakat. A tüzes kemence a pokol. Tehát szörnyű végük lesz mindazoknak, akik gonoszt cselekszenek.

Ahogy a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy pusztulnak el a gonosztevők. Együtt nőttek fel a búzával, de mérges termést hoztak. "Akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel?" – olvassuk a Zsid 2,3-ban. A hitetlenek nem vették komolyan a Jézus Krisztusban található üdvösséget. Ezért örök nyomorúság a sorsuk: "sírás és fogcsikorgatás". Ez a kárhozat, az Istentől való teljes elszakadás állapota. Tehát nagyon fontos a Jézus Krisztusban található üdvösség hirdetése.

Szólni kell arról is, hogy a konkoly miért nem tűnik fel a gabona, a hívők között. A két "növény" között kevés a különbség. Az igazak, ahogy Pál a kolosséiaknak írta: "azokat keresik, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül." Azokkal törődnek és nem a földiekkel. (Kol 3,1–2) Erről lehet felismerni őket.

Másrészt a gonoszok, az ördög vezetésével, olyan jónak mutatkoznak, mint a mennyek országának fiai, úgyhogy a Magvető szolgái alig veszik észre a különbséget.

Végül a búzát csűrbe takarítják. A világ végén az aratók a hívőket Krisztus közvetlen közelébe viszik. Ott ők, az Ő gabonája, örökre vele lehetnek! Akkor majd ők fénylenek Atyjuk országában, mint a nap.

Énekek:

Református énekeskönyv: 34:5–7; 235:1; 364:3; 366:3–5;

388:7; 393:2; 485:4

Jertek, énekeljünk: 124; 165; 226; 252

Harangszó: 37; 48; 50:1.3

Életkorok

Dicsérjétek az Urat!: 12; 83:2–3; 158

Erőm és énekem az Úr: 38; 79; 132 ** ***

A bibliai történet feldolgozása

241

Jegyzetek: Konkoly – Latin neve: Lolium lemulentum. Termése mérgező, tehát veszélyes, ha a gabona közé keveredik. Palesztinában a konkolyt a búza megromlott fajtájának tekintették. A két növény ugyanis annyira hasonlít egymásra, hogy fejlődése közben sokáig meg sem lehet különböztetni. Sok konkoly található a Földközi-tenger körüli országokban. Az ellenségnek, mielőtt a konkolyt elvetette a búzaföldbe, előbb össze kellett gyűjtenie ennek a vadnövénynek a termését, a magját. Jellemző ez a Sátán kártevő munkamódszerére! A mennyek országának fiai – A Mt 8,12-ben ezt olvassuk : "akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat" (lásd a 237. leckét). Ők azok a zsidók, akik az Úr Jézust megvetették, és nem hittek benne úgy, ahogy a kapernaumi százados. Ebben van az ellentét az egész világon azok között, akik hitük által Isten országához tartoznak; s a zsidók, Ábrahám, Izsák és Jákób utódai között, akik születésük által tartoznak oda, de hitetlenségük miatt kivettetnek. Ez a példázat a hívők és hitetlenek közti különbségről szól.

Megjegyzések: Az ördög cselvetései – Nem szabad a gyermekeket az ördöggel és a pokollal ijeszteni. De meg kell nekik magyarázni, hogy komolyan vegyék a Sátán hatalmát. A példázat teljesen elég arra, hogy megértessük velük: Krisztus hatalma sokkal nagyobb az ördögnél. Biztos, hogy Ő győz. A dolog másik oldala viszont az, hogy a Sátán hitetlen emberekkel minket is csábíthat. Az, hogy a konkoly, melyről Jézus beszélt, annyira hasonlít a búzára, óvatossá kell, hogy tegyen bennünket. Csak azt fogadhatjuk el, mint igazságot és helyes magatartást az életben, amely Isten igéjén alapul. Az őszintén hívőknek életük folyamán csak jó gyümölcsöket szabad teremniük. Végül: a humanista és a New Age eszmék, azok festészetben, zenében stb. való megnyilatkozásai felületesen nézve egészen jónak tűnhetnek. De óvakodjunk a "mérgező konkoly"-tól! Isten országa gyermekeinek dicsőséges jövője – Mondjuk el a gyermekeknek, hogy "Isten országának gyermeke" mindenki, aki hisz az Úr Jézusban, és Őt engedelmes szívvel szereti. Ezáltal lettek Isten gyermekei, és tartoznak az Ő országához. Főleg a mennyek országa fiainak dicsőséges jövőjéről beszéljünk a gyermekeknek: "Isten csűrébe takaríttatnak". Ezt Jézus egy másik képpel "ünnepi lakomá"-nak mondja (Mt 25,21).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A tolerancia, türelem szerepe és szükségessége emberi kapcsolatainkban. Az előítéletek, ítélkezés kára és negatív hatása. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben c. versének feldolgozása. A vers és a példázat képeinek, mondanivalójának összehasonlítása. Versolvasás, verstanulás, versmondás. (**)

• Munkafolyamat bemutatása szóban és írásban képsorozat alapján. Elbeszélő fogalmazás írása az elképzelt munkavégzésről. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

• A gabonatermesztés, különösen a betakarítás eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

• A búza és egyéb gabonafélék testfelépítése, élete, termesztése. (** ***)

• Növénygyűjtemény készítése: gabonafélék, kalászos füvek és gyomnövények gyűjtése. Maggyűjtemény kiegészítése gyommagvakkal. (** ***)

• A gyomirtás, növényvédelem hagyományos és modern eszközei, módszerei. A vegyszeres gyomirtás környezetkárosító hatása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Műalkotás megfigyelése: Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező. (**)

• Képzeletbeli táj festése: Pipacsok a búzamezőben – művészeti élmény (vers, festmény) alapján. A színek hangulati hatása, kifejező ereje. Kiegészítő színek ellentéte: piros-zöld. (**)

• Tanulmányrajzok a búza gyökérzetéről, különböző formájú kalászokról. (***)

• Vizuális kommunikáció: Plakett, kör formájú embléma tervezése változatos technikákkal. Szöveg és kép egybeépítése. (***)

Vázlat:

ellenség: a Sátán

példázat: konkoly a búza között

aratás: a jó és a rossz szétválasztása

szántóföld: a világ

kemence: a pokol

jó mag: azok, akik a mennyek országába

igazak: fénylenek, mint a nap

tartoznak konkoly: a hitetlenek

Konkoly a búza között

*** 241

A képen egyiptomi ábrázolásokat látsz, rajtuk a szántás, vetés, aratás, nyomtatás, szelelés műveleteivel. Hasonlóan történhetett ez Palesztinában is. A rajzok segítségével beszélj a korabeli földműves munkájáról, annak nehézségeiről!

Az Emberfia elküldi angyalait, és összegyűjtenek országából minden botránkozást okozót és gonosztevőt. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. Akinek van füle, hallja!

Máté 13,41.43

búza konkoly

Teremjenaktektokháthatmegmégtérésh ezállillőgyomgyümölcsottöt! Afejfajs zeeddpedigottnavanmérmárafákfékgyök erénán:ezazértmonmindenfűfa,ampélym elynonemtűrtermeemjójőgyümöllácsöt,b ekivágottatik,sésvízretűzrevetültetik... Közkezébanbenszórszúróleplapátvonva n,sésmegkitisztítjaszérűszűrőjét:azagab babonájátcszűrbetakaparítja,apelyveát peddigmegegégetetifolthatatlantízűzzel.

Emlékszel-e még Keresztelő János prédikációjára? Ő is az ítéletről beszél. Ezt olvashatod a fönti betűsorokban, ha kiválogatod az igazi betűket. A hamis, zavart okozó betűket pedig húzd át, hogy ne akadályozzanak az olvasásban! Megoldásodat a következő helyen ellenőrizheted: Máté 3,8.10.12

Feldolgozás *** 241

Munkalap: Rejtvény textusa:

Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt... A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik... Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét: a gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Mt 3,8.10.12)

Az egyiptomi ábrázolások az alábbi könyvekből valók:

Takács Béla: Mesterségek és foglalkozások a Bibliában (Kálvin Kiadó, Bp., 1993, 84.o.)

W. Bühlmann: Hogyan élt Jézus (Corvinus Kiadó, 1997, 49.o.) Az ábrázolásokon és az igékben figyeljék meg a gyerekek az ókori kelet gabonatermesztésének munkaeszközeit, munkafázisait, majd fogalmazzák meg szóban, esetleg írásban jellemzőit! Különösen a betakarítás munkálatait. Elbeszélő fogalmazást is írathatunk velük, egy-egy kép felhasználásával. Képzeljék bele magukat az adott munkába (szántás, aratás stb.), mintha ők is résztvettek volna benne, és foglalják írásba az "élményeiket"!

Aranymondás:

Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt... (Mt 3,8 – lásd 217. lecke)

vagy: Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. (Mt 13,43)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Ördögi cselek: Nehéz az ördögről beszélni, különösen a gyermekeknek. Korunkban mégis nagy szükség van erre. Kezdjük egyszerűen azzal, hogy megkérdezzük a gyermekeket, megértették-e a történetet. Akkor bizonyára kérdezni fognak. Emlékeztessük őket a kígyó, a Sátán "szerepére" a bűneset alkalmával. A helyzet az, hogy még mindig tevékeny, és az is marad, amíg meg nem kötöztetik. Kérdezzük meg a gyermekeket, tudnak-e példákat mondani arra, hogyan próbálja, gyakran sikerrel, az ördög az embereket befolyásolni. Gondoljunk Jézus megkísértésére is (lásd 219. lecke)! Beszéljünk arról, hogy a Sátán ellen a legjobb fegyver: az ige és az imádság. Vigasztalásul és bátorításul szolgáljon a gyermekek számára is, hogy a kísértések a hitet megpróbálják, megedzik, állhatatossá teszik. (Jak 1,2–3)

Isten gyermekeinek jövője: Fiataloknak szükségük van bizonyosságra. A legjobb bizonyosság: Isten gyermekeinek jövője, hogy örökké az Úr Jézusnál lesznek. Kérdés, hogy a gyerekek szépnek találják-e ezt? Valószínűleg inkább mindig a földön maradnának. Akárcsak nekünk, nekik sincs helyes elképzelésük arról, hogy milyen is a mennyei élet. Nem is tudjuk azt elképzelni másként, mint hasonlatok által. Az ige a Nap fényéhez, szüntelen ragyogásához hasonlítja. Próbáljunk beszélgetés közben a gyerekekben érdeklődést kelteni a nagyszerű jövő iránt!

Egyéb ötletek:

Türelem: Beszélgessünk az embertársaink iránt való türelemről! Tolerancia – ez korunk egyik kulcsszava lett. Miért? Talán még sosem éltünk ennyire türelmetlen korban, mint a XX–XXI. század fordulóján. Túl sokan vagyunk, túlságosan felpörgött az életünk, egymásra egyre kevesebb időnk és figyelmünk jut. Túl könnyen hozunk egymásról felületes ítéleteket. (Az egyházon belül is megfigyelhető ez a különböző felekezetek és kegyességi irányzatok iránti türelmetlenség.) Pedig Jézus egyértelműen tanít itt és máshol is arról, hogy az ítélkezés joga nem az embereké. Sőt, a türelmetlen ítélkezés rombolja az Isten országát. (Lásd még többek között: Mt 7,1–5; Róm 2,1–4; Júd 9!) Keressünk élethelyzeteket: Milyen konkrét megnyilvánulásai lehetnek a türelemnek (ami a Lélek gyümölcse: Gal 5,22) a gyerekek életében? Különösen a hívő és hitetlen gyerekek között. (Vigyázat! A tolerancia nem jelenti azt, hogy hitünket, hitvallásunkat, Istenhez való tartozásunkat megtagadjuk!)

Növényismeret:

• Készítsenek a gyerekek növénygyűjteményt (lehetőleg gyökeres és virágos vagy kalászos növényekkel)! Gyűjtsenek különböző gabonaféléket, kalászos füveket és gyomnövényeket! A maggyűjteményüket kiegészíthetik különböző gyomnövények magvaival.

• Az előző (240.) leckéhez kapcsolódva beszélgessünk a búza és más gabonafélék élettani jellemzőiről, a növény testfelépítéséről, termesztéséről! Figyeljék meg és tanulmányozzák a gyerekek a növény részeit, különösen a bojtos gyökérzetet és a különféle kalászokat!

• Beszélgessünk a gyomirtás, növényvédelem hagyományos és modern eszközeiről, eljárásairól! Érdekes kérdés: Mit javasolnának ma a magvető ember szolgái, észrevéve a búza között növekvő konkolyt? (Mit javasolna egy agrárszakember?) Milyen negatív hatása van a környezetre a vegyszeres gyomirtásnak? (Talaj- és talajvíz szennyezése; halak, rovarok stb. betegsége és pusztulása.) Elgondolkoztató, hogy a vegyszeres gyomirtás, amely a termesztett növényt ugyan nem, de az élő környezetet tönkreteszi (ami talán még rosszabb), vajon megengedhető-e a példázat alapján? És ha igen, akkor milyen formában?

* Ábrázolások:

• Készítsenek tanulmányrajzokat a búza gyökeréről és különböző kalászformákról! (A 240. lecke hasonló feladatsorához kapcsolódva.)

• Tervezzenek plakettet, kör formájú emblémát a búza, búzakalász motívumának felhasználásával! Technikái lehetnek:

rajz különféle grafikai eszközökkel

papírkivágás és ragasztás

monotípia vagy papírnyomat

– formázás agyagban vagy gyurmában – gipsznyomat stb. Megfelelő technika esetén kerüljön rá az aranymondás igéje!

Konkoly a búza között

** 241

Jézus magyarázatából a kulcsszavak hiányoznak. Ezeket megtalálod alul, de közéjük keveredett Majd a rajzok és az igék segítségével magad folytasd a magyarázatot! A rajzokat szépen néhány fölösleges szó is. Válaszd ki a megfelelőeket, és írd be a helyére! kiszínezheted. Végül vágd ki az egész képet, és hajtsd be a szaggatott vonalak mentén!

Feldolgozás ** 241

Munkalap:

A feladatot a példázat megismerése után lehetőleg önállóan oldják meg a gyerekek, majd a megoldásokat a Mt 13,37–39 alapján ellenőrizhetjük. (A hiányzó szavak sorrendben: Emberfia, világ, mennyek, gonosz, ördög, világ, angyalok.) A gyerekek maguk folytassák a példázat magyarázatát, melyben segítenek a rajzok és az alattuk lévő igék. Ehhez kapcsolódhat aztán a beszélgetés.

Aranymondás:

Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap. (Mt 13,43)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A példázat jelentése: Törekedjünk arra, hogy a gyermekek képzeljék el a helyzetet: a jó mag elvetése és a rossz mag elvetése a búza közé. Majd a kétféle mag növekedése, mikor sokáig nem különböztethető meg a két növény, csak a kalászok fejlődése idején. Megbeszélhetjük velük az ellenséges tettet. Miért teszi ezt az ördög? Emlékezzenek vissza a paradicsomban történt csábításra! Az ördög azóta is állandóan azon munkálkodik, hogy az embereket eltérítse Istentől. Ezt nagyon ravaszul teszi. Gyakran nem látunk benne semmi rosszat. (A gaz is nagyon hasonlít a jó növényekre!) Talán a gyerekek is tudnak sok példát említeni a Sátán ravaszságáról. Mutassunk rá arra a nagyszerű dologra, hogy a példázatban a jó növényeket mégis learatják. Nem mindegy hát, hogy melyik csoporthoz tartozunk. Ne ijesztgessük őket a gonosszal, hanem ébresszünk bennük vágyat arra, hogy helyet kapjanak a mennyek országában!

A búze élete és termesztése:

• Beszélgessünk arról, képekkel is szemléltessük, hogyan, miféle eszközökkel történt a gabona betakarítása, az aratás régen és miként történik ma! Hogyan volt ez az ókori Palesztinában?

• A maggyűjteményhez hasonlóan (240. lecke) készítsünk közösen növénygyűjteményt! Gyűjtsenek a gyerekek (lehetőleg gyökerestől és virágostól vagy kalászostól) különböző gabonaféléket és gyomnövényeket!

• Az előző leckéhez kapcsolódva beszélgessünk a búza életéről, testfelépítéséről, legfőbb jellemzőiről – meg is figyelve azokat! Beszélgessünk a gyomirtás, növényvédelem hagyományos és modern eszközeiről, módjairól! Beszéljünk arról is, hogy a vegyszeres gyomirtás mennyire veszélyes az élő környezetre! Vele az ember többet árt, mint használ (akár a példázatbeli szolgák szándéka, ha megvalósul). Szennyeződik a talaj, a talajvíz, rovarok és egyéb állatfajok pusztulnak el stb.

* Pipacs és konkoly:

• Ismerkedjünk meg Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben című versével!

Búza, búzakalász! Messze virítanak. véle szél hadonász: Lenge szirmaikat hajlik, lengedezik, rázva vérpirosan, amíg cseperedik. mag felett magasan, Búza, búzakalász! messze virítanak.

Színe még nem arany; Tőlük piros a táj! mint a fű, csak olyan. – "Íme, itt van a nyár!" Szerte búzamező Őket nézegetik, zöld színben repeső, szép csokorba szedik.

– Színe még nem arany. Tőlük piros a táj.

Amíg érik a mag, A zöld búzamezők, lassan, jó nap alatt, észrevétlenek ők!

– könnyű kis pipacsok De lehull a pipacs, szirma, lángja lobog, s felragyognak a nagy amíg érik a mag. érett búzamezők!

Hasonlítsuk össze a vers és a példázat képeit, mondanivalóját! Milyen színű a búza, amíg érik? (zöld) Milyen lesz, amikor megérik? (arany, felragyognak) Hogy szerepel ez a példázatban? (a magok: az igazak – fénylenek, mint a nap) Milyen színű a pipacs? Mihez hasonlítja a szirmait a költő? (vérpiros – tűz lángja) Minek felel meg ez a példázatban? (elégetik a konkolyt) A versben és a példázatban melyik növény az igazán értékes? (búza) Melyik növény az, amelyik csak úgy látszik, mintha értékes lenne, valójában nem az? (pipacs

– konkoly) Mi lesz az egyiknek, mi a másiknak a sorsa? (a pipacs, a konkoly elpusztul – az érett búzát learatják: a vers ezt csak sejteti) Meg is tanulhatják a gyerekek a verset (a 240. lecke versével együtt) valamilyen alkalomra (szeretetvendégség, új kenyér ünnepe stb.).

• Az előbbi vers szemléltetésére mutassuk meg Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező című festményét! A gyerekek maguk is festhetnek egy képet a vers és a festmény alapján, melynek témája, címe azonos lehet a vers címével: Pipacsok a búzamezőben. A kép épüljön a piros és zöld kiegészítő színek ellentétére!

242. Két példázat: a mustármag és a kovász - Máté 13,31–33; Márk 4,30–32; Lukács 13,18–21

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 242

Üzenet – Téma:

* Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz.

* Isten igéje, az evangélium erőteljesen munkálkodik.

Előzmények:

Az Úr Jézus a mennyek országáról (Isten országának is nevezik) szóló hét példázat közül kettőt mondott el: A magvető (lásd 240. lecke) és A konkoly a búza között (lásd 241. lecke) példázatát.

Példázat és magyarázat:

Az Úr Jézus az Isten országát mustármaghoz* és a három mérce lisztbe kevert kovászhoz* hasonlította.

Ezzel azt akarta megmagyarázni, hogyan terjed a mennyek országa az evangélium hirdetése által, és hogy az evangélium mindent áthat, amivel kapcsolatba kerül.

A mustármag nagyon kicsi. Jézus a legkisebb magnak nevezte. Alig egy milliméter átmérőjű. De ha valaki a kertjében elveti, fává lesz, nagyobb minden kerti veteménynél, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.

Az Úr Jézus ezzel azt akarta mondani, hogy Isten országa is ilyen kicsi kezdetben. De hatalmasan kiterjed, évszázadokon át mind az egész földön, mind abban a szívben, amelybe az evangéliumot elvetik.

Óriási bátorítás volt ez Jézus tanítványai számára, ugyanis a tanítványok még nagyon keveset láttak Jézus királyságának elterjedéséből. Ez súlyos próbára tette belé vetett hitüket és bizalmukat.

De még életükben meg fogják látni, hogy Mesterüknek ezek a szavai igazak voltak. Gondoljunk csak a gyülekezet gyors növekedésére pünkösdkor, és röviddel utána (lásd ApCsel 2; 321. lecke).

A mennyek országát az Úr Jézus kovászhoz is hasonlította, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe*, míg végül az egész megkel.

Ezzel a példázattal az Isten országának egy különleges tulajdonságára mutatott rá. Az evangélium hirdetése, mely Krisztusra, a mennyek országának Királyára mutat, csendben és láthatatlanul végzi munkáját, de jó eredménnyel. Gondoljunk itt a Szentlélek erejére és hatalmára.

Vigyázzunk: a kovászt nem száraz lisztbe keverik! A három mérce lisztet először vízzel vagy tejjel tésztává dagasztják. Azután tesznek bele egy darab kovászt. A kovász átjárja az egész tésztát, amíg az megkel. Az ember számára ez azt jelenti, hogy előbb neki is elő kell készíttetnie arra, hogy Isten országához tartozzék.

Az evangélium hirdetése Jézus parancsa, hogy ezzel az embert az Ő országába bevezessék. Ahogy a kovász egyre jobban átjárja a tésztát, ugyanez a hatása az evangélium hirdetésének is.

Újból látjuk, hogyan bátorította az Úr Jézus a tanítványait ezzel a példázattal. Igehirdetésük sohasem lesz hiábavaló. Az Ő országa, éppen úgy, mint a kovász, hosszú idő alatt hatja át a szíveket.

Amikor az asszony a kovászt belekeveri a tésztába, azt azért teszi, hogy ízt és illatot adjon annak. Így tesz az Isten igéje is, hogy egészen áthassa a szívet.

A kovász egyik tulajdonsága, hogy keleszt. A kelesztés élő folyamat. Ugyanígy az evangélium is "élő és ható", írja Pál apostol a Zsid 4,12-ben.

A kovász is csendben és észrevétlenül működik. A Mk 4,26–29-ben olvasunk ugyan erről a magvetőről szóló (másik) példázatban. Szóljunk róla itt röviden: Az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és fölkel, éjjel és nappal: a mag kicsírázik, sarjad és a növény nő, anélkül, hogy a magvető tudná, hogyan. A föld ugyanis magától terem, először zöld sarjat, azután kalászt, majd érett magot a kalászban. Amikor pedig a termés érett, azonnal lesarlózza, mert itt az aratás.

Ugyanez az eset az Isten országának kovászával is. Hat, anélkül hogy bármit is észrevennénk belőle. De egyszer az egész tészta megkel, és kész arra, hogy kenyeret süssenek belőle: az az ember is, akit az evangélium megérintett, és "megdolgozott", kész, hogy Isten és felebarátja szolgálatára legyen.

Figyeljünk még arra, hogy maga a tészta alapanyagában nem változik meg! Ugyanaz a szubsztancia marad. Csak a szerkezete alakul át: az erjedő kovászban keletkező gázok hatására megduzzad, megdagad. Új minőség keletkezik. Ugyanígy van az újjászületett emberrel is: ember volta nem változik meg, belül mégis átalakul, belső embere megújul (2Kor 4,16). A folyamat eredménye pedig az, hogy az emberből más "illat" árad. Ezt a környezete is észreveszi. És ő maga? Egészen más embernek érzi magát. Ettől kezdve szent örömét leli abban, hogy Krisztusé.

Kenyérnek lenni Isten előtt, mint amilyenek a szent kenyerek voltak a szent hajlékban és a templomban, ez az újjászületett ember célja. De kovászos kenyérnek lenni, amivel együtt járhat a tüzes kemencében való megpróbáltatás, a megtisztulás ideje is.

Megjegyzés: Látjuk, hogy egy példázat magyarázata nagyon megköveteli, hogy a tanító és a gyermekek képesek legyenek beleélni magukat abba. Ez csak úgy lehetséges, ha "szemléletesen" mondjuk el, és a képeknek helyes lelki tartalmat próbálunk adni. Ne gondoljuk, hogy a gyermekek még nem képesek arra! Hiszen játékukban az "elképzelt" mindig nagy szerepet játszik.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

242

Jegyzetek: Mustármag – A mustár a keresztesvirágúak ("cruciferae") családjába tartozik. A "sinapis", meg a "brassica" neméhez sorolják. Termelik, de vadon is előfordul. Főleg a sárga és fehér mustárt termelik a "mustár"-ért. A magot megőrölik, és "mustárt"-t készítenek belőle ízéért és illatáért. A növény 1,50–4 méterre is megnőhet. Kovász – Az izráeliták általában kovászos kenyeret sütöttek, így tovább friss maradt. A kovász a kenyérsütéshez használt kelesztőanyag; nyers, erjesztett tészta, liszt és víz erjedésével készült. Ma élesztőt is tesznek bele, ami kissé más, mint a kovász. Figyelem! A "kovász"-t a Biblia sokszor negatív értelemben használja, mint pl. a Mt 16,6ban: a farizeusok és szadduceusok kovásza; lásd az 1Kor 5,6–7-et is. Három mérce – Valószínűleg három ómer. A 2Móz 16,16 említi az ómert, amely egy személy manna-adagja. Egy ómer az éfa tizedrésze. Az éfa száraz áruk mérésekor használt űrmérték. Űrtartalma kb. 36 liter; tehát 3 ómer 3x3,6 liter = 10,8 liter; egy jó vödörnyi.

Énekek:

Református énekeskönyv : 65:1–4; 99:2–3.8; 165:4–5; 215:4; 379:1–2 Jertek, énekeljünk: 163; 171; 177; 184 Harangszó: 40:4; 52:2 Dicsérjétek az Urat!: 8; 24:1; 26; 53:2 Erőm és énekem az Úr: 16; 18:1; 126 Ó és Új 111 ének: 84

Vázlat:

Isten országa

mustármag: kicsiből nagy lesz

kovász: láthatalanul mindent áthat

Megjegyzések: Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz – A gyermekek nőnek. Ezt nagyszerűn fel lehet használni arra példaként, hogy hogyan növekedik az Isten országa. A növekedés lehetősége Isten teremtett világának egyik nagy titka és csodája. A hitben való növekedés is kifürkészhetetlen titok, mely csak Isten Lelke által mehet végbe. Ebből a szempontból a mustármagról szóló példázat egyaránt vonatkozik az Isten országa növekedésére és az ember hitének növekedésére. Valójában a kettő ugyanaz, mivel a mennyek országát annak fiai alkotják, akik mind hitben növekedtek. Az Isten országához való tartozás hatással van az egész életre és minden helyzetre. Nemcsak a vasárnapi vagy időnkénti bibliaórán, hanem a játékban, a barátokkal való érintkezésben, a pénzügyekben stb. is. Isten igéje, az evangélium erőteljesen munkálkodik – A kovásznak a tésztában való hatása bizonyára beszélgetésre indít. Vizsgáljuk meg a gyermekekkel a kovász különféle tulajdonságait! Rá fognak jönni, hogy ebben is a hit kifejlődésének a magyarázata rejlik. Itt azonban olyan valamiről van szó, ami az ember szívébe, lelkébe jut, ti. Isten igéjéről, az evangéliumról. Az munkálkodik benne. Nagyon fontos tehát, hogy ne zárkózzunk el az ige elől, hanem engedjük be a szívünkbe! Beszélgethetünk minden olyan alkalomról, amikor az igét hallhatjuk vagy olvashatjuk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Történelem

• Államformák jellemzői: a királyság és a köztársaság. Isten uralma, királysága. (***)

• Beszélgetés, történetek a világmisszió munkájáról. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: A példázatok képanyagának magyarázata. (***)

Természetismeret / Biológia

• Maggyűjtemény kiegészítése mustármaggal és egyéb fűszernövényekkel. (***)

• Mustármag fizikai tulajdonságainak vizsgálata. (***)

• Mustármag ültetése, hajtatása, növekedésének megfigyelése. (***)

• A növények növekedési folyamata. (***)

Háztartástan (Technika)

• A pék munkája. A kenyér készítésének eljárásai. (***)

• Anyagvizsgálat: az élesztő, a kovász fizikai tulajdonságai. A kelés, kelesztés jellemzői. (***)

• Kovász készítése, házikenyér sütése. (***)

Két példázat: a mustármag és a kovász 242

***

Isten országának a titka most ebben a rejtvényben rejtőzött el. Találsz benne néhány betűt, melyeket kis jellel jelöltünk. Minden azonos jelhez ugyanaz a betű tartozik, írd be ezeket! A még mindig hiányzó betűkre a szövegösszefüggésből következtethetsz.

Feldolgozás

*** 242

Munkalap: A rejtvény textusa:

Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá. Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! – Mert az Isten országa közöttetek van! (Lk 17,20b–21)

Feltétlenül olvassuk el a gyerekeknek a Károli fordításból is:

Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

Az eltérés nem ellentmondás, hanem az ige több jelentésére hívja fel a figyelmet. A kovász munkája, az Isten országa jelek nélkül, szemmel nem láthatólag közeledik. Sőt, már itt van, terjed és hat az emberek, a népek között éppúgy, mint az emberi szívben.

Aranymondás:

Mindkét fordításból javasoljuk megtanítani az aláhúzott részt (Lk 17,21b).

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Isten országa: A középpontban Isten országa áll. Milyennek képzelnek el a gyermekek egy országot? Aminek van földrajzi helye, szemmel látható és műszerekkel mérhető kiterjedése, vannak határai. De az ige nem ilyen országról beszél. Ez a szemnek láthatatlan, nem lehet azt mondani róla, hogy "itt, vagy... ott van". Észrevétlenül áthatja az egész világot, jelen van minden nép, nemzet és ország életében. Beszéljünk a főbb mai államformákról: köztársaság, királyság. A köztársaságban a legfőbb törvényhozó hatalom egy választott testület, a parlament kezében összpontosul. Ma a legtöbb ország államformája köztársaság, ám néhol még mindig király uralkodik. A bibliai időkben az "ország" teljesen egy nemzetet jelentett, ahol a király egyeduralkodó volt. A jó király alatt a nép elégedetten élhetett. Az ilyen király védelmezte országát és alattvalóit. De az uralkodónak feltétel nélkül engedelmeskedni kellett. A jó uralkodó igazságos, de kegyelmes és irgalmas is volt egyben. Amikor Isten országáról beszélünk, ilyen országra és királyra kell gondolnunk. Isten királyságára, amit idegen szóval teokráciának neveznek.

Világmisszió: Beszélgessünk a világmisszió munkájáról! Keressünk egy-egy jellemző történetet arra, hogyan terjed az evangélium távoli népek között!

Egyéb ötletek:

* Rejtjelek megfejtése: Az előző két példázatot Jézus megmagyarázta. Ezeket már a tanítványoknak kellett megfejteniük. Te vajon megértetted-e a példázatok rejtjeles üzenetét? Próbáld megmagyarázni saját szavaiddal, mit jelentenek az alábbi képek:

A mustármag nagyon kicsi, de hatalmas fává növekszik.

Ágai között fészket raknak az égi madarak.

– Kevés kovász az egész tésztát megkeleszti. Megbeszélhetjük szóban, de a gyerekek le is írhatják a magyarázatot, választva a három kép közül.

* Érzékelő feladatok: A történetmondást előkészíthetjük a következőkkel:

• Adjunk a gyerekek kezébe mustármagot! Először is találják ki, hogy mi az! (Ha nem tudják rögtön, játszhatunk barckobát.) Vizsgáljuk meg szemmel is látható, fizikai tulajdonságait (méret, alak, szín stb.)! Mi készül belőle? Ebben a formában mire való? Meg is kóstolhatják.

• Csukják be a szemüket, és tartsunk az orruk alá egy darab élesztőt! Találják ki az illata alapján, hogy mi az! Ha sikerült, meg is ízlelhetik. Mire használják az élesztőt? Valaki elmondhatja egy kelt tészta készítési módját.

Maggyűjtemény, csíráztatás: Egészítsék ki a gyerekek maggyűjteményüket mustármaggal, ill. más fűszernövényekkel! Ültessünk mustármagot, és hajtassuk ki! (Azt persze ne várjuk, hogy fává fog növekedni.) Figyeljük meg a növényt és növekedését! Itt beszélhetünk általában a növények növekedési folyamatáról.

Kenyérsütés:

• Beszélgessünk a pék munkájáról! Hogyan készült régen, és hogyan készül ma a kenyér? (Ha van rá időnk és lehetőségünk, meglátogathatunk egy péküzemet.)

• Ha módunkban áll, készítsünk a gyerekekkel együtt kovászt és süssünk kenyeret (egy nyári tábor, gyermek csendesnap, de megfelelő szervezéssel egy iskolai tanítási nap is alkalmas lehet erre)! Ha nem is tudjuk megcsinálni, érdemes nekik odaadni vagy lediktálni a receptet, hogy otthon próbálják ki. (dr. Oláh Andor – Kállai Klára – Vadnai Zsolt: Reformkonyha c. könyve alapján közöljük – Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1989)

Feldolgozás

*** 242

"A jó kenyérhez jó kovászt, a kovászhoz jó élesztőt használjunk. Az élesztő friss és jó illatú legyen. Nem jó az élesztő, ha nagyon savanyú vagy büdös sajtra emlékeztető szagot áraszt. 2 kg száraz lisztkeverékhez (bő 3 kg kenyér sül belőle) 1 dkg élesztőt számítunk, amit 7–8 dl 30–35 oC hőmérsékletű vízben, 1 kanál mézzel feloldunk. Amikor már erősen pezseg az oldat (10–15 perc múlva), az összeállított lisztből annyit keverünk hozzá, hogy tejföl sűrűségű legyen. Megvárjuk, amíg ez a híg pép felfut (újabb 10–15 perc). A lisztkeveréket, dagasztóteknő híján jó mély és nagy tálba szórjuk, benne krátert formálunk, beleöntjük az élesztős pépet. Ezután kezünkkel addig kevergetjük a lisztmedencében a pépet, amíg az a belegyűlő liszttől nehezen gyúrható tésztává áll össze. Ez a liszt egyharmadának begyúrásával érhető el. Ez a sűrű tészta a kovász. Ezt a kovászt 6–8 órán keresztül, vastag vászon kendő alatt, szobahőmérsékleten érleljük. Érett a kovász, ha egészen meglágyult, nagybuborékos, hólyagos, kissé alkoholos illatú." "Ha a kovász megérett, langyos sós vizet készítünk (a fenti arányok esetén 1 liter vízben feloldunk két púpozott kávéskanál sót), és azt folytonos dagasztás közben a készülő tésztához öntögetjük, vigyázva arra, hogy az mindig könnyen gyúrható, de túlságosan lágy ne legyen. Amikor minden lisztünk a tésztába keveredett, folytatjuk a dagasztást legalább még 10–15 percig. Ezt az időt és fáradtságot ne sajnáljuk, mert a kenyér meghálálja. Keleszthetjük a kenyeret a gyúrótálban, egyenletes, de nem túl meleg helyen. Keleszteni legjobb szobahőmérsékleten, a tésztát jól letakarva. Ha a tésztánk kétszeresére nőtt, 5–10 percen át újragyúrjuk. Ezt kétszer-háromszor megismételjük. Ha lágyul a tészta, lisztet adunk hozzá." "Az utolsó újragyúrás után a tésztát egy vagy több darabban a kívánt alakra formáljuk, majd 20–30 perc pihentetés után, a közben begyújtott forró sütőbe vetjük. Egészen addig sütjük a legnagyobb hőmérsékleten, amíg kenyerünk héja szép barnás és keményen kopogó nem lesz. Ez sütőtől függően 20–30 perc alatt végbemegy, azután fele hőmérsékleten 40–60 percen át folytatjuk a sütést attól függően, hogy mekkorára szakítottuk és milyenné formáltuk tésztánkat. 30 x 40 cm-es sütőlemezen, három kg-nyi tésztát két adagban kellő vastag héjúra süthetünk."

243. Két példázat: az elrejtett kincs és az igazgyöngy - Máté 13,44–46

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 243

Üzenet – Téma:

Hogyan találjuk meg Jézust?

Isten országáért mindent oda kell adni.

Előzmények:

Az Úr Jézus "A mustármag" és "A kovász" példázatát mondta el tanítványainak. Kérésükre megmagyarázta "A búza és a konkoly" példázatának értelmét is (lásd 241. lecke).

Példázat:

Az Úr Jézus tovább folytatta a mennyek országa különböző megjelenési formáinak magyarázatát. Ismét a tanítványok voltak hallgatói.

Jézus a következőket mondta a mennyek országáról: A szántóföldben kincs van elrejtve. Az ember, miután megtalálja, elrejti. Örömében hazamegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.

Hasonló a helyzet a gyöngykereskedővel is, aki nagyon szép, tehát különleges gyöngyöket keres*. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál – talán egy kereskedőnél vagy gyöngyhalásznál –, ő is hazamegy, és eladja mindenét. A kapott pénzből megvásárolja a gyöngyöt.

Magyarázat:

Először a szántóföldben elrejtett kincs példázatának magyarázatára figyeljünk!

A kincs az Úr Jézus. Benne bőséges lelki gazdagságot találunk. Amikor Ő minket tulajdonának nevez, az azt jelenti, hogy mindez a gazdagság a mienk lesz. Gondoljunk csak a "bölcsesség és ismeret minden kincsé"-re (Kol 2,3), mely Krisztusban van elrejtve.

A szántóföld, melyben ez a kincs el van rejtve, mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben levő evangélium. A szántóföld nyílt terület, ahova Izráelben szabadon be lehetett menni, mint nálunk is, és nem egy zárt, bekerített kert. Gondoljunk csak arra, amikor a tanítványok kalászt tépdestek (Lk 6,1; 232. lecke). Így az evangélium is nyitva van mindenki számára.

A kincs a szántóföldben volt elrejtve. Hogy azt megtalálja az ember, először ásnia kellett a földben. Így van szükség a Biblia tanulmányozására is, hogy a benne levő kincset meg lehessen találni. Ha közömbösen olvassuk a Bibliát, nem "ásunk" igazán bele, nem fogjuk megtalálni a kincset. Hiszen a példázatbeli kincset sem a szántóföld felszínén lehetett látni.

Aki az evangéliumban felfedezi a kincset, nem fog nyugodni, hanem eladja, odaadja érte mindenét.

A példázatbeli ember nagyon örült a talált kincsnek. Ezt az örömet mindenki ismeri, aki megtalálta Krisztust. De ez a kincs még nem a tulajdona! Ezért előbb mindenét, amije van, pénzzé kell tennie. Saját magától az ember az Úr Jézust sohasem találja meg. Azért útra kell kelnie. Ezt tette a példázatbeli ember is. Eladta mindenét, csak akkor tudta megvásárolni a szántóföldet és a kincset is, mely abban volt elrejtve.

Az igazgyöngy példázatában a hely, ahol megtalálták, nem fontos. Mégis egy különleges emberi tulajdonság rejlik benne. Az emberek ugyanis "igazgyöngyöket" keresnek. Ez jelentheti mindazt, amit ez az élet nekünk nyújthat: szerencse, gazdagság, fényűzés, dicsőség, tudás, és lehetne még sorolni tovább. De ezek a "gyöngyök", bármilyen szépek és drágák is, csak múló értékűek. Az örök élet számára értéktelenek. Csak egy Igazgyöngy, az Úr Jézus, örök tulajdon, egyetlen tulajdon, ami lelkileg gazdaggá tesz. Ahogy az előző példázatbeli ember, úgy a kereskedő is eladja egész vagyonát. Így tudja megvenni a különlegesen értékes gyöngyöt. Ezt kell nekünk is tenni: mindent, ami kevesebbet ér, mint az Úr Jézus, fel kell áldozni, hogy Ő minket tulajdonának nevezhessen. Ahogyan Pál apostol is tette (lásd Fil 3,7–8). Ezt a "vásárt" sohasem bánjuk meg.

Ezek a hasonlatok még mást is tartalmaznak: Isten országának és ezzel Jézus Krisztusnak a meglepő felfedezését! Ez nagyon hirtelen történik, ugyanúgy, mint ahogy az az ember váratlanul akadt rá a kincsre, és a kereskedő meglepetésszerűen találta meg azt a különleges gyöngyöt. Az, hogy az ember a kincset elrejtette, a kereskedő pedig sietett, hogy a gyöngyöt megvegye, azt mutatja, milyen fontosak voltak ezek a számukra. E felfedezés után nem kímélték a fáradságot, hogy pénzzé tegyenek mindent, amit előbb gyűjtöttek. Ez magától értetődő volt számukra. Jézus Krisztus országának a felfedezése is ilyen magától értetődő cselekvésre késztet. Akkor minden, ami régi, elveszti vonzerejét.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

243

Jegyzet: Gyöngy – Gömb alakú vagy hosszúkás kalcium karbonát-rög, melyet néhány kagylófajta választ ki a köpeny alá kerülő idegen testecske (pl. homokszem) körül, és vékony gyöngyházzal von be. A szabályosan fejlődő igazgyöngy nagyon lassan növekszik. Értéke függ a nagyságától, színétől, finomságától, csillogásától. Régen a gyöngyöt díszként használták (lásd 1Tim 2,9; Jel 17,4; 18,12; 21,21). Hogy milyen értékesek voltak, kitűnik ebből a példázatból is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 19:5; 167:2; 289:3.8; 296:1–2.7; 449:4; 472:4 Jertek, énekeljünk: 177; 183 Harangszó: 29; 50:1–2; 51:2–3 Dicsérjétek az Urat!: 67; 92:3; 146; 158; 159 Erőm és énekem az Úr: 75; 77:1; 126 Ó és Új 111 ének: 39

Megjegyzések: Hogyan találjuk meg Jézust? – Egyedül a Biblián keresztül találhatjuk meg Jézus Krisztust (Jn 5,39). Minden más könyvnek és írásnak, melyben Róla írtak, ha az jó, a Biblia a forrása. De sohasem helyettesíthetik a Bibliát. Ezzel kapcsolatban mutassunk rá a bibliaolvasás és a bibliatanulmányozás fontosságára. A bibliai elbeszélésnek is mindig a Biblia alapján kell készülnie, és teljesen azon kell alapulnia. Nagyon fontos az elbeszélésekben a "vörös fonal"-at követni, azaz Krisztusra, mint egyetlen Kincsre és Gyöngyre mutatni. Ugyanis csak benne és általa nyerhetjük el az üdvösséget! Isten országáért mindent oda kell adni – Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen nagyszerű dolog felfedezni az Isten országát és benne Jézus Krisztust! Akkor minden, ami mi magunktól van, értékét veszti, semmivé válik.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Az igazgyöngy fejlődése a gyöngykagylóban. A legfontosabb gyöngylelőhelyek. A tenyésztett gyöngy. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Vázlatkészítés: a példázat képanyagának és jelentésének tudatosítása a kulcsszavak egymáshoz rendelésével. A vázlat kiegészítése, lejegyzése. (***)

• A példázatok bővítése elbeszélő fogalmazássá objektív vagy szubjektív nézőpontból, párbeszéd alkalmazásával. Illusztráció készítése a történethez. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Ajándékkészítés. Kézműves technika tanulása és alkalmazása: gyöngyfűzés. Lépések leolvasása magyarázó rajz alapján. Gyöngysor színeinek szabad megválasztása, minta alakítása. (***)

Vázlat:

kincs = Jézus – mennyek országa – gyöngy = Jézus

Biblia: evangélium – szántóföld

Két példázat: az elrejtett kincs és az igazgyöngy

*** 243

Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy,

eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt. Máté 13,46

A gyöngyök segítségével megtudhatod, milyen nagy értékű kincsünk van. Kezdd az olvasást az első betűknél (ahogy a példán látod), és a számok mutatta sorrendben haladj lefelé! Ha a gyöngysor aljára értél, középen indulj felfelé, most már egyenesen (lásd a nyilat)! Ha minden gyöngyöd elfogyott, lépj át a következő gyöngysorra, és hasonlóan folytasd az olvasást! Ha ügyes vagy, két igét találsz, melyeket írj be a könyvtekercs megfelelő helyébe!

Feldolgozás

*** 243

Munkalap: A rejtvény textusai:

Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben... (Mt 19,21) Benne (Krisztusban) van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. (Kol 2,3)

Aranymondás:

Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt. (Mt 13,46)

és/vagy: az előbb idézett Kol 2,3.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Megtalálni a legnagyobb kincset: Az előző leckében bőven szóltunk az Isten országáról. Így csak a lecke első üzenetét tárgyaljuk bővebben: Hogyan találjuk meg az Úr Jézust? Mindkét példázatban nagyon fontos a megtalálás, a felfedezés. Először arról beszélgessünk a gyermekekkel, hogy lehet valamit megtalálni! Lehet "véletlenül", és hosszabb vagy rövidebb ideig tartó keresés után. Ezekben a példázatokban a kiindulópont a "véletlen", a kincs és a gyöngy hirtelen megtalálása. Ezt a kincset és ezt a nagy értékű gyöngyöt ugyanis nem keresték. Pedig a gyöngykereskedő állandóan különleges gyöngyöket keresett, hiszen az volt a foglalkozása, de ilyen gyöngyre még ő sem számított. Az Úr Jézus megtalálásánál különösen fontos ez az utóbbi: állandó keresése annak, amink még nincs. Ezt a Bibliában tehetjük. A példázatokban a megtalálás öröméről is szó van. Így lehet ez akkor is, ha az Úr Jézust megtaláljuk. S ha Őt megtaláltuk, kívánjuk, hogy a mienk legyen. Mindent feláldozunk, hogy ez a Kincs, ez a Gyöngy a birtokunkba jusson. Próbáljuk meg a gyermekéletből vett egyszerű példa segítségével megmagyarázni, mi "az életünk talált tárgya", hogyan lehet Jézus "az életünk egyetlen kincse"!

Egyéb ötletek:

* Keresőjáték: Kezdhetjük a foglalkozást egy játékkal:

• Előre dugjunk el a helységben egy olyan tárgyat, ami a gyerekek számára is értékes. (Lehet egy pénzdarab, ékszer, gyöngysor vagy gyöngyszem stb.) Olyan helyre rejtsük, ahol nem könnyű megtalálni, de azért sikerülhet. Így izgalmas keresés kezdődhet, majd ehhez kapcsolódhat a példázat.

• Ezt a kereső játékot a magyarázat után az aranymondás tanítása előtt is alkalmazhatjuk. Ebben az esetben az aranymondást rejtsük el, egy kerek, gyöngyszem alakú papírra ráírva. Eldughatunk többet is, hogy lehetőleg minden gyereknek jusson.

* A gyöngy és lelőhelyei: Beszélgessünk róla, hogyan fejlődik a gyöngy a gyöngykagylóban (lásd a Jegyzetet is)! A legszebb fehér gyöngyöket Kelet-Ausztrália, Új-Guinea és a Fülöp-szigetek partjai mentén találják; a kevésbé szépeket Japán, Nyugat- és Közép-Amerika, valamint Irán partjainál, a fekete gyöngyöket pedig Tahitinál és Új-Zéland közelében. A tenyésztett gyöngyöket többek közt Japánban tenyésztik, úgy, hogy homokszemeket tesznek a kagylóba. A homokszemet a kagyló gyöngyházzal vonja be, így keletkezik a tenyésztett gyöngy. Hollandiában is találhatók gyöngyök. Ezek többnyire feketék.

* Kulcsszavak: Írjuk fel a példázatok és azok jelentésének kulcsszavait egy-egy cédulára és helyezzük el összekeverve a táblán vagy az asztalon! A gyerekek feladata, hogy helyezzék egymás mellé az összeillőket. A következő vázlat alakulhat is (ezt le is írhatják):

kincs – gyöngy – menyek országa – Jézus Krisztus

szántóföld – Biblia – evangélium

– ember – kereskedő – ? Beszélgessünk arról, kinek a neve kerülhet az utolsó, kérdőjellel jelölt helyre! (a mindenkori Krisztust kereső és Őt megtaláló ember) Ha nem mondják ki, vezessük rá a gyerekeket arra, hogy ők maguk is lehetnek azok!

* Elbeszélés: Mindkét példázat tömör, szűkszavú. Csak a lényegről szól, nem fejti ki bővebben a történetet. Válasszák ki a gyerekek az egyiket, képzeljék bele magukat a helyzetbe és bővítsék ki egy elbeszélő fogalmazássá! Írhatják egy külső nézőpontból, egyes szám harmadik személyben, vagy egyes szám első személyben, azonosulva a főszereplővel. Alkalmazzanak párbeszédet is! Készíthetnek illusztrációt is hozzá.

Feldolgozás

*** 243

* Gyöngyfűzés: Fűzhetünk gyöngyöt ajándékba egy számunkra kedves személynek (lehet pl. anyák napi ajándék). A két gyöngyfűzés mintát Landgráf Katalin – Szittner Andrea: Szövés c. könyvéből (Kaptár sorozat, Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp.) közöljük, az idézett magyarázattal együtt (133–135.o.) Az első gyöngysort két tűvel fűzhetjük az ábráról leolvasható módon (A). A másodikon látható gyöngyvirágfüzérhez elegendő egy tű is (B): "Elsőként 8 szem gyöngyöt fűzzünk föl sorban egymás után, és az első szembe visszaöltve kis kört alakítunk ki. Ezután egy szem gyöngyöt fűzünk a tűre, s ezzel beleöltünk a 6. gyöngyszembe, ahogyan a rajz is mutatja. Most ismét 8 szem gyöngyöt fűzünk föl (ezek a következő virág "szirmai"), és visszaöltünk a 10. és 11. szembe, majd az 5 – 6.-ba, aztán ismét a 10.-be, és most felfűzzük ennek a virágnak is az egy szemből álló közepét, mellyel aztán beleöltünk a megfelelő (a második virágnál ez a 15. sorszámú gyöngy) gyöngyszembe, és ismét 8 gyöngyszem felfűzésével folytatjuk a virágfüzért. Ha megfelelő hosszúságú a füzérünk, kis ékszerkapcsot vagy szalagot varrunk a végére." Minden virág közepére kereshetünk egy nagyobb, szebb, értékesebb gyöngytípust.

B

A

244. A halászháló - Máté 13,47–53

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

A bibliai történet feldolgozása 244

Üzenet – Téma:

A gonoszok és igazak kiválogatása.

Előzmények:

A 243. leckében kettőt tárgyaltunk a mennyek országáról szóló hét példázat közül, melyeket az Úr Jézus a tanítványainak mondott: "Az elrejtett kincs" és "az igazgyöngy" példázatát.

Példázat és magyarázat:

A mennyek országát az Úr Jézus a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz* hasonlította, mely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, a halászok kivonják a partra. Aztán leülnek, és a jó halakat edényekbe (kosarakba, hordókba) gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.

Így lesz a világ végén (azaz az utolsó napon, az ítélet napján) is; eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat (azokat, akik nem tisztelték Istent) az igazak (akik őszintén tisztelték Istent) közül, (azaz külön teszik). Az gonoszokat a tüzes kemencébe* (azaz a pokolba) dobják; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

Ez a rövid példázat nagyon érthető volt a tanítványok számára. Egy részük ugyanis halász volt. Gondoljunk Péterre, Andrásra, Jakabra és Jánosra! Iskáriótes Júdás kivételével, aki Júdeából származott, a többiek a Galileai-tenger környékén laktak.

A példázat jelentése majdnem azonos "A búza és a konkoly"-éval (lásd Jézus arról szóló magyarázatát a Mt 13,36–43-ban; 241. lecke). Ez a példázat nem "emberhalászat"-ról szól, ahol az evangélium a "háló" és a tanítványok az "emberhalászok" (lásd Mt 4,19; Mk 1,17 és Lk 5,10; 227. lecke). Itt az ítéletnapról van szó.

A példázatbeli halászok munkája az angyalok ítéletnapi munkáját példázza. Az emberek utolsó napon való összegyűjtése az angyalok feladata. Ők válogatják ki azokat, akik őszintén tisztelik az Urat, és azokat, akik nem tisztelik.

A kerítőhálóban hitvány és jó halak vannak együtt. Ugyanígy az egyházban is az "igazak" (a hívő keresztyének) között vannak "gonoszok" (képmutatók, névleges keresztyének). Figyeljünk csak arra, hogy a gonoszokat válogatják ki "az igazak közül"! Tehát a gonoszok vannak az igazak között, és nem fordítva.

A kiválogatás a "világ végén" történik majd, és nem előbb. Tehát nem helyes már most ezt a kiválogatást a gyülekezetben végrehajtani. De ne reméljük, hogy a háló jó halakkal lesz majd tele! A kiválogatás után a hordók telnek meg majd jó halakkal. Azokban nem lesz már egyetlen hitvány sem.

A példázatban az Úr Jézus nem nevezte meg azt a helyet, ahova a gonoszokat dobják. Csak a magyarázatban szólt a "tüzes kemencé"-ről. Ez a poklot jelenti. Örök nyomorúság és kín lesz a része a gonoszoknak, akik az igazak közt élnek. Ott a "gonoszok" sírnak és a fogukat csikorgatják, de nem azért, mert bánják bűneiket, hisz akkor már az túl késő lenne, hanem kínjukban, s azért, mert gyűlölik Istent és az Ő Fiát.

Megjegyzés: Olvassuk el ezzel kapcsolatban a Jel 20,11–15-öt, mely az utolsó ítéletről szól!

Miután elmondta a példázatot és annak magyarázatát, az Úr Jézus megkérdezte tanítványaitól: "Megértettétek mindezt?" A "mindez"-zel Jézus nemcsak erre a példázatra célzott, hanem az előzőekre is, melyek a mennyek országáról szólnak. Ezzel a kérdéssel azt bizonyította, hogy számára sohasem volt túl terhes, hogy a tanítását közelebbről is megmagyarázza. Így kell nekünk is türelmesen megismertetni az evangéliumot a gyermekekkel.

A tanítványok azt felelték: "Igen."

E válasz után az Úr Jézus egy rövid példázatot mondott a "gazdá"-ról. A tanítványok elegendő tanítást kaptak a témáról. Rabbijuk megdicsérte őket: "írástudók, akik tanítványaivá lettek a mennyek országának."

Ezért hasonlította őket "gazdá"-hoz (birtokoshoz, akinek szántóföldjei, szőlője, jószága stb. van. Vö. többek közt a Mt 20,1-gyel, ahol szőlősgazdáról van szó.) A gazda "éléskamrájából" "újat és ót" hoz elő. Ennek és az előző évnek a termése (gondoljunk az élelem elraktározására, a bor tárolására) arra szolgál, hogy őt, családját és vendégeit ellássa. Nem lenne helyes, ha azok a csűrben vagy a borospincében maradnának. El kell fogyasztani azokat.

A tanítványok feladata: Jézus apostolaiként ("küldötteiként") tegyék hasznossá, amit tőle kaptak. Itt különösen arra a feladatra kell gondolnunk, melyet később bízott rájuk: hirdessék az evangéliumot az egész világon (Mk 16,15). Nemcsak az ószövetségi iratok alapján kell szólniuk, hanem főleg mindarról, amit Mesterüktől hallottak és láttak, és az ígéretek beteljesedéséről, ti., hogy Jézus Krisztus a Szabadító.

Miután Jézus elmondta ezeket a példázatokat, továbbment "onnan", valószínűleg Kapernaumból, a "házból" (lásd Mt 13,1.36).

Kiegészítés: (Lásd még a Lk 4,14–30-at: 226. lecke!)

Jézus azután elment "hazájába", Názáretbe, ahol a zsinagógában tanította az embereket. Tanítása hatással volt rájuk, de nem pozitív módon. Azt kérdezték magukban, honnan van benne ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Hiszen Ő az ácsnak (Józsefnek) a fia, mondták egymásnak, Mária az anyja, testvérei pedig Jakab, József, Simon és Júdás. És a nővérei is a városukban laknak. Ugyan honnan van akkor benne mindez? És megbotránkoztak benne. Az ugyanis lehetetlen, hogy ilyen alacsony származású valakinek ilyen különleges, Istentől származó tehetsége legyen, gondolták. Az Úr Jézus tudta, hogyan vélekednek róla, és azt mondta: "Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában." Az Úr Jézus nem is tett Názáretben sok csodát a hitetlenségük miatt.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

244

Jegyzetek: Kerítőháló – A Genezáret-tó halászai többféle hálót használtak. Ezek részletes leírását lásd a 227. lecke (A csodálatos halfogás) Jegyzeteiben! Tüzes kemence – A pokol más nevei "kénnel égő tűz tava" (többek közt Jel 19,20), "tüzes és kénes tó" (Jel 20,10) és a "tűzzel és kénnel égő tó" (Jel 21,8). A "pokol" szó a "gyehenna" szóból származik, ez pedig a Jeruzsálemtől délkeletre fekvő "Gé-Hinnóm"-ból – Hinnóm völgyéből. Itt áldozta fel Áház és Manassé király a gyermekeit Moloknak. Később odahordták a szemetet, és ott elégették. Szüntelenül égett benne a tűz.

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2; 40:2; 235:1–3; 236:1.3.5 Jertek, énekeljünk: 228; 253 Harangszó: 40:3; 48; 52:1.4 Dicsérjétek az Urat!: 9; 51:2–3; 53:1.4; 83:3; 158 Erőm és énekem az Úr: 52;121 Ó és Új 111 ének: 74:1 és 10

Megjegyzés: A gonoszok és igazak kiválogatása – Helyes, ha rágondolunk, és elmondjuk, hogy a gonoszok az igazak közt élnek, sokszor anélkül, hogy fel lehetne ismerni őket. Majd csak az ítélet napján derül ki, kik Isten gyermekei és kik nem. A mennyek országában, sajnos, mindkét csoport megtalálható. Az igehirdetés a "Jézus Krisztus gyülekezetéhez" kell, hogy szóljon, tehát a gyülekezet minden tagjához, ezért nem szabad arra gondolni, hogy közöttük vannak olyanok, akiknek semmi közük Krisztushoz. Ebben a példázatban az Úr Jézus világosan megmondja, hogy a kiválogatás majd az ítélet napján fog megtörténni. Gyümölcséről lehet megismerni a fát; legtöbbször a hit és megtérés gyümölcseiről tudható meg, hogy valaki igaz-e vagy sem. Isten mindenkinek felkínálja a kegyelmet, de nem mindenki üdvözül. Ezért kell, hogy minden igehirdetésben elhangozzék a megtérésre való felhívás.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Önvizsgálat, önismeret: Önjellemzés szóban vagy írásban, jó és rossz tulajdonságok szétválasztása. (***)

• Csoportbeszélgetés: Hogyan segíthetünk társainknak jellemhibáik felismerésében, leküzdésében? Példák a gyerekek életéből. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Halászat az ókorban és ma. A halászat módjai, halászhálók. A halászat és a horgászat különbsége. Horgászmódok. (***)

Természetismeret / Földrajz / Biológia

• A hal testfelépítése, élete. Édesvízi és tengeri halfajok. Haltenyésztés. A halak csoportosítása különböző szempontok szerint. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Elbeszélő fogalmazás írása horgászatról vagy halászatról valóságos vagy elképzelt élmény alapján. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Különböző halfajok ábrázolása rajzolással és/vagy festéssel. (***)

Testnevelés

• Fogójáték: Halászfogó. (***)

Vázlat:

példázat: a halászháló az utolsó ítélet kiválogatás

angyalok

igazak

– gonoszok tanítványok – feladat: az evangélium hirdetése

A halászháló

*** 244

Feldolgozás

*** 244

Munkalap: A rejtvény textusai:

...Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. (Mt 13,48) ...és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel. (Jn 5,29)

Aranymondás:

Az előbb idézett Jn 5,29 aláhúzott része.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* "Gonoszok" és "igazak" A "gonoszok" és "igazak" közti különbséget szemléltetni lehet bibliai példákkal. Mondjanak néhány ilyet a gyermekek! Az egyházban a különbséget nem lehet ilyen világosan kimutatni. Ezt a gyerekek bizonyára furcsának találják. Mégis fontos erről beszélni. Nem a mi feladatunk, hogy megítéljük az embereket. (Lásd még erről a 241. leckét: Konkoly a búza között, valamint a Mt 7,1–5; Lk 6,37–38.41–42; Róm 2,1–4 és 1Kor 4,3–5-t!) Beszéljünk arról, hogy a fa gyümölcséről ismerhető fel (lásd Mt 7,15–20; Lk 6,43–44)! Az ember életében ezek a Lélek-gyümölcsök (Gal 5,22–23). Soroljuk fel, mik lehetnek a hívők és hitetlenek ismertetőjelei!

Egyéb ötletek:

* "Gerendavizsgálat" és "szálkaszedés" (Mt 7,1–5):

• Jézus ítélkezés helyett első lépésben saját "gerendáinkra" figyelmeztet, vagyis önvizsgálatra késztet, ami nem önmagunk elítélése. Az önvizsgálat vétkeink felismerésére, bűnbánatra, és a bűnből való megtérésre vezet, míg az ítélkezés csak a bűntudatot erősíti, melynek gyümölcse a szorongás, depresszió. Tartsunk hát "gerenda"- vagyis önvizsgálatot a gyerekekkel: Akár szóban, akár írásban jellemezzék magukat, s jellemzésükben válasszák szét jó és rossz tulajdonságaikat! Mutassunk rá a gyerekeknek, hogy a rossz, a vétek felismerése még nem elég, csak bűnbánat, a bűn megvallása után nyerhetünk Jézustól bocsánatot.

• Második lépés, ha magunk megtisztultunk vétkünktől, a "szálkaszedés", a felebarát segítése. Mert az is segítség, ha valakit segítünk vétkétől megszabadulni, ahelyett, hogy elítélnénk miatta. De hogyan? Ehhez igazán nagy tapintatra van szükség. Beszélgessünk erről! Vegyünk példákat a gyerekek konkrét élethelyzetéből!

* Halászat és horgászat:

• Beszélgessünk az ókori és a mai halászatról, hálófajtákról, halászati módszerekről! (Részletes leckeajánlat a 227 lecke *** Feldolgozásában: A csodálatos halfogás.)

• Mi a különbség a halászat és a horgászat között? Beszéljenek a gyerekek horgászélményeikről! Továbbá arról, milyen horgászmódokat ismernek, melyik halfajtát hogyan lehet megfogni stb. Mit tesz a horgász a kicsi, "hitvány" halakkal? Mit tesz a jókkal? Melyik mire való? Írjanak elbeszélő fogalmazást egy horgászatról vagy egy halászatról valóságos vagy elképzelt élmények alapján! A fogalmazás az előkészületektől a befejezésig mutassa be a munkafolyamatot, melyben fontos szerepet kapjon a halak válogatása!

* A halak élete és ábrázolása:

• Beszélgessünk általában a halak testfelépítéséről, szerveiről, alakjáról, életéről: a hazánkban előforduló és a tengerben élő halfajtákról! Külön kitérhetünk a Genezáreti-tóban élő fajokra (lásd a 227. lecke Jegyzeteit). Beszélhetünk a haltenyésztésről, halastavakról: valamint a halakhoz hasonló tengeri emlősökről (bálna, cet, delfin, nervál stb.) Csoportosítsák a halakat különböző szempontok szerint (pl. ragadozó-növényevő, édesvízi-tengeri stb.)! Feldolgozhatjuk a témát egyéni vagy csoportmunkában, ahol a gyerekek könyvek és képek tanulmányozásával készülnek fel egy-egy résztémában, majd beszámolnak azokról.

• Akár közvetlenül is kapcsolódhat az előbbi feladathoz a következő. Rajzoljanak vagy fessenek a gyerekek különböző halfajtákat, az egyszerű, hazai halfajoktól az egzotikus, trópusi fajokig. (Lásd még a 227. lecke *** Feldolgozását!)

* Halászfogó: A halászok munkájának, a kerítőhálónak a modellezésére, valamint a gyerekek felfrissítésére kiválóan alkalmas ez a fogójáték, melynek részletes leírása megtalálható a 227. lecke *** Feldolgozásában. A halak "válogatása" itt azáltal történik, hogy ki bírja tovább: a két legügyesebb lehet majd az új háló. Egy fárasztó foglalkozás után, akár óraközi szünetben is élvezetes játék lehet.

245. Jézus lecsendesíti a tengert - Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 245

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Jézus közelében nincs ok a félelemre.

A tenger lecsendesítése messiási jel.

Előzmények:

Jézus több példázatot mondott el és magyarázott meg a tanítványoknak a mennyek országáról.

Bevezetés:

Máté 8,18–22: Jézus egy alkalommal Kapernaumban tartózkodott. Sokan jöttek hozzá, hogy hallgassák, de még sokkal többen voltak, akikhez el kellett hogy jusson a tanítása. Ezért megparancsolta tanítványainak, hogy keljenek át a Galileai-tenger túlsó partjára.

Ekkor egy írástudó lépett hozzá. Azt mondta, hogy követni akarja Jézust, akárhova megy. Ő így válaszolt neki: "A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania."

Egy másik tanítvány pedig ezt kérte tőle: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat."

De Jézus így szólt hozzá: "Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!"

Történet:

Közben beesteledett. Az Úr Jézus tanítványaival hajóra szállt, s elindultak a túlsó partra. Más hajók is követték őket. Jézus elaludt egy vánkoson a hajó hátsó részében.

Hirtelen nagy vihar támadt. Ez gyakran megtörtént a Galileai-tengeren* este és éjjel (gondoljunk csak a Mt 14,24–33-ban leírt tengeri viharra; 252. lecke). A vihar tombolt. A szél felkorbácsolta a vizet. A nagy hullámok becsaptak a hajóba úgy, hogy az megtelt vízzel. A kis hajók veszélybe kerültek!

Jézus közben nyugodtan aludt. De ott volt a hajón! Mihez kezdtek volna ebben a vészhelyzetben a tanítványok nélküle? Felébresztették. "Uram, ments meg minket!" – kiáltották. – "Nem törődsz azzal, hogy elveszünk?"

Az Úr Jézus fölébredt. Nem a vihar vagy a víz tombolása ébresztette fel, hanem tanítványai könyörgése. Hallotta a szél zúgását, és látta a nagy hullámokat. Fölkelt, megdorgálta a szelet, és kurta parancsot adott a tengernek: "Hallgass el, némulj meg!" A szél azonnal elült, a hullámok lecsillapodtak. Nagy csend támadt. Az előbb még dühöngő tenger tükörsima lett. Ez teljesen szokatlan, hiszen a vihar egyébként lassan csendesedik el, és a víz is csak egy idő múlva nyugszik meg. Jézus a tanítványokhoz fordult: "Miért féltek ennyire, ti kicsinyhitűek? Hol van a ti hitetek?" Teljes hittel rá kellett volna bízniuk magukat Jézusra. Hiszen ővele biztonságban voltak! Kicsinyhitűségük elszomorította Jézust, mert a bajban bizalmuk elszállt, s elfeledték, milyen hatalmas a Mesterük.

Nagy félelemmel és csodálkozva mondták a tanítványok egymásnak: "Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?" Szent ámulat csendül ki ezekből a szavakból. Valóban, Krisztus tetteit csodálni kell! Ő a természet Istene. Hatalmas szavával le tudja csendesíteni a vihart. A tanítványok nagyon jól ismerték a tengert, s bámulva látták, hogy hátrálnak meg a természet erői Jézus szavára. Talán a Zsolt 107,29 szavai jutottak eszükbe: "Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok." Jegyzet: Vihar a Galileai-tengeren – A Galileai-tengert dombok veszik körül. A tenger vize napközben gyakran nagyon felmelegszik. Amikor este lehűl a levegő, csökken a légnyomás a tenger fölött, ettől feltámad a szél. Nagyon erős lehűlésnél vihar törhet ki.

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:4–7; 107:12–16; 151; 294:1–2; 300:1–2 Jertek, énekeljünk: 92:2; 96; 146:1.3–5; 158:1; 171; 220 Harangszó: 1; 18; 36 Dicsérjétek az Urat!: 70; 75; 76 Erőm és énekem az Úr: 47:1–2; 54; 106; 119; 120

Megjegyzések: Jézus közelében – Ha Jézus velünk van, nincs okunk a félelemre. Itt is látjuk, hogy idejében segít. Nemcsak a természet vihara törhet Isten gyermekeire. Jézus közelében azonban biztonságban vagyunk, és bár aggódhatunk, nem kell félnünk.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

245

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés félelmeinkről. Mi adhat védelmet, biztonságot félelem idején? (* ** ***)

• Félelmeink kiváltó okai. A félelem megnyilvánulása, félelem motiválta viselkedés különböző élethelyzetekben. A félelem leküzdésének lehetősége. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Írás-előkészítő vonalgyakorlatok. A folyamatos és lendületes vonalvezetés gyakorlása. (*)

• Vers hiányzó rímeinek kiegészítése szóban, írásban. (*)

• Versek a vihar, félelem témaköréből. Beszélgetés a versek alapján. (*)

• Anyaggyűjtés után elbeszélő fogalmazás írása leíró részletekkel a vihar témájában, elképzelt vagy átélt élmény alapján. (** ***)

• A vihar leírása különböző irodalmi művekben (Pl. Petőfi S.: János vitéz). (***)

• Félelmet kiváltó élethelyzetek feldolgozása drámajátékkal. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Az időjárás elemei. A szél, víz mozgása, az eső keletkezése, a vihar jellemzői. Viharkárok. (** ***)

• Az időjárás változása, a vihar keletkezése, időjárási frontok. (***)

Ének-zene / Tánc és dráma

• A vihar, a szél, a tenger mozgása gyermekdalokban. Hangulatnak megfelelő éneklés, mozgások utánzása. (*)

• Gyermekdal éneklése szereposztással és játékkal. (**)

• A tengermozgás, vihar motívuma zeneművekben (Pl. Debussy: A tenger). (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Kis hajómodellek hajtogatása papírból. "Vihar" modellezése nagyobb edényben. (* **)

• Fotók, festmények megfigyelése a vihar témájában (Pl. Csontváry, Delacroix). Jellemző színek. Mozgalmasság. (** ***)

• A vihar jellemző színeinek gyűjtése. Színkeverési gyakorlatok. (** ***)

• Hajó a viharban. A téma megjelenítése tempera- vagy vízfestéssel. (** ***)

Vázlat:

Kapernaum Galileai-tenger

Jézus – az Ő követése

hajó vihar kicsiny hit "Hallgass el, némulj meg!"

Jézus lecsendesíti a tengert 245

***

Ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?

Lukács 8,25

Akkora a szél, hogy két ige betűsora is hullámzani kezdett, még át is csaptak egymáson. Kövesd a betűk vonalát, és olvasd el mindkét igét (vigyázz a kereszteződéseknél)! Majd "lecsendesítve" írd le őket az írástekercs megfelelő helyére!

Feldolgozás 245

***

Munkalap: A feladat textusai:

Minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. (Kol 1,16–17) Mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott. (Zsolt 33,9)

Aranymondás:

...ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki? (Lk 8,25c)

vagy: Mit féltek, ti kicsinyhitűek? (Mt 8,26b) – Ha félek is, benned bízom! (Zsolt 56,4)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* A félelem: A félelem jó beszédtéma. Beszélgessünk róla először a történethez, majd a gyerekek életéhez kapcsolódva!

• Szerinted indokolt volt-e emberileg a tanítványok félelme? Miért? Te mit éltél volna át egy hullámok közt hánykolódó kis halászhajóban? Miért vonta Jézus mégis kérdőre őket a félelmükért? Mit kért rajtuk számon? Miről feledkeztek meg? Mit kellett volna tenniük? Hogyan kellett volna viselkedniük egy ilyen helyzetben?

• Te is biztosan többször féltél már. Mondd el valamelyik élményedet! Mi okozta a félelmet? Hogyan szűnt meg? Volt-e valaki, akitől segítséget tudtál kérni, akinek a jelenléte biztonságot adott? Mitől félhetnek még az emberek? Mikor élhetnek át halálos félelmet? Vannak helyzetek, amikor az emberi segítség kevés. Ki adhat akkor oltalmat, biztonságot? Jézus közelében van-e okod a félelemre? Miért?

* Jézus hatalma: "Ki ez?" – kérdezték megrettenve és csodálkozva a tanítványok. Vajon miért? Hát nem örvendezniük kellett volna inkább? Milyen választ ad a kérdésre a munkalap feladatának két igéje? Milyen hatalommal rendelkezik Jézus? Kivel ülnek egy hajóban a tanítványok? Jézus tette messiási jel. Ő úgy mutatkozik be a tanítványainak, mint aki Isten teljhatalmával rendelkezik. Ez vált ki belőlük félelmet, és hitbeli döntés elé állítja őket. Mit gondolsz, a jel megerősítette őket hitükben? Hol találkoztál már hasonló helyzettel a Bibliában: hajó – csoda – félelem? (Jónás a tengerben: Jón 1,4–16; Péter halfogása: Lk 5,1–11; Jézus a tengeren jár: Mt 14,22–33) Melyik esetben mi lett az Isten előtti félelem következménye azok számára, akik átélték?

Egyéb ötletek:

Élethelyzetek: Dolgozzunk fel félelmet keltő élethelyzeteket drámajátékkal! Kapcsolódhat ez a beszélgetéshez. A gyerekek alakítsanak néhány fős csoportokat, s előbb közös megbeszéléssel válasszanak ki egy félelmetes helyzetet mai körülmények között, ami velük is megtörténhetne! Majd dolgozzák ki és játsszák el az adott élethelyzetet úgy, hogy megérthessük belőle a félelem okát, lefolyását és leküzdését egyaránt! Végül beszéljük meg együtt a látottakat! Ki és mi segített? Milyen szerepe van és lehet ebben Istennek?

Zsoltár és imádság:

• Olvassuk el a 107. zsoltár 23–31. verseit, s hasonlítsuk össze a tenger lecsendesítésének történetével! Hová tűnik az emberi erő és bölcsesség a viharos tengeren? Minek köszönhetik a zsoltárban említett hajósok szabadításukat? Mire indítja őket Isten csodálatos tetteinek megtapasztalása?

• A 42. zsoltár 7–12. verseit is érdemes elolvasni. Miféle viharról van szó ebben a zsoltárrészletben? Mi okoz a zsoltárosnak bajt, szenvedést? Kitől és milyen segítséget kap szorult helyzetében? Emeld ki azt a sort, mely kimondja a megoldást!

• Képzelj el te is egy valóságos vagy egy "életvihart" magad köré! Vajon hogyan imádkoznál ebben a helyzetben? Fogalmazz meg egy imádságot a zsoltárok stílusában! S ne csak képzelt, hanem valóságos viharaidban is gyakorold az imádság, az Úrhoz való éneklés adományát!

* A vihar:

• A vihar izgalmas téma, nem véletlen, hogy oly sok művészt ihletett meg. Keressünk néhány alkotást és mutassuk be a gyerekeknek! Pl.:

zene: Debussy: A tenger

irodalom: Petőfi S.: János vitéz (vihar a pusztán, a tengeren – 5., 17. rész)

festészet: Csontváry Kosztka Tivadar: Hajótörés, Vihar a Nagy Hortobágyon; Delacroix: Villámlástól megriadt ló

• Gyűjtsenek a gyerekek képeket és információkat különböző viharokról, viharkárokról! Továbbá a vihar, villámlás, mennydörgés keletkezésének okairól, törvényszerűségeiről. Beszélgessünk ezekről!

• Fessenek meg egy viharos jelenetet!

• Írjanak fogalmazást a viharról! (Lásd bővebben a kisiskolások **Feldolgozás-lapját!)

Jézus lecsendesíti a tengert 245

**

Feldolgozás 245

**

Munkalap:

A gyerekek valóban válaszoljanak a kérdésre saját élettapasztalataik alapján, s csak ezután olvassák el a zászlóra tükörírással írott választ! A kiegészített mondat így hangzik: "Jézusra gondolok és imádkozom, mert bízom, hogy Ő a bajban is megtart engem." A hullámokon lévő nyílást legjobb éles szikével vagy pengével kivágni. A rajzot nem szükséges (bár lehet) színezni, hisz a fekete-fehér kontraszt kellő feszültséget teremt a történethez.

Aranymondás:

Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek? (Mk 4,40)

vagy: Ha félek is, benned bízom! (Zsolt 56,4)

Üzenet elmélyítése:

* A félelem:

• Szerinted indokolt volt a tanítványok félelme vagy nem? Rendezzünk egy kis vitát az igennel és a nemmel érvelők között! Közben kérdezzünk rá: A gyerekek voltak már nagy viharban? Átélték azokat az érzéseket, melyeket a mennydörgés, villámlás kelt az emberben a szabad ég alatt? Hát még ha hánykolódik alattuk a hajó! Mért kérdezi Jézus mégis: "Miért féltek ennyire?" Mit kellett volna tenniük? S miért féltek, amikor Jézus lecsendesítette a vihart? Ebben mi volt a félelmetes?

• Beszélgessünk a gyerekekkel arról, mitől szoktak félni! Mondják el nyugodtan élményeiket! (A beszélgetés kiindulásaképpen felhasználhatjuk valamelyik verset a legkisebbek *Feldolgozás-lapjáról.) Tudsz-e ilyenkor segítséget kérni valakitől? S mi van, ha nincs a közeledben senki, vagy nem tud senki sem segíteni? Ki az, aki mindig, mindenütt veled van, s így bármikor kérhetsz tőle segítséget? Jézus mindig veled marad, ha befogadtad őt a szívedbe. S ha veled van, bízhatsz benne, gondolhatsz rá, imádkozhatsz hozzá. Akár a vihar, a baj közepén. Mondd el neki bátran félelmeidet, bajaidat! Ő segít.

* Énekmondás: Tanulják meg a gyerekek a "Vihar tombol, zúg a szél" kezdetű gyermekéneket (Jertek, énekeljünk: 220)! Énekeljék el szereposztással (kórus, tanítványok, Jézus)! Még egyszerű játékkal is kísérhetik az éneket.

Egyéb ötletek:

* Viharban: A téma elég izgalmas ahhoz, hogy megmozgassa a gyerekek fantáziáját, ezért érdemes rá építeni. Feldolgozhatjuk többféle tevékenységen keresztül:

• Környezettanulmány: Figyeljék a gyerekek az időjárás-jelentéseket! Gyűjtsenek ilyeneket újságokból, továbbá képeket viharokról, viharkárokról! Maguk is végezzenek időjárási megfigyeléseket! Beszélgessünk az időjárás elemeiről! A szél mozgásáról és erejéről, a hőmérsékletváltozásokról, az eső, zivatar keletkezéséről. Mit nevezünk viharnak? Milyen fajtái, fokozatai vannak? Milyen károkat tud okozni?

• Fogalmazás: Beszélgessünk először a gyerekek "viharos" élményeiről! Ki, hol, milyen módon élt már át vihart? Mit tapasztalt? Milyen lehet egy tengeri vihar? Ki látott már ilyet filmen, képeken, esetleg élőben? Gyűjtsünk a vihart jellemző szavakat, szókapcsolatokat! Írjanak a gyerekek egy elbeszélő fogalmazást leíró részletekkel, melyben elmondják egy vihar történetét, mintha maguk is részt vettek volna benne!

Ez lehet maga a bibliai történet valamelyik tanítvány nevében elbeszélve. A gyerekek vegyék elő hozzá a munkalap mozgatható modelljét, mely könnyen beindítja a fantáziájukat!

Lehet szó más elképzelt vagy átélt tengeri, szárazföldi viharról is. Ezáltal kötődhet az üzenet a gyerekek életvalóságához. Írásukhoz készíthetnek illusztrációkat is.

• Festés: Figyeljünk meg viharról, viharos égboltról készült képeket (fotókat, festményeket – lásd a nagyok *** Feldolgozás-lapját)! Gyűjtsenek a gyerekek a képekről viharos színeket: festékfoltokat egy rajzlapra színkeveréssel (sötét színek keverése, tört színek feketével, a kék, lila különböző árnyalatai)! Fessenek meg egy "tengeri" vihart, ahol hatalmas hullámok között hánykolódik egy kis csónak vagy hajó!

Ez lehet Jézus és a tanítványok hajója a bibliai történet alapján.

• De lehet egy mai csónak vagy hajó is (pl. a Balatonon). S maga az alkotó gyerek is ott ülhet rajta. Modellezés: Hajtogassanak a gyerekek kis hajómodelleket (sokféle található a különböző hajtogatós könyvekben), majd egy felfújható medencében vagy egy nagyobb edényben rendezzenek "tengeri vihart"! Mi kell ahhoz, hogy egy hajó felboruljon, elsüllyedjen? S mi kell ahhoz, hogy fennmaradjon?

Jézus lecsendesíti a tengert 245

*

Akarsz felhőket, szelet és hullámokat rajzolni? Kösd össze vonalakkal a pontokat!

A tanítványok, s az Úr egy napon hajón kelnek át a nagy _ _ _ _ _. Vihar támad, rémes lesz az idő.

Feldolgozás 245

*

Munkalap:

A vers a történet rövid tartalmát mondja el, annak mondanivalóját a gyerekek életkorának megfelelően alkalmazva. A gyerekek mondják együtt a vonalkák helyére illő szavakat! (Ha nem megy, persze besegíthetünk.) Első osztályosokkal le is írhatjuk a szavakat. Minden vonalka egy betűt (kétjegyű betű esetén egy betűjegyet) jelöl. A hiányzó szavak: tavon, nő, (oldal)falon, (el)pusztulunk, csinál, (szerte)szét, kell, hull, Urunk. A munkalapon lévő pontokat folyamatos vonallal összekötni (úgy, hogy közben ne emeljék föl a gyerekek a kezüket) írás-előkészítő feladat, de a már írni tudó gyerekek számára is hasznos gyakorlat lehet. A rettegő és örvendező arcok rajzolásától nem kell félni, ha kellőképpen beleélték magukat a történetbe. Könnyebb lesz dolgozni, ha a munkalap mindkét felét A4-es méretre fel tudjuk nagyítani.

Aranymondás:

Miért féltek ennyire? (Mk 4,40)

vagy: Ha félek is, benned bízom! (Zsolt 56,4)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A félelem: A viharos tengeren féltek a tanítványok. A félelmet ismerik a gyerekek is. Beszélgessünk arról, hogy milyen alkalommal szoktak félni vagy féltek már! A beszélgetéshez jó kiindulást adhat az alábbi bábjáték vagy két vers:

• Játsszuk el bábjátékkal, hogy Mackó Muki fél! (Ujjbábjait lásd a 216. lecke *Feldolgozásában!) A gyerekek könnyen bele tudják képzelni magukat a helyébe. Félhet egy csónakban a hullámzó tavon, a robogó vonaton, vagy éjszaka az ágyban. Félhet a vihartól, villámlástól, mennydörgéstől, vagy csak egyszerűen a sötéttől, az egyedülléttől.

• Melyik gyermek nem fél a vihartól? Olvassuk el nekik valamelyik verset többször is!

Félsz nagyon? Félsz nagyon? Félsz nagyon? Bánt nagyon? Árnyékoktól a falon? Rosszaságnak terhe nyom? Vad, viharos éjszakán? Dühös voltál, csintalan, Nagyfiúktól is talán? s álmodsz inkább nyugtalan?

Elbújsz inkább, mélyre el, Elbújsz most is, mélyre hát, úgy, hogy senki meg se lel? úgy, hogy senki meg se lát?

Gyere, gyorsan bújj elő, Isten szeret, látja Ő mitől rettegsz, s várhatod, meghallgatja bánatod.

Elbújnod már sose kell, Isten hallja, mondd csak el!

Tudod mikor félek? Hogyha Hisz a vihart, a vad szelet villámlik, s dörög az ég. Jézus űzte el, bizony, Apu kinéz az ablakon, s azt is mondta, hogy: "Veletek néki ez gyönyörüség. vagyok én minden napon:"

Titkon gyorsan ágyba bújok, Uram, most is mellettem vagy, magam jól betakarom, nem feledem már soha. nem látom a villámokat, Vihar tombol... de én tudom, a dörgést nem hallgatom. annak is Te vagy Ura.

Takaróm, mint kicsi barlang, Te adod az esőt, dörgést, vihartalan otthonom, villámot az égen át, meleg, száraz, biztonságos, apunak lehet igaza: benne nyugton alhatom. ezt az égi nagy csodát.

S eszembe jut egy történet, amit apu olvasott: Jézus tanítványai is A két vers forrása:

"Kijk-luister en doe boek over de schepping"

féltek, bár nem volt okuk.

(Ark boeken, Amsterdam)

* A vihar:

• Töltsünk meg vízzel egy lavórt, és tegyünk bele kis papírhajókat! (Előkészítő feladatként hajtogathatunk a gyerekekkel.) Amikor a viharról beszélünk, a gyerekek fújjanak nádszálakkal a vízre, s észrevehetik, hogy hullámozni kezd a víz, a hajócskák pedig ide-oda hánykolódnak. Akkor elmondhatjuk, hogy a hullámok a hajóba is becsaptak, hogy az már kezdett megtelni (Mk 4,37). Vajon ők hogyan éreznék magukat, ha egy ilyen hajóban ülnének?

• Utánozzuk a gyerekekkel a szél zúgását és a víz hullámzását! Ha a szél lágyan fúj, kis hullámzó mozdulatokat, ha erősen, nagyobb hullámzó mozdulatokat végezzünk a kezünkkel!

• Énekeljük el a "Vihar tombol, zúg a szél" kezdetű éneket! (Jertek, énekeljünk: 220)

* Imádság: A gyerekek említsék meg imádságukban, amitől félnek! Tanulják meg, hogy minden félelmünket nyugodtan elmondhatjuk az Úr Jézusnak!

246. A gadarai megszállott - Máté 8,28–9,1; Márk 5,1–20; Lukács 8,26–39

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 246

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Jézus hatalma erősebb a Sátánénál.

Jézus a Szabadító mindenféle megkötözöttségből.

A megszabadítottak feladata a szabadulás örömhírének hirdetése.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványaival este hajóra szállt a Galileai-tengeren, hogy átkeljen a túlsó partra.

Heves vihar tört ki, a hajók majdnem elsüllyedtek. Jézus lecsendesítette a vihart, és tanítványai szemére vetette kicsinyhitűségüket.

Történet:

Megjegyzés: A Márk és Lukács írása szerinti evangéliumok alapján mondjuk el a történetet, s ezekben csak egy megszállottról van szó. Máté szerint azonban volt még egy másik is.

Miután a vihar elállt, a hajók átkeltek a Galileai-tenger túlsó partjára. Közben nappal lett. Decapolis* területén kötöttek ki, ott, ahol tíz város volt. Az egyik azok közül Gadara, lakóikat gadarénusoknak nevezték. Egy másik városka volt Geresa, az ott lakókat meg geresénusoknak hívták. (Károli fordítás)

Amikor az Úr Jézus kiszállt a hajóból, egyszer csak elé futott egy ember. Mezítelen volt, kiáltozott, és kővel vagdosta magát. Megszállott volt, akit a Sátán, az ördögök fejedelme kerített hatalmába egy tisztátalan lélek által. Látjuk, hogy ő milyen kegyetlen gazda! Az a szerencsétlen ember sírboltokban lakott, s olyan vad és erős volt, hogy összetörte a bilincseket, és szétszaggatta a láncokat, melyekkel többször is megkötözték. Senki sem tudta megfékezni, senki sem mert a közelébe menni.

A megszállott már messziről meglátta Jézust. Tisztelettel és félelemmel közeledett hozzá, nem úgy, mint egy közönséges halandóhoz.

Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, amely az embert fogva tartotta: "Menj ki, tisztátalan lélek ebből az emberből!" Ezért hajózott hát az Úr Jézus a tenger túlsó partjára! Hogy ezt a szerencsétlent megszabadítsa.

Az ember leborult Jézus előtt, és hangosan kiáltotta: "Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek (azaz kérlek mindenre, ami szent), ne gyötörj engem!" A Gonosz számára természetes, hogy kínozza az embert, de attól fél, hogy őt meggyötörjék. Retteg, hogy a gyötrelmek helyére kell jutnia.

Jézus megkérdezte tőle: "Mi a neved?" Nem mintha nem tudta volna, kivel van dolga, de azt akarta, hogy szolgáltassa ki magát a tisztátalan lélek.

Az így felelt: "Légió* a nevem, mert sokan vagyunk." Ebből kitűnik, hogy az ördögök olyanok, mint a katonák: állandóan hadat viselnek Isten, Isten Fia, az evangélium, s azok ellen, akik Istent őszintén szolgálják. Ellenük kell Isten gyermekeinek állandóan harcolniuk (Ef 6,12).

Alázatosan kérték tehát a tisztátalan lelkek, hogy Jézus ne űzze el őket arról a vidékről. A hegyoldalban, a víz mellett mintegy kétezer disznóból* álló nyáj legelt. Kérték, hadd menjenek a disznókba. Tehát nem egy másik emberbe, hanem tisztátalan állatokba. Jézus ugyanis sohasem engedte volna meg, hogy megint egy embert kerítsenek hatalmukba. S az, hogy a disznókba mennek, az ottani lakosságot kegyetlenül károsítja, amint látni fogjuk...

Jézus beleegyezett. Így a gadaraiak láthatták, hogy a gonosz hatalmak milyen kegyetlenek és könyörtelenek. A tisztátalan lelkek kijöttek az emberből, és beköltöztek a disznókba. Azok megvadultak, a meredekről a tengerbe rohantak, és belefulladtak a vízbe.

A disznópásztorok a városba futottak. Mindenfelé újságolták a hírt.

A város és a környék lakói, egész biztosan a disznók gazdái, kijöttek, hogy lássák, mi történt. Közben a tisztátalan lelkektől megszállott ember felöltözve ült Jézus lábánál, és eszénél volt. Amikor az emberek ezt meglátták, megteltek tisztelettel Jézus hatalma miatt. A pásztorok még egyszer elmondták, hogyan történt a dolog a megszállottal és a disznókkal.

A gadaraiak Jézust okolták a disznók elvesztése miatt, és tisztelettel bár, de kérték, hogy távozzék el a határukból. Talán attól is féltek, hogy még több büntetés éri őket bűnös életük miatt. Az ördögök pedig elégedettek lehettek, hogy az embereket távol tudják tartani Jézustól.

Az Úr Jézus engedett a kérésnek, és elindult a hajóhoz. A megszabadult ember kérlelte, hadd mehessen vele. Legszívesebben örökre Szabadítója mellett maradt volna. De Jézus mást tanácsolt: Menjen haza az övéihez, és vigye hírül nekik, milyen nagy dolgot tett vele az Úr, és hogyan könyörült meg rajta.

Az ember engedelmeskedett. Mindenkinek elmondta, hogyan szabadította meg őt Jézus a tisztátalan lelkektől. Nem a Sátán többé a gazdája – szereti Jézust, az Isten Fiát!

Az Úr Jézus pedig átkelt a hajón a túlsó partra, ahol Kapernaum városába ment.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

246

Jegyzetek: Decapolis – A Tízváros vidéke (deca = tíz; polis = város), görög városállamok, melyek együtt városszövetséget alkottak. Ezek a városok, északról dél felé, a következők voltak: Damaszkusz, Hipposz, Abíla, Canatha vagy Kenath, Gadara, Szkitopolisz, Dion, Pella, Geresa és Filadelfia. Damaszkusz kivételével részben Jezréel síkságán, részben a Jordánon túli vidéken voltak. (Lásd még a 256. lecke térképét!) Lakosságát, a régi szír várost kivéve, jórészt görögök alkották, így a vidék független terület volt. Virágzott a hellénizmus, sok ott lakó zsidó később görög szokásokat vett át. A városok három fontos kereskedelmi út mellett feküdtek. Szövetséget alkottak, így erőteljesebben tudtak fellépni a sok rablóbanda ellen, melyek a vidéket fosztogatták. Heródes Antipász volt a terület negyedes fejedelme. Légió – A római hadseregben egy légió kb. 6000 emberből állt. A Mt 26,53-ban tizenkét légió angyalról van szó. Disznók – A zsidó étkezési törvény szerint a disznó tisztátalan állat, a többi olyan állattal együtt, amely hasított körmű ugyan, de nem kérődzik, mint pl. a teve, a nyúl és a hörcsög (lásd 5Móz 14). Hogy a gadaraiak földjén disznókat tenyésztettek, az azt mutatja, hogy ott pogány emberek éltek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 210:1–2.4–5.9; 298:2.4; 461:1–5 Jertek, énekeljünk: 127; 153; 198 Harangszó: 24:1.5–6; 37; 47; 48 Dicsérjétek az Urat!: 51; 55; 83:2; 159:1.3 Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 38; 65; 82; 128

Megjegyzések: A Sátán hatalma korlátozott – Hatalmát ne becsüljük le, de túl se értékeljük! A megszállott viselkedéséből látjuk, mekkora ereje van, a légiónyi tisztátalan lélek kiűzéséből pedig Isten hatalma lesz nyilvánvaló. A gonosz hatalmakkal szemben Jézus nevét kell segítségül hívni. Nagy szükség van arra korunkban, hogy a Gonosz tevékenységére figyelmeztessük az embereket. Okkultizmussal és sátánizmussal naponta találkozunk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Új vallási jelenségek: az okkultizmus, sátánizmus és veszélyeik. (***)

• A drogok (alkohol, kábítószer, cigaretta, stb.), függőséget okozó szerek, tevékenységek hatása a személyiség fejlődésére, a társadalomba való beilleszkedésre. A függőség kialakulása, veszélyei és a védekezés lehetőségei. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Példamese megismerése Exupéry: A kis herceg c. meseregényéből. A majomkenyérfák története – csírájában elfojtani a gonoszt. (***)

• Monológ vagy párbeszéd írása a bibliai történethez kapcsolódva. (***)

• Élethelyzetek játéka a bibliai történethez vagy mai életünkhöz kapcsolódva: az evangélium hirdetése témakörében. (***)

Vázlat:

A Galileai-tenger Tízváros A gadaraiak földje – megszállott

– tisztátalan lélek (Sátán) "Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia?" Légió 2000 disznó – tenger szabadulás – "evangélista"

A gadarai megszállott meggyógyítása 246

***

Amikor Jézus közelébe értek... látták, hogy a megszállott, akiben a légió volt, felöltözve ül, és eszénél van...

Márk 5,15

Márk 5,19

elolvashatod a két igét. (Néhány szótöredéket már a helyén találsz.) Végül segíts őt fölsaruzni: rajzold oda a sarukat a lábaira!

Feldolgozás

*** 246

Munkalap: A feladat textusai:

Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsolt 50,15) Ha ...a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek. (Jn 8,36)

A munkalap igesora a mindenkori megszabadítottak életét is példázza, mégpedig négy lépcsőben. Beszélgessünk ezekről a gyerekekkel!

1. Szabadítás – szabadulás

2. Hálaadás – dicsőítés

3. Feladat – küldetés

4. Az örömhír hirdetése – az átadott üzenet A rejtvény is erről beszél képi nyelven:

A szétszaggatott láncszemek, és az összekevert igék a megszállottság állapotát, a megszálló hatalmak erejét fejezik ki.

Az ige helyreállítása a szabadítás mozzanata.

A sarutalpak és a felsaruzás pedig arról szólnak, amiről az Efezusi levél: "Álljatok meg tehát, ...felsaruzva lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével." (Ef 6,14–15)

Aranymondás:

Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett az Úr veled... (Mk 5,19b)

Vagy a munkalap előbb idézett igéje: Jn 8,36.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A Gonosz hatalma: A Gonosz, a gonoszság lelkei (Ef 6,11–12) valóságos hatalmak. Rejtőzködésük (okkult) célja, hogy ne vegyük komolyan, viccet csináljon belőlük az ember. Munkájuk azonban látható a világban. Erősebbek az embernél, de Isten hatalma nagyobb. Egyedül Jézus Krisztus mellett vagyunk biztonságban tőlük. Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Az okkultizmus, sátánizmus veszélyeit is megemlíthetjük. De vigyázzunk, nem jó túl sokat foglalkozni a Gonosz munkájával! Nehogy túlságosan fölkeltsük iránta a gyerekek érdeklődését, vagy fölösleges félelmeket idézzünk elő bennük. Mutassunk inkább arra, hogy nem kell mást tenniük, mint távol tartani magukat mindentől, ami nem Isten akarata szerint való. Lelkiismeretük figyelmeztetni fogja erre őket, ha Istennek és Krisztusnak az igéből való megismerésére törekszenek.

Megkötözöttségek: Más megkötözöttségek is vannak. Talán nem olyan súlyosak, mint a megszállotté, mégis fogságban tartják az embert, és saját erejéből nem, vagy csak nehezen tud megszabadulni.

• A drogokra gondolunk elsősorban, mely minden függőséget okozó szer (alkohol, kábítószer, cigaretta, kávé, stb.) gyűjtőfogalma.

De mért kell ezzel a gyerekek között foglalkoznunk? Mert a 12–14 éves korosztály már veszélyeztetett a drogfogyasztás szempontjából (a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet felmérése szerint). Persze figyelnünk kell csoportunk összetételére, szociális helyzetére, a veszélyeztetettség valós vagy csak potenciális lehetőségére. Beszélgessünk az alábbi szempontok mentén:

A drogok fajtái, jellemzői.

A függővé válás útja, veszélye, lehetőségei.

A függőség állapota, tünetei.

A szabadulás lehetőségei.

A mentő misszió.

• Ártatlannak tűnő dolgok, tevékenységek is válhatnak számunkra "droggá", függőséget okozó, megkötöző szenvedéllyé. Keressünk ilyeneket! (Pl. állandó evés – "nassolás", mániás fogyókúra, TV- és videománia, számítógép függőség, stb.) Mi ezekben a közös? Hogyan működnek? Kicsiben kezdődnek, de aztán uralmukba kerítik az embert. Végül tönkre is tehetik. Mint a majomkenyérfák a kisbolygót Exupéry: A kis herceg c. meséjében, ha nem gyomlálták ki idejében a hajtásait. Érdemes elővenni ezt a példamesét (5. fejezet)! Könnyen érthetővé teszi a gonoszság erőinek működési mechanizmusát. S bevési az üzenetet: "Gyerekek! Ügyeljetek a majomkenyérfákra!" S főleg arra, hogy az Úrral járjatok. Mert nála van a leghathatósabb védelem minden drogok és majomkenyérfák ellen.

* Az evangélium hirdetése:

• Beszélgessünk a történet alapján: Mit szeretett volna tenni a megszállott ember szabadulása után? Miért? Mit mondott neki ehelyett Jézus? Indokold ezt is! Miért volt nagyobb szükség a megszabadított szolgálatára otthon, az övéi között, mint Jézus mellett? (Milyennek ismerted meg a gadaraiakat a történetből?) Szerinted hogyan tehetett bizonyságot a volt beteg szabadulásáról, Jézus gyógyító hatalmáról? Hogyan hirdette az örömhírt honfitársainak? Fogalmazd ezt meg írásban, monológ vagy párbeszédes formában! Kis csoportokban játsszatok is el egy-egy esetet!

• Beszélgessünk a mi életünkhöz kapcsolódva: Ma hogyan fejti ki Jézus szabadító hatalmát? Mi mindentől szabadulhat meg egy ember? Mit jelent a bűntől való szabadulás valakinek az életében? Mik ennek a jelei? Hogyan tehet valaki bizonyságot erről? Hogyan hirdetheti az evangéliumot az övéi között? (A családja, iskolatársai, barátai körében.) Csak a szavak adnak erre lehetőséget? Játsszanak el a gyerekek kis csoportokban néhány élethelyzetet, amikor valaki bizonyságot tesz Jézus szabadításáról az övéi között!

247. Jairus leányának feltámasztása (a beteg asszony meggyógyítása) - Máté 9,18–26; Márk 5,21–43; Lukács 8,40–56

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 247

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Jézusnak hatalma van a betegségeken és a halálon.

* A hit Isten ajándéka, mely Hozzá nyit utat.

Előzmények:

A gadaraiak földjén, a Galileai-tenger túlsó partján az Úr Jézus megszabadított egy megszállottat.

Történet:

Amikor Jézus kiszállt a hajóból, Kapernaumban már nagy sokaság várta.

Jairus*, az egyik zsinagógai elöljáró jött azonnal hozzá. Egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves, nagyon beteg, haldoklik. Jairus mégis hitte, hogy Jézus meg tudja gyógyítani. Hitt Jézus isteni hatalmában.

Leborult a lába elé, és esedezve kérte: "Kislányom halálán van*, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon."

Jézus elindult Jairussal. A sokaság is követte Őt, és körülötte tolongott.

Volt köztük egy beteg asszony is, aki vérfolyástól szenvedett. (A törvény szerint ez tisztátalanságnak számított, úgyhogy nem mehetett sem a templomba, sem a zsinagógába!) Már tizenkét éve volt beteg. Sok doktornál járt, de csak elszegényedett, állapota pedig egyre romlott. Hallotta, hogy Jézus sok embert meggyógyított. Azt gondolta magában: "Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok." Ilyen nagy hite volt.

Valóban meg is érintette hátulról Jézus ruháját, és azonnal érezte, hogy teljesen meggyógyult!

Jézus is nyomban észrevette, hogy erő áradt ki belőle. Megkérdezte: "Ki érintett engem?"

A tanítványai így feleltek: "Látod, hogyan tolonganak körülötted, és ezt kérdezed?"

Jézus erre körülnézett, hogy lássa, ki tette. Tudta, ki volt az, mégis várt.

Az asszonyt nagyon megrendítette, ami vele történt. Remegve borult le Jézus előtt, és elmondott neki mindent. Jézus pedig így felelt: "Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!"

Még beszélgettek, amikor szomorú hírrel jöttek Jairushoz: "Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert!"

Jézus ezt hallva így szólt Jairushoz: "Ne félj, csak higgy, és meggyógyul!" S útnak indultak Jairus házához. Csak három tanítványa, Péter, Jakab és János mehettek be vele. Ők lesznek tanúi az eseményeknek.

A házban a siratóasszonyok* hangos jajveszékelése, és a gyászzenét fúvó fuvolások lármája fogadta. Így szólt a siránkozókhoz: "Miért csináltok ilyen zűrzavart és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik!"

Azok kinevették, mert tudták, hogy a leányka meghalt! Jézus mindenkit kiküldött, s a szülőkkel és a három tanítvánnyal bement a halottas szobába. Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: "Talitha* kúmi!", ami azt jelenti: "Leányka, neked mondom, ébredj fel!"

A leányka azonnal felkelt. Teljesen meggyógyult!

Jézus szigorúan megparancsolta a szülőknek, hogy ezt senki meg ne tudja. Adjanak most enni a leánykának, így láthatják, hogy teljesen egészséges. Mindazok, akik látták a csodát, nem tudtak hova lenni az ámulattól.

Jegyzetek: Jairus – "Jáir" görög alakja, annyit jelent "Ő megvilágosít". ...halálán van – A Mt 9,18-ban azt olvassuk, hogy a leányka már meghalt, amikor Jairus Jézushoz ment: "Az én leányom éppen most halt meg". Márk azonban azt írja, hogy a gyermek "halálán van", Lukács pedig szintén, hogy "halálán volt". Az "arti" görög szót lehet "most"-nak, "éppen most"-nak, de "mindjárt"-nak is fordítani. Az látszik a leghelyesebbnek, ha "mindjárt"-tal fordítjuk. A hírt hozók különben nem jöttek volna Jairus házából, hogy hírül adják a leányka halálát! Amikor Jairus Jézussal találkozott, egyáltalán nem volt biztos abban, hogy a gyermeke még él. Leányát haldokolva hagyta ott, hogy Jézust hittel segítségül hívja. Siratóasszonyok – A Bibliában csak egyszer van szó siratóasszonyokról: a Jer 9,16-ban. Tudott dolog, hogy Palesztinában és más közép-keleti országokban a gyászoló család siratóasszonyokat fogadott fel (és néhol fogad fel még ma is). Ez volt a foglalkozásuk. Kihullott könnyeiket korsócskákban megőrizték (gondoljunk csak a Zsolt 56,9-re: "...szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-e azoknak számát?" – Károli fordítás), hogy bizonyítsák, jól végezték munkájukat. Elképzelhető hát, hogy Jairusnál is voltak siratóasszonyok. Talán a zenészekkel együtt ők is kinevették Jézust, ezzel is bizonyítva, hogy szomorúságuk nem igazi, hanem foglalkozásszerű. Ha a leány élne, akkor talán elesnének a fizetésüktől. Mindezt azonban nem tudjuk bizonyosan. Talitha – Fiatal lány kedveskedő megszólítása arám népi dialektusban.

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

247

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:7; 30:1–2; 226:1; 238:5–7 Jertek, énekeljünk: 127; 174; 217 Harangszó: 26:6; 36; 51:1–2 Dicsérjétek az Urat!: 2:5; 51:1; 55:2; 87:1.5; 168 Erőm és énekem az Úr: 74:1–2; 83

• A bibliai történet jelenetekre osztása. Jelenetenként: címadás; szereplők, helyszín, párbeszédek megfigyelése; dramatizálás. (***)

• A bibliai történet elbeszélése írásban valamelyik szereplő nevében. (***)

• Kreatív szövegalkotás: imádság, hálaadó ének megfogalmazása bibliai szereplő (Jairus) nevében. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Az élőlények jellemzői, életjelenségek. Beszélgetés képek alapján. Élőlények és élettelen dolgok megkülönböztetése, csoportosítása. Tablókészítés. (*)

• A halál, pusztulás természetes okai. Különböző élőlények pusztulása. (*)

Biológia és egészségtan / Háztartástan (Technika)

• A menstruáció. Jelentkezése és zavarai. A menstruációval kapcsolatos személyi higiénia. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Arckifejezések ábrázolása: szomorú-vidám. (*)

• A bibliai történet nyújtotta élmény képi feldolgozása. Öröm kifejezése színekkel, arckifejezésekkel. (**)

Vázlat:

Kapernaum Jairus – a zsinagógai elöljáró leánya – 12 éves – beteg asszony – 12 éve beteg – megérinti Jézus ruháját nagy hit

hírnökök – Jairus leánya meghalt Péter, Jakab, János siratóasszonyok "Alszik" "Talitha kúmi" – "Leányka, ébredj fel" evés

Jairus leányának feltámasztása 247

***

Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok. Márk 5,28

A*h i t*

** * ** * *** *

* ** Zsi d* 11,1

Ne félj, csak higgy! Márk 5,36

Mert*ahogy az Atya

** * fe l

** * ** **** * ** * János *5,2 1

3.

Leányka, neked mondom, ébredj fel! 1. Márk 5,41 2.

Aki*hallja az én igémet, és

*** < 1'> *

hisz*abban,*ak i*el

* *** * * *** ** *

* J á n o s *5,24

Jairus leányának takarója nem lett halotti lepellé. A fenti szövetdarabokban három igét látsz elkezdve. Folytatásukat megtalálod a kép alatti szószövetben, ha a szövésminta szerint olvasod a sorokat. (Figyelj a sorszámokra, és az olvasás irányát jelző nyilakra!)

Feldolgozás

*** 247

Munkalap: A feladat textusai:

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (Zsid 11,1) Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. (Jn 5,21) Aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre se megy, hanem átment a halálból az életbe. (Jn 5,24)

A szövésminta alapján való tájékozódás: szabályosan ismétlődő ferde sorokban folyamatosan olvasni a szöveget balról jobbra, a nyíl irányában. Mindegyik ige a megfelelő sorszámú nyíllal jelölt négyzet betűjével folytatódik. Sorváltás lefelé haladva. Beszélgessünk róla, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a munkalap igéi!

Aranymondás:

Ne félj, csak higgy! (Mk 5,36b)

vagy: Az előbb idézett Jn 5,24 aláhúzott része.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

A hit ajándéka: A történet két példával mutatja be Jézus hatalmát és a hit erejét. Tudnak-e erre a gyerekek több bibliai példát is mondani? És a mindenapi életből vagy a történelemből? Lebilincselő lehet a hit erejéről való beszélgetés (bővebb kérdéssor található a kisiskolások ** Feldolgozás-lapján.). Hasznára lesz a gyermekeknek, ha megértetjük velük, hogy a hit "a kulcs", mellyel ajtót nyithatunk Isten tetteihez. De még a hit sem a mi érdemünk, hanem az Úr plántálja belénk. Tehát a belőle áradó erő is Istené.

Hit vagy félelem: Miért állítja szembe Jézus a félelmet és a hitet? Aki fél, az nem tud hinni? Vizsgáljuk meg alaposabban a kérdést Jairus esetén keresztül! Mit választott Jairus a kétségbeesés helyett, amikor lánya haldoklott? Emberi számítás szerint volt-e esélye? Szerinted mire gondolhatott, amikor Jézus segítsége késett a beteg asszony miatt? Te hogyan viselkedtél volna a helyében? Mit érezhetett, amikor meghallotta leánya halálhírét? Természetes volt-e, hogy félelem fogta el? Mi segített rajta? Tudsz-e még példát mondani arra a Bibliából, amikor valaki félt először, s utána erősödött meg a hite? Te milyen helyzetekben szoktál nagyon félni? Mit tehetsz ilyenkor félelmed ellen?

Egyéb ötletek:

A történet: Ez a történet eseményekben, drámai feszültségekben gazdag. Feldolgozhatjuk ebből a szemszögből is. (Érdemes a Márk evangélium szövege mentén haladni, ez a leggazdagabb.) Osszák fel a gyerekek a történetet jelenetekre, s mindegyiknek adjanak egy jellemző címet! (A kisiskolások ** Feldolgozás-lapján lásd bővebben!) Jelenetenként keressék meg a helyszínt, a szereplőket, a párbeszédeket! Játsszák el az egyes jeleneteket a párbeszédek szükség szerinti kiegészítésével! Fogalmazzák meg a történetet írásban valamelyik szemtanú nevében elbeszélve!

Gyász és öröm:

• Jairus házában sírtak és jajgattak az emberek, de még a fuvolák is. Ilyen volt a gyász az izráeliták körében. Tudtok-e más gyászszokásokról is a Biblia korából? (megszaggatták ruháikat, zsákruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre, leborotválták szakállukat, stb.) Nézzetek utána, hogyan gyászoltak/gyászolnak más népek! Hogyan gyászolt régen a mi népünk? (Tájegységenként is mások voltak a szokások, pl. Ormánságban a fehér gyászviselet.) Hogyan gyászolunk ma? Milyen szerepe volt/van ebben a sírásnak, siratásnak? Mit fejez ki? Szerinted szükség van-e rá? (Bővebben lásd a kisiskolások ** Feldolgozás-lapját!) Mi adhat igazán reménységet, vigasztalást a gyászolóknak?

• Jairus és családja számára Jézus csodálatos tette adott gyász helyett örömöt. A Bibliában több helyen is találunk példát arra, hogy Isten nagy tettét átélve valaki hálaéneket énekel. Pl.: Mózes hálaéneke (2Móz 15,1–18), Anna hálaéneke (1Sám 2,1–10), Dávid hálaéneke (Zsolt 30), Mária éneke (Lk 1,46–55), Zakariás éneke (Lk 1,68–79). Írd meg Jairus vagy Jairus feleségének hálaénekét, amit lányuk gyógyulása után énekelhettek! (Persze csak belső szobájukban Isten előtt, hogy engedelmeskedjenek Jézus hírverést megtiltó szavának.)

* A vérfolyásos asszony: Az asszony betegsége a nagyobb lányokat már különösen érdekelheti, hiszen maguk is abba a korba érnek, hogy – kinél korábban, kinél később – elindul a menstruáció. Az asszony viselkedéséből is látható, hogy ez mennyire kényes kérdés, bizonnyal nem véletlenül tartották tisztátalannak az izraeliták a havi tisztulás napjai alatt az asszonyokat. Nem árt a nagyobb gyerekeknek e történeten keresztül is találkozniuk azzal, hogy az asszonyi lét természetes velejárója a menstruáció, melynek zavaraival, problémáival ma már nőgyógyászok foglalkoznak.

Jairus leányának feltámasztása 247

**

Feldolgozás 247

**

Munkalap:

Mondassuk el egy gyermekkel a leányka meggyógyításának történetét! Elbeszélés közben a kellő pillanatban húzzák a megfelelő arcot a nyíláshoz! A rajzot természetesen kiszínezhetik. A papírszegélyek illesztéséhez lásd ezt a magyarázórajzot!

Aranymondás:

Leányka, neked mondom, ébredj fel! (Mk 5,41b)

vagy: Ne félj, csak higgy! (Mk 5,36b) Mindkét aranymondás tanításához alkalmazhatunk egy hangerő-játékot: Mondjuk el a mondatot különböző hangerővel, kiáltástól a suttogásig! Végül feltehetjük a kérdést: Vajon mitől függött Jézus szavának ereje? A hangerőtől? Vagy valami mástól?

Üzenet elmélyítése:

* A történet:

• A történet rendkívül izgalmas és eseménydús, érdemes mint elbeszélést alaposabban megfigyelni. Osszuk fel a gyerekekkel nagyobb egységekre, s mindegyik résznek adjunk egy találó címet! (Végezhetjük ezt közösen, de a részek behatárolása után lehet önálló munka is.)

Pl.: 1. Jairus Jézus lábainál

2. A beteg asszony

3. A halálhír

4. A leányka meggyógyul

• Részenként beszélgethetünk a következő kérdések alapján:

1. Mit kért Jairus Jézustól? Miért volt ez nagy dolog tőle? Jézus hogyan válaszolt a kérésére?

2. Mit tett eddig a beteg asszony gyógyulása érdekében? Mit használt mindez? Jézusról hallva mire szánta rá magát? Hogyan bizonyítja ez a hitét? Szerinted miért kellett Jézus előtt nyíltan is elmondania az igazságot?

3. Jairus hite eddig is erősen próbára volt téve. Mi az, ami most még inkább megpróbálja? Milyen segítséget kap ebben Jézustól?

• 4. Mit mondott Jézus a síróknak és jajgatóknak? Mért küldte ki őket? Mit mondott a leánykának? Mi történt erre? Mit mondott a szülőknek? Hogyan törődött még mindig a leánykával? A megbeszélés után mondják el a gyerekek a történetet a vázlat segítségével! Képzeljék el, hogy valamelyik részben mint szemtanú vannak jelen az eseményeknél! Mondják el az adott részben tapasztaltakat az illető nevében! Ezt írásban is megfogalmazhatják.

* Hit és hatalom: Két gyógyítástörténet kapcsolódik itt egybe, akár az Úr hatalma és az ember hite.

• Keressük meg a gyerekekkel az asszony és Jairus viselkedésének közös vonásait, gyökereit! Miért bíznak ennyire Jézusban, mikor helyzetük emberi számítás szerint kilátástalan? Mindketten leborulnak előtte. Mit fejez ki ez a mozdulat, amikor valóban szívből fakad? Jellemezd hát néhány szóval Jairus és a beteg asszony hitét! Tudsz-e még valakit említeni a Bibliából, aki hasonló hittel rendelkezett? Tudsz-e hasonló hitre példát mondani a mindennapi életből? Neked hogyan lehet hasonló hited? Milyen kérdésekkel fordulhatsz bizalommal az Úrhoz? Van-e köztük olyan, ami emberi számítás szerint lehetetlen? Kin múlik, hogy teljesednek-e kéréseid?

• Énekeljük el a "Szenved Jairus leánya..." kezdetű éneket (Jertek, énekeljünk: 217)! Az első versszak második sorát énekelhetjük az alábbi szövegváltozattal: "Atyja hittel kéri, várja...". Így az ember hite és Isten hatalma kimondva, énekelve is egybekapcsolódik – remélhetőleg a gyermekek szívében is.

Egyéb ötletek:

Gyász: A gyász sok mindent kifejezhet: megrendülést, fájdalmat, együttérzést; a halállal szembeni tehetetlenséget, de az eljövendő életbe vetett reménységet is. Hogyan gyászolnak nálunk ma? Hogyan gyászoltak régen? (Bővebben lásd a 238. lecke *** ** Feldolgozásának kérdéseit!) Milyen gyászhoz kapcsolódó szokásokat ismersz? Milyen szerepe volt (lehetett) a halott siratásának? Milyen szerepe volt a sírásnak, jajgatásnak a történetben? Hogyan lépett túl ezen Jézus? A cél nem a sírás, siratás lejáratása, hiszen maga Jézus is sírt Lázár sírjánál (Jn 11,35), siratta Jeruzsálemet (Lk 19,41), inkább az eljövendő örök életben való reménység felkeltése, amit Jézus akar ajándékozni nekünk (Róm 6,23).

Öröm: Gyász helyett öröm köszöntött a házra. Jairus hitének ajándéka életben visszakapott leánya és a szívét betöltő öröm.

• Rajzold le a családot a gyógyítás után! Színeid és az arcok örömtől sugározzanak!

• Énekeljetek el egy hálaadó, örömöt kifejező éneket!

• Fogalmazd meg Jairus hálaadó imáját, amit Istennek elmondhatott!

Jairus leányának feltámasztása 247

*

Nézd csak, Jairus leánya fekszik, arca beesett, szeme húnyva, oly beteg! Ágyban nyugszik halott csendben, nem tudnak az orvosok sem segíteni nagy baján.

Halld csak, Jairus leánya, apád szól a Férfinak, aki élve visszaad. Úr Ő életen, halálon, gyógyítása nem csak álom.

Munkalap:

A vers röviden mondja el a történet lényegét, miközben a gyerekek munkálkodnak.

A gyermekek kössék össze vonallal a számokat 1-tol 20-ig, és meglátják, amint Jairus leánya betegen fekszik az ágyban. Az óvodások még nem ismerik a számjegyeket. Ezért nekik mutassuk lépésről-lépésre, merre halad a vonal, miközben hangosan számolhatunk.

Szomorú és vidám arcot rajzolni nem lesz gond a gyerekeknek. De még jobban fog sikerülni, ha előtte mindannyian szomorú és vidám képet vágunk.

Aranymondás:

* Leányka, ...ébredj... (Mk 5,41b)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az élet:

• Beszéljünk mindenről, ami él!

Mit látsz magad körül? Mi van kinn az udvaron, az utcán, otthon a kertben? Mi van odakinn a réten, az erdő mélyén? stb.

Beszélgessünk természetet ábrázoló rajzok vagy fényképek segítségével! De lehet úgy is, hogy állatokat, virágokat, egyéb növényeket hozunk be a terembe.

Mondjuk el, hogy mindennek Isten adta az életet!

• Vegyünk elő két nagy ív papírt, egy fehéret és egy sötétet! A fehér papírt vágjuk ki virág-formára, s ragasszuk rá mindenféle élőlénynek a képét! A sötét papír legyen szabálytalan alakú, mint egy szikla, s ragasszuk rá élettelen dolgok képét!

• Olvassunk fel olyan verseket, melyek az életről szólnak, sok élőlény szerepel bennük!

Készítsenek a gyerekek rajzokat a versek alapján!

Mi is készíthetünk a témához játékos munkalapokat.

* A halál:

• Beszélgessünk arról, mi minden no és virágzik tavasszal, nyáron, s mennyire ellentétben áll ez a téllel!

Hogyan nőhetnek a növények és a virágok? Mi kell ehhez?

Mikor és hogyan hervadnak el?

Mutassunk nekik egy virágcsokrot! Már kezdenek a virágok hervadni. Hogy lehet az? Mi az oka?

Feldolgozás 247

Szobánk eldugott zugában

fekszik cirmos kis cicám.

Ó... milyen beteg szegényke,

még csak fel se néz reám.

Anyu mindig megitatja,

én meg fülébe súgom:

"Szeretnék játszani véled,

gyógyulj meg kis Cirmosom!"

Szobánk eldugott zugában

nagyon csöndes kis cicám.

Nem mozdítja fejét, lábát,

többet nem néz fel reám.

Apu sírt ás most a kertben,

hiszen Cirmos már halott.

Testét szépen beleteszi,

nyugodtan pihenhet ott.

Szobánk eldugott zugában

sírok, s ölembe veszem

macikámat, pedig anyu

új cicát ígér nekem.

De én nem kérek másikat,

csak Cirmosra gondolok,

s nem értem, hogy o ezentúl

miért nincs. Szomorkodok.

(Ans de Boer)

• Annak a halála, akit nagyon szeret, erősen megrendítheti az óvodást is. Nagyon nehéz örökre búcsút venni valakitől, akihez ragaszkodtunk.

A gyerekek nyíltan és őszintén tudnak beszélgetni erről. A hangsúlyt arra az életre helyezzük, amit az Úr Jézus akar adni, ha Övéi vagyunk. Akkor Ő halálunk után magához visz bennünket a mennybe.

Örökre (azaz: mindig, állandóan) nála lakhatunk, s ott soha többé nem leszünk betegek és szomorúak.

Voltál már valaha nagyon-nagyon szomorú?

Mondd el, hogy miért!

• Találkoztak már a gyerekek a halállal? Pl. Egy háziállat elpusztulása nagy bánatot okozhat.

Olvassuk el a gyerekeknek többször is a következő verset, s beszélgessünk róla, milyen érzéseket keltett bennük!

248. Két vak és egy néma meggyógyítása - Máté 9,27–34

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 248

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Jézus könyörül a betegeken.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus feltámasztotta a halálból Jairus leánykáját. Jairus háza felé tartva, útközben egy beteg asszony megérintette Jézus ruháját, és meggyógyult.

Történet:

Amikor az Úr Jézus eljött Jairus házából, két vak csatlakozott hozzá, és ezt kiáltotta: "Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!"

Ha egy zsidó Dávid Fiáról beszélt, mindig a Messiásra, a Szabadítóra gondolt, aki Dávid házából fog származni.

Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?"

Habozás nélkül azt felelték: "Igen, Uram!"

Az Úr Jézus ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: "Legyen a ti hitetek szerint!"

Erre megnyílt a szemük, és láttak.

Jézus erélyesen rájuk parancsolt, hogy senkinek se mondják el a történteket. De a vakok annyira hálásak voltak gyógyulásukért, hogy nem tudtak róla hallgatni. Elvitték Jézus csodatévő hatalmának a hírét az egész vidéken.

Itt megint azt látjuk, hogy a hit a kapocs a két vak nyomorúsága és Jézus hatalma között. Gyógyulásuk nem a hitük miatt történt, hanem válasz volt hitükre.

Amikor ezek mentek kifelé, egy embert hoztak be a házba, aki néma* volt, mivel megszállta az ördög.

Az Úr Jézus kiűzte, azaz megparancsolta a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki belőle. A néma megint tudott beszélni.

Itt valójában nem gyógyításról van szó. A hitnek sem volt benne szerepe. Itt Isten Fia és az ősellenség, a Sátán közti harcot látjuk. Az Úr Jézus mindig győztesként kerül ki ebből a harcból.

Az emberek elcsodálkoztak, és ezt mondták egymásnak: "Sohasem láttak még ilyet Izráelben!"

De a farizeusok másként gondolkodtak erről. Megvetőleg azt mondták: "Az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket." Szerintük tehát Jézus a Sátán hatalmát használta fel arra, hogy kiűzze az ördögöket. Ez természetesen nem lehet: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul" – mondta máskor Jézus (Mt 12,25). A farizeusok nem tagadhatták le a csodát, mégsem akarták Jézus hatalmát elismerni. Ezért követték el azt a bűnt, hogy Isten nagy munkáját ördögi műnek nevezték. Amit állítottak, az a Szentlélek munkájának káromlása volt.

Két vak és egy néma meggyógyítása Máté 9,27–34

Jegyzet: Néma – A görög szövegben itt "kófos" áll, ami egyaránt jelent süketet, némát, de süketnémát is. Mindenesetre ez az ember nem tudott beszélni, és valószínűleg nem is hallott. A gyermekeket fel kell világosítani arról, hogy a mai némák és süketnémák nem ördögtől megszállottak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 107:1; 146:6; 157; 300:2; 460:4 Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 247:1 Harangszó: 24:1.4–6; 31; 37:1 Dicsérjétek az Urat!: 35:2.5; 87:1; 163:1 Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 74:2; 110

A bibliai történet feldolgozása

248

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Szánalom, együttérzés, könyörület, segítő részvét emberi kapcsolatainkban és az élő környezetünkhöz való viszonyunkban. Beszélgetés, életjátékok. (** ***)

• A keresztyénség istenképének összehasonlítása más vallások istenképével a könyörületesség szempontjából. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A bibliai történet dramatizálása a párbeszéd alapján. (**)

• Bibliai párbeszéd kifejező, hangjátékszerű olvasása. (***)

• Dramatizált mai élethelyzetek a könyörület, segítségnyújtás témaköréből. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia és egészségtan / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Érzékszerveink. A látás, hallás, tapintás szerepe a tájékozódásban. Tájékozódó-játékok. (** ***)

• A szem és gyakori betegségei. A szembetegségek gyógyítása, a vakság. A vakság, mint népbetegség egyes országokban. (***)

Testnevelés

• "Szembekötősdi" típusú fogó- és egyéb mozgásos játékok. (**)

Vázlat:

2 vak "Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!" kérdés: "Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?" "Igen, Uram!" gyógyulás

megszállott – süketnéma farizeusok lebecsülése

...Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?"Ezt felelték: "Igen, Uram!"

Máté 9,28

A két vak még nemigen láthatott sem virágot, sem írástekercset. Ezután igen.A fölső tekercs megfelelő helyeire írd be a bal oldali virágok szirmaiban levő szavakat!Ugyanezt tedd az alsó tekercsnél a jobb oldali szirmokban levő szavakkal!Hogy melyik szó hova illik, megtalálod, ha jó a szemed és szereted a rendet!

Feldolgozás

*** 248

Munkalap: A rejtvények textusai:

Én vagyok az Úr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen? (Jer 32,27) Ó, Uram, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen. (Jer 32,17)

A munkalap, de a két vak megnyíló szeme is Isten teremtő, megújító hatalmáról beszél. A gyerekek egy-egy szirmot "letépve" a szó-szirmok között is felismerhetik a rendet. A fölső szirmokkal kell kezdeni, majd az óramutató járása szerint haladni, de közben a virágokon is lépegetni. A betűhelyek alapján mindez megtalálható. Ellenőrzésképpen keressék meg a gyerekek az igéket a Bibliában is!

Aranymondás:

"Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?" "Igen, Uram!" ( Mt 9,28b)

vagy: ...igen irgalmas és könyörületes az Úr. (Jak 5,11c)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Kérdés és válasz: "Van-e számomra lehetetlen?" "Hiszitek-e?" – az Úr e kérdés elé állította Jeremiást, a két vakot, s állít azóta is minden hívő embert. Olvassák el a gyerekek a jeremiási igéket párbeszédesen! Keressék meg a két vak történetéből a párbeszédet, és hangjátékszerűen olvassák fel azt! Próbálják meg éreztetni a rövid mondatok mögött is a drámai feszültséget! Ma ilyen formális párbeszéd nem képzelhető el Isten és ember között. Ő mégis megszólít és kérdések elé állít minket igéje által. S a mi válaszunk hívő, engedelmes életünk lehet, még akkor is, ha nem mondjuk ki szavakban. Keressünk olyan kérdéseket, amelyeket ily módon ma tehet fel nekünk Isten! S keressünk a kérdésekre adandó válaszokat is! Egy-egy kérdés-feleletet megfogalmazhatunk – jelképesen – párbeszéd formájában is Isten és egy mai ember (gyermek) között.

Könyörületesség: Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy példákat mondunk az emberekkel vagy állatokkal szemben való tényleges könyörületességről! Maguk a gyerekek is hozzanak erre példákat, így közösen tisztázhatjuk a könyörületesség fogalmát. Nem elég csak részvéttel lenni valakivel szemben, ha nem segítünk rajta. A könyörület cselekvő részvét, segítő részvétel a másik életében. Ám a mi segítségünk mindig hiányos. Az Úr Jézus könyörületessége viszont tökéletes, mivel Ő Isten.

• Keressék ki a gyerekek a következő igehelyeket: Mt 9,36; 15,32; Mk 1,41! Ők maguk fogalmazzák meg, mi a közös a felolvasott részekben!

Beszélgessünk arról, hogy az Úr könyörülő irgalma hogyan érvényesül a mai világban? Hogyan lehetünk általa mi is könyörülőkké?

• Kis csoportokban találjanak ki és játsszanak el a gyerekek olyan élethelyzeteket, amikor ők gyakorolhatják a könyörületességet, irgalmasságot! Az életjátékokat kövesse beszélgetés!

• Mi azt nagyon megszoktuk már, hogy Isten szerető, könyörülő Isten. De más is így gondolja ezt? Beszélgessünk más vallások istenképéről is! Pl. a hinduizmus pusztító, rontó istenei; az iszlám teljesítményorientáltsága, miközben bizonytalanságban marad az ember, hogy kedves-e Allah előtt; a természetvallások démonhite, akiknek mindenféle szertartással, áldozattal kell a kedvükben járni... s a világ ma is legnagyobb istene, a Mammon, mely nem ismer irgalmat.

Egyéb ötletek:

* Szembetegségek: Gyűjtsenek a gyerekek adatokat arról, s beszélgessünk róla, milyen szembetegségek léteznek! Melyik okoz vakságot? Melyik gyógyítható? Sok országban a vakság népbetegség. Gondoljunk csak az afrikai és ázsiai országokra, ahol az európai és amerikai orvos-csoportok futószalagon végzik a szemműtéteket. Különösen a hályog miatt vakulnak meg gyakran az emberek. A rossz higiéniai körülmények és a sok légy is közrejátszanak abban, hogy oly sokan vesztik el szemük világát.

* Vakon és látón: A vakság állapotának érzékeltetésére játszhatjuk a következő játékot (lásd még a 258. lecke ** *** Feldolgozását): Rendezzünk be a teremben – székek, padok, asztalok, stb. felhasználásával – egy labirintusszerű útvonalat különböző akadályokkal! Rendezkedés közben már jól megismerkednek a tereppel a gyerekek. Most menjenek végig rajta bekötött szemmel különböző nehezítés mellett:

valaki kézen fogva vezeti

valaki előtte járva szólongatva vezeti

– vezető nélkül, csak tapogatózva vagy egy bot segítségével tájékozódhat Végül menjenek végig rajta látó szemmel is, hogy megtapasztalják a két állapot közötti különbséget! (Némasághoz kapcsolódó feladatokat találsz a 256. leckében.)

Két vak és egy néma meggyógyítása ** 248

Két vak és egy néma meggyógyítása 248

**

Feldolgozás 248

**

Munkalap:

A feladat célja, hogy a gyerekekkel megismertessük, milyen a vakság. Ezáltal tiszteletet ébreszthetünk bennük azok iránt, akik e súlyos terhet hordozzák. A vakok sokkal többet tudnak, mint gondolnánk! Nagyon jó a hallásuk és a tapintó érzékük. Könnyen elutasítják a részvét minden formáját. De elfogadják a segítséget, ha valamit valóban nem tudnak megtenni, mint pl. átmenni egy forgalmas úton. Ne szégyelljünk ilyenkor segíteni nekik! Az álarcot és a pántokat lehetőség szerint vastagabb papírra fénymásoljuk, így tartósabb lesz. Természetesen színezni is lehet, de még az összeillesztés előtt. A pántok fölerősítése történhet tűzőgéppel is.

Aranymondás:

Könyörülj rajtunk, Dávid Fia! (Mt 9,27b)

és/vagy: ...igen irgalmas és könyörületes az Úr. (Jak 5,11c)

Üzenet elmélyítése:

* A történet: A történet rövid, tömör, Jézus és a két vak párbeszédére épül, ébren tartja a figyelmet.

• A gyerekek a történet megismerése után egészítsék ki ezt a hiányos szöveget!

• A gyerekek el is játszhatják a történetet, felhasználva az elkészített maszkokat. Ügyeljünk arra, hogy vegyék komolyan a játékot! A játék folytatódhat azzal, hogy mit tett a két ember gyógyulása után. Értessük meg a gyerekekkel, hogy magatartásuknak nem az engedetlenség a mozgatója, hanem az öröm.

* Könyörület:

• A két vak meggyógyításának története a könyörületességről szól. Beszélgessünk erről a gyermekekkel! Mi az, ami könnyen szánalomra indít téged? Történt-e már olyan, hogy nagyon megsajnáltál valakit, és segítettél neki? S volt-e, aki téged szánt meg, és segített neked valami nagy bajodban? Mesélj ezekről! Miért van szükség az emberek közt a szánalomra, odafordulásra, segítségnyújtásra? Te kinek tudsz még segíteni? Hogyan mutatott ebben példát Jézus Krisztus? Isten általa könyörült a bűnös világon. Hogyan?

• Játsszanak el a gyerekek kis csoportokban néhány olyan élethelyzetet, amikor a könyörületességet gyakorolhatják, majd beszéljük meg az eseteket! Pl.:

Találtok a parkban egy kis fészkéből kipottyant madárfiókát.

Kirándulás közben nyomotokba szegődik egy kiscica, és keservesen nyávog. Valaki biztosan meg akart szabadulni tőle, és messzire elvitte.

Kistestvéretek keservesen ordít a gyerekszobában, pedig már mennétek a játszótérre. Vajon mi lehet vele?

Egy vak néni toporog a zebra előtt, de olyan nagy a forgalom, hogy nem mer átmenni. Mikor zöldről megint pirosra vált a lámpa, akkor értek oda a barátoddal.

Egyéb ötletek:

* Szembekötősdi: A "szembekötősdi" játékok nemcsak jó hangulatot teremtenek, hanem segítenek átélni azt az állapotot, amikor látás híján egyéb érzékszerveinkre vagyunk utalva. Tulajdonképpen tájékozódó-játékok ezek. Próbáljunk ki egyet(-kettőt) a felsorolt lehetőségek közül:

• Körbeülnek a gyerekek, valakit pedig a kör közepére ültetünk. Az ő szemét bekötjük. Valakinek halkan oda kell lopóznia hozzá. A bekötött szeműnek ki kell találnia, hogy ki az? Segíthet a hallása: merről érkezett, de meg is tapogathatja a "látogatót". Ha kitalálta, ki az, helyet cserélnek. Ha nem, valaki más érkezik.

• A körben néhány gyereknek bekötjük a szemét, majd tárgyakat helyezünk el a kör közepén. A bekötött szeműeknek négykézlábra ereszkedve kell a tárgyak közül egyet elvenniük. A körben ülők szavaikkal segíthetnek. Ha megvan a tárgy, meg is kell azt nevezni.

• Mindenki ismeri az "Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró" énekével kísért fogójátékot. Itt a hallásnak és a tapintásnak szintén egyaránt jelentősége van. A bekötött szemű fogónak a gyerekek csúfolódó hangja után, de a kezével tapogatva kell tájékozódnia.

• Vakvezetés hang alapján: Valaki "vak" lesz, valaki "vezető". A többiek szétszóródva a teremben "akadályok". Közöttük kell a "vezetőnek" a "vakot" a terem egyik végéből a másikba vezetnie csak a szavai segítségével. Ehhez a többieknek nagy csendben kell lenniük. Ha sikerült, tegyék meg ugyanazt az utat karonfogva. A "vak" érzékelheti, mennyivel nagyobb biztonságot ad a közvetlen segítség.

249. Jézus kiküldi tizenkét tanítványát -Máté 9,35–11,1; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 249

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Az Úr Jézus apostolai az Ő követei.

* Ő ma is keresi, kit küldhet el követeként az emberek közé.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus először két vaknak adta vissza a szeme világát, azután egy némát szabadított meg egy tisztátalan lélektől, úgy, hogy a néma megszólalt.

Történet:

Az Úr Jézus tanítványaival bejárta Galileát. Mindenütt tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, melyben igazság és irgalmasság uralkodik. Meggyógyította a betegeket is. Látva a szegényeket és a nyomorultakat, megszánta* őket, könyörületességre indult irántuk. Elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Tudta, hogy rá, a jó Pásztorra van szükségük, hogy el ne vesszenek. Milyen tudatlanok és gondatlanok voltak, teljes bizonytalanságban éltek. Az írástudók és farizeusok nyújtottak ugyan nekik némi lelki segítséget, de megterhelték őket törvényeikkel, és nem tanították nekik, hogy csak a Messiásnál találnak oltalmat.

"Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" – mondta az Úr Jézus a tanítványainak. A népnek szüksége van jó igehirdetőkre, akik betelve Szentlélekkel, megmutatják nekik a jó utat.

A tanítványok számára nagy bátorítás volt, hogy "az aratnivaló sok". A földműves örül, ha a szántóföldeken bőven termett a gabona. A tanítványoknak, mint Jézus követeinek, apostolainak* sok lesz az aratnivalójuk.

Az Úr Jézus magához hívta tizenkét tanítványát. Kiküldte őket kettesével, hogy járják be az országot. Hatalmat adott nekik, hogy a tisztátalan lelkeket kiűzzék. Felhatalmazta őket, hogy mindenféle betegséget és erőtlenséget gyógyítsanak, halottakat támasszanak fel, és leprásokat tisztítsanak meg. Hirdessék az embereknek: térjenek meg, mert elközelített a mennyek országa!

Megbízatásuk végleges, de most még csak tanulják az apostolságot. Igazi munkájuk majd csak pünkösd után kezdődik, amikor a Szentlélek eljön rájuk (lásd ApCsel 2; 321.lecke).

A tizenkét apostol neve pedig ez: Simon Péter és testvére, András; Fülöp és Bertalan (Nátánáel); Tamás és Máté (az egykori vámszedő, Lévi); Jakab, az Alfeus fia és Taddeus; Simon, a Kananeus (vagy Zélóta) és Júdás, az Iskáriótes, aki el is árulta Őt.

Ez a tizenkét ember most Jézus apostola. Mesterük utasításokkal látja el őket.

Nem szabad a pogányokhoz menniük, sem a samáriaiak városaiba betérniük, csak Izráel házának elveszett juhaihoz menjenek.

Az apostoloknak útközben nagyon egyszerűen kell élniük. Nem vihetnek magukkal az erszényükben se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt, se tarisznyát az ételnek, se két alsóruhát, se sarut, se botot. "Mert méltó a munkás a kenyerére", azaz Isten gondoskodni fog róluk.

Jézus kiküldi tizenkét tanítványát Máté 9,35 – 11,1; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6

Azt is megmondja nekik Jézus, hogy hogyan viselkedjenek az emberekkel szemben. Ha bemennek egy városba vagy faluba, először tudják meg, hogy ki méltó ott arra, hogy annál megszálljanak. Ha elmennek ahhoz a házhoz, mondják azt: "Békesség ennek a háznak!" (Lk 10,5) Ha méltó rá a ház, békesség száll rá*, ha pedig nem méltó, a békesség visszatér a tanítványokra. Ott maradjanak, egyenek és igyanak velük. Ne menjenek házról házra!* Ha pedig valaki nem akarja befogadni őket, vagy nem hallgatja meg szavukat, menjenek ki a házból vagy városból, és még a port is verjék le a lábukról. Sodoma és Gomora földjének (lásd 1Móz 19; 17. lecke) elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint annak a városnak.

Jézus úgy küldi el a tizenkettőt, mint juhokat a farkasok közé. Ezért legyenek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. Óvakodjanak az emberektől! Át fogják őket adni a törvényszékeknek, és megkorbácsolják a zsinagógáikban, sőt helytartók és királyok elé hurcolják őket, mivel Jézus követői. Így lesznek Uruk tanúbizonyságai mind a föld nagyjai, mind a pogányok előtt.

De bátorítja is tanítványait: Amikor átadják őket a bíróknak, ne aggódjanak, hogy miképpen vagy mit mondjanak, mert megadatik nekik abban az órában. Ugyanis nem ők lesznek, akik beszélnek, hanem Atyjuk Lelke szól általuk. Sok gyűlölet és irigység támad majd amiatt, amit hirdetnek. Testvér a testvér ellen támad, az apa pedig a gyermeke ellen, a gyermekek a szüleik ellen, és megöletik őket. Az apostolokat is gyűlölni fogja majd mindenki Jézus nevéért. De aki mindvégig kitart, az üdvözül.

Még egy tanácsot kapnak: Ha az egyik városban üldözik őket, meneküljenek a másikba, mert még végig sem járják Izráel minden városát, mire eljön az embernek Fia.

A tanítvány nem feljebbvaló a mesterénél, sem a szolga az uránál. Elég a tanítványnak, hogy olyanná legyen, mint a mestere. Ugyanis, ha a ház urát Belzebubnak nevezték el, mennyivel inkább házanépét. (Itt az Úr Jézus többek között azoknak az írástudóknak a szavaira céloz, akik azért jöttek Kapernaumba, hogy Őt letartóztassák, azt állítva, hogy Belzebub* a mestere (lásd Márk 3,22). Az apostoloknak nem kell rettegniük, mert nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit Jézus a sötétségben mond nekik, azt mondják el a világosságban; amit fülbe súgva hallanak, azt a háztetőkről hirdessék. Ne féljenek azoktól, akik a testet ugyan megölik, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljenek, aki a lelket is meg a testet is elvesztheti a pokolban.

"Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok." Isten számára értékesek a tanítványok, és védelmébe veszi őket. "Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, Életkor aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is

***

megtagadom mennyei Atyám előtt."

A bibliai történet feldolgozása

249

Jézus nem azért jött, hogy békességet hozzon a földre. Azért jött, hogy kardot, azaz harcot hozzon. Hogyan? Miatta az emberek küzdeni és veszekedni fognak. A fiú szembeszáll apjával, a lány az anyjával, a meny az anyósával. Így az embernek ellensége lesz a háza népe, amikor az egyik követni akarja az Úr Jézust, a másik nem. Jézus azt mondja, hogy aki jobban szereti apját vagy anyját, fiát vagy lányát, mint Őt, nem méltó hozzá. Aki nem veszi fel keresztjét, és nem követi Őt, nem méltó hozzá. "Aki megtalálja életét, az elveszti azt." Ami annyit jelent: aki azt hiszi, hogy megtarthatja életét Krisztus nélkül, az ezért fog elveszni. "Aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt."

"Aki titeket befogad, engem fogad be" – mondja az Úr Jézus – "és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem." Ha Krisztus által fogad be az ember valakit, az Atyát is befogadja. Aki "egynek e kicsinyek közül", azaz az apostoloknak – és mindenkinek, aki az Ő nevében az evangéliumot hirdeti – csak egyetlen pohár friss vizet ad inni, mert az tanítvány, azt Jézus meg fogja jutalmazni.

A tanítványok útnak indultak, az Úr Jézus pedig a környékbeli városokban hirdette az igét.

Az apostolok pontosan teljesítették Jézus parancsát. Hirdették az embereknek, hogy térjenek meg. Gonosz lelkeket is űztek ki, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak.

Nincs szó arról, hogy az apostolok meddig voltak távol. Visszatérve beszámoltak Jézusnak körútjukról. (Márk 6,30)

Jegyzetek:

Szánalom – Az itt használt "megszánni" ige többet jelent a törődésnél. Azt jelenti:

irgalmasságot gyakorolni valakivel, megkönyörülni valakin, szánalomból nyújtani segítséget

és védelmet. Mindezt szeretetből, mely cselekedetekben nyilvánul meg. Dávid Fia

irgalmasságáról már a Zsolt 72,12–13 is jövendölt.

Apostolok – Máté és Márk evangéliuma csak itt nevezi a tanítványokat "apostolok"-nak:

Mt 10,2 és Mk 6,30. Lukács többször is használja ezt az elnevezést: Lk 6,13; 9,10; 11,49;

17,5; 22,14 és 24,10. Lukács a Lk 6,13-ban közbevetőlegesen azt írja, hogy Jézus a tizenkét

tanítványt "apostolok"-nak is nevezte.

Az Apostolok Cselekedetei mindig "apostolok"-nak nevezi, és azóta is így említik őket.

Amikor "tanítvány(ok)"-ról van szó, ő(k) mindig Jézus Krisztus (így az apostolok) új

követője/követői, pl. az ApCsel 6,1.7-ben "nőtt a tanítványok száma", és az ApCsel 19,1

ben: Pál Efézusban "néhány tanítványra talált". Kedves, hogy egyszer az ApCsel 9,36-ban

a "nőtanítvány" szó is előfordul: ő Tábita (Dorkász).

Az "apostol" szó azt jelenti: "küldött" vagy "követ". Ez a szó az Újszövetségben főként a tizenkét apostolt jelenti, akik közül árulása és öngyilkossága miatt kivált Iskáriótes Júdás. Helyére Mátyás került (lásd ApCsel 1,26). Később Pál is Jézus Krisztus apostola lett, őt is az Úr Jézus Krisztus hívta el. Apostolnak nevezték még Barnabást is (lásd ApCsel 14,14). Másokat, mint pl. Epafrodituszt a Fil 2,25-ben "küldött"-ként említik. A görögben ez is "apostol" ("apostolos"), egy kissé más jelentéssel, t.i. őket egy gyülekezet "küldi", hogy üzenetet adjanak át. A Zsid 3,1 magát Krisztust is "apostol"-nak nevezi: "hitvallásunk apostola és főpapja". Látjuk tehát, hogy az "apostol" nem mindig címet jelent. Péter, amikor az Úr Jézus mennybemenetele után arról szólt, hogy ki kell egészíteni az apostolok számát, azt mondta, olyat válasszanak apostollá, aki egész idő alatt együtt járt velük, kezdve a János keresztségétől, és tanúja volt az Ő feltámadásának. Erre az utolsó feltételre hivatkozott Pál, amikor apostoli tekintélyét védte (1Kor 9,1). Ugyanis Saul a damaszkuszi úton a feltámadott Úr Jézust hallotta (lásd ApCsel 9,1–7; 332. lecke). Békeüdvözlet – Általános izráelita köszöntés a Zsolt 134,3-ból: "Áldjon meg téged a Sionról az Úr, aki az eget és a földet alkotta!" Ne menjenek házról házra – Az első látogatás alkalmával a háziak általában a legjobb ételeket teszik az asztalra a vendég iránti tiszteletből. Ha az apostolok állandóan más családhoz mennének, ez mindig megismétlődnék. Ez nem felelne meg annak az egyszerű életmódnak, melyet Mesterük megparancsolt nekik. Belzebub – Eredetileg Baál-Zebub, azaz a "ház ura" és a "legyek ura" is, a filiszteus Ekron istene (lásd 2Kir 1,2). Ez az isten védett a legyek ellen, és elő is hívhatta azokat. Belzebub a "ház ura" is, és azé a házé is, ahol a démonok laknak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 78:1–2; 107:1.11; 378:6–7; 396; 397 Jertek, énekeljünk: 239 Harangszó: 45; 46; 47 Dicsérjétek az Urat!: 5; 59; 69; 82 Erőm és énekem az Úr: 12:3; 78:1.3; 115; 128; 129

A bibliai történet feldolgozása

249

Megjegyzés: Mit jelent az Úr Jézus apostolának lenni? – Hallhattuk, hogyan képzelte el az Úr Jézus az apostolságot. Kinek lenne hozzá kedve? Mégsem olvasunk arról, hogy az apostolok visszarettentek volna tőle. Bátran indultak útnak. A Szentlélek segítsége nélkül az nem lett volna lehetséges. Bár nem vagyunk apostolok, mégis Jézus Krisztus gyülekezete minden tagjának feladata, hogy küldötteként bizonyságot tegyen róla. Hogy ez nehéz, azt már sokan megtapasztalták az elmúlt századok folyamán. Szó szerint beteljesedett, amit az Úr Jézus mondott: nem fogadják be, kigúnyolják, bebörtönzik, elítélik, sőt meg is ölik őket. De mégis, aki igazán keresztyén akar lenni, nem habozik bizonyságot tenni arról az üdvösségről, melyet Krisztusban talált meg! Gondoljunk itt különösen azokra a lelkipásztorokra, misszionáriusokra és evangelizátorokra, akiknek minden körülmények között el kell végezniük a munkájukat.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Jeles személyek az egyház- és missziótörténetből. Hozzájuk fűződő történetek. (***)

• Mit jelent ma az evangélium? Misszió ma. Kapcsolat keresztyének és nem keresztyének között. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Az evangélium üzenetének megfogalmazása újsághír formájában. (***)

• Dramatizálás a bibliai történethez vagy mai élethelyzethez kapcsolódva. Téma: a jó hír, az evangélium továbbadása. (***)

Vázlat:

Galilea tanítványok: apostolok – kettesével Jézusról bizonyságot tenni hatalom

Péter és András Jakab és János Fülöp és Bertalan (Nátánáel) Tamás és Máté (Lévi) Jakab, az Alfeus fia és Taddeus Simon, a Kananeus (Zélóta) Júdás, az Iskáriótes

Jézusért elindulni

Jézus kiküldi tizenkét tanítványát 249

***

Menjetek el és hirdessétek:

Máté 10,7

Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek

Márk 16,15

Feldolgozás

*** 249

Munkalap: A rejtvények textusai:

Menjetek el és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! (Mt 10,7) Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. (Mk 16,15)

A saru nélküli, saru- és cipőtalpas lábnyomok is jelzik, hogy a tanítványok kiküldése nem a történetben megismert egyetlen esetre korlátozódik: Jézus a mindenkori tanítvány feladatának szánta az evangélium hirdetését. Ebben a láb-nyom-kereső rejtvényben a gyerekek játékosan érthetik meg ezt. A mezítlábnyomok és sarutalpnyomok a felső, a cipőtalpnyomok az alsó igébe vezetnek. S ha van kedvük folytatni, valahová berajzolhatják saját lábnyomaikat az ézsaiási igével.

Aranymondás:

A munkalap előbb idézett két igéje közül az egyik: Mt 10,7 vagy Mk 16,15.

és/vagy: Itt vagyok, engem küldj! (Ézs 6,8)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Az örömhír: Az apostoli küldetés látszólag távol áll a gyerekektől. Ám ez tévedés.

• A beszélgetést kezdjük mai példával. Az újságok, a TV, rádió tele van hírekkel, hirdetésekkel. Mi mindent hirdetnek, adnak hírül egymásnak az emberek? És miért? Te mit szoktál elújságolni, hírül adni a társaidnak? Mondjál erre példákat! Ha szíveden viselsz egy jó ügyet, tudsz-e arról hallgatni? Ugye nem? Ha pedig feladatul kapod egy üzenet továbbadását, ugye még inkább megteszed? Mi kell ahhoz, hogy a Jézusról szóló örömhír is ezek közé tartozzon? Nos, az Úr Jézus megbízását minden hívőnek adja. Nem szabad hallgatnunk az evangéliumról. Természetesen nem lehet mindenki lelkipásztor, evangelizátor vagy misszionárius. De mindenki számára akad elég feladat!

• Újsághír formájában fogalmazd meg tömören és meggyőzően, mit jelent ma az örömhír (evangélium) az embereknek!

* A megbízás: Jézus párosával küldte ki tanítványait, a gyerekek is alkossanak párokat, s úgy végezzék feladataikat!

• Minden pár együtt olvassa el a Máté evangéliumából a megbízatás igéit: Mt 10,5–10 (11–15)! Majd ez alapján válaszoljanak a következő kérdésekre írásban, vázlatszerűen (készíthetünk nekik kis feladatlapokat is): Mit tiltott meg Jézus? Milyen feladatot kaptak? Mit ígért tanítványainak?

• Hasonlítsák össze ezt a megbízást azzal, amelyet Jézus mennybemenetele előtt adott a tanítványainak (Mk 16,15; vö. Mt 28,18–20)! Melyek a jellemző hasonlóságok és különbségek? Mi az, ami ezekből ránk is vonatkozik?

• Beszéljük meg: Jézus előbb saját népét szerette volna összegyűjteni. Azt akarta, hogy az apostolok bizalma erősödjön Urukban. Ne a pénzükben, erejükben bízzanak, hanem Őbenne. Ezért nem vihettek semmi útravalót. Hogy csodálkozhattak és dicsérhették az Urat, hogy mégsem volt semmiben fogyatkozásuk (Lk 22,35)! Ma is küld ki az Úr tanítványokat, hogy hirdessék az evangéliumot. De ma nem tiltja meg, hogy pogányokhoz menjenek, sőt azt se, hogy pénzt stb. vigyenek magukkal.

• Két-két párból alkossanak a gyerekek csoportokat, s így játsszanak el egy-egy elképzelt jelenetet a tanítványok útjáról: ahogyan betérnek egy házba, hirdetik az Isten országáról szóló örömhírt, gyógyítanak, vagy csak egyszerűen együtt vannak, esznek, beszélgetnek a háziakkal.

* A misszió:

• Keressünk jeles személyeket és hozzájuk kapcsolódó jellemző történeteket az egyház- és külmisszió történetéből! Egy-egy gyerekpáros kapjon egy személyt és történetet, s közösen készüljenek fel az illető bemutatására. A bemutató lényegre törő és érdeklődést keltő legyen. Valódi híradás.

• Beszélgessünk róla, mi minden kell ahhoz, hogy ma valaki misszionárius legyen! Isten elhívása, sok-sok tanulás, pénz (amit egyéni támogatóktól és gyülekezetektől kapnak), megfelelő egészségi állapot stb. Bárcsak imádkozó gyermekcsoportok alakulnának, akik a missziót a szívükön viselik! Olyan csoport is létezik, akik az imádság mellett rendszeresen gyűjtenek egy általuk ismert magyar misszionárius számára. Hiszen magyar misszionáriusok is vannak ma már Equadorban, Indiában, Kínában, Papua Új-Guineában, s vannak, akik most tanulnak, hogy azok lehessenek. Nagy megtiszteltetés, ha valakit Isten erre hív el, s mi imádsággal, pénzzel támogathatjuk őket! Aki erre vállalkozik, az sok veszélynek, kényelmetlenségnek teszi ki magát. A Megváltó iránti szeretet fűti őket és az elveszettek miatti aggódás, ezért nem mérlegelnek.

• Te hogy lehetsz ma "apostol", azaz küldött? Mivel kezdenéd? A Márk 6,7-ben ez áll: "...magához hívta... kiküldte őket..." Tehát Jézushoz kell menni először, aki újra és újra bátorít, felruház a kellő "ajándékokkal" (ide tartoznak a Lélek "gyümölcsei" is), és aztán elindulni mások felé. Nem idegen országokba, hanem az osztálytársaidhoz, a szomszéd nénihez, egy családtaghoz... Te mit mondanál neki és hogyan? S vajon elég csak beszélni? Ne csak beszélgessetek erről, hanem kis csoportokban játsszatok el egy-egy mai élethelyzetet, amikor hirdetheted az örömhírt valakinek! Átadhatod az üzenetet: Jézus érte is meghalt... S aztán legyél valóban küldötté a környezetedben!

250. Keresztelő János elfogatása és halála - Máté 14,1–12; Márk 6,14–29; Lukács 3,19–20;9,7–9

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 250

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Hűség mindhalálig. Az Úr segít ma is, hogy hűségesek legyünk hozzá.

Előzmények:

Az apostolokat az Úr Jézus kiküldte, hogy

prédikáljanak, betegeket gyógyítsanak és tisztátalan

lelkeket űzzenek ki.

A most következő eset valószínűleg akkor

történt, amikor az apostolok úton voltak.

Történet:

Keresztelő János már valószínűleg egy éve Heródes Antipász* palotájának a börtönében volt Tibériásban*. Heródes azért vettette börtönbe, mivel János megdorgálta őt, mert meg nem engedett házasságban élt Heródiással, féltestvérének, Heródes Fülöpnek a feleségével, aki unokahúga volt. Heródiás leányával, Salóméval* együtt lakott most Heródes Antipásznál.

Heródiás uralkodni vágyó, bosszúszomjas asszony volt. Nem bocsátotta meg Jánosnak, hogy állandóan élesen bírálta Antipásszal való meg nem engedett kapcsolatát. Alkalmas pillanatra várt, hogy eltegye az útból. Heródes Antipász ezt nem merte megtenni, mert félt a néptől, amelyik Jánost nagy prófétának tartotta. Antipász sokszor kihozatta a börtönből Jánost, és szívesen hallgatta. Egyre jobban János hatása alá került, sőt félt tőle, mert tudta, hogy János szent és igaz ember. Így Heródiásnak nem volt rá lehetősége, hogy Jánost megölesse.

Heródes születésnapjára sok magas rangú vendéget hívott meg: tanácsosait ("főembereit", a (római) vezéreket, és Galilea előkelőit. A lakoma alatt Salómé táncolt előttük. Tisztességes nőnek ez eszébe se jutna, de Salómé nyilván nem maradt el feslettségben az anyja mögött.

Heródesnek annyira megtetszett a lány tánca, hogy meg akarta jutalmazni: "Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked." Meg is esküdött neki: "Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is!" (Heródes valójában semmit sem adhatott, mert csak névleges király volt a tartomány felett, egy "bábkirály". A nagyot akarta játszani vendégei előtt.)

Salómé anyjához ment tanácsot kérni, és megkérdezte tőle: "Mit kérjek?"

Most itt volt a jó alkalom Heródiás számára! Habozás nélkül felelte: "Keresztelő János fejét."

Salómé megfogadta a borzalmas tanácsot. Sietve bement a terembe, és szemrebbenés nélkül mondta Heródesnek: "Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét."

Heródest nagyon elszomorította a különös kérés. De mindenki hallotta esküjét, s ő túl gyáva és gyenge volt ahhoz, hogy megtagadja a kérést.

Parancsot adott a hóhérnak a kivégzésre, aki lefejezte Jánost, és elhozta a fejét egy tálon.

Meghallva ezt János tanítványai elvitték a holttestét, és eltemették.

Heródes, mint Galilea negyedes fejedelme, hallotta, hogy a Názáreti Jézus mindenfelé prédikál, betegeket gyógyít, tisztátalan lelkeket űz ki, és halottakat támaszt fel. Nem tudta, mit is gondoljon minderről. Ugyanis némelyek azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a

Keresztelő János elfogatása és halála Máté 14,1–12; Márk 6,14–29; Lukács 3,19–20;9,7–9

halálból, és Jézus személyében megjelent. Mások meg azt mondták, hogy ő Illés, vagy valamelyik régi próféta.

"Jánost lefejeztettem, de ki lehet az, akiről ezeket hallom?" – töprengett Heródes, és nem csoda, hogy ettől kezdve igyekezett látni Jézust. (Tudjuk, hogy ez sikerült is neki, amikor Jézust elfogatása után Pilátus elküldte hozzá /lásd Lk 23,8–12/. Jézust meglátva aztán megnyugodott. Nem, ő nem János. Ezért kigúnyolta és visszaküldte Pilátushoz.)

Jegyzetek: Heródes Antipász, Heródes Fülöp és Heródiás – Nagy Heródesnek, a betlehemi gyermekgyilkosnak tíz felesége és tizenöt gyermeke volt. A Biblia ezek közül négyet említ: Arkhelaosz (Mt 2,22) és Heródes Antipász, Galilea és Perea negyedes fejedelme (Mt 14,1; Lk 3,1; 9,7; 23,7), Malthace fiai; Fülöp, Kleopátra fia, Heródes Fülöp, Mariamnenak, Simon főpap leányának a fia (Mt 14,3; Mk 6,17; Lk 3,19). Egy másik fia, Arisztobulusz volt I. Heródes Agrippa és Heródiás apja (ApCsel 12). Látjuk tehát, hogy Heródiás nagybátyjához ("félnagybátyjá"-hoz) ment feleségül (a zsidó törvények szerint ez vérfertőzés volt). Aztán Heródes Antipász elcsábította, hogy legyen az ő felesége. Emiatt feleségét, a petrai Arábia (fővárosa az Araba folyó mellett fekvő Petra, félúton a Holt-tenger és a Vörös-tenger között, tehát a régi Edóm területén) királyának, Aretásznak a leányát elzavarta (Aretászt a 2Kor 11,32 említi). Heródes Antipász és Heródiás házassága három okból is elítélendő volt: a/ Heródes Antipász felesége még élt; b/ élt még Heródiás férje is; c/ Heródiás Heródes féltestvérének a gyermeke volt.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

250

Heródes Antipásznak nem sok örömöt jelentett a Heródiással való házassága. Az asszony ugyanis hataloméhes volt, és irigykedett testvérére, Agrippára, aki a római császártól királyi címet kapott, míg Antipász csak tetrarkha (negyedes fejedelem) volt, és csupán udvariasságból nevezték "király"-nak. (A három evangélista is "király"-nak nevezi). Heródiás rávette hát Antipászt, hogy menjen el Rómába, és kérje Caligula császártól ugyanezt a kegyet. Agrippának azonban sikerült féltestvérét a császárnál gyanúba keverni, úgyhogy Antipászt megvádolták hazaárulással. Büntetésül a galliai (franciaországi) Lugdunumba (Lyonba) száműzték. Tibériás – Ezt a várost Heródes Antipász kb. Kr. u. 26-ban építtette a Galileai-tenger nyugati partján. A legnevezetesebb épület a királyi palota volt. Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történt elpusztítása után Tibériás lett a zsidó tudományos székhely. János evangélista a Galileaitengert erről a városról Tibériás tavának nevezi (Jn 6,1). Salómé – Az evangéliumok nem említik a nevét, de a világi történelemből ismert. Nem Heródes Fülöp és Heródiás leánya volt, hanem Heródiásnak egy korábbi házasságából származott. Később férjhez ment nagybátyjához, Fülöp negyedes fejedelemhez, még később pedig Aristobuluszhoz (természetesen nem a nagyapjához, hanem egy távoli vérrokonához).

Megjegyzések: Hűség mindhalálig – A történet középpontjában ne a hatalmasok kegyetlensége, hanem Keresztelő János állhatatossága álljon! Ő figyelmeztette Heródest bűnére, bár jól tudta, az életével játszik. Nehéz az igazságot gyűlölők között hűnek maradni Istenhez és parancsaihoz, s bizonyságot tenni róla. Isten segítsége nélkül ezt nem is lehet megtenni. Sokan, akik Krisztusért szenvedtek, bizonyságot tesznek arról, hogy átmentek ugyan a kételkedés mély völgyén, de állandóan tapasztalták Isten segítségét. Ünnepi lakomák – A hatalmasok ünnepi lakomái az ókorban többnyire vad tivornyák és orgiák voltak, amiket féktelen erkölcstelenség jellemzett. (Hírhedtek voltak a római dorbézolások.) A politikusok arra használták fel ezeket a lakomákat, hogy mások titkait kilessék, politikai barátságokat kössenek, nem kívánt személyeket eltegyenek az útból pl. mérgezett ételekkel vagy borral. A kommunikációnak ez a formája még ma is divatban van. Sok üzleti tranzakciót készítenek elő vagy kötnek meg partikon, éjszakai klubokban stb. Mi hogyan ünnepelünk?

Énekek:

Református énekeskönyv: 26; 59:1.10; 233; 272:1–6 Jertek, énekeljünk: 129; 227 Harangszó: 39; 44 Dicsérjétek az Urat!: 155:3; 160 Erőm és énekem az Úr: 96:4–5; 105:4–5; 136:1.4

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mit jelent a hűség a mindennapi életben? (***)

• Személyes példák a hűségre az egyháztörténelemből. Ragaszkodás az igazsághoz a hatalommal szemben is. A mártírium lényege. (***)

• Ünnepi lakomák az ókorban és azóta. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Csiha Kálmán: Fohász c. versének feldolgozása. (***)

• Kreatív szövegalkotás: bizonyságtétel, levél vagy imádság megfogalmazása írásban egy üldöztetést szenvedő hívő ember nevében. (***)

Vázlat:

Keresztelő János Heródes Antipász Heródiás Salómé

János elfogatása születésnapi ünnepély Salómé tánca ajándék: János feje

Jánost eltemetik tanítványai

Heródes fogatta el Jánost, és bilincseltette meg a börtönben; testvérének,Fülöp feleségének, Heródiásnak kedvéért...

Márk 6,17

Keresztelő Jánosnak nem volt szüksége titkosírásra, mert a fenti igék üzenete szívébe volt írva.Számára ez volt szabadságának kulcsa a börtönben is.Te viszont fejtsd meg, milyen igék titkos kódját láthatod a rácsokon!A titkosírás kulcsát megtalálhatod, amelynek segítségével nem lesz nehéz a megfejtés.

Feldolgozás 250

***

Munkalap: A rejtvények textusai:

A törvény helyén törvénytelenség van, az igazság helyén pedig gonoszság. (Préd 3,16) Vessetek magatoknak igazságot, akkor hűséget arathattok! (Hós 10,12a) Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. (Jel 2,10c)

A munkalap segít megérteni Keresztelő János történetén keresztül, hogy szabadságunk kulcsa – ha a szívünkbe van írva – az Istenhez való hűség, még a börtönben is.

Aranymondás:

* A munkalap előbb idézett igéi közül: a Hós 10,12a vagy a Jel 2,10c. Ez utóbbihoz tisztázandó: az üdvösséget ingyen kegyelemből, egyedül Jézus érdeméért kapjuk; a koronát (=jutalom, koszorú) tetteinkért. (Vö. 2Tim 4,7–8)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* "Légy hű!":

• Keresztelő János hű maradt mindhalálig. Kihez? Mit jelentett ez az ő életében? Mihez ragaszkodott? Hogyan kapcsolódott hűsége az igazsághoz? Ha hallgat inkább, elkerülhette volna-e az életét fenyegető veszélyt? Miért nem tette meg? Látszólag mindent elveszített: előbb a szabadságát, aztán az életét is. Valóban így van? Mi erről a véleményed?

• Beszélgessünk arról, mit jelent hűnek lenni valakihez vagy valamihez! Mondjanak erre példákat a gyerekek! (Szép példát nyújt az állatok hűsége is.) Szokták mondani: "Légy hű!" Te kihez vagy mihez lehetsz hűséges, és hogyan? Hogyan lehetsz hűséges Istenhez? Vigyázzunk arra, hogy igazán hűnek lenni nem is lehet Isten segítsége nélkül! Állandóan imádkozni kell azért, hogy hűségesek maradjunk hozzá. "Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!" (Lk 22,40.46)

* Heródes hite: Lehet-e mondani, hogy Heródes hitt? Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Heródes hite (=hűsége – a görög pisztisz mindkettőt jelenti) János hűségének ellenpéldája. Keresztelő Jánost maga is prófétának tartotta, és szívesen hallgatta. Gyakran zavarba is jött, ami arra utal, hogy ilyenkor megmozdulhatott a lelkiismerete. Bűnével azonban nem szakított, s ez lett a veszte. Hiába vette védelmébe korábban, a döntő és számára kényes helyzetben nem tudott kiállni mellette. S ezzel le is zárult számára a megtérés útja. A fél-hit tehát nem hit. Csak látszat. Mi kell hozzá, hogy teljes legyen? Nem elég igazat adni Isten szavának. Szívesen hallgatni. Engedelmeskedni is kell neki (Mt 7,21). Megtagadni a magunk kívánságait, terveit, s elfogadni az övéit, melyek jók, kedvesek és igazak. Így teljesedhet Isten igazsága.

Egyéb ötletek:

* A hűség példái:

• Keressenek a gyerekek példákat a Bibliából az Isten és az Ő igéje iránti hűségre! Személyeket, akik a hatalommal szemben is szót emeltek és kitartottak, vállalva akár az életveszélyt! Pl. Illés igehirdetése Ahábnak, majd bujdosása (1Kir 17); Jeremiás igehirdetése és fogsága, Urijjá mártírhalála (Jer 26); Péter és János apostol a börtönben és a nagytanács előtt (ApCsel 4–5); István védőbeszéde és vértanúhalála (ApCsel 7); stb. Keressünk hasonló példákat az egyháztörténelemből: a keresztyénüldözések évszázadaiból, az üldöztetést is szenvedő reformátorok vagy a gályarab prédikátorok, de akár a XX. század börtönviselt lelkészeinek életéből!

• Beszélgessünk róla, mi a közös ezekben az életsorsokban? Mi a mártírium lényege és értelme? Hogyan fejezi ezt ki Csiha Kálmán református lelkipásztor: Fohász című, börtönben született verse, aki hat és fél évet töltött igazságtalan politikai vádak miatt Románia börtöneiben. (Megjelent Csiha Kálmán: Fény a rácsokon c. kötetében. Kálvin Kiadó, Bp, 1992, 100.o. –

Minek köszönhető, hogy félelmek ellenére is a hálaadás hangja válik mértékadóvá a versben? Melyik sor fejezi ki leginkább a költő-lelkipásztor hűségét?

• Képzeld magad Isten egyik üldöztetést szenvedő szolgája helyébe (lehet mai, "modern" körülmények között is), és fogalmazz meg a nevében (írásban, választva az alábbiak közül)

egy bizonyságtételt a hatalom képviselője (király, börtönparancsnok stb.) felé;

egy levelet szabadon lévő társaidnak biztatásul;

egy imádságot a mindenek Urához!

251. Ötezer ember megvendégelése - Máté 14,13–23; Márk 6,30–46; Lukács 9,10–17; János 6,1–15

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 251

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Az Úr felhasználja a mindennapi dolgokat.

* A kisgyermekeket is használni tudja.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványaival félrevonult a Galileai-tenger mellett fekvő Bétsaida közelében egy lakatlan helyre. A környékről tódultak hozzá az emberek.

Történet:

Nagy sokaság közeledett. Az emberek olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, és Jézus megszánta őket. Segíteni akart rajtuk. Meggyógyította betegeiket és tanította őket. Beesteledett. A népnek enni kellett, és még a sötétség beállta előtt hazatérni.

A tanítványok emiatt aggódva fordultak Jézushoz: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak."

Jézus végignézett a sokaságon, és azt mondta tanítványainak: "Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!" Majd Fülöphöz fordult, hogy próbára tegye: "Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?" (Jézus ezt azért mondta, mert Ő már tudta, mit fog tenni.) A tanítványok csodálkoztak. Csak kétszáz dénárjuk* volt. Fülöp meg is mondta: "Kétszáz dénár árú kenyér nem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset."

Mintegy ötezer férfi volt ott az asszonyokon és gyermekeken kívül.

"Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" – szólt Jézus. Nemsokára jött András és elmondta, hogy talált egy gyermeket, akinél van öt árpakenyér és két hal. "De" – tette hozzá – "mi ez ennyinek?"

Jézus akkor megparancsolta, hogy ültessék le az embereket százas és ötvenes csoportokban a fűre. Amikor már mindenki ült, Jézus vette a kenyereket és a halakat, s hálát adott Atyjának az ételért.

Aztán megáldotta* és megtörte* a kenyereket, majd a tanítványoknak adta, hogy osszák szét, ugyanígy a halakat is*.

Az emberek ettek és jóllaktak.

A maradékot össze kellett szedni, hogy semmi ne vesszen kárba. Tizenkét kosár telt meg velük. Az emberek nem győztek csodálkozni. "Ez valóban az a próféta*, akinek el kellett jönnie a világba." – mondták lelkesülten egymásnak.

Az Úr Jézus tudta, mi a céljuk: magukkal akarják vinni, hogy királlyá tegyék. Ezért ismét felment a hegyre egymagában. Nem akart "kenyérkirály" lenni.

Ötezer ember megvendégelése Máté 14,13–23; Márk 6,30–46; Lukács 9,10–17; János 6,1–15

Jegyzetek: Dénár – Egy római dénár egy szolga napi bére (Mt 20,2), mintegy négy gramm súlyú ezüstpénz volt. (A mai infláció mellett nehéz meghatározni az értékét). Valószínűleg éppen kétszáz dénárja volt a tanítványoknak. A Jn 12,6-ból tudjuk, hogy Iskáriótés Júdásnál volt az erszény. Megáldotta a kenyereket – A Jn 6,11-ben azt olvassuk, hogy Jézus hálát adott a kenyerekért és a halakért. A Mt 26,26–27-ben az utolsó vacsora alkalmával Jézus megáldotta a kenyeret és hálát adott a borért. A Mt 14,19; Mk 6,41; Lk 9,16 és Mt 26,26 az "eulogeo" görög szót használja, amely egyaránt jelenti azt, hogy "áldani" és "hálát adni". A Mt 26,27-ben és a Jn 6,11-ben az "eucharisteo" szót találjuk, ami "hálát adni" jelentésű (gondoljunk a róm. kat. misében szereplő eucharistiára). Nálunk többnyire az a szokás, hogy evés előtt áldást kérünk az ételre, evés után pedig hálát adunk érte. A kenyér megtörése – Izráelben általában a családapa, a társaság legidősebb tagja előbb megáldotta a kenyeret, majd megtörte és szétosztotta. A kenyér és a hal kiosztása – Nem tudjuk megmagyarázni a kenyerek és halak megsokasításának csodáját. Hasonló csodáról olvasunk a 2Kir 4,5-ben (148. lecke) az özvegy olajával kapcsolatban: az olaj folyik mindaddig, amíg minden edény meg nem telik. Jobb, ha nem próbáljuk a csodákat megmagyarázni. Inkább csak csodálkozzunk rajtuk! Próféta – Az 5Móz 18,15-ben Mózes azt jövendöli: "Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened, az Úr, olyant, mint én, őreá hallgassatok!" Az 5Móz 18,18-ban az Úr ezt megerősíti: "Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok."

Énekek:

Református énekeskönyv: 23:1; 105:1–2; 136:3.25; 196:1.3; 379:1–2 Jertek, énekeljünk: 80; 145:1; 171; 218; 219; 255–257 Harangszó: 37:2; 51:1–2; 53:7 Dicsérjétek az Urat!: 7:1; 10–13; 44:1.3; 50:3.6 Életkorok Erőm és énekem az Úr: 15:1; 48; 99:2

* ** ***

A bibliai történet feldolgozása

251

Megjegyzések: Az Úr felhasználja a mindennapi dolgokat – Mondjuk el a gyermekeknek, hogy Jézus nem különleges eszközökkel cselekedte ezt a csodát! Nem használt semmiféle "varázseszközt". Az ott levő kenyerek és halak voltak az eszközök ehhez a csodához. Ő tehát a mindennapi dolgokat használja fel, hogy segítsen rajtunk. Beszédes példája ennek: Corrie ten Boom és nővére Betsy koncentrációs táborban voltak. Corrie-nak volt egy üveg vitamincsöppje. A többi asszonnyal együtt mindennap bevettek pár csöppet. Mindaddig tartott a vitamin, míg egy napon vitamincsöppeket osztottak szét. Akkor kiderült, hogy az üvegecske kiürült. Különbség van a kenyér és hal evése és egy jel észrevétele közt is (lásd Jn 6,26). Az emberek jóllaktak, s eszükbe sem jutott, hogy csodát láttak, Jézus isteni hatalmának a jelét. Így tekinthetünk mi is mindent, amit Istentől kapunk, "egészen mindennapi"-nak. Csodálkozunk-e azon, hogy mindennap ehetünk, tető van a fejünk fölött, van mibe öltöznünk stb.? Az Úr és a kisgyermekek – A "nagyok", a felnőttek gyakran átnéznek a gyerekeken, nem érnek rá, nem figyelnek igazán rájuk. Jézus különösen is szerette őket. Keményen rászólt a tanítványokra, mikor azok el akarták a gyerekeket távolítani a közeléből, s példaként állította eléjük őszinteségüket, bizalmukat. Itt is egy gyerek ajánlja fel bizalommal szegényes útravalóját Jézusnak ahelyett, hogy maga igyekezett volna belőle jóllakni csupán. Feltételezhetjük, hogy meglátta Jézusban a "prófétát", akinek mindenre van hatalma. Milyen megtiszteltetés és öröm lehetett a számára, mikor látta, hogy az ő kevese hogy szaporodik. Bizony, a gyerekek is szolgálhatják az Urat (Tip és lámpása, Tom cédulái c. könyvek stb.). A kísértés – Helyénvaló, hogy összehasonlítsuk az itt történteket Jézusnak a pusztai megkísértésével. Ott arra biztatta Őt a Sátán, változtassa a köveket kenyerekké, hogy éhségét csillapítsa. Jézus azonban elutasította a kísértőt. Az Ő küldetésének elsődleges célja lelki szükségünk kielégítése, de a testiről sem feledkezik meg.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Étkezési szokások a családban. Terítés otthon.(*)

• Mikor van szükség arra, hogy ételünket, egyéb javainkat megosszuk másokkal? Mit tudnak a gyerekek odaadni, megosztani? (* **)

Magyar nyelv és irodalom

• A bibliai történet verses feldolgozása. Hangos versolvasás. (*)

• A gyerekek mindennapi életéhez kapcsolódó vers feldolgozása. (*)

• Beszélgetés Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk c. elbeszélése alapján. A kenyér megosztása mai élethelyzetekben – dramatizálás. (**)

• Étkezéshez kapcsolódó imádságok. Robert Burns asztali áldása. (**) Erdélyi népi imádság a bibliai történet felhasználásával. (***)

• Étkezéshez kapcsolódó imádság írása prózában vagy versben. (** ***)

Matematika

• Számlálás húszas számkörben rajzok alapján. Számjegyek írása. (*)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia

• Honnan származnak az ételeink? Hogyan kerülnek a boltba? Hogyan készül a kenyér? (*)

• A teremtett világ csodái körülöttünk. (***)

Ének-zene

• Étkezéshez kapcsolódó énekes imádságok megismerése és éneklése. (* ** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika / Háztartástan (Technika)

• A terítéshez szükséges eszközök. A terítés módja (rajz alapján és a gyakorlatban). (*)

• Különböző ételek kivágása és ragasztása papírból papírtányérra és -tálcára. (*)

• Kosarak és belevaló (kenyér, hal, egyéb mai ételek) formázása agyagból vagy gyurmából. "Terítés" zöld textílián. (**)

• Színes kompozíció készítése kenyerek, halak, kosár leegyszerűsített formáival. Papírkivágás és -ragasztás. Kiállítás zöld drapérián. (***)

Vázlat:

Úr Jézus – Galileai-tenger nagy sokaság – betegek gyógyítása 5000 ember Fülöp 200 dénár András + fiú: 5 árpakenyér – 2 hal hálaadás – áldás a kenyér és hal megtörése 12 kosár maradék "Ez valóban az a próféta."

Ötezer ember megvendégelése 251

***

Amikor Jézus kiszállt (a hajóból), és meglátta a nagy sokaságot, megszántaőket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őketmindenre tanítani.

Márk 6,34

Jézus a szétszórt tömegetcsoportokba rendeztetanítványai segítségével.Te is segíts! A fenti alakzat betűcsoportjait sorbanírd be a kosarakban található két ige üres helyeire! A nyíltól indulj, s aztánpróbáld megtalálni a helyes haladási irányt!

Feldolgozás

*** 251

Munkalap: A feladat textusai:

Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. (Zsolt 23,1–2) Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket. (Zsolt 107,8–9)

Ha nem találják a gyerekek a helyes irányt, az alábbi ábrával segíthetünk nekik, ahol a nyilak mutatják, merre kell a betűalakzatban haladniuk:

Aranymondás:

* A munkalap előbb idézett igéi közül: a Zsolt 107,8–9.

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Egy nem mindennapi történet:

• Jézus egy napját beszéli el a történet. Érdemes az egészre odafigyelni, nemcsak az estebéd eseményére. Ilyen szemmel kövessük végig a történetet! Milyen szándékkal hajózott el Jézus a tanítványaival? Miért egy lakatlan helyre mentek? Mit csináltak erre az emberek? Jézus hogyan fogadta őket? Miért nem utasította el a tolakodó sokaságot? Mit tett közöttük egész nap? Eszükbe jutott-e nap közben az ennivaló? Vajon miért? Mi volt a fontosabb? Kik vetették fel először az ételkérdést és hogyan? Szerinted igazuk volt? Jézus hogyan oldotta meg a problémát? Mi kellett ehhez az Ő isteni hatalmán kívül? Hogyan vonta be tanítványait a csodába? Mi volt a feladatuk és a jutalmuk? Ki az, aki a tanítványain kívül segített Jézusnak? Mi volt az ő jutalma? Hogy végződött ez a nap? Kivel töltötte Jézus az éjszakát?

• Foglaljuk össze a nap eseményeit két igével! Melyik napszakhoz kapcsolnád az alábbi igéket? "Nem csak kenyérrel él az ember..." (Mt 4,4) – "...jól tartotta az éhezőket." (Zsolt 107,9) Nincs a kettő között ellentmondás? Mi erről a véleményed? Vitassátok meg, a történet alapján melyik a fontosabb: a lelki vagy a testi szükségek kielégítése! Hogyan gondoskodik az Úr mindkettőről a mi életünkben?

* Mindennapok csodái:

• Beszélgessünk előbb a "mindennapi dolgokról"! Soroljanak fel a gyerekek ilyeneket: tárgyak, ennivaló stb.! Hogyan használjuk ezeket? Milyen "mindennapi dolgok" fordultak elő a történetben? Szüksége volt-e Jézusnak ezekre (a kenyerekre és a halakra), hogy enni adjon az embereknek? Ha Ő mindent megtehet, nyilván nem. Akkor mért használta fel azokat mégis? Az Úr az emberhez "dolgain" keresztül közeledik, hogy ne legyen számára idegenné. Ezért lett ember. A "mindennapi dolgokon" keresztül mutatja meg mindenhatóságát. Így van ez ma is? Hogyan mutathatják meg életünk "mindennapi dolgai" Isten jelenlétét és dicsőségét? Persze nem a "sültgalambra" kell várnunk. Ahogy a megvendégelés csodáját nem lehet megérteni, úgy azt sem lehet elvárni, hogy ma megismétlődjön. De figyeljünk oda, hogy a természetben valójában minden csoda! S a gyerekek is egyre jobban megtanulnak hinni Isten mindenhatóságában, ha a teremtett világ körülöttük lévő "kis" és "nagy" csodáit fel tudják fedezni.

• Beszélgessünk arról is, mivel és hogyan szolgálhatják a gyerekek az Urat! Mi az a kevés, amit odaadhatnak neki, amit aztán Ő meg tud szaporítani? Bizonyságtétel az iskolában, otthon, betegség idején... Zsebpénzükkel a missziót támogathatják... Imádkozhatnak társaikért... stb.

Egyéb ötletek:

* Asztali áldás, hálaadás: Jézus mielőtt megtörte volna, feltekintett az égre és megáldotta a kenyeret. János szerint hálát adott. Miért tette ezt? Kitől kapjuk mi a kenyeret? Miért adunk érte hálát?

• Gyűjtsünk össze a gyerekekkel minél több étkezéshez kapcsolódó imádságot, éneket, asztali áldást! Idősebb embereket is érdemes erről megkérdezni. Hogyan volt gyerekkorukban? Az emlékezet sokmindent megőriz.

Feldolgozás 251

***

Álljon itt példaként egy népi gyűjtés, étkezés előtti imádság az erdélyi református Nemesgálfalváról (Vallási néprajz 8. Debrecen, 1996, 91. old. – Lásd még a 35. lecke ** és

* Feldolgozását!), mely ráadásul történetünkhöz kapcsolódik. Gondolatait érdemes megbeszélni

a gyerekekkel. Mennyei jó Atyánk, színed előtt állunk, A megterített asztalnál tégedet imádunk. Arra kérlek, Atyám, nyújtsd ki kezeidet, S testünk táplálékát áldd meg bőségesen. Áldjál meg minket is, mint gyermekeidet, Engedd, hogy érezzük drága szent kezedet, Mellyel megáldottad a halat, s a kenyeret, S a közönséget, kik belőle ettek. A megmaradt darab tizenkét kosár lett, S ezért a népek ezrei dicsérnek téged. E csodát megtetted, hogy akik ott voltak, Higgyék el azt, hogy az Istennek fia van. Ma mi is megkérünk, tegyél íly csodát, Hogy tudjuk meg, Jézus az örök igazság. Elég lesz ma nékünk, ha vendégünk leszel, S megterített asztalnál mesterünk leszel. Szívünk be fog telni mennyei áldással, S lelkünk dicsérni fog örök harsonával. Mindig azt kiáltjuk az úton haladva, Jézus élet, s kenyér örök igazsága. Arra kérünk téged, szívszakadva várva, Maradj életünknek örök boldogsága. Ámen

• Írjanak maguk a gyerekek is hálaadó imádságot az ételért, melyet akár versben is megfogalmazhatnak!

* Öt kenyér és két hal: Készítsenek a gyerekek színes kompozíciót a kenyerek, halak, kosár leegyszerűsített formáival! Használjanak ehhez különböző színes papírokat! (Technika: papírkivágás és ragasztás.) Az elkészült munkákból készíthetünk egy rögtönzött kiállítást a "mezőn": terítsünk le egy zöld takarót vagy drapériát, s helyezzük el rajta a képeket.

Ötezer ember megvendégelése 251

**

Egy morzsát se engedj lehullani a fenti igéből! Szedegesd össze a betűket a hegyoldalról és illeszd a helyükre!

Feldolgozás 251

**

Munkalap: A feladat textusa:

Oszd meg kenyeredet az éhezővel, ...és ne zárkózz el testvéred elől! (Ézs 58,7)

A rajzot színezzék ki szépen a gyerekek! A környezet legyen világosabb színű, hogy az alakok jobban látszódjanak! A távoli hegyeket kékeszöldre színezzék, így lesz érzékelhető a távolság!

Aranymondás:

* A munkalap előbb idézett igéje: Ézs 58,7.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A kevésből – elég:

• Beszélgessünk a történet alapján: Miért okozott problémát a Jézus körül összegyűlt tömeg a tanítványoknak? Vajon közös pénzüket sajnálták tőlük? Volt-e elég pénzük a vendéglátásra? Miért mondta nekik mégis Jézus, hogy tanítványai adjanak enni az embereknek? Kinek volt ennivalója? Mi és mennyi? Szerinted szívesen odaadta, miközben tudta, hogy "úgyse" lesz elég? Mit tett Jézus a kenyerekkel és a halakkal? Hogy lehet ez?

• Énekeljük el együtt a következő gyermekéneket (Jertek, énekeljünk: 219):

Van itt egy gyer - mek és öt kenyér, Ám öt - e - zer - nek u - gyan mit ér?

Oly fá- rad- tak és oly é - he - sek! Csak bíz-za - tok, ne fél - je - tek!

Hozzátok nékem azt mind ide, Így lett kevésből éppen elég. Éhen ne menjen el senki se! Ötezren áldják Isten nevét. Isten hatalma csodát tehet, Ő egyedül, ki csodát tehet. Csak bízzatok, ne féljetek! Csak bízzatok, ne féljetek.

Beszélgessünk arról mi az, amiből kevés van a mi életünkben, Jézussal mégis elég lehet!

* Megosztani valamit:

• Mit lehet kiosztani, elosztani, megosztani, szétosztani? Melyik szereplőhöz melyik kifejezés illik a történetben? (A kisfiú megosztotta az ételét, Jézus kiosztotta a kenyeret, elosztotta a halat, tanítványai pedig szétosztották a népnek.)

Mi az, amit te megoszthatsz másokkal? Mondjál erre példát! És ha valamiből csak nagyon kevés van, akkor is szívesen odaadod?

• Amikor te az Úr Jézusnak adod, amid van, Ő azt nagyon megsokasíthatja és felhasználhatja országa építésére. Beszélgessünk erről a gyermekekkel! Abból induljunk ki, hogy Övé az életünk! Mi az, amit magunktól ajánlhatunk fel az Úrnak? Hogyan tehetjük meg ezt? Mit tehet Ő azzal, amit odaadunk neki? Mi célja van ennek?

* "Oszd meg kenyeredet..."

• Móra Ferenc: Mindennapi kenyerünk c. elbeszélése nemcsak a kenyerünk, de a szeretetünk odaadására is tanít minket. Olvassuk el a történetet, s beszéljük meg, milyen utat járt be a kenyér és miért! (Lásd még a 35. lecke ** Feldolgozásában!)

• Találjanak ki a gyerekek mai élethelyzeteket, amikor szükség lehet arra, hogy megosszuk kenyerünket másokkal (netán mindet odaadjuk)! Játsszák is el ezeket a helyzeteket! (Lehet kisebb csoportokban.)

* Hálaadás az ételért:

• Jézus hálát adott, mielőtt kiosztotta volna az embereknek a kenyeret. Vajon miért? És mi miért szoktunk hálát adni étkezések előtt és után? Gyűjtsünk ilyen imádságokat! Olyanokat is, amelyeket el lehet énekelni. (Lásd még ehhez a 35. lecke ** és * Feldolgozását!)

• Olvassuk el (meg is tanulhatjuk) Robert Burns (1759–1796) skót költő asztali áldását! (Gyermekek imádságai. Szent István Társulat, Bp, 1991, 81.o.)

Van, ki az étket elveti, Van, ki enne, de nincs neki; A mi éhünk az Úr elveszi, Adjunk ezért hálát neki.

Beszéljük meg, miért kell hát megbecsülnünk az ételt (ahogyan a tanítványok is összegyűjtötték a maradékokat)!

• Írjanak a gyerekek saját szavaikkal egy étkezés előtti vagy utáni imádságot! A vállalkozók versben is fogalmazhatnak.

* Egy kis kosár:

• Formázzák meg a gyerekek agyagból vagy gyurmából a történetben szereplő fiú kosarát, benne az öt kenyérrel és két hallal! (Mutassunk nekik először képet a korabeli kenyérről!)

• Hasonlóan formázzanak meg egy mai kosarat, melyet kirándulásra visz magával a család, s bele egy ebédre vagy uzsonnára való ennivalót! Az elkészült kosarakkal terítsünk meg a "füvön": egy zöld terítőn vagy egyéb textílián!

Ötezer ember megvendégelése 251

*

Számold meg a tanítványokat:

Feldolgozás * 251

Munkalap:

A versek a történet tartalmát ismétlik meg. "Olvassuk el" a gyerekekkel együtt: a tanító olvassa a szöveget, a gyerekek elmondják, mit látnak a hozzá tartozó rajzokon, a számolási feladatoknál pedig megszámolják, amit kell. Első osztályosok írják rá ezt a számot a vonalakra! Ők önállóan is elolvashatják a verset. Érdekesebbé tehető az olvasás, ha a különböző szakaszokat, illetve egységeket más-más gyerek olvassa fel, az utolsó versszakot pedig mindenki együtt.

Aranymondás:

* Jézus... hálát adott, és kiosztotta (a kenyereket)... (a Jn 6,11 alapján.)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Terített asztal:

• Olvassuk fel többször az "Asztalt teríthetek" című verset, első osztályosok maguk is elolvashatják (lásd a következő lapon)! Kinek szabad otthon segíteni az asztal megterítésében? Felolvasás közben egy gyermek valóban asztalt teríthet (amihez felhasználhatja a babaszoba asztalterítőjét, tányérait és evőeszközeit). A csoport "ellenőrizze", hogy az evőeszközök jó helyen vannak-e!

• A mellékelt rajzon (lásd a következő lapon) a gyerekek húzzák át a rosszul elhelyezett evőeszközöket, s rajzoljanak az üres helyre újakat! A terítő szegélyét színezzék ki szépen!

• Adjunk mindegyik gyermeknek egy "papírtányért" (előre kivágott körformát), melyre színes papírból kivághatják és ráragaszthatják "kedvenc ételüket".

• Készíttessünk egy nagy tálalóasztalt sokféle "szendviccsel"! (Persze mindezt papírból. Kisebb csoportokban dolgozhatnak egy-egy "tálon".) Mindegyik gyermek olyan "szendvicseket" készítsen, amilyet legjobban szeret!

• Jó lenne, ha igazából is megterítenénk az asztalt. Tejjel, magukkal hozott gyümölcsökkel, szendvicsekkel, melyeket közösen készíthetnénk kekszekből és kisebb kenyérszeletekből stb. Étkezés alatt vagy inkább után beszélgessünk az otthoni étkezésről! Mikor, miért, mit és hogyan eszek? Mik a családok étkezési szokásai?

* Az ennivaló:

• A városban felnövő gyerekek csak annyit tudnak, hogy az ennivalót boltokban vagy a piacon lehet megvásárolni. Mutassunk nekik képeket a témával kapcsolatban, és beszélgessünk arról, honnan származnak az ételek! Hogyan és hol terem a zöldség, a gyümölcs? Honnan kerülnek a boltokba a tejtermékek vagy a hal? Hogyan készül a kenyér? Ajánljuk ehhez a 35. lecke * Munkalapján és * Feldolgozásában található rajzokat, feladatokat, amelyek elmondják az utat "a gabonától a kenyérig", s további jó ötleteket adnak a témával kapcsolatban.

• De kitől kapjuk valamennyi ételünket? Kitől kapja a kertész, a pásztor, a halász, a pék és a bolti eladó egyaránt? Miért kell hát megköszönnünk Istennek az ételt? Énekeljünk étkezés előtti és utáni asztali imádságokat! (Jertek, énekeljünk: 255–257) Javasoljuk még a kisiskolások ** Feldolgozás-lapján és a 35. lecke * Feldolgozásában található asztali imádságokat.

* A megosztott étel:

• Voltak már a gyerekek társas kiránduláson? Mikor, hol és hogyan fogyasztották el az ételüket? Képzeljétek el, hogy kirándulásra mentek a csoporttal, s Zoli (vagy bárki más) otthon felejtette az ennivalóját. Vajon éhen marad? Ki adna neki szívesen a sajátjából? Képzeljétek el, hogy senki sem hozott magával ételt, de mindenki nagyon megéhezett (talán hosszabbra nyúlt a túra, mint szerettétek volna). Csak neked csomagolt egy szendvicset édesanyád. Most mit teszel? Megosztod a többiekkel vagy nem?

• Azok az emberek, akik az Úr Jézushoz mentek, hogy Őt hallgassák, nem vittek magukkal ételt. Te mit tettél volna, ha van nálad valami ennivaló? Te is odaadtad volna az Úr Jézusnak, mint az a fiú a történetben? Megbánta, amit tett?

• Énekeljük el együtt a "Van itt egy gyermek és öt kenyér..." kezdetű gyermekéneket (lásd a kisiskolások ** Feldolgozás-lapján)!

Feldolgozás 251

*

Asztalt teríthetek

Anyunak segíteni már egész jól tudok, hát asztalt teríteni most is elindulok.

Terítő az asztalra, tányérok azután, s a kis alátétlapra lábast tesz anyukám.

Az evőeszközöket, villát, kést, kanalat, a tányérokhoz teszem egy pillanat alatt.

Kés jobbra, villa balra, a kanál meg felül, a terített asztalra most más nem is kerül.

Az ételillat-felhő úgy hív és csalogat, húgom nyakába kendő, s már eszik a csapat.

Az evőeszközöket nézd, találsz-e hibát? Ha nem lelik helyüket, javítsd a galibát!

Húzd át, mi rossz helyen van, és rajzolj újakat, s színezz, hogy sokkal jobban essék majd a falat!

A verset és a rajzot Ans de Boer Kijk-luister-en doeboek "vrienden van de Heere Jezus" c. könyvéből vettük át (Kiadó: Ark boeken – Amsterdam).

252. Jézus a tengeren jár - Máté 14,24–36; Márk 6,47–56; János 6,16–21

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 252

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Az Úr Jézus Isten Fia. Hiszünk benne?

* Minden körülmények között tekintsünk Jézusra!

Előzmények:

Az Úr Jézus megint egyedül ment fel a hegyre imádkozni, miután ötezer férfinak (az asszonyokat és gyermekeket nem számítva) enni adott öt kenyérből és két halból.

Történet:

A tanítványok Mesterük parancsára hajóba szálltak‚ s elindultak a tenger túlsó partjára, Bétsaida* felé. Az Úr Jézus pedig ismét fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzon*.

A hegyről látta, hogy tanítványai nehezen haladnak előre az erős ellenszél és a magas hullámok miatt. Egyre távolodtak. A negyedik éjszakai őrváltáskor* mintegy huszonöt vagy harminc futamatnyira* voltak a parttól. Hirtelen egy alakot láttak közeledni. A hullámokon lépdelt feléjük. Amikor a hajóhoz ért, úgy tett, mintha el akarna menni a hajó mellett. A tanítványok azt hitték, kísértet. Ezért felkiáltottak félelmükben.

"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" – hangzott fel Jézus biztatása.

Péter szólalt meg elsőként. Lelkesen, bizalommal telve kérte: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!"

Jézus azt mondta: "Jöjj!"

Péter kiszállt a hajóból, elindult a vízen Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt. Süllyedni kezdett, és így kiáltott: "Uram, ments meg!"

Jézus azonnal kinyújtotta kezét és megragadta: "Kicsinyhitű, miért kételkedtél?"

Amint Jézus és Péter beszálltak a hajóba, elült a szél.

A tanítványok leborultak Jézus előtt: "Valóban Isten Fia vagy!" Az előző napi kenyérszaporítás nem rendítette meg őket ennyire.

Jézus és tanítványai Genezáret* földjére mentek. Amikor meghallották, hogy Jézus odaérkezett, mindenfelől jöttek hozzá a betegeikkel. Könyörögtek Jézusnak, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. S akik csak megérintették Őt, meg is gyógyultak!

Jézus a tengeren jár Máté 14,24–36; Márk 6,47–56; János 6,16–21

Jegyzetek: Bétsaida – Két helységnek volt ugyanez a neve: Bétsaida-Júlia, amelyik Gaulantisz vidékén a Galileai-tenger északi partján feküdt, közel ahhoz a helyhez, ahol Jézus az ötezer embert megvendégelte, és Bétsaida, amelyik a tenger nyugati partján Kaperneumtól délre Genezáret vidékén volt. Fülöp, Péter és András bétsaidaiak voltak (lásd Jn 1,44; 220. lecke). Imádkozás – Feltűnő, milyen gyakran említik az evangéliumok, hogy Jézus a magányt kereste, hogy imádkozzék. Atyjával való kapcsolata nélkül nyilván nem tudta volna feladatát jól teljesíteni. Ha pedig Jézusnak olyan nagy szüksége volt az imádságra, mennyivel szükségesebb, hogy időt szakítsunk rá mi, és keressük hozzá a csendet. A negyedik éjszakai őrváltás – Abban a korban az éjszakát négy részre osztották, ezt a Márk 13,35 így írja le: este, éjfélkor, kakasszókor, reggel. A negyedik őrváltás a reggel 3 és 6 óra közötti idő volt. Futamatnyi – A futam (görögül sztadion) régi hosszmérték, 1/8 római mérföld, azaz 185 méter. Genezáret – Ez a vidék a Galileai-tenger nyugati részén terült el, itt volt Bétsaida. A tengert ezért Genezáret-tavának is nevezték.

Énekek:

Református énekeskönyv: 24:1; 159; 251:1.5.7; 294:1–2; 470:4–5 Jertek, énekeljünk: 59:1; 96; 146:1.3.5; 171; 174; Harangszó: 1; 36; 54:1–2.5 Dicsérjétek az Urat!: 32:1–2; 75; 76; 145:1; 154:1–3 Erőm és énekem az Úr: 11; 16:1; 47:1–2; 119; 120:1

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

252

Megjegyzések: Hisszük-e, hogy az Úr Jézus Isten Fia? – A tanítványoknak nem volt könnyű hinni, hogy Mesterük Isten Fia. Nekünk van Bibliánk, mely Őt, mint Isten Fiát mutatja be nekünk. Mégis hitet kell kapnunk, hogy Krisztusban, mint Isten Fiában higgyünk. Ennek fényében láthatók világosabban a következő textusok: 1Jn 4,15: "Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben." 1Jn 5,5: "Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?" Aki tagadja, hogy Jézus Isten Fia, az evangélium szívét veszi ki! Viszont a benne való őszinte hit elég volt ahhoz, hogy a kandaké kincstárnokát Fülöp megkeresztelje, és utána az etióp örvendezve haladjon tovább az útján (ApCsel 8,37 kk; 328. lecke). Nézzünk Jézusra – Amikor Péter a hullámokra nézett, elsüllyedt. Ebből megtanulhatjuk, hogy nem a körülményekre, a problémákra, nehézségekre kell figyelnünk, hanem az Úrra kell felnéznünk. Ő tud rajtunk segíteni, és meg is teszi a maga idejében és módján.

Vázlat:

Jézus a hegyen imádkozik a tanítványok elhajóznak erős ellenszél Jézus a tengeren jár kísértet "Én vagyok." Péter kérése "Jöjj!" kicsinyhitű "Valóban Isten Fia vagy!" Genezáret

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Beszélgetés félelmeinkről. Hogyan lehetünk úrrá félelmet keltő körülményeinken? (* ** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Beszélgetés az üzenethez kapcsolódó versek alapján. (*)

• A bibliai történet hangjátékszerű előadása a párbeszéd kifejező olvasásával, ill. mondásával, háttérhangok utánzásával. (**)

• Elbeszélő fogalmazás írása a bibliai történet alapján valamelyik szereplő nevében leíró és párbeszédes részletekkel. (**)

• Személyes, naplószerű fogalmazás írása a bibliai történethez vagy elképzelt mai élethelyzethez kapcsolódva. Téma: küszködés a nehézségekkel, úrrá lenni fölöttük. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• A halak és az ember mozgásának összehasonlítása a vízben. További vízben és vízen élő állatok. (*)

• A vízben elsüllyedő és a víz színén fennmaradó tárgyak csoportosítása. Miért úszik az egyik, miért nem a másik? (*)

• A vihar keletkezése, a szél és a víz mozgása. A tengeri vihar jellemzői. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Mozgatható papírmodell készítése a bibliai történethez kapcsolódóan. (*)

• Festés nagyobb méretben. Téma: hajó a viharos tengeren. (*)

Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!Máté 14,27

252

***

Kicsinyhitű, miért kételkedtél?Máté 14,31

Péter Jézus hatalmát még nem ismerte eléggé, de az ézsaiási igét biztosan. Csakhogy mostaz is szétszóródva hánykódik a hullámok között. Próbáld meg helyére illeszteni a szavakat,az írástekercsben már biztonságban lesznek! (Segítenek a nagy kezdőbetűk és a betűhelyek.)

Feldolgozás

*** 252

Munkalap: A feladat textusa:

Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek! (Ézs 41,13)

Az ószövetségi Isten-képből sem hiányzott a hatalmas, erős, ugyanakkor lehajló, bennünket segítő atyai vonás. Jézus ezt még közelebb hozta: Benne Isten jött le, hogy kihúzzon a bajból, elveszettségből. Az Atya Fiában nyújtotta ki segítő kezét. (Lásd még: Ézs 41,10!)

Aranymondás:

Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! (Mt 14,27b)

és mint válasz: Valóban Isten Fia vagy! (Mt 14,33b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Jézus hatalma: Beszélgessünk először a szél, a víz és a kettő együttes erejéről, hatalmáról! A gyerekek mindkettőre tudnak példákat említeni. Mikor támad veszély a tengeren, a folyón vagy a tavon? Mi történhet a viharba vagy ellenszélbe került hajóval? Mit kell ilyenkor a hajósoknak tennie? Beszéljünk arról is, hogy miért nem tudunk mi a vízen járni? Talpunk kicsi ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni a víz színén. Jézus tehát nemcsak lecsendesítette a vihart, és a tó vize elsimult, hanem a víznek hordoznia is kellett Őt, mintha szilárd talaj lenne. Ne a magyarázatát keressük! Az éppoly titok marad, mint a kenyérszaporítás csodájáé. Arra figyeljünk, ami a lényeg, és amit a tanítványok is megértettek: Jézus Isten Fia, Úr a víz és a szél, a természet erői fölött.

Nézz Jézusra! Beszélgessünk először a "függőség" fogalmáról! A gyermek teljesen édesanyjától és édesapjától függ. Ezért megy minden kis problémájával hozzájuk. Ahogy idősebbek leszünk és önállóbbakká válunk, ez egyre ritkábban történik meg. Mégis még sokáig függő viszonyban maradunk a szüleinkkel. Gyakran kell még kopogtatni náluk segítségért. Tegyük a beszélgetést személyessé: Ki miben vált már önállóvá és miben nem? Hasonló a helyzet minden emberrel, akkor is, ha teljesen önállónak érzi magát Istennel szemben. Meg kell tanulnia Jézusra nézni, átélni a tőle való függőséget. Miért? Mert nélküle elpusztulna a bűnben és nyomorúságban, ahogy a tanítványok is egyre nagyobb nehézségek közé kerültek az Úr Jézus nélkül azon a viharos éjszakán. A hívő ember tehát nem lehet meg a Jézustól való függés nélkül. A nap minden órájában szüksége van az Ő segítségére. Vele lehet úrrá a bajok és gondok felett. Nem biztos, hogy az Úr elveszi azokat, de nem kell összeroppannia a teher alatt. Imádságban kérhetjük ezt a segítséget.

Egyéb ötletek:

* Ellenszélben:

• A hajó egész éjszaka a viharos szélben hányódott a hullámok között. Sokat küszködtek ezalatt a tanítványok. Írják le a gyerekek a történet egyik szituációját naplószerűen az egyik tanítvány nevében!

• Nyaralni ment a család, de mintha összeesküdött volna ellenük minden. Már induláskor gyanúsan fújt a szél, s mire megérkeztek a Balatonhoz, az eső is zuhogni kezdett. Egész hétre elromlott az idő. Ráadásul egy szűk kis szobát kaptak szállásul. Vajon hogyan telt el a hét? Képzeld magad ebbe a családba, s fogalmazd meg naplószerűen a nyaralás egyik helyzetét!

• Már reggel bal lábbal keltél fel az ágyból, felkelni sem volt kedved. A suliban is minden összejött, mintha valaki szándékosan helyezte volna el előtted az akadályokat. Alig vártad, hogy vége legyen a napnak. Vannak ilyen "nemszeretem napok" a te életedben is, ugye? Fogalmazd meg egy ilyen napodnak egyik helyzetét naplószerűen! A fogalmazási feladatoknak a választási lehetőség és a naplószerűség személyes jelleget ad. Megtudhatjuk, hogy a történetből vagy az adott élethelyzetből mi ragadta meg a gyerekeket legjobban. Ez aztán lehetőséget teremt a további (akár egyéni) beszélgetésre is. A mai élethelyzetek konkrét eseteket mutatnak, mi minden akadályozhatja "élethajónkat" az előrehaladásban. De ne álljunk meg itt! Beszélgessünk arról, Jézusra tekintve hogyan lehetünk úrrá a nehézségek felett!

* A vihar: Beszélgessünk a szél és a víz mozgásáról, a vihar keletkezéséről! További jó feladatlehetőségeket találunk a témához a 245. lecke (Jézus lecsendesíti a tengert) *** Feldolgozásában.

Jézus a tengeren jár

– Bízzatok, én vagyok,

– Uram, ha te vagy, parancsold meg,

* A Biblia segítségével egészítsd ki a párbeszédet, ami elhangzott Jézus és Péter, illetve a tanítványok között!

* Színezd ki a rajzot, színeiddel megelevenítve a háborgó hullámokat!

* Vágd ki a képet és az A-val, B-vel jelzett alakokat a vastag vonalak mentén, majd ragaszd ezeket a rajzon megjelölt helyekre!

* Hajtsd be a képet a szaggatott vonal mentén, így a képet valaminek nekitámasztva felállíthatod.

A

Feldolgozás 252

**

Munkalap:

A munkalapot vastagabb papírra másolva adjuk a gyerekeknek, hogy könnyebben megálljon! Ha erre nincs lehetőségünk, a kivágott képet ragasszák ők egy keményebb papirosra! A párbeszéd kellő motivációt jelent a bibliahasználatra, hagyjuk, hogy önállóan keresgéljenek!

Aranymondás:

Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! (Mt 14,27b)

és/vagy: Valóban Isten Fia vagy! (Mt 14,33b)

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

* Nézz Jézusra!

• Beszélgessünk előbb a történethez kapcsolódva! "Miért féltek ennyire?" (Mk 4,40) Mikor hangzott el Jézus szájából ez a kérdés? (Visszautalás a tenger lecsendesítésének történetére – 245. lecke.) Miért féltek megint a tanítványok, akik előtte már annyi vihart átéltek? (Jézus nem volt velük, s nem gondolták, hogy olyan messziről is tud segíteni.) Miért akart Péter Jézushoz menni? (Hitte, hogy Jézus most segít neki, nem az ügyességét vagy bátorságát akarta fitogtatni.) Miért kezdett Péter mégis süllyedni? Mit tanult meg ezáltal? (Péter inkább a szélre és a hullámokra figyelt, mint Jézusra. Most megértette, hogy nehéz helyzetben is benne kell bíznia.) Kit ismertek fel Jézusban a tanítványok? (Jézus = Isten Fia) Ismersz-e még valakit a Bibliából, aki máskor is kimondta ezt az igazságot? (Pl.: Péter – Mt 16,16; Márta – Jn 11,27; a Jézus kivégzését vezető római százados – Mt 27,54.)

• Beszélgessünk arról is, mit jelenthet számunkra Jézusra nézve, benne bízva élni! Nekünk milyen "ellenszél", milyen nehézség támadhat az életünkben? Mit kell olyankor tenni: erőlködni, ijedezni, elcsüggedni? Vagy... (Mondják ki a gyerekek a megoldást!) Nagyon fontos, hogy Jézust a gyerekek is Isten Fiának tekintsék, csak így bízhatják rá magukat teljesen! Ők arra hajlamosak inkább, hogy egy bibliai alaknak, híres csodatevőnek lássák.

Egyéb ötletek:

* Hangjáték és fogalmazás: A munkalap rajza vizuálisan is megeleveníti a helyzetet, a gyerekek könnyen beleképzelik magukat. Érdemes erre építeni.

• Adjuk elő hangjátékszerűen a történetet! (A drámajátékot nem javasoljuk, mert nevetségessé válhat.) A párbeszédet olvassák (később mondják) a gyerekek szereposztás szerint, hangjukkal kifejezve a szereplők érzéseit! A csoport valamennyi tagja részt vehet a játékban, utánozhatják a szél, a hullámmorajlás hangjait, s ők lehetnek a tanítványok kórusa.

• Kellő előkészítés után nem lesz nehéz valamelyik tanítvány nevében megfogalmazni e viharos éjszaka eseményeit. Írjanak elbeszélő fogalmazást az eseményekről, leíró és párbeszédes részeket is beépítve!

* A vihar: E témához sok jó ötletet találhatunk még a 245. lecke (Jézus lecsendesíti a tengert) ** Feldolgozásában.

Jézus a tengeren jár 252

*

Színezd és vágd ki, majd állítsd össze a képet tanítód magyarázata szerint!

Feldolgozás 252

*

Munkalap:

A munkalapot másoljuk vastagabb papírra, hogy erősebb legyen! Munkálkodjanak a gyerekek az alábbi műveletek szerint:

Rajzolják meg a felhőket és a hullámokat a szaggatott vonalak segítségével!

Színezzék ki a rajzot!

Vágják ki a képet, Jézus alakját és az igét a körvonalak mentén!

A képen belüli felső vonalat hasítsák vagy vágják be (szikével vagy hegyes ollóval)!

A kép alsó hullámszegélyét hajtsák fel az egyenes szaggatott vonal mentén!

A felhajtott részt is színezzék ki, és az olvasni tudók ragasszák rá a kivágott igét!

Jézus alakját dugják bele a hasítékba, s mozgassák balról jobbra, mintha a tengeren járna! Készíthetünk egy szemléltetésre szolgáló, felnagyított példányt már a történet elbeszéléséhez is.

* Munkalap helyett: A gyerekek maguk is készíthetnek a munkalaphoz hasonló képi modellt nagyobb méretben, egyéni vagy csoportmunkában. (Ez esetben természetesen a munkalapot nem használjuk másra, csak szemléltetésre.) Használjunk ehhez a feladathoz kartonpapírt!

Zsírkrétával rajzolják meg a hajót és a tenger hullámait! Vízfestékkel fessék be a rajzot! A zsírkrétával rajzolt helyeket a festék nem fogja be, így a rajz látható marad.

A felhőket vattából készítsék, ragasztással! Óvatosan próbálkozhatnak a festésével is.

Hasítsanak egyenes vonalat a rajzon! Rajzolják meg Jézus alakját, vágják ki, majd illesszék bele a hasítékba!

A kép alsó részét vágják hullámosra, és hajtsák fel! Érdemes a felhajtott hátoldalt is befesteni.

Aranymondás:

* Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! (Mt 14,27b) A tanulásban segíthet az alábbi kis vers, melynek első versszaka maga az aranymondás:

Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Segítek máskor is, csak kérjetek! Mert én az Istennek Fia vagyok.

Üzenet elmélyítése /egyéb ötletek:

* Bevezetés:

• Olvassuk fel többször is a "Kis halacska a vízben" c. verset, és beszélgessünk arról, hogy miért tudnak a halak tanulás nélkül is úszni a vízben, mi meg miért nem! Soroljunk fel még olyan állatokat, amelyek a vízben és a vízen élnek! Képeket is mutathatunk róluk. Mi, emberek csak úszva tudunk előre haladni a vízben, másképp elsüllyednénk. Mi nem tudunk járni rajta. Jézus azonban ezt is meg tudta tenni.

• Üljenek a gyerekek körbe, s egy nagy edényt helyezzünk középre tele vízzel! Vegyünk elő olyan tárgyakat, melyek úsznak a vízen (pl. egy szivacs, kis csónak, kacsa, egyéb műanyagjáték), és olyanokat, melyek elsüllyednek! Osszuk szét a gyerekeknek, majd tegyék azokat sorban az edénybe! Vajon miért úszik az egyik tárgy és süllyed el a másik?

* A bibliai történet:

• A történet elbeszélése közben a gyerekek utánozzák a szél zúgását, karjuk mozgatásával pedig a nagy hullámokat! Szemléletesen adjunk elő: Amikor azt mondjuk el, hogy Péter rálépett a vízre, óvatosan haladjunk előre, mintha mi is a vízen járnánk!

• A történetben a félelem, kishitűség, kételkedés, pánik, stb. jól felismerhető. Beszéljünk olyan helyzetekről, amikor a gyermekek félnek vagy féltek! Foglaljuk imádságba tapasztalataikat, és bátorítsuk őket, az Úr Jézus jön, hogy minket is megsegítsen! Hogyan? Mondjunk erre gyakorlati példákat!

• A 158. lecke (Jónás próféta) és a 245. lecke (Jézus lecsendesíti a tengert) üzenet-elmélyítését jól felhasználhatjuk ennél a leckénél is.

Kis halacska ott a vízben, jól tudsz úszni, jól nagyon! Nekem is meg kell tanulni, de hogyan, azt nem tudom.

Most még csak az úszóövvel úszkálok a víz színén, de te kis hal megmondhatnád, hogy tanuljak úszni én.

Isten farkat, uszonyokat adott neked, de nekem csak karokat és lábakat. Szerinted mi lesz velem?

A "Kijk, luister en doeboek over de schepping" (Ark boeken, Amsterdam) engedélyével vettük át a verset.

253. Sokan elhagyják Jézust - János 6,22–66

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 253

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Örök életed a Jézus Krisztusban való hit által van.

* A hitetlenség elválaszt Krisztustól.

Előzmények:

Az ötezer ember megvendégelése utáni

éjszakán Jézus a tengeren járva ment tanít

ványaihoz, akik a széllel és hullámokkal küszködtek. Péter elindult a vízen Jézushoz, de megijedt, süllyedni kezdett, Jézus azonban megmentette. "Ő valóban Isten Fia" – mondták nagy tisztelettel a tanítványok. Miután megérkeztek Genezáret földjére, az Úr Jézus sok beteget meggyógyított.

Történet:

Mikor másnap Bétsaida-Júliában felébredtek az emberek, látták, hogy Jézus, aki tegnap oly csodálatos módon megvendégelte őket, már nincs ott. Míg egymással tanakodtak, Tibériásból egy kis hajóraj* érkezett. A tulajdonosok hajlandóak voltak mindenkit elvinni Kapernaumba, így nem kellett gyalog megtenni a hosszú utat.

Kapernaumba érkezve keresni kezdték Jézust. Amikor megtalálták, megkérdezték tőle: "Mester, mikor jöttél ide?" Ő tudta, hogy csak azért keresik, mert ettek a kenyerekből és jóllaktak. Nem isteni hatalmát, hanem csak a bámulatos "csodát" vették észre. Intette őket, hogy ne a mulandó ételt kívánják, hanem az örök életre megmaradó eledelt keressék. Ezt az Ember fia (maga Jézus) adhatja nekik, mert Őt az Atya Isten "pecsételte el"*, azaz "választotta ki" erre.

Az emberek akkor megkérdezték Jézust: "Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?"

Ő megadta az egyetlen helyes választ: Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyenek Őbenne, akit Isten küldött.

Az ott lévők azonban különös jelet kértek, hogy hihessenek neki. Atyáik a pusztában a mennyei kenyeret, a mannát ették, melyet Mózes adott nekik. Ezzel arra céloztak, hogy az előző napi nem volt ilyen különös. Jézus azonban megmondta nekik, hogy nem Mózes, "hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak." Az Úr Jézus itt magáról beszélt, de nem értették meg, mert azt kérték tőle: "Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!" Továbbra is földi és nem lelki módon gondolkodtak.

Az Úr Jézus így válaszolt: "Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha."

Látták Őt (és csodáit ), mégsem hittek benne. De akit az Atya neki adott, hozzá fog jönni, és Ő soha nem küldi el őket. Nem azért szállt le a mennyből, hogy a maga akaratát tegye, hanem az Atyjáét. Isten akarata az, hogy senki, aki a Fiát látja és hisz benne, ne vesszen el, hanem örök élete legyen, és feltámadjon az utolsó napon.

Sokan elhagyják Jézust János 6,22–66

Ez egyáltalán nem tetszett a zsidóknak. Jézus ugyan azt mondta, hogy Ő az élet kenyere, de mit érnek vele? Zúgolódtak: "Nem Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Akkor hogyan mondhatja: A mennyből szálltam le?" Jézusban csupán csak egy mindennapi embert láttak.

Az Úr tovább tanította őket: "Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem."

Erről jövendölt már Ézsaiás próféta is: "És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek" (vö.: Ézs 54,13). Jézus ezt mindjárt meg is magyarázta: "Aki az Atyától hallott és tanult, az mind énhozzám jön. Nem mintha bárki látta volna az Atyát: csak aki az Istentől van, az látta az Atyát."

Még egyszer megmagyarázta: az atyák ugyan a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. "De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon." Majd megismételte: "Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem."

A zsidók erre vitatkozni kezdtek: "Hogyan adhatná ez nekünk a testét eledelül?"

Az Úr Jézus válaszolt kétségükre: "Bizony, bizony mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem marad és én őbenne. Ahogyan engem az élő Atya küldött el, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, élni fog énáltalam." Aztán magára mutatott, és így folytatta: "Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan, mint amilyet atyáitok ettek, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké."

Azaz csak szenvedése és halála által nyerhetik el övéi az üdvösséget. Ő az igazi húsvéti bárány, melynek meg kell öletnie.

Azok, akik Őt eleinte csodái miatt követték és szívesen hallgatták, most nagyon elégedetlenek voltak. "Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?" Inni a vérét? Ki hallott ilyet? És hogy őt Isten küldte le a mennyből, azt egyáltalán nem hiszik el.

Jézus hallotta zúgolódásukat, és megkérdezte: "Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt?" Arra figyelmeztette őket, hogy ne csak a földi, tehát a "testi" életükre gondoljanak. Tanuljanak meg lelkileg gondolkodni, és tanuljanak meg hinni a szavaiban. Csak a Szentlélek taníthatja ezt meg nekik.

Az Úr Jézus pontosan tudta, kik nem hittek benne. Sőt azt is tudta, hogy tanítványai közül egy majd elárulja Őt! Azt mondta a népnek: "De vannak közöttetek néhányan, akik nem hisznek. Ezért mondtam

Életkor

nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya." ***

A bibliai történet feldolgozása

253

Erre aztán sok embernek elege lett Jézusból. Elhatározták, hogy visszavonulnak tőle, és nem járnak vele többé: a több mint ötezer követőből csak tizenkettő maradt.

Kiegészítés (János 6,67–71): Miután sokan elhagyták, Jézus azt mondta tizenkét tanítványának: "Vajon ti is el akartok menni?" Simon Péter a többiek nevében is így felelt: "Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje!"

Az Úr Jézus tudta, amit Péter még nem tudhatott, hogy egyikük el fogja árulni. Ezért mondta: "Nem én választottalak-e ki titeket, a tizenkettőt? Egy közületek mégis ördög." János hozzáteszi, hogy Jézus ezt Júdás Iskáriótesre, Simon fiára mondta, mert ő fogja később Jézust elárulni.

Jegyzetek: Kis hajó – A görög szövegben a Jn 6,17-ben "ploion"-t találunk, ami "hajó"-t jelent, a 6,22ben pedig "ploiarion"-t, ami "kis hajó, hajócska, csónak." Azok a hajók is, melyek később Tibériásból jöttek, "ploiarion"-ok, tehát kis hajók voltak. Eszerint a tanítványok a nagy hajóval mentek el. Ez a hajó esetleg nem tudott a part közelébe jönni, úgy hogy ők egy kisebb hajóval jutottak oda, és azt lehorgonyozva a part közelében hagyták. Talán azt gondolták, hogy Mesterük azzal jön majd utánuk, ami azonban nem történt meg. Pecsétjével igazolta – Egy fejedelem vagy más magas rangú személy különleges parancsot vagy rendeletet tartalmazó levelét pecséttel látta el. Ez a helyzet Jézus Krisztussal is: Atyja különleges rendelettel küldte Őt a földre. Pecsétjével igazolta Őt.

Énekek:

Református énekeskönyv: 105:1.24; 239; 437:1.3.5; 438:6–7 Jertek, énekeljünk: 66; 104 Harangszó: 35; 37; 46; 49:3–5 Dicsérjétek az Urat!: 33; 57; 77 Erőm és énekem az Úr: 48; 66; 136

Megjegyzések: Örök élet a Jézus Krisztusban való hit által – Ennek az Úr Jézus és követői között lezajló párbeszédnek megragadó a tartalma. Megtanuljuk belőle, hogy csak általa és benne nyerjük el az üdvösséget, melynek a benne való hit a feltétele. Tanítsuk meg a gyerekeket erre az igazságra! Hit nélkül nincs megtartatás – Aki nem hisz Jézus Krisztusban, mint az élet kenyerében, az kiesik Isten kegyelméből. A hitetlenség a legnagyobb akadály ember és Isten között. Láthattuk, hogy éppen a materialista, földi, önmagukra irányuló gondolkodás tartja vissza az embereket, hogy higgyenek az Úrban. Aki nem nyílik meg – a Szentlélek által vezetve

– a Jézus Krisztusban ajándékozott kegyelem előtt, az idegen marad attól.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem)

• Milyen a jó vezető? A szavak és a tettek összhangja. Példák a történelemből és a jelen politikai életből. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Interjú készítése szóban vagy írásban a bibliai történet egyik szereplőjével. (***)

Vázlat:

Kapernaum Jézus nagy sokaság – csodák "Én vagyok az élet kenyere" Mózes – manna az emberek csalódtak – elhagyják Jézust tanítványok: "Te vagy az Istennek Szentje."

Sokan elhagyják Jézust 253

***

Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájanIstentől tanítottak lesznek. Aki az Atyátólhallott és tanult, az mind énhozzám jön. János 6,45

Ahogyan engem az élő Atya küldött el, ésén az Atya által élek, úgy az is, aki engemeszik, élni fog énáltalam.János 6,57

Isten most virágnyelven tanít téged. A virágábécé segítségével fejtsd meg üzeneteit!klmnoóöőrs tuvyz

Feldolgozás

*** 253

Munkalap: A rejtvények textusai:

Fiaid mind az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége. (Ézs 54,13) Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. (Gal 3,26)

Virág-, levél- és termésszimbólumok alkotják a "virágnyelvet". Mielőtt bárki is megütközne ezen, gondolja meg, hogy Jézus is "virágnyelven", vagyis képes beszéddel fogalmazza meg tanítását, amikor azt mondja: "Én vagyok az élet kenyere..." (Ahogyan a zsoltáros is virágokról gyűjtött édes mézhez hasonlítja Isten igéjét: Zsolt 19,10–11.)

Aranymondás:

Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. (Jn 6,35)

vagy: Ahogyan engem az élő Atya küldött el, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, élni fog énáltalam. (Jn 6,57)

A két textus egymásra épül, ugyanannak az üzenetnek az első képi nyelven, a második fogalmi szinten elmondott változata. Bármelyiket tanítjuk meg, a másikkal való összefüggésben tegyük azt!

Üzenet elmélyítése / beszélgetés:

Az élet kenyere: Nem csoda, hogy kortársai nem értették meg Jézust. Hogy lehet Ő az élet kenyere? Mit jelent belőle enni? Ahhoz, hogy a gyerekek megértsék, vegyük komolyan a konkrét képi szintet éppúgy, mint annak magyarázatát! Mit jelent a kenyér az ember számára? – Táplálja, fenntartja testünket. Hogyan? – Úgy, hogy megesszük. Vagyis testünk részévé válik. Hasonlóképpen lelkünknek is szüksége van az Istennel való közösségre. Hogyan? – Élő kenyeret, az Ő Fiát adja nekünk, akivel hit által juthatunk életközösségre. Ez tart meg minket az örök életre.

Az örök élet: Örök élet a Jézus Krisztusban való hit által – ez az evangélium középpontja, amit a gyerekeknek már kicsiny koruktól tudni kell. Próbáljuk őket erre kérdezve rávezetni! Pl.: Megvásárolhatjuk-e az örök életet? Van-e a Földön annyi kincs, akkora vagyon, amely ehhez elég lenne? Ha ez nem megy, vajon kiérdemelhetjük-e becsületes élettel vagy jócselekedetekkel? (Mutassunk rá pl. Lutherre, aki sokáig ebben a hitben élt.) Akkor hát milyen úton juthatunk hozzá az örök élet kenyeréhez? Beszéljünk arról is, hogy a hitet nem lehet megtanulni az iskolában, vagy örökölni a szüleinktől, hanem azt ajándékba kapjuk Jézusért. Ahogy az örök élet is ajándék (Róm 6,23).

* A hitetlenség: A hitetlenség olyan, mint egy fal az ember és Isten között. Ha erről beszélgetünk, mindennapi példából induljunk ki! Karcsit meghívják egy születésnapi ünnepségre. De ő nem hiszi, hogy a meghívás komoly. Az ünnep napján egyszerűen otthon marad. Másnap reggel megkérdezik tőle, miért nem jött el. Olyan jó volt!

Kinek a bűne, hogy Karcsi nem élvezte ezt a jó együttlétet? – Egyedül az övé! Mi hiányzott Karcsiból, amikor megkapta a meghívást? – A bizalom, a hit abban, hogy a meghívás őszinte volt. Ugyanez a helyzet mindenkivel, aki nem hiszi, hogy az Úr Jézus hívása valóban neki szól.

Egyéb ötletek:

* Igaz vagy nem igaz?

A gyerekek I vagy N betűkkel jelöljék az alábbi állítások igazságtartalmát: Az emberek általában a csodái miatt keresték meg Jézust. Jézus szívesen mutatta be varázs-tudományát. Jézust az Atya küldte az emberek közé. Nála mindig lehetett kenyeret kapni. Ő a mennyei kenyér: áldozata örök életet hoz a benne hívőknek. Hinni benne azt jelenti, hogy elfogadod bűnbocsánatát, és nem a saját akaratod szerint élsz. Örök életet kapsz, ha rendszeresen és sokat imádkozol.

* A jó vezető:

• Beszélgessünk arról, milyen a jó vezető! Mitől függ, hogy az emberek kövessék őt? – Gondoljunk arra, hogy mit hisz, mit vall, és aszerint él-e; mit ígér, s azt betartja-e! Keressünk pozitív és negatív példákat a történelemből és a jelen politikai életből egyaránt! Fontos, hogy a gyerekek erről már korán tudjanak, s kritikusan hallgassák, amit a földi vezető emberek nekik szájukba rágnak és ígérnek.

• Beszélgessünk arról is, hogy Jézust milyennek ismertük meg eddig! Az Ő szavai, ígéretei és tettei összhangban álltak egymással? Miért hagyták el olyan sokan mégis a tanítványai közül? Miért maradt mellette a tizenkettő? Készítsenek a gyerekek "interjút" szóban vagy írásban valamelyik tanítvánnyal a Jézussal való viszonyáról! Miért hagyta el, ill. miért tartott ki mellette? Az igazságot nem könnyű vállalni – azóta se. Ez már "kemény beszéd" (Jn 6,60), "kemény eledel" (1Kor 3,2), mégis az "élet kenyere".

254. Jézus és a farizeusok - Máté 15,1–20; Márk 7,1–23; Lukács 11,37–41

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 254

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Isten törvénye fontosabb, mint az emberi rendelések.

Isten tisztíthatja meg a szívedet Szentlelke által.

Előzmények:

Az Úr Jézus Kapernaumban azt mondta

magáról, hogy Őt Isten küldte a mennyből. Ő az

életnek kenyere, aki hisz benne, annak örök élete van. E beszéd után sokan elhagyták, mert nem értették, vagy nem ilyen Messiást vártak.

Történet:

Jézus még mindig Galileában, valószínűleg Kapernaumban volt. Egy csoport farizeus és írástudó kelt útra Jeruzsálemből, hogy Jézussal találkozzék. A városban lakó egyik farizeus meghívta Őt és tanítványait ebédre. A jeruzsálemi farizeusok és írástudók is ott voltak. Ők természetesen jól ismerték a törvényeket – mind Mózes törvényeit, mind azokat a rendeléseket, melyeket az idők folyamán rabbijaik alkottak.

Elképedve látták, hogy Jézus tanítványai mosdatlan kézzel* ették a kenyeret. Törvényeik szerint a zsidók nem ettek addig, amíg meg nem mosták a kezüket. Ragaszkodtak a régi tanítók, rabbik előírásaihoz. Amikor a piacról* hazatértek, nem ettek addig, míg meg nem mosakodtak. A poharak, kancsók, rézedények*, ágyak* megmosásával is védekeztek a tisztátalanság ellen.

A farizeusok és írástudók ezért szóvá tették a tanítványok helytelen viselkedését: "Miért szegik meg tanítványaid az ősök hagyományát? Amikor ugyanis étkeznek, nem mossák meg a kezüket."

Feltűnő, hogy Jézus az Írásokból válaszolt nekik. Így hallgattatta el a pusztában a Sátánt is. Itt Ézsaiást idézte: "Képmutatók, találóan prófétált rólatok Ézsaiás: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai."

Nem jó Isten parancsolatai helyett emberi hagyományokhoz ragaszkodni.

Példát is mondott erre Jézus. Isten törvényében, a Tízparancsolatban ez áll: "Tiszteld apádat és anyádat!" (2Móz 20,12). Mózes később így szól: "Ha valaki apját vagy anyját gyalázza, az halállal bűnhődjék" (2Móz 21,17). De mit tesznek a zsidók? Így tanítanak: Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának: "korbán", vagyis áldozati ajándék az, amivel segíteni tudna rajtuk, akkor nem kell nekik odaadni. Az ember így kihúzhatta magát a szülőkről való gondoskodás kötelessége alól, mert az áldozati ajándék fontosabb volt, mint az idős szülők segítése. A felnőtt gyermekek ily módon kijátszhatták szüleik támogatását. (Akkor még nem volt nyugdíj és más szociális intézkedés!)

Az Úr Jézus szerint tehát a farizeusok és írástudók ilyen emberi rendelésekkel tették érvénytelenné Isten törvényét.

Jézus és a farizeusok Máté 15,1–20; Márk 7,1–23; Lukács 11,37–41

Jézus ekkor így szólt a körülötte állókhoz: "Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert." Vagyis nem a külsőségekben van a lényeg, hanem a szívben.

A tanítványok észrevették, hogy a farizeusok és írástudók megbotránkoztak ezen. Péter kérte az Úr Jézust, hogy magyarázza meg szavait. Ő egy sereg bűnt sorolt fel, ami az emberben van (lásd: Mk 7,21–22). Ezek teszik tisztátalanná az embert, nem pedig a mosdatlan kézzel való evés.

Jegyzetek: Mosdatlan kézzel való evés – Az ortodox zsidó még ma sem eszik, mielőtt meg nem mosta a kezét. Higiéniai szempontból nézve ez önmagában véve nagyon jó dolog, ezt mi is gyakoroljuk. Ügyeljünk itt az alapelv (a törvény) és a hagyomány (zsidó rendelkezések) közti különbségre. Ez a mi egyházainkban is aktuális kérdés! Amikor megjöttek a piacról – Jézus ezt azért említi meg külön, mert a becsületes zsidó félt, hogy a piacon, vagy más nyilvános helyen érintkezésbe kerül egy pogánnyal. Abban az időben, amikor a rómaiak az országban voltak, a hithű zsidók ehhez a szokáshoz szigorúan ragaszkodtak. Ha egy zsidó reggel jól megmosta a kezét, és aztán egész nap nem érintkezett senkivel, nem kellett étkezés előtt kezet mosnia. Poharak, korsók, rézedények – Ezek a használati tárgyak kézről kézre jártak. Ezért sohasem volt biztos, hogy tiszták-e. Ágyak – Nem olyan ágyakról van itt szó, amelyeken aludtak, mert alvásra matracokat használtak, hanem kerevetekről, melyeken étkezéskor feküdtek. Ezek a kerevetek fából vagy kőből készültek és könnyen le lehetett mosni őket. Itt is érvényes, hogy más valaki tisztátalanná tehette az ilyen kerevetet.

Életkor ***

A bibliai történet feldolgozása

254

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1.6; 119:1.17.24; 164:1–3; 165:1.5–6; 172 Jertek, énekeljünk: 97; 98; 180; 185 Harangszó: 38; 40:1.5–6; 41; 44 Dicsérjétek az Urat!: 15:1.5–6; 62:1; 71; 74; 89 Erőm és énekem az Úr: 18:1; 23; 56; 130; 133

Megjegyzés: Isten törvénye fontosabb, mint az emberi rendelkezések – Az emberi együttélés magával hozza a rendeletek és törvények alkotását. Ez nem lehet másként. De ezeknek az útmutatásoknak egyezniük kell Isten törvényével. Más szóval: Isten törvényeiből kell kiindulni minden törvénynek és rendeletnek. Istennek kell inkább engednünk, hogy nem az embereknek (ApCsel 5,29). Vajon minden kibocsátott törvényünket hozzámérték Isten törvényéhez és igéjéhez? A keresztyén egyházban is hozhatnak rendeleteket, amelyek nem Isten törvénye és igéje szerint valók. Ez megfékezi a lelki életet. S mi a helyzet az iskolában és a családban? Ott minden rendelkezés és útmutatás Isten parancsa szerint való?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Az írott vagy íratlan törvények, rendszabályok szerepe a különböző emberi közösségek életében: család, iskola, ország. Az állami törvényalkotás jellemzői. (***)

• Szabályaink, törvényeink vizsgálata, összehasonlítása a Tízparancsolat törvényeivel. Játékos "törvénymódosítás": Hogyan lehetne jobbá tenni törvényeinket? (***)

• Bűnre késztető vágyaink, indulataink. Győzelem felettük – hogyan? Különböző élethelyzetek elemzése. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Háztartástan (Technika)

• A táplálkozásunkkal kapcsolatos higiéniai és illemszabályok. (***)

Vázlat:

Galilea farizeusok és írástudók tanítványok – mosdatlan kézzel evés emberi törvény Jézus Isteni törvény

emberi törvény

Jézus és a farizeusok

Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol vantőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokattanítanak, amelyek emberek parancsolatai.Máté 15,8–9

Az írástekercsben lévő igék meglehetősen hiányosak. A hiányzó szavakat, szótöredékeket a kép mellettioszlopokban találhatod meg sorban, a hagyományos magyar rovásírással lejegyezve. Fejtsd megés írd be ezeket a helyükre, hogy olvashatóvá váljanak az igék!A rovásírás jellemzői: Az írás jobbról balra halad – neked meg kell fordítanod. A kétjegyű mássalhangzókat egyetlen jellel jelöli – az írástekercsen mi két betűhellyel jelöltük ezeket. A rövid éshosszú magánhangzók között nem tesz különbséget – ezt neked kell megtenned.

Feldolgozás 254

***

Munkalap: A rejtvények textusai:

A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. (1Tim 1,5) Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől... (Zsid 13,9)

A hiányzó szavakat, szótöredékeket felülről lefelé haladó sorrendben találhatjuk meg, azon az oldalon, ahol a hozzájuk tartozó ige is van. Figyeljünk arra, hogy a tükörírással írott szavakat fordítva kell a helyükre beírni!

Aranymondás:

Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. (Mt 15,8)

vagy: A parancs célja pedig a tiszta szívből... fakadó szeretet. (1Tim 1,5)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* Isteni vagy emberi parancsolat:

• Nem könnyű beszélni arról, hogy Isten törvénye fontosabb, mint az emberi rendszabályok. Nehéz téma ez. Most mégis bővebben foglalkozunk vele. Miért? Mert éppen a mi korunkban gyakori, hogy az emberi rendelkezések fontosabbak, mint azok, amelyeket Isten adott az emberiségnek. Pedig Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embereknek (ApCsel 5,29). Először keressünk a gyerekekkel különféle iskolai és családi rendszabályokat! Lehetnek közöttük írottak (mint például a házirend szabályai) vagy íratlanok (melyekről azonban mindenki tudja, hogy be kell tartani). Legyenek ott köztük az étkezési szokásainkkal kapcsolatos tisztasági és illemszabályok is! Csoportosíthatják, táblázatba rendezhetik ezeket, pl. aszerint, hogy kellemes vagy kellemetlen, értelmes vagy kevésbé értelmes szabályok. Majd keressünk olyan törvényeket, melyeket az állam, a felsőség rendel el. Ezeket is csoportosíthatjuk. Beszélgessünk róla: Hogy készítik az ország törvényeit? Miért van rájuk szükség? Mi az irányadó a törvényalkotásnál? Közhangulat, divat, a többség akarata? Végül vegyük sorra (ismételjük át) Isten minden ember számára adott "rendszabályait": a Tízparancsolatot! S most következzék az összehasonlítás! Besorolhatóak-e a Tízparancsolat törvényei a családi, iskolai és állami rendszabályok közé? A mi törvényeink mindig Isten törvénye szerint valók? Találunk-e közöttük ellentmondást? Különösen a nagy parancsolatra mutassunk rá: Szeretni Istent és felebarátunkat, mint önmagunkat.

• Nagyon szép lenne, ha emberi törvényeink megfelelnének Isten törvényének, s tiszta szívvel be is tudnánk azokat tartani. Ám ez nem múlhat a törvényeken. Képzeljük el a gyerekekkel, hogy mi vagyunk a törvényalkotók! Mint egy kis parlament. A problémás törvényeket, rendszabályokat "javítsuk ki", vagyis igazítsuk Isten törvényéhez, ügyelve arra, hogy végre is lehessen hajtani! Alkothatunk új szabályokat is a szeretet parancsa értelmében. (Érdekes átgondolni, hogy akár a legtávolabbinak tűnő, pl. a közlekedési vagy az adóügyi rendszabályok hogyan függenek össze ezzel, mennyire szolgálják, s hogyan szolgálhatnák még inkább.)

* A gonosz szív: Vajon betarthatjuk-e a szeretet parancsát addig, amíg a szívünkben nincsen semmi változás? Amíg onnan belülről gonosz gondolatok törnek elő? Előbb gyűjtsük össze, mik lehetnek ezek! De ne csak fogalmakat, inkább konkrét lehetőségeket soroljunk fel! Pl.: Mi juthat Tibi eszébe, amikor

társa új, márkás cipőjét nézegeti vágyakozva,

miniszoknyás lányok után bámul az utcán,

unja már a matekórát és kitekinget az ablakon,

egyik fiútársa már megint megsértette,

– anya segíteni hívja, pedig most a legizgalmasabb a film, stb. Mi segíthet ezekben a helyzetekben? Önuralom, jólneveltség, illemszabályok? Mindez fontos, mégsem elegendő. Új szívre van szükség (Ez 36,26), tiszta szívre (Mt 5,8). Amit Isten kegyelme munkál bennünk Fiáért, Szentlelke által. Most tételezzük fel, hogy Tibi új szívet kapott, vagyis az Úr Jézus már ott lakik szívében a Lélek által. Mi juthat eszébe, amikor... Gondoljuk végig az előbbi eseteket! Vajon eszébe sem jut a bűnös gondolat? Ha nem, mi jut helyette eszébe? Ha igen, hogyan tud megküzdeni vele?

255. A kánaáni asszony - Máté 15,21–28; Márk 7,24–30

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 255

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

Nagy hitet dicsér meg Jézus.

Az imádság Isten iránti bizalomból fakad.

Előzmények:

Néhány farizeus és írástudó megfeddte az Úr Jézus tanítványait, mivel mosdatlan kézzel ettek. Jézus képmutatással vádolta őket.

Történet:

Több, mint egy évig volt az Úr Jézus Galileában. Számos beteget gyógyított meg, ördögöket űzött ki. Sok ezren hallgatták az üdvösségről szóló tanítását. S végül is mi történt? Sokan elhagyták Őt.

Jézus azután tanítványaival együtt elment Galileából Tírusz és Szidón területére, azaz Sziro-Fönícába*. Egy háznál szállt meg, s azt akarta, hogy senki ne tudjon róla, de ottléte nem maradhatott titokban.

Egy asszony kereste fel. Máté kánanáni (a Károli fordításban: kananeus) asszonynak* nevezi, míg Márk azt mondja, hogy görög* (a Károli fordításban: pogány) volt, sziro-föníciai származású.

Az asszony távolról így kiáltott hozzá: "Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!"

Honnan tudta, hogy Jézus Dávid Fia, a Messiás? Csak sejthetjük. A Mk 3,8-ból tudjuk, hogy Tírusz és Szidón környékéről is sokan mentek Jézushoz, amikor hallották, hogy milyen csodákat cselekedett. Ki tudja, hogy nem volt-e köztük ez az asszony is?

Az Úr Jézus azonban nem válaszolt neki. Amikor az asszony nem ment el, a tanítványok kérték Jézust: "Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik." Ezzel nem az volt a szándékuk, hogy Jézus küldje el az asszonyt, hanem hogy segítsen rajta, s ő mehessen az útjára.

De Jézus így felelt: "Én nem küldettem máshoz, csak Izráel (Jákób) házának (népének) elveszett juhaihoz."

Az asszony közelebb jött Jézushoz, és leborult előtte (valószínűleg letérdelt). "Uram, segíts rajtam!" – esdekelte (a hit egyik tanújele a kitartó imádkozás).

Jézus azonban így válaszolt: "Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak." A "gyermekek" a szövetség népe, Izráel; a "kutyák" ebben az esetben a pogányok.

Az asszony teljesen egyetértett ezzel. De nem nyugodott bele, hanem így folytatta: "Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak."

Azaz ő megelégedne Isten kegyelmének ama morzsáival, melyeket Jézus már megmutatott csodái által Izráelnek.

Ekkor Jézus így válaszolt neki: "Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! Leányodból kiment az ördög." Az Úr Jézus isteni hatalommal parancsolt, és a gonosz lélek engedelmeskedett akaratának.

Amikor az asszony hazaért, leányát gyógyultan találta.

Életkorok ** ***

A bibliai történet feldolgozása

255

Énekek:

Református énekeskönyv: 5:1–2; 145:5–6; 287:1–2; 474; 475:1 Jertek, énekeljünk: 55; 113; 149:1; 174 Harangszó: 37; 49:5.7 Dicsérjétek az Urat!: 55; 62; 76; 93; 168:1–2 Erőm és énekem az Úr: 18; 46; 111; 119

Megjegyzés: Nagy hitet dicsér meg Jézus – A kánaáni asszony hitét az Úr Jézus "nagy"-nak nevezte, és ezért megdicsérte. Figyeljük meg, hogy Jézus nem az asszonyt dicséri meg, hanem a hitét. A hit nem érdem, hanem kegyelem. Hite által tartott ki az asszony a könyörgésében. Az Úr Jézusba, mint segítőjébe kapaszkodott. Hite által tudott neki jó választ adni. Végül: hite által nyert meghallgatást, amikor lánya számára segítséget kért. Figyeljük meg, hogy az Úr Jézus csak kétszer szól olyan valakiről, akinek nagy a hite: a római századosról (lásd Mt 8,10; 237. lecke) és erről a kánaáni asszonyról. Mindketten pogányok voltak! Kenyér és morzsák – Mit jelent a képes beszéd? Kenyérre mindnyájunknak szükségünk van, különösen a gyermekeknek. A gyermekek itt Izráel népét, a kenyér pedig Isten Izráelnek tett ígéretét jelenti: az Úr Jézus az, aki eljött az övéi közé. (A kenyér a fő eledel a Földközi-tenger körüli országokban. Az emberek ott nem esznek burgonyát és rizst.) Az asszony azt válaszolta: a kutyák is esznek a morzsákból. Ezzel arra célzott, hogy a pogányok is kaphatnak valamit abból a boldogságból, ami az Úr Jézus által a földre érkezett.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján): Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A hit szerepe az ember, a család életében. (** ***)

• Egymás bajának, szükségének felismerése a családi, iskolai, gyülekezeti közösségekben. A segítségnyújtás egyik formája: az imádság. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• A bibliai történet párbeszédének kiegészítése és kifejező olvasása. (**)

• Gyermekimádság folytatása szóban vagy írásban: közbenjárás másokért. (***)

Történelem

• A föníciai városállamok, hajózás és kereskedelem. Terjeszkedés a Földközi-tenger medencéjében. A pun háborúk: Róma győzelme. (***)

Vázlat:

Tírusz és Szidón a kánaáni asszony leányát nagyon gyötri a gonosz lélek kenyér – zsidók ("gyermekek") morzsák – pogányok ("kutyák") nagy hit a leány meggyógyult

A kánaáni asszony 255

***

Feldolgozás

*** 255

Munkalap: A feladat textusai:

Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el... (Jn 6,37) A népek pedig irgalmáért dicsőítsék az Istent, ahogyan meg van írva: Ezért magasztallak téged a népek között, és nevednek dicséretet éneklek. (Róm 15,9)

Aranymondás:

Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek! (Mt 15,22)

vagy: Az előbb idézett Jn 6,37.

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

A nagy hit: Kérdezzük meg a gyermekektől: Mit tesz egy édesanya vagy édesapa, ha gyermeke súlyosan megbetegszik? Természetesen orvosért megy, gyógyszereket hoz, megoperáltatja stb. Mit tehet még ezen felül? Gyógyulásért imádkozik. Miért volt olyan különös, hogy ez a kánaáni asszony az Úr Jézustól kért segítséget? Pogány volt. Mi a különbség az izráeliták és a pogányok között? Mit jelentett ez akkor? Hogyan jelenik meg mindez Jézus és az asszony beszélgetésében? Olvassák el a gyerekek párbeszédesen csak a beszélgetést! Beszéljük meg a képes beszéd jelentését! Hogyan tudott ez az asszony olyan jó válaszokat adni Jézusnak? Azok is az Úr Jézus hatalmába vetett nagy hitéből fakadtak. Vajon csak ennek az asszonynak volt szüksége ekkora hitre? Keressünk még példákat erre a Bibliából, az egyháztörténelemből! Miért van minden körülmények között ilyen nagy hitre szükség? Keressünk erre példaként mai élethelyzeteket is! Hit nélkül nem tudunk őszintén imádkozni, nem bízunk Isten hatalmában, sőt segítségért sem fordulunk hozzá.

Az imádság: Beszélgesünk az imádság lényegéről (bővebben lásd még a 235. és 270. leckéket)!

• Mi az imádság tulajdonképpen? Mikor és hogyan imádkozunk? Milyen imafajták vannak? Beszéljük meg a hálaadó, magasztaló, bűnvalló, kérő és közbenjáró imádság jellemzőit! (Bővebben lásd a kisiskolások **Feldolgozás-lapját!) A kánaáni asszony könyörgése melyik imatípusba sorolható? Miért? Jézus eleinte elutasító volt vele szemben. Miért teljesítette mégis az asszony kérését?

• Vajon minden imádságot meghallgat és teljesít Isten? Mindet meghallgatja, de nem mindet teljesíti (vö. 1Jn 5,14). Szerinted miért? Ő nálunk is jobban tudja, mi használ, s csak a javunkra lévőt adja meg. Ám ha nem adja, akkor is válaszol. Akkor NEM-et mond. Aztán van, amikor várni kell, s persze van, hogy kérésünk teljesül. Mint a közlekedési lámpa színei: piros – nem, sárga – várj, zöld – igen. Keressenek a gyerekek példákat a Bibliából mindháromra! Pl.:

Mózes nem mehetett be az Ígéret földjére (5Móz 3,23–27); Pál nem gyógyult meg (2Kor 12,7–9).

Várnia kellett Nehémiásnak is, Eszternek is (és közben imádkozni), míg a király előtt feltárhatták kérésüket (Neh 1,1–2,5; Eszt 4,16); Dávidnak pedig arra, hogy elfoglalhassa a trónt (Zsolt 18).

Illés imádkozott tűzért az oltárra és esőért (1Kir 18,36–38.41–46); Elizeus a súnémi

asszony fia, Jézus Lázár feltámasztása előtt (2Kir 4,32–35; Jn 11,41–44). Találunk-e e három lehetőségre példát a mindennapi életből is?

* Imádkozz másokért! A kánaáni asszony könyörgése példát adhat arra, hogy ne csak a magunk kéréseit soroljuk Isten előtt, hanem imádkozzunk másokért is, és legyünk kitartóak az imádkozásban. Az itt következő gyermekimádság is jó példa a közbenjáró imádságra (Gyermekek imádságai. Szent István Társulat, Bp, 1991, 16.o.):

Uram Jézus, azokért imádkozom, akik ma nem lesznek boldogok: az édesanyákért, akik hiába szeretnének gyermekeik szájába ételt adni, az édesapákért, akik nem tudnak elegendő pénzt keresni, hogy a családot eltarthassák, a gyermekekért, akik betegek, vagy félnek, imádkozom azokért, akik egyedül vannak, és nincs, aki szeresse őket.

Folytassák a gyerekek szóban vagy írásban ezt az imádságot!

* Tírusz és Szidón: Hová vonult el Jézus? Hogyan nézhetett ki ez a két tengerparti kikötőváros? Egyáltalán, mit lehet és mit érdemes tudni a föníciaiakról, erről a gazdag és bátor hajósnépről, akiknek a kereskedelme az egész Földközi-tenger medencéjét behálózta, míg Róma meg nem állította terjeszkedésüket? Gyűjtsünk adatokat, képeket Föníciáról, a föníciai városokról, hajókról stb.!

A kánaáni asszony ** 255

Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!

A Biblia segítségével egészítsd ki Jézus és a kánaáni asszony párbeszédét! (Máté 15,22.25–28) Majd gondolkozz el rajta: Mi lehet az a kenyér, amiről Jézus beszélt? Hogyan mutatta meg az asszony Jézusban való nagy hitét?

Feldolgozás 255

**

Munkalap: A kiegészített párbeszéd:

"Uram, segíts rajtam!" "Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak." "Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak." "Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod!" (Mt 15,25–28)

A párbeszédet olvassák fel a gyerekek szereposztással, kifejezően, a beszélők szándékát érzékeltetve!

Aranymondás:

Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! (Mt 15,28b)

vagy: ...amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. (Jn 16,23c)

Üzenet elmélyítése / egyéb ötletek:

* A nagy hit: Az Úr Jézus megdicsérte a kánaáni asszony "nagy hitét". Beszélgessünk erről a gyermekekkel! De mi a hit tulajdonképpen?

Erős bizalom Istenben;

biztos tudás, bizonyosság (lásd Zsid 11,1);

erő, amely segít;

– vallástétel arról, hogy Jézus Isten Fia (példa: az ApCsel 8,37-ben a kincstárnok). Ezek közül mi jellemezte leginkább a kánaáni asszony hitét? Főleg az erős bizalom Jézus hatalmában. Ezért "nagy" ez a hit. Pedig ez az asszony pogány. Emlékszel-e, ki az a szintén pogány férfi, akinek a hitét Jézus hasonlóan "nagy"-ra értékelte? (A kapernaumi százados – lásd Mt 8,10; 237. lecke) Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy az Úr örül, ha nagy a hitünk. Szabad ezért imádkoznunk, hiszen ne feledjük, hogy a hit is ajándék Istentől! Beszélgessünk még erről a témáról a Bibliából és a mindennapi (gyermeki) életből vett példák alapján!

* Az imádság: Mi az imádság tulajdonképpen? – Beszélgetés Istennel. Hogyan és miért imádkozzunk?

1. Köszönjünk meg neki mindent, és dicsérjük Őt! (Az imádság nem csak kérést jelent. Ha a szüleimmel beszélgetek, akkor sem csak a kéréseimet tárom eléjük. Isten annyi jót tett velünk, amit soha meg sem érthetünk. Méltó hát, hogy dicsérjük és hálát adjunk neki ezért.)

2. Valljuk meg neki bűneinket! (Hiába próbáljuk előle elrejteni a bűnt, Ő úgyis látja a szívünket. De ha megvalljuk, megbocsát: 1Jn 1,9.)

3. Kérjük tőle, amire szükségünk van! (Kérhetünk mindent, de csak Jézus nevében, az Ő akarata szerint: hogy legyünk kedvesebbek, türelmesebbek, engedelmesebbek, hogy győzzük le a lustaságot, a félelmeinket, hogy jobban szeressük egymást és Őt...)

4. Járjunk közben másokért! (Jézus is közben jár értünk az Atyánál, a mi hívő életünk sem lehet magának való. Ha bajba jutnak, szükséget szenvednek szeretteink, ügyüket mi is az Úr elé vihetjük. De még az ellenségeinkért is könyöröghetünk.)

A kánaáni asszony könyörgése melyik imádság-típusba sorolható? Minek köszönheti, hogy az Úr teljesítette kérését? Szerinted Isten minden imádságot meghallgat és minden kérést teljesít? Imádságainkat egytől-egyig meghallgatja, de nem mindet teljesíti. Hogy miért? Ő nálunk is jobban tudja, mi használ, s csak a javunkra lévőt adja meg. Ám ha nem adja, akkor is válaszol. Akkor NEM-et mond. Aztán van, amikor várni kell, s persze van, hogy kérésünk teljesül. Mint a közlekedési lámpa színei: piros – nem, sárga – várj, zöld – igen. Keressünk mindháromra példát a Bibliából (részletesebben lásd a felsősök ***Feldolgozáslapját) és lehetőleg a mindennapi életből is!

* Imádkozz másokért! Az itt következő gyermekimádság jó példa rá, hogyan fordulhatunk magunktól mások felé (Gyermekek imádságai. Szent István Társulat, Bp, 1991, 50.o.):

Köszönöm neked, jó Atyám, hogy látok,

kérlek, segítsd a vakokat. Köszönöm neked, hogy hallok,

kérlek segítsd a süketeket. Köszönöm neked, hogy beszélni tudok,

kérlek, segítsd a némákat. Köszönöm, hogy járni, szaladni és játszani tudok,

kérlek, segítsd a beteg és béna gyermekeket, szerte a világban.

Az imádság mintájára keressen ki-ki a saját életében valamit, amiért hálát adhat! Majd gondolja végig, kinek lenne még nagy szüksége erre! Imádkozzon érte!

256. A süketnéma meggyógyítása - Márk 7,31–37

Írta: Evert Kuijt Fordította: Dr. Körpöly Kálmán A szöveget gondozta: Czövek Olivérné

A bibliai történet feldolgozása 256

Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt

Üzenet – Téma:

* Jót tenni úgy, hogy senki se lássa.

* Érzékszerveinket is Istentől kaptuk, használjuk az Ő dicsőségére!

Előzmények:

Sziro-Föníciában az Úr Jézus megszabadította egy kánaáni asszony leányát a tisztátalan lélektől, mely hatalmában tartotta. Jézus megdicsérte az asszonyt nagy hitéért.

Történet:

Jézus és tanítványai ismét elhagyták Főníciát. Megérkeztek Tízváros vidékére, mely városok nagyrészt a Galileai-tenger és a Jordán túlsó partján terültek el (Damaszkusz is közéjük tartozott

– bővebben lásd a térképet és a 246. lecke Decapolis c. jegyzetét). Egy süketnéma* embert vittek Jézushoz, aki süketsége miatt nagyon nehezen beszélt. Az emberek kérték Jézust, tegye rá a kezét, hogy meggyógyuljon.

Az Úr Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból. Ujját a süket fülébe dugta, majd az ujjára köpve* megérintette a nyelvét. Azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: "Effata", ami azt jelenti: "Nyílj meg!"

Erre az ember azonnal hallott és beszélt, éppen úgy, mint bárki más. Jézus megparancsolta az embereknek, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték. Szerfölött álmélkodtak hatalmán. "Mindent helyesen (jól) cselekedett"

– mondták –, "a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé."

Néhány gondolat a történettel kapcsolatban:

Megint azt látjuk, hogy az Úr Jézus minden beteget vagy nyomorékot meggyógyított, akit hozzá vittek. Mindig könyörületességre indult.

Itt nincs szó a süketnéma személyes hitéről. Ez azt mutatja, hogy Jézus a nem hívőkön is segíteni akar.

Hogy a süketnémát egymagában félrevonta, arra mutat, hogy Jézus a gyógyításokkal nem a maga dicsőségét kereste. Nem csinált belőlük "mutatványt", ahogy azt az imádsággal gyógyítók teszik gyakran, amikor teli teremben fellépnek. Alázatosságát bizonyítja, amikor megtiltja, hogy ne híreszteljék ezt.

Cselekedetei jelképesek. Természetesen ezt az embert látható jelek nélkül is meg tudta volna gyógyítani, hiszen Ő Isten. Itt azt akarta megmutatni, hogy az isteni erő, mely által a gyógyulás történt, belőle áradt. Hiszen saját ujját és nyálát használta.

A süketnéma meggyógyítása Márk 7,31–37

Látjuk, hogy az Úr Jézus először "kapcsolatba lépett" mennyei Atyjával. Nem volt szüksége arra, hogy a mennyből kérjen erőt, mivel Ő is Isten. Itt ugyanaz a helyzet, mint a vakon született meggyógyításánál: Isten cselekedeteinek kell nyilvánvalókká lenni. Isten dicsőségéről van szó! Ez a süketnéma számára is példa. Az embernek mindig Istenre kell föltekinteni, és minden segítséget tőle várni.

Jézus fohászkodása természetesen nem a tehetetlenség érzését jelenti. Az emberek közti szenvedés miatt való a szomorúság megnyilvánulása, mely szenvedés a bűn következménye.

A görög "effata" szót ("nyílj meg!") Jézus nem varázsszóként használta, nem afféle "szézám, nyílj ki!" ez. Szavának hatalma van, mint mikor bekiált a sírba Lázárnak: "Lázár, jöjj ki!" (Jn 11,43; 284.lecke).

Minden gyógyítás annak bizonysága, hogy Jézus a várt Messiás. E süketnéma meggyógyítása szintén, kiváltképpen, ha Ézsaiás próféciájára gondolunk: a vakok látni, a süketek hallani és a némák ujjongani fognak (Ézs 35,5–6; lásd még az Ézs 29,18-at és 32,3–4-et is).

Az emberek reakciója mutatja, mennyire hatott rájuk a csoda. A felkiáltás: "Mindent helyesen cselekedett", azt is jelenti, ámulnak, hogy Jézus nem szűnik meg állandóan jót cselekedni, bár sokan gyűlölik és üldözik.

Gondoljunk arra is, hogy a süketnéma meggyógyítása nem csupán egy emberrel való jótett volt, hanem a környezetével is: a családjával és barátaival! Tudtak már egymással beszélgetni, és sokkal jobban megérthették egymást.

Énekek:

Református énekeskönyv: 9:1; 145:1–2; 167:1; 450:1–2

Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 189

Harangszó: 51:1; 47

Dicsérjétek az Urat!: 35:1–2.5; 62:1–2

Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 110

Életkorok * ** ***

A bibliai történet feldolgozása

256

Jegyzetek: Süket és néma – Mielőtt feltalálták a modern hallásjavító készülékeket, a süket ember nagyon magányos volt. Ehhez járult még az is, hogy alig vagy egyáltalán nem tudott megtanulni beszélni, legfeljebb hangokat adni. A század eleje óta különleges eszközökkel elérték, hogy sok süket tud beszélni. Továbbá jelbeszéddel is megértethetik magukat. Ezzel kapcsolatban az amerikai Helen Kellerre (szül. 1880-ban) gondolunk, aki vakon és süketen (ezért némán is) született. Tanítónőjétől, Ann Sulivantól megtanult beszélni, olvasni és írni, tanult a Harvard egyetemen is, és ismert írónő lett. Ann Sulivan úgy tanította Helent, hogy a tenyerébe koppantva különböző jelzé