Református Nőszövetség

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

                                                     Szervezeti  szabályzat

 

1. A Nőszövetség munkája a gyülekezeti nőszövetségekre épül, így a legkisebb egysége a gyülekezeti nőszövetség. Minden tagnak valamelyik gyülekezeti nőszövetséghez kell kapcsolódnia. Az eddigi egyéni tagokat az egyházmegyei összekötő  erről értesíti.

 

2. A gyülekezeti nőszövetségek és a kerületi nőszövetségek között egyházmegyei összekötők vannak. A regionális összekötők egyházmegyénként egy személyt jelentenek. Minden egyházmegyének egy összekötője van. Országosan összesen 27 regionális összekötő: Duna-melléken 8, Dunántúlon 6, Tiszán-innen 4, Tiszántúl 9.

 

3. Az egyházmegyei összekötők a kerületi elnök felkérése alapján működnek, tartják a kapcsolatot az egyházmegyéhez tartozó nőszövetségekkel, és a kerületi elnökséggel.

 

4. Kerületi Nőszövetség vezetősége

 

• Minden kerületnek van elnöke, elnökhelyettese titkára, pénztárosa, küldötte az Országos Intéző Bizottságba.
• A kerületi vezetőséghez tartoznak az egyházmegyei összekötők, akik a kerületi elnök  felkérése alapján dolgoznak,. ( nem választott tisztségviselők )

 

 

5. Kerületi küldött gyűlés

 

• Tagjai: a kerületi elnökség (elnök, elnökhelyettes , titkár, pénztáros és az Országos Intéző Bizottságba küldött 1 fő .
• Egyházmegyei összekötők a 2. pont szerinti létszámmal.
• A kerületi küldött gyűlést alkotják a gyülekezeti nőszövetségekből küldött legalább 3 fő, akik közül egy személy olyan legyen, aki tagja az országos küldöttgyűlésnek is. Küldöttek létszámára vonatkozóan az ASZ. 1.számú függelékében foglaltak az irányadóak.
• Szavazati joggal ezek a személyek rendelkeznek.
• Tanácskozási joggal részt vehet mindenki. aki az egyházkerületben tagja a Nőszövetségnek.

 

 

6. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG

 

Tagjai : Elnök, elnökhelyettes, titkár, gazdasági  felelős

( feladatuk, hatáskörük,  illetékességük az SZMSZ  II. rend 6.1.62. 6.3 pontja alatt található )

 

7. Országos Intéző Bizottság

 

• Elnök, elnökhelyettes, titkár .
• Egyházkerületi közgyűlés által választott kerületi elnök, elnökhelyettes titkár, és
• egyházkerületenként egy fő bizottsági tag. Egyházkerületenként négy  személy.
• Két számvizsgáló.
• Az Országos Intéző Bizottság 21 választott tagból áll. A gazdasági felelős , mint nem választott tisztségviselő tanácskozási joggal van jelen a bizottságban.

 

8. A Református Nőszövetség legfőbb szerve: a küldöttgyűlés.

A küldöttgyűlés magában foglalja azoknak a tagoknak az összességét, akik a kerületek képviseletében jelennek meg. A küldöttek a kerületi választott tisztségviselőkkel együtt saját gyülekezeti nőszövetségeiket és területi egységüket is képviselik.

 

 

 

Működési szabályzat

 

1. Gyülekezeti Nőszövetségek

 

• Tagja lehet mindenki, aki az Alapító Okirat szerinti II- V. fejezet pontjaiban foglaltakat elfogadja és tudomásul veszi, erről írásban nyilatkozik.
• Tagsági viszonyt, gyülekezeti Nőszövetséghez kapcsolódva,lehet létesíteni ahol a településen gyülekezeti nőszövetség van, ott nem lehet egyéni tagsági viszonyt létesíteni. Aki egyéni tag volt a legközelebbi gyülekezeti nőszövetséghez kell csatlakoznia. Szavazati joga a küldött gyűlésen csak a gyülekezeti nőszövetség delegáltjának van.
• A gyülekezeti Nőszövetségek vezetői nyilvántartják tagjaikat, legfontosabb adataikat rögzítik nyilvántartásukban, a változásokat naprakészen vezetik, és ezeket a változásokat jelentik a kerületi titkároknak.
• A gyülekezeti Nőszövetségek tevékenységükkel saját gyülekezetük munkáját segítik, és kapcsolódnak a kerületi, illetve az országos programok végrehajtásához.
• A gyülekezeti Nőszövetségben meg kell választani titkos szavazással (Alapszabály 1. számú függelék) az elnököt, titkárt, pénztárost, az országos küldötteket a küldöttgyűlésbe, valamint a kettő kerületi küldöttet a kerületi küldöttgyűlésbe. A választott küldöttek száma a taglétszámhoz igazodik. Választásuk öt évre szól, újra választhatók .
• Amennyiben a gyülekezeti Nőszövetség taglétszáma meghaladja az 50 főt, kettő  küldöttet kell választani az országos küldöttgyűlésbe és  négy főt a kerületi  küldött gyűlésbe, összesen hat fő. Ennél kisebb létszám esetén az ASZ. 1 számú függelék 3 pontjában foglaltak az irányadóak.
• A gyülekezeti választásnak meg kell előzni a kerületi és országos választást, mert ezekre a fórumokra a küldötteket már a választás szerint kell küldeni.
• A gyülekezetek munkatervüket saját belátásuk szerinti tevékenységekre készíthetik el, de a kerületi és országos feladatokat végre kell hajtani.
• A gyülekezetek adományokat gyűjtenek kiadásaikra, amelyek összegét saját maguk határozzák meg, a tagság egyetértésével, de az országos és kerületi kiadásokra minden esetben a küldöttgyűlés által meghatározott , létszám szerinti éves tagsági díjat be kell fizetni évenként, legkésőbb november -ig.

1.10  A gyülekezetek közvetlen kapcsolatban az egyházmegyei összekötőkkel állnak.

       Az egyházmegyei összekötők személyét , és elérhetőségét a kerületi titkárok 

       tegyék közzé ,olyan formában, hogy a gyülekezetek erről tudomást  

1. ( levél, telefon, internet stb )

1.11. Ahol még nincs gyülekezeti Nőszövetség, időbeli korlátozás nélkül  

       megalakítható, feltétele, hogy legalább 10 tagja legyen, alakuló jegyzőkönyvvel    

       mondja ki megalakulását, és a belépő tagok töltsék ki a belépési nyilatkozatot,  

       írják alá és fizessék be az országosan meghatározott tagsági díjat. A megalakult    

       Nőszövetség jelentse be megalakulását az egyházmegyei összekötőnek, aki    

       létszámjelentésében a kerületi titkárnak jelentést tesz a megalakulásról és a  

    taglétszámról. Amennyiben  az országos titkár  kap jelentést a megalakulásról, azt  

   közölje a kerületi titkárral .

 

1.12   A gyülekezeti nőszövetségi elnök feladata:

 

Képviseli a gyülekezeti Nőszövetséget a gyülekezet közösségében, a kerületi  küldöttgyűlésen és az Országos Küldöttgyűlésen és a világi fórumokon,

irányítja a nőszövetségi munkát,

a gyülekezeti nőszövetségi adminisztrációt végzi a titkárral együtt,

szervezi a konferenciákon való részvételt,

megszervezi a gyülekezeti lelkipásztor által kért feladatok elvégzését, és irányítja azt.

 

1.13     Gyülekezeti nőszövetségi titkár feladata:

 

adminisztráció végzése, főként a tagnyilvántartásban, konkrét feladatok végrehajtásban intézkedik, missziói, diakóniai munkák egyeztetése a lelkipásztorral, jegyzőkönyv vezetése a nőszövetségi alkalmakon, éves beszámolót készít írásban , és megküldi a kerületi titkárnak is.

 

1.14   Gyülekezeti nőszövetségi pénztáros feladata:

 

összegyűjti az adományokat és azokat könyveli, nyugtát ad az átvett összegekről. Évenként bizonylattal továbbítja az Országos Központ felé a meghatározott személyenkénti összeget, évenként elszámol a tagságnak az adományok felhasználásáról.

A választott tisztségviselők feladata, hatásköre a gyülekezetre terjed ki. A választott küldöttek Kerületi küldöttgyűlésben, országos küldöttgyűlésben képviseletet látnak el.

 

 

2. Egyházmegyei összekötők

 

2.1Minden egyházmegyében egy-egy összekötő látja el a gyülekezetek, és a kerületi vezetőség közötti közvetlen kapcsolatteremtést, és az egyéni tagok összefogását.

• Az egyházmegyei összekötőket a kerületi elnökség kéri fel, a felkérés a kerületi elnökség véleménye, a felkért személy eddigi nőszövetségi tagsága és tevékenysége alapján a legalkalmasabb személyre vonatkozzon. Az egyházmegyei összekötők részt vesznek a kerületi Küldött-gyűléseken tanácskozási és szavazati joggal. Feladatuk:

• Gyűjtik és összesítik az egyházmegyei tagsági létszámot és a kerületi titkároknak
• minden év március 31. napjáig gyülekezetenként létszámjelentést adnak.
• A létszámjelentés naprakész vezetése éves feladat, hiszen a gyülekezetekből is évenként kapják meg a létszámjelentést.
• Szervezik a kerületi elnökség felkérése alapján a rendezvények részvételére a tagságot, és ebben aktív segítséget nyújtanak.
• A különböző írásos anyagok terjesztésében közreműködnek, és azokat eljuttatják a gyülekezetekhez (Hírlevél, meghívók, stb.).
• Évente egy alkalommal egyházmegyei nőkonferenciát hívnak össze. A konferencia célja, hogy az egyházmegyén belüli kapcsolat élő legyen. Ezt a konferenciát évenként más-más gyülekezetben ajánlott megrendezni. Megbízatásuk megszűnik: lemondásuk folytán, egyéb okból. Öt évenként új felkérés esetén tevékenységüket tovább folytatják.

 

3. Kerületi vezetőség

Kerületi elnökség tagjai : elnök, helyettes, titkár , pénztáros.

 

Minden egyházkerületben kerületi vezetőséget kell választania a Nőszövetségnek. A vezetőséget alkotják: elnök, elnökhelyettes titkár, pénztáros. Mind a négy választott tisztség, és olyan személyek választhatók ezen tisztségre, akik öt éves tagsági viszonnyal rendelkeznek, és a jelölő tagok legalább 30 %-a állítja őket jelöltté.

Minden választott  tisztségre vonatkozó rendelkezéseket az  Alapszabály  „1 számú függeléke a választások rendjéről „ tartalmazza.

 

3. 1 Az elnök, elnökhelyettes feladata:

 

• - kerületi küldöttgyűlés összehívása évenként, beszámoló az egy év alatt végzett nőszövetségi munkáról.
• Csendes napokon szolgálattevőkről gondoskodás, saját szolgálat végzése.
• Kerületi konferenciák, biblia iskolák, egyéb rendezvények szervezése, amelyet éves programjában meghatározott.
• Irányítja az egyházmegyei összekötők tevékenységét, rajtuk keresztül a kerületben folyó nőszövetségi munkát.
• Szolgálatával segítséget nyújt a legkisebb gyülekezetekben is a nőszövetségek megalakulásához, tevékenységük megkezdéséhez.

 

3. 2 A titkár feladata:

     Kerületi létszám-nyilvántartás naprakész vezetése, az egyházmegyei   

     összekötők  jelentése alapján. Évenként jelenti az Országos Intéző Bizottságnak    

     a   létszámváltozást.

- Szervezi a kerületi  küldöttgyűlés összehívását, az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat elvégzi (meghívók szétküldése, helyiség biztosítása, stb.).

- Gondoskodik az írásos előterjesztések, munkaprogramok, javaslatok elkészítéséről, és az érdekeltek értesítéséről.

- Vezeti a jegyzőkönyvet a kerületi küldöttgyűlésen, és emlékeztetőket készít a kerületi nőszövetségi alkalmakról.

 

3. 3 Pénztáros feladata:

- Átveszi a kerületi Nőszövetség részére érkező adományokat és azokat bizonylattal bevételezi.

- Naprakészen tartja nyílván a bevételeket és a kiadásokat, amelyeket ugyancsak bizonylattal könyvel.

- Az átvett pénz kezeléséért egy személyben felelős.

- Évente beszámol a kerületi  küldöttgyűlésen az előző év pénzügyi forgalmáról és a pénzeszközök felhasználásáról.

 

3. 4 Kerületi küldöttek az Országos Intéző Bizottságba:

Az Alapszabály 32. pontja értelmében a kerületi nőszövetségek 4-4   küldöttel vesznek részt az Országos Intéző Bizottságban. A négy küldöttből egy személy a kerületi nőszövetség elnöke, elnök helyettese, a kerületi nőszövetség titkára, egy fő a kerületi küldöttgyűlés által választott küldött, akinek a megbízatása ugyancsak öt évre szól. Választásukra és visszahívásukra az Alapszabály 1. számú függelék rendelkezései az irányadóak.

 

4. Kerületi küldöttgyűlés

 

4.1 Kerületi küldöttgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, amely alkalommal az előző évi beszámolót a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni elfogadásra, és a következő évi programot meghatározni.

4.2 Öt évenként vezetőségválasztó küldöttgyűlést kell tartani, amelynek meg kell előznie az országos vezetőségválasztó közgyűlést.

A vezetőségválasztó kerületi küldöttgyűlésen kell megválasztani a három kerületi tisztségviselőt, és az Országos Intéző Bizottságba delegált személyt, akik csak a küldöttgyűlésen történő választás után vehetnek részt az Országos Intéző Bizottságban.

 

5. Országos elnökség
6. 1 Elnök,

Elnök-helyettes,

Titkár

Gazdasági vezető felkérés alapján

 

5. 2 A küldöttgyűlés által választott megbízottak, a gazdasági felelős kivételével

      Választásuk öt évre szól. A gazdasági vezető szakképesített felkért szolgálattevő,  

       akinek megbízatása az OIB által meghatározott felkérés idejére szól.

      ( hatáskörük, illetékességük, feladatuk részletesen SZMSZ  II. szabályzat   

6. 1, 6.2 , 6.3 pontok alatt.)

 

6. Országos Intéző Bizottság

 

6.a. Tagjai:Az Országos Elnökség tagjai (elnök, elnök-helyettes, titkár,  )    

        Egyház kerületenként 4-4 személy (kerületi elnök, elnökhelyettes, titkár és egy    

        személy, a kerületi küldött,  akiket a kerületi küldöttgyűlés választ meg

        megválasztásuk alapján hivatalból tagjai az OIB – nak a számvizsgálók is

       

6.b. Az Intéző Bizottság évenként legalább kétszer ülésezik, és a küldöttgyűlések

       között teljes jogkörrel intézi a Nőszövetség ügyeit, az elnökség vezetésével.

6.c. Tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek, és a kerületi küldötteken

       keresztül a kerületi nőszövetségeknek.

       Határozatait egyszerű szótöbbségi határozattal hozza, amelyeket az OIB ülésén   

       jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tagok 10%.-ának kérésére titkos szavazást kell   

6.d. A Nőszövetség elnökének éves beszámolóját jóváhagyja.

       Megtárgyalja és elfogadja a költségvetést és az éves pénzügyi beszámolót.

       Meghatározza és jóváhagyja a Szövetség éves programját.

       Elvi segítséget nyújt a kerületi vezetőségnek szükség szerint.

       Meghatározza a konkrét feladatokat éves szinten, koordinálja az országos

       programokat a kerületekkel.

       Dönt segélyezési ügyekben.

       Minden kérdésben, amely a feladatok elvégzése során adódik, segítséget nyújt.

       Kijelöli a soron következő jelölő bizottságot a választást megelőző 7 hónappal  

       korábban.

6.e. A szövetség működésével, illetve a választásokkal kapcsolatos írásbeli panaszokat 

        kivizsgálja , és a beérkezéstől számított 60 napon belül a vizsgálat eredményéről 

        írásban számol be az előterjesztőnek.

 

 

 

6. 1 Református Nőszövetség országos elnök, elnökhelyettes feladata:

 

• Képviseli a Református Nőszövetséget mind a Református Egyházon belül, mind az állami  szervek és társadalmi szervezetek felé.

Részt vesz a Nők világ imanapja mozgalomban.

-           Részt vesz  a Kárpát –medencei imanap előkészítő konferenciákon

• Részt vesz az Európai Keresztyén Nők Ökumenikus Fórumában, meghívás alapján
• A MEÖT Női Bizottságának ülésein tanácskozási joggal részt vesz, meghívás alapján
• Kapcsolatot tart az Egyházon belüli szervezetekkel (pl. Presbiteri Szövetséggel .REFISZ,SDG, KIE).
• Gondoskodik arról, hogy külföldi meghívások alkalmával a Nőszövetség megfelelő módon képviseltesse magát.
• Kapcsolatot tart a külföldön már megalakult és alakulóban lévő testvéregyházak nőszövetségeivel.
• Szervezi a határokon túli nőszövetségekkel a kapcsolatot, konferenciák szervezésében, utazások lebonyolításában.
• Országos gyűjtéseket szervez, amikor a szükség ezt megkívánja az határozata
• alapján.
• Gondoskodik a Hírlevél megjelenéséről, amelynek szerkesztőbizottságába egyházkerületenként egy-egy főt delegálni kell a kerületeknek.
• Felügyeli, hogy a Nőszövetség az Alapszabályban meghatározott feladatát teljesítse, és ezt szolgálataival elősegíti.
• Mindig késznek kell lennie arra, hogy a konferenciákon, összejöveteleken felkészülten, és a szövetség szellemiségének megfelelően hozzászóljon.
• Ellenőrzi az adminisztrációt és a pénzügyeket, de ezt a jogot a számvevőkre átruházhatja. Rendelkezik az utalványozási joggal önállóan 50 000.-ft azaz ötvenezer forint összegig. Ezen összeget meghaladó kiutalásáról az  OIB egyetértés szükséges, és határozat hozatal. Rendkivüli esetben az OIB egyetértés elektronikus  formában, vagy levél útján is bekérhető. Ebben az esetben az elektronikus levelet ki kell nyomtatni és a határozathoz csatolni. Telefonos egyeztetés nem tekinthető  határozatnak.
• Össze kell hívnia az Intéző Bizottságot évente legalább két alkalommal, annak munkatervét meg kell határoznia, amelynek összhangban kell lenni a szövetség feladatával.
• A Nőszövetségben végzett munkájáról évenként beszámol az Intéző Bizottságnak.
• Össze kell hívnia a küldöttgyűlést legalább öt évenként, de minden olyan esetben, amikor vezető tisztségviselő választásáról van szó. Megválasztására az országos  küldöttgyűlés jogosult.
• A Református Nőszövetség elnökévé az jelölhető, aki legalább öt éve tagja a Nőszövetségnek, élete és a Nőszövetségben végzett munkássága alapján arra érdemes, és a kerületi küldöttgyűlésen legalább a tagság 30 % - a jelöltként állította.
• A Református Nőszövetség elnökhelyettesét mindazok a jogok megilletik, amelyek az elnököt, és mindazok a kötelezettségek terhelik, amelyek az elnököt.
• Önálló képviseleti jogosultsággal rendelkeznek harmadik személyekkel szemben.

Az önálló aláírási jog az elnököt illeti meg.  Egyedi írásbeli meghatalmazásokkal felruházhat személyeket a képviselet ellátására, melynek terjedelme a meghatalmazás tartalmához igazodik.

Együttes aláírásra jogosult az elnök helyettes, és titkár.

 

6. 2 Országos titkár feladata:

• AZ OIB munkaterve alapján az elnökkel egyetértésben szervezi a szövetség tevékenységével kapcsolatos konferenciákat, egyéb rendezvényeket, küldöttgyűlést (helyiség, berendezés, jegyzőkönyv vezető, aláírók személye, stb.).
• Gondoskodik az írásos előterjesztések elkészítéséről, annak határidőben megküldéséről az érdekeltek részére.
• Összesíti az országos létszámot a kerületi jelentések alapján, és azt naprakész állapotban tartja.
• Minden egyéb aktuális tevékenységhez kapcsolódó feladatot elvégez, a fentieken kívül az elnök esetenkénti irányítása szerint.
• Végzi az adminisztrációt, levelek iktatását, elkészíti a pályázatok szöveges részét, beszámolóit, előkészíti az adományok köszönő leveleit.
• Az OIB. jegyzőkönyvek szabályszerű elkészítéséről gondoskodik. ( levezető , hitelesítők )

 

6. 3 Gazdasági felelős feladata:

• A Számviteli törvény által előírt módon vezeti a szövetség könyvelését,

                          naprakész állapotban.

• Minden pénzügyi ügyintézésért egy személyben felelős,
• Felelős a pénztárbizonylatok szabályszerűségéért.
• Kötelessége az adományok kézből történő átadása esetében bevételi

             bizonylatot kiállítani, ugyanígy a kifizetések teljesítése esetében is a kiadási  

             pénztárbizonylatot kiállítani.

• Félévenként tartozik az Intéző Bizottságnak rövid írásbeli jelentést tenni a

             bevételekről és a kiadásokról.

-           Minden év pénzügyi forgalmáról az Országos Intéző Bizottságnak írásos  

         beszámolót készít.

-           Minden év programtervezetéhez az elnökkel egyetértésben pénzügyi       

     tervezetet  ( költségvetést ) készít, amelyet az OIB  elé terjeszt.

-           Minden küldöttgyűlésre az öt éves bevételekről és kiadásokról közérthető,  

             áttekinthető beszámolót tartozik készíteni (táblázatban, vagy egyértelmű 

         leírásban a bevételeket kiadásokat és a meglévő készpénz összegét). Ennek a 

         beszámolónak olyan időpontban kell elkészülnie, - az elnöki beszámolóval 

         együtt – hogy a küldöttek részére a küldöttgyűlés előtt 15 nappal

             megérkezzen postai úton,vagy elektronikus úton.

• A banki pénzforgalom lebonyolításához együttes aláírási jogosultsággal

         rendelkezik az elnök utasítása szerint megjelölt személlyel (személyekkel).

• Bankszámla feletti rendelkezési joga együttes, a banki bejelentés szerint
• Az OIB ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

6. 4 Számvizsgálók feladata :

Választott tisztségviselők, megbízatásuk öt évre szól. A 

küldöttgyűlés választja meg a többi választott tisztségviselővel együtt, titkos szavazással.

Feladatuk, hogy negyedévenként ellenőrzést végezzenek a  gazdasági felelős munkája felett, ellenőrizzék a bizonylati rendet, a készpénzkezelés rendjét, a kifizetések jogcímét.

Ellenőrzésük tapasztalatairól írásban tájékoztatják az Országos Intéző Bizottságot.

 

7. Országos Küldöttgyűlés működése

 

7. 1 A küldöttgyűlést legalább öt évenként össze kell hívni, vagy akkor is, ha azt a tagság legalább 10% az ok és cél megjelölésével kéri. Akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság bármilyen okból elrendeli, valamint , ha az OIB tagok 75% az összehívásra határozatot hoz.

7.2 A küldöttgyűlés összehívásáról az országos titkár gondoskodik, az elnök utasítása szerint

7. 3 A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező küldöttek 50 %-a +1 fő jelen van, vagy amennyiben akadályoztatva van a megjelenésben, meghatalmazással megbízatását átruházta.

Az átruházáshoz hozzájárulását adta az őt megválasztó szervezeti egység, és ezt a tényt a megbízólevélen láttamozással igazolja.

7.4 A küldötteket a gyülekezeti nőszövetségek megbízólevéllel látják el, amelynek   leadása a regisztrációnál kötelező.

7. 5 Szavazati joggal csak a megbízólevéllel ellátott küldöttek rendelkeznek.

7.6 Azok a gyülekezetek küldhetnek küldötteket a küldöttgyűlésbe, amelyek tagsága tagdíj fizetési kötelezettségének előző év november 30. napjáig eleget tesz.

7. 7 A küldöttgyűlésen részt vehet bárki, aki tagja a Református Nőszövetségnek, tanácskozási joggal.

7.8  A küldöttgyűlés a szövetséget érintő valamennyi lényeges kérdésben dönt.

7.9 A küldöttgyűlés akár a szövetség székhelyén, akár az ország bármelyik egyházkerületében megtartható.

7.10 A küldöttgyűlés időpontjáról, tárgysorozatáról a küldöttek a küldöttgyűlés előtt legalább 15 nappal POSTAI , VAGY ELEKTRONIKUS levél útján értesítést kapnak, amely értesítést a gyülekezeti nőszövetségek elnökeinek kell megküldeni.

 

3. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

 

• Alapszabály , SZMSZ jóváhagyása
• Az elnökségi beszámoló
• Az 5 éves gazdasági beszámoló megtárgyalása és  jóváhagyása,
• az Országos Intéző Bizottság beszámolójának megvitatása és elfogadása,
• a Szövetség más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének, feloszlásának kimondása,
• az országos vezetőség megválasztása, visszahívása,
• minden olyan kérdés, amelyet az Alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

A jelen módosítások a 2009 október 9.-én megtartott tisztújítást követő kiegészítések, amelyeket az   OIB  9/ 2012 számú határozatával jóváhagyott, és a Budapesten 2013.március 02. napján megtartott küldöttgyűlés által elfogadott kiegészítésekkel egységes szerkezetű.

Budapest, 2013. március 02.

 

 

 

dr. Pásztor Jánosné

                                                                                                                      elnök

                                                     

                                                                  

 

Ellenjegyzem: 2013. március 02.

 

 

 

Dr.Voglné dr.Szathmári Ilona

                  Ügyvéd

1171 Budapest Kalmár utca 11.

Budapesti Ügyvédi Kamara

Nyilvántartási szám: 01-002295