A várday kata református általános iskola, gimnázium és kollégium pedagógiai – szakmai ellenőrzésének megállapításai

A várday kata református általános iskola, gimnázium és kollégium pedagógiai – szakmai ellenőrzésének megállapításai

  1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

SzMSz 4.1. felsorolja a vezető feladatait, felelősségi területeit. A munkatervek (2. pontja) tartalmazzák mindkét tanévre a dokumentumok felülvizsgálatát a koherencia kialakítása miatt. A vezető három éve újrafogalmazta a dokumentumokat, külső szakember segítségét is igénybe vette. Folyamatos a felülvizsgálat, hogy a stratégia és az operatív dokumentumok szinkronban legyenek (vezetői interjú).

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A kompetenciamérés értékelés 63. oldalán javaslatokat fogalmaz meg a szakértő a jobb eredmények elérése érdekében. Ezen javaslatok közül néhány bekerült a munkatervekbe (Munkaterv 2016-17. 6.d pont).

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

A vezetés a nevelőtestület minél szélesebb körét igyekszik bevonni a tervezésbe. Pl. SzMSz 4.3. fejezete, ahol a szűkebb és a tágabb vezetőség köre kerül meghatározásra. A terveket a nevelőtestületi értekezleteken vitatják meg, ahol elhangzik az aktuális jogszabályváltozások ismertetése is.

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Biztosított. SzMSz 1.1.

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az összehangolás folyamatos. Az intézkedési terv IKT eszközcsomaghoz kapcsolódó célkitűzése a továbbképzési tervben, a munkatervben is megjelenik. Az általános kerettantervű képzésben résztvevők felzárkóztató munkája a munkaterv kiemelt feladatai között szerepelnek.

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az összhang megvan a stratégiai dokumentumokkal, a munkaközösségek az éves tervek elfogadása után állítják össze saját éves tervüket szeptember folyamán (Munkatervek).

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

SzMSz 1.1. Az országos oktatáspolitikai célok mellett a református oktatási törvénnyel is összhangban kell lennie.

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Megvalósul. A pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges intézkedési folyamatok nyomon követhetők.

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.)

Készül az intézményben éves munkaterv, amelyet a munkaközösségek egészítenek ki saját éves munkatervükkel. Az éves munkatervben tételes felsorolás van, amely a szükséges feladatokat rögzíti (Munkaterv 2016-17 6. pont).

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A pedagógusok és a munkaközösségek bevonása megvalósul. A diákönkormányzat esetében a pedagógusok megfogalmazták ennek hiányát (ped. interjú).

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az elvárás teljesül. PP. 2.1.2, Munkaterv 2015-16. 6. fejezet, Továbbképzési program.

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

Az intézmény erős elkötelezettséget érez, hogy tevékenységével elismerést váltson ki a felhasználók, partnerek között. PP. 2.1.1., Beszámolók

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Az éves munkatervekben megfogalmazott feladatok egy része megjelenik a beszámolókban is, de a többség nem. Munkatervek 6. fejezet, beszámolók.

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Részben teljesül, a beszámolókban nem történik meg a tanév során elvégzett feladatok szisztematikus áttekintése. Ezért a visszacsatolás nem teljes.

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

A beszámolók tartalmazzák az eredmények statisztikai elemzését, amely illeszkedik az önértékelés rendszeréhez.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

A munkaközösségi és vezetői beszámolókból látszik, hogy a pedagógusok tervező munkája figyelembe veszi a belső elvárások és a tanulók fejlesztési céljait. (Beszámoló 2016-17).

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A tervezés szerint zajlik a pedagógiai munka. Jelenleg egy nagy beruházás van folyamatban (bejárás), amely igényli a rugalmas hozzáállást.

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

A tanmeneteket a munkaközösség vezetők ellenőrzik (vezetői interjú). Digitális naplót használnak. A tanulói produktum nem releváns az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés során.

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

A PP-ban nincs utalás a belső ellenőrzésre, az SzMSz-ben több helyen is megtalálható (4.4., 6.2.). Végeznek belső ellenőrzést.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az SzMSz-ben a 4.4. és a 6.2-es fejezetekben általánosságban meg van fogalmazva. A vezetői interjún elhangzott, hogy az építkezés miatt ebben a tanévben kevesebb figyelem jutott erre a feladatra.

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A stratégiai dokumentumokban megnevezi az intézmény azokat a mutatókat, amelyeket évente mérnek („kisérettségik”, kompetenciamérés, versenyeredmények). PP. 4.13, pedagógus interjú.

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Félévente tartanak értékelő értekezletet, amelyre a munkaközösségek jelentést készítenek. PP., beszámolók, SzMSz 7. fejezet.

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Az intézményi önértékelés protokollja szerint felhasználják az eredményeket.

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

Nincs még teljesen kiforrva az értékelés önértékelési rendszerhez való viszonyítása. A vezető rendszeresen értékeli az értekezletek alkalmával a kollégákat. A pedagógusok szintén a tervek szerint értékelik a tanulók munkáját. Az objektivitást szem előtt tartják. PP., interjúk, beszámolók, munkatervek.

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

Megvalósul az elvárás. A rendszer működik, a BECS csoport létrejött, működik, eddig 7 pedagógus önértékelése zajlott le, amelynek a folyamata a felületen is nyomon követhető. SzMSz, pedagógus interjú.

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A gimnázium tanulóinak jelentős része az általános iskolai intézményegységből érkezik, így megfelelő információkkal rendelkeznek a pedagógusok. A kívülről érkező diákokat személyes beszélgetéssel, majd az intézményi mérési rendszer alapján ismerik meg. A tanulmányok alatti vizsgarendszer képezi a mérési rendszer gerincét. Interjúk.

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Igen. PP. 4.13-as fejezete alapján történik.

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Az intézménybe beiratkozó tanulókkal megismertetik a házirendet. Szülői értekezletet tartanak, osztályfőnöki órán ismertetik a tanulókkal az értékelési rendszert, módszereket. SzMSz 8.6,

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

Megvalósul az elvárás. Az elemzés megtörténik, 2016-ban külső szakértőt kértek fel erre a feladatra (elsősorban a kompetencia eredmények feldolgozására). Fejlesztési terv készítését nem találták eddig még indokoltnak, de szükség esetén megteszik. Vezetői interjú, Kompetenciamérés értékelése 2016.

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A visszacsatolás folyamatos. PP. 4.13.

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az intézmény folyamatosan felülvizsgálja dokumentumait az utóbbi időben, amely alapját az ellenőrzések adják (az utóbbi három évben több mint 20 ellenőrzés zajlott az intézményben) PP., vezetői interjú.

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Teljesül az elvárás. Vezetői interjú, Kompetenciamérés értékelése.

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók közül a tehetségesek gondozására fektetnek nagyobb hangsúlyt az intézményben. A felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése hiányos (intézményi önértékelés intézkedési terve, pedagógus interjú, vezetői interjú, szülői interjú, beszámolók).

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

A tantestület fiatalos, innovatív, folyamatos önképzésük jellemző attitűd. Minden pályázati lehetőséget megragadnak, így alig van szükség továbbképzések terén önerős finanszírozására (munkatervek, beszámolók, pedagógus és vezetői interjú).

  1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Diákönkormányzat bevonása az intézményi folyamatokba, elsősorban az iskolai élet színesebbé tételében, diákok számára barátságosabb intézményi kép kialakítása érdekében. Az éves tervezés és megvalósítás viszonyának jobb megfeleltetése (munkatervek és beszámolók egymásra építése). Felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésének hatékonyabb megvalósítása.

Kiemelkedő területek:

A stratégiai és operatív dokumentumok folyamatos nyomon követése, aktualizálása a jogszabályi feltételeknek és az iskola életének változásához. A munkaközösségek, pedagógusok bevonása az intézményi folyamatok fejlesztésébe, működésébe. Az utóbbi években végrehajtott stratégiai célrendszer fókuszálás, és az ehhez szükséges operacionalizálás testre szabása.

  1. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

A pedagógiai programban és a beszámolókban részletesen szerepel a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása; (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői, pedagógus és szülői interjúk)

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az intézményt minden megkérdezett (igazgató, tanárok, szülők) támogató szervezeti kultúrával rendelkező intézményként említette. A különböző motivációs különbségekkel az iskolába érkező tanulók számára változatos pedagógiai módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaznak a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében. (PP, vezetői, pedagógus, szülői interjúk)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A személyes és szociális képességek mérésére nagy hangsúlyt fektetnek. A személyiség nem kizárólag a dokumentumokban (PP), hanem a valóságban is központi szerepet játszik az intézményben (szülői interjú).

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Az iskola intézményi kultúrájának meghatározó része a módszertani képzés fontosságának hangsúlyozása. Helyzeti előnyt jelet a fiatal tantestület, döntő többségében nyitottak a kollégák a módszertani innovációra. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, területek, feladatok egyértelműen megjelennek a pedagógiai programban. A belső tudásmegosztás jól működik, a személyes kapcsolattartás mindennapos. Szakmailag jól felkészült, az innovációra fogékony tantestület jó légkörben dolgozik a tanulók fejlesztése érdekében. (vezetői, pedagógus, szülői interjúk)

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

A munkaközösségvezetők szintje nagyon erős, kézben tartják a közösségeket; szükség esetén korrekciót hajtanak végre. A korrekciót a finoman hangolt intézményi kommunikáció lehetővé teszi. (pedagógiai program)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Az egyéni követés rendszere a Pedagógiai Programban részletesen kidolgozott. A munkatervekben konkrét feladatokkal, felelősökkel, a beszámolóban reflexiókkal nyomon követhető a megvalósítás.

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

Szoros kapcsolatot ápolnak a szülőkkel és a partner-intézményekkel (RPI, EGYMI). Elsősorban az osztályfőnök feladata az információszerzés. (PP, munkatervek, beszámolók, pedagógus és szülői interjúk)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

Az interjúk (szülői) során egyértelművé vált, hogy az intézmény családias légköre értékként jelenik meg minden érintett fél olvasatában. A vezetés és a pedagógusok naprakész információval rendelkeznek a tanuló szociális helyzetével kapcsolatban. (PP, vezetői, pedagógus, szülői interjúk)

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

A hangsúly a pedagógiai munka kultúráján és a mérési pontok átláthatóságán van. A pedagógiai programban kidolgozták minden egyes tantárgy fejlesztési területeit, ezek összhangja hatékony pedagógiai tanulási környezetet képez. (PP, beszámolók, vezetői és pedagógus interjú)

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

A szakmai munkaközösségek kiemelt feladata a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása és kidolgozása, az elvárt összhang a mindennapok gyakorlatában is megvalósul. (PP, vezetői és pedagógus interjúk)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

A tanulási gonddal küzdő tanulók részére biztosítottak a felzárkóztató foglalkozások és korrepetálások. (PP, interjúk, beszámolók)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A megfelelő tanulási eszközök rendelkezésre állnak; könyvtár, interaktív táblák. A most zajló infrastrukturális fejlesztés korszerű körülményeket fog teremteni a módszertani kultúra további fejlesztése érdekében. Az eszközellátottság mellett rendelkezésre áll az intézmény egészét átható humán erőforrás üdítő, éltető hatása is, ami leginkább a támogató, ebben az esetben a tanulást támogató attitűdben testesül meg. (bejárás, interjúk).

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete a helyi tantervben nagyon részletesen kidolgozott, a megvalósítás a munkatervekben és az éves beszámolókban szerepel.

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

A természettudományos, a testnevelési és az osztályfőnöki munkaközösség programjai, témaválasztásai megvalósítják a téma elemeit: versenyek, kirándulások, közösségi szolgálat területei, NETFIT állapotfelmérés, sportköri programok. (pedagógiai program, munkatervek, beszámolók, vezetői és pedagógus interjúk)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A közösségfejlesztés elsődleges színtere az osztályközösség. Diákönkormányzat működik, hagyományőrző iskolai programokat szerveznek. Tanulmányi kirándulások, kulturális és sportrendezvények, iskolai ünnepségek, egyházi alkalmak is szolgálják a közösségfejlesztő feladatokat. (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői és pedagógus interjúk)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A nevelőtestület, a pedagógusok, az osztályfőnökök feladatait részletesen felsorolja a Pedagógiai Program, a gyakorlati megvalósítás a beszámolókból jól követhető. A pedagógus interjú alapján bizonyított, hogy jól felkészültek és igen elkötelezettek a pedagógusok.

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A támogató szervezeti kultúra nem kizárólag a beszámolók alapján körvonalazódik, hanem „benne van a levegőben”. Az intézményi hagyományok ápolása szerves része az intézmény életének, időnként nagyon komoly idő- és energiabefektetést követel tanártól és diáktól egyaránt. (beszámolók, interjúk)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

A kapcsolattartás folyamatos, az információkhoz való hozzáférés minden érintett számára biztosított.

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Nagyon sok, időszakosan túl sok is a rendezvény; ünnepi rendezvények, lelki alkalmak, hagyományok, szalagavató, kirándulások, pályázati programok (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői, pedagógus interjúk)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Az interjúk alapján a programok szervezése a hagyományoknak megfelelően történik.

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülői részvétel aktívnak tekinthető; az intézmény által felkért, felkínált kereteken belül elvégzik a feladataikat. (vezetői és szülői interjúk)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az SzMK véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet, a DÖK véleményezhet. A nevelőtestület jogköre kidolgozott és ezzel a jogkörrel él is; az intézményi dokumentumok kidolgozásában aktív szerepet játszik. (PP, SZMSZ, munkatervek)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Az interjú alapján a szülők és a diákok is elégedettek, egybehangzó véleményként fogalmazódott meg az intézményt támogató olvasat (szülői interjú)

  1. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az intézmény identitását meghatározó és fenntartó különböző alkalmak számának és ütemezésének tervszerű és arányos szervezése, lebonyolítása.

Kiemelkedő területek:

A bizalmat árasztó családias légkör, a személyes odafigyelés, az egyértelműen kijelölt keretek között elfogadó gyerekközpontú szemlélet az intézmény egyik legnagyobb erőssége. A tantestület hitelesen közvetíti a deklarált célokat, a tanulók érdekében maximálisan együttműködő, innovatív, a mindenkori megújulásra kész. Magas szintű személyiségfejlesztő és közösségteremtő munka valósul meg.

  1. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

A mérések eredményeit a nyilvántartáson túl elemzik és értékelik is. A tanulók eredményeit nyomon követik, a kapott eredményeket beépítik az intézmény tervezési folyamatába.

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

Az intézmény együttműködik a Református Pedagógiai Intézettel, a régió református gyülekezeteivel. A szoros értelemben vett partnerek (SzMK, helyi önkormányzat, fenntartó) véleménye, hozzáállása, elvárása megjelenik a jelzett indikátorok azonosításában.

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, érettségi vizsga eredmények, egyéb vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb.

Az alapdokumentumok előírják az eredmények kiértékelését, nyilvánosságra hozatalát. A beszámolókban nagyon részletes statisztikák, elemzések találhatók az intézményi eredményekről. Az értékelés objektivitása érdekében a munkába külső szakértő bevonását is kezdeményezték. A kompetenciamérések elemzése példaértékű, a tapasztalatokat beépítik a pedagógiai folyamatokba. (beszámolók, pedagógusi és vezetői interjúk)

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Eddig az eredmények magtartása volt a cél, a jövőben már a teljesítményszint emelése a kitűzött cél. Az eddigi eredményeket alaposan elemezték, az értékelés egyben az új profil kialakításának az alapját is szolgálta. Több évre visszamenőleg megtalálhatók a kitűzött célok, fejlesztési stratégiák. Az országos kompetenciamérésen az intézmény teljesítményszintje szignifikáns eltérést nem mutat az országos átlag tekintetében. (beszámolók, interjúk)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

A vezetés néhány évvel ezelőtt alapjaiban gondolta és fogalmazta át az intézmény Pedagógiai Programját. Az akkor lefektetett alapelvek mára szervezeti kultúrává intézményesültek; az akkor megfogalmazott nevelési célok mentén időarányosan artikulálódik az új intézményi profil. Beiskolázási mutatóik javuló tendenciát mutatnak, tanulóik a nevelési céljaikban megfogalmazott elvárásokat megfelelő szinten teljesítik. (pedagógiai program, vezetői, szülői és pedagógus interjúk) Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség teljes mértékben hozzájárul (munkatervek, beszámolók).

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (az emelt- és középszintű érettségi tantárgyak aránya, eredményei, versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

Mintaszerűen nyilvántartják és megfelelően elemzik az intézményi eredményeket. Az eredmények elemzése, értékelése folyamatos, része a mindennapok pedagógiai munkájának, hiszen a nyert értékek a visszacsatolások révén beépülnek a pedagógiai folyamatba. (PP, beszámolók, vezetői és pedagógus interjúk).

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A szó szoros értelmében testületi hozzájárulásról beszélhetünk, az eredményekhez a nevelőtestület minden tagja hozzájárul a képességei mértékében. A vezetés szolgáltatja az iránymutatást, a munkaközösség-vezetők komoly részt vállalnak az operatív munkában, hatékony együttműködésüknek köszönhetően a Tantestület szívvel-lélekkel végzi a munkáját. A szakmai közösségek befogadják az egyéni kezdeményezéseket, azok megvalósításban aktívan részt vesznek. (vezetői és pedagógus interjúk)

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

A legnagyobb elismerés a partnerek elismerése, ez a záloga a folyamatos és fenntartható fejlődésnek. (szülői interjú)

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Az intézmény vezetése fontosnak tartja a tanulási eredmények megosztását, a tantestület tájékoztatását. A tapasztalatoknak megfelelően fejlesztési stratégiát dolgoznak ki. A beszámolókban megjelennek a részletes statisztikák, így a belső nyilvánosság teljes mértékben biztosított. A munkaközösségek folyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében és az értekezleteken is ismertetik, megbeszélik az eredményeket. (beszámolók, vezetői és pedagógus interjú)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

A munkatervi beszámolóban megtörténik az elemzés-értékelés, a felelősök kijelölése. A szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, az új célok meghatározásával támogatják az eredményes oktatást, nevelést. Az eredményeket a tantestület egésze megismeri, levonja a szükséges szakmai tanulságokat, és ennek tükrében, ha szükséges, változtat előzetes tervein. Az eredmények elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása visszatükröződik a tantestület munkájában. (vezetői és pedagógus interjúk)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

A külső szakértő által készített elemzés objektivitása vitán felül áll, a külső és belső mérési eredmények felhasználásra kerülnek, visszatükröződnek az intézményi önértékelésre épülő intézkedési tervekben is. (vezetői és pedagógus interjúk, önfejlesztési tervek, munkatervek, beszámolók).

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Az intézmény erős beágyazottsága miatt a tanulókövetés alapja a személyes ismeretség. Elsősorban osztályfőnöki feladat a továbbtanulók nyilvántartása, a „nyomkövetés” idővel nehézzé válik, hiszen az útjelzők azonosítása és súlyozása még nem rendelkezik kipróbált és hitelesített mérési protokollal. Ez utóbbi kialakítása nem helyi, hanem országos feladat, hiszen a méréseknek egységesnek kell lenniük. A helyi szinten elvárható figyelem – az elvárások azonosítása – jelen van, hiszen a tanulási útnak nemcsak vége, kimenete és folytatása van, hanem először is kezdete. A képzési struktúra folyamatos megújításához szükség van a z út kijelölésére. (interjúk)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A tanulók eredményeinek ismeretében, annak maximális figyelembe vételével történik meg a pedagógiai munka fejlesztése.

  1. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A kialakított intézményi kultúra meghonosítása az új, nagyságrenddel nagyobb infrastrukturális környezetben óriási kihívás, mivel a most tapasztalható kohézió egyik alapja éppen az áttekinthetőség, átláthatóság. Ennek érdekében a belső, a tantestület lelkéből fakadó kohézió folyamatos kondicionálása újabb és újabb kihívások elé állítja az intézményt. Az említett országos mérési protokoll (nyomkövető rendszer) elkészülése után annak figyelembe vétele az oktatás stratégiai céljainak megfogalmazása során annak érdekében, hogy a bemeneti ponton azonosított képzési struktúra hitelessége külső megerősítést nyerjen. A pedagógiai program, a helyi tanterv folyamatos aktualizálása a változásokhoz.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény Pedagógiai Programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége, az alkotó részvétel a tanulásban, a problémamegoldó gondolkodás előtérbe állítása, a kompetencia alapú oktatás és az eredményes tanulás módszereinek elsajátítása. Elvárt és megvalósult cél, hogy emellett ugyanilyen prioritást kap a diákok nevelése is. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket (kompetenciamérések eredményei, versenyeredmények, beiskolázási mutatók, tanév végi adatok, vizsgaeredmények, lemorzsolódási mutatók, elégedettségi mutatók, neveltségi mutatók). A kompetenciamérések eredményeiről tájékoztatják az érintetteket, a nyert értékek alapján meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. Az eredményekhez a nevelőtestület minden tagja hozzájárul, ez a munkaközösségek, munkacsoportok példaértékű tevékenysége és együttműködése révén hatékony formában valósul meg. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési terveket. (vezetői interjú, interjúk, szülői kérdőív, beszámolók)

  1. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző, (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége.

Az intézmény tantárgyi munkaközösségeinek az alapfeladatok ellátása (szakmaiság) mellett az együttműködés a fő tevékenysége. A PP-ben lefektetett elveknek megfelelően az azonosított fejlesztési célokat a munkaközösségek szinkronizálják. (PP, pedagógus interjú)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A munkaközösségek önálló munkaterv szerint dolgoznak, a pedagógiai programmal és éves munkatervvel összhangban, munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Feladataik a szakmai munka színvonalának, minőségének javítása, koordinálása. (SzMsZ, interjúk)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott, a munkaköri leírásokban rögzített. A munkaközösség vezetőket a közösség tagjai választják meg, az igazgató komoly jogkörrel ruházza fel őket, a pedagógusok belső ellenőrzése mellett részt vesznek az iskolai dokumentumok megfogalmazásában és szerkesztésében is. (SzMSz, vezetői interjú)

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

A csoportok közötti együttműködés megvalósul, ehhez az intézmény biztosítja a megfelelő szervezeti feltételt, pl. a továbbképzések tapasztalatainak átadása tervezett és szervezett formában zajlik. (éves munkatervek, pedagógus interjú)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az együttműködés feltétele a kiegyensúlyozott viszonyrendszer, az intézményvezetés ennek érdekében áttekinthető és következetes feladatelosztást gyakorol, ennek tudatában és birtokában erősen támaszkodik a munkaközösségek munkájára. (vezetői interjú)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

Az iskola pedagógiai folyamatainak tervezése és megvalósítása a munkatársi közösség bevonásával történik. A munkaközösségek az éves munkaterv alapján részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelésében. (SzMSz) Az egymást segítő, támogató közösség igényli a rendszeres tudásmegosztást, ezért a szakmai kommunikáció formája is kialakult. (pedagógus interjú)

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Az intézményi szintű együttműködés alapfeltétele az állandó kommunikáció, az értekezleteken felmerülő problémákat így azonnal megismeri a Tantestület. A pedagógusok kezdeményezőek és kiválóan együttműködnek egymással. (pedagógus interjú)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az intézmény minden szintjén (munkaközösségek, vezetőség, partneri kapcsolatok) érezhető a magas szervezeti kultúra üdítő jelenléte. A műhelymunkák eredményei sem maradnak a műhelyek (munkaközösségek) „falai” között, hanem láthatóvá, hozzáférhetővé válnak a Tantestület ill. a partnerek számára is. (munkatervek, pedagógus interjú)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

A jó gyakorlatok ismertetésének kialakult a belső rendje. A továbbképzések tapasztalatait, a legújabb tanulásszervezési és pedagógiai-módszertani lehetőségeket szervezett formában osztják meg egymással. (pedagógus interjú)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

A tudásmegosztás az intézmény szervezeti kultúrájának szerves része, a munkaközösségek ebben oroszlánrészt vállalnak. (vezetői és pedagógus interjúk, munkaközösségek beszámolói)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

Az információátadás hagyományos és infokommunikációs csatornán keresztül is zajlik. A vezetés különös figyelmet fordít a zavartalan információáramlásra, ebben nagy segítség a vezető téma iránti elkötelezettsége. (vezetői és pedagógus interjúk)

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Mindhárom jelző megállja a helyét; a rendszerességet az állandóság (rendszeresen megtartott értekezletek) biztosítja, a szervezettséget a minden szinten tapasztalható kifinomult eljárásrendek garantálják, a hatékonyságot pedig az elért eredmények jelzik. (pedagógus interjú)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Az intézmény él az információátadás szóbeli (értekezletek), digitális (belső informatikai hálózat) és papíralapú (a szülőket levélben értesítik a legfontosabb információkról) eszközeivel. (pedagógiai program, pedagógus interjú)

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Az intézmény munkatársai számára minden tekintetben biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés, hiszen az ezt biztosító alap, a jó intézményi kultúra lehetőséget teremt a kommunikációra. (pedagógus interjú)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A munkatervben rögzített, tervezhető nevelőtestületi értekezletek és az iskolavezetés ülései mellett a stratégiai megbeszélések (fenntartóval együtt tartott megbeszélések) célszerűségi alapon történik, a résztvevők a témában érdekeltek. (SzMSz)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Az intézmény belső önértékelése megfelelő mértékben és színvonalon zajlik. Az értékelés kiszámítható és következetes, az azzal kapcsolatos információk szóban és írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. (pedagógus interjú)

  1. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az intézmény differenciált tanulói összetétellel működik, ezért a differenciált tanulásmódszertan alkalmazása a rendszer számára létkérdés, folyamatosan fejleszthető terület. A jelenlegi szinten tartás után a differenciált oktatásszervezés és a változatos tanításmódszertan hatékonyságának további növelése az országos kompetenciamérések során nyert eredmények javítása érdekében.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény nyitott az innovációra, az újdonságokat a tantestület pozitívan fogadja. A munkaközösségek hatékonyan dolgoznak, munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A vezetés ösztönzi és támogatja az intézményen belüli együttműködéset, támaszkodik a munkaközösségek munkájára, ez hozzájárul a jó intézményi légkör kialakulásához és fenntartásához.

  1. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A kulcsfontosságú partnerek azonosítása a vezetés irányításával, felügyeltével történik.: pedagógiai-szakmai szolgáltatók, gyermekjóléti szolgálat, RPI, testvériskolák, iskolaorvos stb - SzMSz 8.7, interjúk.

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A partnerek azonosítása után formális és informális csatornákon ismertetik meg őket a munkavállalókkal – SzMSz 8.7, interjúk.

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik - SzMSz, PP, munkatervek, beszámolók, interjúk.

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

Az intézmény terveinek elkészítése során a jogszabályi keretek között egyeztet a külső partnerekkel - SzMSz, vezetői interjú, beszámolók.

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

Megtörténik a partnerek igényeinek megismerése - Vezetői interjú, vezetői program, PP, munkatervek-beszámolók.

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézmény panaszkezelése nyomon követhető - SZMSZ 9.3, 9.5, 9.6. fejezet, vezetői interjú.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon, ill. lehetőségeinek megfelelően törekszik eleget tenni tájékoztatási kötelezettségeinek formális és informális, szóbeli, digitális vagy papíralapú formában - KIR, honlap-közzétételi lista, beszámolók.

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

A szóbeli információáramlást preferálja az iskola, de használja a papíralapú és a digitális formáját is - SzMSz 8. 7. fejezet, vezetői interjú.

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Az iskola törekszik a partnerek tájékoztatási és véleményezési lehetőségeinek biztosítására –SzMSz 7.és 8. fejezet, PP 2.9, vezetői, pedagógus és szülői interjú.

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Az intézmény aktívan részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben – SzMSz 10. fej. PP, interjúk -3).

5.4.11.

Az intézmény megszervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot.

Az intézmény irányítja, összefogja, szervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot - honlap, interjú.

5.4.12.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken - vezetői, pedagógus és szülői interjúk, helyszíni dialógus, intézményi bejárás során kapott információk.

5.4.13.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Az intézmény szakmai tevékenységét a helyi közösségek elismerik, a pedagógusokat jelölik a helyi díjakra – vezetői interjú, szülői interjú.

  1. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Testvériskolai hálózat.

Kiemelkedő területek:

Támogatói kör kiszélesítése, vállalt feladatok eredményes teljesítése.

  1. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé, pályázatok révén nagyfokú fejlődés, beruházás nyomon követhető - vezetői interjú.

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

A belső infrastruktúrafejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai célokat szem előtt tartva - a fenntartóval egyeztetve készíti el - vezetői interjú.

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Folyamatosan egyeztet a fenntartóval - vezetői interjú.

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez a megfelelő tárgyi eszközöket pályázatok útján igyekszik beszerezni. Folyamatosan egyeztet a fenntartóval - vezetői interjú.

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Az intézmény a nevelő-oktató munkája során az IKT- eszközök rendszeres alkalmazására törekszik - interjúk.

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről - vezetői interjú.

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről, s erről a fenntartót is tájékoztatja - vezetői interjú.

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására.

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek.

6.4.10.

Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki - vezetői interjú, továbbképzési, beiskolázási terv

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők az éves munkatervek készítése során a stratégiai dokumentumokkal összhangban lévő ellenőrzési tervet készítenek, s osztják meg feladataikat - SZMSZ, munkatervek, vezetői interjú

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében - SZMSZ-jogok és kötelességek, interjúk,

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott és elfogadott normák, szabályok jellemzik - vezetői és pedagógus interjú

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösségének munkája során törekszik az együttműködésre, hatékonyságra.- vezetői és pedagógus interjú

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Az intézmény munkatársai a konferenciák, pályázati továbbképzések során gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. - interjúk, beszámolók

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

A hagyományok kialakítása és ápolása az intézmény számára fontosak, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, a nevelő-oktató munka részét képezik - PP, munkatervek, beszámolók, interjúk: vezetői, pedagógus, szülők.

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

A hagyományok kialakítása és ápolása az intézmény számára fontosak, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, a nevelő-oktató munka részét képezik - PP, interjúk: vezetői, pedagógus, szülők.

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak - SzMSz, PP, interjúk.

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A feladatmegosztás során a vezetés törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására - vezetői interjú.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását – munkatervek, beszámolók.

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A vezetés számít/támaszkodik a szakmai munkaközösségek és csoportok, valamint egyének munkájára - interjúk.

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül - helyszíni ellenőrzés, interjúk.

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézmény munkatársai javaslatokkal segítik a fejlesztést - beszámolók, munkatervek, interjúk.

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra - PP, munkatervek, interjúk, helyszíni ellenőrzés, bejárás során hallott beszámolók a változatos programokról.

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Az intézményvezetés teljes mértékben, a testület részben nyitott az innovációra - interjúk.

  1. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kialakított hagyományok elmélyítése.

Kiemelkedő területek:

Intézményi szervezetfejlesztés.

  1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi követelményekben foglaltakkal.

Az intézmény pedagógiai programja, az éves munkatervekben elfogadott változtatások mentén válik koherenssé a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal - PP, munkaterv, vezetői interjú.

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény nevelési-oktatási feladatait, céljait - PP, vezetői interjú.

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

A PDCA elv alapján az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását, ha kell elvégzi a szükséges változtatásokat – vezetői interjú.

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

A tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben rögzítésre is kerül - munkatervek, beszámolók, vezetői, pedagógus és szülői interjúk.

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

Az előírásoknak és az intézmény adottságainak, lehetőségeinek megfelelően – interjúk, honlap, KIR.

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, vezetői pályázat) követhetők a feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók - munkaterv, továbbképzési terv, vezetői pályázat.

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak - vezetői interjú, továbbképzési terv.

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

A tanítási módszerek, tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják.

  1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Iskolai honlap fejlesztése a nagyobb nyilvánosság elérése céljából.

Kiemelkedő területek:

Pályázatok során elsajátított új módszerek, tanulásszervezési eljárások elsajátítása, jó gyakorlatként való megosztása.

 

                                                                                                                              Tanfelügyelet bizottsága

Pályázatok

FEL