Ha észrevétele, javaslata van az oldallal kapcsolatosan, az alábbi módokon jelezheti:

2Személyesen: Flórián tér 17.
3Telefonon: +36 45 405 106

MINDEN SEGÍTŐ ÉSZREVÉTELT ÉS ÖTLETET ÖRÖMMEL FOGADUNK!

A LELKÉSZI HIVATAL NYITVATARTÁSA 

Hétfőtől - Péntekig:  08.30 - 16:00
Szombaton:             Zárva

Vasárnap:               09.30 - 10.00 és 11.00 - 11.30

 

Bővülhet az egyházak köre

Az új egyházi törvény nem korlátozza a vallásszabadságot, csak a vallási közösségeknek az adójogállását és állami támogatását szabályozza, a benne elismert egyházak tizennégyes listája pedig bővülni fog. Erről Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára beszélt azon a Washington-Budapest telekonferencián, amelyet a John Hopkins Egyetem szervezésében tartottak a magyar egyháztörvényről.

 

 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábban bejegyzett mintegy háromszáz egyház fele nem folytatott vallási tevékenységet, s többet közülük nem is lehetett elérni a bejegyzett címén. Rétvári Bence több európai uniós ország egyházügyi szabályozását ismertette annak bizonyítására, hogy a magyar gyakorlat nem számít restriktívnek, sem privilegizálónak. Elmondta, hogy a legutóbbi magyar népszámlálás során a lakosság magát hívőnek valló részének 98,9 százaléka a 14 elismert egyházhoz tartozik. Rámutatott, hogy mind az érvényben lévő alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő alaptörvény elválasztja egymástól az állam és az egyház tevékenységét.
A fórumon Paula Shriefer, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet érdekképviseleti igazgatója hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a törvény privilegizálja az elismert egyházakat a többi vallási közösséggel szemben, valamint sok feltételhez kötött, átpolitizált parlamenti regisztrációs folyamatot ír elő, ezért sürgette a jogszabály visszavonását vagy módosítását. Az igazgatónő megemlítette, hogy az amerikai modellben az állam - az adómentesség kivételével - egyáltalán nem nyújt szubvenciót az egyházak tevékenységéhez. Paula Shriefer elismerte, hogy a magyar egyháztörvény nem korlátozza a szabad vallásgyakorlást és nem üldözi azokat a közösségeket, amelyek nem kapták meg az egyházi státuszt, de úgy vélekedett, hogy Magyarország az európai normáknak ellentmondó jogszabállyal alacsonyra helyezte a mércét.

 

 

Gonda László református lelkész, teológus, a külügyminisztérium szakértője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy civil egyesületek is folytathatnak vallási tevékenységet, és hogy belső szóhasználatukban és liturgiájukban a hivatalos egyházként el nem ismert vallási közösségek is nevezhetik magukat egyháznak. Mi több, ők is kaphatnak állami támogatást a közhasznúnak ítélt tevékenységükhöz. Az új egyházi törvény megalkotását azzal indokolta, hogy a korábbi jogszabállyal vissza lehetett élni, s hogy számos, korábban bejegyzett egyház kihasználta a jogszabály betűjét annak szellemével szemben.

 

MTI

 

Emlékeztetőül a tizennégy elismert egyház listája: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Pályázatok

FEL